142
-
gforce9 #102 Jó csak te a nagy nyomásra, nem pedig a sok co2-re hegyezted ki a hsz-t. A nyomás az közvetett. Kap rengeted co2 utánpótlást a felszíni folyamatokból, így felhalmozódik. A co2 viszonylag nehéz gáz így nagy nyomás is kialakult, mert elszökni nem tud (illetve sokkal lassabban tud, mint az utánpótlás). A co2 nem ereszti át az infrát, ezért meleg van. Persze minél több a co2 annál melegebb. De ezek párhuzamos dolgok. Csak azért mert valaminek a nyomása nagy, nem meleget jelent, csak nagyobb molekulaszámot adott térfogaton. (mondjuk egy zárt tartályban ez nem igaz, ahol pusztán melegítéssel lehet nyomást növelni, a Vénusz légköre nem zárt tartály) Ha az anyag infra elnyelő akkor üvegházhatást okoz. Ha pedig nem, akkor nem.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.06.26. 11:07:00 -
VolJin #101 De ugye a százszor akkora nyomású széndioxid az több széndioxidot jelent. Találós kérdés, hogy mennyivel többet!
A találós kérdés, hogy az annyival több széndioxid nagyobb üvegházhatást gyakorol-e?
Szerinted?
Na és Iraidius szerint?
Szerintem lényegesen többett.
Na most bonyolítok a dolgon, ha ezt sikerült megérteni
Mehet a találós kérdés?
Ha a nagyobb nyomású széndioxid üvegházgázabb, mint az alacsonynyomású pisztán az anyagmennyisége miatt, akkor magasabb hűmérsékleten áll-e be a termodinamikai egyensúly az elnyelt és kisugárzott energia között?
Szerintem igen.
Úgyhogy aki az 4-500 fok hőmérséklet hallatán nem érti, hogy valaki a magas hőmérséklet hallatán megállapítja, hogy a 100 atmoszféra nyomásnak itt döntő szerepe van, és elkezd toporzékolni, hogy de a széndioxid az, a széndioxid az, az túl hülye ahhoz, hogy bármit is értsen a folyamatból. Mert mondjuk egy atmoszférányi széndkioxidnál lenne 87 fok megmínusz 2 közötti inkadozás a földrajzi hely meg a nappal-éjjel ciklusok függvényében, az aktuális mindenhol 4-500 fok van helyzettel szemben.
Na most akkor lehet Iradiusnak villognia, hogy mi az általános iskolai fizika...
-
VolJin #100 Most hirtelen arra sem keresnék linket, hogy 2x2=4, de te biztosan találnál olyat, hogy kétszer kettő néha öt.
Az, hogy egy sűrűbb légkör üvegházgázabb, mint a ritka, elég egyértelműen adódik a fizikából. -
Irasidus #99 Még mindig nem tudom milyen ábráról beszélsz, sok ilyen ábra van. Másrészt nem vagyok se a tanárod, se a csicskád. Ha kimaradtál az iskolából az a te bajod. Egyetlen dolog miatt írok ide, ha hülyeséget beszélsz kijavítom, de azt te sem gondolod komolyan, hogy majd itt elkezdelek tanítani téged, csak mert felszólítasz erre? Még is mit képzelsz magadról? Amúgy is felesleges, ezt már párszor bebizonyítottad, tőlem maradhatsz tudatlan is, és vérciki, hogy még ennyire óvodás anyag sem megy. Persze te tudod, hol a határ nálad, de ismered a mondás, "soha ne told fullba a kretént!" -
gforce9 #98 egyébként csak neked csak most, videó arról, hogy hogyan nem engedi ki a meleget a co2
https://www.youtube.com/watch?v=Ot5n9m4whaw -
gforce9 #97 A hetedikes fizikát a nyomás miatt írta. Ezt tudnád, ha vetted volna a fáradtságot és a linkre kattintasz. Jó úgy fikázni, hogy azt se tudod mit fikázol?
Az üvegházhatásról, illetőleg az elektromágneses sugárzásról és annak elnyeléséről, meg az egész mechanizmusról tricsillió írás van a neten. Csak rá kell keresni. Nincsenek ezoterikus ábrák.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.06.25. 23:04:17 -
errorista #96 *oda -
errorista #95 amelyik egy üvegházat ábrázol, és od van írva alá, hogy pont ezt teszi a levegőben a sok nitrogén. Vagy oxigén. Vagy ózon. Vagy CO2. Vagy amit éppen oda akarnak írni.
