78
-
cylontoaster #78 Ha a városban nem találni munkát, akkor igaz ez a párhuzam. Egyelőre ez nem így van, legrosszabb esetben is az van, hogy megfelelő szakképzést/képességeket igénylő munka van. Ez azt jelenti, hogy a probléma nem megoldhatatlan, "csak" foglalkozni kell vele.
"Azt is durván cinikusnak érzem"
"Jó, és a városokból hova költözzenek tovább? A tömegsírba? "
LOL. -
M2 #77 Azt is durván cinikusnak érzem, hogy mikor felhoztam példának a mezőgazdaság teljes gépesítését és ennek következtében a vidék és a vidéki élet haldoklását, valaki azt írta, hogy de hát boldogan beköltöztek ezek az emberek a városokba.
Jó, és a városokból hova költözzenek tovább? A tömegsírba? -
M2 #76 "alkalmazkodni kell, amivel lepest kell tartani"
Jó. És ha a jövőben csak a mesterséges intelligenciához és a kvantumszámítógépekhez értő programozó matematikusokra lesz szükség? Akkor mi lesz? Készen állsz a tanulásra? És Marika, a bolti pénztáros vagy Józsi, a taxis? Dögöljenek éhen?
Azt kellene észrevenni, hogy a jelenlegi helyzet nem analóg egyetlen eddig ismert dologgal sem. Mert most ami felesleges lesz, az maga az ember. Nem egy-egy munkafázisban, hanem szinte az összesben. -
#75
Szerintem nem kéne idealizálni a gőzgép bevezetésének korát, és ilyen szempontból az nem egy jó példa. Mi volt akkor: gyermekmunka, egészségtelen munkakörülmények, rablóbárók kora, vadkapitalizmus, forradalmak, háborúk.
Viszont ennek az időszaknak a végén ott volt Ford, a munkaszalaggal, a tömegtermeléssel, az olcsó termékkel, a munkás szociális ellátásával, azzal, hogy a terméket szinte saját munkásának akarta eladni. Ez egy pozitív értelemben vett váltás kezdetét jelezte a nyugati világban. Na a robot bevezetése ezt most mind szétverheti.
A robot verenytársa az egyszeri munkásnak a munkaerőpiacon, a munkabér, biztosítás, a járulékok pedig a tőkés zsebében maradhatnak legnagyobb részben. Nem az a lényeg, hogy mennyire jó technikailag a termék, mert a marketing a virtuális értékek alapján próbálja majd eladni azt a piacon. Nincs hiány már ma sem, mert emberrel is képes a tőkés a piaci igények maximális kielégítésére.
A robotizáció jelentette fejlődés jelenlegi adott szituban igazából elvont, teoretikus, hiszen bizonyos magas műszaki fejlettségű termékek már ma is robotok uralta gyárakban készülnek. A kérdés inkább az, hogy a társadalom a további robotizálást, az emberek fizikai termelő munkából, a reálgazdaságból való kiszorulását hogyan kezelje.
A leges-legvégső kérdés pedig az, hogy mit akarunk mekkora legyen adott ország lélekszáma??? Ha azt mondjuk X, akkor nem kell robotadó, ha azt mondjuk 10X akkor kell, de akkor meg kell határozni, hogy mit csinál egyáltalán a 9X nagyságú ember!?!
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2017.03.16. 14:34:28 -
M2 #74 Ilyen szempontból igazad van, csak elsőre tényleg annyira ideálisan írtad le, hogy nem tudtam elsiklani felette. :-)
Egy-két hónapos alapkiképzést én is újra bevezetnék, jót tenne a srácoknak. -
#73
Nagyjából egyetértek. :)
Nem akarom sarkítani, idealizálni, de akkor, az ilyen szituban azt tanultad meg, hogy az élet igazságtalan és kegyetlen és hogy nem tudsz kimaradni a kollektív szopásból bármit is mondjon az igazság érzeted, mert mással és magaddal tolsz ki. Aztán, hogy hogyan oldod meg a feladatot, amikor természetesen se eszköz, se erőforrás nincs rá, az meg egy másik lecke.
