77
-
Irasidus #37 "Minden, ami légnyomás alatti, az vákuum. "
A köznyelvben, lehet így nevezik. Sőt biztos. De fizikában egészen mást jelent. -
gforce9 #36 A marsi vákuum azért nem vákuum, mert a marsi légkör nyomását nem szokás úgy viszonyítani a földi nyomáshoz, hogy vákuumnak mondjuk, hiszen a vákuum szó az alapértéktől való eltérést mutatja. Ideális esetben 0 valóságos esetben 1 és 0 közti érték. Az 1 a földön a légköri nyomás. A Marson ez a nyomás más. Ilyenformán nem fogják azt mondani egyik bolygó légkörére sem a vákuum szót alkalmazni. Viszont, ha a Marson egy légmentesen záródó palackot lezárnánk és elhoznánk a Földre akkor itt, minden szívfájdalom nélkül mondhatnánk, hogy vákuum alatt lévő palack. Természetesen azt a szót is alkalmazhatnánk rá, hogy légritka. Ezért relatív a vákuum fogalma. A legszomorúbb az egészben, hogy egészen biztos vagyok benne hogy ezeket a dolgokat te tudod és mégis kötözködsz. Senki se beszélt CERN-ről meg ideális vákuumról meg elméleti vákuumról. Gyakorlati dologról megy.......illetve, ment a beszélgetés. Aminek az eldurvulásában én is részt vettem, sajnálom, sok volt a sör :D
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2015.10.30. 20:57:20 -
Irasidus #35 Már sok-sok cikken keresztül megy az a vita, hogy lehetetlen/nagyon nehéz vákuumot előállítani A problémám azzal volt, hogy vákuum és vákuum között is van különbség, és állítom amíg nem szóltam a vitapartnereim többsége azt sem tudta van ilyen különbség! Szóval, van amit nehéz és van amit könnyű előállítani, és vegyük észre, hogy mikor csúsztatnak és mossák össze például a CERN-ben alkalmazott vákuumot ezzel, vagy bármi mással, mert a vákuum szó ez esetben egyedül arra jó, hogy megtévesszen. A Mars légkörére sem mondjuk, hogy "marsi vákuum", ez esetben sem szerencsés szóhasználat; még ha mérnöki vagy gyakorlati szempontból lehet nevezni elő-, vagy részleges-vákumnak. De tudomásom szerint rajtam kívül ezt senki nem nevezte ezen a néven, így pusztán a vákuum szó gyakorlati szempontból sem jó, megtévesztő. Annyira kifejező a magyar nyelv, használjuk!
Tudom nem illik, de had kérdezzek vissza, a minősítési osztályozás mióta relatív? A tól-ig érték ez esetben ki van jelölve. -
gforce9 #34 Ha rá van hagyva minden, az se jó szerintem. Az amit itt művelt az elképesztő, de nem ér emiatt se álmatlan éjszaka, sem lelki sérülés. Mindenesetre örülök, hogy mások is megerősítettek abban, hogy ő beszél hülyeséget. -
philcsy #33 És ezt szerinted nehéz előállítani? Fogsz egy vízzel félig töltött fecskendőt, kinyomod belőle a levegőt, befogod ujjal, és kihúzod a dugattyút. Gratulálok, máris előállítottál 2338Pa-os vákuumot, (ennyi a víz gőznyomása szobahőmérsékleten,) tehát már félúton vagy. -
philcsy #32 Minden, ami légnyomás alatti, az vákuum. Egy proszívó is vákuumot hoz létre. Lásd vákuumdesztilláció, ahol néhány tíz mBar a vákuum. Az elővákuum fogalma is relatív, és csak akkor értelmezhető, ha több lépésben hozzák létre a vákuumot. Nincs olyan, hogy ettől eddig elővákuum. -
ostoros #31 Nektek még van türelmetek és bátorságotok Irasidussal szóba állni? Én túl türelmetlen és gyáva vagyok. -
cateran #30 Nem egeszen ertem..relativ ES besorolasai vannak, neked aztan tudnod kellene (100-0 kPa vagy 760-0 Torr kozotti ertek vakuum, ez a relativ resz, de ezek le vannak bontva:
Vacuum Ranges
