194
-
#1
Akkor mennyi is ennek a galaxisnak a távolodási sebessége, aszongyahogy
6.027 * 299 792 458 = 1 806 788 874 m/sec, az annyimint öööö,
a fénysebesség hatszorosa. -
gforce9 #2 nem -
#3
Teháát, ez a galaxis az Ősrobbanás 1Mc kezdősebességéről még nem lassult le a fénysebesség alá, így a távolodási sebessége már csak
1 millió nyolcszázezer km/sec. A nedves fizikások most aztán gyömöszölhetik ezt a túlméretes sebességet a fénysebesség alá, hogy valahogy takargassák a hazugságaikat. -
Irasidus #4 A a saját mozgás, és a tér tágulása nem ugyanaz. Nem ugyanaz a mértékegysége sem, ha más nem, ennek fel kellet volna tűnni.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.11.19. 18:46:58 -
#6
Szerinted kérdeztem, hogy mit képzelsz a nemlétező tér nemlétező tágulásától? A G09 83808 galaxis távolodási sebessége 1 806 788 km/s.
Feltűnhetne már, hogy a tér matematikai fogalom, ezért nem tágulhat. Valamint ha valamiféle csoda folytán mégis tágulna (de nem), akkor tágulna a méterrúd is. A tér (mi több, a téridő) nem létezik a természetben. Beteges képzelődés csupán a nemlétező tér tágulása. -
Irasidus #7 A tér tágulásának nem km/s a mértékegysége. A fogalommal sem vagy tisztában, és te jössz matekkal? Nevetséges.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.11.19. 19:07:12 -
gforce9 #8 Mindt minden eddigihez, ehhez is komplett hülye vagy. -
#9
Nem a mértékegységét kifogásoltam hanem a nemlétező tér nemlétező tágulását.
Ezzel a mondattal tisztában vagy? -
gforce9 #11 Kíváncsi leszek, hogy hol fog kirajzolódni a határ a háttérsugárzás és az első objektumok között. Vajon megérem? :)
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2017.11.19. 19:44:40 -
Irasidus #12 A várakozások szerint az E-lt és JWST illetve még pár óriástávcső képes lesz ezek fényét összegyűjteni. Azaz az úgynevezett Dark Age korszakig fognak ellátni. Tehát a válasz, igen.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.11.19. 19:53:27 -
emberz #13 1) A téridő tágult fénysebességnél nagyobb sebességgel, és nem a legkorábbi galaxisok száguldottak úgy, tehát nem kellett ennek a galaxisnak a fénysebesség alá lassulnia. 2) A "nemlétező tér" természetesen nem tágul, ám mi a létező térben élünk, és nem a "nemlétezőben", így ennek tágulása is ennek megfelelő. 3) Igen, a méterrúd is tágul, és te is vele együtt, mert a testünk nagyobbik részét is ugyanúgy az üres tér teszi ki, mint a világűrét. 4) A jelek szerint az agyad azonban pontszerű maradt.
Utoljára szerkesztette: emberz, 2017.11.20. 07:41:35 -
gforce9 #14 "1) A téridő tágult fénysebességnél nagyobb sebességgel, és nem a legkorábbi galaxisok száguldottak úgy, tehát nem kellett ennek a galaxisnak a fénysebesség alá lassulnia."
Ezt nem értem. Mondjuk azt sem, hogy idióta barátunknak, hogy jött ki a 6x fénysebesség. Tágulás lehet akkora, hogy a látszólagos sebesség nagyobbnak adódik a fénysebességnél és emiatt a fény nem ér el hozzánk.. Ez viszont nem valódi sebesség, A galaxisok ugyan mozoghatnak ide-oda, de alapvetően nagy léptékben elhanyagolható sebességgel. Egy helyben állnak valójában. A tér tágulása nem sebesség, nem is lehet m/s-el emiatt leírni, de már itt el is csúszott az idióta érvelése.
