194
-
Sequoyah #71 Csak hogy ertsd:
pull is the force of bringing an object closer
-
Sequoyah #70 Az hogy kijelentesz valamit hogy ugy van es kesz, az meg nem magyarazat, es nem erveles:D
Azt allitod hogy a gravitacio nem "pulling force", tehat ennek megfeleloen az almanak es a foldnek tavolodnia kene egymastol. Amikor olyat allitasz, ami tokeletesen ellentetes mindenkinek a mindennapos megfigyelesevel, elvarjuk, hogy TE adj magyarazatot. -
#69
Látod kb ennyit is érnek az ellenvetéseid, lásd Gravity, mindjárt az 1. pont feletti sorban.
Mindenkinek válaszolok aki normális érdeklődéssel kérdez, de ilyenből elég kevés van. Például láthatod ezt a vitalapokon. De tegyünk egy (újabb) próbát, tessék, kérdezhetsz egyet, egy konkrét, értelmes kérdést tegyél fel. És ha normális vagy akkor beszélgethetünk. Ha csak kekeckedni akarsz (mint eddig mindig) akkor meg nem. -
Sequoyah #68 Ismerem ezt az elmeletet. Sajnos csak reszleges atfedese van Astrojan agymenesevel. Pedig jobban jarna ha csak egy-az-egyben atvenne ezt az elmeletet, mert 100x konzisztensebb es ertelmesebb.
Egyebkent csodalkozom hogy egyaltalan nem linkelte be legalabb mint referenciat... Talan azert mert ez egy mar emberoltok ota megdolt elmelet... -
BladeW #67 https://en.wikipedia.org/wiki/Le_Sage%27s_theory_of_gravitation -
Sequoyah #66 Hidd el, azzal kezdtem, hogy megneztem a weblapodat, es alapveto targyi tevedesekkel indit. Egyszeruen olyan dolgokat kritizalsz benne, amit a mai hivatalos tudomany soha sem allitott. Ezenkivul tudomanyos fogalmakat hasznalsz helytelenul... Mar maga a "pulling force" fogalmat is helytelenul ertelmezted, es ez az egesznek a legeleje. Erre mar ra is vilagitottunk itt, de persze azon kritikakra amik egyertelmuen es tenyszeruen megcafolnak, valamiert nem reagalsz:)
Azt, hogy a donto tobbseget te talaltad ki, az eddig is nyilvanvalo volt szamunkra. De amikor a vilagon egyetlen embert sem tudsz meggyozni az elmeleted helyessegerol, akkor nem merul fel benned a kerdes, hogy mi van ha te tevedsz?
Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2017.11.21. 18:54:45 -
gforce9 #65 "El kell keserítselek, nincs másik forrás, mivel ennek döntő többségét én találtam ki."
Sokan írnak meséket, csak nem akarják valóságként eladni. :D
"nincs benne logikai bukfenc"
Az "elméletedben" csak ebben a pár hszben 5-6 logikai bukfencre világítottak rá. :D -
#64
El kell keserítselek, nincs másik forrás, mivel ennek döntő többségét én találtam ki.
Két alapvető probléma van,
1. nem tudsz kérdezni ha szemétkedsz (mert nem válaszolok)
2. ellentétben a relelm abszurdjával, nincs benne logikai bukfenc. Az alapvető félreértések nálad vannak, mivel fogalmad sincs az egészről és az 1. pont alapján nem is lehet, mert a célod nem a megértés hanem a gyalázás, hasonlóan több itt utánam kajtató gyökérhez.
De annyit segítek, hogy szinte mindent előáshatsz a weblapomról, minden vita, kérdés és civakodás is fellelhető ott. Ez egy szigorúan logikus fizikai (= anyag alapú) modell ami az objektív valóságban létezhet, ellentétben a matematikai leírásokkal amik természetesen nem léteznek a valóságban hanem csak leírják a valóságban létező anyagi világot. Vagyis azt a modellt amiről én beszélek, a nyomó gravitációt és az anyag tóruszmodelljét.
#62 : igyekezz gondosabban olvasni. -
Sequoyah #63 Astrojan, van esetleg barmilyen hivatalosabb, elismertebb szoszonoka annak az "elmelet"-halmaznak amit itt szonokolsz? Szivesen elolvasnam mas, toled fuggetlen forrasbol, ami nincs tele logikai bukfencekkel es alapveto felreertesekkel.