atmospheric pressure - 760 torr
low vacuum - 760 to 25 torr
medium vacuum - 25 to 10-3 torr
high vacuum - 10-3 to 10-9 torr
ultra high vacuum - 10-9 to 10-12 torr
extremely high vacuum - < 10-12 torr
perfect vacuum - 0 torr)
Mivel gyakorlati alkalmazasrol van szo, az elmeleti fizika vagy barmi ami elmeleti, nem szamit.:P -
Irasidus #29 On: #23
Off.: #27 -
gforce9 #28 Huhú még mindig ezen örlődsz :D Igen relatív, mert világűrhöz képest egy tapadókorong vákuumja semmi. És igen besorolásai vannak ezt is tudom, sőt azt is tudom, hogy más más szakterületeken más és más határértéktől használják a vákuum szót..... Neked mi ártott meg ennyire? Hirtelen mintha a fejedben lenne váku... khm légritka tér :) -
Irasidus #27 Off.: Csak még egy dolog, arról, hogy ki nem ismeri be a hibáit, és ki kötözködik. Azt írtad:
"a vákuum az relatív" #16
"Pontosan tudom hogy besorolásai vannak." #18
El kellene dönteni, hogy relatív, vagy besorolásai vannak. A két állítás üti egymást. De nem szóltam, mert nem akartam kötözködni. Arról sem beszéltem neked, hogy a vákumnak nem csak az alacsony légnyomás a mérőszáma. Kisiskolában így tanítják, de ezzel a tudással én se nem kérkedek, se nem mernék vákumról beszélni ilyen nagy mellénnyel. Pusztán az alacsony légnyomás nem vákum! Elővákumnak vagy részleges vákummnak lehet nevezni, és persze ebből kifolyólag lehet stilisztikai-ovit játszani, de ez mégiscsak fizika! És a kísérleti fizikában sok vita zajlik, hogy mit nevezünk vákumnak, de nem ezen a szinten ahol te tartasz. Nem véletlenül van ott az elő, és részleges szó a vákum előtt. De erről sem szóltam, mert nem akartam kötözködni. A lényeg, hogy vákum és vákum között is van különbség, és, hogy az amit TI itt vákumnak hívtok nem az. Legalábbis a fizika mai állása szerint. De nagyon komikus volt a porszívós példát végigolvasni, de nem szóltam, mert nem akartam kötözködni. Ezt csak azért írom le, hogy ha komolyan vettem volna amit írsz, akkor mit írtam volna (ennél jóval többet még, de kurtítottam.), ehelyett próbáltam nem szétoffolni az egészet.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.10.30. 16:18:20 -
#26
Csak viszonyításképp.
Ilyen sebességnél a jármű minden egyes tonnája annyi extra kinetikus energiával rendelkezik, mint ami nagyjából 1 Kg TNT robbanásakor szabadul fel. -
Irasidus #25 Sok repülőgépet terveztél, hogy kijelentsd, hogy valakinek halvány fogalma sincs az aerodinamikáról? Kétlem. -
Irasidus #24 Senki nem beszélt tökéletes vákumról rajtad kívül. Szóval ne írjátok le többet ezt, mert ennek annyi értelme van, mint hogy tökéletes gömb sem létezik. A te hited nem releváns, aki a vákumot is annyival határozza meg, hogy alacsony légnyomás - az nem igazán van képben. Finoman szólva.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.10.30. 14:45:37 -
Irasidus #23 Nem arról beszélek minek nevezed, hanem hogy nem teszel különbséget! Aki harmadik leírásra sem érti, az vagy hülye, vagy trollkodik. Te melyiket vagy éppen? Ez a válaszodtól függ. -
#22
Ez még mindig egy technikai nonszensz.
Aki kitalálta, annak nagyjából halványlila fogalma sincs az aerodinamikáról, szerintem. Nem értem, hogy a mágneses lebegtetés helyett, miért jobb az air-bearing, vagy az air-bearing miért jobb, mintha ugyan ezt a lebegtetést sima aerodinamikai felületek, szárnyacskák segítségével érnék el.