"3) Igen, a méterrúd is tágul, és te is vele együtt, mert a testünk nagyobbik részét is ugyanúgy az üres tér teszi ki, mint a világűrét."
Nem. Konkrét objektumokat - az elemi részecskéktől kezdve a méterrúdon át a galaxisokig -, a helyi erők összetartanak és nem tágulnak. A tágulás csak galaxisközi léptékben értendő, ahol már a gravitáció is olyan kicsi szerepet játszik, hogty előtérbe kerül, a ma még nem kellően ismert sötét energia tényező. -
Csaba161 #15 Mivel a tér-idő nem "tágul" - ez csak egy, az emberi világszemlélethez alkalmazott fabula -, hanem csak a metrikája változik. Mivel a metrika mértékegysége 1, így a metrika időbeli változása 1/s, azaz frekvencia jellegű mennyiség, ami bármilyen nagy lehet...
A cikkben említett galaxis vöröseltolódása, z=6 körüli, ami alapján kiszámolható a távolodási sebessége, ami már közel fénysebesség, de még mindig alatta van.
A pontos képletek itt:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Relativisztikus_Doppler-effektus
-
#16
"ám mi a létező térben élünk"
Tudnál arra kisérleti bizonyítékot szolgáltatni, hogy egy matematikai objektum a valóságban, a természetben fizikailag létezik? Csak mondok egy két példát,
a matematikai pont létezik a természetben?
a szinuszfüggvény vagy az egyenletek léteznek a természetben?
paralelogramma vagy a gömb létezik a természetben?
sík létezik a természetben?
Ja, nem, hiszen ezek matematikai objektumok, márha képes vagy felfogni ez mit jelent. -
subotal #17 Húzz el trolkodni máshova te agyatlan barom.
Roppant unalmas a tudatlanságod. -
veszettróka #18 Bocs a off-ért de amikor ilyen híreket olvasol mint ez az sg-s cikk, akkor nedvesedsz a gondolattól hogy azt a távoli galaxist keresztül-kasul talán már be is lakták az idegenek? Ahogy 1 millió fénysebességgel utazgatnak?
Rájuk gondolva melegség önti el szívedet? Vagy nagyon lehangol az hogy ők ilyenre képesek, mi meg hozzájuk képest semmire? Mert senki nem ismeri fel az igazadat és még a hülye matekot is belekeverjük az űrkutatásba? -
gforce9 #19 Édes kicsi bogárka. azt írtad: "m/sec" Ez sebesség a térben.Bár kurvára nem ilyen mértékegységet használnak, ahogy Csaba161 rámutatott, de az már bőven meghaladja a felfogóképességed. Még a saját baromságaidban is ellentmondasz.saját magadnak. Egyébként, ha van olyan mértékegység, amivel a legkevésbé érdemes jellemezni a téridőt az a méter meg a másodperc, mert mindkettő önkényesen definiált, emberléptékű egység, amelyeknek nincs köze a fizikai állandókhoz.
Összefoglalva: Te m/s -el és hibás számítással próbálod alátámasztani az agymenésed, miközben halvány lövésed sincs arról, hogy egy X vöröseltolódás az egyenletek nyelvén mit is jelent. Kurvára nem egy kilőtt puskagolyó. Legalább arra vennéd a fáradtságot, hogy képbe kerülj azzal amit tagadni akarsz. De még ahhoz is hülye vagy, hogy utánaolvass, hogy mit is jelent egy galaxis vöröseltolódása. Nem, nem azt jelenti, hogy visszaszámoljuk m/s-re. Szemléltetés miatt szoktak ilyen adatokat megadni, de értelmesebb portálokon hozzáteszik azt is, hoyg ez nem valós sebesség ez egy nagyon korlátozottan felhasználható hasonlat a szemléltetésre. Hasonlatokkal nem szokás számolni. Képletekkel szokás számolni, amivel te számtalanszor bizonyítottad, hogy hadilábon állsz. -
defiant9 #20 Ha valami fénysebességnél gyorsabban távolodik(átlagosan) akkor soha nem látnánk meg a fényét. Az adott vöröseltolódást egy hosszú út során szedte össze. Mivel a tágulás mértéke növekszik így egyre többet és többet kap.