Ég és föld volt a fenti szempontokból, amikor a 90-es években láttam első munkahelyén olyan srácot, aki volt katona, meg aki nem. Ma meg mindenki olyan, aki az utóbbi csoportba tartozik, a különbség most ott van, hogy tanult külföldön, vagy csak a hazai szupcsi rendszerben szocializálódott.
Nem azt mondom, hogy a sorkatonaság jó volt, hanem hogy adott bizonyos tapasztalatot, amit persze az iskola is adhatott volna egy sokkal kevésbé erkölcsromboló módon. -
muerte2 #72 Rettentö viccesnek talalom, amikor valaki a fejlödes miatt sopankodik.
Senkinek nem esik le, hogy ugyan ez a nyavajgas ment a gözgep megjelenesenel, a vasut es az auto megjelenesenel, a gepsorok megjelenesenel es valahogy az emberises sosem rokkant bele.
Lesz - e olyan melos aki esetleg elveszi a munkajat? Lesz. Ha nem fejlödökepes es nem tud lepest tartani az aktualis elvarasokkal, nem tud alkalmazkodni es mast csinalni, hat ugy jart. A vilag mindig is ilyen volt.
Itt jegyeznem meg, hogy a tanulas altalaban nem addig tart, amig valaki elvegez egy szakmat/föiskolat, stb..
Jo esetben eletfogytig tart. Pont azert mert az igenyek es a vilag mindig valtozik, amihez alkalmazkodni kell, amivel lepest kell tartani.
Ha erre valaki nem kepes, az bizony kihullik a piacrol.
Az eddigi leg viccesebb hsz az volt ahol a virtualis igenyekröl, meg valodi/nem valodi munkakrol volt szo. Szenne röhögtem magam.. :D Ennyi marhasagot egyszerre....
Egyaltalan mi az hogy "virtualis igeny" Mert ugye vagy VAN igeny es akkor nem virtualis, vagy NINCS es akkor nincs.
Volt valami utalas arra is hogy a valodi munka produktummal jar. Itt kerdeznem meg, hogy pl a szellemi termek az ugyan micsoda?
A boldog falusi es videki eletröl meg annyit hogy meg kell nezni az öngyilkossagi statisztikakat csak 100 evre visszamenöleg. (falu/videk toronymagasan vezet, a sok boldog ember nyirta ki magat halomra) [Mi elott megvadolna valaki videki gyereknek születtem.]
Utoljára szerkesztette: muerte2, 2017.03.16. 12:31:39 -
ftomi76 #71 Eltekintve pár hozzászólástól, nagyon jó gondolatokat találni itt. Élvezettel olvastam végig ezeket. Egy dolgot nem értek, miért nem vagytok ti (vagy legalább páran közületek) olyan helyzetben, ahol hatással tudnátok lenni a világunkra, vagy akár csak a kis magyar valóságra. Nem politizálni akarok (és lehet az a baj hogy ti sem :) ), de ha ilyen párbeszédek folynának a döntéshozók köreiben is és aztán valami egyezségre tudnának jutni, ennyi okos gondolatból, már nagyon máshol lennénk. -
M2 #70 "kollektív munka és felelősség. Régebben ezt a sorkatonai szolgálat alatt el tudták sajátítani"
Ilyeneket csak az ír le, aki soha közelében se volt a seregnek.
Gondolom amikor az alezredes házának alapjait ástuk, akkor kellett volna tanulnunk a kollektív munkáról, amikor meg az őrségben aludtunk, a felelősségről álmodtunk. Hogyan kell csalni, lopni, "kummantani", szopatni és szopatva lenni, kopaszt alázni és kurvázni. Ezeket lehetett tanulni a nagy Magyar Honvédségnél. -
#69
Amellett, hogy egyetértek kiegészíteném, hogy a kreativitás, mint olyan azért elég megfoghatatlan dolog, kb olyan, mint az intelligencia, ha tudnánk, hogy mi az, akkor mesterségesen is tudnánk produkálni.
Amit viszont fontos lenne, hogy tanuljanak a srácok az a kollektív munka és felelősség. Régebben ezt a sorkatonai szolgálat alatt el tudták sajátítani, annak jó és rossz oldalát. Ma viszont egy srác első pár munkahelye azzal megy el, hogy ezt megtanulja.
