76
-
dzsagon #76 Pluto is a fucking planet bitch! -
Kisssssss #75 ![]()
-
Irasidus #74 "Tehát lehetne 10+ új bolygónk is, de akkor ez így kényelmesebb. Legyen. :)"
Megtalálod az egyetlen mondatot, amiben rosszul fogalmazta meg, mivel csak a következménye az egész kérdésnek. Fordítva lovaglás tipikus esete...
"Csak akkor meg a fura az, hogy az Eris pályája a Plutóéhoz kb. annyira hasonlít, mint a LEO pályán levő fotofelderítőé egy Molnija pályás műholdéhoz. Műhold, műhold..."
Zagyvaság.
![]()
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.03.02. 23:40:29 -
Irasidus #73 Van különbség a Pluto és a többi bolygó között, és ez nem is kérdés. Ez nem önkény kérdése, persze el lehet menni ilyen teoretikus irányba is, de ha konkrétumokról beszélünk, rögtön kiderül, hogy ez így csak szavakon lovaglás. Másrészt jelen esetben nem határról van szó, hanem osztályozásról.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.03.02. 23:35:02 -
xyl #72 "Nem teljesen önkényes, és láthatólag te is különbséget teszel, amikor a pályájuk és méretükről beszélsz, mert te is érzed van különbség, egy bolygó és apró égitest között. Ez nem önkény. "
Az önkény ott van, hogy hol húzom meg a határt. És itt lehet analógiákat találni, pl. elfogadható hibaméret műszaki szerkezetekben (önkényes a biztonsági tényező), parlamenti bejutási küszöb (annyi és kész! - azt szavazták meg - valakik valamikor), riasztási szintek katasztrófahelyzetben, stb. És itt nem ezeknek a létjogosultságát, alkalmazhatóságát, stb. kérdőjelezem meg, csak annyit állítok, hogy ezek a dolgok valahol, valamikor önkényesek voltak, amiből aztán konszenzus lett és mára elfogadottá váltak, úgy, hogy az ember bele sem gondol, hogy ezek a határok ember alkotta mesterséges dolgok. -
#71
Tehát lehetne 10+ új bolygónk is, de akkor ez így kényelmesebb. Legyen. :)
Csak akkor meg a fura az, hogy az Eris pályája a Plutóéhoz kb. annyira hasonlít, mint a LEO pályán levő fotofelderítőé egy Molnija pályás műholdéhoz. Műhold, műhold...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.02. 23:11:33 -
#70
Kurvára nem erről van szó, maradhattál volna kussban...
Az USA külpolitikájt enyhén szólva nem csípem...
Nagyon unom már ezt az USA mantrát, hogy én a fanja lennék annak az országnak...
Ja, hogy más érved nincs...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.02. 23:09:13 -
ostoros #69 Ezt nem hiszem el!
http://www.theguardian.com/science/blog/2009/mar/06/is-pluto-a-planet
Tényleg van ilyen! Ez egy gyöngyszem!
Közben rájöttem, hogy az első új-Mexico volt...
