Musk a NASA előtt szállna le a Marsra

Nem szerintem, hanem tudomány szerint. Kedves VonJin kérlek mutasd meg, hol írják azt, hogy a co2 nyomása miatt magas hőmérséklet Vénuszon! THX. Ha nem megy, akkor gondolkozz el azon, hogy talán nálad a hiba, mert hogy kinetikus gázelméletről soha nem hallottál, az biztos. Igaz 7. osztályos tananyag, de hát ez van, nem mindenki figyelt oda, sajnálatos. Szóval ne gratulálj nekem, ez nekem óvodás dolog, neked meg kimaradt. :/
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.25. 19:15:40

Ebben nincs igazad, ha utánaolvasol mindenhol azt írják, hogy a CO2 a fő ok. A 100 atmoszféra nyomás önmagában nem melegít.

Ja, a 100 atmoszféra szerinted mellékes körülmény... Gratulálok a fizikai ismereteidnek

Persze hogy kell, ugye nem gondoltad hogy befalazzák magukat tévedésből, az épület egyetlen masszív fémből készülő része egy légzsilip lehetne, illetve kellene egy garázs szerű valami hogy a járműveket ne kint kelljen szervizelni szkafanderben. A legnagyobb gond a por amit meg kell valahogy akadályozni hogy bekerüljön az épületbe. Valami nagynyomású gázsugaras (széndioxid, mi más, az van elég a légkörben csak egy kompresszor kell porszűrőkkel) porszívót képzelek el, amivel egy automata tetőtől talpig lefújná a szkafandert.

Így van, a tégla remek anyag, több ilyen témájú cikkben elemezték a lehetőségeket. a legismertebb Robert Zubrin: The case for Mars címü könyve. Ebben jópár lehetöséget elemez, miböl , hogyan lehet üveget, kerámiát, fémeket kivonni, üzemanyagot termelni. Christopher Mckay ismert planetológus szintén e mellett kardoskodott. Az egyik legismertebb modern Sci-fi KIm Stanley Robinson: A vörös Mars cimű regénye amiben rengeteg dolog van leírva jórészt technikailag megalapozottan, bár kissé felületesen kezelve. Ez egy trilógia első része, (a másik kettö a Kék Mars és a Zöld Mars) de csak az elsőt fordították le magyarra, viszont azt sem túl jól, én magyarul olvastam először és volt némi hiányérzetem hogy nem értem bizonyos részeit, főleg ami a technikai tudományos részeket illeti (amin azért csodálkoztam mert természettudományos végzettségem van), később az angol nyel gyakorlásaként elolvastam angolul és akkor jöttem rá hogy aki fordította nem értette a szakmaibb szövegeket és ilyenkor átváltott Google translate módra, (bár az akkor még nem létezett de fordítóprogramok már igen). Szóval aki teheti angolul olvassa.

De egy,a háztól elkülönített zsilip kell,különben nem tudnak kimenni a felszínre felderítő utakra.
Az energia-rendszernek is elkülönített,de a lakómodulokhoz közeli hely kell.

A tégla nagy ötlet.
Pedig a lakóhelyemhez közel van a "Mars",ami a talajt illeti.
Ezért tudom,hogy a marsi talahoz nagyon hasonlító anyagból Kínában és Indiában égetnek téglát,mert ott jóval több keletkezik belőle.
És olcsóbb is,mert nem igényel akkora földi szállítást,eltérően az általam említett bunkerhez,helyi alapanyagra épít.

Nem feltétlen arra, de van egy érdekes egybeesés. ha építek egy házat mondjuk téglából (a marsi talajból a legkönnyebben előállítható elem) annak meg kell tartani a benti légkört hogy ne szivárogjon ki a levegő (ez a része egy műanyag borítással megoldható)de mivel odakint szinte vákum van a belső nyomás kifelé igyekszik szétnyomni az épületet, ez ellen az a legegyszerűbb hogyha kb 3-4m vastag homokkal beborítják az egészet, ez a Marsi gravitáció mellett kb 0,3 atmoszféra belsö nyomásával egyenértékű, ennyivel kerűl egyensúlyba, ilyen nyomáson éltek a Skylab űrállomáson is, ez hosszú távon egézséges. Ez már elég jó sugárvédelmet biztosítana.