A suli individualista maximalistákat próbál nevelni, és akinek akkora szerencsétlensége van, hogy ezt produkálja, az jól pofáraesik, amikor az első valódi munkaközösséggel találkozik. -
#68
Az. Ráadásul faszságot is írt, mert olvasok... T. az SG egyik legnagyobb trollja.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.16. 09:16:21 -
#67
Ki a faszt érdekel a középkori ember? A nagyszüleim és dédszüleim idejéről van szó, akikkel még beszéltem is... -
#66
Ki beszélt a mai viszonyokról?
"Magyarországon soha nem folyt poroszos jellegű közoktatás"
Soha?
Ez egy jó nagy büdös hazugság.
"A tanár felsőbbrendű a gyerekhez képest?" Igen! Tipikusan poroszos iskola jellemzője
"A tankötelezettség a gyereket szolgálja?" Nem. Tipikus ismérve a poroszos iskolának
"A tanterv lerombolja a gyerekek tanulási kedvét?" Igen, semmi kreativitásnak nincs helye. Ismétlem poroszos iskolarendszer
"A porosz iskola alattvalókat nevel önálló emberek helyett?" Igen
0 kreativitás cserébe van fegyelem. Ez volt régen. Most meg megmaradtak ebből a rendszerből a lehető legrosszab elemek.
El se olvastad, amit írtam és a lényegét se sikerült megérteni. Gratulálok! Szégyen...
Utoljára szerkesztette: Jeffjohnson, 2017.03.15. 19:50:12 -
cylontoaster #65 Akkor félreértettem hogy mire gondolsz, ezzel így teljesen egyet tudok érteni. Jobb megoldásnak tűnik, ha szét van húzva az egyetemi képzés, azaz amit most 3 év alatt tanulna meg, azt tanulja 5 vagy 6 évig, de mellette dolgozzon (szakmában) heti 20-24 órát.
Persze csak annál a szaknál ahol ez lehetséges, biztosan lehet olyan példát hozni aminél érdemben szakmában nem fog tudni dolgozni az illető a képzés elvégzése előtt. -
#64
Magyarországon soha nem folyt poroszos jellegű közoktatás. Jelenlegi, lesúlytó eredményeink pedig a liberalizációnak köszönhető. A legnagyobb károkat valószínűleg Magyar Bálint (aki nem is annyira magyar) politikus idézte elő a magyar közoktatásban.
Nagyjából debilnek kell lenni ahhoz, hogy a mai magyar viszonyokat poroszosnak véljük, köze nincs hozzá. :-)
-
asgh #63 @gforce9
Nyilván nem az alapismeretekre gondolok, hanem kb. középiskola-felsőoktatás, amikor már szakirányokat tanítanak.
@cylontoaster:
A magolásnál többről van itt szó. Számtalanszor találkozom olyan fiatalokkal, akik tökéletesen értik, amit megtanítottak neki, csak azt képtelenek felfogni, hogy elmélet és gyakorlat között elméletileg ugyan nincs különbség, gyakorlatilag viszont van.
Kijön a srác az egyetemről óriási arccal, mert egy virtuális közegbe szocializálódott, amiben kitűnően helytállt és azt hiszi (mert ezt mantrázták neki), hogy mindent tud, ami fontos. Aztán nem érti, hogy a kitűnő eredményei dacára miért egy diploma nélküli szaki kapja az állást, aki már 10 éve a pályán van.
Persze a diplomásnak nagyobb az esélye, hogy egyszer majd tovább tud lépni az adott munkakörből, de ehhez előbb fel kell szednie azt a rutint, ami a szakinak is megvan, különben sosem lesz versenyképes a munkaerőpiacon és nem tud eredményt felmutatni, anélkül meg nincs továbblépés.
És innentől jön a pályakezdők vergődése, mert amit tanítottak nekik, az a legjobb esetben is csak évek-évtizedek múltán lesz hasznos a számukra, viszont nekik itt és most kellene megélniük a tudásukból, amire viszont egyáltalán nem készítették fel őket.
