42
  • defiant9
    #42
    Mondhatnám hogy te meg ősközösséget akarsz, ott pénz sem volt ami elvessze az értékét, persze hiába volt 10 kölyköd akkor is korán haltál. Káoszt meg csak te emelgeted, ismét csak magadnak gyártod a cáfolni valód. Vitakultúrád egy óvodás szintjén áll, erős jóindulattal.
  • ostoros
    #41
    Te meg kussolnál inkább, hisz te csak káoszt akarsz... mert az esztétikailag tetszik neked.
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.02.07. 21:04:43
  • ostoros
    #40
    Hülye vagy... Az előre gondoskodás illúzió. Elhiszem, hogy van akinek sikerül. De a társadalom széles rétege sosem lesz rá képes. 40 évre előre tervezni egy befektetést a mai világban nem lehet. NEM LEHET.
    Még 50 évvel ezelőtt lehetséges lett volna, de ma nem. Túl gyorsan változik minden.
    Aki elhiszi, hogy ő, elég pénzt tud összeszedni öreg korára, és az végig elég is lesz, és megtartja értékét, és nem lesz sem államcsőd, se válság, se életmódváltás, az ...hát az kurvára optimista.
    A jövőbe való legbiztosabb befektetés a mai napig a családod. És épp ezért oda is kell figyelni rá.
    Na, viszlát, további jó illúzió kergetést!
  • bmw
    #39
    Ez egy baromsag.....
    Ugy ahogy elottem irtak az elore gondoskodas a megoldas, ne a gyerekcsinalas szamitson mar kinek mennyi lesz a nyugdija...
  • bmw
    #38
    Ez egy baromsag.....
  • defiant9
    #37
    "Nemzetiszocialista?
    Ki is épít légvárakat?"
    Te építesz légvárat. Kitaláltál egy megoldást miszerint szaporodjon a nemzet és akkor majd jó lesz. Ez azért légvár mert ha nem következik be akkor összedől a nagy koncepciód. Ezzel szemben az előre gondoskodásnál nincs feszültség a demográfia hullámzásból ami egy szükségszerű jelenség és nem lehet arra építeni hogy nincs vagy mindig felfelé ível.
    A nemzeti szocialista világnézethez nem szükségszerű mondjuk nyíltan antiszemitának lenni, a német náciknál is ez egy folyamat volt. Egy antiliberális, a nemzetet az ember fölé, populistán a kisembert pedig kapitalizmus fölé helyező szemlélet. Jellemzően egyébként benne van a rasszizmus is (pl. migránsok dehumanizálása) de a 21. században ezt már inkább burkolt formában teszik akkor is ha a szélen lévőknél továbbra is dívik a nyílt zsidózás. Erős férfiközpontú hatalom, a dicső nemzeti múltba révedés, ellenségkép felállítása, intolerancia már ellenvéleménnyel szemben is. Ilyen elemekből relatíve könnyen lehetett a korabeli Németországban és lehet a mai Magyarországon is politikai tőkét kovácsolni, a jobboldali pártok élnek is vele.
  • Sequoyah
    #36
    Elolvashatnad azt a "hasznos tanacsot" rendesen is mielott nekirohansz...
    Vilagosan leirta hogy minden befizetes allampapirba kerulne, es csak az tozsdezik aki akar. Az atlagember tisztes kamatot kap(na) az allampapir utan is, akkor is ha a kisujjat sem mozditja,

    Raadasul az altagembernek meg akkor sem kell tozsdezni, ha ugy dont, reszesulni akar a piac nagyobb profitjabol (es kockazatabol). Erre vannak a befektetesi alapok, ahol hozzaerto emberek tozsdeznek helyetted. Nyilvan nem ingyen, de senki sem gondolja hogy valakik majd ingyen dolgozzanak helyette:D De ha nagyon zavar ez akkor vannak passziv index-alapok is ma mar, ami tozsdei profitot ad alacsony kockazattal es minimalis koltsegekkel. Ezekhez persze nem artanak alapveto penzugyi ismeretek, de tozsdezni nem kell.

