19
-
Irasidus #19 Off: egész pontosan 35kg van civil alakhamzásokra, ebből 17 kg van ami még jó állapotban van, és megfelel a NASA kritériumoknak. Ebből a 2020-Mars misszióra, további 2 MMRTGs küldetésre, és egy 2024 küldetésre marad. A NASA most azon kísérletezik, hogy ha összekeverik a rosszabb minőségűvel akkor elképzelhető, hogy még egy belefér. Egyébként ha a szenátusnak presztízs kérdés lesz, akkor az sem kizárt, hogy hadi plutónium készleteket is rendelkezésre bocsáthatnak (eredetileg az oroszoktól akartak venni, de ők már nem adnak el).
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.15. 13:25:28 -
#18
A fogyóban van azt jelenti, hogy jeleneg kb. 3-4 szondára van elég mérettő függően és aztán nyista...
A Pu-238 termelése milyen eyezményt sértene meg? Tudtommal a baj az, hogy melléktermék volta miatt nincs, mivel lényegében a hidegháború vége óta nem gyártott senki fegyer minőségű hasadóanyagot. Hogy célzottan lehet-e gyártani, az nem tudom, de valahol azt olvastam, hogy évekkel a gyártás indítása után kapnál akkor is mérhető mennyiséget és iszonyatosan drága lenne.
Felmerült az kb. 5 éve, hogy a Pu-238 helyem Am-241-et használjanak, de azóta sem hallottam erről. -
Irasidus #17 Nyilván, hülyeséget beszélek, azért nem sikerült válaszolni eddig. Napelem és napelem között is van különbség, amit a NASA használ, az nem a kerekdedemben használatos eszköz, hanem jóval drágább és nagyobb teljesítménnyel és hatásfokkal működnek, klikk. A Jupiternél használt napelem nagyobb teljesítményre képes mint a kereskedelemben használatos. Éppen a napelemek fejlődés teszi lehetővé, hogy a Jupiter távolságában is használható ma már. Szóval ez a wattozás értelmetlen, mert az számít hány százalékot tud a beeső energiából hasznosítani, ami többek között a napelem típusától is függ.
De zárjuk rövidre: egyik repülő eszköz esetében sem napelemről volt szó, mint energiaforrás, de szólj ha olvastad a cikkben! Amúgy ezeket a számokat honnan vetted?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.14. 17:43:44 -
teddybear #16 Az a napelem, amely a föld-körüli pályán 100 wattot ad le, a mars-körülin már csak kb. 45-öt tud leadni, a Jupiternél meg mindössze nem egészen 4 wattra képes.
Egyedül azért használnak napelemet a Marson, mert egyrészt olcsó, másrészt meg ugyanakkora teljesítmény eléréséhez jóval kisebb tömeget kell a Marsra eljuttatni, mint a termoelemnél. Ez pedig nagyon nem mindegy.
Ráadásul fogyóban van a termoelem működéséhez szükséges plutónium-izotóp, és mivel ez az izotóp az atomfegyvergyártás egyfajta mellékterméke volt, az újbóli gyártás beindítása jópár nemzetközi egyezményt sértene.
Irasdus meg egyértelműen hülyeségeket beszél. -
#15
Látom neked ez szokott lenni az utolsó szalmaszála, amibe hazug módon szoktál kapaszkodni, hogy kitalálod, hogy neked igazat adtak. Nem, nem adtak, pont a hülyeséged ellenezték. "Nem az űrben, a Marson használják."
Tényleg a Junot nem az űrben, hanem a Marson használják? Te tényleg ekkora fogalmatlan vagy ?
Leírta számodra kristálytisztán teddybear "Süket szöveg, főleg, hogy elég sok szonda használt a Marson napelemet, illetve ennél távolabb lévő Jupiternél vagy a 67p/churyumov–gerasimenko üstökösnél." Erre jöttél te egy akkora kretén válasszal, hogy az már a nevetségesség legalját súrolja.
