142
-
fszrtkvltzttni #62 A világ ma reggel teremtődött spontán úgy ahogy van. Rajta, cáfold meg! :) -
ostoros #61 Nagyon jól összefoglaltad. -
gaszton421 #60 Szerintem jól összefoglaltad a dolgokat, szinte mindig el szokták felejteni hogy a látszólag gazdaságtalan technikai, tudományos projektek hatása milyen nagy a gazdaságra és mindennapi életünkre, pedig látszólag pénzkidobálás az egész. Sokan, (nemcsak tudósok) állítják hogy a Holdprogram technikai kihívása olyan óriási löketet adott az USA gazdaságának amiből még évtizedekkel később is progitáltak. Egész ipari ágazatok jöttek létre, például szinte a semmiből jőtt létre a precíziós gépgyártás új ágazata mert mert a rakétatechnikában olyan magasak voltak a pontossági követelmények. Sokkal újabb példát is tudok mondani. az a gravitációs érzékelő ami ma már minden mobilban benne van a mikroműholdak pozicionálására lett kifejlesztve, senkinek esze ágában sem volt erre is lehet használni. az űrrepülögép hőpajzsa alapján kifejlesztett ipari szigetelőanyagokkal is több cég foglalkozik és szépen megél belőle. A Mars tartós lakhatóságával kapcsolatban olyan új rendszereket kell kifejleszteni például a létfenntartórendszerekben a víz tisztítása és reciklálása ami itt a Földön is hasznos lehet. Ha idővel terraformációba kezdenek az abból szerzett ismereteket a föld klímjának stabilizációjával kapcsolatban is hasznát vehetjük, itt olyan dolgokat is kipróbálhatunk amit a F.ldön nem mernénk mert rámehet az egyetlen élővilággal rendelkező bolygónk. Az extrém helyzetek megoldása egy sor olyan technikai fejlesztést hozhat amiből pénzt lehet csinálni. -
gaszton421 #59 Óriási tévedés, amit írsz úgy általában igaz de nem Elon Musk esetében. A karrierjét szoftware fejlesztőként kezdte, (bár gépészmérnöki diplomája van), a vagyona első részét szoftwarefejlesztőként kezdte, két ismertebb projektje a Zip2 és a Paypal voltak amikből jó 300 milliós vagyonra tett szert azok eladása után. Ezután keresni kezdte az újabb befektetési lehetőségeket de rakétatechnikával igazából nem akart foglalkozni, de mert amúgy rajongott az űrkutatásért és el volt keseredve hogy 60-as évek pörgése és az Apollo program után lelassult a fejlűdés. Úgy gondolta hogy kellene valami szimbolikus tett ami újra ráírányítaná a figyelmet a világűr kutatatására, Azt találta ki hogy megfinanszíroz egy olyan űrszondát ami egy kis üvegházat juttatna a Marsra és kőzvetítené az interneten a növények növekedését és virágzását, ezzel a szimbolikus akcióval katalizálná a Marssal kapcsolatos további programokat. körbejárta az különböző rakétatechnikai cégeket, a Nasa-t és az oroszokkal is felvette a kapcsolatot mert mindenütt elhajtották azzal hogy abból a pénzzel amije van nem fog összejöni a dolog, az oroszok ugyan olcsóbak lettek volna de egyszerően nem vették komolyan. Az egyik partin viszont üsszefutott azzal a Mueller nevű rakétamérnökkel (jelenleg az egyik igazgatóhelyettese a Spacex-nek), aki felvázolta neki hogyan milyen módszerekkel lehetne lényegesen csökkenteni az űrutazás költségeit. Ebből lett a Spacex. Rögtön a kezdetektől hangsúlyozta hogy azért alapította a céget hogy elősegítse az emberiség kirajzását az űrbe, Mivel belátta hogy nem elég győzküdni az embereket, egyszerűbb lesz ha maga lát hozzá és inkább megkeresi rá a pénzt magával a rakétatechnikával. Nem tudom pontosan hogy mikor jutott erre a döntésre, valószínűleg nem ő az egyetlen aki a pénzcsinálást nem csak a pénzcsinálás izgalmáért és a hatalomért csinálja hanem mert úgy gondolja hogy ezzel valami nyomot hagy maga után az emberiség történetében. -
