64
-
t_robert #24 Minden korábban megkötött széndioxidot nem tudunk vissza ereszteni a légkörbe, mert eleve csak egy töredékét bányászuk ki a szénnek és olajnak. Csak ott bányászunk, amit ismerünk mint lelőhely és csak azokon a helyeken, ahol elég nagy a koncentráció a gazdaságos bányászáshoz. Ha leások otthon az udvaromban én is találok már szenesedő szerves anyagot. Mondjuk évtizedekkel ezelőtt föld alá került deszka darabok. Még se nyitok az udvarban szénbányát. Vélhetően az évszázmilliók alatt megkötött szén tartalmú szerves anyag több százszorosa lehet annak, amit megtalálunk és kibányászunk. Amúgy minden más anyagra igaz a föld alatt. Például ércek. Sokkal több érc van a föld alatt, mint a gazdaságosan kibányászható helyeken elérhető. MO egyes részei alatt is van földgáz mező, de olyan mélyen van(6-7 km) hogy gazdaságosan nem bányászható. és csak olyan drága speciális technikával lehet abból a mélységből kinyerni, hogy nem éri meg. Kutatták külföldi cégek(Kanada, USA), amelyek rendelkeznek a megfelelő technikával hozzá, de végül feladták, mert nem éri meg bányászni. legfeljebb csak egy tartós 150-200 dollár körüli kőolajárhoz igazodó gáz ár környékén lenne gazdaságos. Mai ismereteink szerint örökre ott fog maradni a föld mélyén több száz milliárd köbméternyi gáz. Lehet 50 év múlva lenne 300 dollár az ár, csak kérdés kell-e akkor még olyan mennyiségben kőolaj vagy földgáz. Szóval, hogy mi van a föld alatt és mit lehet gazdaságosan kiszedni és elégetni az két külön mennyiség. -
#23
Most az értelmes kultúrált vita érdekében úriemberhez méltóan újra eltekintek a személyeskedéstől, amivel megtámadtál. (Ne legyen az életben nagyobb örömöd).
Azonban a linekkel kapcsolatban a következő szempontokra hívnám fel a figyelmedet.
1. Az általam belinkelt publikáció a tiednél, amelyek régiek, korábbi elméleteket tartalmaznak ez újabb, azokra reflektál, új kutatási eredményeket tartalmaz, tehát tudományos szempontból talán nagyobb súllyal nyom a latban.
2. Az általam linkelt cikkben említett folyamat, kihalási hullám mintegy 4.6 millió éve tart, miközben a homo félék húsevése, alapvetően kisebb testű vadak elejtése, és a nagytestűekkel kapcsolatos dögevők tekintetében kb. 3 millió éve jellemző (ebben az időszakban a Homo Erectus volt a jellemző emberi faj). A nagyobb testű élőlények elejtése inkább csak a fejlett ember fajokkal hozható kapcsolatba, amelyek max pár százezer éve élnek a Földön.
3. Az általad linkelt cikkek vagy az én cikkemhez képest közelebbi időszakra vonatkozó ember okozta, a fejlett homók nagytestű állatokat érintő vadászata okozta hatást tárgyalják, vagy bizonyos kihalási események szintén közelebbi múltbhoz köthető természetes okait. (YD esemény). 4,5 millió év vs pár száz/pár ezer év!
A fentiekre tekintettel kérném, hogy újfent olvasd el az általam linkelt cikket és amennyiben továbbra sem értesz azzal egyet, hogy
1. a nagytestű növényevők kihalása hozzávetőleg 4.5 millió éve tartó folyamat
2. a kihalás oka alepvetően a klimatikus változások, valamint a CO2 szint miatt bekövetkező növényzetváltozásra vezethető vissza,
akkor linkelj be egy az enyémnél újabb kutatási eredményt, amely más megvilágításba helyezi a pár éves eredményeket.
Köszönöm! -
kvp #22 "Mint látszik a jégkorszakokból kiolvadás vagy befagyás egy viszonylag rövid intenziv folyamat, ami úgy 20 ezer év alatt zajlik le."