A munkák igen nagy része rutint, edzettséget kíván. Nem elég megérteni, hogy mit és hogyan kell csinálni, hanem sokat kell csinálni.
Nem csak a készség tárgyakkal van ez így, mint pl, a kreatív műfajok, hanem szinte mindennel. Ehhez az kell, hogy a tanulókat ne "tanítsák", hanem "edzék" a feladathoz. -
cylontoaster #62 Mint mondtam, a jelenlegi rendszerünk is messze van a tökéletestől. De én nem olyan iskolába jártam (pedig sima állami suli volt), ahol ész nélkül magolni tanítottak volna. Persze el lehet végezni így is az iskolát. Nyilván gyerek, szülő és tanár függő.
Ugyanakkor meló tekintetében sem ezt látom, pláne amikor fiatalokat vesznek fel. Nem az az érdekes hogy mit tud, vagy mihez szokott, hanem hogy milyenek a képességei (fogja-e tudni) és hogy milyen a hozzáállása (akarja-e tudni).
Az iskolában (érettségiig) három dolgot tanulsz meg: egy alap tudást amit később az életed során használhatsz, egy kicsit esetleg a munkád során is, de előbbi dominánsabb; azt hogy hogyan kell, hogyan tudsz tanulni, ez már inkább hasznos lehet a munkád során, persze szakma válogatja; illetve hogy mi az ami téged érdekel és ami neked megy.
"Manapság az elméleti tudás csak a vizsgáig marad meg a tanuló fejében"
Erre lehet mondani a szokásosat: ez a különbség a magolás és az értés közt. Vannak definciók amikre nem emlékszem, ha rákérdezel nem tudom kapásból mondani, de ha kapok pár percet akkor összerakom, mert tudom a fogalmat. Persze vannak olyanok is amikről már csak kb tudom hogy mi, és nagyjából, körülírva el tudom mondani (amit persze vizsgán nem fogadtak volna el), és van olyan is amiről lövésem sincs. De az utóbbi is olyan, hogy ha elolvasom újra, akkor érteni fogom, illetve ha beleütközök egy problémába, akkor lehet hogy derengeni fog, hogy mintha lett volna ilyen tétel. Ettől még szerintem is vannak tárgyak és vannak helyek ahol indokolatlanul sok az elmélet. Egyetemi keretek közt jellemzően adott tárgyhoz van egyszerre gyakorlatod és előadásod, azaz a kettőt egyszerre tanulod.
Az oktatási időszakon nagyon nem lehet rövidíteni, mert egy 16 éves nem fog tudni dolgozni felnőttek közt, mivel nem az.
Azért növelni sem kéne, azzal egyetértek.
A felsőoktatásban eltöltött évekbe már inkább lehetne munkával töltött időt tenni, szaktól függően most is vannak ilyenek. Ez (ha nem is általánosan, de bizonyos szakmák esetében) nem hülyeség.
Az idősebbekre vonatkozó résszel egyetértek, azt kéne elérni, hogy ne álljon le a tanulás később, és a munka mellett is menjen ez. Lehetőleg természetesen munkaidőben, hiszen a kevés szabadidejében (a család rovására) nehéz lenne. Jobb helyeken ez (elméletben) így is van, de nem túl általános.
-
gforce9 #61 " akkor mindent nulláról kell kezdened és a "tanult" információ 99%-a használhatatlan."
Ezt azért gondold át még 2x. Az alapvető ismeretek nélkül nemhogy semmilyen melót nem tudsz elvállalni, de még egy értelmeset beszélgetni sem tudsz. -
asgh #60 Szerintem nem létezik olyan, hogy tanulás, legalábbis a dolog hétköznapi értelmében.
Az ember nem tanul, hanem _hozzászokik_ dolgokhoz: minél többet csinálja, annál jobban tudja.
Az iskolai módszertannak, azaz hogy valaki elmagyarázza, te megérted, ő visszakérdezi, te visszamondod valójában semmi értelme, mert amikor helyt kell állnod a gyakorlatban, akkor mindent nulláról kell kezdened és a "tanult" információ 99%-a használhatatlan.
