29
-
#29
Igen, erre alapul a növénytakaró nagyságának műholdas távérzékelése is. -
#28
Voltak ilyen kísérletek, amit gyak bárki el tud végezni, akár otthon, akár te is. De 20 ilyet megcsinálva, ismerve a növények biokémiáját és genetikai hátterét fölösleges a többi kismillió fajra megismételni.
![]()
A C4, szárazság/CO2-nitrogén hiány tűrő fajok általában egyszikűek, (de kétszikűek között is előfordul), főleg fűfélék, fontosabb haszonnövény ezek közül a kukorica. Minden más növény gyak szenved a mai légköri/klimatikus viszonyok között.
Valóban fontos az élettér megváltozása. A CO2 hiányos időszakokra (eljegesedés, elsivatagosodás) jellemző a hideg és a szárazság, ezek összetett hatása miatt a növényeknél a légkör állapotát jellemző 150ppm a határ, habár laboratóriumi körülmények között lejjebb is életben tarthatók, ha csak a CO2 szint alacsony, de mást megkapnak. Nyilván, hogy a táplálékláncban feljebb levő élőlények is eltűnnének, ha a növények kipusztulnának.
A fentiek miatt valószínűleg egy 150ppm-es légkörű Föld nagyon hasonló lenne a Marshoz. És ehhez az elmúlt pár 10 ezer évben marha közel kerültünk, ezt tegyük szembe a megszaladó üvegházhatás miatt vénuszi klímával fenyegető teljesen irracionális, szájenszfiksön kategóriájú hisztériakeltéssel. -
#27
Hogy a búza mellett n+1 növény hol érzi magát jól, arra ki és mikor tudott kísérletet végezni értelmezhető nagyságú mintán kontroll csoporttal....?
Nem a CO2 hiánya közvetlenül maga. Hanem az élettér megváltozása. A kihal a vadász prédája, akkor a vadász is megszívta. -
#26
1. Bizonyos szempontból jogos. Másrészt a jelenlegi növények 90%-a C3 rendszerben fotoszintetizál. Ezek évmillók alatt sem alkalmazkodtak a mostani viszonylag rideg, hideg, csapadék és CO2 hiányos környezethez. Ebbe a csoportba tartozik még is szinte mindegyik haszonnövényünk. Ezek továbbra is a jelenleginél melegebb, csapadékosabb környezetben és kb 1200 ppm-nél érzik magukat a legjobban. A C4 növényekben van egy buffer mechanizmus, amelyek azonban nem tudnak előnyt kovácsolni a magasabb CO2 szintből, mert habár a buffer miatt lejjebb is mehetnek, mint 150 ppm, de a sokkal magasabb szintnél a buffer korlátként jelentkezik. A CAM növények, meg sivatagi lakók, ők nagyon le tudnak menni, vízhiányban akármiben, de nyilván nehéz kaktuszra alapozni egy egész bioszférát, civilizációt, legalább is a jelenlegi szinten. Szal a jelenlegi növények nagyrésze számára simán előnyös a jelenlegi klíma és légköri változás, amit NASA műholdas mérések is bizonyítanak.
2. :)
3. Igen, a gond viszont az, hogy kb 5 évvel ezelőttig azt sem tudták, hogy mi szívja fel az ember által kibocsájtott CO2 mennyiség felét (a CO2 szint ugyanis "csak" annak felével növekszik továbbra is). Ma már tudjuk, hogy a szárazföldi növények. Tudjuk, hogy mit okozott volna egy hirtelen stop, vagy annak hatására fellépő csökkenés? Ugyan úgy nem, ahogy nagyon megbízhatatlanok a jelenleg is dominás, szinte csak fizikai, a bioszférát, hidroszférát pontatlanul figyelembe vevő modellek.