Biztos hihetobb lenne az egesz, ha nem te lennel az egyetlen a vilagon:) -
Sequoyah #62 "A tér nem úgy tágul, hogy azzal együtt minden paramétere együtt tágul"
Utana egyetlen soral ezt irod:
"Az atomoknak is tágulnia kellene az eszmefuttatásod alapján"
Te komolyan meg a legegyszerubb mondatokat sem vagy kepes megerteni? Az idezett mondat epp azt mondta, hogy NEM MINDEN tagul egyutt. Ebbol te hogyan kovetkeztetted ki ennek eppen az ellenkezojet, hogy az atomoknak tagulnia kene? Nem, az atomoknak nem kene tagulnia a ter tagulasaval, mert az eros es gyenge kolcsonhatasok rovid tavolsagokon sokkal erosebbek a gravitacional, vagy a ter tagulasat okozo eronel.
Bar van olyan hipotezis, hogy ha a ter tagulasa valoban gyorsul, akkor a tavoli jovoben eleg erosse valik ahhoz, hogy akar az atomokat is szetszaggassa... -
Csaba161 #61 Itt egy cikk, amelyik részletesen tárgyalja az napi, évszakos stb változásokat,
amelyeket figyelembe véve az egyezés a relativitás elmélettel akár 8 értékes jegy is lehet...
https://arxiv.org/abs/0912.2803
Figyelembe veszik a föld tengelyforgásának a változását, a gravitációs potenciál változását stb.,
amelyek mind befolyásolják a mérést, bár tudom, ezek a képletek már olyan bonyolultak,
hogy senki se értse, így ezeken keresztül ferdítik el a valóságot a gonosz tudósok, hogy nekik legyen igazuk...
-
gforce9 #60 Ufómagazinra hivatkozol? :) Jó érvek. -
#59
Csaba a Michelson kisérlet klónjait végezték el millióféleképpen, feltételezem, hogy nem hazudsz csak tévedsz.
A magára hagyott interferométerrel Munera végzett kisérleteket és napi valamint éves ciklusokat figyelt meg, a napi ciklusok láthatók #64-ben az ábrán. A különböző színek az évszakoknak felelnek meg.
Meridian: "A tér nem úgy tágul, hogy azzal együtt minden paramétere együtt tágul... akkor nem tudnánk ezt észlelni."
Sehogyse tágul. Az atomoknak is tágulnia kellene az eszmefuttatásod alapján, mert egy atom sok részecskéből áll, protonok és elektronok alkotják. A félrevezetett okostojások az atomok tágulását nyilván tagadják, az már nem tetszik nekik, mert akkor a méterrúd is tágulna. -
gforce9 #58 "mert a gyorsító hatást nem tudod fénysebesség fölé emelni"
Hülyeséget én is tudok beszélni. Csak épp sok értelme nincs. Kicsi bogárka:
A rakéták hajtóanyagának kiáramlási sebessége kisebb, mint amilyen gyorsaságra felgyorsítják az űrhajót. Sima newtoni hatás-ellenhatás alapján. A gyorsító hatás "gyorsasága" nem szab határt a gyorsított test gyorsaságának. Ha halad egy űrhajó 7-8 km/s-el és kihajítasz hátrafelé pár m/s-el egy kalapácsot akkor az űrhajó gyorsulni fog tőle. Ismét fényesen bizonyítottad tudatlanságod.
Az meg már teljesen más kérdés, hogy egy mágneses teret, amivel a töltött részecskéket gyorsítják, hogyan írod fel fénysebesség alatti "gyorsító hatásként". Nem a gyorsító hatás a kicsi, hanem a részecskék gyorsításához szükséges energiaigény nő meg, pontosan úgy, ahogy a specrelből kiszámolható.
"Az LHC-t jegelheted bátran, mert nem érted miről van szó."
