93
-
#53
Masik forrasban mast irnak, mert gondolom kerekitettek ? Es ? Akarsz meg valamit ezenkivul? Keresed meg a szerzot es neki panaszkodj. -
#52
A tengerekben 38 000 gigatonna (meg 40 000 a másik forrásban, meg épp ki mennyit gondol) CO2 van feloldva, a légkörben meg van 7-800 gigatonna, az emberi CO2 kibocsájtás kb 30 gigatonna/év. Az óceán és a légkör között évi 90 gigatonna cserélődik ki (máshol meg más szám szerepel). Marad olyan évi 4-5 gigatonna ami felhalmozódik, nem nyelődik el. Az egy-két nagyságrenddel nagyobb számokhoz, pl az óceánokhoz úgy írkálják ezt a bűnös 1-2 gigatonnát hol ide hol oda, nagy piros számokkal, hogy csak kapkodja az ember a fejét. Miközben az egyik helyen pl 700 gigatonna a légkör CO2 tartalma, a másiknál meg 800!
Vazze EZ tudományos igényű munka!???
Ha én a melómnál így bánnék a számokkal börtönbe zárnának!!!
Szal, lesz ott más tényező is, mint az emberi eredetű CO2 kibocsájtás, ami ennyire elsavanyította az óceánt.
És nem mondtam, hogy az nem emberi eredetű!
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.02.05. 21:19:39 -
#51
Én épp most nyitottam ki a hűtőt, hogy ellensúlyozzam a globális felmelegedést, és a kólámból is kiráztam a CO2-t úgy ittam. Szal engem csak ne baxogass!
XD -
#50
Amíg itt vitatkoztok, újabb jéghegyek omlanak az óceánokba! Gratulálok.
:-D -
#49
A kevesebb haltol csak nem emelkedik a tengerek co2 felvetelenak csokkenese.
Mondom 10 ev alatt 50%-os elteres a tulzott co2 kibocsatas miatt, emiatt 0.7 celsius emelkedes a vizben, ezek bizony osszefuggenek, mint a savasodas is. Csak az emberek tobbsege szivesen keresi a kibuvokat, hogy ok nem tehetnek semmirol, ha felelosoket keresnek -
#48
IS. Olvass! Nem csak melegedest, hanem savasodast is eloidez. Es egy ido utan telitettseg lep fel. Tudod altalanos iskolai kemia, ha hallottal mar az oldatokrol. es a mol szamitasrol. Ja nem , aki meg hirbol sem latott kemiat vagy kemiai eszkozoket, mint pipettat vagy Bunsen egot az en vagyok allitolag, szerinted. hahaha -
Vol Jin #47 "A légkör szennyezettsége a vizekben is problémát okoz: egyre több CO2 kerül beléjük, ami savasodást eredményez."
Öööö eddig arról ment a rinyálás ENSZ-öko klímakurkászó körökben, hogy úristen, a CO2 kibocsátásunk miatt úgy megmelegedünk, hogy az óceánokból is kijön a CO2, amitől még jobban bemelegedünk visszacsatolásilag? -
#46
Nézd. Nem mondom, hogy nincs kevesebb hal, nem mondom, hogy nem savasodnak a tengerek, nem mondom, hogy nem az ember tehet róla nagyrészt, nem mondom, hogy nem játszik közre a CO2.
Azt mondom ami a cikkben is van: hogy emellett szerepel még túlhalászás, töménytelen szerves, vegyi anyag benyomatása a tengerekbe, globális melegedés hatása.
Ezek a tényezők mennyire borítják fel az ökoszisztémát?
Tudja valaki? Vizsgálja?
Vagy mindenről tényleg csak a CO2 tehet?
Naaaaa!
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.02.05. 16:10:32 -
ostoros #45 Ez nem így van. A szén-dioxid hőkapacitása nudli a vízpárához mérten.
Az végzi a hőingás kiigazítását. Hajnalban nyaranta mikor kicsapódik a harmat, megakadályozza a nagyobb hőmérséklet csökkenést.
Télen is működik persze, olyankor köd formájában. Mivel a levegőben egyre több a vízpára a szén-dioxid emelkedése miatt, ezért aztán egyre kevesebb a fagyos napok száma, és nyaranta sincs már olyan hűvös reggelente. Vagyis nem csak a csúcshőmérsékletek emelkednek. Sokkal inkább a napi minimum hőmérsékletek lesznek egyre magasabbak.
És végeredményben ezért is tűnik el a tél, mert téli napokon egyre rövidebb ideig tart a fagypont alatti hőmérséklet. Sőt ez pozitív visszacsatolás, mivel a fagy hiánya miatt a levegőből nem csapódik ki a pára, ezért további melegedést okoz. -
#44
De itt is egy osszefoglalas errol.
