t_robert#19
Azért egyértelmű, hogy van összefüggés a klíma, a széndioxid szint és a vegetáció és állatvilág mennyisége közt. Nem véletlen, hogy régebben mikor azok a szép nagy öshüllők éltek a világon sokkal dúsabb volt a nővényi vegetáció. (nagy méregzöld erdők páfrányok), mint ahogy azt is tudjuk a régi minta elemzésekből, hogy akkoriban magasabb volt a széndioxid koncentráció. Mint ahogy azt is tudjuk. hogy a több szén-dioxid egy bizonyos szintig nőveli a vegetációt. A több nővényzet több kaja a nővényevőknek, akik nagyobb méretre nővekednek. a több és nagyobb zsákmány több és nagyobb ragadozó. Nem véletlen, hogy 8 méteres tirexek kergették a 35 méteres dinókat, akik tonna számra legelték a páfrányokat vagy mit ettek. Mint ahogy tudjuk, hogy 320 milliió évvel ezelött a széndioxid koncentráció nagyobb volt vagy 4-szer a mainak. de még 70-80 millió éve is a kétszerese volt a mainak. aztán a dúsuló névényzet megkötötte magában a szén-dioxidot majd a földbe kerülve elszenesedett. ma ebből van a kőszén... Aztán ahogy fogyott a széndioxid úgy csökkent a nővények mennyisége, ami kihatott a a növényevők számára és méretére, ami hatott a ragadozókra. a mai élővilág átlagosan jóval kisebb méretű és számú, mint régebben volt. a kaja szint összefügg az állatok méretével. Nem véletlen, hogy itt ami helyünkön a régi panontenger lagunáiban és sekély tengerében 18-20 méteres magalodonok úszkáltak. amíg egy mai fehér cápa jó ha 6,5 méterre megtud nönni úgy maximum. A magasabb széndioxid szintben dúsabb volt a tengerek nővény világa és sokakkal több, ami lehetővé tette az ottani nem ragadozók méretének nővekedését. A ragadozók örömére. :)
Nem véletlen, hogy a mai élővilág átlagos mérete jóval kisebb, mint régen.