50
-
#50
Mennyivel kulturáltabb lett volna ha 45 -re válaszolsz, "konplexus" nélkül.
Nem, nem azokra gondolok akik értik a relativitáselméletet, mert olyan ember nincs. Csak olyanok vannak akik értik a relem matematikáját, azok is kevesen.
És olyan is van szép számmal akik azt képzelik, hogy értik. -
cylontoaster #49 Hagyd, nem érdemes foglalkozni vele, ha leállsz vele dumálni akkor megint teleszemeteli a fórumot az agymenéseivel. Az elmélet szót se érti. -
johnfly #48 Ez egy általános pszichiátriai kórkép. Nem nőtte ki a nárcisztikus Ödipusz konplexust, és felnőttként az anyja elhanyagoló magatartását felsőbbrendűségi érzettel kompenzálja...... -
johnfly #47 Húúúú Hu huhuhuhuhu! Te mondod, hogy elmebetegek? Mármint azokra gondolsz, akik értik az általános relativitáselméletet (pl tudod egyáltalán mi a különbség az ált. rel, és a spec rel elmélet között?)??????????? -
gforce9 #46 Sajnos nem viccel. Tényleg elmeháborodott :( Évek óta nyomatja a baromságait és ahelyett, hogy kicsit is elgondolkozna, hogy nem a többezer fizikus a hülye hanem ő, mantrázza folyamatosan a sületlenségeit. -
#45
Nem.
Az első feladat amit az elmebetegeknek át kellene gondolni, hogy a geometria az egy elvont dolog. Emberi absztrakció, a természetben ilyen nem létezik. A matematikát és ezen belül a geometriát az ember hozta létre és semmiképpen nem keletkezhetett az ősrobbanással.
Semmilyen fogalom nem keletkezett az ősrobbanással és még az anyag sem keletkezett hanem átalakult. Átalakult egy előzőleg degradálódott, elemi részecske formájából, majd később ezek közreműködésével és felhasználásával kifejlődött az általunk "ismert" anyagi világ.
De a tér meg az idő nem keletkezett mert ezeket a fogalmakat az ember definiálta, ha úgy tetszik találta ki a saját használatára
Ebből következően a téridőt nem lehet görbíteni, felfújni, tágítani mert ilyen a természetben nem létezik. Csak a matematikában, ahol létjogosultsága van de semmi több. A gravitációt nem okozhatja, mert nincs olyan.
Miért is viccelnék, szerinted? -
johnfly #44 Báháháháháháhá! Jó. Leesett. Jó vicc.........vagy nem viccelsz o.O? -
tamolnar213 #43 Te most magadhoz beszélsz? Az egyetlen elmebeteg itt te vagy. -
gforce9 #42 Ezt akartam kinyögni, de lehet sok volt a sör :) -
#41
Na akkor mielőtt valaki elkezdené görbítgetni a nemlétező téridőt, leszállhatunk a Földre. Görbíteni csak létező dolgot lehet és ez a gravitációs sugárzás, ezt lehet görbíteni, például fókuszálni. A gravitációs sugárzás nagyon nagy nyomóerőt képvisel, ezt a nyomóerőt lehet kihasználni utazáshoz. A gravitációs sugárzás sebessége kb 1Mc, a fénysebesség milliószorosa, tehát rakétával utazni a Naprendszeren túl értelmetlen.
Nincsenek gravitációs hullámok, gravitációs sugárzás van. Ez a sugárzás nyom minket a Földhöz.
A nemlétező téridő természetesen nem okoz gravitációt, sem semmit.
Elmebetegek kíméljenek. -
Meridian #40 "pedig ezeket a hullámokat majd feketelyuk tömegű egymás körül keringő testek keltik"
Tedd azt is hozzá, borzalmasan messze tőlünk, és a téridő elhajlás ilyen távolságból igencsak legyengül, mire ideér hozzánk... bezzeg ha ott állnál a közelében, a vákuumban is meglobogtatná a hajad ;) :P (képletes iróniával élve :P) -
Caro #39 Ennek a vitának köztetek semmi értelme.