Ez igy jo is lenne, csak ebbol a 20 ezer evbol az utolso 5000 evnyit sikerult az elmult 200 ev alatt osszehozni. Szoval ha meg 5000 ev alatt melegedett volna, akkor semmi gaz nem lenne, de az emberi hatas tobb mint 10-szerese a termeszetes folyamatnak. Ha eppen befele mennenk a jegkorszakba, akkor nem is lenne baj, ha picit fekeznenk a szennyezessel. De most kifele jovunk es meg gyorsitunk is rajta. Az emberi hatas osszaadodik a termeszetessel. Ez olyan mint fek nelkul lefele menni egy autouton es meg gazt is adni kozben, hogy meg jobban gyorsuljunk.
A veszely az, hogy a szokasos 40 ezer eves ciklus tetejen korulbelul 20-26-szorosen tulfutunk. Hatalmas kulonbseg van a meleg es szaraz meg az elhetetlen es oxigenmentes legkor kozott. A termeszetes folyamat nem teszi lakhatatlanna a bolygot, de ha minden onnan kirakodott szenet visszatolunk a legkorbe, akkor semmilyen szarazfoldi elet nem marad meg a bolygon. Mint ahogy az osoceanok idejen (amikor az osszes szen meg a legkorben volt) nem is volt elet a szarazfoldon, de az oceanban sem sok.
Az emberisegnek sikerult eljutnia oda, hogy a sajat hatasa mar erosebb es gyorsabb mint a bolygo termeszetes folyamatai. Ezt sokan azert nem latjak, mert meg nem csinaljuk eleg ideje. (nem tul regen volt az ipari forradalom) Ez nagy dolog, csak nagyon konnyu vele tonkrevagni a bioszferat es egyelore meg nem vagyunk tobb bolygos faj. -
Irasidus #21 A klímaváltozás - mivel emberi co2 kibocsátás okozza - elkerülhető lenne, egy nagyon egyszerű dologgal. Úgy, hogy nem bocsátunk ki annyi mennyiségű co2, hogy az érdemben feldúsuljon a légkörben. Az nem indok, hogy szerinted nem lehet megváltoztatni, mert csak... Továbbra sem érted azt a tényt, hogy attól, hogy létezik természetes klímaváltozás, még ugyanúgy előidézheti az ember, illetve azt sem, hogy a jégkorszak természetes melegedési folyamata jóval lassabb ütemű, és nem magyarázza a hirtelen hőmérséklet növekedést. Ezzel szemben az emberi co2 korrelál ezzel, és fontos hangsúlyozni, hogy emberi, ugyanis külön lehet választani a természetes co2-től, az izotóp a kulcsszó. Amikor a dinókat emlegeted, akkor egy mára kihalt ökológiát hasonlítasz össze a maival, amiben az élőlények az akkori klímához alkalmazkodtak, másrészt, hogy egy adott átlag-hőmérsékletű klímához alkalmazkodott ökológiai rendszert hasonlítasz össze, egy gyorsan változó ökológiai rendszerrel! Továbbá nem érted meg, hogy ma nem egyiptomi civilizáció van, illetve füves szavannán rohangáló vadászó-gyűjtögető emberek csoportja, hanem országhatárokba tömörített 8 milliárd ember!
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.05.04. 20:23:35 -
dyra #20 Semmi köze nem volt a kaja mennyiségének (nem az volt a fő tényező) a dinók nagyra növéséhez. Ellenben annak igen, hogy a légköri Oxigénszint akkor vagy 30% volt (persze kellet kaja is de az magában nem lett volna elég). Ha sikerülne leklónozni egy bitang nagy dinót akkor se nőne meg ha tortával etetnéd egész nap. Azóta se látott a föld ahhoz fogható méretű szárazföldi állatokat.
Az éghajlatot sok dolog befolyásolja hosszútávon, lemeztektonika, napsugárzás, föld tengelye dőlésszöge, kontinensek földrajzi helyzete stb.