    Sot egyebkent legtobb orszagban ahol letezik a fenti rendszer valamilyen formaban, ott kifejezetten tiltva van a nyugdijbol valo tozsdezes. Egyesek szamara tul csabito lenne hogy minden penzebol pl Apple reszvenyt vegyen, hogy aztan esetleg a ceg csodbe menjen 20 ev mulva...
    A legkockazatosabb dolog amibe fektethetsz is egy mar eleve jol diverzifikalt befektetesi alap, ami bar veszithet az ertekebol, lenullazodni nem nagyon fog.
  • Sequoyah
    #35
    A mostani nyugdijrendszer, az inflaciokoveto emelessel elvileg ugyanezt biztositja

    Elvileg ugyanaz, en is epp ezt irtam. De a gyakorlatban a mostani nyugdijrendszerbol akkor tuntetik el a penzt amikor akarjak, csak dontes kerdese hogy lefelezzek pl a nyugdijat, mondvan nincs ra penz.
    Es a legnagyobb hatranya, hogy a mostani nyugdijrendszer brutalis adossaghalmazt jelent az allamnak, ami SEHOL nem jelenik meg semmifele konyvelesben. Ma az allam latszolag kotelezettseget vallal a jovobeni nyugdijasok fele, ami igazabol egy adosag, de megsem tartjuk szamon mint adossag. Omoljon csak ra az egesz a jovobeni nemzedekre, most inkabb ne foglalkozzunk vele...
    Ha allampapir lenne, akkor latszolag megszaladna a magyar allamadossag, de a valosagban egy mar eddig is letezo adossag csak bekerulne a konyvelesbe. Es igy AZONNAL latszodna, hogy mi az ami fenntarthato es mi nem.

    Az allampapirok kamata egyebkent nagyban csokkentheto lenne, ha a nyugdijasok, mint komoly vasarloi reteg megjelenne...


    ha egy biztosito bukik, akkor az allamnak kell fizetnie

    Ha a nyugdijam allampapirban, kotvenyekben vagy reszvenyekben fekszik, akkor total nem erdekel hogy ezeknek a kezeloje bukik-e, ezek az ertekpapirok toluk fuggetlenul leteznek es az en tulajdonomban allnak.
    Ha pedig felosztó-kirovó rendszerrol van szo, akkor a biztosito nem tarol penzt. Barki aki atveszi a biztosito helyet annak csak folytatni kell a beszedest es az abbol valo kifizetest, maximum az aktualisan mar beszedett es meg ki nem fizetett resz veszik el, ami kb 1 havi nyugdij. Bar azt nem latom hogy az utobbinak mi ertelme lenne, mit adna hozza a privat szfera, talan lehet jobb allami kezben tartani...
  • ostoros
    #34
    Nemzetiszocialista? Ki is épít légvárakat? Ki lát nácikat minden bokorban?
    Elmész te a picsába.

    A tőzsdézés pedig nem az átlag embernek való, ezt már megtanulhattuk, köszönjük szépen a "hasznos" tanácsodat, dugd fel magadnak!
  • defiant9
    #33
    "hogy érdekeltté tenné az embereket a társadalom fenntartásáb"
    Ez az elmélet, a gyakorlat pedig az hogy hiába öntik a direkt szocpol. támogatást jól látható azonnali forintok formájában akkor sem változik jelentősen az emberek hozzáállása, ha évtizedes távolságba kerül a megtérülés akkor ez még kevésbé várható. Arra nem lehet ma az embereket jelentős rétegét hogy 5 éves időtávra fektessen be, egyszerűen nem lát/tervez addig. Úgyhogy egy szokásos légvárat építesz nemzetiszocialista nagymagyarországos vágyálmokból. A legbiztosabb pontosan az lenne mint amit Seq ír, lenne egyéni számlád(amit beígért a maffiakormány csak b.szik tartani a szavát), és minden befizetés Y15, Y10 stb. állampapírba kerülne rá, a saját keretedből pedig fektethetnél kockázatosabb de nagyobb hozammal kecsegtető eszközökbe.
  • kvp
    #32
    "Mondjuk lehetne csinálni egy olyat, hogy az alapnyugdíj viszonylag alacsonyabb, és erre jönne rá egy kiegészítés, ami a saját felnevelt adózó gyereked adójából és járulékából származik."

    Jo otlet. Egyebkent ebbe az iranyba voltak probalkozasok, de nem ment at az EU jogi szurojen. Az volt az otlet, hogy a Magyarorszagon adozo gyerekek utan kapnak a nyugdij egy reszet a szulok. Kvazi a gyerekek idealis esetben csak a sajat szuleik nyugdijat kellene hogy fizessek. Ugy bukott meg nekifutasbol mint a gyerektelensegi ado. Az utobbi helyett lett a gyerekekhez jaro adokedvezmeny es a minimalberre rakott ado, tehat ha valakinek atlagban van 2.1 gyereke, akkor atlagos jovedelem eseten jovedelemado mentes.

    "Az allampapirba fektetes az elvileg ugyan az, tehat odaadom az allamnak most, aztan 30 ev mulva meg kapok belole nyugdijat, viszont 100%ban garantalt hogy kamatostul megkapom. Feltetelezve persze hogy az allam nem jelent csodot..."