Egy idő múlva annyit szed össze hogy el fog tűnni. Triviálisan a foton és a köztünk lévő távolság egy másodperc alatt többel nő mint 300.000 km. Lokálisan ez nem azt jelenti hogy a két objektum mozog.
Szerintem mindenütt tágul a méterrúd belsejében is, de az anyag ezt nem hagyja, az elektronpálya távolsága vagy az atommagok közti kötések az ismert konstansokhoz korrigálják vissza a hatást.
Az már egy érdekesebb kérdés hogy ehhez az egészhez miből jön a +energia, mert anélkül nem megy. Olyan mintha lenne egy rejtett tartalék energia layer az univerzumban ami térré alakul át. Strange. -
#21
"Ha valami fénysebességnél gyorsabban távolodik(átlagosan) akkor soha nem látnánk meg a fényét." Hogy ez mennyire butaság, ezt magad sem hiszed.
Legyen tőlünk 10 méterre egy fényforrás, látjuk.
Gyorsítsuk most a fénysebesség kétszeresére, ami azt jelenti, hogy 1 sec múlva 600 000 km re lesz tőlünk. Ekkor itt kibocsát egy fénysugarat felénk.
Ez a fénysugár 2 sec múlva megérkezik hozzánk. Ugye mekkora marhaságot állítottál?
"Triviálisan a foton és a köztünk lévő távolság egy másodperc alatt többel nő mint 300.000 km, nevezetesen 600 000 km-el. Lokálisan ez nem azt jelenti hogy a két objektum mozog."
Igen, triviálisan ez azt jelenti, hogy legalább az egyik objektum mozog. Semmi mást nem jelenthet, triviálisan. Elmebetegen persze sokminden mást is jelenthet.
"Szerintem mindenütt tágul a méterrúd belsejében is, de az anyag ezt nem hagyja és az ismert konstansokhoz korrigálja vissza a tér tágulását"
Ez esetben a galaxisok ezt nem hagynák és a nemlétező tér tágulását visszakorrigálnák az ismert törvényekhez, így képzeled?
"Olyan mintha lenne egy rejtett tartalék energia ..az univerzumban.."
Nem baj ugye, hogy pont erről a rejtett energiáról beszélek, ami a gravitációs sugárzás és ő maga az energia.
"ami térré alakul át." Na látod ez nem strange. Ez szimplán hülyeség. -
defiant9 #22 "Gyorsítsuk most a fénysebesség kétszeresére"
Ilyet nem lehet. Olyat lehet hogy a forrás ás a megfigyelő közti 'szakadékot' tágítod, a sok kis tágítás pedig nagy távolságokon aggregálódik. Ha a szakadék két pereme közt nagyobb a távolodás mint c akkor az egyik oldalon bekapcsolt zseblámpa fotonja soha nem fog átérni, de ez nem jelenti azt hogy a két peremen álló ember megmozdult. Persze meg is mozdulhat, ekkor más téridőkeretbe kerülnek és jön be a relativitás, a látható vöröseltolódás ugyanaz de ez mégis más mint amikor a hullám alatt nyúlik meg a szakadék. A fogadó nem tudja tutira megmondani hogy miért látja a vöröseltolódást, azt az útja során bárhol összeszedhette az EM hullám, minden ilyen hatás összegződik.
"Ez esetben a galaxisok ezt nem hagynák és a nemlétező tér tágulását visszakorrigálnák az ismert törvényekhez, így képzeled?"
Atomi/molekuláris méretekben vannak ilyen állandók, galaxis méretben nincs. Simán szét is szaladhat, teljesen valid.