De rövid távon inkább csak hírtelen hatások pl egy vulkánkitörés, nagyobb naptevékenység, vagy épp, hogy telenyomjuk a légkört CO2-vel. Amit te írsz a probléma elbagatellizálása. "Úgyse tudunk vele mit kezdeni amúgy is változik". A helyzet az, hogy ez nem igaz. A CO2 és metán kibocsájtásának a visszaszorításával nem 5 fokkal lesz átlagban melegebb (brutális szám) csak 2,5-el (és ebből is a mi sarunk vagy 2 fok) ami még mindig sok de hatalmas különbség. És itt 2100-ról beszélünk az földtörténeti időben semmi!! Na ennyit számít, hogyan élsz most. És mit tesz az emberiség.
Utoljára szerkesztette: dyra, 2020.05.04. 18:27:47 -
t_robert #19 Azért egyértelmű, hogy van összefüggés a klíma, a széndioxid szint és a vegetáció és állatvilág mennyisége közt. Nem véletlen, hogy régebben mikor azok a szép nagy öshüllők éltek a világon sokkal dúsabb volt a nővényi vegetáció. (nagy méregzöld erdők páfrányok), mint ahogy azt is tudjuk a régi minta elemzésekből, hogy akkoriban magasabb volt a széndioxid koncentráció. Mint ahogy azt is tudjuk. hogy a több szén-dioxid egy bizonyos szintig nőveli a vegetációt. A több nővényzet több kaja a nővényevőknek, akik nagyobb méretre nővekednek. a több és nagyobb zsákmány több és nagyobb ragadozó. Nem véletlen, hogy 8 méteres tirexek kergették a 35 méteres dinókat, akik tonna számra legelték a páfrányokat vagy mit ettek. Mint ahogy tudjuk, hogy 320 milliió évvel ezelött a széndioxid koncentráció nagyobb volt vagy 4-szer a mainak. de még 70-80 millió éve is a kétszerese volt a mainak. aztán a dúsuló névényzet megkötötte magában a szén-dioxidot majd a földbe kerülve elszenesedett. ma ebből van a kőszén... Aztán ahogy fogyott a széndioxid úgy csökkent a nővények mennyisége, ami kihatott a a növényevők számára és méretére, ami hatott a ragadozókra. a mai élővilág átlagosan jóval kisebb méretű és számú, mint régebben volt. a kaja szint összefügg az állatok méretével. Nem véletlen, hogy itt ami helyünkön a régi panontenger lagunáiban és sekély tengerében 18-20 méteres magalodonok úszkáltak. amíg egy mai fehér cápa jó ha 6,5 méterre megtud nönni úgy maximum. A magasabb széndioxid szintben dúsabb volt a tengerek nővény világa és sokakkal több, ami lehetővé tette az ottani nem ragadozók méretének nővekedését. A ragadozók örömére. :)
Nem véletlen, hogy a mai élővilág átlagos mérete jóval kisebb, mint régen.
-
t_robert #18 valójában itt vannak a klímaváltozás hőmérséklet adatai az utolsó 450 ezer évből a antarktiszi jégtakaró vizsgálatából. Lefúrtak úgy 2 km-et a jégbe valahol a Vosztok állomás közelében.
Mint látszik a jégkorszakokból kiolvadás vagy befagyás egy viszonylag rövid intenziv folyamat, ami úgy 20 ezer év alatt zajlik le.
https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Vosztok_j%C3%A9gf%C3%BAr%C3%A1s_adatai.jpg -
t_robert #17 ezek az átmenit idószakok nagyjából úgy 20-25 ezer éves periódusok. legalább is az anktartiszi jégtakaróból vett fúrás minták alapján. Nagyjából 2 millió évre lehet vizsgálni a jégmintákból a klimát.
Ez alapján van úgy egy 50-60 ezer éves felmelegedett időszak és van úgy 100-150 ezer éves befagyott jégkorszak. a két szélső érték közt 1-1 rövidebb intenziv időszak a változásra ami úgy 20-25 ezer év. Ilyenkor melegszik vagy hűl az átlag hőmérséklet 10-12 foknyit.