    A mostani nyugdijrendszer, az inflaciokoveto emelessel elvileg ugyanezt biztositja es mar jopar eve van egyedi nyugdijszamla minden meg aktiv korunak. Persze igy is ugy is az az alap, hogy az allam nem mehet csodbe, egyebkent uszik a penz, mind a 3 modellben (a mostaniban, az allampapiros de maganbiztosito nelkuliben es a maganbiztositos fix szazalekos allampapirosban is). Az egesz ott bukik meg, hogy egyik biztosito sem hajlando kezesseget vallalni a penzert, tehat ha egy biztosito bukik, akkor az allamnak kell fizetnie. Ez igy nem eri meg az allamnak, akkor inkabb megtartja a biztositot allami kezben, egyedi szamlakkal. Az allampapir alapu elszamolas egyebkent addig lenne jobb mint a mostani, amig az allampapirok kamata az inflacio folott marad.
  • ostoros
    #31
    Mecsoda ócska propaganda...
  • ostoros
    #30
    Az egész nyugdíjrendszer egy kalap szar.
    Hosszútávon gondolkodva kellene megalkotni, ez az első pont.
    Mondjuk lehetne csinálni egy olyat, hogy az alapnyugdíj viszonylag alacsonyabb, és erre jönne rá egy kiegészítés, ami a saját felnevelt adózó gyereked adójából és járulékából származik. Rengeteg előnye lenne, többek között az, hogy érdekeltté tenné az embereket a társadalom fenntartásában. A nyugdíjas értelemszerűen abban lenne érdekelt, ha sok és jól fizető munkahely jöjjön létre mert akkor az ő kiegészítése is nagyobb lesz, ha gyereke jól keres. Vagyis nem lennének többé nyugger pártok.
    Értelemszerűen aki nem kíván részt venni a társadalom fenntartásában, annak nem lesz kötelező, de a kedvezményről le kell mondania.
    És természetesen a szimpla gyerek gyártás nem lesz elég, annak a gyereknek el is kell helyezkednie, és kvalifikált munkát kell végeznie, hogy a kedvezmény hatását érezhessük.
    Nem mondom, hogy ez az egyedüli és üdvözítő megoldás, de lényegesen jobb, mint a mai helyzet.
  • Sequoyah
    #29
    allampapirba nem fektethetnek (utobbi esetben az allam jobban jar ha beszedi es megtartja a penzt)

    Igen az allam annyiban jobban jar, hogy ha megtartja a penzt akkor semmi garancia nincs a jovobeni nyugdijunkra.
    Az allampapirba fektetes az elvileg ugyan az, tehat odaadom az allamnak most, aztan 30 ev mulva meg kapok belole nyugdijat, viszont 100%ban garantalt hogy kamatostul megkapom. Feltetelezve persze hogy az allam nem jelent csodot...

    Szoval a helyes szerintem az lenne, ha alapbol magannyugdij lenne csak, es alapbol a teljes magannyugdij megtakaritas allampapirokba menne. Szoval ugyanugy az allam kapna a penzt mint most, es azt a penzt ugyanugy a mostani nyugdijak kifizetesere forditanak mint most, tehat a valosagban semmi nem valtozna. Viszont nem csak feneketlen kutba ontenenk a penzt, hanem nyilvan lenne tartva hogy mennyit adunk es mennyit kapunk, elidegenithetetlen formaban.
    Ennek ugye 0%-hoz kozelito brokerkoltseggel kell jarnia, mert azon kivul hogy nyilvantartjak a szamlat semmi hozzaadott erteket nem adnak.
    Aztan aki ugy erzi hogy van hozza affinitasa, donthessen ugy hogy atalakitja a nyugdijportfoliojat es kotvenyeket, indexeket vagy managelt reszvenyalapot tesz bele nagyobb hozammal, nagyobb kockazattal es megfelelo koltsegekkel.

    Az allam pedig megallapithat egy kotelezo allamkotveny-hanyadot, amivel egyreszt garantalja hogy a leghulyebbek sem veszitik el a teljes nyugdijukat, masreszt biztositjak az allam fele torteno befizetesek folytonossagat.

    Persze ezzel egy politikus sem jarna jol, csak az emberek, szoval nyilvan nem lesz ebol semmi...
  • Sequoyah
    #28
    A reszvenypiaci befektetesek barmilyen 10+ ev feletti idotartamon elvernek barmi mast. Es nyugdijakat 40 evre fektetunk be, szoval maximum akkor lehet rajta olyan idotartamon vesziteni, ha ellopjak, vagy vilaghaboru lesz (de akkor meg tokmind1 hova tetted a penzed.)
    Persze egy valsag eseten zuhan, de barmilyen valsag eseten 10 ev alatt nem csak hogy bepotolja a piac a hianyt, de meg profit is lesz boven. Epp ezert szoktak az utolso 10 even belul kevesbe volatilis kotvenyekre valtani reszvenyekrol.
    Az hogy te pont a valsag miatt nyomott aru portfoliodat adtad el, az a te hibad. Ha megnezed hogy azota mennyit novekedett volna, akkor lathatod hogy mennyit veszitettel a magannyugdijbol valo kivonulasoddal.