kvp #58 Csak megjegyeznem, hogy a kapitalistaknak pont fontos egy marsi kolonia, hogy ha a Foldon nagyon nagy lenne a gaz, akkor legyen hova menniuk, ahol nincs egy rakat ehezo, tanulatlan ember. Nem veletlen, hogy Musk terve is nagytudasu tudosokbol es mernokokbol allo kezdo koloniat kepzel el, amit utanna kiegeszitenek a Foldrol odaerkezo nagytokesek, akik az egeszet fizettek. Kerdes, hogy a marsi sokdiplomas uj munkasosztaly ezt hogy viselne... -
Irasidus #57 Nem erről szól, nem a tőkéről, vagy befektetésről a Mars terraformálása. Két dolog, egy az ember alapvető terjeszkedő vágya, ez erősebb a pénznél, kettő racionális, tudományos okok, miszerint ha több bolygós faj vagyunk akkor az emberiség túlélési esélye is megnő. Megtérülésről, befektetésről sehol nem olvastam soha a kolonizációval kapcsolatban. Ilyen szempontból nézte egyáltalán valaki? Amúgy a te nézőpontod is haszonlevű, nem csak azért csinál az ember (vagy emberiség) valamit, hogy technika haszna legyen belőle. Te sem, a nagy "gyűlölt" politikus/pénzes ember sem. Emberek vagyunk vágyakkal, álmokkal, nem hideg számító robotok.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.13. 20:32:31 -
ostoros #56 Várj, azért van igazság abban amit mondott. A Föld szempontjából valóban csak tőkekivitelről van szó, és a megtérülés csak több évszázados viszonylatban valósulhat meg. Hiszen az erőforrásokat kivisszük a Földről, ami nyersanyag, technológia, élőerő, mi több magasan képzett élőerő. Ilyen szempontból nézve valóban nem fog egyhamar megtérülni.
Azonban ez a fajta gondolkodás hajlamos figyelmen kívül hagyni, hogy más dolgok is számítanak. Például ott van az, hogy a Marson egyedi műszaki megoldásokat kell kifejleszteni egy csomó dologra, amely a Földön másképp működik vagy magától értetődő. Ez pedig technikai fejlődést jelent, aminek eredményei elkezdenek visszaszivárogni a Földre. Ezen kívül ahogy egyre növekszik a kinti népesség, ott is be fog indulni a gazdaság, ott is lesz tudományos tevékenység, kultúra, minden. A mai gazdaság csak és kizárólag azért fenntartható, mert van pár milliárd ember, aki fenntartsa. Piac nélkül a technikai szintünk messze nem tartana itt. Ki akarna számítógépeket fejleszteni egy néhány milliós piacra? Ki fejlesztene malária elleni gyógyszert, ha csak néhány embert érintene és nem százmilliókat?
A gazdaságunk és technikai szintünk minőségi fejlődése nagyon sok esetben mennyiségi dolgoktól függ, mint például, mekkora távolságon kell valamit szállítani (járműgyártás), mennyi embert kell kiszolgálni, van-e elég ember, akit érdekel egy adott téma. Pl, ha nem lennénk rá annyi millióan akik nézik, biztosan nem lenne feleannyi szappanopera, de ez minden sorozatra igaz.
Egy szó mint száz: az emberiség lélekszámának változása nagyon sok minőségi változást okoz a gazdaságunkban, kultúránkban, technikánkban/iparunkban és a mezőgazdaságunkban. Tehát egy plusz bolygó ahol jelen van az ember, lehet hogy a Föld lakosainak rövid és középtávon nem hoz hasznot, de az emberiség egésze szempontjából óriási jelentőségű dolog.
És még mindig kihagytam egy csomó szempontot. -
Irasidus #55 Az. Meg haszonlevű, és ultrakapitalista. Ami azért vicces, mert máshol meg úgy szidja a kapitalizmust mint a bokrot. Viszont, valószínűleg az életben ő sem egy hideg, számító, haszonlevű "robot", csak nagyzolni akar, hogy ő érti a világ működését. Pedig nagyon nem. Szerinte, és még egy pár ember szerint a fórumon, csak és kizárólag a hideg haszonlevűség mozgatja az embereket, és a világot (még a pénzügyeket se, na mindegy). Ez semmi más, mint melldögestés. Unalmas és ritka buta.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.13. 19:44:27 -
ostoros #54 Szűk agyú gondolkodás. -
Szefmester #53 Könnyebb volna ha elsőnek azok a tudósok mennek akik elfogadják hogy csak odaút, még ha nem is az egyhetes verzióra mennek, hanem évekre. Aki telepesként megy oda az pontosan tudja mit vállal. Ahogy azt is tudja sokkal hasznosabbak a kutatók a helyszínen, mint azok akik ülnek az irodájukban és találgatnak.