Az air-bearing esetében ugye inkább mm-ek, mint cm-ekben mérhető a jármű és a pálya közötti tér. Namost hangsebességgel azért marha nagy az esélye, hogy oda-oda veri magát a falhoz, a pályához egy ilyen, akár több 10 t-ás test. Ebben az esetben az bizony egy szép látványos tűzijátékhoz fog vezetni. Úgy, értem nem szikrázni, kopni fog a "talpa", hanem felrobban az egész a xarba. -
Macropus Rufus #21 hogy boldog legyél:
részleges vákuum lesz a csőbe. Egyébként tökéletes vákuum nincs. Még a világűrben sincs. Ott is csak részleges vákuum van.
Továbbá: nem hinném, hogy egy több száz kilométeres csőben olyan 1xü létrehozni 1mbar-t. -
gforce9 #20 Én ugyan nem vagyok sértett. De a légritkítottat bizony vákuumnak illetve vákuum alattinak is lehet nevezni. Attól függetlenül, hogy te mit próbálsz magyarázni. Ha hülyeséget írsz persze, hogy szólok érte. Ennek semmi köze a sértődéshez. Ennek ahhoz van köze, hogy te belekötöttél egy olyan dologba, amibe marhára nem kellett volna, utána meg még nemhogy azt mondanád, hogy oké, hanem még meg is magyarázod a tévedést. Biztosan nem egy SG fórumon fogok megsértődni :D -
Irasidus #19 Lehet, hogy tudod, de sem te sem más nem tesz különbséget! Pedig kellene. Ennyi.
Off.: Egyedül nálad divat egy ideje, hogy bármikor megszólalok, amivel te nem értesz egyet, az kötözködésnek hívod. Lehet ezt is tudod, de azért leírom, aki nem ért veled egyet, az nem kötözködés, azt véleménynek hívják. Amikor meg ütköztetjük a véleményüket azt vitának. Lehet nem szeretni ezt, és sértettet játszani, de akkor ne írj. Ilyen egyszerű...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.10.30. 13:41:42 -
gforce9 #18 Pontosan tudom hogy besorolásai vannak. Attól, még hogy melyik kategóriába esik lehet vákuumnak nevezni mindegyiket. Kötözködni lehet marhaságon, egyre jobban divat ez nálad. -
Irasidus #17 Ki szerint lehet így nevezni? Gforce9 és Macropus Rufus szerint? Csak mert a vákumnak minősítései vannak, és jól meghatárolható értéketekben megállapítható a nyomása! Az én nyugalmam viszont nem ezen múlik, hanem azon, hogy nem mindegy milyen vákumról, vagy légritka térről beszéltek, és itt kezdődik a csúsztatás! A legjobb vákum amit előállítunk ez extrém nagy vákuum, azt tényleg baromi nehéz előállítani, ezzel szemben a elővákuumot már könnyű. Ti egyszerűen csak annyit mondtok, hogy vákum és lehetetlen vagy baromi nehéz. A probléma éppen ezzel van, hogy összemostok dolgokat, vákum és vákum között is van különbség, de itt semmiféle utalást nem látok, hogy különbséget tennétek, pusztán azt mantrázzátok, hogy ez mennyire nehéz. De itt még erről sincs szó, legalábbis minősítés szerint nem vákum, az viszont, hogy te a porszívóvóval előidézett nyomáskülönbséget is vákumnak nevezed és semmiféle különbséget nem teszel a valóban nehezen előállítható vákum-okhoz képest, na az a csúsztatás! Ugyanis itt erről van szó, lehet vagy nem lehet, nehéz vagy könnyű előállítani!
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.10.30. 12:54:28 -
gforce9 #16 De kötözködtél, a vákuum az relatív és egy porszívóval előidézett nyomáskülönbséget is lehet vákuumnak nevezni egészen nyugodtan. Tökéletes vákuum meg nincs. -
Macropus Rufus #15 Ok, a 100Pa nem tökéletes vákuum, de már majdnem az. Én a vákuumot a leírásokból vettem, gy.k. mindenhol vákuumként emlegetik, de igaz a 100Pa még nem tökéletes vákuum. De még ennek az előállítása is baromi nehéz lesz ilyen méretben.