    2,7-4,7% az pedig igen jo kamatnak szamitott. A masik opcio NEM a hitel fel nem vetele, hanem ugyanugy fel kellett volna venni ugyanennyi penzt a piacrol, duplaennyi kamattal. Es az arfolyamvaltozas azt is ugyanugy erintette volna, mert Forint forras nem volt.

    Így aztán ki is lopott?

    Amit rossz esetben még más pénzből is ki kell egészíteni. Te irtad. Most a hianyzo forrasokat az adokbol kell potolni, amik erosen vegesek, es igy fenntarthatatlan. A most befizetett penzed fele annyit fog erni, ha nyugdijba vonulasodkor fele annyi lesz a befizeto, es nagyon ugy nez ki hogy fele lesz, mert a nepesseg csokken...
    a járulék meg mehetett egyenesen (...) brókereknek

    Szoval te le,mondasz a sajat profitodrol, csak hogy a brokereknek semmi se jusson... gratula, magadat szivatod csak mert irigy vagy:D
    A BUX kb 5x-osere nott az elmult 20 evben, mikozben az inflacio ennek csak a fele volt. Kulfoldi fejlett orszagbeli indexet ennel meg jobb teljesitmenyt is nyujtanak.

    Es nem tudom te hogy vagy vele, de az en mostani magannyugdijszamlam koltsege az kb evente 0.05%, ez a broker haszna, mikozben atlagosan 7%-ot novekszik evente (persze nagy kilengesekkel).
    Ez azt jelenti, hogy a most betett penzem 5-10-szereset fogja erni amikor nyugdijba megyek.

    A penzugyi analfabetizmus csucsa amikor valaki ennyi penzrol lemond csak mert hitt a propagandanak hogy a brokerek gonoszok es mindenaron kerulni kell oket:D
  • kvp
    #27
    A magannyugdijpenztari rendszer akkor lett volna eletkepes, ha nem az allam garantalta volna a befizeteseket hanem a maganpenztarak. Ezt hivjak garantalt kamatminimumnak, amit erdemes az aktualis inflacio szintjen beallitani (a kezelesi koltsegek levonasa utan). Egyetlen maganpenztar sem vallalja sehol ezt a kamatbiztositast, foleg ha kikotik, hogy allampapirba nem fektethetnek (utobbi esetben az allam jobban jar ha beszedi es megtartja a penzt). Es ezek mellett meg a biztositoktol/bankoktol be kellene szedni adoban a kieso nyugdijbeveteleket is a regi rendszerben levo nyugdijasok ellatasara, folyamatos kivezeteses rendszerben. Ez garantalna, hogy az allam ne omoljon ossze a kieso osszeg miatt, viszont ugyanakkor azt is, hogy a maganbiztositok csak nagyon tavoli es nem tul biztos nyereseggel dolgozhatnak, ami valoszinuleg teljes kivonulast okozna az adott piacrol. (mivel csak onnantol lennenek evente pluszban, hogy mar szinte senki sincs a regi rendszerben, ami hosszu evtizedeket jelent)

    Egyebkent meg a regi ado alapu nyugdijrendszert csak ugy lehetne nagyobb veszteseg es a biztositok kivonulasa nelkul atalakitani, ha opcionalissa teszik. Tehat a nyugdijjarulekot az aktualis adozoktol ugyanugy beszedik, de mindenki eldontheti, hogy akar-e magannyugdijpenztarba fizetni az adon felul, sajat megtakaritasbol. Egyebkent pont ilyen rendszer van most Magyarorszagon. Viszont az opcionalis nyugdijmegtakaritas az embereknek nem eri meg annyira, mert annyi erovel mar sajat maguk is befektethetnek, akar jobban fizeto es/vagy nem hosszu tavon lekotott formakba is.
  • defiant9
    #26
    Az NYP-ban voltak/vannak portfóliók tehát lehetett állampapír és részvény jelleg között választani. Jellemzően a részvényekkel lehetett jobb hozamot elérni ez azóta is így van amióta az Fidesz kormány maffiamódszerekkel zsarolta meg az embereket:
    6 év alatt, 2017 végére átlagosan mintegy 70 százalékkal nőtt azoknak a nyugdíjpénze, akik nem engedtek a zsarolásnak, és kitartottak a pénztári tagság mellett. Ez azt jelenti, hogy akinek 2011 végén 4 millió forint volt a nyugdíjszámláján, mára 6 millió 800 ezer forint körüli összeggel rendelkezhet. A 70 százalékos növekedést érdemes összevetni azzal, hogy a KSH adatai alapján számításaink szerint az infláció ez idő alatt mintegy 10,18 százalék volt.