4. Nem tudom hogy a megafauna kifejezés mond-e neked valamit? Na hát az tűnt el az utóbbi pár millió évben, tudod mamut, kardfogútigris, óriásszarvas, óriáskenguru, lovak Amerikából, meg ilyenek. Valóban egy kihalási korszak kellős közepén vagyunk, csak abban hibádzik az általános nézőpont, hogy ezt egyedül az ember nyakába varrjuk, és csak az utóbbi 10 000 évet vesszük figyelembe. Szerintem ez kicsit beképzeltségre vall. :D -
#25
Köszi az összefoglalót! :) -
SaGa #24 Nem érted. Ő azt írta, ha 150 ppm alá megy a CO2, akkor esélyes, hogy a szárazföldi növények kipusztulnak a hiánya miatt. Nem azt, hogy afölött van ilyen probléma… A 170 még mindig fölötte van, de láthatóan nem kedvelték a növények, hideg is volt, amitől fő üvegház anyag, a vízpára kifagyott a levegőből, ezzel jó kis fagyos sivataggá változtatta a Föld jókora területét, vagyis tovább hűtötte. Összetettebb dolog ez annál, mint amit sokan álmodnak maguknak. Pl, hogy a magasabb átlaghőmérséklet elsivatagosodást okoz. A történelem azt mutatja, hogy pont fordítva, a lehűlés szárította ki a mai sivatagokat, ahogy az logikus is. Minden víz, ami jégbe van zárva, mikor lehűl az légkör, hiányzik, így nem látja el sem az üvegházgáz, sem az életet adó eső szerepét. A mostani időszak azért kellemetlen, mert hosszú, viszonylagos éghajlati kiegyensúlyozottság után, gyors változás van. Ha majd beáll a hőmérséklet egy-két fokkal följebb, megszűnnek a hirtelen viharok, egymást váltó szárazságok és árvizek, ismét beáll az éghajlati övek energiaegyensúlya és lesz megint pár „nyugis” év. Addig szar a helyzet és túl kell élni. És igen, sokan élnek meg igen jól ebből (is)… -
#23
1. Az első pont a jelenlegi növényekkel számol. Azzal nem, hogy ha ez sok ezer év alatt következik be, akkor mi van...
Ha egy átlag magyart felhelikopterezel 6000 méterre akkor kínozza a légszomj és szarul lesz, de nagyon. Akár bele is halhat. Egy tibeti meg ezen röhög egy jót. Remélem érted.
2. Szuper.
3. Nincs itt semmiféle katasztrófáról, senki nem célozza meg a 150 ppm-et. A szélvészsebesen felfelé robogó CO2 fékezése a cél. Rohadt nagy difi van aközött, hogy legalább a 450 ppm-et tartusk és aközött a barom kijelentés között, amit tettél. Senki nem célozta meg a 150-et.
4. És mint láthatod, semmiféle tömeges kihalás nem volt ahhoz képest, hogy mi volt a Kréta kor végén és még a dínók előtt is. -
#22
"Elnézést, de egy bizonyos szintű hülyeség cáfolatára nem pazarlom drága időmet."
Te jöttél ide, ember, te szóltál bele, most meg hisztizel, hogy van ez? XD
1. When CO2 is reduced even lower to 150 ppm, research has shown that biomass production may be reduced by over 90%. When applied to the entire Earth ecosystem, these physiological responses imply large reductions in Net Primary Productivity or NPP (the net carbon uptake by plants after accounting for plant respiration) and carbon storage during glacial periods.
2. Egyetértek. A jégkorszakok elején és végén gyakorlatilag évtizedek alatt változott annyit a klíma, mint most évszázadok alatt.
3. Igen? És?
4. 170-180 ppm-ig azért esetenként az eljegesedések idején leesett.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2019.11.04. 16:05:09 -
#21
1. Valahol elképesztően vicces érved, hogy a 150 ppm-nél kihalnánk, annak fényében, hogy a sokkal többhöz is sikerült alkalmazkodnia a bioszférának.