Mivel az utolsó jégkorszak úgy 20 ezer éve volt(Würst glacálisnak nevezik) Legalább is akkor kezdtünk kiolvadni. Az első 6000 év melegedés lassabb volt az utolsó 14 ezer év intenzívebb. Erre az időszakra esnek azok a klíma és tengerszint változások, amiket korábban említettem,. Fekete tenger össze kötödése a földközivel, a mai adriai tenger északi felének elárasztása. vagy a döntő éghajlati változások afrikában. 10-12 ezer éve füves szavannák, ma homok sivatag a Szaharában. Bár ezen éghajlat változás hiányában nem kényszerülnek az emberek a Nilus völgyében letelepedni. És nem alapítanak civilizációt 6-7 ezer éve. Azért az egyiptomi civilizációhoz kellett a nagyobb számű embertömeg koncentrációja egy kisebb élhető területre, hogy társadalom és birodalom alakuljon ki.
Igaziból csak arra akarok rámutatni, hogy a klíma változás egy természetes 20 ezer éve tartó folyamat, mely újra és újra megtörténik a földön. Nem mi okozzuk, legfeljebb gyorsítjuk a tevékenységünkkel. Ehhez képest a kommunikáció az, hogy mindenről az emberiség tehet. miközben lópikulát... ideje volna világ vége és mind meghalunk helyett valami féle reális terveket kidolgozni, hogyan készülünk fel vagy alkalmazkodunk az elkerülhetetlenhez. -
t_robert #16 Én nem azt mondtam, hogy mindegy a sebessége. Hanem azt, hogy alapvetően egy elkerülhetetlen folyamat. Nem tudjuk megállítani. legfeljebb valamennyit lassítani. egy 20 ezer éve tartó folyamatról van szó. Ehhez képest folyamatos a kommunikáció, hogy mi tehetünk róla és állítsuk meg.... NEM TUDJUK MEGÁLLÍTANI, mert lehetetlen. A mai eszközeinkkel. Legfeljebb akkor lehetne ha tudnánk változtatni a a föld pályáján és tengely dőlésen, mivel valamilyen csillagászati oka van a jégkorszakok változásának. Ami okoz átlagban 10-12 foknyi átlag hőmérséklet ingadozást. Ennek megfelelően hol tökig jégbe fagy a föld hol meg elolvad a jég nagy része és emelkedik a tengerszint 100-150 métert és átmegyünk páfrányos pálmafás strandba.
Jól mutatja a folyamatot, hogy ha ma valaki keresné a 3-4000 ezer éves tengerparti városok kikötöi romjait mondjuk a földközi tengeren, akkor azt bent találná ma már pár száz méterrel a parttól pár méter tenger alatt.
Vagy érdemes megnézni az egyik híres velencei festő Canaletto képét aki rengeteg velencei tájképet festett. többek közt az Arsenelnak nevezett legnagyobb velencei hajógyár bejáratát. ott építették a velencei hadiflottát a középkorban. (Velence akkoriban nagyhatalom volt a tengeren) egy csatornán lehet ki-be jutni a tengerre a gyárból, ahol úgy máig úgy néz ki a part és az épületek, mint 270 éve. Tényleg alig változtak az épületek és a gyár kapuja. ami viszont szemmel látható változás, hogy a csatorna rakpartjánál kb. egy embernyi magassággal lejebb volt akkor a vízszint, mint a mai időkben ugyan abból a szögből készült fotókon. Vagyis 270 év alatt nagyjából emelkedett a vízszint vagy 150-160 centit. Nos Velence szar helyre épült. Persze 1000 éve mikor várost alapítottak a szigeteken és lagunákon még semmit nem tudtak a 19 ezer éve tartó klímaváltozásról. ismeretek hiányába Velence helyét el kurták. Mire teljesen kiolvadunk a jégkorszakból még sok tucat métert fog emelkedni a tenget szint. Még az oroszlános szobrot is el fogja lepni a víz a téren. évről évre emelkedik a tenger szint pár milimétert Mint ahogy a legtöbb tengerparti városunknak annyi. Sehol nem készültek fel 100 méter vízszint emelkedésre. Az persze kérdés, hogy 200 év alatt önt el egy várost a tenger vagy 500 év alatt. Amit tudunk biztossan, hogy el fogja önteni a tenger. Régen ez nem volt probléma, mert a régi városok fokozatosan húzódtak hátra a emelkedő tenger szint elől az évezredek alatt. HA elöntötte a kiköt a tenger, na bumm két generáció múlva építettek hátrább egyet elvoltak vele 200 évet, majd pár generáció után ismét húzódott hátrább a település és kikötő. Csak valahogy az utolsó pár száz évben hiszik, ha építenek valamit akkor az már örökre úgy is marad.... -
kvp #15 Mindossze annyi tortenik, hogy eddig szepen lassan tobb tizezer ev alatt ingadozott a klima a ket szelso helyzet kozott es most is kb. 5-10 ezer ev mulva elertuk volna a maximalis homersekletet, majd szepen lassan fordult volna vissza.