"Nem baj ugye, hogy pont erről a rejtett energiáról beszélek, ami a gravitációs sugárzás"
Erről már nem nyitok vitát, ez több ponton cáfolva lett, amire nem érkezett értelmes magyarázat. -
Irasidus #23 Ez egy egyszerűsítés, mert többféleképpen lehet az értéket számolni. Lehet így, analóg (vagy ahogy a wiki fogalmaz: geometriai) módon, ami a mérésből következi, vagyis frekvenciaváltozásból számítani, vagyis az az nyugvó és megfigyelt frekvenciát kivonni egymásból. de ez nem fizikai értelmezés a jelenségnek, csak gyakorlati alkalmazása. Ebből nem derül ki a jelenlegi tágulási sebesség, csak a megfigyelt galaxis távolodási sebességét méri a fénysebességhez képest. A fizikai értelmezés szerint km/s/Mpc mérjük a tágulási értéket, és csak is lokálisan van értelme.
-
Irasidus #24 Jó lenne végre elfelejteni, hogy a tágulási értéket sebességméréshez hasonlítjátok - nem m/s. Nem az, bár lehet vele így számolni, de itt éppen az értelmezésén van a hangsúly, és nem azon, hogy gyakorlati alkalmazás során, hogyan számítjuk ki ez az értéket. Egy vonalzóval is meg lehet mérni, és akkor cm-ben is meg lehet adni, de attól még nem cm lenne a tágulási érték. Oks? -
#25
"csak a megfigyelt galaxis távolodási sebességét méri a fénysebességhez képest"
Úgy, úgy. Akkor mennyi is ennek a galaxisnak a távolodási sebessége a fénysebességhez képest, aszongyahogy
6.027 * 299 792 458 = 1 806 789. km/sec, az annyimint öööö, a fénysebesség hatszorosa.
Na most, hogy te ezt próbálod letagadni, mindenféle matematikai manipulációval és zsonglőrködéssel lehazudni, a nemlétező téridő pumpálásával elmaszatolni és ezt a fénysebességnél jóval nagyobb sebességet belegyömöszölni a fénysebességhatárod alá, ez legyen a te problémád.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága. -
Irasidus #26 Semekkora, ugyanis ez nem saját mozgás, és nem mozgási sebesség, így a mértékegységed, a km/sec hibás. Mellesleg az km/s és nem sec, legalábbis a fizikában a jele. Még rendesen felírni sem tudod azt, ami egy másik mértékegység. Bravó.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.11.20. 18:17:00 -
Irasidus #27 "Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága."
Neked milyen kísérleti bizonyítékaid vannak? Semmilyen! De még csak levezetésed sincs, sőt a mértékegységek fogalmát sem érted, és mintha literben akarnád mérni a távolságot, csak mert a deciliterben meg deciméterben ott deci szó, vagy jelen példánkban a km/s és km/s/Mpc között nem tudsz különbséget tenni. Hát tök ugyanaz nem? Hát nem. Néha annyira ostoba vagy, hogy fizika tudás sem szükséges annak belátására, hogy tökkelütött vagy. -
Csaba161 #28 Egyszer már leírtam, hogy a helyes képlet itt van:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Relativisztikus_Doppler-effektus
Ezzel számolva a z=6 körüli vöröseltolódású galaxis sebessége még fénysebesség alatt marad...
-
#29
Na akkor tökelütött ezt te írtad, "csak a megfigyelt galaxis távolodási sebességét méri a fénysebességhez képest"
A távolodási sebesség pedig 1 806 789 kilom/szekund, = 1806.789 Megaméter/secunda, = 1.806789 gigaméter per másodpercc. cö.
Ez a távolodási sebesség a galaxis mozgási sebessége, ha úgy tetszik saját mozgása, nincs benne semmiféle megaparsec, sem triplisec. Ezt csak te szeretnéd belemagyarázni. Szóval ott tartottunk,
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
Ez neked is szól Csaba. -
Csaba161 #30 Mint írtam, A VILÁGEGYETEM NEM TÁGUL, ez csak az emberi megfigyelő szubjektív értelmezése a saját szemszögéből látottakra, amit a Hubble-állandóval jellemez. Valójában csak a metrika változik, amit a metrikus-tenzor jellemez (vagy esetleg még a kozmikus állandó - ami mostmár változó -, amellyel a gyorsulva tágulást írják le). Ebből persze kiszámolható egy adott megfigyelő szemszögéből a "tágulás". Ez utóbbi okozza azt, hogy a világegyetem tőlünk két átellenes peremén lévő galaxis egymáshoz képest látszólag kétszeres fénysebességgel mozog...