Nem is kell ide az ált. rel., mert egy kvázi Newtoni kép is kihozza az eredményt.
A statikus EM tér energiasűrűsége: 1/2mu0 * B^2 + 1/2 * epsilon0 * E^2.
Ennek ki lehet számítani, hogy mekkora energiája van. Ezt az energiát váltsuk vissza tömegre az E=mc^2 képlettel.
És onnan ki tudjátok számítani, hogy mekkora tömegnek megfelelő gravitációs teret fog létrehozni.
Mai gyakorlatban előállítható terek mellett még mikrogramm/m^3-t sem fogtok elérni. Annak pedig tudjuk mennyire kimutatható gravitációs hatása van. -
Sequoyah #38 "a tomeg a gravitaciot minden iranyba sugarozza" = A videoban, amit linkeltel, az eloado mondja, hogy a gravitaciot nem lehet learnyekolni.
A mai tudasunk szerint hogy pl egy urhajon 1G gravitaciot hozzunk letre ahhoz vagy foldtomeg kell, vagy ennek megfelelo energia. Ha ezt az energiat EM sugarzassal hozzuk letre, na attol a szukseges energia meg nem fog csokkenni. (bar lehet hatekonyabb es megis lehetseges).
Nade ha fokuszalni tudnank... Az elektromagneses sugarzas eseten is a lezer is mennyivel erosebb es hatekonyabb meg apro energianal is. -
Sequoyah #37 elektromágneses mező, gravitációra gyakorolt hatása
A cikk es a te eszmefuttatasod is azon alapul, hogy az elektromagneses sugarzas okozna a gravitaciot. Ez pedig igy nem teljesen igaz, ez csupan egy kozvetett kovetkezmeny. A cikk (marmint az eredeti: http://arxiv.org/pdf/1504.00333v3.pdf) nagyjabol arrol szol, hogy ezt a kozvetett hatast hogyan hasznaljuk ki anelkul, hogy megertenenk hogy miert is tortenik ez.
Szoval NEM az elektromagneses sugarzas okoz gravitaciot. Nem a tomeg okoz gravitaciot. A helyes valasz: az ENERGIA okoz gravitaciot. Az energia az, ami hajlitja a teret a relativitaselmelet szerint. Ez az energia sokfelekeppen megnyilvanulhat, tomegkent, mozgasi energiakent (ugye a relativitas szerint ha a sebesseg no, akkor no a gravitacionk is), vagy elektromagneses energiakent.
Ha igy kozvetetten akarjuk a hatast elerni, nana hogy rengeteg energia kell.
Ha viszont ertenenk, hogy hogy lesz pontosan az energiabol gravitacio/graviton... Ezt nem a relativitas, hanem talan a hurelmelet fogja megmondani. -
gforce9 #36 "Ugye a tomeg a gravitaciot minden iranyba sugarozza, ami szamunkra karos." Ne haragudj, de erre csak annyi tudok írni, hogy: He??? -
Sequoyah #35 Ez nem referencia, hanem csak laikus eszmefuttatas. Egy elismertebb referenciat akkor is igenyel, ha tortenetesen igazad van:)
A gondom egyebkent, hogy kiragadtal egy peldat, es ugy altalanositasz belole, hogy meg a tudosok sem ismerik a pelda hattereben allo fizikat. Ha esetleg EM mezovel megsem lehet hatekonyan gravitaciot letrehozni, az nem jelenti azt, hogy mas modszerekkel sem lehet. (akkor is, ha a cikk erre fokuszal)
A masik pedig hogy nem csak a gravitacios mezo letrehozasa a vegso cel, hanem az iranyitasa is. Ahogy az elektromagneses hullamot is tudjuk iranyitani, ha a gravitaciot is sikerulne, akkor fokuszalva nagysagrendekkel alacsonyabb energia is elegendo lenne, hogy egy adott pontban hatasa legyen. Ugye a tomeg a gravitaciot minden iranyba sugarozza, ami szamunkra karos.
