Mi lenne, ha puszta létünkért kapnánk fizetést?
← ElőzőOldal 4 / 4
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#2
EZ az elmélet,marad - örökké - UTÓPIA.
Oda fog kerülni a kommunizmus eszméje mellé,mert az emberiség képtelen egyként - felelősséggel-gondolkodni !
Amig a PROFIT az egyetlen,meghatározó értékmérő egy értelmes lény/társadalom életében,amig a pénz az egyetlen szempont,*mozgató rugó*
addig az emberiség rohamléptekkel halad a kihalás felé !
Amikor egy nagyhatalmú üzletember kijelentheti a világ előtt,hogy őt nem érdekli a klimaváltozás,Ő PROFITOT akar termelni,és...FOG IS - addig mit várunk el *magunktól*
Ha egy UFÓ idetévedne,minden bizonnyal megállapítaná,hogy ezek a lények NEM ÉRTELMESEK !/a háborúkat meg egyszerűen nem értené.Azt hinné,hogy valami sötét,vallási rítus/
Amikor lehetne jó is,de teszünk róla nap.mint nap,hogy egyre rosszabb legyen...na ez a *SZABAD AKARAT*?amit /ha igaz/ a Teremtönktől kaptunk?
Oda fog kerülni a kommunizmus eszméje mellé,mert az emberiség képtelen egyként - felelősséggel-gondolkodni !
Amig a PROFIT az egyetlen,meghatározó értékmérő egy értelmes lény/társadalom életében,amig a pénz az egyetlen szempont,*mozgató rugó*
addig az emberiség rohamléptekkel halad a kihalás felé !
Amikor egy nagyhatalmú üzletember kijelentheti a világ előtt,hogy őt nem érdekli a klimaváltozás,Ő PROFITOT akar termelni,és...FOG IS - addig mit várunk el *magunktól*
Ha egy UFÓ idetévedne,minden bizonnyal megállapítaná,hogy ezek a lények NEM ÉRTELMESEK !/a háborúkat meg egyszerűen nem értené.Azt hinné,hogy valami sötét,vallási rítus/
Amikor lehetne jó is,de teszünk róla nap.mint nap,hogy egyre rosszabb legyen...na ez a *SZABAD AKARAT*?amit /ha igaz/ a Teremtönktől kaptunk?
#1
Látom a társadalomtudósok megint okoskodnak 😊
Én nem tudom milyen hatásai lennének az alapjövedelemnek, de szerintem a Rákosi meg Kádár korszakok után - itthon legalábbis - nem lenne túl nagy a támogatottsága.
Lássuk az érveket!
1) Bürokrácia csökkentése. Na ehhez no comment. A bürokráciát csak magunknak köszönhetjük, mert a közigazgatásnak nincs egy normális informatikai rendszere, ami önállóan képes lenne az adatokat összegyűjteni és értékelni, megállapítani az adókat, kedvezményeket, juttatásokat, akár napról napra. Milyen jó is lenne naponta fizetést kapni, ez szerintem többet dobna a munkamorálon, mint az alapjövedelem!
Ennek a kiépítése kellene hogy az első lépés legyen.
A törvényhozóknak pedig illene komoly informatikai képességeket felmutatni, mert a hülye törvényeik manapság egyre inkább egy-egy programkódban végződnek.
Tehát a törvényeket úgy kellene szabni, hogy a gépi feldolgozásuk legyen egyszerű, nem az emberi (ami szintén nem igaz).
2) Anyagi biztonság megteremtése. Ez jól hangzik, és bizonyára kétségtelen, hogy egy ember szívesebben vág bele valami kockázatosabba, ha van egy biztos megélhetése. Ennek a résznek még értelme is lehetne.
De kérdés. hogy vajon az emberek mekkora hányadában van meg az újító hajlam, és ami még fontosabb, az ahhoz szükséges tudás? És mekkora részük lenne az, aki egyszerűen csak felélné az így kapott pénzt, rossz esetben önpusztító célokra, alkoholra/cigarettára költené? Ezt mindenképpen meg kellene akadályozni.
3) Társadalmi egyenlőség. Valakinek meg kell termelni az elfogyasztott ételt, a közműveket szolgáltatni kell, a közlekedést biztosítani kell, az infrastruktúrát fenn kell tartani stb. Ezeknek az embereknek vajon jobb lesz az alapjövedelemtől? Vagy ugyanúgy robotolhatnak reggeltől estig, mint most is? Mert pl. az élelmiszer árakat mesterségesen alacsonyan tartjuk, részben a (még!) olcsó importtal, részben jelentős mennyiségű állami és EU-s támogatás árán.
Ha az a cél, hogy az embereknek több idejük legyen, arra nem az alapjövedelem a megoldás, hanem a munkaidő csökkentése. A franciáknál ha jól tudom már a 6 órás munkanap is felmerült. Ez valóban segítene a munkanélküliség csökkentésén, viszont a cégek nyilván tiltakoznának, mert ugyanannak a munkának az elvégzéséhez több munkahelyet kellene biztosítaniuk, ami beruházást igényel. Vagy megoldják több műszakkal, de az sem az igazi.
4) Ezek és a hasonló ötletek. A politika, társadalom túl bonyolult rendszerek ahhoz, hogy mindent modellezni tudjanak, meg sokszor nem is akarják, mert a kormány pl. kitalálja hogy vasárnap bezárunk, és akkor azt végignyomják. Ezt csak egy ország szívja meg, de amit az EU-ban találnak ki, azt már jóval többen. A hatalom koncentrációja túlságosan megszabja egy nagy népességcsoport berendezkedését, nem hagy teret az újdonságoknak.