Ehelyett szepen lassan tobb tizezer ev alatt felmelegedett a klima addig ahol az ipari forradalom erte az emberiseget. Majd kb. 200 ev alatt letudtuk a hatralevo 5-10 ezer ev melegedeset a sajat szendioxidkibocsatasunkkal. Ez azt jelenti, hogy ha most megallnank a szennyezessel es visszatennenk azt a szenet amit a legkorbe nyomtunk, akkor is meg kb. 5-10 ezer even at melegedne a klima, szepen lassan, ugyanarra a szintre amire varhatoan kb. egy evtized mulva jutunk. Ez lenne a termeszetes ciklus.
Na most az emberiseg hatasa par szaz ev alatt utolerte es lehagyta a termeszetes ciklust. Ez most meg nem baj, de ha a termeszetes hatas osszeadodik a civilizacios hatassal, akkor tobb szendioxid lesz a levegoben mint amennyit a gerincesek (pl. az ember) meg el tud viselni. Igazabol semmi mast nem csinalunk, csak viszonylag gyorsan visszatesszuk a levegobe az a szendioxidmennyiseget amit a Fold bioszferaja szepen lassan tobb milliard ev alatt berakott a felszin ala. Ha ezt megtesszuk, akkor az elet mehet vissza a tengerekbe, mert a szarazfold lakhatatlan lesz. Az emberi civilizaciot ez persze nem zavarna, csak az embereket, hogy egy kvazi lakhatatlan bolyonk maradt, szinte teljesen oxigenmentes legkorrel, szarazfoldi elet nelkul.
Nem jo ha jegkorszak van, de az se jo ha oxigen/nitrogen legkor helyett szendioxid/nitrogen legkor van a Foldon. A mostani bioszfera (az ember is) egy adott legkori szendioxid es biologiaialag megkotott szen mennyisegre van belolve, nem tudja kezelni ha a fold alatt levo megkotott elemi szenet es szenhidrogeneket visszaalakitjuk legkori szendioxidda es felszini vizze. Marpedig az ipari forradalom ota az emberiseg energiaigenyenek nagyreszet ez a visszaalakitas biztositja. -
Irasidus #14 Science: Plio-pleistocene megafauna 4,5 millió éve tartó kihalásat
Ezt az érvelési hibát hívják cherry picking, vagy magyarul mazsolázgatásnak. Ugyanis ez nem a tudomány álláspontja, hanem csak egy publikáció a témában, a sok közül, amivel azt akarod sugallni, hogy ez a tudomány álláspontja, vagyis, hogy ez egy bizonyítottan elfogadott dolog lenne! Ugyanis, más publikációk szerint meg nem így van:
Éghajlatváltozással fő oka
Az ember okozta
Vagy éppen egy üstökös okozta
Stb. és itt a satöbbi azt jelenti, hogy még vagy egy tucat publikációt tudok mutatni mindegyik mellet, vagy ellen, vagy más okokkal. És tudod miért? Mert még nem tisztázott a dolog. Amit csinálsz semmivel sem jobb érvelés, hogy tévében láttam...