-
gforce9 #31 1 rosszul számolsz
2 nem tudod mi a sebesség mértékegysége
3. nem tudod azt, hogy a tágulás mértéke nem írható fel sebességként. Sebességként 2 galaxis vöröseltolódásából adódó látszólagos sebesség adható meg csak, de még ezt a látszólagos sebességet is rosszul számoltad ki, nem 6x fénysebesség jön ki. Eleve nem is jöhet ki annyi.
4. Tanulj meg számolni
5. ismerkedj meg a mértékegységekkel
6. ismerd meg azt amit tagadni akarsz
7. képletekkel, levezetésekkel mutasd meg, hogy miért neked van igazad
8. átveheted a nobel díjat.
Mivel te az 1. pontnál jársz, ne üsd az orrod olyanba, amihez nem értesz.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2017.11.20. 18:57:06 -
Csaba161 #32 Ha nem érted az általános relativitáselméletet, az nem baj, csak akkor ne hidd azt, hogy amit írsz, az helyes lenne...
-
Fefy #33 Na akkor kezdjük az alap fizikával:
Tegyük fel, hogy létezik a 2c sebesség. Az állításod a következő volt:
A fényforrás 2c-vel távolodik, akkor 1 másodperc alatt 600000 km-t tesz meg, amely távolságból valóban két másodperc alatt jutnának el a fotonok, csak ehhez az alábbi folyamat játszódik le:
A fényforrás végtelen gyorsulással 2c-re gyorsul, majd 1 másodperccel később végtelen negatív gyorsulással 0-ra csökkenti hozzánk képest a relatív sebességét.
Amit viszont te ki akartál hozni az a következő:
A fényforrás 2c-vel távolodik tőlünk, ami 1c-vel (előjelhelyesen -1c-vel) lövi felénk a fotonokat.
Ez viszont a fényforrás szemszögéből úgy látszódik, hogy a fotonok 1c-vel elindulnak felénk, mi viszont 2c-vel távolodunk, ergó 1c-vel gyorsabbak vagyunk mint a fotonok, amik így soha nem érnek utol.
Azzal remélem egyetértesz, hogy az teljesen mindegy, hogy a fényforrást tekintjük mozdulatlannak, vagy azt a pontot, ahonnan megfigyeljük a fényforrást.
De a kedvedért mórickásan is "lerajzolom". A "<--" jelenti a c fénysebességet, illetve az irányt. Az általad felvázolni kívánt folyamat így néz ki:
(<--<--fényforrás)(-->foton)(szemlélő) = összegezve a nyilakat = (<--foton)(szemlélő)
Amit viszont te leírtál:
(fényforrás)(szemlélő), (<--<--fényforrás 1 másodpercig)(szemlélő), (fényforrás)(-->foton)(szemlélő) így valóban két másodperc múlva jut el hozzánk a foton
Szóval röviden: ha egy test 1c-1km/s sebességgel távolodik tőlünk, akkor 300 ezer km távolságból ha kibocsájt egy fotont felénk, az 300 ezer másodperc múlva jut el hozzánk, ha viszont 1c+1km/s sebességgel megy, akkor soha nem látjuk meg, mivel hozzánk képest 1 km/s sebességgel távolodik a foton.
Makacs dolog ez az általános iskolai matematika/fizika.