http://www.spaceref.com/news/viewsr.html?pid=23558
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2017.03.02. 23:03:41 -
Irasidus #68 Igazából csillagászok körében már évtizedek óta nem minősül bolygónak, még egy szót is alkottak rá "plomet", ami planetezimál és a comet (üstökös) szavakból alkottak meg. Ezek a felfedezések, csak a lökést adták meg, hogy ezt a 70 éve tarthatatlan állapotot végre megszüntessék. Egyébként csak érdekességként megemlítem, hogy van ennél a definíciónál egy még általánosabb definíció is, csak az nem hivatalos, csak csillagászok használják, és az jóval bonyolultabb, égi-mechanikai magyarázattal próbálkozik. Ez a kör még tényleg nincs lefutva, a kettős bolygók (illetve a kettős törpebolygók) jogi státuszát is tisztázni kell, illetve az exobolygók is kényes kérdés. Arra nehéz lesz majd valami általános dolgot találni, a többes rendszerek miatt, illetve a szabadon létező, csillag nélküli bolygók ("orionidák") besorolásának problémája miatt. Egyenlőre várják, hogy leüljön a vihar a biliben, mert ha ezt is meglépik, még nagyobb lesz itt a felháborodás... Sajnos. És megint elérkeztük a politikához. :/
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.03.02. 20:01:00 -
gforce9 #67 Ahogyan a Ceres sem maradhatott bolyó úgy a Plutó se, ugyanazon okok miatt, előbbi aszteroida övben található törpebolygó, mikor rájöttek, hogy nincs egyedül, hanem sok testvérével együtt jár és ezek egy övet alkotnak, nem úgy mint más pályákon ahol csak 1-1 keringő objektum van (plusz természetesen a holdjaik) A Pluto pedig Kuiper övhöz tartozó objektum ugyan valahogy megváltozott a pályája és beljebb is kóricál, de az mázli csak hogy ezt megteheti. Lehet törpebolygónak is hívni, lehet Kuiper övbéli objektumnak, de alapjában véve ugyanúgy jelentős különbség van a "hagyományos" bolygók és a Pluto között, mint ahogy a Ceressel is ugyanez a gond. Én nem gondolom, hogy a definíciót azért izzadták ki, hogy a Pluto kizárásra kerüljön. Azért hozták létre, mert találtak hozzá hasonlót vagy 10-et és vagy azok is bolygókká minősülnek vagy a Pluto sem az, mert az utóbbiak csoportjába tartozik. Szerintem ennyi van az egész mögött.
Egyébként a videó amit linkeltél ugyanezt mondja, most néztem meg miközben már megírtam a hsz felét..... de ha már megírtam elküldöm :) -
Nirz #66 Egyszerű a dolog, molni USA fan imádja USÁT, az USA politikája meg szégyennek tekinti hogy az egyetlen általuk felfedezett "bolygó" valójában nem is bolygó, Illinios állam 2009 ben március 13-at Pluto bolygó napjává nyilvánitotta, és különös tekintettel kiemelve hogy nemzeti büszkeség hogy amcsi fedezte fel. Egész egyszerűen politikai kérdés és ha erről van szó , molni mindig amerika pártját fogja, illetve az amcsik makacsok, legyen szó bármilyen nemzetközi szabályról az övék csakazért is ellentétes, fura egy népség -
Irasidus #65 De van itt még gyöngyszem!
- > "Egy aszteroidához képest rohadtul nem homogén felszíni képződmények vannak rajta, a jelek szerint még talán lemeztektonika is van rajta."
- > "Churyumov–Gerasimenko-hoz hasonlítani a Plutót nekem valahogy kicsit meredek..." (senki nem hasonlította)
- > "Mert a Naprendszer belső részeit a Jupiter söpri tisztára és nem a Föld... "
- > " A Plutó évmilliárdok óta a pályán van." (kaotikus dinamika meg egy sajtmárka igazából...)
Na itt feladtam. Ennyit bírtam a tévedésekből, de aki nagyon akar az talál még.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.03.02. 17:32:26 -
Irasidus #64 Foglaljuk össze! Eddig ezek voltak a tévedéseid, vagy inkább idézve tőled, "hülye elmétek". Egyetértesz?
- > "Ellenben a Mars közelebb van az aszeroida öv széléhez, mint Pluto."
- > "A Jupiterbe csapódik be az aszteroidák többsége, ami a külső zónákból jön, nem a saját sávját, hanem az egész Naprendszert takarítja."
- > "A Jupiter meg átmegy konkértan kisbolyós részeken."
- > "Mai kritérumok és ismeremtek szerint mond már meg, hogy a Plutó miért nem bolygó. Jó lenne tudni ezt. Csak azért, mert a pályája egy ideig bentebb van, mint az Uránuszé? És...? Kicsit elliptikusabb a pályája... Na bumm. Holdjai vannak, légköre van és bőven akkora, hogy "gömb" alakja van."