*irattologatás egy irodában

Nem répát termeszteni, hanem elsõ körben egy bázist felépíteni. Tudod, függõlegesbe állítani a panel falakat, összekötni a csöveket, és berántani a dízel(/atom?)-motort.

Ha elfárad az ember, bevenni a ciánkapszulát, és eldõlni. Nincs ebben szuicid hajlam, sem redneckség. Aki fiatal, munkanélküli, nem vonzza az irodai munka az mi mást kezdene?
Sõt, bizonyos tekintetben az 50 évnyi irodatologatás és az eredmény nélkül való elmúlás tekinthetõ annak. (Na jó, pár év után az ember szerez egy családot akiket etetni kell, és akkor lesz célja az életének, mégha ilyen kicsavart módon is)

A co2 miatt nagy a hőmérséklet, nem a nyomás miatt. Ezt hívják üvegházhatásnak. Fizikából a legmélyebb élményed az volt, hogy mindig elkéstél?

A vénuszon 100 atmoszféra nyomás van és közelebb van a Naphoz. Nem a széndioxid miatt akkora ott a hőmérséklet, hanem annak nyomása miatt.

Vallis Marineris

Egyszerűbb megoldás a sarkok jegét felmelegíteni,mint a talajban eltemetett jeget kibányászni.
Ha a sarki jég olvadása felmelegíti a légkört,akkor a talajból is kiszabadul az ottlévő gáz és a visszacsatolás miatt tovább gyorsul a folyamat.
A szén-dioxid szintet viszont le kell csökkenteni,ha nem akarjuk azt,ami a Vénuszon történt.
Ehhez a talajt is meg kell változtatni,hogy fotoszintetizáló algákat és növényeket -fenyőféléket-lehessen telepíteni.
A földi természetes trágyát át kell hozni-ez metánfelszabadulással is jár-.

Musk nem mondott hülyeséget a hidrogénbomba alkalmazásával,csak nem a légkörban kellene felrobbantani,hanem a felszín alatt.
A robbanás egy mesterséges födrengés,amit szeizmométerekkel lehet érzékelni és ezzel fel lehet mérni a bolygó felépítését.
Egy másik bombát pedig vmelyik marsi vulkán mélyében lehetne felrobbantani..
A hatása kiszámíthatatlan lehet,de szintén alkalmas a bolygó felépítésének vizsgálatára.
A vulkánok-és a Vallis Marinris kanyonrendszer- azt jelzik,hogy a Marson is volt lemeztektonika,csak nem földi mértékű...

A légkör fejleszthető, fagyott co2 formájában a régi légkör nagy része a talajban van. Fel kell olvasztani. (A válaszod erre, megelőzve leírom: 1. mágneses védelem nélkül min. 10 millió év míg a légkört a napszél lefújja. 2. a gravitáció elég megtartani a légkört sok milliárd évre. A terraformálásnak a lényege, hogy földesítünk. Persze ez csak elmélet...

A földi,atomcsapás elleni védelmet nyújtó bunkerekhez hasonló felszín alatti bázisra gondol?
Ez jó ötlet és a mai technológiával is megvalósítható.

Később a terraformálásnál már a nehezebb légkör védelme miatt kell a mesterséges mágneses védelem.

Ez mondjuk elég lehet a napszél és a napkitörések ellen de a kozmikus sugárzás nagyenergiájú részecskéi ellen nem, Azt a Van allen övezetek sem fogják meg, Ezt fizikailag a légkör fogja meg , amit kb 3-10m szilárd anyaggal lehetne helyettesíteni anyagtípustól függően.