    "járulék meg mehetett egyenesen a 'brókereknek'.
    Így aztán ki is lopott?"
    A bróker versenypiacon dolgozik, és igen pénzt kap a munkájáért, aki jó teljesítményt nyújt az akár nagyon sokat is.
    A közösből lopni jellemzően a hatalmon lévő politikai választottak szoktak, erre a mai Magyarországon már annyi példa van hogy felsorolni is sok. Ami változott a korábbiakhoz képest az a mérték illetve hogy most már leplezetlenül/alig leplezetten történik, rájöttek hogy egy kis parasztvakítással az egyszeri választópolgár ezeket már nem érzékeli, +olyan szabályokat szavaznak meg amik a lopást megkönnyítik.
  • gosub
    #25
    Szimplán nem igaz amit írsz. Azonnal felvettük amit lehetett 2008-ban, majd fizettük a készenlétit. Az is egy nagy jóság volt. Majd még a többszörösét, mert semmi se volt elég. 2,7-4,7% tényleg marha jó volt, igazán előnyös, főképp ekkora összegnél, ha meg hozzávesszük a forint gyengülését...
    10 év alatt fizettem be annak idején 1 misit, abból tiszta hozam 15% volt, pedig akkoriban sokszorosa volt a betéti kamat a mainak. Képzelem milyen jó lesz 2-3 év alatt megkapni normál nyugdíjként 30 év befizetését. Meg amit nem mert kockázatinál veszíteni is lehet, volt rá példa 10 éve, hogy nyugdíjasok milliói veszítették el a befizetéseiket, csak ők már le lettek tojva, lassan a fele meg is halt.
    Az 'állami' nyugdíjat mindenhol az aktuális befizetők járulékából fizetik ki, amit rossz esetben még más pénzből is ki kell egészíteni. Ezért is volt nagy biznisz ezt kiszervezni/lenyúlni és a nyugdíjat teljesen más adóból folyósítani, a járulék meg mehetett egyenesen a Madoffoknak 'brókereknek'.
    Így aztán ki is lopott?
  • Sequoyah
    #24
    Ha mar tudomanyos topicban vagyunk, legalabb a tenyeknek nezz mar utana. Nem felvettek a hitelt, hanem megujitottak egy mar reges regen letezo, es lejaro hitelt, melyen a piaci kamatok alatt.
    Szoval nem Gyurcsany, vegkepp nem Bajnai, hanem Medgyessy a ludas, mert alatta lettek ezek a hitelek felveve.
    A "kockazati toke" az pedig egy olyan nyugdij amiu fenntarthato, es te meg is kapsz, mig az allami nyugdij ugy ahogy van fenntarthatatlan. Most fizetjuk mint a katona, es mire nyugdijba megyunk a felet sem fogja erni, mig a magannyugdij ehelyett kamatozik es a duplajat fogja erni. Nyugaton ez mar bizonyitott...


  • Sequoyah
    #23
    Ez igy igaz, de mas szempontbol is meg lehet fogalmazni.
    Alapkutatas az aminek lehet hogy zero haszna lesz, de az is lehet hogy 100 ev mulva a gazdasagunk uj aranykorat hozza el.
    Peldaul az elektromossag evtizedekig csak egy hobortos jatekszer volt. Ma pedig a GDP-nk a 10-ede lenne ha nem lenne elektromossag...
    Vagy peldaul ez sci-fi, de kepzeljuk el hogy az LHC megtalalja a gravitont, vagy a sotet anyagot/energiat, es tegyuk fel azt talaljuk hogy manipulalni tudjuk a tomeget es gravitaciot, es igy pl a szallitmanyok tomeget a 10edere csokkenthetjuk ideiglenesen (lasd: Mass Effect:))

    Oriasi megterules, de oriasi a kockazat is. Egyszemelyben egy vallalat vagy szervezet, de sokszor meg orszag sem tudja finanszirozni, de az emberiseg szamara tobb mint hasznos. Ezert oljuk bele a penzt ugy hogy senki nem tudja mi lesz belole.
    Legrosszabb esetben is kielegiti az egyik legfontosabb emberi igenyt: a kivancsisagot.