Eddig akiről kiderült, hogy fingja sincs semmiről az te vagy, mint a fenti példa is mutatja. -
Meridian #57 "Feltűnhetne már, hogy a tér matematikai fogalom, ezért nem tágulhat. Valamint ha valamiféle csoda folytán mégis tágulna (de nem), akkor tágulna a méterrúd is. A tér (mi több, a téridő) nem létezik a természetben. Beteges képzelődés csupán a nemlétező tér tágulása. "
A tér nem úgy tágul, hogy azzal együtt minden paramétere együtt tágul... akkor nem tudnánk ezt észlelni.
Úgy képzeld el, hogy minden anyagi részecske saját koordináta rendszerrel rendelkezik. Ezeknek az origója távolodik egymástól. Mindegyik egyszerre, mindegyik a többitől. Maga a részecske nem lesz "nagyobb". Az inerciarendszerek (koordináta-rendszerek) egymástól való távolodása nem számít valódi mozgásnak. Én ugyan nem vagyok fizikus, ez valahogy úgy van, hogy maguk a részecskék fújnak maguk köré teret. Amit folyamatosan fújják felfele, azaz növelik. Olyan mintha a részecskék utálnák egymást és szétfelé "tolnának" mindent. Viszont ezzel szemben hat a gravitáció, ami meg minden mást maga felé húz. -
Csaba161 #56 Ezt a kísérletet nemcsak Michelson végezte el, hanem azóta már sokan, sokszor és sokféleképpen és nem találtak eltérést ahhoz képest, amit a relativitáselmélet mond.
Az ábrádnak pedig semmi értelme. Nem tudjuk mit jelentenek a különböző színek és görbék, mi az x-tengely, ami ha egy év akkor talán a napok, akkor még talán lenne értelme; de ha 360 fokról van szó, akkor mik ezek a szögek - mert hogy a Michelson-interferométerben nincsenek szögek -, mi a kísérleti elrendezés stb. stb. stb...
-
Sequoyah #55 Szoval minden ami nem illik bele a hulye elmeletedbe az csak hazugsag? Mar meg se probalod cafolni, siman csak letagadod?
Nem csoda hogy ennyi mindenre kenytelen vagy azt mondani hogy hazugsag, mert a valo vilagban tapasztaltak egyike sem illik bele a kepzelt vilagodba:D -
#54
Michelson talán ügyetlen volt vagy hazudott. Ez érthető is lenne ha már telekürtölte a világot egy hülyeséggel.
Ezek itt a (napi) ciklusok a nemforgatott interferométerrel, Hector Munera:![]()
Kimutatható a Föld haladási sebessége pl egyutas interferométerrel is, a sebesség 370 km/sec a CMBR-hez viszonyítva a Crater/Leo csillagkép irányába.
Az LHC-t jegelheted bátran, mert nem érted miről van szó.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2017.11.20. 22:00:23 -
Csaba161 #53 Az előbb már általam is említett sok egyéb kísérlet is volt azóta. Nos az egyiket éppen maga Michelson végezte, mégpedig úgy hogy békén hagyta az interferométert - ahogy te is szeretnéd - és nem mozgatta, hanem hosszú időtávban mérte vele a csíkokat és így sem talált semmiféle változást...
Továbbá az LHC tervezésénél és építésénél pont azokat - az általad hülyeségnek tartott - képleteket használták, amelyeket a relativitáselmélet ad meg, és csodák csodájára, amikor először bekapcsolták, egyből működött, úgy ahogy az a Michelson-kísérletből is következik...
-
Sequoyah #52 mert a gyorsító hatást nem tudod fénysebesség fölé emelni
Ezt kifejtened? Ha nem lenne C mint hatar, akkor miert ne tudnank fole gyorsitani a mai reszecskegyorsitokban?
Ebbol kovetkezo kerdesek: hova tunik a beletaplalt energia? Annyi energiat taplalunk ezen reszecskekbe, hogy a fenysebesseg 1000z-esevel kene mar repulniuk, hova tunik az energia? Es miert no meg a reszecskek tomege fenysebesseg kozeleben? -
#51
Igen a vöröseltolódást mérik és nagyonis van köze a sebességhez. A kérdés csak az,
beszuszakolod a fénysebesség alá mert azt képzeled, hogy a térnek metrikája van és kunkurodik, vagy
nem szuszakolod be és akkor a galaxis sebessége 6c lesz, mert az Ősrobbanás sebessége 1Mc.