"
Klímaváltozás: az óceánok savasodása miatt felborulhat a tápláléklánc
Nemcsak az emberi test pH-értékére kell vigyázni, a Föld vizei is elsavasodhatnak. Az óceánok szabályozzák a Föld klímáját és szolgálják az emberiség fennmaradásához szükséges oxigén jelentős részét. A légkör szennyezettsége a vizekben is problémát okoz: egyre több CO2 kerül beléjük, ami savasodást eredményez. Ez lebontja a tengeri élőlények páncélzatát, amitől egész fajok halhatnak ki. Csak az elmúlt 5 évben figyelt fel a tudóstársadalom arra, hogy az üvegházgáz-kibocsátástól az óceánok is sérülnek. A fotoszintézis folyamatában a növények a légkörben lévő széndioxidot saját szöveteikbe építik be, és ennek következtében létrehozzák az oxigént, amit mi, emberek a levegőből belélegzünk. A Föld felületének 70 százalékát óceánok borítják és ott is fotoszintézis zajlik a mészképződményekkel bíró tengeri élőlényeknek köszönhetően. Az ipari forradalom óta a levegőbe jutott széndioxid 25 százalékát kötötték meg az óceánok. A tudósok sokáig úgy gondolták, ez jótékony természeti folyamat, de csak az elmúlt években kerültek a tudomány homlokterébe az óceánok CO2-megkötésének káros következményei. Átalakul az óceánok vegyi összetétele A Föld vízkészletei egyre savasodnak (lásd a két keretes listában lévő számadatokat). Az óceánok a dinoszauruszok kihalásának idején voltak utoljára ennyire savas állapotban. Az ipari forradalom óta 30 százalékkal nőtt a tengerek só-tartalma. Tudósok szerint, ha nem fogjuk vissza CO2-emissziónkat, az évszázad végére megduplázódik az óceánok savassága az ipari forradalom előtti időkhöz képest (vagyis az eddigi 30 százalékhoz további 70 százalék adódik). Eddig úgy tudták, a savasodás a sekély áramlatokkal együtt halad. De míg ezek 80 százaléka a vízfelszínhez közel történik, a 2 kilométeres mélységbe juttatott mérőberendezések legújabb adatai azt mutatják, odalent is terjed és nő a savasság. A tengeri élőlények ezrei építenek maguknak páncélokat a túlélés érdekében. A korallzátonyok is ilyen képződmények. Az állatok természetesen a tengervízből vonják ki azokat a molekulákat, amelyek segítségével felépítik páncéljukat. A savasodás azonban csökkenti e molekulák számát. "A páncélok alapvető építőelemének megvonásával az élő organizmusnak nehezebbre esik majd felépíteni a héjszerkezetét. Kevesebb energiája marad a táplálékszerzésre, a szaporodásra, és nem lesz képes ökológiailag versenyben maradni", magyarázta a Carnegie Institution for Science munkatársa, Ken Kaldeira az Acid Test című dokumentumfilmben. "Ami leginkább meglepő: milyen érzékenyek erre egyes tengeri élőlények!" Kihalhatnak a páncélos fajok: felborul a tápláléklánc Amikor a savasodás túl magas, a vas és szénmolekulák (carbonate ion) száma csökken. Ezek azonban fontos összetevői a tengeri kalcium-képződésnek. "Alapanyag utánpótlás" híján tehát a kalciumból álló páncélok feloldódnak, a kagylók és minden más tengeri élőlény héja megsemmisül. A vízi állatok csont-, illetve szálka-szerkezete is romlik. Észak-Kaliforniában végzett mérések már kimutattak olyan savas vizeket, amely beindítja a csigaházak, kagylószerkezetek pusztulását. A páncélok, kagylóhéjak úgy bomlanak szét, mint az olvadó hó: elvékonyodnak, megrepedeznek és darabokra hullnak. Az oceanológusoknak már lehetőségük volt tanulmányozni e jelenséget. Ha a jelenlegi légszennyezés változatlan ütemben folytatódik, már 2050-re megsemmisülnek a tengeri kagylók vázai a déli-sarkkört övező tengerekben, amelyek vasban szegények. A páncélok nélküli élőlényekre nagy valószínűséggel kihalás vár. A tengeri tápláléklánc alapja dől meg, ha a fitoplanktonok kihalnak. Elpusztulásukkal hatalmas halállományok vesztik el táplálékforrásukat, és szintén veszélyeztetett fajokká válnak. (Némely tudós elképzelhetőnek tartja, hogy evolúciós fordulat következik majd be, és eddig jelentéktelennek tűnő fajok veszik át a domináns szerepet