-
Macropus Rufus #14 ez könnyen lehet. Én a wikiről szedtem ezt a tól-ig értéket
Utoljára szerkesztette: Macropus Rufus, 2015.10.30. 11:47:34 -
Irasidus #13 Éppen a levegő a lényege a rendszernek. A légritka és a vákum nem ugyanaz, nem akarnak vákumot létrehozni. Ráadásul nem az egész csőben, az állomások felé a levegő a csőben egyre nagyobb nyomást ér el. Nem kötözködöm, elolvastam a működését.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.10.30. 11:11:55 -
#12
A legnagyobb mér légnyomás 1,1 kPa volt, de az átlag ennél jóval kisebb, még a tiednél is kb. egy nagyságrenddel. -
Deus Ex #11 BTW, valamilyen szakaszolás kihermetizálódás esetére nem ártana.. -
Macropus Rufus #10 ezt úgy is mondhatnám, hogy a csőben kissebb nyomás lesz mint ami a Marson van. Ui. ott kb. 0,7-0,9kPa a nyomás. -
Macropus Rufus #9 (hiszen ez csak éppen légritkított lenne,)
a rendszerben 1milibar nyomas lenne ez 100Pa. A tengerszint feletti nyomás 101325Pa... azért ez nem pici légritkítás.
-
Macropus Rufus #8 sztem te néha tényleg csak a kötekedés miat írsz valamit.
https://en.wikipedia.org/wiki/Hyperloop
Utoljára szerkesztette: Macropus Rufus, 2015.10.30. 03:33:41 -
philcsy #7 CERN LEP 27 km-es (volt). Persze az sokkal keskenyebb, viszont nagyságrendekkel nagyobb vákuum, (hiszen ez csak éppen légritkított lenne,) és 30 éves technológia, tehát kétlem, hogy kisebb probléma. Azt aláírom, hogy az egy helyről történő elszívás nem működne, de a több ponton történő elszívás nem igényel szakaszolást, mert a zsilipeknek semmi funkciójuk, ha mindkét oldalon azonos a légnyomás. -
Irasidus #6 És írta valahol a cikk, hogy vákumot akarnak létrehozni, vagy olvastál ilyet bárhol is? -
Macropus Rufus #5 mert nem olyan 1xü vákuumot létrehozni egy 300-400km hosszú csőben. Szakaszokra bontva könnyebb. Valami ilyesmi volt a magyarázat. -
philcsy #4 Miért kellene szakaszolni? -
#3
Elég ha bemegy egy migráns a csőbe és annyi!
XD -
Macropus Rufus #2 namost ez a hyperloop kissé túl van hypolva. Ez nem új dolog. Egy 1980-as években megjelent Alfa-ban már benne volt ez a terv, bár az kissé meredekebb volt: ott nem követte volna a cső a Föld görbületét. Gy.k. a húrján ment volna keresztül, ezzel sokkal rövidebb utat téve meg a célpontig. Már akkor is az volt a gond, hogy nem lehet ilyen méretben vákuumot csinálni. Illetve lehet, csak szakaszolva. Ami meg komoly kockázatot jelenthet amennyiben a szakaszoló zsilipek egyike behal. A csőben több mint 5000km/h-val ment volna "vonat". Gy.k. a túlélés esélye nulla, amennyiben telibe verte volna a csukott zsilipet. Ráadásul a mentés is nehézkes lett volna, mivel valahol akár több km mélyen ment volna a cső. Sztem 5letnek nem rossz, meg technológiai érdekesség, de én speciel nem ülnék bele. -
overseer-7 #1 jajj gyíkok mi lesz itt??
Már látni lehet a jövő tömegközlekedését.
Nem kell várni a buszra.., nem konzerv dobozban többed magaddal utazol
valahol egyes pontokon a városban be lehet majd szállni ilyen kapszulába és hatalmas sebességgel szállít el arra a pontra amit bejelölök, kiválasztok, és átszállás nélkül, nagy sebességgel teszi ezt.
érdekes, kényelmes és modern lenne nagyon