Nem, nem, a gyorsítókban nem tudod fénysebesség fölé gyorsítani a részecskéket mert a gyorsító hatást nem tudod fénysebesség fölé emelni. Így aztán hiába várod, hogy a gyorsítandó részecske sebessége fénysebesség fölé emelkedjen és így csak közelíti azt.
A Michelson kisérlet alapjában rossz és így ezerszer ismételheted akkor is null eredményt ad, mert a szokásos forgatással nem várható csíkeltolódás. Ha nem forgatod akkor a természet tudja a fizikát és akkor periodikus csíkeltolódás észlelhető. Sajnálatos, de a fizikus világ meg van vezetve a null kisérlettel, az MM kisérlet és azok klónjai hiábavaló próbálkozás volt kimutatni a Föld száguldását a világűrben.
A száguldás kimutatható többféle módon, amelyek közül az egyik az, ha nem piszkálod az MM interferométert.
Egy másik az ha forgatod. De nem úgy ám ahogy mindenki forgatja! Ha higanyon forgatod akkor nem fog mérni semmit sem. -
Sequoyah #50 Nem latod, hogy trollkodik?:)
Hiaba mondod, nem akarja megerteni. Inkabb magyarazd el ugy, hogy ha ideteved valaki mas, akinek nyitottabb az elmeje, akkor legalabb o megertse...
Szerk: Na Csaba valaszabol pl meg en is tanultam kicsit:)
Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2017.11.20. 21:12:18 -
Csaba161 #49 Akkor még egyszer, NEM MÉRNEK SEMMIFÉLE 6c-t!!!!!!!!
A vöröseltolódást, z-t mérik, ami 6, és aminek semmi köze se sebességhez se a fénysebességhez!
A vöröseltolódás annak aránya, hogy egy adott rezgés frekvenciája mennyivel tolódott el egy távoli galaxisban ahhoz képest, mint ha ezt a rezgést a laboratóriumban nyugodt körülmények között mérik.
A relativitás elmélet segítségével pedig persze ez kifejezhető sebességben is, sőt távolságban is, ha ismert a Hubble-állandó.
Michelson kísérlete pedig nem egy egyedi tévedés volt, hanem a következményei olyan - kísérletileg is ellenőrizhető - effektusokat adott, amelyeket sokan és sokféleképpen ellenőriztek és amelyek alapján sokminden dolgot kifejlesztettek. Többek közt a Genfben található LHC-t is, amelyik - ha igaz lenne a te általad hitt akármicsoda - akkor simán felrobbanna a bele táplált rengeteg energia miatt és az elektronok szétrepülnének a szélrózsa minden irányába; ezzel szemben az a helyzet, hogy hiába adnak az elektronokra egyre több és több energiát, azok sehogy sem akarnak fénysebesség fölé gyorsulni és a meglévő mágnesek vígan körpályán tartják az elektronokat, pontosan úgy, ahogy azt a relativitáselmélet megjósolja.
-
gforce9 #48 "Ezt próbáld megérteni. légyszíves."
Bazdmeg miért kéne megértenie a hülyeségeidet? Mindeki rajtad kívül tisztában van azzal, hogy nem a metrika tágul, hanem a metrika egy eszköz a körülöttünk lévő világ leírására. Te meg vitatkozol azon, hogy létezik e. Egyre nagyobb hülyeségeket írsz. -
gforce9 #47 "hogy miféle képletekkel varázsoljátok"
Vannak, akiknek a képletek és a matematika varázslatnak tűnnek. Ha te ezek közé tartozol ne vitatkozz a természettudományok területén. Mert csak az derül ki mindenkinek, hogy ostoba vagy.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2017.11.20. 20:29:17 -
#46
Nem érted a problémát Csaba. Pontosan tudom, hogy miféle képletekkel varázsoljátok át a 6c mért sebességet a fénysebesség alá.
A kérdés az, megtehetitek e? Nem. Nem tehetitek meg, mert a metrika nem tud tágulni. A téridő nem tud pöndörödni mert nincs. Nincs olyan, hogy téridő. Nincs olyan, hogy metrika. Nincs olyan hogy tágul a tér. Azért nincs olyan, mert az matematikai objektum. Nincs neki szövete. Ezt próbáld megérteni. légyszíves.