7-es fizika LOL -
Irasidus #94 Bocsi, milyen ábráról beszélsz? És minek mutassak neked bármit is? -
errorista #93 néhány ezoterikus szintű ábra helyett biztosan tudnál mutatni olyan kisérleteket, amelyek igazolják hogy a metá.. izé, co2 koncentrációja növeli az átlaghőmérsékletet, nem? -
Irasidus #92 Nem szerintem, hanem tudomány szerint. Kedves VonJin kérlek mutasd meg, hol írják azt, hogy a co2 nyomása miatt magas hőmérséklet Vénuszon! THX. Ha nem megy, akkor gondolkozz el azon, hogy talán nálad a hiba, mert hogy kinetikus gázelméletről soha nem hallottál, az biztos. Igaz 7. osztályos tananyag, de hát ez van, nem mindenki figyelt oda, sajnálatos. Szóval ne gratulálj nekem, ez nekem óvodás dolog, neked meg kimaradt. :/
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.25. 19:15:40 -
gforce9 #91 Ebben nincs igazad, ha utánaolvasol mindenhol azt írják, hogy a CO2 a fő ok. A 100 atmoszféra nyomás önmagában nem melegít. -
VolJin #90 Ja, a 100 atmoszféra szerinted mellékes körülmény... Gratulálok a fizikai ismereteidnek -
gaszton421 #89 Persze hogy kell, ugye nem gondoltad hogy befalazzák magukat tévedésből, az épület egyetlen masszív fémből készülő része egy légzsilip lehetne, illetve kellene egy garázs szerű valami hogy a járműveket ne kint kelljen szervizelni szkafanderben. A legnagyobb gond a por amit meg kell valahogy akadályozni hogy bekerüljön az épületbe. Valami nagynyomású gázsugaras (széndioxid, mi más, az van elég a légkörben csak egy kompresszor kell porszűrőkkel) porszívót képzelek el, amivel egy automata tetőtől talpig lefújná a szkafandert. -
gaszton421 #88 Így van, a tégla remek anyag, több ilyen témájú cikkben elemezték a lehetőségeket. a legismertebb Robert Zubrin: The case for Mars címü könyve. Ebben jópár lehetöséget elemez, miböl , hogyan lehet üveget, kerámiát, fémeket kivonni, üzemanyagot termelni. Christopher Mckay ismert planetológus szintén e mellett kardoskodott. Az egyik legismertebb modern Sci-fi KIm Stanley Robinson: A vörös Mars cimű regénye amiben rengeteg dolog van leírva jórészt technikailag megalapozottan, bár kissé felületesen kezelve. Ez egy trilógia első része, (a másik kettö a Kék Mars és a Zöld Mars) de csak az elsőt fordították le magyarra, viszont azt sem túl jól, én magyarul olvastam először és volt némi hiányérzetem hogy nem értem bizonyos részeit, főleg ami a technikai tudományos részeket illeti (amin azért csodálkoztam mert természettudományos végzettségem van), később az angol nyel gyakorlásaként elolvastam angolul és akkor jöttem rá hogy aki fordította nem értette a szakmaibb szövegeket és ilyenkor átváltott Google translate módra, (bár az akkor még nem létezett de fordítóprogramok már igen). Szóval aki teheti angolul olvassa. -
jovokutato #87 De egy,a háztól elkülönített zsilip kell,különben nem tudnak kimenni a felszínre felderítő utakra.
Az energia-rendszernek is elkülönített,de a lakómodulokhoz közeli hely kell. -
jovokutato #86 A tégla nagy ötlet.
Pedig a lakóhelyemhez közel van a "Mars",ami a talajt illeti.
Ezért tudom,hogy a marsi talahoz nagyon hasonlító anyagból Kínában és Indiában égetnek téglát,mert ott jóval több keletkezik belőle.
És olcsóbb is,mert nem igényel akkora földi szállítást,eltérően az általam említett bunkerhez,helyi alapanyagra épít.
