teddybear#7
Tisztára úgy viselkedsz mint a vérbeli sötétzöldek. Nekik is magyarázhatja az ember, hogy milyen okból elcseszett ötlet a napelem, ha nagy nehezen el is ismeri, a következő blogon már megint erőlteti a használatát. Megtetszett neked az ötlet, és minden észérv ellenére erőlteted.
Semmilyen előnye sincs egy drónnak a Marson. Drága, körülményes a használata, bonyolult az odajuttatása, és amit tud, azt a térképező és fotófelderítő műholdak jobban tudják. Ez van. A Földön vannak előnyei a dróntechnikának, de az a Földön van. Más bolygó, mások a feltételek, a te sablonos gondolkodásod ezzel nem tud mit kezdeni.
A roverekkel meg egyáltalán nem lehet összehasonlítani a képességeiket, mert a drón nem tud anyagot elemezni, vagy például mintát venni az altalajból. Ahhoz le kéne szállnia.
"gen ez igaz. De a felfedező kutatás az már csak ilyen, gondolj csak a Curiosity leszállásra, az mennyivel körülményesebb és veszélyesebb mint egy műholdat pályára állítani? Szóval ezt hagyjuk."
Tényleg hagyjuk. A műholdat épp úgy pályára kell állítani a Mars köré, mint a drónt szállító leszállóegységet, csak aztán még a drónt le is kell vinni. Ár és technika még tovább, több probléma, több hibalehetőség.
"Lehet korlátozottabb, de olyan méréseket tud elvégezni, amit a műhold nem."
Milyet? Optikai érzékelői a műholdnak is vannak, ezek felbontása egészen nagy mértékű is lehet. A Mars légköre gyakorlatilag a porviharok körzetén kívül semmiben sem akadályozza a fotózást, csak eddig nem volt szükség pár méternél nagyobb felbontásra. De lehetséges sokkal nagyobb felbontást is elérni, csak műszer(optika) kérdése. A többi érzékelővel is ez a helyzet, akármit találsz ki.
A torzítás meg a drónnál is fellép, és ráadásul sokkal hamarabb. Geometria. Kisebb távolságokkal operálsz a drónnál, de ugyanazokkal a törvényekkel.
Aztán ott van még az energiaellátás problémája. A Marson eleve kisebb a napfény intenzitása, mert távolabb van a Naptól. Egy napelem ezért sokkal kevesebb áramot tud adni még ideális esetben is. Aztán ott van a korlátozott felület problémája is, mert egy drón nem lehet akármekkora még a Mars kisebb gravitációjában sem. Korlátozott méretek->korlátozott mennyiségű energia.
Viszont erre az energiaforrásra nem lehet számítani éjjel, és a porviharok is erősen csökkentik a teljesítményt, ha képesek eltakarni a műholdak elől a felszínt hetekig, hónapokig is.
A másik módszer szerint izotóp fűtésű termoelemmel termelnek áramot. Ezzel az a baj, hogy nehéz a szerkezet. Kiviteltől függően néhányszor tíz kilótól több mázsáig. Ráadásul elég rossz a hatásfok, egy mondjuk két kilowatt hőteljesítményt produkáló termoelemegység talán száz wattot ad le egyenáramban. Igaz ezt állandóan. a napelemmel szemben. Egy olyan drónnál, aminél a súly(tömeg) erősebben számít, mint egy hagyományosnál, a termoelem nem igazán használható technika.
A rover előnye, hogy ha már le került a felszínre, csak a mozgáshoz kell energia, ha megáll, az egészet fel tudja használni a műszerekhez. A drónnak mindenkor a repüléshez kell a rendelkezésre álló energia nagy része. Ha nem jut energiához a rover, mert mondjuk nincs elég napfény, akkor hibernálják, és jobb időben aztán újraindítják. Ahogy már csinálták is. A drón meg lazán le fog esni.
Szóval ez is ellene szól.
Kötöd tovább az ebet a karóhoz, vagy végre belátod, hogy a drón a Marson maximum egy technikai kuriózum lesz, ha egyáltalán meg tudják csinálni?