  • Csaba161
    #22
    https://orulunkvincent.blog.hu/2019/01/18/a_palkovics-terv

    "A Magyar Tudományos Tanács programmja mindenekelőtt tervszerűséget belevinni a tudományos kutatásba. Ezt az egyes intézmények munkatervének összehangolásával éri el. Ezenkívül biztosítja azt, hogy az egyes elméleti kutatásokat azonnal a gyakorlatra alkalmazzák. Például az összes tudományok között a legelvontabb a matematika. Eddig nagyon sokszor a tudományos matematikai kutatás eredményeit évtizedek vagy évszázadok után használták csak fel a gyakorlatban. Pedig kiderült az, hogy ha ezeket a fejlett elméleti módszereket az ipar egyes ágaira alkalmazzuk, úgy ezzel nemzetgazdaságunk hatalmas összegeket takaríthat meg. " ( Palkovics László tudománypolitikai elképzeléseiről)

    Egy lökött autószerelő így képzeli el az alapkutatást
  • defiant9
    #21
    A hitelfelvétel <> lopás. Amikor a haverok/strómanok kapják a közpénzt az már az, ebben a szocik is serénykedtek, de most már látszik hogy kiscserkészek voltak a ma regnáló kormányhoz képest.
    Gázszerelőnk egy éve: 105,7 milliárdról 381,3 milliárdra növelte a vagyonát.
    Ez évi 1 milliárd dollár. A cikk szerint 20 évig tart az építkezés, és 21 milliárd USD (vélhetően jelenértéken). Tehát csak ez a konstans lopás flow kb. fedezné az új LHC építését. És ez csak a Fidesz slepp egy - bár markáns - eleme, ráadásul most már pofátlanul tolják az ipart mert a birka - jellemzően falusi - szavazókat a választás előtt egy 5000 ft-os utalvánnyal is megvehetik, a pakliban benne van hogy még exponenciálisan nőhet is az ellopot pénzmag.
  • kvp
    #20
    Az alapkutatas az, aminel meg nem tudjuk a kutatas eredmenyenek gyakorlati hasznat. Ehhez eloszor meg kell talalni az eredmenyt, aztan a hasznositasat. Neha ez rovid ido alatt megvan, ekkor szinte fel sem tunik senkinek, hogy alapkutatas es nem termekfejlesztes volt (lasd pl. a mesterseges felvezetok esetet), mig sokszor hosszabb ido kell hozza, hogy hasznosuljon (lasd: a fizika fejlodeset) Utobbi esetben lehet az eddigieket alapkutatasnak hivni. Egyebkent mar romai korban is volt pelda, hogy a korabbi gorog alapkutatasok eredmenyet a romaiak mar a gyakorlatban is alkalmaztak, es beepult a mernoki gyakorlatba.