Ezek a matematikai dolgok csak a leírása valaminek, valami fizikailag a valóságban létezőnek, amiről fogalmatok nincs. A fénysebesség maximum egy fertelmes hazugság, jobb esetben tévedés, tkp Michelson tévedése.
Michelson rosszul forgatta az interferométert és ettől félresiklott a fizika. Kérdezzél, mert a tanításod hiábavaló, minden tanításod benne van a wikipédiában, semmi újat nem mondasz vele. -
Sequoyah #45 Ne kritizalj olyat, amit nem ertesz. Itt van egy video, ami elmagyarazza a dolgot:
Misconceptions About the Universe
Majd ha a fentit megertetted, akkor elkezdhetsz rajta gondolkozni hogy igaz-e, es mit tudsz felhozni a cafolatara, ha ugy gondolod, hogy nem igaz. -
Csaba161 #44 NEM 6c-vel távolodik, hanem a vöröseltolódása, z=6, aminek semmi köze a fénysebességhez, ebből pedig a már többször is hivatkozott Wikipédia oldalon lévő képletek segítségével kiszámolhatnád a távolodási sebességét, ami kisebbnek adódik, mint a fény sebessége...
-
#43
Csaba, a megfigyelés az, hogy a G09 83808 galaxis 6c-vel távolodik.
Pontosan ti vagytok azok akik ezt a megfigyelést bele akarjátok szuszakolni a fénysebesség alá. Nem én. Hanem ti vagytok azok akinek fejfájást okoz a 6c távolodási sebesség. Mert abban a hülyeségben hisztek hogy a nemlétező tér tágul. Meg a nemlétező metrika kunkorodik.
Egyszerűen arról van szó, hogy a galaxis 6c -vel távolodik és az Ősrobbanás 1 Mc -vel történt. Ennyi. Ti vagytok akik ezt lehazudjátok a fizikát és a természettudományokat megcsúfolva. -
gforce9 #42 Ha nem érted mit jelent a metrika, arról te tehetsz egyedül. -
#41
Jaj Csaba ezt még elfelejtettem, "A VILÁGEGYETEM NEM TÁGUL" akkor most megdöntötted a gyorsulva tágulást is egyúttal, hiszen ha nem tágul akkor nyilvánvalóan gyorsulva sem tágul, hehe. Gyerünk vissza a Nobelt a gyorsulva tágulásért.
De azért ne menjünk el emellett az elmebeteg metrika mellett sem, mégis miből van az a metrika? Miféle anyag lehet az a metrika ami pumpálódik? Jaa, lehet, hogy az a semmi? Egy egyenlet? Vagy csak egy képzelődés? Egyféle keserves matematikai zsonglőrködés?
Vagy csak tisztán a természettudományok tudálékos megcsúfolása? Ja, az. -
Csaba161 #40 Érted a különbséget?
NEM
Ugyanis te kevered a Galilei-féle és relativisztikus fizikát, ahogy neked tetszik, hogy azt az eredményt kapd, amiben hiszel és aminek semmi köze a megfigyelésekhez...
Továbbá a matematika és a tudományok kapcsolta egészen más, mint amit itten kigondoltál.
A való világban valóságosan létező dolgok közös tulajdonságait írja le absztrakcióval a tudomány, elvonatkoztatva az adott probléma számára lényegtelen tulajdonságoktól - pl. a fizikus számára lényegtelen, hogy egy kő szép vagy ronda, neki elég csak a tömege és a tömegközéppontjának a sebessége és annak időbeli változása, hogy a jövőbeli helyzetét is leírja.