Azt kell elfogadni hogy kockázat mindig van, és mindig lesz. Az valóban nem értelmes megoldás ha az illetők odáig sem jutnak el élve... de az már bőven elfogadható hogy odamegy és kiderül valami olyan hiba ami váratlanul jön. Ezt írja alá, ezt vállalja... ez nem a helyi sakkszakkör ahol maximum az ujjadra csapod a sakktábla fedelét, vagy megfájdul a derekad a sok ülésben...
A MasrOne-ra sem csak ostoba bugrisok jelentkeztek. És nem képzetlenül küldenék őket oda. Nem redneckek fognak marsi rednecké változni, hanem földi diplomás professzorszerűségek lesznek a mars redneckjei. -
VolJin #52 Mi értelme kolonizálni a Marsot?
Milyen gazdasági tevékenység érné meg a befektetést?
Egy tudományos expedíciónak van értelme, de egy kolonizálásnak? -
kvp #51 Musk adott egy hosszabb interjut a Mars programjukkal kapcsolatban. Az a cel, hogy minden jarmuvet ujrahasznositsanak es ha valaki ugy dont, hogy mindenet eladja a Foldon es atkoltozik a Marsra, egy returjegyet akkor is kap ajandekba, ha megis meggondolna magat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jellemzoen csak odautra szerelik fel a hajokat, de mivel azok visszajonnek, ezert kisebb letszamot biztos vissza is tudnak hozni. Ennek hatalmas pszihologiai elonye van. Az ongyilkos hajlamu 'hosokkel' csak kozepkori szintu iszlam allamot lehet epiteni, ami a Marson nem eletkepes. Arrol nem beszelve, hogy a befektetoik, akik szivesen vasarolnanak a Marson hazat, szeretnenek oda-vissza utazni a ket bolygo kozott, tehat ragaszkodnak nem csak a tuleleshez, de a visszauthoz is.
Valoszinuleg eloszor tudosok es mernokok mennenek, felfedezokent. Aztan ugyanilyen vegzettsegu telepesek es ha mar nagy biztonsaggal tul lehet elni az utat oda-vissza es ott se hal meg mindenki, akkor a gazdagok. A mai technologiaval annyi embert tudnank a Marsa kuldeni egy ev alatt mint amennyi athajozott az ujvilagba a felfedezese utani evekben es kb. ugyanaz az 50%-os tulelesi rata lenne a megerkezestol szamitott egy even belul. Ez meg eleg gyenge, ha ezt fel tudjak vinni 90% fole, akkor indulhat meg a tenyleges kolonizalas, mert ha veletlenszeruen hal meg a kolonia 50%-a, akkor logisztikailag nem tudjak biztositani a nagymertekben specializalt tudosok es mernokok potlasat, meg magas redundancia eseten sem. Arrol nem beszelve, hogy nagy kockazatot bevallalo es az urutazasra alkalmas 3-4 diplomas emberbol is viszonylag limitalt a kinalat. (kisebb tudasu emberbol, mondjuk sima egyszakmas mernokbol, tudosbol sok lenne, de oket nem eri meg odavinni) -
VolJin #50 Aki ezt bevállalná az megbukna egy pszichológiai teszten, úgyhogy nem mehetne. -
VolJin #49 A K1 megmászása nem 100 milliárdos NASA projekt, hanem egyéni hobby. -
VolJin #48 Nem erre költi a pénzét, hanem ezzel szeretne pénzt keresni. Picuri különbség... -
Szefmester #47 Páran túlbecsülik az emberi élet fontosságát, és az egyén hasznosságát. Pedig igazán kevesen vannak azok (pár százalék) akik valóban nem csak feed-mate-repeat szintnél többet tesznek le az asztalra a közösségnek. -
ostoros #46 100 év múlva talán már civilizációnk sem lesz. Most kell lépni amíg tudunk. -
Major #45 Hova ez a sietség? Ha 100 év múlva lépünk a Marsra, akkor sincs semmi probléma, a lényeg, hogy feleslegesen ne kockáztassuk az emberi életet.