Off.: mágneses pajzs hiányát már ma is tudnák pótolni. GPS műholdak mintájára, mágneses műholdakkal. Egy kisebb elektormágnes is 300 km mágneses buborékot tud létrehozni - az űrben, ha ezt megdobjuk egy igazán nagy szupravezető mágnessel, elég szépen le lehet fedni. Nem gond, csak műszaki tudás, fejlesztés és rengeteg pénz kellene hozzá. Az igazán jó kérdés, hogy szükséges-e? Ezt ma még nem tudjuk, bár itt sokan tudni vélik a választ, ennek ellenére az űrhivatalok inkább kutatják ezt a kérdést...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.20. 10:27:37

Miért, a mágneses mező hiánya majd felgyorsítja a gravitonpajzs technológia kifejlesztését...

Igen vitatkozom. Honnan veszed, hogy gazdasági mozgatórugója volt?

"… a cél nem csupán tudományos felfedezés … hanem arról is szól, hogy kiterjesszük az emberi életteret a Földön túlra, a Naprendszerbe az idő múlásával … Hosszú távon egyetlenegy bolygón élő faj sem marad fenn … Ha az emberiség évezredekig vagy akár évmilliókig fenn akar maradni, elkerülhetetlen, hogy más bolygókat is kolonizáljunk. Napjaikban, a technológia jelenlegi állása szerint ez szinte kivitelezhetetlen. Csupán a kezdeteknél tartunk. … Arról a napról beszélek, amely nem tudom mikor fog bekövetkezni, amikor több emberi lény él a Földön kívül, mint amennyi anyabolygónkon. Élhetnek emberek a Holdon. Élhetnek emberek a Jupiter holdjain és más bolygókon. Egyes közösségek talán aszteroidákon élnek … Biztosan tudom, hogy az emberiség kolonizálni fogja a Naprendszert és egy nap még tovább merészkedik. ”
– Michael D. Griffin
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.19. 19:49:24

A kolonizációnak mindig gazdasági mozgatórugója volt. Vitatkozol ezzel?

Így van, szűklátókörű vagy, mivel a kolonizáció soha nem gazdasági érdekekről szólt, mint ahogy a barátnődet sem azért tartod, gondolom... Vannak az életben más dolgok is, és a kolonizáció soha nem a megtérülésről vagy más piaci érdekek miatt akarják. Kár volt belekeverni.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.19. 19:05:15

Hát baromira nem. Bólogattál Ostorosnak aki szűklátókörűzött, mert gazdaságilag értelmetlennek tartom a marskolonizációt.
Ezt azzal fehelted, hofy időnként szidom a kapitalizmust, mint a bokrot. Nem tudom kivel keversz...

Írtam én ilyet? Én csak az kérdésed és az ezzel sugallt dolog butaságáról beszéltem, nem másról.

Jajj, a kapitalisták ki akarnak disszidálni a Marsra...
Tényleg mindenkinek elgurult a gyógyszere?

A Marsot terraformálni?
Ahol a gravitáció a foldi harmada, negyven százaléka körül mozog, a mágneses mező meg nulla?

Na még egy zseni, aki szerint rentábilis a Marson egy kolbásztöltő manufaktúrát üzemeltetni.

Hát kurva nagy széleslátókörre val a Marson répát, krumplit termeszteni meg vajat köpülni, hogy legyen élelme a helyi gumiabroncsgyár futószalagmunkásainak. Ezt olcsóbb, kényelmesebb és biztonságosabb megoldani a Góbi sivatagban, és az ulanbatori repülőjegy meg a puputevés karaván a helyszínre is olcsóbb, mint egy marsrakéta.

Ráadásul 4 diplomás tudósokkal kolonizálni?

Most is küldenek műszereket embertató nélkül...

A világ ma reggel teremtődött spontán úgy ahogy van. Rajta, cáfold meg! 😊

Nagyon jól összefoglaltad.