A harmadikat kulon irom... -
gforce9 #34 Newton-Einstein relációja. Newton fizikája teljesen jó, mert a gravitációs hatás elsősorban a tömegtől függ. Einstein ehhez képest azt mondja, hogy nem csak a tömegtől, hanem az anyag 10 féle paraméterétől. Csak a tömeghez képest ezek a többi paraméterek, annyira kicsik, hogy kimérhetetlenek(hétköznapi körülmények között). Amikor Einstein kijött az áltrellel izzadni kellett azon, hogy találjanak valami olyasmit, ahol mérhető különbséget ad a newtonitól. Pl a fényelhajlás mértéke. (ehhez kellett egy nap tömeg, hogy mérhető legyen) Vagy említhetném azt a hatást, hogy a forgó test másfajta gravitásiós hatást kelt mint a nem forgó.
Ennek a kiméréséhez kellett egy forgó föld méretű tömeg.
Ezekből kiindulva gondolom azt, hogy az elektromágneses mező, gravitációra gyakorolt hatását - ami ugyanolyan parányi, mint a forgó és álló test közötti különbség - (legalábbis az áltrel szerint) lehetetlenség kimérni földi erőforrásokkal. Azért gondolom azt amit gondolok, mert az áltrel egyelőre sziklaszilárd.
Nem tudom mennyire érthető e amit mondani akarok, már elkezdtem sörözni :)
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.01.12. 20:42:59 -
Sequoyah #33 De igenis mond olyat a jelenlegi tudomány, hogy hatalmas energia nélkül ez nem lehetséges.
Erre valami referenciat legyszives, mert en ilyenrol meg nem hallottam. -
gforce9 #32 "Az energiamegmaradas torvenye mindig ervenyes. A gyenge gravitacios ero letrehozasahoz ezert nem eredendoen szukseges sok energia. Kis energia = kis ero, es a gravitacio kicsi."
Ez igaz lehet akár, de semmi nem utal erre. Egy részecskepárt kelteni is iszonyat energia (az általuk keltett gravitációhoz képest).
"Az, hogy ma foleg olyan modszereket ismerunk amik rengeteg energiat igenyelnek (pl energia tomegge alakitasa), az mas kerdes, es ennek csak jaruleka a gravitacio novekedese."
Nem csak ilyen módszereket ismerünk. Mérések vannak arra is, hogy elég megforgatni egy testet ahhoz, hogy megváltozzon a gravitációs hatása.
"A kvantumgravitacios elmelet celja, hogy olyan elmeletet talaljunk, ami egyarant magyarazza a gravitaciot es a masik 3 erot."
Ebben teljesen tévúton jársz teljesen. A fizika célja sosem a magyarázat, hanem a leírás. A minél pontosabb leírás. Ha azt a választ keresed a fizikában, hogy miért van olyan jelenség, hogy "gravitáció" vagy miért van olyan tulajdonság, hogy "töltés" azt sosem fogod meglelni. A fizika célja a leírás.
"A cikkben szabad ketelkedni, de magat a lehetoseget cafolni, hogy a gravitaciot iranyitani lehet, az meresz, mert a ma tudomany semmi olyat nem mond, hogy ne lehetne ez lehetseges. Akar hatalmas energia nelkul is. "
Cáfolni nem cáfoltam, mert ehhez kicsi vagyok. De igenis mond olyat a jelenlegi tudomány, hogy hatalmas energia nélkül ez nem lehetséges. Vagy mondj olyat, ami szerint lehet. Én ilyenről nem tudok, kivéve ez a cikk. Na ezért kételkedek. -
Sequoyah #31 Az energiamegmaradas torvenye mindig ervenyes. A gyenge gravitacios ero letrehozasahoz ezert nem eredendoen szukseges sok energia. Kis energia = kis ero, es a gravitacio kicsi.
Az, hogy ma foleg olyan modszereket ismerunk amik rengeteg energiat igenyelnek (pl energia tomegge alakitasa), az mas kerdes, es ennek csak jaruleka a gravitacio novekedese.