Utoljára szerkesztette: Major, 2016.06.12. 10:49:29 -
gaszton421 #44 Nagy különbség az hogy valaki vállal egy nagy, akár eszelős rizikót és a biztos halál választása között. Sem Tengerész Henrik felfedező útjain , sem Magellán vagy Kolumbusz útján nem úgy toborozták az embereket hogy mindenki meg fog halni, senki sem fog visszatérni de azért az utunk eredményeit hazaküldjuk galambpostán és idővel majd hősként fognak ránk tekinteni. Nem túl sokan jelentkeztek volna de pont azokat akik jelentkeztek volna azokat nem vettem volna fel mert öngyilkos hajlamú emberekre nem lehet expedíciót alapozni. Nemcsak a megérkezés után hanem előtte is is lehet egy halom probléma ami fenyegeti az út esetleges sikerét és vele együtt az utazó életét. Még a legveszélyesebb küldetés esetén is ott kell lennie a siker esélyének és az életben maradásnak. Az ideális eset amikor nagyon bátor, veszélyeket is szívesen vállaló de igencsak erős élni akarással rendelkező embereket készítenek fel az útra aki harcolni fog a végsőkig hogy sikeres legyen.
Az első Apollo expedíciók idején a hardware még igencsak kísérleti állapotban volt, úgy kb 20-50%-ra becsülték a teljes siker, (leszállás életben maradás és épségben hazatérés) esélyét, az is opció volt hogy esetleg technikai okok miatt le kell fújni a leszállást és inkább hazahoznák az űrhajósokat a leszállást megszakítva, végül szerencséjuk is volt de senki sem küldte volna őket úgy el hogy tutira nem jöhetnek haza mert a rendszerben nincs elég üzemanyag a hazaútra. Talán az oroszok megtették volna, de ott is többnyire győzött a józan ész. Az 1968-as Apollo 8-at azért küldték ela holdkomp nélkül mert még nm készült el de az oroszok már egy proton hordozórakéta és egy átalakított Szojuz segítségével egy hasonló leszállás nélküli Holdkerülőutat terveztek viszont az így átalakított Szojuzok hőpajzsa és ejtőernyőrendszere nem volt felkészülve a nagy sebességű visszatérő manőverekre, a legtöbb automata tesztűrhajójuk elégett, így inkább lefújták. Volt pár akciójuk ami máshogy ért véget és ezek nem igazán az űrkutatás történetének aranylapjaira kerültek. -
gaszton421 #43 Még egyszer elismételném hogy nem a Marson való alapszintű ellátórendszer az aminek a Marsra küldése drága. Valóban egy klasszissal nagyobb probléma ha a visszautat is meg kell oldani, az egész expedíció költségei durván megugranak. de minimális gépi berendezés kellahhoz hogy az oxigén szükségletet reciklálják (vagy a Marsi légkör széndioxidjából állítsanak elő oxigént). A vizet kb. 95% hatásfokkal lehet reciklálni. A élelmet a legnezebb ahhoz nagyméretü üvegházat, tápanyagot (részben), meg egy halom egyéb felszerelést kéne küldeni, de ha van víz akkor kb napi 500-1000 gramm kajával el lehet éldegélni tehát egy 2 v múlva esedékes ellátó expedíció (ami lényegesen olcsóbb kissebb, mert nem kell létfenntartó rendszer, stb.) plusz fejenként 1 tonnányi ellátmánnyal ki tudnák húzni. -
attes #42 Ha a középkori felfedezők ilyen biztosítékokra vártak volna még mindig nem fedeztük volna fel Ausztráliát meg Amerikát.
Valószínűleg brutál események sorozatán mentek át, de muszáj volt meglépni.
Persze lehet mondani, hogy már lenne repülő és azzal már felfedeztük volna, de biztos, hogy lenne akkor már repülő? -
Szefmester #41 Szintén mennék első halottnak. Fogalmazzunk úgy hogy adna egy nagy lökést a következőknek, a kutatásokat is erősen megturbózná egy ember. Távirányítós kisautón szerzett rutinnal kb egy nap alatt lenyomná a mostani roverek teljes felfedezését. Nem mellesleg hősi halott státusz, a fizetése a családnak, valamint bekerül a törikönyvekbe. Ennél kevésbé tuti halált is bevállaltak olyan figurák akik csak elsők akartak lenni valami elérésében. -
#40
Dehogy értéktelen. Ez lenne az első, hatalmas nagy tapasztalati anyagot lehetne összeszedni, mert a jelenlegi Marsi utazás emberen mért hatása zéró. Nem véletlenül írtam a végig műszerezettséget, minden adatot küldene haza...