Szerintem jól összefoglaltad a dolgokat, szinte mindig el szokták felejteni hogy a látszólag gazdaságtalan technikai, tudományos projektek hatása milyen nagy a gazdaságra és mindennapi életünkre, pedig látszólag pénzkidobálás az egész. Sokan, (nemcsak tudósok) állítják hogy a Holdprogram technikai kihívása olyan óriási löketet adott az USA gazdaságának amiből még évtizedekkel később is progitáltak. Egész ipari ágazatok jöttek létre, például szinte a semmiből jőtt létre a precíziós gépgyártás új ágazata mert mert a rakétatechnikában olyan magasak voltak a pontossági követelmények. Sokkal újabb példát is tudok mondani. az a gravitációs érzékelő ami ma már minden mobilban benne van a mikroműholdak pozicionálására lett kifejlesztve, senkinek esze ágában sem volt erre is lehet használni. az űrrepülögép hőpajzsa alapján kifejlesztett ipari szigetelőanyagokkal is több cég foglalkozik és szépen megél belőle. A Mars tartós lakhatóságával kapcsolatban olyan új rendszereket kell kifejleszteni például a létfenntartórendszerekben a víz tisztítása és reciklálása ami itt a Földön is hasznos lehet. Ha idővel terraformációba kezdenek az abból szerzett ismereteket a föld klímjának stabilizációjával kapcsolatban is hasznát vehetjük, itt olyan dolgokat is kipróbálhatunk amit a F.ldön nem mernénk mert rámehet az egyetlen élővilággal rendelkező bolygónk. Az extrém helyzetek megoldása egy sor olyan technikai fejlesztést hozhat amiből pénzt lehet csinálni.

Óriási tévedés, amit írsz úgy általában igaz de nem Elon Musk esetében. A karrierjét szoftware fejlesztőként kezdte, (bár gépészmérnöki diplomája van), a vagyona első részét szoftwarefejlesztőként kezdte, két ismertebb projektje a Zip2 és a Paypal voltak amikből jó 300 milliós vagyonra tett szert azok eladása után. Ezután keresni kezdte az újabb befektetési lehetőségeket de rakétatechnikával igazából nem akart foglalkozni, de mert amúgy rajongott az űrkutatásért és el volt keseredve hogy 60-as évek pörgése és az Apollo program után lelassult a fejlűdés. Úgy gondolta hogy kellene valami szimbolikus tett ami újra ráírányítaná a figyelmet a világűr kutatatására, Azt találta ki hogy megfinanszíroz egy olyan űrszondát ami egy kis üvegházat juttatna a Marsra és kőzvetítené az interneten a növények növekedését és virágzását, ezzel a szimbolikus akcióval katalizálná a Marssal kapcsolatos további programokat. körbejárta az különböző rakétatechnikai cégeket, a Nasa-t és az oroszokkal is felvette a kapcsolatot mert mindenütt elhajtották azzal hogy abból a pénzzel amije van nem fog összejöni a dolog, az oroszok ugyan olcsóbak lettek volna de egyszerően nem vették komolyan. Az egyik partin viszont üsszefutott azzal a Mueller nevű rakétamérnökkel (jelenleg az egyik igazgatóhelyettese a Spacex-nek), aki felvázolta neki hogyan milyen módszerekkel lehetne lényegesen csökkenteni az űrutazás költségeit. Ebből lett a Spacex. Rögtön a kezdetektől hangsúlyozta hogy azért alapította a céget hogy elősegítse az emberiség kirajzását az űrbe, Mivel belátta hogy nem elég győzküdni az embereket, egyszerűbb lesz ha maga lát hozzá és inkább megkeresi rá a pénzt magával a rakétatechnikával. Nem tudom pontosan hogy mikor jutott erre a döntésre, valószínűleg nem ő az egyetlen aki a pénzcsinálást nem csak a pénzcsinálás izgalmáért és a hatalomért csinálja hanem mert úgy gondolja hogy ezzel valami nyomot hagy maga után az emberiség történetében.