az óceánban.) A Princeton University kutatói januárban a Science magazinban azt írták: ha 0,3-as értékkel csökken az óceánok pH-értéke, a fitoplanktonok vasfelvétele 10-20 százalékkal fog visszaesni. "Már most is egész plantkon-telepek éheznek a lebontott vasra", jelentette a Science News. (Más tudósok lehetségesnek vélik, hogy a vastartalom éppenséggel nőni fog: mivel az elsősorban a vízre szálló porból keletkezik, a koszos civilizáció ebből is könnyen többet juttathat a tengerekbe a jövőben.) Eltűnnek a korall-szigetek? A mész-alapú (tehát szintén kalciumból álló) korall-szigetek is bomlanak: 30-40 éven belül elveszíthetjük őket, jósolják a szakértők. Közel egymillió tengeri élőlényfajnak adnak otthon a korallok, vagyis a tengeri élővilág 25 százaléka korall-lakó. Richard Feely oceanológus azt mondta a Discovery Newsnak, az óceánok savassága magasabb szinten van, mint bármikor az elmúlt 20 millió(!) évben. "Hasonló savasodás olyan tömeges élőlénypusztulást eredményezett, amelynek evolúciós "korrekciója" 2-10 millió évet vett igénybe. A következő 50 év döntéseinek hatása több százezer éven át lesz érezhető." Érdekes módon duplán is káros az ökoszisztémának a klímaváltozás: a másik mellékhatása az, hogy a felmelegedő tengerekben csökken a CO2-elnyelő képesség. Vagyis egyre több CO2 halmozódik fel a légkörben. Társadalmi kihatások... A savasodás a hideg tengerekben lesz a leggyorsabb, valamint ott, ahol nagy a vertikális vízmozgás, vagyis a mély-tengerek áramai felszínre törnek. "Ez nagyon aggasztó, mert pont ezeken a területek találhatók a világ legtermékenyebb haltenyészetei", mondja Lisa Suatoni, az Acid Test című filmet készítő Natural Resources Defense Council munkatársa. Az óceán összefügg a szárazföldi élettel. A tengerek az emberiség élelmiszer-kosarai. Egyelőre nem állnak rendelkezésre becslések az óceáni természeti folyamatokban beálló esetleges változások társadalmi és gazdasági kihatásairól: vajon a halászatra, az élelmiszeriparra milyen hatással lesz a tengeri élővilág károsodása? Miként hat az érintett területek lakosságára, s megélhetési lehetőségeikre? Innen továbbvetítve pedig milyen migrációs, népvándorlási tendenciákat várhatunk? A tudomány egyelőre csak a biológiai folyamatot magát kezdi megérteni az első, mérföldkőnek számító tanulmányokkal a szakfolyóiratokban." -
#43
Nem akartam az elejet is belinkelni, na de most mar mindegy. -
#42
What ? Elmondom a savasodasa a tengereknek/oceanoknak magasabb mint 10 millio eve.
kicsit olvasgass
"
Ön itt áll: Főoldal / Cikkek / A tenger
A tenger
Nyelv megváltoztatása
Topics: Biodiverzitás Halállományok
A tengeri biodiverzitás nyomás alatt
Canakkale megye a Dardanellák két oldalán terül el, a Márvány-tengert köti össze az Égei tengerrel: partjai érintik Európát és Ázsiát is. Itt írta meg Homérosz az Iliászban a mitikus trójai faló történetét, és 130.000 katona halt meg Gallipolinál az I. világháborúban. Ma a canakkalei kikötő színes jachtokat fogad, amelyek megállnak útjuk során ezen a történelemben és mitológiában gazdag területen.
A part mentén néhány kilométert haladva Behramkale-ben találkoztunk Saim Erol-lal. Egyike ő a kevés aktív halásznak, akik megmaradtak ebben a kis halászfaluban, amit a híres Athéné templom helyé alapítottak és ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik az Edremiti öbölre. „Tegnap kivetettem több mint 700 méter hálót. Mindössze négy vörös márnát fogtam. Még a dízelolajat sem éri meg, amit felhasználtam.” - mondja Saim, aki ezeken a vizeken halászik már több, mint 20 éve.
Az a szomorú igazság, hogy egyre kevesebb halat lehet fogni és egyre több hajó üldözi őket. Végignéz saját hat méter hosszú hajóján aztán egy nagyobb hajón kinn a tengeren hozzáteszi: „Mindent tudok erről a partszakaszról, hogy hol kell halászni és mikor. De megváltoztak a dolgok. Amit én tudok, úgy tűnik, már nem érvényes. A tenger változott”.