Nyilván engem se zavarna, ha nem csak 1 hétig élhetnék utána hanem akár több hónapig, de ennek a költsége azért jelentős. Mennyit érhet egy ember élete? Biztos nem dollármilliókat, így logikus, hogy egy kevésbé képzett ember egy kvázi "csimpánz" feláldozható.
Hol lehet jelentkezni? Örömmel mennék :-) -
gaszton421 #39 Akkor egyedul vagy vele de legalábbis kissebbségben. Ha már megoldottuk az emberek biztonságos landolásáta Marson, már nem olyan nagy befektetés és sokkal kevésbé bonyolult kétévente egy hajónyi ellátmányt és felszerelést utánuk küldeni (a húskonzervnek nem kell útközben létfenntartás stb. Egy ilyenút költségeinek 90-95% a fejlesztések teszik ki, miután ez meg történik viszonylag olcsón lehet folytatni a küldetéseket,tehát az már barbarizmus hogy miután elköltöttunk egy hatalmas összeget akkor miért nem tudjuk a továbbiakban is elkölteni ennek töredékét.
Az emberek valóban korlátozottak de az emberiség érdekében sokkal inkább van egy olyan legénység aki a megérkezés után egy héttel nem dobja fel a talpát hanem évekig tovább dolgozik, végzi a kísérleteit és köldi haza az eredenényeit. ezek nélkül ez csak egy extrém sportteljesítmény, az emberiség haladása szempontjából értéktelen. -
#38
Szomorú az emberek korlátoltsága.
Szerintem ez nem öngyilkos küldetés, hanem az emberiség haladása érdekében végrehajtott önfeláldozás. Nemes, tökös, egyenes, semmi rosszat nem látok benne. -
gaszton421 #37 Senki az égadta világon nem adna pénzt, médiafelületet és támogatást egy nuilvánvalóan öngyilkos küldetésre. Az ugyan szóba került már többször is hogy eleve úgykéne nekilátni hogy nem mindenki jön vissza, de azért mert nekiállnának egy tartós Mars bázis kiépítésének. Ha egyszer egy ilyen felépül akkor a megfelelő berendezésekkel elérhető lesz hogy a levegőt és a vizet helyben állítsák elő esetleg reciklálják, részben az élelem is megtermelhető lenne egy üvegházban, úgyhogy egy ilyen bázis fokozatosan egyre kissebb Földi eredetű utánpótlást igényelne. A marsi körülmények ugyan nem ideálisak de még így is sokan vállalkoznának rá de egy nyíltan öngyilkos küldetést nyíltan elutasítana a közvélemény, nagyon rontaná az űrkutatás és a Mars utazás megítélését. -
#36
Valaki elmagyarázná miért ne lehetne embert küldeni a Mars felszínére, ha már a közelében vagyunk?
Visszatérnie ugyanis NEM kell. Miért kellene? Emberek tízezrei vállalnák boldogon, nótaszóval a csak oda utat...köztük én is. Ergo első körben teljesen felesleges a visszatérés költségein és nehézségein agyalni. Rengeteg hasznos infót tudna biztosítani számunkra egy ilyen ember, teleaggatva műszerekkel. Leérve esetleg egy korábban odaküldött kapszulában 1 hétre elegendő levegővel és élelemmel, némi kommunikációval további hasznos infókkal szolgálhatna. -
gaszton421 #35 A Marsra konkrétan nem de ahhoz hogy embert szállító repűlőeszközt indítson valaki amerikai légtérben ahhoz az FAA engedélye szükséges. Ezt viszont a NASA ellátó utak miatt biztosan megszerzik. 0rdekes kérdés hogy kell-e vajon engedélyt kérni bárkitől is hogy elhagyják a Föld körüli pályát? Ha a Nemzetközi űrállomásra akarnak dokkolni ahhoz engedélyt kell kérniuk, az oroszoknak is hozzá kell járulniuk, volt is emiatt kis vita amikor az ameriaiak, megszervezték az első magáncéges utánpótlás szállítást a Dragonnal és a Cygnussal. Az oroszok miatt nem használhatják az automatikus dokkoló berendezéseiket, amit pedig mindketten kifejlesztettek, ezért kell a robotkarral csatlakoztatni a szállítóhajókat. De mint mondtam csak magához a rakétaindításhoz kell engedély amit külön be kell szerezni az emberes utakhoz. De hogy odafent mit csinálnak és hova mennek azt senki sem ellenőrizheti. Azt hiszem hogy még mindig érvényben van az a szabályozás hogy az szállított áruk listáját a vánhivatalnak le kell adni és az űrhajósok tulajdonképpen kilépő vámnyilatkozatot kell hogy tegenek, legalábbis az Apollo program alatt kellett ilyen is! -