Aztán még azt mered mondani, hogy neked aztán igazad van. Te aztán tényleg nem vagy komplett. -
Irasidus #14 :D Bullshit generátor vagy? Én érveltem a napelemek használhatósága mellet a Marson, én hoztam távolabbi példát - pl.: a Jupitert, értsd Junot, és én teszek buta kijelentéseket? Most adtál igazat nekem te szellemi nyomorék, és észre sem veszed?! Most komolyan, egy egyszerű magyar szöveget sem tudsz értelmezni, milyen troll vagy már? Azt sem tudod ki mit írt? Szánalom, de köszi, hogy egyet értesz velem! :D
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.11. 23:40:58 -
#13
Apám te aztán teljesen értetlen vagy és meg te trollozol.
"Nem az űrben, a Marson használják." Ez a mondat meg viszi a prímet, pedig teddybear még a távolabbi égitestet is felhozott, hogy feltudd fogni a lényeget a napelemek felhasználásának lehetőségéről, még ott is. Szegény, New Horizons 2. missziójával foglalkozó NASA mérnökök is fognák most látatlanban a fejüket ezen buta kijelentésed alapján és a Juno szonda napelemei is biztos csak kitaláció síkján léteznek. -
Irasidus #12 "Használják, mert az űrben hosszú távon vagy a napelem van, vagy a termoelem."
Nem az űrben, a Marson használják. Eddig, a Pathfinder, a Sojourner, a Phoenix illetve a jövőre induló InSight használtak napelemet, igen sikeresen. Illetve két igen hosszú távú és sikeres rover használ még napelemeket, a Spirit és az Opportunity előbbi már több mint 6 éve. Ennyit a rövid távról, ami egy értékek nélküli semmit mondó szó jelen esetben, ami a MER-ek több mint 6 éves működését figyelembe véve trollkodás. Mond csak akarsz még trollkodni?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.11. 14:58:47 -
teddybear #11 Tényleg belebolondultál a témába. Menthetetlen vagy.
""Aztán ott van még az energiaellátás problémája. A Marson eleve kisebb a napfény intenzitása, mert távolabb van a Naptól. Egy napelem ezért sokkal kevesebb áramot tud adni még ideális esetben is. "
Süket szöveg, főleg, hogy elég sok szonda használt a Marson napelemet, illetve ennél távolabb lévő Jupiternél vagy a 67p/churyumov–gerasimenko üstökösnél."
Használják, mert az űrben hosszú távon vagy a napelem van, vagy a termoelem. Az energiacsökkenés meg azért van, mert a Mars távolabb van a Naptól, mint mi. Alapfizikai tétel, ezt már az általánosban meg kellett tanulnom, de veled ellentétben én értem a megtanultakat, te csak bemagoltad, ha egyáltalán megtanultad, de se nem érted, se alkalmazni nem tudod.
Érdekes, hogy itt és most még tripla-U is felfogta a probléma lényegét, pedig igen gyakran tud ő is hülyeségeket és ijesztő tudatlanságról tanúskodó bejezéseket előrántani. -
Irasidus #10 Mi a hülyeség abban amit írtam? Csak ezt felejtetted el leírni. -
#9
"Ezt a tendenciát és a világ megismerésének értelmét csak a hülyék és trollok nem veszik észre." Azért mantrázod továbbra is a hülyeséget -
Irasidus #8 Az, hogy ez mennyire nem drága, a súlya adja meg a választ: 1 kg Marsra juttatása, jóval olcsóbb mint a 900 kg Curyositié. A légkörben kiengedni valamit jóval egyszerűbb mint egy bonyolult égi-daruval letenni nagy tömeget. Éppen erről szól a cikk, hogy ez olcsóbb.
"Milyet? Optikai érzékelői a műholdnak is vannak, ezek felbontása egészen nagy mértékű is lehet. A Mars légköre gyakorlatilag a porviharok körzetén kívül semmiben sem akadályozza a fotózást, csak eddig nem volt szükség pár méternél nagyobb felbontásra. De lehetséges sokkal nagyobb felbontást is elérni, csak műszer(optika) kérdése. A többi érzékelővel is ez a helyzet, akármit találsz ki."