- > "Főleg, hogy a Eris sokkal kevésbé bolygó inkább egy kurva nagy aszeroid." (legújabb gyöngyszem, tévedések, és fantázia világából...)
Két lényegi elem látszik a mondanivalóidból, egyrészt, hogy folyamatos tévedéseket írsz, másrészt, hogy ha kapsz választ, leírjuk neked, többen tömbféleképpen, csak újabb tévedést írsz, vagy most már ismételgeted magadat. Ugyanis a #62 #60 kérdésedre, felvetésedre már a #23 illetve #56 megkaptad a választ, ott van benne! Másrészt, a kérdésem az volt, hogy szerinted miért kellet a Plutonak a felfedezésekor bolygónak lennie, és miért kellet több mint 70 éven keresztül annak lennie ha nem azért amit az elején írtam? És nem az 1800 évekről beszélünk, hanem a 20 századról! A Ceres csak egy példa volt arra, hogy "minek nevezhették volna még"... Ennyi, további válaszok értelmetlenek.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.03.02. 17:18:17 -
#63
Ja, hogy a Ceresre várod a választ? Oktatás miatt volt. Met akkor már tanították a bolygókat és mikor a Cerest megtalálták, az is az volt. Aztán találtak sokkal, sokkal többet és nem lehetett mindent bemagoltatni a nebulókkal... Ekkora találták ki az aszteroida övet. Apró probléma, hogy a Pluto rohadtul nem hasonlít azokban levőkhöz..
2:30 táján.
Apró hiba, hogy a Eris felfedezése után semmi oka nem volt annak, hogy az se legyen bolygó csak azért, mert annyira eltérő a pályája. Ehelyett a Plútót fokozták le.
Ez ízlés kérdse, de szerintem hülyeség. Főleg, hogy a Eris sokkal kevésbé bolygó inkább egy kurva nagy aszeroid.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.02. 16:44:09 -
#62
Múltbeli kommunkáció alapján furcsa, hogy egy ennyire szubjektív témán húzod fel magad, mikor én TÉNYLEG nem értem, hogy a Plutó mitől nem bolygó. Egyesek kitaláltak elég izzadságszagú difiket, hogy ne legyen. Ilyen szabályok alapján lehetne olyan definíciókat is alkotni, hogy a Jupiter vagy Szaturnusz holdak közöl néhány ne legyen hold... -
Irasidus #61 ![]()
-
#60
Tévedtem, azok az izék a Langrage pontban kísérik a Jupitert. Ellenben a Mars közelebb van az aszeroida öv széléhez, mint Pluto.
Milyen kérdésre várod a választ?
Eddig értelmesnek tartottalak, de most toporzékolsz, mint egy ovis. -
Irasidus #59 Nem tartom meg magamnak. Több kérdést is feltettem, egyre sem válaszoltál, vagy kérdéssel feleltél. Ez bunkó dolog. Amúgy meg nekem támadsz az elején, de kisiskolás dolgokkal sem vagy tisztában, gyártod a saját agymenéseidet, közben meg másokat kritizálsz avval, hogy ahelyett, hogy utánanézne fantáziálgat? Te ugyanezt csinálod jelen esetben. Ezt amit művelsz egyébként golyószóró technikának hívják, trollok alkalmazzák. Eljátszod, hogy nem láttál egyetlen kérdést sem? Ugye a kérdőjelet még felismered, vagy trollfalván nem tanítják, mit jelent ez?
"A Jupiter meg átmegy konkértan kisbolyós részeken."
Ez is egy baromság. Honnan vetted ezt, hol láttad ezt így leírva? Link?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.03.02. 13:19:30 -
gforce9 #58 Ezt honnan veszed, hogy a Jupiter keresztezi az aszteroida övet? A Plutonak meg a pályája azért olyan amilyen mert ott a Neptunusz, amely helyrerántja, ha ki akarna esni a ritmusból, mert pl amikor áthalad Kuiper övön kap némi perturbációt más égitestektől a Pluto.
Ilyen egymásra hatás más bolygók között nincs.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2017.03.02. 13:14:25 -
#57
Mi volt a kérdés?