Természetesen azért nem ilyen egyszerű a dolog, de a te szinteden ha ezt felfogod, akkor már öröm van és boldogság. -
gforce9 #34 Ha az a szükséges idő, ami mondjuk 5 milliárd ével ezelőtt kevesebb volt, hogy X galaxis fénye elérjen hozzánk, most pedig ez az idő több, akkor teljes lelki nyugalommal fogalmazhatjuk meg tágulásként. Hogy matematikailag hogyan van megfogalmazva az természetesen más kérdés. A metrika változását felfogni szemléletesen nehézkes lenne. Privát véleményem. -
Csaba161 #35 Ez teljesen igaz, ezért szokták a mi szemszögünkből, szemléletesen azt mondani, hogy "tágul" a világegyetem és ehhez kiszámolni a metrikaváltozásból különböző paramétereket amelyek mérhetőek is (többé-kevésbé)...
-
Irasidus #36 Minden metrikus tér topologikus tér is egyben, vagyis a távolság változik. Amit a továbbiakban írsz az igaz, csak éppen ezt jelenti a tágulás, és ez nem szubjektív kifejezés.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.11.20. 19:15:40 -
gforce9 #37 Vicces ez az egész amúgy, hogy amikor elkezd belemélyedni az ember a fizikatörténetbe, akkor beleakad abba, hogy a galaxisok távolodnak. Amikor ezt már elfogadja az ember agya, akkor mégbeljebb ásva fel kell fogni azt, hogy azok a galaxisok nem mennek sehová, a tér tágul és az a sebesség nem az a sebesség, mint mikor egy felrobbanó gránát repeszét nézi az ember. Amikor meg már tényleg jól beleássuk magunkat a témába, akkor rájövünk arra, hogy nem is sebesség és nem is a klasszikus értelemben vett tágulásról van szó, mint egy felfújódó sütemény. Legalábbis én ezeken a lépcsőkön estem át. Nem egyszerű dolga van az ismeretterjesztő fizikusoknak, hogy úgy szemléltessék a dolgokat, hogy ne vezessék valami hülye hasonlattal tévútra az embert. Szerencsére van néhány ilyen ismeretterjesző zseni :) -
#38
"A VILÁGEGYETEM NEM TÁGUL"
Hiszen ez óriási, Csaba. Nem is volt ősrobbanás Csaba. Hiszen csak a metrika robbant fel vagy még az sem Csaba, nem érzed, hogy ez valami hallatlan ostobaság Csaba a neved.
Fefy: "Azzal remélem egyetértesz, hogy az teljesen mindegy, hogy a fényforrást tekintjük mozdulatlannak, vagy azt a pontot, ahonnan megfigyeljük a fényforrást."
Sajnálom, de baromira nem. Az eléggé alap, hogy a fény terjedési sebessége a világűrben független a kibocsátó sebességétől, ezt olvasd el mégegyszer. Tehát ha te fénysebességgel elkezdesz iszkolni a galaxis által kibocsátott foton elől, akkor az valóban sose fog utolérni, mégha bármekkora hülyeséget is állít a relelm. Mert van ugyanis abszolút vonatkoztatási rendszer a CMBR.
Ha te fénysebességgel haladsz (iszkolsz a fény elől), akkor a hátad mögül nem érkezik fény.
Ha viszont a kibocsátó galaxis iszkol (elfele) akkor kicsit (vagy nagyon) később ér ide a fénye. De ideér.
Érted a különbséget? -
gforce9 #39 ""A VILÁGEGYETEM NEM TÁGUL"
Hiszen ez óriási, Csaba. Nem is volt ősrobbanás Csaba. Hiszen csak a metrika robbant fel vagy még az sem Csaba, nem érzed, hogy ez valami hallatlan ostobaság Csaba a neved."
Ő pontosan érti az áltrelt. Te meg fel sem fogtad a metrika szó jelentését.
"Az eléggé alap, hogy a fény terjedési sebessége a világűrben független a kibocsátó sebességétől, "
Mindenkitől elnézést előre is. Te szarházi suttyú gyökér a te oldaladon a "Michelson Morley" kísérletet hibásnak írod le, ami pont az általad megtett állítást igazolja. Te gyökér, hogy van pofád ideírni ezt? Ilyenfokú suttyó gyökérséget még nem láttam.