2. Ebből az következik, hogy a változás sebessége a lényeg.
3. Az ipari forradalom táján is 250 ppm biztosan volt.
4. Az elmúlt párszázezer évben 150 ppm közelében sem volt és csak a jégkorszakok idején volt alacsony.
Elnézést, de egy bizonyos szintű hülyeség cáfolatára nem pazarlom drága időmet. -
#20
Az ember nyilván azt mondaná, hogy elnézést, az én véleményem más, véleményem szerint a hsz. itt meg itt pontosításra, mélyebb utánajárásra szorul. Az ember ezt mondaná, te meg mást.
Javíts ki ha tévedek, de ezzel a megjátszott fölényeskedéssel gyakorlatilag az érdemi vitát hárítod el.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2019.11.04. 15:12:18 -
#19
Erre a maszlagra, bocsánat, marhaságra mi a frászt mondjon az ember? -
#18
Azért ha ezt arra alkalmazzuk, hogy jelenleg az emberi környezetátalakítás is egy jelentős szelekciós tényezőt jelent, akkor ezekszerint elfogadod azt is, hogy emiatt fajok pusztulnak ki, aki hülye haljon meg elven?
Van olyan állapot, amikor hosszútávon a teljes fajgazdagság, a biomassza nagysága, egyáltalán a magasabbrendű életformák által belakható élettér nagyobb, mint akár a mostani. A dinók ideje épp ilyen lehetett.
Nem mindegy, hogy hol és mikor is élünk valójában, ezt hogy értelmezzük. Az ember tevékenysége nem azért veszélyes a Földön itt és most, mert túl erősek vagyunk, hanem mert egy olyan bolygón élünk egy olyan korszakban, amikor amúgy is valójában egy paraszthajszál választ el bennünket a fejlett növényi élet megszűnésétől, ezzel a fejlett szárazföldi lények kipusztulásától. Ez kb 150 ppm CO2 szint. És mi most elhatároztuk, hogy ahelyett hogy ettől minnél távolabb kerülünk, inkább elkezdünk azon munkálkodni, hogy közelítsünk hozzá. -
#17
Egy olyan is van ebben, hogy az elnyelt sugárzást nem csak szimplán elnyeli, aztán IR-ként kisugározza, mint az épületek, aszfalt, beton, hanem ezt az energiát felhasználja a felépítő folyamatokban (nyilván, mivel fotoszintézis, és a fotoszintézisben nem csak a látható fény vesz részt). És persze egy jelentős részét kapásból vissza is veri az IR tartománynak (is és egyéb tartományoknak is). -
#16
Az akadályozza soxor a reális vitát, hogy valamelyik fél elfelejti tudatosítani a saját érdekeiket (letagadja hogy neki lenne olyan, csak a tiszta igazság számít) azonban a saját véleményét összemossa a tényekkel.
XD -
#15
Az erdő rengeteg energiát nyel el. (A globális átlagnál is többet) Miért nincs még se meleg? A növények párologtatása miatt. Az erdő úgy működik, mint egy hatalmas nyílt rendszerű klíma. Elpárologtatja vizet, az fázisátalakulással, hőelvonással jár. Az energiát gyak hőmérséklet változás nélkül vonja ki a rendszerből, ez alátens hő. A felszálló nedves levegő aztán máshol leadja a csapadékot és ott megjelenik már ez a hő, pl egy meleg szél formájában.
Eretnek gondolat, de a klímaváltozás lényege nem a melegedés, hanem hogy a jövőben az eltérő égövekre jellemző jelentős klimatikus különbségek a fenti folyamat miatt mérséklődhetnek. Ha a sivatag helyén szavanna/erdő alakul ki, az valahol növeli a csapadék megnnyiséget, és azt a területet a saját energiájával melegíti, enyhíti a klímáját.