A rezonancia hatás függ a távolságtól és a mérettő. Tehát ebben mitől is más a Mars vs. belső öv vs. Plutó vs. K. öv? A Jupiter meg átmegy konkértan kisbolyós részeken.
A bunkózásos részt meg tartsd meg magadnak..
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.02. 13:06:23 -
Irasidus #56 Természetesen van hatása bolygóknak az aszteroida övekre, ezt rezonanciának hívjuk, amelyben két (vagy több) objektum, erősen befolyásolja egymás mozgását. Látványos a rezonancia amikor keringési vagy tengelyforgási idejük kis egész számok hányadosaként írható fel. A rezonanciák fontosak a holdrendszerek, a kisbolygóöv, és a Kuiper-öv fejlődésében. De amikor pálya eltakarításról beszélünk, nem más pályán mozgó égitestekről van szó, és nem más pályán mozgó égitestek perturbációjáról. Azért te is leírod, "széle", meg "közelebb van", ez egészen mást jelent, más pálya, és a definíció nem arról szól, hogy mit csinál a "szélén", vagy a "közelben". Egyedül te kekeckedsz, mert vagy nem akarod megérteni, vagy nem tudod miről van szó. Ennyi. (Azért megtanulhatnál válaszolni is a kérdésekre, bunkó gyerek!)
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.03.02. 10:56:28 -
#55
Azt mondod, hogy keringési idők olyan szerencsések, hogy a közeli gázóriás nem löki ki a pályáról a Plutót? Mivel nem ez van, ezért a "mi lenne, ha" részt nem tudom, hogy miért kéne figyelembe venni. A Plutó évmilliárdok óta a pályán van.
Arányaiban a Kuiper öv szélén van a Plutó. Mennyivel más az arány ahhoz képest, hogy a Mart az aszterodia öv szélén megy és a Juputer is áthalad több aszterodia csoporton? Mert ez alapján ezt a tisztára söprést nem értem.
Ezen kritériumok alapján a többi bolygónál is lehetne kekeckedni, hogy miért azok...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.02. 10:31:50 -
gforce9 #54 Van az erdőben sokfajta növény, mindegyik az erdő talajából nő ki. Ettől még valamiféle szabályrendszert állítunk fel a tulajdonságaik alapján, hogy egyértelműen azonosíthatókká váljanak. Persze lehetne úgy is azonosítani, hogy pl.: a 1542-es számú erdei növény, csak épp ez nem az emberi agynak való mód. -
Irasidus #53 Nem teljesen önkényes, és láthatólag te is különbséget teszel, amikor a pályájuk és méretükről beszélsz, mert te is érzed van különbség, egy bolygó és apró égitest között. Ez nem önkény. -
xyl #52 Van a Naprendszerben mindenféle méretű, sokféleképpen keringő égitest.
-Nap körül keringő,
-Nap körül keringő körül keringő,
-ilyen-olyan Lagrange pont környékén hezitáló égitest.
Vannak óriásiak, közepesek, kicsik, egészen parányiak. Vannak Nap körül keringő égitest körül keringő hatalmas égitestek, amik nagyobbak, mint sok Nap körül keringő.
Ezek után adunk egy - teljesen önkényes - szabályt arra, hogy mi a bolygó.
-
gforce9 #51 "kivételt adunk a jelentős légkörrel rendelkező égitestek felé"
Hát én úgy gondolom, hogy az a mondás, miszerint: "A kivétel erősíti a szabályt" egy világrengető baromság :) Úgyhogy nem értek egyet, de gyanítom nincs jelentősége, nem dől össze a világ tőle. A naprendszer se fog másként ketyegni. Meghagyom a kérdést a szakmának. -
#50
Szerintem is a legegyszerűbb lenne azt mondani, hogy ezek, meg ezek a bolygók és plusz egy ott a Pluto. Tanuljátok meg, mert ha nem karó!
XD -
#49
Az és/vagy irodalmiasabban általában az illetve kifejezéssel van helyettesítve.