Káromkodás off
"Mert van ugyanis abszolút vonatkoztatási rendszer a CMBR."
A CMBR nem abszolút vonatkoztatási rendszer. Az, hogy te véled benne felfedezni az étert, le kell hűtselek. Nincs éter. A CMBR az egy anyagi rendszer aminek vannak anyagi tulajdonságai és ahhoz képest meg lehet adni pl a galaxisunk sebességét. Ettől kurvára nem lesz abszolút vonatkoztatási rendszer.
"Ha te fénysebességgel haladsz (iszkolsz a fény elől), akkor a hátad mögül nem érkezik fény.
Ha viszont a kibocsátó galaxis iszkol (elfele) akkor kicsit (vagy nagyon) később ér ide a fénye. De ideér."
Utóbbi esetben sem. Mert mint páran már rámutattak a távolság nő meg a két galaxis között. A távolság megnövekedésének ütemére pedig nincs c határsebesség. De semmi gond
Mondj még okosságokat. -
Csaba161 #40 Érted a különbséget?
NEM
Ugyanis te kevered a Galilei-féle és relativisztikus fizikát, ahogy neked tetszik, hogy azt az eredményt kapd, amiben hiszel és aminek semmi köze a megfigyelésekhez...
Továbbá a matematika és a tudományok kapcsolta egészen más, mint amit itten kigondoltál.
A való világban valóságosan létező dolgok közös tulajdonságait írja le absztrakcióval a tudomány, elvonatkoztatva az adott probléma számára lényegtelen tulajdonságoktól - pl. a fizikus számára lényegtelen, hogy egy kő szép vagy ronda, neki elég csak a tömege és a tömegközéppontjának a sebessége és annak időbeli változása, hogy a jövőbeli helyzetét is leírja.
A matematika pedig ezen általánosítások egy absztrakt, deduktív rendszere, ami arra jó, hogy ezen az úton egycsapásra sokféle különböző létező dologról, amelyek valamilyen szempontból hasonlítanak egymásra, egyszerre tudhatunk meg valamit, ahelyett, hogy mindegyiket külön-külön vizsgálnánk meg. Például amikor a számokról valamit megállapítunk, ezzel egy csapásra megtudunk valamit az összes létező dolgokról, amelyeket valaha is valaki számlálni fog. Amikor a kör egy tulajdonságát megismerjük, ezzel minden kör alakú dologról megtudunk valamit. A matematika elvont fogalmai tehát egyrészt valami olyasmit ragadnak meg, ami sok dologban közös, de ugyanakkor figyelmen kívül hagyják azt, ami ezekben a dolgokban különböző. Ez azonban gyakran előnyös is lehet, ugyanis ha olyasmit hagyunk figyelmen kívül, ami az adott kérdés szempontjából lényegtelen, ezzel a dolog áttekinthetőbbé és egyszerűbbé válik. Persze, különböző célokra különböző matematikai modellre van szükség, ha a matematikát a létező világ megismerésére akarjuk felhasználni.
-
#41
Jaj Csaba ezt még elfelejtettem, "A VILÁGEGYETEM NEM TÁGUL" akkor most megdöntötted a gyorsulva tágulást is egyúttal, hiszen ha nem tágul akkor nyilvánvalóan gyorsulva sem tágul, hehe. Gyerünk vissza a Nobelt a gyorsulva tágulásért.
De azért ne menjünk el emellett az elmebeteg metrika mellett sem, mégis miből van az a metrika? Miféle anyag lehet az a metrika ami pumpálódik? Jaa, lehet, hogy az a semmi? Egy egyenlet? Vagy csak egy képzelődés? Egyféle keserves matematikai zsonglőrködés?
Vagy csak tisztán a természettudományok tudálékos megcsúfolása? Ja, az. -
gforce9 #42 Ha nem érted mit jelent a metrika, arról te tehetsz egyedül.