Csak megjegyeznem, hogy a kapitalistaknak pont fontos egy marsi kolonia, hogy ha a Foldon nagyon nagy lenne a gaz, akkor legyen hova menniuk, ahol nincs egy rakat ehezo, tanulatlan ember. Nem veletlen, hogy Musk terve is nagytudasu tudosokbol es mernokokbol allo kezdo koloniat kepzel el, amit utanna kiegeszitenek a Foldrol odaerkezo nagytokesek, akik az egeszet fizettek. Kerdes, hogy a marsi sokdiplomas uj munkasosztaly ezt hogy viselne...

Nem erről szól, nem a tőkéről, vagy befektetésről a Mars terraformálása. Két dolog, egy az ember alapvető terjeszkedő vágya, ez erősebb a pénznél, kettő racionális, tudományos okok, miszerint ha több bolygós faj vagyunk akkor az emberiség túlélési esélye is megnő. Megtérülésről, befektetésről sehol nem olvastam soha a kolonizációval kapcsolatban. Ilyen szempontból nézte egyáltalán valaki? Amúgy a te nézőpontod is haszonlevű, nem csak azért csinál az ember (vagy emberiség) valamit, hogy technika haszna legyen belőle. Te sem, a nagy "gyűlölt" politikus/pénzes ember sem. Emberek vagyunk vágyakkal, álmokkal, nem hideg számító robotok.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.13. 20:32:31

Várj, azért van igazság abban amit mondott. A Föld szempontjából valóban csak tőkekivitelről van szó, és a megtérülés csak több évszázados viszonylatban valósulhat meg. Hiszen az erőforrásokat kivisszük a Földről, ami nyersanyag, technológia, élőerő, mi több magasan képzett élőerő. Ilyen szempontból nézve valóban nem fog egyhamar megtérülni.

Azonban ez a fajta gondolkodás hajlamos figyelmen kívül hagyni, hogy más dolgok is számítanak. Például ott van az, hogy a Marson egyedi műszaki megoldásokat kell kifejleszteni egy csomó dologra, amely a Földön másképp működik vagy magától értetődő. Ez pedig technikai fejlődést jelent, aminek eredményei elkezdenek visszaszivárogni a Földre. Ezen kívül ahogy egyre növekszik a kinti népesség, ott is be fog indulni a gazdaság, ott is lesz tudományos tevékenység, kultúra, minden. A mai gazdaság csak és kizárólag azért fenntartható, mert van pár milliárd ember, aki fenntartsa. Piac nélkül a technikai szintünk messze nem tartana itt. Ki akarna számítógépeket fejleszteni egy néhány milliós piacra? Ki fejlesztene malária elleni gyógyszert, ha csak néhány embert érintene és nem százmilliókat?
A gazdaságunk és technikai szintünk minőségi fejlődése nagyon sok esetben mennyiségi dolgoktól függ, mint például, mekkora távolságon kell valamit szállítani (járműgyártás), mennyi embert kell kiszolgálni, van-e elég ember, akit érdekel egy adott téma. Pl, ha nem lennénk rá annyi millióan akik nézik, biztosan nem lenne feleannyi szappanopera, de ez minden sorozatra igaz.
Egy szó mint száz: az emberiség lélekszámának változása nagyon sok minőségi változást okoz a gazdaságunkban, kultúránkban, technikánkban/iparunkban és a mezőgazdaságunkban. Tehát egy plusz bolygó ahol jelen van az ember, lehet hogy a Föld lakosainak rövid és középtávon nem hoz hasznot, de az emberiség egésze szempontjából óriási jelentőségű dolog.
És még mindig kihagytam egy csomó szempontot.

Az. Meg haszonlevű, és ultrakapitalista. Ami azért vicces, mert máshol meg úgy szidja a kapitalizmust mint a bokrot. Viszont, valószínűleg az életben ő sem egy hideg, számító, haszonlevű "robot", csak nagyzolni akar, hogy ő érti a világ működését. Pedig nagyon nem. Szerinte, és még egy pár ember szerint a fórumon, csak és kizárólag a hideg haszonlevűség mozgatja az embereket, és a világot (még a pénzügyeket se, na mindegy). Ez semmi más, mint melldögestés. Unalmas és ritka buta.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.13. 19:44:27

Szűk agyú gondolkodás.