1. A felbontása csak akkora lehet amekkora kamerát tesznek rá, ami ráadásul egy bizonyos felbontáson túl nem növelhető. A légi feltérképezés sokkal kisebb eszközökkel sokkal jobb felbontás tud elérni, és ugye egy akkora távcső elkészítése és odaküldése sokkal drágább mint egy apró repülőgépé - így ár/érték arányban máris dron jön ki jobban. A nyers űrfelvételt többféle geometriai hiba is terheli: a Mars elfordulása, a látószög változása, a tükör egyenetlen mozgása, a Mars felszín görbülete, a műhold egyenetlen mozgása következtében előálló hibák. Azonkívül az ortogonális vetületkészítéssel hiányában képtelenség megmondani, hogy valami mekkora, és az egymáshoz viszonyított helyzetük a valóságban milyen.
2. Az meg, hogy nem volt "szükség pár méternél nagyobb felbontásra", két okból is marhaság: egyrészt ez nem hadászat, hogy "szükség legyen rá", hanem kutatás! ami viszont mindent akar - kicsit, és közepeset és nagyot is! Csak tudod a kutatások pénzbe kerülnek...
3. A dron nem csak optikai műszer vihet magával, hanem egyéb műszereket is, mint neutront detektort ami sokkal jobb felbontás ad, illetve a mars gyenge lokális mágneses terét sokkal jobban tudja vizsgálni, megint csak a közelség és érzékenység révén. Illetve magát a légkört. És még számtalan egyéb lehetőség közül választhatnak...
"Aztán ott van még az energiaellátás problémája. A Marson eleve kisebb a napfény intenzitása, mert távolabb van a Naptól. Egy napelem ezért sokkal kevesebb áramot tud adni még ideális esetben is. "
Süket szöveg, főleg, hogy elég sok szonda használt a Marson napelemet, illetve ennél távolabb lévő Jupiternél vagy a 67p/churyumov–gerasimenko üstökösnél. Illetve az akkumulátorok hatásfoka is éppen manapság nőtt. Arról nem beszélve, hogy az űrkutatás arról szól, hogy minél kisebb és kevesebb áramot fogyasztó eszközöket gyártassanak. A másik, hogy ez sokkal kevesebb időre tervezik üzemeltetni, nem évekre, maximum néhány órára vagy napokra. Ja, aki nem olvas után, csak írogat.
"Aztán ott van a korlátozott felület problémája is, mert egy drón nem lehet akármekkora még a Mars kisebb gravitációjában sem. Korlátozott méretek->korlátozott mennyiségű energia."
Olvastad a cikket? 1 kg tervezik. Még szerencse, hogy a miniatürizálással jól állunk az űrkutatásban. Éppen most van a cubesat forradalma.
"A rover előnye, hogy ha már le került a felszínre, csak a mozgáshoz kell energia, ha megáll, az egészet fel tudja használni a műszerekhez. A drónnak mindenkor a repüléshez kell a rendelkezésre álló energia nagy része. Ha nem jut energiához a rover, mert mondjuk nincs elég napfény, akkor hibernálják, és jobb időben aztán újraindítják. Ahogy már csinálták is. A drón meg lazán le fog esni. Szóval ez is ellene szól."
Minden eszköznek van előnye és hátránya. A rover másra való, mint ez a repülő, a műhold megint másra való, így a képességek összehasonlítása eléggé unintelligens. Most én is hasonlítsam össze az autódat egy hajóval, hiszen úszni sem tud, tehát gagyi autód van?! És még egyszer ez nem egy hosszú életű eszköz, viszont olcsó. A Naprendszer és világ felfedezése tudod azzal jár, hogy nehezen megközelíthető helyekre küld az ember drága és bonyolult eszközöket. De ugyanígy egyre drágább és bonyolultabb eszközöket épít az ember a tudomány minden területen azért, hogy a világot jobban megismerje! Ezt a tendenciát és a világ megismerésének értelmét csak a hülyék és trollok nem veszik észre.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.10. 18:53:57 -
teddybear #7 Tisztára úgy viselkedsz mint a vérbeli sötétzöldek. Nekik is magyarázhatja az ember, hogy milyen okból elcseszett ötlet a napelem, ha nagy nehezen el is ismeri, a következő blogon már megint erőlteti a használatát. Megtetszett neked az ötlet, és minden észérv ellenére erőlteted.