-
gaszton421 #85 Nem feltétlen arra, de van egy érdekes egybeesés. ha építek egy házat mondjuk téglából (a marsi talajból a legkönnyebben előállítható elem) annak meg kell tartani a benti légkört hogy ne szivárogjon ki a levegő (ez a része egy műanyag borítással megoldható)de mivel odakint szinte vákum van a belső nyomás kifelé igyekszik szétnyomni az épületet, ez ellen az a legegyszerűbb hogyha kb 3-4m vastag homokkal beborítják az egészet, ez a Marsi gravitáció mellett kb 0,3 atmoszféra belsö nyomásával egyenértékű, ennyivel kerűl egyensúlyba, ilyen nyomáson éltek a Skylab űrállomáson is, ez hosszú távon egézséges. Ez már elég jó sugárvédelmet biztosítana. -
errorista #84 *irattologatás egy irodában -
errorista #83 Nem répát termeszteni, hanem első körben egy bázist felépíteni. Tudod, függőlegesbe állítani a panel falakat, összekötni a csöveket, és berántani a dízel(/atom?)-motort.
Ha elfárad az ember, bevenni a ciánkapszulát, és eldőlni. Nincs ebben szuicid hajlam, sem redneckség. Aki fiatal, munkanélküli, nem vonzza az irodai munka az mi mást kezdene?
Sőt, bizonyos tekintetben az 50 évnyi irodatologatás és az eredmény nélkül való elmúlás tekinthető annak. (Na jó, pár év után az ember szerez egy családot akiket etetni kell, és akkor lesz célja az életének, mégha ilyen kicsavart módon is) -
Irasidus #82 A co2 miatt nagy a hőmérséklet, nem a nyomás miatt. Ezt hívják üvegházhatásnak. Fizikából a legmélyebb élményed az volt, hogy mindig elkéstél? -
VolJin #81 A vénuszon 100 atmoszféra nyomás van és közelebb van a Naphoz. Nem a széndioxid miatt akkora ott a hőmérséklet, hanem annak nyomása miatt. -
jovokutato #80 Vallis Marineris -
jovokutato #79 Egyszerűbb megoldás a sarkok jegét felmelegíteni,mint a talajban eltemetett jeget kibányászni.
Ha a sarki jég olvadása felmelegíti a légkört,akkor a talajból is kiszabadul az ottlévő gáz és a visszacsatolás miatt tovább gyorsul a folyamat.
A szén-dioxid szintet viszont le kell csökkenteni,ha nem akarjuk azt,ami a Vénuszon történt.
Ehhez a talajt is meg kell változtatni,hogy fotoszintetizáló algákat és növényeket -fenyőféléket-lehessen telepíteni.
A földi természetes trágyát át kell hozni-ez metánfelszabadulással is jár-.
Musk nem mondott hülyeséget a hidrogénbomba alkalmazásával,csak nem a légkörban kellene felrobbantani,hanem a felszín alatt.
A robbanás egy mesterséges födrengés,amit szeizmométerekkel lehet érzékelni és ezzel fel lehet mérni a bolygó felépítését.
Egy másik bombát pedig vmelyik marsi vulkán mélyében lehetne felrobbantani..
A hatása kiszámíthatatlan lehet,de szintén alkalmas a bolygó felépítésének vizsgálatára.
A vulkánok-és a Vallis Marinris kanyonrendszer- azt jelzik,hogy a Marson is volt lemeztektonika,csak nem földi mértékű...
-
Irasidus #78 A légkör fejleszthető, fagyott co2 formájában a régi légkör nagy része a talajban van. Fel kell olvasztani. (A válaszod erre, megelőzve leírom: 1. mágneses védelem nélkül min. 10 millió év míg a légkört a napszél lefújja. 2. a gravitáció elég megtartani a légkört sok milliárd évre. A terraformálásnak a lényege, hogy földesítünk. Persze ez csak elmélet... -
jovokutato #77 A földi,atomcsapás elleni védelmet nyújtó bunkerekhez hasonló felszín alatti bázisra gondol?
Ez jó ötlet és a mai technológiával is megvalósítható.
Később a terraformálásnál már a nehezebb légkör védelme miatt kell a mesterséges mágneses védelem.