Könnyebb volna ha elsőnek azok a tudósok mennek akik elfogadják hogy csak odaút, még ha nem is az egyhetes verzióra mennek, hanem évekre. Aki telepesként megy oda az pontosan tudja mit vállal. Ahogy azt is tudja sokkal hasznosabbak a kutatók a helyszínen, mint azok akik ülnek az irodájukban és találgatnak.

Azt kell elfogadni hogy kockázat mindig van, és mindig lesz. Az valóban nem értelmes megoldás ha az illetők odáig sem jutnak el élve... de az már bőven elfogadható hogy odamegy és kiderül valami olyan hiba ami váratlanul jön. Ezt írja alá, ezt vállalja... ez nem a helyi sakkszakkör ahol maximum az ujjadra csapod a sakktábla fedelét, vagy megfájdul a derekad a sok ülésben...

A MasrOne-ra sem csak ostoba bugrisok jelentkeztek. És nem képzetlenül küldenék őket oda. Nem redneckek fognak marsi rednecké változni, hanem földi diplomás professzorszerűségek lesznek a mars redneckjei.

Mi értelme kolonizálni a Marsot?
Milyen gazdasági tevékenység érné meg a befektetést?
Egy tudományos expedíciónak van értelme, de egy kolonizálásnak?

Musk adott egy hosszabb interjut a Mars programjukkal kapcsolatban. Az a cel, hogy minden jarmuvet ujrahasznositsanak es ha valaki ugy dont, hogy mindenet eladja a Foldon es atkoltozik a Marsra, egy returjegyet akkor is kap ajandekba, ha megis meggondolna magat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jellemzoen csak odautra szerelik fel a hajokat, de mivel azok visszajonnek, ezert kisebb letszamot biztos vissza is tudnak hozni. Ennek hatalmas pszihologiai elonye van. Az ongyilkos hajlamu 'hosokkel' csak kozepkori szintu iszlam allamot lehet epiteni, ami a Marson nem eletkepes. Arrol nem beszelve, hogy a befektetoik, akik szivesen vasarolnanak a Marson hazat, szeretnenek oda-vissza utazni a ket bolygo kozott, tehat ragaszkodnak nem csak a tuleleshez, de a visszauthoz is.

Valoszinuleg eloszor tudosok es mernokok mennenek, felfedezokent. Aztan ugyanilyen vegzettsegu telepesek es ha mar nagy biztonsaggal tul lehet elni az utat oda-vissza es ott se hal meg mindenki, akkor a gazdagok. A mai technologiaval annyi embert tudnank a Marsa kuldeni egy ev alatt mint amennyi athajozott az ujvilagba a felfedezese utani evekben es kb. ugyanaz az 50%-os tulelesi rata lenne a megerkezestol szamitott egy even belul. Ez meg eleg gyenge, ha ezt fel tudjak vinni 90% fole, akkor indulhat meg a tenyleges kolonizalas, mert ha veletlenszeruen hal meg a kolonia 50%-a, akkor logisztikailag nem tudjak biztositani a nagymertekben specializalt tudosok es mernokok potlasat, meg magas redundancia eseten sem. Arrol nem beszelve, hogy nagy kockazatot bevallalo es az urutazasra alkalmas 3-4 diplomas emberbol is viszonylag limitalt a kinalat. (kisebb tudasu emberbol, mondjuk sima egyszakmas mernokbol, tudosbol sok lenne, de oket nem eri meg odavinni)

Aki ezt bevállalná az megbukna egy pszichológiai teszten, úgyhogy nem mehetne.

A K1 megmászása nem 100 milliárdos NASA projekt, hanem egyéni hobby.

Nem erre költi a pénzét, hanem ezzel szeretne pénzt keresni. Picuri különbség...