Semmilyen előnye sincs egy drónnak a Marson. Drága, körülményes a használata, bonyolult az odajuttatása, és amit tud, azt a térképező és fotófelderítő műholdak jobban tudják. Ez van. A Földön vannak előnyei a dróntechnikának, de az a Földön van. Más bolygó, mások a feltételek, a te sablonos gondolkodásod ezzel nem tud mit kezdeni.
A roverekkel meg egyáltalán nem lehet összehasonlítani a képességeiket, mert a drón nem tud anyagot elemezni, vagy például mintát venni az altalajból. Ahhoz le kéne szállnia.
"gen ez igaz. De a felfedező kutatás az már csak ilyen, gondolj csak a Curiosity leszállásra, az mennyivel körülményesebb és veszélyesebb mint egy műholdat pályára állítani? Szóval ezt hagyjuk."
Tényleg hagyjuk. A műholdat épp úgy pályára kell állítani a Mars köré, mint a drónt szállító leszállóegységet, csak aztán még a drónt le is kell vinni. Ár és technika még tovább, több probléma, több hibalehetőség.
"Lehet korlátozottabb, de olyan méréseket tud elvégezni, amit a műhold nem."
Milyet? Optikai érzékelői a műholdnak is vannak, ezek felbontása egészen nagy mértékű is lehet. A Mars légköre gyakorlatilag a porviharok körzetén kívül semmiben sem akadályozza a fotózást, csak eddig nem volt szükség pár méternél nagyobb felbontásra. De lehetséges sokkal nagyobb felbontást is elérni, csak műszer(optika) kérdése. A többi érzékelővel is ez a helyzet, akármit találsz ki.
A torzítás meg a drónnál is fellép, és ráadásul sokkal hamarabb. Geometria. Kisebb távolságokkal operálsz a drónnál, de ugyanazokkal a törvényekkel.
Aztán ott van még az energiaellátás problémája. A Marson eleve kisebb a napfény intenzitása, mert távolabb van a Naptól. Egy napelem ezért sokkal kevesebb áramot tud adni még ideális esetben is. Aztán ott van a korlátozott felület problémája is, mert egy drón nem lehet akármekkora még a Mars kisebb gravitációjában sem. Korlátozott méretek->korlátozott mennyiségű energia.
Viszont erre az energiaforrásra nem lehet számítani éjjel, és a porviharok is erősen csökkentik a teljesítményt, ha képesek eltakarni a műholdak elől a felszínt hetekig, hónapokig is.
A másik módszer szerint izotóp fűtésű termoelemmel termelnek áramot. Ezzel az a baj, hogy nehéz a szerkezet. Kiviteltől függően néhányszor tíz kilótól több mázsáig. Ráadásul elég rossz a hatásfok, egy mondjuk két kilowatt hőteljesítményt produkáló termoelemegység talán száz wattot ad le egyenáramban. Igaz ezt állandóan. a napelemmel szemben. Egy olyan drónnál, aminél a súly(tömeg) erősebben számít, mint egy hagyományosnál, a termoelem nem igazán használható technika.
A rover előnye, hogy ha már le került a felszínre, csak a mozgáshoz kell energia, ha megáll, az egészet fel tudja használni a műszerekhez. A drónnak mindenkor a repüléshez kell a rendelkezésre álló energia nagy része. Ha nem jut energiához a rover, mert mondjuk nincs elég napfény, akkor hibernálják, és jobb időben aztán újraindítják. Ahogy már csinálták is. A drón meg lazán le fog esni.
Szóval ez is ellene szól.
Kötöd tovább az ebet a karóhoz, vagy végre belátod, hogy a drón a Marson maximum egy technikai kuriózum lesz, ha egyáltalán meg tudják csinálni? -
Irasidus #6 "A drón sokkal sebezhetőbb és körülményesen használhatóbb, mint egy műhold"
Igen ez igaz. De a felfedező kutatás az már csak ilyen, gondolj csak a Curiosity leszállásra, az mennyivel körülményesebb és veszélyesebb mint egy műholdat pályára állítani? Szóval ezt hagyjuk.