Viszont, ha mélyebbre olvasol, pl.:itt akkor kiderül, hogy ez nem egy bizonyított dolog (megjegyezendő, hogy német wikipédiát - egyedül a világon - lektorálják). Ugyanígy jársz el a másik két példáddal is mazsolázgatsz, és úgy állítod be mintha a tudomány álláspontja lenne. Vagy mert nem érted a tudomány működését, vagy direkt ferdítesz. Melyik volnál te?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.05.03. 19:59:07 -
#13
" Azonban ez a hatás nem áttételesen, a CO2 kibocsájtáson, meg valami ködös kapcsolaton a klímaváltozáson keresztül érvényesül. Nem! Hanem amit beleszórunk, meg amit észnélkül kiveszünk."
"A tudomány bizonyította a co2 és felmelegedés kapcsolatát, és azt is, hogy ez az emberi kibocsátás miatt van. Nincs itt semmi ködösítés, kivéve ha te ködösítesz."
Cikk: Kuba partjainál nem pusztulnk a korallok, mert ott minimális a partokról bemosott műtrágya, növényvédőszer
Túlhalászat és szennyezés pusztítja a korallokat globálisan -
#12
"és a CO2 csökkenése miatt kevesebb növény, kaja, hogy ezek a hatalmas dögök megéljenek."
"Veled ellentétben a tudomány nem ismeri az okot, csak hipotézisek vannak az okára."
Science: Plio-pleistocene megafauna 4,5 millió éve tartó kihalása -
Irasidus #11 "Nyilván mi pusztítottunk ki mindenkit, nem csak a mamutokat, barlangi oroszlánt, akármit, hanem már vagy 5 millió éve minden nagyobb testű élőlényt."
Nyilván ilyenről nem beszéltem, ez egy szalmabáb érv.Kb ennyi ideje tart ugyanis egy detektálható kipusztulási hullám,
Nem tart, a pelisztocén megafauna kihalása véget ért. Most egy újabb kihalási hullám van.és a CO2 csökkenése miatt kevesebb növény, kaja, hogy ezek a hatalmas dögök megéljenek.
Veled ellentétben a tudomány nem ismeri az okot, csak hipotézisek vannak az okára.Nyilván mi sem teszünk jót, de mindért magunkat okolni szerintem is kicsit nagyarcúságra vall. :D
Mindenért? Megint egy szalmabáb érv.Azonban ez a hatás nem áttételesen, a CO2 kibocsájtáson, meg valami ködös kapcsolaton a klímaváltozáson keresztül érvényesül. Nem! Hanem amit beleszórunk, meg amit észnélkül kiveszünk.
A tudomány bizonyította a co2 és felmelegedés kapcsolatát, és azt is, hogy ez az emberi kibocsátás miatt van. Nincs itt semmi ködösítés, kivéve ha te ködösítesz.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.05.02. 09:11:53 -
#10
Az a gáz, hogy keverünk össze dolgokat rendesen!
Az, hogy akár az emberi hatásnál nagyobb kihalások, katasztrófák voltak természetesen nem csökkenti az ember hatását. A környezeti katasztrófa az egy dolog, de akkor arról beszéljünk. Sőt szerintem elsősorban pont arról beszéljünk. Pl. hogy miközben a szárazföldek még úgy ahogy élővilág szempontjából nem teljesen vannak lealázva, ehhez képest a tenger sokkal rosszabb állapotban van. Szerintem is erről beszéljünk!
Azonban ez a hatás nem áttételesen, a CO2 kibocsájtáson, meg valami ködös kapcsolaton a klímaváltozáson keresztül érvényesül. Nem! Hanem amit beleszórunk, meg amit észnélkül kiveszünk. Ne kenjük az egészet csak és kizárólag az energetikai iparra. A műtrágyát nem ők szórják bele a tengerbe, a szennyvizet, a fémérbányászat során termelődő nehézfémeket, arzént szintén nem. Ezeket kénye megoldani. Nem arról vitázni, hogy ha vegánok lennénk akkor nem finganánk annyit, meg hasonló mélyértelmű témákon, amivel letudjuk a környezetvédelem kérdését, a lényegről meg kanyi szót nem szólunk! -
dyra #9 Aha, akkoriban és hatalmas területeken irtották ki az erdőket és folytattak kiterjedt mezőgazdasági földművelést rovarirtással és mélyszántással. Akkoriban is folyt erdőgazdálkodás tarvágással. Akkoriban is leaszfaltozták a világot így szétválasztva a populációkat. Akkoriban is tolták a C02-t a légkörbe meg a metánt amivel bizonyítottan nem kis mértékben hozzájárultak a felmelegedéséhez. Szórták a műanyagot számolatlan a tengerbe. Repkedtek számolatlan mesterséges felhőket létrehozva. Építettek klimatizált sípályát a sivatagba.