De nézzük van-e értelme ennek a megkötésnek, szűkíti-e a teljes halmazt?
A 3. feltétel gyak az aszteroidákat, kisbolygókat, Kuiper-objektumokat hivatott kizárni a bolygók halmazából. Az illetve, és/vagy kifejezéssel megtartjuk az előbbi szűkítést és kivételt adunk a jelentős légkörrel rendelkező égitestek felé, amelyből jelenleg egyet, a Plutot ismerünk.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2017.03.01. 23:05:11 -
gforce9 #48 Akár lehetne rá külön megnevezés is igen. Végülis a planet az a vándorlókból jön. Nem egymás körül kóvájgókból, ha nem csal az emlékezetem :) -
#47
És ha a Hold sokkal nagyobb lenne, akkor a Föld sem lenne bolygó? ;) -
gforce9 #46 Az "és" az szigorít a "vagy" az bővít, nem okoz számomra nehézséget. A kettő egyszerre nem szerepelhet szabályban ez is nyilvánvaló. A "vagy"-nak nincs értelme mert kiterjeszti a jelöltek listáját és kevésbé lesz pontos tőle a definíció. Ha pedig "és" feltétellel élünk akkor kiesik a Merkúr. -
#45
Persze a Merkúr légköre elég ritka, és ezért írtam, mint és/vagy feltételként a 3 szemponthoz (lesöpri a pályáját). De nekem úgy tűnik számodra nehézséget okoz az és/vagy logikai viszony értelmezése, de javíts ki, ha tévedek.
A javaslatom csupán arra terjedt ki, hogy a Pluto egy spec, igaz újonnan felfedezett jellemzőjét így be lehet illeszteni a már meglevő bolygó kritériumok közé, anélkül, hogy az a veszély fenyegetne, hogy lesz hirtelen tizenhat bolygónk, aminek megtanulása valószínűsíthetően leküzdhetetlen kihívást jelentene az átlag általános, sőt középiskolás nebulók számára. ;)
Mint írtam, az hogy mi az a max 10 égitest, aminek kitüntetett figyelmet szentelünk meglehetősen önkényes, esetenként bizony a politikát és nem a természettudományos ismereteket tükrözi. Nem a szerintem legjobb osztályozási szempontokat, hanem azt tartottam szem előtt, hogy a ma bolygónak elismert csoportot a Plutoval újra kiegészíthessük. Ennyi.
Ha végig gondolod a bolygókra vonatkozóan, az általam javasolt kiegészítéssel pontosan elérjük a fenti célt, legyen az amcsiknak is egy idióta rajzfilm figuráról elnevezett bolygója :D -
gforce9 #44 Egyébként talán olyat is lehetne feltételnek szabni, hogy a bolygó és a holdja (ha van neki holdja) közös tömegközéppontjának a bolygón belül kell esnie. Mert láttam már ilyen indoklást animációban, de ha jól tudom ez nem számít a bolygó meghatározásakor. -
gforce9 #43 De ott van a Plutonak a Kuiper öv, amin áthalad és ott nem vág rendet. Meg az hogy a pályáját uralja sem igaz. Marhanagy szerencséjére van abban is, hogy rezonancia a Neptunusszal a keringését úgy igazgatja, hogy mindig elkerülik egymást. Ha kicsit is eltérne, nemhogy nem uralná a pályáját, hanem ott se lenne már rég. Amúgy nekem is kicsit fáj hogy nem bolygó már. :) De elfogadom, hogy inkább hasonlít a többi Kuiper övbéli objektumhoz, mint a belső bolygókhoz és kellett valami definíció, ami elválasztja őket egymástól. A pályja uralása és tisztára seprése szerintem kellő pontossággal zárja ki.
itt vannak egyébként a társai:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kuiper-öv#A_legf.C3.A9nyesebb_Kuiper-objektumok_list.C3.A1ja
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2017.03.01. 20:23:01 -
#42
Viszont továbbra sem értem. Van a kisbolygóöv a Mars és Jupiter között, ami távolságban sokkal közelebb van, mint a Plutóhoz bármilyen kisbolygó öv. Akkor ez alapján miért bolgyó a Mars vagya Jupiter...?