Nyilván ez a kép összeegyztethetelen a GW minmeghalunk riogatásával. -
#14
Nyilván! :D
mint ahogy a méregzöldek elfelejtik azt is említeni, hogy mára a "zöldtechnológia" milyen nagy biznic (főleg állami támogatással).
XD -
#13
Senkit nem érdekel, hogy az akkor annyi volt, ha akkor ehhez alkalmazkodó növény és állatvilág volt. Ha most 200-250 év alatt elérnénk ezt, akkor megnézném, hogy mi viselné el ezt... -
btb300 #12 "A korreláció tehát nem közvetlen, csak ha még más tényezőket is figyelmbe veszünk, az ok okozati reláció viszont nem eldönthető. Azért melegszik-e a klíma, mert több a CO2, vagy azért van több CO2, mert melegszik a klíma?"
Ovatosan, engem egy ilyen felvetesert egyszer majdnem meglincseltek itt XD
A klimamodellekrol neha az utolso abra jut eszembe:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
![]()
https://www.explainxkcd.com/wiki/index.php/File:curve_fitting.png
Az a helyzet, hogy a hagyomanyos kiserleti tudomanyos modszer egyszeruen nem alkalmazhato itt, maradnak az elmeletek, velemenyek es erdekek.
Utoljára szerkesztette: btb300, 2019.11.04. 13:09:59 -
#11
Hát ja, az erdőben még nyáron a legnagyobb kánikulában is befagy az ember segge hajnalban vagy kora reggel. Szerintem ebbe az irányba kéne elindulni, nem mindent teleb*szni légkondícionálóval. Vagyis kellett volna... (Nálam nincs, nem is volt.) -
#10
" fesd le a háztetődet fehérre mozgalom nincs (amit bárki megtehet). Érdekes a mediterrán vidéken évezredek óta így építkeznek." Akkor nem kell klímát használni? Ez ütközik a piacgazdasággal. -
#9
"Fordítsuk le ezt magyarra: tehát nem tudod eldönteni, hogy egy üvegház hatást okozó gáz miatt melegszik pont annyival a klíma, ami elnyelésből következik? ..."
Fordítsuk le magyarra: már jóval azelőtt eldöntötték (valakik), hogy kizárólagosan és csakis a CO2 szint növekedése a jelenlegi melegedés oka, sőt egyáltalán, hogy van melegedés mielött azt tudományosan igazolták volna.
"Sok tényező gyakorol hatást a föld klímájára, de ennek bármely eleme képes változtatni a klímát, viszont egyedül a co2 növekszik, és egyedül ez korrelál a melegedéssel."
Így van rengeteg tényező gyakorol hatást a klímára, azonban az tévedés, hogy csak a CO2 szint növekszik, annak csak a fizikai hatása okolható a melegedésért.
Egyre nagyobb a szárazföldi növények aktivitása (mondjuk pont a CO2 szint növekedése miatt), több zöld terület, dúsabb vegetáció, növekszik a beépített terület nagysága, és a melegedés miatt csökken a jéggel, hóval borított területek nagysága, ezek az albedót csökkentik, az elnyelt Napból származó energiát a felszínen növelik. A hőmérséklet növekedése növeli a víz mennyiségét a légkörben, és a víz a legfontosabb üvegházgáz. Az üvegházgázok nélkül 33 fokkal lenne hűvösebb a felszín, ebből kb 20 fokért felelős a vízgőz!
Az albedo hatása közvetlen és azonnali, amit te is érzel, amikor egy nagyváros közepén nyáron hőgutát kapsz klíma nélkül, vagy télen élvezed a környezethez képest akár 5-10 fokkal magasabb hőmérsékletet. Ez nem a globális 1-2 fokos növekedés miatt van, hanem mert mindenhol aszfalt vesz körül.
