#26
1. Bizonyos szempontból jogos. Másrészt a jelenlegi növények 90%-a C3 rendszerben fotoszintetizál. Ezek évmillók alatt sem alkalmazkodtak a mostani viszonylag rideg, hideg, csapadék és CO2 hiányos környezethez. Ebbe a csoportba tartozik még is szinte mindegyik haszonnövényünk. Ezek továbbra is a jelenleginél melegebb, csapadékosabb környezetben és kb 1200 ppm-nél érzik magukat a legjobban. A C4 növényekben van egy buffer mechanizmus, amelyek azonban nem tudnak előnyt kovácsolni a magasabb CO2 szintből, mert habár a buffer miatt lejjebb is mehetnek, mint 150 ppm, de a sokkal magasabb szintnél a buffer korlátként jelentkezik. A CAM növények, meg sivatagi lakók, ők nagyon le tudnak menni, vízhiányban akármiben, de nyilván nehéz kaktuszra alapozni egy egész bioszférát, civilizációt, legalább is a jelenlegi szinten. Szal a jelenlegi növények nagyrésze számára simán előnyös a jelenlegi klíma és légköri változás, amit NASA műholdas mérések is bizonyítanak.
2. :)
3. Igen, a gond viszont az, hogy kb 5 évvel ezelőttig azt sem tudták, hogy mi szívja fel az ember által kibocsájtott CO2 mennyiség felét (a CO2 szint ugyanis "csak" annak felével növekszik továbbra is). Ma már tudjuk, hogy a szárazföldi növények. Tudjuk, hogy mit okozott volna egy hirtelen stop, vagy annak hatására fellépő csökkenés? Ugyan úgy nem, ahogy nagyon megbízhatatlanok a jelenleg is dominás, szinte csak fizikai, a bioszférát, hidroszférát pontatlanul figyelembe vevő modellek.
4. Nem tudom hogy a megafauna kifejezés mond-e neked valamit? Na hát az tűnt el az utóbbi pár millió évben, tudod mamut, kardfogútigris, óriásszarvas, óriáskenguru, lovak Amerikából, meg ilyenek. Valóban egy kihalási korszak kellős közepén vagyunk, csak abban hibádzik az általános nézőpont, hogy ezt egyedül az ember nyakába varrjuk, és csak az utóbbi 10 000 évet vesszük figyelembe. Szerintem ez kicsit beképzeltségre vall. :D
#26