Egy aszteroidához képest rohadtul nem homogén felszíni képződmények vannak rajta, a jelek szerint még talán lemeztektonika is van rajta.
Churyumov–Gerasimenko-hoz hasonlítani a Plutót nekem valahogy kicsit meredek...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.01. 20:13:46 -
#41
Elnézést, hogy kérdezni merészeltem... -
Irasidus #40 Hogy, álljon itt azért egy valódi magyarázat is. Egy népszerű elmélet szerint, a Jupiter megvédi a Földet az üstökösöktől. Amit már meg kérdőjeleztek. Ő ebből vezette le az a sok maszlagot. Másrészt ha amit állít, valóban így lenne, a Föld sem alakult volna ki, hiszen a törmelék, amiből a Föld is lett, a Jupiteren landolt volna, ha a gravitáció nem távolság négyzetével csökkenne. De csökken. A kitakarítás is erre az időszakra vonatkozik. Másrészt megint csak, ha ez így lenne, nem lennének tele a belső bolygók kráterekkel, azaz a Kései- és Korai Bombázási Időszak sem létezett volna, és persze a vizet sem a legyek hordák össze, hanem azt is az üstökösök hozták. És végső érv, hogy vannak törmelékzónák, ilyen az Aszteroida-öv, és Kuiper-öv, hogy csak a legismertebbeket mondjam, tehát megdőlt a Jupiter az egész naprendszert kitakarítja agymenés, és ehhez még csak csillagászati ismeretek sem kellenek, csak józan ész. Minden egyes szava egy blődség, és csak trollkodik. Nem kell komolyan venni, egyetlen kérdésre sem válaszol, csak ontja a hülyeséget. Vagy nem hülyeség kitakarításról beszélni? Miközben léteznek aszteroida övek, és nyilván ezt ő is tudja! Majomkodik, ennyi.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.03.01. 14:56:56 -
cylontoaster #39 Nem jó irányból nézed, azért nem jó a logika.
Adott egy aszteroida ami halad befelé, a Nap felé. Mint a céltáblán megvannak a sávok, hogy melyik területen melyik bolygó foghatja meg, feltéve hogy a keringés során épp az adott (ha telibe a Nap felé megy a kő, akkor) "sugár" környékén tartózkodik. Az égitest tömegétől függ, hogy mekkora az a környezet, ahol adott pillanatban tud söpörni.
Mivel a Jupiter a legnagyobb, ráadásul az ő sávjának kerülete kisebb, mint a kintebbi, bolygóké, érthető hogy nagyobb az esélye, hogy ő fogja meg a bejövő objektumot.
De ehhez az kell, hogy az ő sávján áthaladjon a kődarab. Illetve ez csak egy esély, a definíciót nem úgy kell érteni, hogy kivétel nélkül minden, a sávján áthaladó objektumot elkap.
-
gforce9 #38 Igen, de ha ő takarítana az egész naprendszerben, akkor nem létezne aszteroidaöv a Jupiter és a Mars között.. Azt a részt nem takarítja semmi. Sem a Föld sem a Jupiter. A pályájátt viszont mindkettő tisztán tartja, míg a Pluto pályájának nagyrészét a Neptunusz takarítja ki és nem is a Pluto uralja. Ha nem lenne akkora kozmikus szerencséje a Plutonak, csak kicsit esne ki a ritmusból valami miatt, a Neptunusz bekebelezné egy idő után vagy kirepítené másik pályára. -
Irasidus #37 A kérdésre még mindig nem tudsz válaszolni? Másnál kikéred magadnak, hogy agymenéseket gyártson, de téged nem köt a saját szabályod, te nyugodtan onthatod a saját hülyeséged? Bocs, erre már nem vagyok hajlandó válaszolni, csak röhögni rajtad, hogy összemosol dolgokat... Elképesztő kártékony amit művelsz!