attes #34 melyik hatóságok illetékesek a Marsra? -
Irasidus #33 Nem is írtam ilyet, csak azt, hogy az óvatosság nem biztos, hogy kisebb lesz, a hatósági engedélyek miatt. -
attes #32 ja, csak 100% biztonság nem létezik ezen a pályán, a 99% és a 99.9% között meg rengeteg pénz és év a különbség. -
Irasidus #31 Emberi életekkel senki nem játszhat, vannak már meglévő törvények, hatósági ellenőrzések, meg lesz szabályozás is. Csak úgy nem felelőtlenkedhet senki, mert nem fogják a hatóságok engedni, ha valamiért még is engednék, és baleset történik, abba a cég is belebukhat.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.10. 16:10:43 -
gaszton421 #30 Igen így van, gondoljuk csak bele milyen következményekkel járt a Challenger és a Columbia katasztrófája, mindkét esetbemn több mint 2 évre leállt az emberes űrutazás. Ráadásul mindkét esetben kiderült hogy a teljesítmény kényszer nagyobb volt mint az óvatosság. -
attes #29 A NASA hivatalból nagyon óvatos.
Sokkal nagyobb biztonság és kiépített infrastruktúra mellett hajlandóak csak ilyenbe vágni.
A Marsra embert küldeni sok szempontból hazárdjáték, ami persze nagy nyereményt is hozhat.
De a NASA nem játszhat ilyet, A SpaceX sokkal inkább.
-
gaszton421 #28 Ezzel alapvetően egyetértek. Amint a technológia lehetővé teszi hogy elfogadható áron eljussanak a Marsra akkor menni is fognak a Marsra. A mostani finanszírozási konstrukció rendkívul fejnehéz, a legtöbb pénze jelenleg is a NASA-nak van, de a szervezet rendkívul drágán dolgozik, és nagyon sok dologgal foglalkozik. Az emberes űrutazás csak a kissebb része a dolognak. Amig évről évre minden centről a kongresszus hozzá nem értő képviselői döntenek addig sosem lesz rá pénz. -
gaszton421 #27 Arra sincs szükség hogy emberek másszanak fel ezrével a Mount Everestre, és más egyébre sem, mégis mennek, mennének az emberek. -
gaszton421 #26 Igazad van, valóban életszerű, sőt mi több, van olyan aki azért csinál miliárdokat hogy eljuthasson a Marsra. Kérdezd meg már Elon Muskot miért csinálta meg a Spacex-et. tehát legalább egy olyan miliárdos van aki erre költi a pénzét. -
Irasidus #25 A pathfinderek ma is csak pótlékok. A pénz az egyetlen ok, amiért ma még nem valósult meg a Mars felderítése, nem az, hogy a robotika fejlődött a 60'-as évekhez képest. Ilyen szembeállítása a szondáknak és embereknek nincs. A szondák, legyenek bármilyen fejlettek is, az emberhez képest borzasztóan lassúak és korlátozottak, és persze minden esetben az ember kutat, tesz felfedezéseket, csak szondával jóval körülményesebb és behatároltabb. Közhely, de amit a Curiosity cm/óra sebességgel két év alatt végzett egy ember két óra alatt megcsinálta volna. Szüksége meg a természetnek sehol nincs az emberre, az embernek van szüksége a világ megismerésére, alapvető emberi tulajdonsága a felfedezés, a világ megismerése (testközelből ha lehet). Szondát oda kell küldeni, ahova az ember nem képes menni, embert meg oda ahova már képes menni és kutatni.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.10. 10:19:55 -
VolJin #24 40 éve azért ment ember a Holdra, mert nem voltunk képesek pathfindereket küldeni.
Ha ma jutna eszünkbe először, robotokat juttatnánk égi kísérőnkre, nem embert. -
VolJin #23 Jelenleg nincs szükség emberre a Marson. Szondákat, marsjárókat küldünk oda. Biztonságosabb, kényelmesebb érzés. Ráadásul olcsóbb.