Az elmúlt 20 évben, ahogy a terület kirándulóhellyé változott, a legtöbb halász feladta, és ma a megélhetésért turistákat szállít távoli strandokra, amelyek csak hajóval érhetők el. „Ebből legalább van egy kis pénz, amit félre lehet tenni télre” - mondja Hasan Ali Özden, nyugalmazott tanár és amatőr halász. „Körülbelül öt mérföldre nyugatnak, Sivrice-ben a halászok szerencsésebbek. Néha belebotlanak a kardhalak vándorlásának útjába. Az jó pénz. De ez jó sok évvel a bőség évei után történt.”
A klímaváltozás hármas hatása, betolakodó idegen fajok és savasodás
A halgazdaságok erősen függenek az egészséges tengeri ökoszisztémától, de a klímaváltozás megváltoztatta a dolgok menetét.
Nuran Ünsal professzor az Isztambuli Egyetemtől rámutat a vándorlási minták változására és ennek a halállományra gyakorolt hatására. A nagy gazdasági értéket képviselő vándorló fajták, mint az atlanti-óceáni bonitóhal, a kék hal vagy makréla, délre vándorolnak, a Földközi tenger felé ősszel és északra, a Fekete-tengerbe tavasszal, ott szaporodnak. Évről évre azonban állandóan kevesebb hal vonul keresztül a török tengerszoroson.
„A szükséges áramlatok szempontjából rendkívüli fontosságú vízhőmérsékletben és az évszakokra jellemző szelekben bekövetkezett változás, megváltoztatta vonulási mintáikat” - mondja Ünsal professzor - „Az ilyen fajoknak sajátos körülményekre van szüksége, ilyenek a vízhőmérséklet és az élelem mennyisége, és elég időre a szaporodáshoz.”
„Húsz évvel ezelőtt szeptemberben vonultak dél felé. Most, hogy a Fekete-tengernek magasabb lett a hőmérséklete, nem kell dél felé vonulniuk egészen október közepéig, november elejéig. Ez azt jelenti, hogy rövidebb ideig tartózkodnak a Földközi tengerben és ennek az az eredménye, hogy kevesebben vannak és kisebbek, amikor visszatérnek északra.”
A halak a melegebb vízben kutyaszorítóba kerülnek: ahogy adaptálódnak, az anyagcseréjük felgyorsul. Gyorsabban növekednek, habár kisebb felnőtt halak lesznek, és amellett több élelemre és oxigénre van szükségük felgyorsult anyagcseréjükhöz. Ugyanakkor a víz hőmérsékletének növekedésével a vízben lévő oxigén mennyisége csökken. Sok hal tapasztalja meg azt, amit az „oxigén szorításának” neveznek: szükségletük növekszik, de a kínálat csökken.
A klímaváltozás megváltoztatja a tengervíz só- és savtartalmát és azt a módot, ahogy ez rétegekbe rendeződik. A hatás katasztrofális lehet. Lehet, hogy összeomlanak a korallzátonyok, betolakodó fajok és betegségek terjednek el, elvesznek a csúcsragadozók és végső soron a tengeri tápláléklánc teljes szerkezete elvész.
Betolakodó fajták
Az 1980-as évek végén a Fekete-tenger szardella állománya - több tényező együttes hatása miatt - összeomlott. Ezek közé tartozott a túlhalászás; a tápanyag feldúsulása (különösen a Duna felől); a klímaváltozás miatt magasabb vízhőmérséklet; és a régióban megjelenő új faj betolakodása: a Mnemiopsis leidyi, egy bordásmedúza, amelyik eredetileg az Atlanti óceán északnyugati részén élt.
Bekerülve a Fekete-tengerbe - legnagyobb valószínűséggel teherhajók ballasztvizében - a Mnemiopsis leidyi lárvákkal és olyan organizmusokkal táplálkozik, amelyek egyébként a szardellákat táplálták volna. Az 1990-es években egy másik bordásmedúza faj, a Beroe Ovata került szintén véletlenül a Fekete-tengerbe, ennek a zsákmányállata szinte kizárólag a Mnemiopsis leidyi. A Mnemiopsis leidyi-re vadászó ragadozó megjelenése, az 1991-től 1993-ig hűvösebb hőmérséklet és a tápanyagok folyamának csökkenése az összeomlás idején lecsökkentet halászattal együtt, némileg csökkentette a szardellákra nehezedő nyomást. Azóta a Fekete tenger ökoszisztémája a helyreállás jeleit mutatja.