A matematika pedig ezen általánosítások egy absztrakt, deduktív rendszere, ami arra jó, hogy ezen az úton egycsapásra sokféle különböző létező dologról, amelyek valamilyen szempontból hasonlítanak egymásra, egyszerre tudhatunk meg valamit, ahelyett, hogy mindegyiket külön-külön vizsgálnánk meg. Például amikor a számokról valamit megállapítunk, ezzel egy csapásra megtudunk valamit az összes létező dolgokról, amelyeket valaha is valaki számlálni fog. Amikor a kör egy tulajdonságát megismerjük, ezzel minden kör alakú dologról megtudunk valamit. A matematika elvont fogalmai tehát egyrészt valami olyasmit ragadnak meg, ami sok dologban közös, de ugyanakkor figyelmen kívül hagyják azt, ami ezekben a dolgokban különböző. Ez azonban gyakran előnyös is lehet, ugyanis ha olyasmit hagyunk figyelmen kívül, ami az adott kérdés szempontjából lényegtelen, ezzel a dolog áttekinthetőbbé és egyszerűbbé válik. Persze, különböző célokra különböző matematikai modellre van szükség, ha a matematikát a létező világ megismerésére akarjuk felhasználni.
-
gforce9 #39 ""A VILÁGEGYETEM NEM TÁGUL"
Hiszen ez óriási, Csaba. Nem is volt ősrobbanás Csaba. Hiszen csak a metrika robbant fel vagy még az sem Csaba, nem érzed, hogy ez valami hallatlan ostobaság Csaba a neved."
Ő pontosan érti az áltrelt. Te meg fel sem fogtad a metrika szó jelentését.
"Az eléggé alap, hogy a fény terjedési sebessége a világűrben független a kibocsátó sebességétől, "
Mindenkitől elnézést előre is. Te szarházi suttyú gyökér a te oldaladon a "Michelson Morley" kísérletet hibásnak írod le, ami pont az általad megtett állítást igazolja. Te gyökér, hogy van pofád ideírni ezt? Ilyenfokú suttyó gyökérséget még nem láttam.
Káromkodás off
"Mert van ugyanis abszolút vonatkoztatási rendszer a CMBR."
A CMBR nem abszolút vonatkoztatási rendszer. Az, hogy te véled benne felfedezni az étert, le kell hűtselek. Nincs éter. A CMBR az egy anyagi rendszer aminek vannak anyagi tulajdonságai és ahhoz képest meg lehet adni pl a galaxisunk sebességét. Ettől kurvára nem lesz abszolút vonatkoztatási rendszer.
"Ha te fénysebességgel haladsz (iszkolsz a fény elől), akkor a hátad mögül nem érkezik fény.
Ha viszont a kibocsátó galaxis iszkol (elfele) akkor kicsit (vagy nagyon) később ér ide a fénye. De ideér."
Utóbbi esetben sem. Mert mint páran már rámutattak a távolság nő meg a két galaxis között. A távolság megnövekedésének ütemére pedig nincs c határsebesség. De semmi gond
Mondj még okosságokat. -
#38
"A VILÁGEGYETEM NEM TÁGUL"
Hiszen ez óriási, Csaba. Nem is volt ősrobbanás Csaba. Hiszen csak a metrika robbant fel vagy még az sem Csaba, nem érzed, hogy ez valami hallatlan ostobaság Csaba a neved.
Fefy: "Azzal remélem egyetértesz, hogy az teljesen mindegy, hogy a fényforrást tekintjük mozdulatlannak, vagy azt a pontot, ahonnan megfigyeljük a fényforrást."
Sajnálom, de baromira nem. Az eléggé alap, hogy a fény terjedési sebessége a világűrben független a kibocsátó sebességétől, ezt olvasd el mégegyszer. Tehát ha te fénysebességgel elkezdesz iszkolni a galaxis által kibocsátott foton elől, akkor az valóban sose fog utolérni, mégha bármekkora hülyeséget is állít a relelm. Mert van ugyanis abszolút vonatkoztatási rendszer a CMBR.
Ha te fénysebességgel haladsz (iszkolsz a fény elől), akkor a hátad mögül nem érkezik fény.
Ha viszont a kibocsátó galaxis iszkol (elfele) akkor kicsit (vagy nagyon) később ér ide a fénye. De ideér.