    ps: Az LHC utodjanal viszont meg azt sem sikerult kitalalni, hogy mit is akarnak kutatni. Addig nem igazan lehet nekiallni, amig nincs meg legalabb az alapotlet.
  • Csaba161
    #19
    Fizetett fideszes trollok kíméljenek!
  • gosub
    #18
    Szelektív a gondolkodásod, inkább azzal vesd össze, hogy a Gyurcsány-Bajnai kormány a teljes LHC utód árát felvette hitelbe. Meg még előtte közel a mostani LHC-jét.
    A magánnyugdíj alapba utalás az adóbevételek szimpla kiszervezése volt. Hiányzott is a nyugdíjakból. Ráadásul elkezdték kockázati tőkébe kényszeríteni a tagokat. Ekkor már röhögtem, hogy milyen ügyesen viszik ki a pénzt, mint Mark Twain Huckleberyjében a nagyobb kifizetésekre elúszik a kockázat miatt
  • ostoros
    #17
    Büdös troll.
  • defiant9
    #16
    Nem gondolnám hogy az anyagi haszon minősíti a kutatás jellegét. Az is látszik hogy nincs éles határvonal az elméleti és az alkalmazott kutatás között. Maga az 'alap' szó is csalóka ez ugyanis arra általában valamilyen alsó/fundamentális szinten lévő dologra utal, de ez sincs így( azonban ez a szint tisztán részhalmaza az alapkutatások halmazának). Egy komplex projekt (pl fúziós reaktor) már nem lesz tisztán besorolható mert ebben vegyül az alkalmazás és az alapkutatás. Ami viszont hiba lenne hogy a mérnöki tevékenységet teljesen kivesszük az alapkutatásból és mondjuk csak a fizikusra fókuszálunk, noha a 'mérnök' jellemzően valóban nem az, de néha igen, csak más 'tudományág'. Értelemszerűen a (nem)sikeresség sem minősíthet, de az is lehet hogy valaki nem alapkutatást indít, de 'véletlenül' alapkutatási eredményre bukkan. A feladat tehát a kutatás és az alapkutatás halmazok elválasztása lenne, ami azért nehéz mert papíron minden kutató valami újat kutat, és ma már szinte mindenki a meglévő eredményfa végein mozog(aki esetleg egy teljesen új területen az egyértleműen alapkutatás, vagy inkább teoretizálás). A fás hasonlatból kiindulva én azt mondanám hogy minden új ág növesztése vagy arra irányuló szándék alapkutatás, egy gyümölcs, levél viszont nem. A levél az amikor könyvekben leírt összefüggésekből gyúrunk valamit ami igazolja hogy a korábbi tudásunk helytálló de új képletet/nem ismert összefüggést nem fogunk a végén visszavezetni a könyvbe, az oktatási rendszerben sok a levél, ezek fő feladata leginkább hogy kutatókkal táplálja a fát. A gyümölcs némileg hasonlít a levélre de itt a materiális haszonra irányuló kutatás ami minősít, ez jellemzően tényleg privát cégeknél csapódik le, akkor is ha néha rohadt alma a termés. A faág hajtása az amit alapkutatásnak neveznék, ez ami nem járt utakon juttatja a tudományt olyan területre ahol még nem volt. Itt a végén tényleg vissza lehet vezetni a könyvekbe tudáselemet. Aki megalkotja az új elméletet és aki először igazolja azt(ez nem mindig esik egybe), azok alapkutatók, akik később megerősítik/kérgesítik ezt a tudás ágat azok már nem, bár szükség van a munkájukra mert csak stabil vastag ágból lehet tovább fejlődni. Ha nagyon akarunk akkor a gyökereknek, napfénynek, tápanyagoknak is szerepet adhatunk mint társadalmi/anyagi erőforrásoknak, ezek esszenciális kellékei a fa életének, az erőforrások bevonzása a kutatási programokba pedig már-már szemvényvesztés, mivel ma már sehol nincs a Newton korabeli dinamikusan fejlődő facsemete, egy kifejlett fánk van amire elég nehéz valódi új ágakat növeszteni, azonban valahogy pénz kell szerezni a munkához. Az LHC utód kapcsán is ez az egyik dilemma.
  • Oliwaw
    #15
    Nem trollkodok, te nem fogtad a problémát, vagy csak hülyének tetteted magad.
  • ostoros
    #14
    Nem keverek semmit. Megmondtam, hogy az alapkutatás önmagában nem térül meg Newton nem keresett pénzt a termékével, amit a gravitációs törvényekre épített, capish?
    Viszont newton nélkül, nem lenne SEMMI ami arra épül. Műhold sem.
    Tudod te ezt, csak trollkodsz.
  • Oliwaw
    #13
    Te marhára keversz valamit. Az égi mechanika vajon alapkutatás ? vagy kaptuk őket az alapkutatóktól ? (mennyi pénzt is feccöltönk bele ?) Newton,Kepler, Galilei stb. A rekétatechnika akkor az szerinted alapkutatás. Tehát felteszem a kérdést? mi az alapkutatás ?
  • ostoros
    #12
    "Pl. a csillagászati alapkutatások (stb.) mikor fognak megtérülni ?"
    Műholdak? Kopernikusz szarta őket? Nem? De!
    :D

    A 9 és 10-ed együtt 20%, ma meg 50%-ot adóz az ember, szóval...
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.01.22. 21:40:06
  • Oliwaw
    #11
    Dehogy nincs. Az erőforrások végesek és , azt hogy hogy osztjuk be az mindenkire kihat.
    "Viszont alapkutatások nélkül nem fejlődhetne az alkalmazott technológia, ami viszont már bőven megtérül általában."
    Lózung ? (a köbön ?)
    Pl. a csillagászati alapkutatások (stb.) mikor fognak megtérülni ?
    (nem vagyok az alapkutatások ellen , sőt azon csodálkozom, hogy pl. régebben minden falu felépített egy hatalmas templomot 9-és 10-ed adók mellett, de nekünk már ez nem megy )
  • ostoros
    #10
    Az alapkutatások általában nem térülnek meg, ez tény és való. Viszont alapkutatások nélkül nem fejlődhetne az alkalmazott technológia, ami viszont már bőven megtérül általában.