Megdöbbent, hogy még mindig vannak akik elbagatellizálják az emberi hatást a környezetre. Nem most lesznek problémák ezt mindenki tudja (ja nem sokan nem) majd olyan 2070 - 2100 körül. De akkor nagyok. Az emelkedő tengerszint csak egy szelete lesz az egésznek. Ez egész egyszerűen nem mehet így tovább. Valamit lépni kellene nem holnap nem 2050-ben hanem most.
Az a plusz 4 - 5 fok mind az embere sara. Nincs hozzá köze másnak.
Utoljára szerkesztette: dyra, 2020.05.01. 22:30:53 -
#8
Nyilván mi pusztítottunk ki mindenkit, nem csak a mamutokat, barlangi oroszlánt, akármit, hanem már vagy 5 millió éve minden nagyobb testű élőlényt. Kb ennyi ideje tart ugyanis egy detektálható kipusztulási hullám, kb ennyi ideje vannak jégkorszakok, és a CO2 csökkenése miatt kevesebb növény, kaja, hogy ezek a hatalmas dögök megéljenek. Így a nagytestű fajok száma folyamatosan csökken. Nyilván mi sem teszünk jót, de mindért magunkat okolni szerintem is kicsit nagyarcúságra vall. :D -
Irasidus #7 Az a szép a Dunning–Kruger-hatásban, hogy az illető észre sem veszi, hogy a hatása alatt áll... Mi is ez a hatás? Dunning–Kruger-hatás az a jelenség, amikor minél kevesebbet tud valaki egy adott dologról, annál inkább hajlamos túlbecsülni a saját tudását. A klímaváltozás sebessége a nem mindegy, és nem az, hogy évezredek alatt változik a klíma. Akárhány múltbéli - gyors - klímaváltozást nézel, kihalással jártak. A co2 emberi kibocsátás és felmelegedés értéke korrelál egymással, a jégkorszaki melegedés lassú értéke pedig nem, és ugyanígy nem ismert ilyen csillagászati hatás sem. Ezek mérési eredmények, azaz tények, és nem modellek, vagy számítások. Amikor "régen több co2 volt típusú" érvelsz akkor nem veszed figyelembe, hogy olyan (mára kihalt) ökológiát hasonlítasz össze a maival, amiben az élőlények az akkori klímához alkalmazkodtak, másrészt, hogy egy adott átlaghőmérsékletű klímához alkalmazkodott ökológiai rendszert hasonlítasz össze, egy gyorsan változó ökológiai rendszerrel! Az emberi faj ahogy írod elfoglalta az ökológiai teret, olyannyira, hogy határokat húzott, míg egy ősember csoport arrébb költözött, egy kedvezőbb környezetbe, addig ma egy iparosodott, és országhatárokkal körbevett állam erre nem képes.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.05.01. 08:37:10 -
t_robert #6 változik igen de most teljesen úgy csinálnak, mintha az emberek miatt zajlana. nem már 20 ezer éve tart. megállítani vagy visszafordítani nem tudjuk legfeljebb lassítani valamennyivel, ha sikerül visszafogni magunkat. de a dolog minden képen elkerülhetetlen, hogy megváltozzon a klíma. Konkrétan valami csillagászati oka van az átlag hőmérséklet ingadozásának plusz mínusz 10-12 foknyi. ami bőven elég a totális lejegesedés és felolvadás közti ingadozáshoz. Amúgy volt már a szén-dioxid szint a mainak a 4-szerese is. amúgy egy dekával több széndioxidot se adunk hozzá a bolygón eddig is meglevőhöz. Most felszabaditjuk a korábban megköttötet, de újat nem alkotunk. -
#5
Nem, de ez a lényeg, nem az, hogy ki vagy mi miatt van.