Hasonló ökoszisztéma változás volt megfigyelhető a Balti tengerben. A túlhalászás és a klímaváltozás megváltoztatta a Balti tenger halállományát, már nem a tőkehal dominál, hanem a hering és a sprotni.
Akár szándékosan, akár véletlenül hozták be, a betolakodó fajok súlyos károkat okoznak az embereknek, az őshonos növény- és állatfajoknak. A betolakodó fajok problémája várhatóan csak rosszabb lesz az elkövetkező évszázadban a klímaváltozás és a kereskedelem és idegenforgalom növekedése miatt.
Kék szén: a savteszt
A Föld óceánjai felmérhetetlen „kék” szén tartályok (vagyis széndioxid tárolók). Ténylegesen ezek a bolygó legnagyobb széntárolói annyira nagyok, hogy a szárazföld, beleértve az erdőket is, csak alaposan lemaradó második helyezett. Ezek a természetes tartályok évezredeken át hatékonyan működtek, kiegyenlítő rendszerük megóvta a bolygót az üvegház gázok által okozott hirtelen klímaváltozástól. De ma már a széndioxid gyorsabban szaporodik a légkörben, mint hogy a föld és az óceán el tudná nyelni.
A fokozott széndioxid felvétel a légkörből növelte az óceán átlagos savasságát[s1] . 2100‑ra az óceán valószínűleg savasabb lesz, mint bármikor az eltelt 20 millió évben. A savasodás hatására csökken a karbonát ion mennyisége, amire szükség van az aragonit és a kalcit kialakulásához - ez a kalcium karbonát két formája, amit számos tengeri organizmus használ héjának vagy vázanyagának felépítéséhez.
Európában a kutatók változásokat kezdtek észrevenni a tengeri tápláléklánc legelején található mikroszkopikus élőlények héjában és csontvázában. A meszesedés csökkenő rátája valószínűleg azonnali hatást gyakorol e mikroszkopikus élőlények túlélő képességére és arra a nagyszámú fajra, amelyek belőlük táplálkoznak.
A korállok különösen veszélyeztetve vannak, mert ezek is meszesedés útján építik a vázukat, és ezekből lesz az, amit korallszirtnek látunk. A korallszirtek nem kevesebb, mint kétmillió tengeri fajnak adnak otthont, és forrásául szolgálnak a világ fejlődő országaiban kifogott halmennyiség egynegyedének.
A savasodás következményei jócskán túlmennek a tengeri élőlények meszesedésére gyakorolt hatáson. A savasabb víz jelentős hatást gyakorolhat egyes nem-meszesedő fajok, mint pl. a tintahal lélegzésére (11). Habár az óceán savasodásának a következményeit még nem határozták meg teljes mértékben, a becslések szerint ezeknek a „kék szén tárolóknak” évente hét százalékát veszítjük el - ez hétszerese az 50 évvel ezelőtti rátának.
Az erdőkhöz és a földhöz hasonlóan a tengeri ökoszisztémáknak is fontos szerepet kell játszaniuk a klímaváltozás elleni küzdelemben. Ha bármelyikük veszít, az katasztrofális lenne, ámbár még ma sem értjük pontosan, hogy az élet az óceán felszíne alatt milyen gyorsan változhat meg." -
#41
A komoly savasodás majd olyan 3000 ppm-nél jön!
A dinók idejében kb. 2000 volt amúgy, ma meg olyan 400 ppm, az az ipari forradalom óta 1/3-ával emeltük, ezt persze főleg a XX. szd-ban. Feltéve, hogy a CO2 kibocsájtás nem szűnik meg, de kb a mai szinten stabilizálódik akkor is van vagy 1000 évünk addig! A dinók idején jelent meg, vagy terjedt el a planktonok 12 csoportjából 5.
Nemmellesleg 2000 ppm környékén hozzák valamiért a növények a maximális hozamot, szal tőlük sem olyan idegen dolog ez a széndixid (lásd még CO2-trágyázás).
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.02.05. 12:51:54 -
#40
Javaslom melyedj el az oceanok co2 felvetelenek mertekeben az utolso 10 evben.
Meresek vannak ezzel kapcsolatban. Az eszaki oceanok mar csak az 50 szazalekat tudjak felvenni (tehat 10ev alatt a felere csokkent), mig ez a deli vizeknel mindossze 10%.