"Ráadásul sokkal korlátozottabb a teherbírása, így a műszerpark is amit magával vihet. Egy műholdra a mérőműszerek közül sokkal nagyobb kapacitásúakat és többet tehetsz, ráadásul ugyanannyi idő alatt sokkal nagyobb területet tapogathatsz le, és sokkal hosszabb ideig fog élni a rendszer. Gondolkodni kéne, nem csak lelkesedni! "
Lehet korlátozottabb, de olyan méréseket tud elvégezni, amit a műhold nem. Megint csak nem jó érv. A műhold nagyobb területet tud vizsgálni, de lényegesen rosszabb felbontásban. A másik meg amit valószínűleg nem tudsz, hogy a műholdak igencsak torzítanak perspektivikusan, és még máshogy is, így egy csomó dolog értelmezhetetlen, vagy láthatatlan marad. Ez a műholdaknál egy külön tudomány... Szóval már pusztán csak a fotózásnak is lenne tudományos haszna, a többi vizsgálatról amit írtam nem is beszélve.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.10. 13:00:43 -
ZoliJ #5 "A kevesebb, mint 1 kg-ot nyomó drón (amelynek súlya a Mars gyengébb gravitációja miatt odaát mindössze 45 dkg-ot tenne ki)"
Ennek az olvasása fizikai fájdalmat okozott. A kg az tömeg és ugyanannyi a Marson mint a Földön. A súly valóban más, de annak meg N a mértékegysége. -
teddybear #4 Hibás vélemény.
A drón sokkal sebezhetőbb és körülményesen használhatóbb, mint egy műhold. Egyrészt ugye valahogy le kell szállnia legalább a légkör sűrűbb részéig, hogy repülni tudjon. Ez a műholdnál már elmarad.
Ráadásul kockázatosabb üzemeltetni is, mert veszélyeztetteti a légköri porvihar is. Egyrészt a vihar elsodorhatja, másrészt a por csökkenti a napelemek teljesítményét.
Ráadásul sokkal korlátozottabb a teherbírása, így a műszerpark is amit magával vihet. Egy műholdra a mérőműszerek közül sokkal nagyobb kapacitásúakat és többet tehetsz, ráadásul ugyanannyi idő alatt sokkal nagyobb területet tapogathatsz le, és sokkal hosszabb ideig fog élni a rendszer.
Gondolkodni kéne, nem csak lelkesedni! -
Irasidus #3 "És mi haszna lesz a drónoknak?"
A drónnak semmi, viszont a magával vitt műszereknek annál inkább, lásd a válaszom itt: [URL=https://sg.hu/forum/uzenet/1436269359/17]#17[/URL]
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.10. 12:03:02 -
teddybear #2 "A marsjárók túl lassúnak bizonyultak, ezért a NASA drónokkal gyorsítaná fel a kutatást. "
És mi haszna lesz a drónoknak?
A marsjárók ugye a felszínt vizsgálták közelről, gyakran mikroszkóppal, és mintafúrásokat is végeztek, ha valamit alaposabban is meg akartak nézni a NASA-kutatók. Persze korlátozott sebességgel mentek, de nem is volt igény a száguldásra. Aztán, amikor vérszemet kapott a kutatócsoport, elküldték egy távolabbi célhoz a rovert, persze időbe telt ezt a távolságot megtenni, de mégis megtörtént.
Egy drón ugye repül. Nem fogja tudni a felszínt mikroszkóppal figyelni, a mintavételhez, elemzéshez le kell szállnia, ami után vagy fel tud szállni, vagy nem.
Maximum a fotófelderítő marsholdak helyett lehet használni drónokat, amik viszont olcsóbban pályára állíthatóak, műszakilag egyszerűbben odajuttathatók a Mars körüli pályára, mint a Mars felszínére leszálló drón. -
ostoros #1 Könyörgöm, inkább csináljanak egy normális űrállomást Mars körüli pályára. Onnan valós időben vezérelhetők lennének a drónok, meg a Mars járók is. Csak ez 20-szorosára gyorsítaná a folyamatot.