A kvantumgravitacios elmelet celja, hogy olyan elmeletet talaljunk, ami egyarant magyarazza a gravitaciot es a masik 3 erot. Ha ez megvan, akkor megerthetjuk hogy mi is az a gravitacio, es akkor kozel kerulunk ahhoz, hogy iranyitani is tudjuk azt. Nem mondom, hogy mindenkeppen igy lesz, lehet talalunk valamit ami ezt lehetetlenne teszi, de egyelore semmi ilyenrol nem tudunk, tehat jogosan feltetelezzuk, hogy elhetseges.
Es mivel a gravitacio es az elektromagnesesseg sok szempontbol hasonlonak tunik, szinten jogosan feltetelezzuk, hogy ha az egyiket konnyeden tudjuk manipulalni akkor a masikat sem nagysagrendekkel nehezebb. Persze ehhez meg kell erteni a gravitaciot elobb.
A cikkben szabad ketelkedni, de magat a lehetoseget cafolni, hogy a gravitaciot iranyitani lehet, az meresz, mert a ma tudomany semmi olyat nem mond, hogy ne lehetne ez lehetseges. Akar hatalmas energia nelkul is. -
gforce9 #30 Nézd, azért linkeltem azt az előadást, mert korábban egy EM mező kapcsán még energiamegmaradás törvényének megsértéséről beszéltél, ha kicsi gravitációs hatást vált ki. Ez abszurd kijelentés volt Ne haragudj, de nekem az jött le, hogy teljesen laikus vagy.
Igen a kvantumgravitációs elmélet az amit írsz.A média meg ellátta a "mindenség elmélete" névvel. Mintha utána nem lenne kutatnivaló. Pedig lesz. És nem fogja leírni a "mindenséget".
De ettől még létezik relativisztikus részecskefizika. Egy részecskegyorsítóban adott elektromágneses térben a részecskék úgy gyorsulnak és akkora energiára, ahogy azt az áltrel mondja. Nem arról van szó, hogy az áltrelnek és a részecskefizikának vagy az elektromágnesességnek semmi köze egymáshoz. A kvantumgravitációs elmélet arról szólna (ha majd elkészül) Hogy le tudjunk írni olyan dolgokat is amit jelenleg nem tudunk. Pl egy neutroncsillag közepe, ahol a részecskefizika kölcsönhatásai és a gravitáció egyszerre és egyformán számítanak.
Ettől még a gravitációról tudjuk, hogy igenis számít az, hogy egy test áll e vagy forog. Nem ugyanolyan hatást kelt. (ez már ki is van mérve) Ugyanúgy hatása van a gravitációra az energia sűrűség pl. És egy kőgolyó mágneses mező nélkül vagy azzal együtt nem ugyanakkora gravitációs hatást vált ki. De ezt a különbséget még a föld esetében sem lehet kimérni. Szóval ismételten: Miért is baj, hogy én kételkedek a cikkben? -
Sequoyah #29 Lehet, hogy hulye nev, de pont errol szol.
"A kvantumgravitáció az elméleti fizika egy ága, melynek fő célja a természetben fellelhető alapvető kölcsönhatások közül hármat leíró kvantummechanika és a negyedik kölcsönhatást, a gravitációt leíró általános relativitáselmélet egyesítése. A végcél a négy alapvető erőt egybefoglaló „mindenség elméletének” kidolgozása."
A témában javaslom ezt az előadást:
Erdekes eloadas laikusoknak, kozepiskolas/elsoeves egyetemi szinten, annak aki egyaltalan nem ert ezekhez a dolgokhoz. Sajnos kb csak a mult szazad eleji fizikaig jut el benne, es a relativitaselmeletnel mar eleg feluletes, mindossze betekinto jelleggel mond dolgokat. A fizika tudomanya ettol ma rettenetesen messze all.
Csak reszlegesen emliti a relativitaselmeletet, egy szot se szol a kvantummechanikarol es a kettot osszkotni probalo hurelmeletrol, amik mar szinten 50 eves elmeletek!!! Ezek nelkul nem lehet megerteni, hogy mirol is szolnak a cikkben irt kutatasok es kiserletek.