Azért nehéz a friss diplomásoknak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, mert kijönnek egy inkubátorból, ahol megtanultak virtuális problémákra virtuális válaszokat adni, csakhogy a munkaadók nem olyat keresnek, aki "tudja" vagy "tehetséges", hanem olyat, aki "csinált már olyat" azaz _hozzászokott_ a feladathoz.
Természetesen később, egy adott ponton túl az elméleti tudás segíthet a következő paradigmaszintre lépni, de az ilyen elméleti tudást sokkal hatékonyabban lehetne átadni akkor, amikor az illető valóban fel is tudja használni és azonnal beépül a gondolkodásába.
Manapság az elméleti tudás csak a vizsgáig marad meg a tanuló fejében, majd esetleg évtizedek múltán, amikor beleszalad egy megoldhatatlannak tűnő problémába feldereng valami, utánaolvas és hopp, megérti, hogy miről hadovált a prof annak idején. Ez iszonyúan idő- és pénzpazarló módszer, sokkal célszerűbb lenne tréning szerűen oktatni és amikor a tanuló hozzászokott a feladathoz, akkor elmagyarázni a dolgok absztrakt működését, mert akkor esetleg meg is érti.
Ehhez viszont túl kéne lépni a klasszikus "előbb az elmélet, aztán a gyakorlat" mentalitáson és nem szabadna az oktatást generációs alapon szervezni.
A fiatal felnőttek égnek a tettvágytól, de nem kapnak lehetőséget, pedig a munkakörök nagy részében simán helyt tudnának állni, az idősebb korosztály pedig nem tud továbblépni komolyabb, izgalmasabb, kreatívabb feladatok felé, mert 35-40 évesen már nincs idejük és pénzük, hogy képezzék magukat, pedig lenne rá igényük. Ezért az idősebbek egyre intenzívebb tanulásra kényszerítik a gyerekeiket, nehogy ők is úgy járjanak, mint a szüleik és így a rendszer újratermeli önmagát.
Holott nem az iskolai, intézményesített tanulás idejét kellene növelni, hanem az oktatási módszertant kellene megváltoztatni és az oktatáshoz való hozzáférést kellene elérhetővé tenni generációktól függetlenül. -
cylontoaster #59 Jajj, már megint kiszámítható volt a szöveged. Masszív lenéző személyeskedés és kifogás hogy miért nem érvelsz. Röviden: bullshit.
Akkor szólj hozzá a témához, ha van merszed kifejteni a véleményed. -
#58
Miért, mikor ott a finn példa, ami sokkal jobban működik mint a poroszos kussban ülsz és figyelsz vagy kapsz egy körmöst.
Elég megnézni az eredményeket, hogy mennyivel előttünk vannak a finnek ezen a téren de nem csak ők.
Kreatív gondolkodásra oktató rendszer kellene. Elég csak a magyar nyelvoktatást nézni, egy vicc az egész. Cserediákként voltam kint anno a németeknél, náluk már akkor, angol órán az éppen, akkor zajló jugó válságról volt vita, amiben az egész csoport részt vett, nálunk ezzel szemben úgy nézett ki az óra, hogy nyisd ki a munkafüzetet és írd le az összes igeidőben, hogy Linda a szobába megy és köszön Péternek. Matematika óra nem az volt, hogy kussban ülsz és megcsinálod az 542-es példát, hanem csoportban egymást segítve megoldod. Ég és föld.
Utoljára szerkesztette: Jeffjohnson, 2017.03.15. 08:37:33 -
#57
Az oktatásban megint csak a régebbi szisztémákhoz kellene visszanyúlnunk; azokhoz természetesen, amiket még ismerünk. -
#56
Mivel könyveket nem olvasol, nehéz lenne most hirtelen elmagyarázni a történelmet vagy társadalmunk működését. -
#55
Nagyon nagyon szűklátókörű vagy. Fingod sincs, hogy gondolkodott (vagy élt) egy középkori ember. -
#54
Ellenpéldákat hoztam fel, ha nem esett volna le. ;-) -
cylontoaster #53 Igen, azért nem is neked címeztem a válaszom, mert azzal a részével egyetértek. Sőt, nem csak akkor gáz a tanulás hiánya, ha nem talál vagy nehezen talál munkát. Az adott szakmán belül sem ártana folyamatosan fejlődni és lekövetni a szakmában történt fejlődéseket.