Mindez mondom az elmult 10 evben. Amikor pedig mar nem tudja majd flvenni a hutes romlik egyre jobban beindul a savasodas, a tengeri novenyek amik szinten oxygen termelnek elhalnak es sorolhatjuk , mit is idezunk most elo. -
#39
Kicsit továbbgondolva a dolgokat. Akár még dúrvább következtetésre is juthatunk. Pl, hogy a légköri CO2 szerepe alapvetően nem az, hogy üvegházgázként emeli a felszíni hőmérsékletet (mert ez elsősorban úgytűnik inkább a felszín albedójától függ).
Sokkal inkább ellentétes, mégpedig az, hogy a CO2 növeli a légkör hőkapacitását, gyakorlatilag kisimítja a hirtelen változásokat. Vagy egy hirtelen CO2 szint növekedés azt is jelentheti, hogy nemhogy melegszik a felszín és a légkör, hanem a CO2 éppenhogy akkumulálja az energiát annélkül, hogy ez hőmérséklet növekedést eredményezné! Akár elkezdi hűteni a légkört ami pl több cspadékot, havat a jégkorszak beindulását is eredményezheti.
A CO2 hőkapacitás növelő képességét az autóiparpan a NOX emisszió csökkentésére használják. A kipufogógázt, az abban levő CO2-t az AGR szelepen keresztül visszavezetik a hengerbe ezáltal hűtik a hengert, csökkentik az égés hőmérsékletét, megakadájozzák a légköri nitrogén oxidációját. -
#38
Köszi!
Jó kis elmélet.
Ügy tűnik, hogy a klimatológusok csak olyan apróságokról felejtkeznek el, mint a feketetest sugárzást leíró törvények, meg egyéb "hülyeségek".
XD -
mizar1 #37 Azért van ilyen is, ha kutakodik az embör:
http://ruby.fgcu.edu/courses/twimberley/EnviroPhilo/Ferenc.pdf
http://atlatszo.hu/wp-content/uploads/2012/04/Zagoni_MTA_jelentes-11.pdf
http://youtu.be/pUSxwGK3oKc
Utoljára szerkesztette: mizar1, 2015.02.04. 11:09:59 -
#36
Csak egy megjegyzés:
Ellentmondás van az anyagban. A CO2 kibocsájtással kapcsolatban elhangzott, hogy az ember nagyarányú kibocsájtása elött a természetes kibocsájtás és elnyelés egyensúlyban volt, amit az emberi kismértékű (kb 2-3%) kibocsájtás felborított.
Nincs ilyen egyensúly, a klíma folyamatosan változik (több száz éve és nem csak a 20. szd-ban melegszik), ahogy elhangzott tengerek hőmérsékletének kisarányú növekedési indíthatja a glaciális végét jelentő felmelegedési folyamatot, ami a tengerek fokozott CO2 kibocsájtásával jár.
A tengerekben 40 000 X annyi CO2 van mint jelenleg az atmoszférában. A kérdés az, hogy eddig mi állította le mindíg ezt a melegedési/kibocsájtási folyamatot az interglaciálisok végén!? -
#35
Javaslom ismerkedj meg a gradiens fogalmával... -
#34
" Jaj ne mar, 20 evvel ezelott meg a napkitorest se tudtak meg elorejelezni (Quebec), nem hogy visszafele."
Na ez egy tökéletes példa volt!
A nap és a klíma az időjárás is kaotikus rendszer. Ami azt jelenti, hogy nincs semmiféle egyensúlyra törekvés, a rendszer önmagától tud viszonylag szélsőséges állapotok között változni. A kaotikus rendszer állapotainak előrejelzése viszont gyakorlatilag matematikai, fizikai korlátba ütközik, soha nem lesz olyan, hogy egy évre előre megmondjuk, hogy adott napon milyen időjárás várható pl. Marcaliban.
Nem tudhatjuk pontosan, hogy az a beavatkozás, amit az utóbbi 250 évben a környezeten végeztünk milyen hatással vannak, ugyan ezek a behatások a kezdeti paraméterek minimális eltérése esetén lehet, hogy pont egy lehűlési folyamatot indítottak volna el!
A klíma változását több 10 000 éves vagy még nagyobb léptékben tekintve aztlátjuk, hogy valószínűleg az élet hatására a légköri CO2 folyamatosan deponálódik a talajban, a földkéregben, ezzel együtt a klíma átlaghőmérséklete is csökken nagyléptékben, annak ellenére, hogy közben a Nap által sugárzott energia jelentősen több 10%-kal is növekedett, mióta az élet létezik a Földön!
Ez egy általános folyamat, de ettől akár hosszabb időre is eltérések mutatkoznak.