Érted a különbséget? -
gforce9 #37 Vicces ez az egész amúgy, hogy amikor elkezd belemélyedni az ember a fizikatörténetbe, akkor beleakad abba, hogy a galaxisok távolodnak. Amikor ezt már elfogadja az ember agya, akkor mégbeljebb ásva fel kell fogni azt, hogy azok a galaxisok nem mennek sehová, a tér tágul és az a sebesség nem az a sebesség, mint mikor egy felrobbanó gránát repeszét nézi az ember. Amikor meg már tényleg jól beleássuk magunkat a témába, akkor rájövünk arra, hogy nem is sebesség és nem is a klasszikus értelemben vett tágulásról van szó, mint egy felfújódó sütemény. Legalábbis én ezeken a lépcsőkön estem át. Nem egyszerű dolga van az ismeretterjesztő fizikusoknak, hogy úgy szemléltessék a dolgokat, hogy ne vezessék valami hülye hasonlattal tévútra az embert. Szerencsére van néhány ilyen ismeretterjesző zseni :) -
Irasidus #36 Minden metrikus tér topologikus tér is egyben, vagyis a távolság változik. Amit a továbbiakban írsz az igaz, csak éppen ezt jelenti a tágulás, és ez nem szubjektív kifejezés.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.11.20. 19:15:40 -
Csaba161 #35 Ez teljesen igaz, ezért szokták a mi szemszögünkből, szemléletesen azt mondani, hogy "tágul" a világegyetem és ehhez kiszámolni a metrikaváltozásból különböző paramétereket amelyek mérhetőek is (többé-kevésbé)...
-
gforce9 #34 Ha az a szükséges idő, ami mondjuk 5 milliárd ével ezelőtt kevesebb volt, hogy X galaxis fénye elérjen hozzánk, most pedig ez az idő több, akkor teljes lelki nyugalommal fogalmazhatjuk meg tágulásként. Hogy matematikailag hogyan van megfogalmazva az természetesen más kérdés. A metrika változását felfogni szemléletesen nehézkes lenne. Privát véleményem. -
Fefy #33 Na akkor kezdjük az alap fizikával:
Tegyük fel, hogy létezik a 2c sebesség. Az állításod a következő volt:
A fényforrás 2c-vel távolodik, akkor 1 másodperc alatt 600000 km-t tesz meg, amely távolságból valóban két másodperc alatt jutnának el a fotonok, csak ehhez az alábbi folyamat játszódik le:
A fényforrás végtelen gyorsulással 2c-re gyorsul, majd 1 másodperccel később végtelen negatív gyorsulással 0-ra csökkenti hozzánk képest a relatív sebességét.
Amit viszont te ki akartál hozni az a következő:
A fényforrás 2c-vel távolodik tőlünk, ami 1c-vel (előjelhelyesen -1c-vel) lövi felénk a fotonokat.
Ez viszont a fényforrás szemszögéből úgy látszódik, hogy a fotonok 1c-vel elindulnak felénk, mi viszont 2c-vel távolodunk, ergó 1c-vel gyorsabbak vagyunk mint a fotonok, amik így soha nem érnek utol.
Azzal remélem egyetértesz, hogy az teljesen mindegy, hogy a fényforrást tekintjük mozdulatlannak, vagy azt a pontot, ahonnan megfigyeljük a fényforrást.
De a kedvedért mórickásan is "lerajzolom". A "<--" jelenti a c fénysebességet, illetve az irányt. Az általad felvázolni kívánt folyamat így néz ki:
(<--<--fényforrás)(-->foton)(szemlélő) = összegezve a nyilakat = (<--foton)(szemlélő)
Amit viszont te leírtál:
(fényforrás)(szemlélő), (<--<--fényforrás 1 másodpercig)(szemlélő), (fényforrás)(-->foton)(szemlélő) így valóban két másodperc múlva jut el hozzánk a foton
Szóval röviden: ha egy test 1c-1km/s sebességgel távolodik tőlünk, akkor 300 ezer km távolságból ha kibocsájt egy fotont felénk, az 300 ezer másodperc múlva jut el hozzánk, ha viszont 1c+1km/s sebességgel megy, akkor soha nem látjuk meg, mivel hozzánk képest 1 km/s sebességgel távolodik a foton.
Makacs dolog ez az általános iskolai matematika/fizika.
Természetesen azért nem ilyen egyszerű a dolog, de a te szinteden ha ezt felfogod, akkor már öröm van és boldogság. -
Csaba161 #32 Ha nem érted az általános relativitáselméletet, az nem baj, csak akkor ne hidd azt, hogy amit írsz, az helyes lenne...