    Ahogy mondani szokás, a világ megismerése nem magáncégek és magánemberek feladata. Az állami feladat leginkább, ez pedig pontosan az. Nincs itt semmi probléma.
  • Oliwaw
    #9
    Ez attól függ mit nevezünk alapkutatásnak (ha mindent akkor a fogalom teljesen felesleges).
    A mai lét alapköve az elektromosság, Benjamin Franklin, Luigi Galvani, Alessandro Volta stb., stb. alapkutatók ?
  • Irasidus
    #8
    Alkalmazott technolgia - alapkutatás nélkül - vagyis a természet ismerete nélkül, hamar leállna, és stagnálásba fordulna. Ez, amit javasolsz nem fejlődés, hanem hátráltatás, visszafejlődés! Az "új akkulátorod" sem lenne enélkül...
  • BrockSamson
    #7
    Errol mar tobbszor is esett szo, a gyorsitok megepitesehez szukseges technologiak, ugyanugy, mint az urkutatas eseten, szepen lassan a nagykozonsegnek is elerhetove valnak.

    https://phys.org/news/2016-02-ways-particle-world-higgs-boson.html
  • NEXUS6
    #6
    Szerintem nincs ilyen vagy, vagy kérdés. Az alapkutatásba főleg az állam fektet, az alkalmazott technológia kutatásba meg a cégek. Az állam nehezen tudna technológiát közvetlenül átadni egy-egy konkrét cégnek, már csak a piaci verseny tisztaságát védő törvények miatt is. A cégnek meg nem éri meg olyan alapkutatásba fektetnie, amiből tralán soha nem lesz semmilyen haszna.

    Fúziós erőmű technológia kifejlesztését ma nemzetközi állami összefogás szintjén valósítják meg. Ha kész a technológia annak nagyrészéhez valószínűleg mindenki szabadon hozzáférhet. Talán egyszer lesz is belőle valami.

    Az akksi technológia nem igényel olyan mgas forrásokat, inkább konkrét szaktudást és ötleteket. Azonban ne feledjük, hogy az akksinak mindíg is lesznek korlátai. Olyan, mintha a belsőégésű meghajtás során a jármű magával cipelné az üzemanyagot, a végtermékeket és mindazt a rendszert, amely visszaalakíthatóvá teszi a végterméket az üzemanyaggá. Csak a tömegarányokat nézed az akksi soha nem lesz olyan energia sűrűségi szinten, mint amit egy egység bezin/gázolaj jelent. Ilyen szempontból az üzemanyagcella (mondjuk földgázzal) lehetne minden szempontból jó és nem az akksi technológia!
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2019.01.22. 12:40:51
  • kvp
    #5
    Az bizonytalanitotta el a tudosokat, hogy nemsokkal a mostani gyorsito uzembehelyezese elott kiderult, hogy hasonlo energiaju utkozeseket meg lehetne figyelni a nemzetkozi urallomason is, sot mivel a vilagegyetemben talalhato par termesztes es picit nagyobb energiaju gyorsito, ezert akar nagyobb energiaszintek is elerhetoek es csak a dektektorokat kell hozza felvinni. Aztan ez utobbit meg is lepte az amerikai kormany.

    Szoval nem a rejtelyek fogytak el, hanem talaltak olcsobb es hatekonyabb megoldast a vizsgalatukra. A gravitacios hullamok detektalasa is egy ilyen alternativ kutatasbol jott ossze.

    Egyebkent az exobolygo kutatasnal is rajottek, hogy egy napkoruli palyara telepitett optikai tavcso tombbel akar a tavoli bolygok legkoret es felszinet is lathatnank, kb. olyan felbontassal mint amivel az elso Apollo urhajosok fotoztak a Foldet. A lenyeg, hogy a vizsgalat teljesen passziv, csak a meglevo adatokat kell(ene) begyujteni.
  • Csatabika
    #4
    Nehéz kérdés, de én is azon a véleményen vagyok, hogy inkább az alkalmazott technológiák fejlesztésére kéne fordítani ezen forrásokat.
    A tér-idő, anyag-energia, szerkezetek ilyen mérvű kutatása annyira előre mutat, hogy inkább a mai gondjainkkal kéne foglalkozni.
    Pl: új akkumulátor technológiák (folyamatosak a hírek a laborokban elért eredményekről, de gyártásba még egy sem került, pedig érdekes módon már 25 éve ígérik, hogy max 5-10 év és meglesz...)
    A fúziós erőműre is igen nagy szükség lenne, de itt is csak a hírekben olvashatunk az áttörésekről, és még ezernyi dolog van amit meg kéne oldani, és források kellenének hozzá.
  • NEXUS6
    #3
    "Ez a magyarázat arra, hogy a teljes hossz 80 és 100 km között lehet, bár a költségek szintje nagyjából azonos, ez ugyanis 21 milliárd dollár körül lenne – ami persze nem jelent garanciát a csúszások és a kiadások megugrásának elkerülésére, hiszen ez a nagy projektek esetében gyakorlatilag mindennapos."
    93-ban, az az több mint negyed évszázada abbahagyták az SSC építését, ami 87 km-es pályájú volt, és 40TeV ütközésekre volt tervezve. Ha még minimum 20 év egy új felépítése, akkor ezexerint az amcsi politikusok ezzel a döntésükkel fél évszázaddal hátráltatták a tudomány fejlődését. ;)