Az utóbbi pár millió évben olyan alacsony szintre esett vissza a CO2 szint, ami miatt egy jégkorszak köszöntött be. A kaotikus rendszerekre jellemző egyfajta kétállapotú viselkedés lépett fel, a hosszabb (40-50 000 éves) eljegesedés (glaciális) időszakait, megszakítja a rövidebb (pár ezer, 10 ezer évet ritkán meghaladó) időszak. A jelenlegi interglaciális már több mint 12 000 éve tarta, ami kirívóan hosszú idő. Mellesleg ennek köszönhetjük az egész fejlett civilizációnkat.
Az utóbbi félmillió év mintázatait elemezve kb 6 ezer éve már be kellett volna köszöntenia a klíma drasztikus hűlésének, ami szerencsére nem következett be.
Nem tudjuk mi a trigger mechanizmus akár a glaciális, akár az interglaciális indításánál, vagy hogy esetleg olyan mértékben változtattuk már meg a bolygónkat, hogy ebből a jelenlegi 5 millió éve tartó jégkorszakból gyakorlatilag kiléptünk.
3 kérdés, egyikre sem tudjuk a választ és mindegyik fontosabb, mint hogy ki mennyi CO2-t bocsájt ki a légkörbe! -
#33
Az égbolt töredékét borítja csak kondenzcsík mind időben mind egy adott pillantban nézve. Fing a szélben kategória. -
#32
Nagyon röviden.
-
#31
Feltéve, ha a vízpára kicsapódik és felhő képződik belőle, mert ha nem akkor úgy viselkedik, mint a CO2.
Azonban a felmérések szerint a felhős órák száma az utóbbi évtizedekben kimutathatóan növekedett, ezáltal csökkent a felszínt érő energia mennyisége.
Szal a dolog nagyon összetett, mert mindemellett a vízgőz minden hatása nem 100%-ig tisztázott, kb enyire "egzakt" a klimatológia hozzáállása:
Compound Contribution (%)
Water vapor and clouds 36 – 72%
Carbon dioxide 9 – 26%
Methane 4–9%
Ozone 3–7%
(Lásd Wiki http://en.wikipedia.org/wiki/Greenhouse_gas)
A felhőképződést jelentősen befolyásolják az aeroszolok, a por, amely a vízcseppek, jégkristályok kicsapódást inicializáló magokként kapnak szerepet. (Lásd szmog szélsőséges esetben).
Az emberi tevékenység, a környezetszennyezés jelentős aeroszol kibocsájtással jár, a fejlett országokban azonban ezek nagysága csökken, a feltörekvőkben viszont növekszik. Ebben az esetben tehát a környezetszennyezésnek olyan elentmondásos hatása van, hogy ellen hat a klíma felmelegedési folyamatának.
Fontos tényező, csak éppen marhára nem beszélnek róla.
Szal a dolog összetett, az egész klímaváltozás CO2 kérdésre történő redukálása gyakorlatilag arra jó, hogy egyfajta vallást, mozgalmat kreáljanak a dologból. A környezetszennyezés kérdését azokban az országokban is folyamatosan napirenden tartsák, a lakosságot folyamatos lelkiismereti nyomás alatt tartsák, ahol azért valójában a legtöbbet teszik! -
gforce9 #30 Csak épp a vízpára és az annak megnövekedésével együtt növő felhőzet a beeső sugárzást is blokkolja. A CO2 viszon a beeső sugárzást egyáltalán nem blokkolja csak a kifelé sugárzott hőt nyeli el, szórja, veri vissza. Ugyanis a CO2 csak infra tartományban blokkolja az elektromágneses sugárzást. A látható tartományban nem. A hősugárzásnak a CO2-vel szennyezett levegő olyan, mint a látható fénynek a köd. -
mizar1 #29 Nem erről van szó, ezt mindenki tudja, hanem a mennyiségről. Nagyon kevés a négy deci az ezer literhez képest, kevesebb mint fél ezrelék.
A víznek nagyságrendekkel nagyobb szerepe van a hőháztartásban. -
ostoros #28 Mizar, erről nem kell kimutatás. Ez tudományos tény. A szén-dioxid molekulák a fény nagyobb részét nyelik el, mint a levegő normál 1 és 2 atomos komponensei.
Mert nagyobb a szabadsági foka.
Szerk:
Fény alatt természetesen nem a látható fényt értem, mielőtt bárki belekötne.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2015.02.04. 03:38:32 -
mizar1 #27 Tudod, hogy ez milyen kicsi érték?
Légköbméterenként nem három, hanem közel négy deci széndioxid.