Mégis van globális CO2 kibocsájtás elleni küzdelem (amihez az átlagember elég keveset tehet hozzá), viszont fesd le a háztetődet fehérre mozgalom nincs (amit bárki megtehet). Érdekes a mediterrán vidéken évezredek óta így építkeznek.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2019.11.04. 00:23:31 -
Irasidus #8 A korreláció tehát nem közvetlen, csak ha még más tényezőket is figyelembe veszünk, az ok okozati reláció viszont nem eldönthető. Azért melegszik-e a klíma, mert több a CO2, vagy azért van több CO2, mert melegszik a klíma?
Fordítsuk le ezt magyarra: tehát nem tudod eldönteni, hogy egy üvegház hatást okozó gáz miatt melegszik pont annyival a klíma, ami elnyelésből következik? Hanem szerinted, inkább ismeretlen okból melegszik a klíma, és ettől szintén valamilyen ismeretlen okból kifolyólag több co2 lesz, sőt igazi fizikai képtelenség gyanánt, megint csak valamilyen ismeretlen okból kifolyólag ez a megnövekedett co2 nem mutatkozik meg a melegedésben, és ennek ellenére még is korrelálnak az adtok a co2-re, de ezen kívül semmi másra. Próbáltad ezt a fajta kifogást már gyorshajtásnál is?Nyilván a CO2 üvegház gáz, ha ez lenne az egyetlen felszíni hőmérsékletre hatást gyakorló tényező, akkor a CO2 szint és a hőmérséklet változása sokkal inkább együtt mozogna és nem soxor ellentétesen! De van más tényező, amelyek akár nagyságrenddel nagyobb hatást gyakorolnak, ilyen az albedo és a légköri vízmenyiség.
Sok tényező gyakorol hatást a föld klímájára, de ennek bármely eleme képes változtatni a klímát, viszont egyedül a co2 növekszik, és egyedül ez korrelál a melegedéssel.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.11.03. 19:34:30 -
#7
Sok mérési adat létezik, és van egy látható 100 millió éveken áthúzód trend:
![]()
![]()
LINK
A különböző forrásokat összegző írás szerint a kijelentésem helytálló.
"Van korreláció, ha figyelembe vesszük, hogy a fiatal Nap energiasugárzása sokkal kisebb volt mint ma, ami viszont összhangban van a Föld akkori éghajnalával."
A korreláció tehát nem közvetlen, csak ha még más tényezőket is figyelmbe veszünk, az ok okozati reláció viszont nem eldönthető. Azért melegszik-e a klíma, mert több a CO2, vagy azért van több CO2, mert melegszik a klíma?
Nyilván a CO2 üvegház gáz, ha ez lenne az egyetlen felszíni hőmérsékletre hatást gyakorló tényező, akkor a CO2 szint és a hőmérséklet változása sokkal inkább együtt mozogna és nem soxor ellentétesen!
De van más tényező, amelyek akár nagyságrenddel nagyobb hatást gyakorolnak, ilyen az albedo és a légköri vízmenyiség. -
Irasidus #6 Azt állítottad, hogy "még soha nem volt olyan alacsony a légköri CO2 szint mint az utóbbi 1-2 millió évben, beleértve akár a jelenlegi megemelkedett CO2 szintet is". Nos, ez alacsonyabb IS(!) volt mint az elmúlt 1-2 millió évben, mint jelenleg! Ez nem tévedés, mérési adat. Ez meg gyak az élet létezése óta mutatja a hőmérsékletet és a CO2 szintet (hozzátenném ovis szinten feltűnik, hogy nincs közvetlen korreláció köztük)
Van korreláció, ha figyelembe vesszük, hogy a fiatal Nap energiasugárzása sokkal kisebb volt mint ma, ami viszont összhangban van a Föld akkori éghajnalával.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.11.03. 15:05:20 -
#5
Kösz, épp ezt kerestem.