Javaslom helyette a kovetkezo irast:
Csaba Zoltan: Szuperhurok es a mindenseg eredete
Na ebben nagysagrendekkel tobb info van. Korulbelul a 90-es evek fizikajanak osszefoglalasaig jut el benne, es mar azota is tortent egysmas a teruleten.
UI: Raadasul semmi olyat nem mondanak az eloadasban, ami cafolna azt amirol en irok. -
gforce9 #28 A mindenség elmélete nem erről szól. Meg ez amúgy is elég hülye név. Amire te gondolsz az a kvantumgravitációs elmélet, ami még nem született meg.
A témában javaslom ezt az előadást:
https://www.youtube.com/watch?v=YTduBmQyXSg&list=PLoUBmOYq8c2jP4HIT_MdVwUznYDt9ZXe2 -
Sequoyah #27 Megvannak az egyenletek arra, hogy az EM mező miként szól bele a gravitációba
Lemaradtam volna a tudomanyos szenzaciorol, hogy megtalaltak a Mindenseg Elmeletet?:)
Vannak egyenletek, hogy az elektromagneses mezok milyen hasonloan irhatoak le a gravitacios mezokhoz (Gravitoelectromagnetism), talan erre gondolsz. De hogy az elektromagneses mezo hogyan viszonyul a gravitaciohoz, azaz hogy hogyan irhatoak le egy kozos elmelettel, az a mai fizika messzze legfontosabb kerdese. -
Sequoyah #26 Az energiamegmaradas torvenyet az iskolabol vettem. Egy 80kg-os targyat a padlohoz ragasztani pont ugyananyi energia kell akar elektromagneses erovel, akar elektromagnessel, akar gravitacios mezovel, akar gyorsulassal akarjuk megtenni. A kerdes a jarulekos energiaveszteseg, azaz hatekonysag.
Akkora gravitaciot letrehozni hogy mondjuk fereglyukat usson es FTl utazas valosulhasson meg, na ahhoz tenyleg sok energia kell ers vakarjak a fejuket a tudosok.
.
Ha mar itt tartunk letezik mesterseges gravitacio keves energiabol, megpedig a gyorsulas. Pl erezheted a gravitacio novekedeset a liftben vagy egy urhajos centrifugaban is, mindketto lakossagi arammal letrehozhato. Es a relativitas elmelet egyik sarokkove az, hogy belso szemlelo szamara nincsen kulonbseg akozott hogy az erot most a tomeg, vagy a gyorsulas okozza, tehat a ketto ekvivalens. Ezeknek a fogalmaknak (tomeg, gyorsulas, sebesseg) relativitasa az egesznek a lenyege.
Ezen kutatasok celja, hogy a gravitacio megertesevel ennel szofisztikaltabb, es a gyakorlatban alkalmazhatobb megoldasokat kapjunk. -
gforce9 #25 "sot az energiamegmaradas torvenyet sertene, hisz hova tunik az a sok energia amit belepumpalsz, ha ami kijon belole csupan egy gyenge gravitacios ero"
Ezt mégis honnan vetted? A föld mágneses mezejéhez és annak fenntartásához is kell egy jókora energia, még sincs mérhető gravitációs hatása és mégsem sérti az energiamegmaradás törvényét. Nem is értem hogy tudod ennyire összekeverni a dolgokat.
Amit meg mondok, azt arra alapozom, hogy két elektron közötti elektromos taszítás, 40 nagyságrenddel nagyobb, mint a gravitációs vonzás közöttük. És két elektron közötti gravitációs erőt meg nem lehet kimérni. Olyannyira nem, hogy nagy valószínűséggel esély sincs rá, hogy ezt belátható időn belül megtegyék.
Megvannak az egyenletek arra, hogy az EM mező miként szól bele a gravitációba és ha jól olvasom ez a kísérlet arra alapul. Ezért írtam azt amit.
A gravitációt közvetlenül nem lehet csak úgy manipulálni. Van 10 paraméter amitől függ és ezeket lehet manipulálni, de olyan nincs - legalábbis tudományos körökben -, hogy manipuláljuk a gravitációt. Főleg Einstein óta, aki ugye térgörbületként fogalmazta meg és ez az elmélet sziklaszilárd már 100 éve.