-
gaszton421 #76 Ez mondjuk elég lehet a napszél és a napkitörések ellen de a kozmikus sugárzás nagyenergiájú részecskéi ellen nem, Azt a Van allen övezetek sem fogják meg, Ezt fizikailag a légkör fogja meg , amit kb 3-10m szilárd anyaggal lehetne helyettesíteni anyagtípustól függően. -
Irasidus #75 Off.: mágneses pajzs hiányát már ma is tudnák pótolni. GPS műholdak mintájára, mágneses műholdakkal. Egy kisebb elektormágnes is 300 km mágneses buborékot tud létrehozni - az űrben, ha ezt megdobjuk egy igazán nagy szupravezető mágnessel, elég szépen le lehet fedni. Nem gond, csak műszaki tudás, fejlesztés és rengeteg pénz kellene hozzá. Az igazán jó kérdés, hogy szükséges-e? Ezt ma még nem tudjuk, bár itt sokan tudni vélik a választ, ennek ellenére az űrhivatalok inkább kutatják ezt a kérdést...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.20. 10:27:37 -
#74
Miért, a mágneses mező hiánya majd felgyorsítja a gravitonpajzs technológia kifejlesztését... -
Irasidus #73 Igen vitatkozom. Honnan veszed, hogy gazdasági mozgatórugója volt?
"… a cél nem csupán tudományos felfedezés … hanem arról is szól, hogy kiterjesszük az emberi életteret a Földön túlra, a Naprendszerbe az idő múlásával … Hosszú távon egyetlenegy bolygón élő faj sem marad fenn … Ha az emberiség évezredekig vagy akár évmilliókig fenn akar maradni, elkerülhetetlen, hogy más bolygókat is kolonizáljunk. Napjaikban, a technológia jelenlegi állása szerint ez szinte kivitelezhetetlen. Csupán a kezdeteknél tartunk. … Arról a napról beszélek, amely nem tudom mikor fog bekövetkezni, amikor több emberi lény él a Földön kívül, mint amennyi anyabolygónkon. Élhetnek emberek a Holdon. Élhetnek emberek a Jupiter holdjain és más bolygókon. Egyes közösségek talán aszteroidákon élnek … Biztosan tudom, hogy az emberiség kolonizálni fogja a Naprendszert és egy nap még tovább merészkedik. ”
– Michael D. Griffin
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.19. 19:49:24 -
VolJin #72 A kolonizációnak mindig gazdasági mozgatórugója volt. Vitatkozol ezzel? -
Irasidus #71 Így van, szűklátókörű vagy, mivel a kolonizáció soha nem gazdasági érdekekről szólt, mint ahogy a barátnődet sem azért tartod, gondolom... Vannak az életben más dolgok is, és a kolonizáció soha nem a megtérülésről vagy más piaci érdekek miatt akarják. Kár volt belekeverni.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.19. 19:05:15 -
VolJin #70 Hát baromira nem. Bólogattál Ostorosnak aki szűklátókörűzött, mert gazdaságilag értelmetlennek tartom a marskolonizációt.
Ezt azzal fehelted, hofy időnként szidom a kapitalizmust, mint a bokrot. Nem tudom kivel keversz... -
Irasidus #69 Írtam én ilyet? Én csak az kérdésed és az ezzel sugallt dolog butaságáról beszéltem, nem másról. -
VolJin #68 Jajj, a kapitalisták ki akarnak disszidálni a Marsra...
Tényleg mindenkinek elgurult a gyógyszere? -
VolJin #67 A Marsot terraformálni?
Ahol a gravitáció a foldi harmada, negyven százaléka körül mozog, a mágneses mező meg nulla? -
VolJin #66 Na még egy zseni, aki szerint rentábilis a Marson egy kolbásztöltő manufaktúrát üzemeltetni. -
VolJin #65 Hát kurva nagy széleslátókörre val a Marson répát, krumplit termeszteni meg vajat köpülni, hogy legyen élelme a helyi gumiabroncsgyár futószalagmunkásainak. Ezt olcsóbb, kényelmesebb és biztonságosabb megoldani a Góbi sivatagban, és az ulanbatori repülőjegy meg a puputevés karaván a helyszínre is olcsóbb, mint egy marsrakéta. -
fszrtkvltzttni #64 Ráadásul 4 diplomás tudósokkal kolonizálni? -
fszrtkvltzttni #63 Most is küldenek műszereket embertató nélkül...