Valóban abban az időszakban volt már a maihoz hasonlóan alacsony CO2 szint/hőmérséklet. Azonban a teljes képet tekintve látható, hogy ezek az időszakok kevésbé jellemzőek. -
#4
Nézz utána! Vannak tévedéseid, helyesebben valami részinformációkra támaszkodsz. Az utóbbi kb. 1-2 millió évre jellemző jégkorszakban az un. glaciális és interglaciális időszakok váltják kváziperiódikusan egymást. A glaciális, eljegesedési időszakok jellemző ppm szintén az általad említett 170 ppm közelébe esik, ez az átmeneti melegedés hatására 260 ppm-ig szokott felmenni, főképp az óceánok átmelegedése miatt. Most ugye pár 10 000 éves ciklusokról beszélünk. Gyak pillanatokat ragadsz ki, de a teljes kép ez:
![]()
![]()
Ez meg gyak az élet létezése óta mutatja a hőmérsékletet és a CO2 szintet (hozzátenném ovis szinten feltűnik, hogy nincs közvetlen korreláció köztük):
![]()
"Normál állapot nem létezik,..."
Egyetértek
"Egyedül a pszichopaták kívánják az emberiség, vagyis tömegek halálát. Nem normális dolog..."
Egyetértek, de figyeld meg, hogy mindjárt feltűnik egy vegán aktivista, aki kifejti, hogy megérettünk a pusztulásra! XD
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2019.11.03. 14:34:04 -
defiant9 #3 Ez jó hsz.:) de az első részből ki tud bújni.mert két millió éven belüliek az adatok.Tegyük hozzá ezt:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
Irasidus #2 A NOAA és az Amerikai Meteorológiai Társaság 2018 klímaállapot jelentése szerint, a globális légköri szén-dioxid 2018-ban 407,4±0,1 volt, utoljára több mint 3 millió évvel ezelőtt volt ilyen magas, azóta soha nem ment 300 ppm fölé. Körülbelül 450 000 évvel a légköri CO 2 szint 260 volt tartósan. Még régebb, 660 000 és 670 000 évvel ezelőtt megközelítette a 170 ppm, ami abszolút rekord! Szóval miről beszélsz? Amit mi normál klimatikus/légköri állapotnak gondolunk az az egyik legkevésbé kedvező állapot a földi élet számára.
Normál állapot nem létezik, a jelenlegi fajoknak ez a legkedvezőbb állapot, hiszen ehhez alkalmazkodtak! Másrészt a klímaváltozások mindig fajkihalásokkal járnak, főleg a gyors, drasztikus változások.Szal aki igazán az ember elé teszi a környezet, az élővilág állapotát, akár az emberiség kipusztulása árán is, az pont hogy a magasabb CO2 szintért imádkozik!
Egyedül a pszichopaták kívánják az emberiség, vagyis tömegek halálát. Nem normális dolog...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.11.03. 13:47:26 -
#1
A cikk utolsó mondatára reflektálva: csak megjegyzem, hogy a földtörténeti korokat tekintve még soha nem volt olyan alacsony a légköri CO2 szint mint az utóbbi 1-2 millió évben, beleértve akár a jelenlegi megemelkedett CO2 szintet is. A dinók idejében kb 4X annyi volt a levegőben (1600-2000 ppm) mint ma (400 ppm).
Viszont pont a visszaeső CO2 szint jóeséllyel okolható az un. megafauna fokozatos kipusztulásáért (mamut, óráslajhár, óriás szarvas, kardfogú tigris stb) mert az így fontos építőelem nélkül maradó növényzet alapvető megváltozása azt eredményezte, hogy a táplálékláncban magasabb szinten levők is éhen maradtak.
Amit mi normál klimatikus/légköri állapotnak gondolunk az az egyik legkevésbé kedvező állapot a földi élet számára. A csökkenő CO2 szintért a kőzetekben történő deponálódás, az óceánok hűlése okolható.
Szal aki igazán az ember elé teszi a környezet, az élővilág állapotát, akár az emberiség kipusztulása árán is, az pont hogy a magasabb CO2 szintért imádkozik!
;)
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2019.11.03. 12:51:45