Páran túlbecsülik az emberi élet fontosságát, és az egyén hasznosságát. Pedig igazán kevesen vannak azok (pár százalék) akik valóban nem csak feed-mate-repeat szintnél többet tesznek le az asztalra a közösségnek.

100 év múlva talán már civilizációnk sem lesz. Most kell lépni amíg tudunk.

Hova ez a sietség? Ha 100 év múlva lépünk a Marsra, akkor sincs semmi probléma, a lényeg, hogy feleslegesen ne kockáztassuk az emberi életet.
Utoljára szerkesztette: Major, 2016.06.12. 10:49:29

Nagy különbség az hogy valaki vállal egy nagy, akár eszelős rizikót és a biztos halál választása között. Sem Tengerész Henrik felfedező útjain , sem Magellán vagy Kolumbusz útján nem úgy toborozták az embereket hogy mindenki meg fog halni, senki sem fog visszatérni de azért az utunk eredményeit hazaküldjuk galambpostán és idővel majd hősként fognak ránk tekinteni. Nem túl sokan jelentkeztek volna de pont azokat akik jelentkeztek volna azokat nem vettem volna fel mert öngyilkos hajlamú emberekre nem lehet expedíciót alapozni. Nemcsak a megérkezés után hanem előtte is is lehet egy halom probléma ami fenyegeti az út esetleges sikerét és vele együtt az utazó életét. Még a legveszélyesebb küldetés esetén is ott kell lennie a siker esélyének és az életben maradásnak. Az ideális eset amikor nagyon bátor, veszélyeket is szívesen vállaló de igencsak erős élni akarással rendelkező embereket készítenek fel az útra aki harcolni fog a végsőkig hogy sikeres legyen.
Az első Apollo expedíciók idején a hardware még igencsak kísérleti állapotban volt, úgy kb 20-50%-ra becsülték a teljes siker, (leszállás életben maradás és épségben hazatérés) esélyét, az is opció volt hogy esetleg technikai okok miatt le kell fújni a leszállást és inkább hazahoznák az űrhajósokat a leszállást megszakítva, végül szerencséjuk is volt de senki sem küldte volna őket úgy el hogy tutira nem jöhetnek haza mert a rendszerben nincs elég üzemanyag a hazaútra. Talán az oroszok megtették volna, de ott is többnyire győzött a józan ész. Az 1968-as Apollo 8-at azért küldték ela holdkomp nélkül mert még nm készült el de az oroszok már egy proton hordozórakéta és egy átalakított Szojuz segítségével egy hasonló leszállás nélküli Holdkerülőutat terveztek viszont az így átalakított Szojuzok hőpajzsa és ejtőernyőrendszere nem volt felkészülve a nagy sebességű visszatérő manőverekre, a legtöbb automata tesztűrhajójuk elégett, így inkább lefújták. Volt pár akciójuk ami máshogy ért véget és ezek nem igazán az űrkutatás történetének aranylapjaira kerültek.

Még egyszer elismételném hogy nem a Marson való alapszintű ellátórendszer az aminek a Marsra küldése drága. Valóban egy klasszissal nagyobb probléma ha a visszautat is meg kell oldani, az egész expedíció költségei durván megugranak. de minimális gépi berendezés kellahhoz hogy az oxigén szükségletet reciklálják (vagy a Marsi légkör széndioxidjából állítsanak elő oxigént). A vizet kb. 95% hatásfokkal lehet reciklálni. A élelmet a legnezebb ahhoz nagyméretü üvegházat, tápanyagot (részben), meg egy halom egyéb felszerelést kéne küldeni, de ha van víz akkor kb napi 500-1000 gramm kajával el lehet éldegélni tehát egy 2 v múlva esedékes ellátó expedíció (ami lényegesen olcsóbb kissebb, mert nem kell létfenntartó rendszer, stb.) plusz fejenként 1 tonnányi ellátmánnyal ki tudnák húzni.