Még az ellen se tudunk csinálni semmit, hogy ne gyorsítsuk fel. :D -
#4
És tudunk tenni valamit? Hiába a sok atomfizikus! Nyomon követjük a változást,ez lesz a feladatunk. -
#3
Igen, a Föld klímája ciklikusan változik, viszont eddig nem volt globális emberi civilizáció. Most van, és annak nem tesz jót a klíma bármilyen irányú jelentős változása. -
t_robert #2 magunk közt szólva pont a klíma változás tette lehetővé az emberi civilizáció kialakulását. Ha még nem olvadna 20 ezer éve a jégtakaró, akkor ma is mamutot kergetnénk törzsekben a jeges tundrákon és hómezőkön. Ahhoz, hogy letelepedjenek az emberek és társadalmakat alakítsanak, földet műveljenek és állatot tenyésszenek bizony az kellett, hogy a jégtakaró visszahúzódjon több millió négyzetkilométernyi területről. Ha csúszott volna a klíma változás, akkor ma is pár 100 ezer kis csoportokban a barlangokban fagyoskodó ősember volnánk. Ha nincsen klíma változás, akkor ma nem létezik emberi civilizáció.... Igen szerencsésen alakultak a dolgok, Mire kialakult a mai ember a homo sapiens pont megindult az elterjedést lehetővé tevő klíma változás. Összetalálkozott, a már kellően fejlett ember biológiailag és a kedvező környezete a kiteljesedésre. Az emberi faj elfoglalta a számára megnyíló életteret..... -
t_robert #1 tudjuk, hogy így fog történni. Mindig ez van úgy 250 ezer évente Ha valaki nem tudná úgy 20000 éve kifele olvadunk egy jégkorszakból. az utolsó 14 ezer évben gyorsabban.Ami közben sok trillió tonna jég elolvadt a szárazföldi jégtakarókból és a gelcserekből. Nagyjából emelkedett a tenger szint úgy 100 métert eddig. Mire a jég nagy része el olvad még további 60-80 métert emelkedni fog. Az utóbbi 10-12 ezer évben például sós tenger lett a Fekete tengerből. 14 ezer éve még egy nagy édesvízi tó volt majd az emelkedő tenger áttört a márványtengeren és a Boszporuszon keresztül. Ma sós tenger. Mint ahogy 8-10 ezer éve az adriai tenger északi fele egy nagy lapos völgy volt az Appeninek és a Dinári hegység közt. Mára elöntötte a tenger és átlagosan 20 méteres a vízmélység.
Szóval a klima változás 20 ezer éve tart. Ehhez képest mindenki úgy tesz, mintha az emberiségen múlna. Az elmúlt 2 millió évben vizsgálva az Antarktiszi jégtakaró több kilométeres fúrás mintáit kimutatható 4-5 nagyobb jégkorszaki ciklus. Mely során ingadozik az átlag hőmérséklet 10-12 fokot. Ennek függvényében hol tökig befagy a föld, hol meg elolvad a jég nagy része és pálmafás uszodává válik a föld. Az eljegesedett időszak amúgy jóval hosszabb a földön, mint a kiolvadott Az csak úgy 30-40 ezer év. a jeges meg úgy 150-200 ezer év 15-20 ezer évnyi befagyásokkal és kiolvadásokkal.
Ehhez képest mindeni úgy csinál, mintha az emberiség okozná a klima változást. miközben az a helyzet, hogy se megállítani nem lehet se visszafordítani, mivel nincsen mit ez egy természetes folyamat ami talán több százszor lezajlott a földi klímában. A mi hatásunk annyi, hogy tevékenységünkkel gyorsítjuk a folyamatokat. Ami mondjuk normálisan 5000 év alatt következne be miattunk 1000 év lesz. de mindenképpen jön az uszoda akár teszünk ellene akár nem. ha igyekszünk magunkat korlátozni, akkor meg nem 1000 év, hanem 1500.... és??????