Illetve ahogy írod, nem árt nem egészen profilba vágó tudást is elsajátítani. Ha nem fenyeget annak a veszélye, hogy megszűnik az állásod, mert pl a szakmában kevesebben fognak dolgozni, akkor is hasznos lehet. Nem biztos hogy pl. ugyanazt akarja az ember csinálni egész életében.
És akkor ez ráadásul csak a munkavégzéshez szükséges oktatás... -
bdzsana #52 Én leginkább ezt a nyugdíjig tartó tanulást azért hoztam fel, mert én azt látom, hogy amint az emberek elvégeznek egy szakmát, és nem találnak munkát inkább ülnek otthon 1-2 vagy még több évet mint sem valami plusz dologgal bővítsék a tudásukat és nagyobb esélyt adjanak maguknak a munkaerőpiacon. A tanulási szakaszt lezártnak tekintik.
Csak egy példát mondok, angol tudás elég nagy boostot jelent szinte bármilyen szakmánál, és sokan ahelyett, hogy megtanulnák a nyelvet inkább töltenek 1+ évet azzal, hogy olyan állást keressenek ahol ez nem követelmény WTF?
Az ilyen hozzáállás rohadtul nem ritka sőt nagyon is gyakori.
Ez még 100 éve nem volt problémás ma már az mikor 10 éven belül simán eltűnhet bármilyen szakma vagy átalakulhat.
Utoljára szerkesztette: bdzsana, 2017.03.14. 17:53:49 -
ostoros #51 A vége úgy is kommunizmus lesz... :D Állambácsi államosítja a robotokat, és kész. :) -
cylontoaster #50 Az oktatás megoldja, amennyiben az oktatási rendszer megfelelő. Az amerikai szerintem ettől iszonyat messze van, nem véletlen vannak az általad is leírt tünetek.
Az oktatási rendszernek lehet része egyfajta ideológia is (természetesen mindig része is), erre sem árt figyelni. Ha a szélsőségesen liberális eszmék az oktatás következményei, és ezek problémásak, akkor el kell távolítani onnan.
Az oktatás egy eszköz, ha rosszul rosszra használod, akkor lábon vagy épp fejbelövöd vele magad. -
fonak #49 Az oktatás semmit nem old meg, használhatatlan diplomákért verik magukat adósságokba pl. Amerikában rengetegen. Aztán mehetnek a Starbucks vagy más menő hipszter hely pultja mögé (a McDonald's-hoz azért mégse) "baristának", vagy valami hasonló. Ráadásul az oktatás indoktrináció is, a fennálló elit termeli újra magát az ideológiájának az újabb (értelmiségi) generációkba való beoltásával. Lásd a feminizmus elszabadulását, az SJW-jelenséget stb. Ezeket a jelenségeket az egyetemek termelik ki az USA-ban, onnan jönnek az olyan ideológiák, hogy a bevándorlást tilos akadályozni, vagy hogy a fehér heteroszexuális férfiak miatt van a világ minden baja. :) Na de ez más téma, bár azért érinti a témánkat, az alapjövedelem ideáját és így tovább.
Az oktatással kapcsolatban a másik gond, hogy a népesség egy része sajnos "nem képezhető", genetikai okokból, és ezen nem lehet változtatni túl sokat, ki lehet hozni belőlük a maximumot, de ettől sem lesznek alkalmasak magasan kvalifikált foglalkozások űzésére, max. valami egyszerűbb irodai munkára, feltéve hogy van iránta társadalmi igény. Természetesen az állam a bürokrácia terjeszkedésével teremthet ilyen igényt is, csak ennek is kell pénzügyi fedezet, amit a ténylegesen produktív rétegtől kell elvonni. A robotok megadóztatása ezért merült fel, mint ötlet, mert nem lesz egyszerűen elég a munka megadóztatása, ott van még a vagyoné (Németországban a baloldal már azt javasolja, hogy a migránsok ellátásának költségét terheljék rá az összes magántulajdonban lévő ingatlanra jelzálogként), de a komolyabb vagyon mobilis, el fog menekülni a túladóztató állam elől, offshore-ba... Ez utóbbi lehetőséget egy globális világkormányzat felállítása szüntetheti meg, nem véletlenül törlekszik ebbe az irányba a "progresszív" politika rendületlenül. -
M2 #48 Igaz, tőled nem is várható el, hogy megértsd a mezőgazdaság gépesítése után a városba települő tömegek társadalmi következményeit. -
#47
Nálad nem láttam semmi érved, csak minden alap nélküli anekdotázás szerű álmodozást. Vicc. -
cylontoaster #46 Kicsit off, de a tanulási folyamatnak eléggé fontos része az, hogy ne csak a későbbi munkád tudd elvégezni, hanem általánosan, az élet egyéb területein is használható tudásod legyen.