A társadalomban ugyanazok az evolúciós modellek működnek, mint a természetben. Aki jobban alkalmazkodik az adott kor kihívásaihoz, az marad "életben", az terjed el.
Ehhez azonban az az ideális, ha minél több "egyed", itt pedig önmagát igazgató közösség épülne ki. Így nem kellene több millió, száz millió emberre ráerőltetni ugyanazt a hülyeséget. Az újító szelleműek megpróbálhatják kisebb népcsoportokban, mire jutnak? Erre van is példa a cikkben, ez helyes. Ha beválik, átveszik mások is, ha nem, akkor meg elfelejtjük. Persze ami valahol működik, nem biztos hogy máshol is működik.
Ezért kellene nekünk is szövetségi államot létrehozni, alulról felfele építve, erős helyi önkormányzatokkal, gyenge központi igazgatással, mindegyik felett erős polgári ellenőrzéssel. Most sajnos ennek pont ellentétét építik.
Én nem tudom milyen hatásai lennének az alapjövedelemnek, de szerintem a Rákosi meg Kádár korszakok után - itthon legalábbis - nem lenne túl nagy a támogatottsága.
Lássuk az érveket!
1) Bürokrácia csökkentése. Na ehhez no comment. A bürokráciát csak magunknak köszönhetjük, mert a közigazgatásnak nincs egy normális informatikai rendszere, ami önállóan képes lenne az adatokat összegyűjteni és értékelni, megállapítani az adókat, kedvezményeket, juttatásokat, akár napról napra. Milyen jó is lenne naponta fizetést kapni, ez szerintem többet dobna a munkamorálon, mint az alapjövedelem!
Ennek a kiépítése kellene hogy az első lépés legyen.
A törvényhozóknak pedig illene komoly informatikai képességeket felmutatni, mert a hülye törvényeik manapság egyre inkább egy-egy programkódban végződnek.
Tehát a törvényeket úgy kellene szabni, hogy a gépi feldolgozásuk legyen egyszerű, nem az emberi (ami szintén nem igaz).
2) Anyagi biztonság megteremtése. Ez jól hangzik, és bizonyára kétségtelen, hogy egy ember szívesebben vág bele valami kockázatosabba, ha van egy biztos megélhetése. Ennek a résznek még értelme is lehetne.
De kérdés. hogy vajon az emberek mekkora hányadában van meg az újító hajlam, és ami még fontosabb, az ahhoz szükséges tudás? És mekkora részük lenne az, aki egyszerűen csak felélné az így kapott pénzt, rossz esetben önpusztító célokra, alkoholra/cigarettára költené? Ezt mindenképpen meg kellene akadályozni.
3) Társadalmi egyenlőség. Valakinek meg kell termelni az elfogyasztott ételt, a közműveket szolgáltatni kell, a közlekedést biztosítani kell, az infrastruktúrát fenn kell tartani stb. Ezeknek az embereknek vajon jobb lesz az alapjövedelemtől? Vagy ugyanúgy robotolhatnak reggeltől estig, mint most is? Mert pl. az élelmiszer árakat mesterségesen alacsonyan tartjuk, részben a (még!) olcsó importtal, részben jelentős mennyiségű állami és EU-s támogatás árán.
Ha az a cél, hogy az embereknek több idejük legyen, arra nem az alapjövedelem a megoldás, hanem a munkaidő csökkentése. A franciáknál ha jól tudom már a 6 órás munkanap is felmerült. Ez valóban segítene a munkanélküliség csökkentésén, viszont a cégek nyilván tiltakoznának, mert ugyanannak a munkának az elvégzéséhez több munkahelyet kellene biztosítaniuk, ami beruházást igényel. Vagy megoldják több műszakkal, de az sem az igazi.
4) Ezek és a hasonló ötletek. A politika, társadalom túl bonyolult rendszerek ahhoz, hogy mindent modellezni tudjanak, meg sokszor nem is akarják, mert a kormány pl. kitalálja hogy vasárnap bezárunk, és akkor azt végignyomják. Ezt csak egy ország szívja meg, de amit az EU-ban találnak ki, azt már jóval többen. A hatalom koncentrációja túlságosan megszabja egy nagy népességcsoport berendezkedését, nem hagy teret az újdonságoknak.
A társadalomban ugyanazok az evolúciós modellek működnek, mint a természetben. Aki jobban alkalmazkodik az adott kor kihívásaihoz, az marad "életben", az terjed el.
Ehhez azonban az az ideális, ha minél több "egyed", itt pedig önmagát igazgató közösség épülne ki. Így nem kellene több millió, száz millió emberre ráerőltetni ugyanazt a hülyeséget. Az újító szelleműek megpróbálhatják kisebb népcsoportokban, mire jutnak? Erre van is példa a cikkben, ez helyes. Ha beválik, átveszik mások is, ha nem, akkor meg elfelejtjük. Persze ami valahol működik, nem biztos hogy máshol is működik.
Ezért kellene nekünk is szövetségi államot létrehozni, alulról felfele építve, erős helyi önkormányzatokkal, gyenge központi igazgatással, mindegyik felett erős polgári ellenőrzéssel. Most sajnos ennek pont ellentétét építik.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
← ElőzőOldal 4 / 4