Milliárdok tűnhettek el a török kriptovaluta-botrányban

← ElőzőOldal 2 / 2

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#6
Es meg kepesek a fiat penzeket szidni hogy csak bizalmon alapulnak LOL😄

Itt nem csak a csodrol van szo, hanem a csalasokrol is foleg. Es nem csak 10 perc egy tranzakcio, hanem annal joval tobb penzt kezelnek tipikusan, es sokkal hosszabb ideig van naluk a penz atlagban. Lasd a cikkben irtakat.
A csalasnal nem lehet matematikai eselyekrol beszelni, sot meg a csodnel sem, mert nem veletlenszeruen megy valaki csodbe, hanem tipikusan akkor amikor a legtobb tranzakciot kell kiszolgalni egyszerre.

Majd akkor lesz ez megbizhato, ha egy szabalyozott es felugyelt ceg vegzi ezeket a tranzakciokat, peldaul egy ismert bank. De akkor meg mar az osszes elonye elveszett a kriptopenznek.
Ez egy vadnyugat, aminek valaki szamara van elonye, de megkapjak annak minden hatranyat is cserebe...

zola2000
#5
Illetve Amerikai ügyfelek számára ma már a paypal is vált kriptot, de bíztos ők is drogos szint szerinted emiatt.

A

#4
Szerintem ez ugyanugy zajlik mint amikor valaki kabitoszert vagy fegyvert rendel a neten. Az elado megigeri, hogy elkuldi a feher port/vadaszbombazot, akarom mondani a bitcoin-t, aztan vagy igen vagy nem.

Erre szolgal tobbnyire a szemelyes atvetel. Es ilyenkor esik meg gyakran, hogy a masik fel bitcoin vagy penz helyett inkabb fegyverrel jelenik meg.

Biztonsagos es megbizhato bitcoin cserere se online, se offline nincs lehetoseg, mert se az eladot, se a vevot nem vedi semmilyen allami torveny es jelenleg nincs olyan tokeeros es megbizhato fizikai hatalommal rendelkezo szervezet aki ezt garantalni tudna egy online vagy offline terben.

Az online megoldas az lenne, egy nemzetkozileg is elismert, nehany megbizhatobb allam altal ellenjegyzett coin marketplace (tehat nem bank, csak a tranzakciokat felugyelo szervezet). Na erre varhatunk, foleg az allami biztositekokra.

Az offline megoldas pedig egy helyileg allamihoz hasonlo szintu hatalommal rendelkezo szervezet lenne, akik reszesedesert cserebe fizikailag (fegyveresen) garantaljak a kereskedelem becsuletesseget. Ilyet alakithat ki pl. egy allam, egy nagyobb terulet felett rendelkezo terrorszervezet vagy kartell. A biztonsagot az o fegyvereseik garantalnak a jutalekert cserebe. Kerdes ebben mennyire bizna meg valaki.

ps: Egyebkent ha nincs allamilag elismert penz es allamilag elismert kereskedelmi szabalyok, akkor minden kereskedelmi tevekenyseg (egy zsak krumpli vasarlasa is) gyakorlatilag a teljes anarchia esetere vonatkozo szabalyok szerint zaljik. Jelenleg ilyen kategoriaju termekek az illegalis kabitoszerek, az illegalis fegyverek es az emberkereskedelem. Meg most mar az amugy egyebkent joreszt legalis, csak szabalyozatlan kriptopenzek forgalma is. Ha a vilag allamai szabalyoznak a kabitoszer piacot, a fegyver piacot, a rabszolga piacot es a kripto piacot is, akkor megszunne az illegalitasuk. Az utobbira kb. akkor lehet szamitani, ha a nagy nemzetkozi bankoknak engedelyezik a bitcoin legalis kereskedelmet. Az ezt jovahagyo allamok onkent mondanak le a sajat valutajuk es penzpiacuk feletti barminemu ellenorzesrol. (tehat akar meg meg is tortent amilyen kormanyok vannak manapsag)
Utoljára szerkesztette: kvp, 2021.04.27. 17:28:13
#3
Es ezt ki garantalja?

zola2000
#2
Írd be a Googlebe hogy "bitcoin vásárlás" simán utalod a pénzt ők utalják a coint és fordítva.

A

#1
Mindenki ugy kezeli ezeket a virtualis penzeket, mintha nem a hagyomanyos allamok joindulatan mulna a mukodoesuk. Ha mindenhol tiltottak lennenek, akkor egyresz nem lenne alajuk infrastruktura, masreszt nagyon nehez (meg a mostaninal is nehezebb) lenne a hasznalatuk.

A coin tozsdek nagy resze pedig csalas/piramisjatek/atveres. Minden altalam vizsgalt tozsde es penz eseten azt szoktam eloszor megnezni, hogy:
- Engedi-e a penz sajat offline hattertaron valo tarolasat az ember sajat kulcsaval?
- Hajlando-e dollarra valtani offline hattertaron erkezo virtualis penzt?

Ha nem engedi offline tarolni a penzt, akkor szinte biztos csalas, mert a "valodi" virtualis penzt nem adja oda. Ami igy vagy letezik vagy nem, de se mashova elvinni, se felhasznalni nem lehet. Ez alapvetoen ellentmond a virtualis penzek mukodesi elvevel.

Ha nem hajlando barmikor atvaltani hozott penzt, akkor az a penz nalluk nem konvertibilis. A nem konvertibilis virtualis penz csak jatekpenz, mert nem lehet belole pl. kenyeret venni.

Az a keves tozsde ahol be lehet valtani a penzt pedig eleg jelentos fix tranzakcios koltseget szamol fel es eleg sokat mond, hogy valodi penzben teszik, nem virtualisban. Igy gyakorlatilag forintban nezve csak millios tetel folott eri meg virtualis penzt bevaltani. Raadasul a legtobb kifizetest is vegzo tozsde ugyancsak piramisjatek elven mukodik, mert csak a vasarlasok soran befizetett valodi penzbol tud kifizetni es jelentosen 100% alatt van a fedezetuk. Tehat nem ebay elven ertesitik a virtualis penzt 1:1-es tranzakciokkal, hanem ugy mint a valodi bankok. Csak ha hirtelen sokan vennenek ki penzt, akkor nem menti ki oket egyetlen allam sem. Ezek a tozsdek sikeresen elvittek a hagyomanyos kozpontositott bankok osszes hatranyat es nem mukodo finanszirozasi strukturajat a virtualis penzek vilagaba is, csak allami (adofizetoi) betetbiztositas nelkul.

Ha valaki maga akar kereskedni, tehat ebay-es szemlelettel kozvetlenul vasarolni es eladni virtualis penzt, akkor pillanatok alatt rajon, hogy ennel meg a kabitoszer es fegyverkereskedelem is biztonsagosabb vallalkozas.
← ElőzőOldal 2 / 2