Egyrészt használhatod otthon, és megcsinálhatsz egyszerűbb szakmunkákat, javításokat magad, másrészt nem üt agyon az áram vagy égeted le a lakást emiatt.
Vagy kevésbé verhetnek át egészséges étrend, elektromágneses sugárzást gátló festék vagy hitelkártya kapcsán.
Nem mellesleg felelősebben tudsz döntést hozni, pl.: szigeteljük-e a panelt, rakjunk-e napelemet a tetőre, kell-e olimpia vagy paksi bővítés, illetve adjak-e hálapénzt az orvosnak kérdésekben.
Minél több és szélesebbkörű a tudásod, annál nehezebben leszel megvezethető, illetve pár alap, az életed során felmerülő problémát is kikerülhetsz. És ehhez sajnos nem elég a végtelenül gyakorlatias vagy specializált oktatás.
Ettől még persze a jelenlegit nem tartom hibátlannak... -
M2 #45 Nulla érv. Csak személyeskedés. Dedó. -
asgh #44 A dolgozást meg előrébb.
Ami igazán elavult, hogy az embert 25 éves koráig csak elméletekkel tömik, aztán kidobják az életbe és tanulhat mindent a kezdetektől, mert az absztrakt tudásával még akkor se megy semmire, ha amúgy jó iskolában, értelmes tananyagból tehetséges tanárok tanították.
A pályakezdés mára 5-10 éven át tartó vergődéssé vált (nem csak nálunk, hanem a fejlett, nyugati országokban is), ami folyamatos létbizonytalanság érzettel párosul, amíg az ember lassan, fájdalmasan, sok vargabetűt végigjárva be nem dolgozza magát egy szakmába. Mire tehát működő egzisztenciával rendelkezik és pl. be meri vállalni a családalapítást már a 40-hez közelít.
Az egészséges megoldás tehát az lenne, hogy az ember a munkája mellett lehetőséget kapjon, hogy folyamatosan fejlessze magát, hol gyakorlás (munka), hol tanulás (elmélet) által és mindent akkor, amikor éppen szüksége van rá.
Ezt viszont csak úgy lehet megvalósítani, ha a cégek nem kizsigerelendő erőforrásként, hanem élő emberként tekintenének a munkavállalóikra.
Jelenleg ugyanis a tudás alapú gazdaság és - azon belül különösen a robotizáció - egyik legkártékonyabb társadalmi hatása, hogy egyre kevesebbek dolgoznak egyre többet. Így akinek nincs munkája, az nyomorog, akinek van, annak meg ideje nincs, hogy élvezze a gyümölcseit.
A megoldás az lenne, hogy ne kevesebben dolgozzanak, hanem többen kevesebb ideig, de ugyanannyi pénzért.
Ezt pont a robotizáció teszi lehetővé. A robotizáció célja ugyanis a minőség javítása kellene, hogy legyen - azzal, hogy az agyrohasztó repetitív munkákat nem emberekkel végeztetik - és nem a gyártási költségek leszorítása.
Ha a kétkezi melóst lecserélik robotra, azzal a mérnök feladatai nőnek és ha csak a gyártási költségek lebegnek a cégvezetés szeme előtt, akkor nyilván nem vesznek fel több drága mérnököt az olcsó melós helyett.