Ahogy olvasom ez a kísérlet sem akar az einsteini gravitációs elmélethez képest mást mondani, csak valamiféle számítással elektromágneses úton kimutatható változást előidézni. Na ebben én kételkedek. És nem azért, mert kételkedni van kedvem, hanem az eddigi ismereteim és egy szilárd elmélet szemmel láthatóan mást mond. Ennyi.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.01.12. 17:02:23 -
Sequoyah #24 Epp ez a lenyege, a mostani kutatasoknak. Egyaltalan nem torvenyszeru hogy sok energia kelljen hozza, sot az energiamegmaradas torvenyet sertene, hisz hova tunik az a sok energia amit belepumpalsz, ha ami kijon belole csupan egy gyenge gravitacios ero?
Amirol te beszelsz, hogy kulonosen eros EM mezovel gravitacios mezot letrehozni, az elegge brute-force es nagyon nem hatekony, mert ott a gravitacio csak side effect. Ha siekrul vegre emgerteni es manipulalni a gravitaciot, akkor ennel azert kifinomultabb modszerek is lesznek:)
-
gforce9 #23 Ott gravitációs hullámokról beszéltem, amit egyelőre csak közvetett úton lehetett kimutatni, a közvetlen méréshez még tornászni kell. Ennek semmi köze a gravitációs változásokon alapuló "földméréshez". Két teljesen más dolog. -
#22
A #8-ban másként fogalmaztál. ;-) -
gforce9 #21 Sok helyen használnak. A gravitáció változását iszonyat pontosan lehet mérni és erre alapultak a kőolajkeresések mérései is régebben. De ugye itt nem erről van szó, hanem arról, hogy EM mezővel keltünk gravitációt. Na ez az amiről kétségeim vannak, hogy egyáltalán lehetséges e a földön olyan erős EM mezőt létrehozni, aminek kimutatható gravitációs hatása van. -
#20
Az ún. náci aranyvonat esetében is használtak gravitációs méréseket. ;-) -
overseer-7 #19 szerintem ha nem is tudunk antigravitációt létrehozni, előbb utóbb talán a higgs térrel sikerül manipulálni a tömeget, és tehetetlenséget.. és ezzel sikeresen le lehetne küzdeni a gravitációs mezőt és utazni a térben.. lendületet, mozgási energiát nyerni. -
gforce9 #18 Hát pont hogy az. Olvass utána a témának kicsit. -
Sequoyah #17 Mivel a gravitacios ero gyenge, egyaltalan nem torvenyszeru, hogy sok energia kelljen az eloallitasahoz. -
ostoros #16 Nem neveztem értelmetlennek az elméletet. A gyakorlatot neveztem annak.
Jó, az elején tényleg ledöbbentem.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2016.01.11. 13:41:38 -
cylontoaster #15 Azért az apró különbség, hogy az egyik matematikai úton alá van támasztva (elvileg, gondolom mostanság estek neki és ellenőrzik), a másik meg csak egy légbőlkapott állítás.
-
#14
Amíg az elméleti fizikából eljut valami a fizikáig és megépíthető mint a CERN addig hosszú az út, ez inkább csak egy elméleti fizikai tézis amiből rengeteg létezik.
Bizonyítás meg nulla.
Most ha én azt mondom hogy ha eltudnám tolni a napot 20 méterrel arrébb akkor a helyén egy féreglyuk van, az pont ilyen, mert sose fogom eltolni, de megcáfolni is pont ugyanolyan lehetetlen mint megvalósítani. -
Dynomen #13 " számos új alkalmazás előtt nyithatná meg az utat, például a gravitációs hullámokkal zajló telekommunikáció terén"
Már látom is!!
Aztán majd jön a Gravi-Com szolgáltató és ha késel a számlával megvonják tőled a gravitációt!!!!!! -
VolJin #12 Te mit szedsz? -
Nalenth #11 Igaz, hogy még nem bizonyították gyakorlatban, de azért nem kéne előre értelmetlennek nevezni az elméletet. Majd meglátjuk mi sül ki belőle...