Csakhogy ezzel a cégek valójában becsapják magukat, mert a 14 órázó mérnök nem termel több hasznot, mint amennyit még kipihent állapotban 4-5 óra alatt termelne, a fennmaradó időt igazából alibizéssel és / vagy hibák halmozásával tölti.
Bill Gates ötletének tehát nagyon is komoly társadalmi és gazdasági haszna lenne, ha pl. felmentést kapnának a robotadó alól azok a cégek, akik nem hogy nem csökkentik, de növelik az alkalmazottaik létszámát.
Így rá lehetne kényszeríteni a cégeket, hogy a robotizációt ne mint profitmaximalizáló, hanem mint minőségteremtő technológiát fogják fel. -
Cat #43 Oktatás, oktatás, oktatás! Nincs más út. Borzasztó egyszerű (bár nagyon drága) recept, de bizonyíthatóan megoldja a problémát. -
#42
"Attól meg nem kell félni, hogy mi lesz ha nem lesz munka és ezért nem lesz pénz. Ha nincs senki sem aki megtudja vásárolni a termékeket, akkor minek gyártaná azt bárki is."
Azért ez nem olyan egyszerű. A régi korokban a melóért gyak kevesebb pénzt adtak bizonyos szakmákban, mint amennyiből a munkaerő újratermelődése biztosítható. A mosónők ugye korán halnak. Ebben az időszakban a rendelkezésre álló erőforrások, a technológia korlátozták a dolgokat. A XX-szd. közepétől aztán eljött egy bizonyos aranykor, amikor már többet termeltek minden alapvető létszügségleti cikkből, mint amennyit a lakosság fogyasztott. Ekkor egyre többen mentek át a reálgazdaságból (ipar/mezőgazdaság) a szolgáltatásba. De ez a modell az új igények/szakmák/termékek miatt még mindíg működőképes. Tehát azt a szintet már vagy 60 éve elértük, amikor elvileg senkinek nem kell egy fejlett társadalomban szűkölködnie. Az elosztási rendszerek persze szarok, ezért a középosztály a legtöbb helyen fogy a szegény, meg a szupergazdag bővül. Az erősebb központi kontrollal rendelkező rendszereknél ez megfordulhat, pl Kína, vagy régebben a skandináv országok, Svédország/Norvégia.
Azonban a robot nem egyszerűen többet gyárt, hanem kizárja a melóst a termelésből. Mi lesz utána? Elmegy startup projektet csinál, éhendöglik, más, nem szakértelméhez tartozó munkát csinál, élősködik az államon?
Mit akarunk, hogy mit csináljon? Na most ezt pont most és nekünk kell kitalálni, mert igen is tudjuk befolyásolni a dolgokat. USA-ban ua pénzből úgy élnek ahogy, a határ túloldalán Kanadában meg ua pénzből nincs bűnözés, kulturált a környezet, nincsenek gettók, lepra kisvárosok stb. Az embereken, és a kormányzaton múlik mindez.
Nem az a helyes hozzáállás szerintem, hogy nem mondunk semmi konkrétumot, de aki korátozza a robotizálást az gyökér, mert nem tudom miért, de a fejlődés jó. Szal ez szerintem azért most is kevés lesz!
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2017.03.14. 15:59:06 -
#41
Szerintem te meg soha nem beszéltél a dédszüleiddel vagy még nagyszüleiddel sem és vagy fogalmad sincs a történelemről...
Szeretnéd tudni azt, hogy a te kommentjeidet nézve kik érvelnek hozzád hasonlóan? Kretén hippik, akik álomvilágban élnek...
De tutod mit? Net kikapcs és éld a lenti "boldog életet". Majd adok címet, ahova küldhetet a csigapostás élménybeszámolót...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.14. 15:52:52 -
M2 #40 Okoskodás helyett próbálj odafigyelni a mondandóm lényegére.
De lehet sokat kérek egy ilyen erős érved után, mint "Nettó kretén vagy."
Tudod kik vitáznak így? -
M2 #39 Kizárólag az életmódról beszéltem és arról, hogy abból az életmódból lettek emberek tömegesen átkényszerítve a városias életmódra - miközben ezzel többségük nem járt jól.