Tudnál mutatni egy mérést, amely kimutatja, hogy egy köbméter olyan levegő, amelyben négy deci széndioxid van, több hőt tárol illetve tart vissza, mint az amelyik csak három decit? -
#26
Az a világ régóta lehetne ott, ha nem kapnának utánpótlást, ugyanis Ausztrália önmagát még kajával sem tudná ellátni soha. -
ostoros #25 A végén tényleg Mad MAX lesz ott, csak nem a kőolaj hiánytól... -
#24
Mar a tehenszellentest is merik. :) 1db szarvasmarha=300 liter metan/nap es van beloluk majdnem 2 milliard a foldon -
rx324 #23 Ez pont azt mutatja, hogy igenis az emberi tevékenység/ipar a mostani CO2 emelkedés oka. Ugyanis jelenleg kb 400 ppm-nél járunk (lásd http://co2now.org/). Az általad belinkelt diagrammon 1 pixel kb 1000 év, az utsó pár év "tűskéjét" már nem is tudja ábrázolni...
Amúgy a CO2 egy részét elnyelik a tengerek/óceánok. Amikor azok telítődnek (remélem nem jutunk el oda) akkor gyorsan mars-formálódni fogunk...
-
#22
Jaj ne mar, 20 evvel ezelott meg a napkitorest se tudtak meg elorejelezni (Quebec), nem hogy visszafele. -
#21
Ismerd meg belülről is. ;-) -
#20
Kívülről tudom azt is!
XD -
#19
1. Ezt arra érted, hogy miért nem mérvadóak az 1650 előtti adatok?
1-2 száz évre visszamenőleg ismerjük a nap aktivitását, napfoltok számát, a sarki jégből kinyerhető adatokat, co2, por, metán akármi. Rengeteg tényezőt ismerünk. A kérdés az, hogy ha a jelenlegi katasztrófamodelljeinket a pár száz/ezer évvel ezelőtti klímára visszafelé alkalmazzuk, akkor vajon mit mutatnak? Csak kérdezem. Ha tudsz olyan tanulmányt mutatni, ami ezeket a hőmérsékleti adatokat jósolja visszamenőleg, akkor egy fokkal nagyobb bizodalmam lesz a karbondioxidistákban.
2. Félreértesz. Én nem klímaváltozás tagadó vagyok, hanem agnosztikus. Azt tagadom, hogy pontosan ismerjük a változás okát, főbb tényezőit. Amit felvázoltál az egy lehetséges forgatókönyv, a másik 50 szintén valószínű mellett. A klimatológusok is jelentős eltéréseket mondanak, hogy az egyes paraméterek milyen mértékig változnak, az milyen mértékig befolyásolja pl pont a hőmérsékletet.
És még tagadom azt is, hogy bárminemű jelentős hatással lehetünk a következő évszázadok klimatikus eseményeire. Egyszerűen az előző miatt, amit teszünk annak nem tudjuk, hogy milyen hatása lehet, és a kormányok közötti összehangolt tevékenység is hiányzik és még fog is jósokáig, csak mert a különböző földrajzi viszonyok között élő népeknek más és mások az érdekeik. És vajon pl. a CO2 kibocsájtás visszafogásával nem azt érjük el, hogy a glaciális ciklus annak rendje szerint beindul és viszonylag gyorsan megint az eljegesedés korába lépünk? Tudjuk, hogy ez lehet a vége!?
Hát nem!
A magam részéről mondjuk inkább lógatom a lábam egy 30 fokos óceánba, mint ások elő zúzmókat a másfél méteres hóból.
Azt se tudjuk, hogy a CO2 kibocsájtás visszafogása tényleg csökkenti a felmelegedést egyáltalán. Ha a pozitív visszacsatolás beindult, akkor a melegedő tengerek egyre több CO2-t bocsájtanak ki, és a rendszer már megfutott mint a csernobili reaktor.
Csak azt mondom, hogy minden erőforrásunkat nem az egyik tényező kordában tartására, hanem a túlélésre kell fordítani. Egyszerűen nincs elég tudásunk arra, hogy eldönthessük, hogy mik a szükséges intézkedések, és azoknak pontosan milyen hatásai lesznek. Csak mert nem létezik olyan tudomány, hogy klímamérnökség, ilyet egyetemen nem oktatnak. -
#18
Megélhetési tudós? Az milyen? Mint a megélhetési villanyszerelő például? :D Ennyi életművészt, úristen.... :D
------
Egyértelmű, hogy a Föld klímája amúgy is felmelegedési fázisban van. Hogy mennyire segít rá az ember, illetve rásegít-e egyáltalán, az már más kérdés, de én sem hinném, hogy a szén-dioxid az ok, ha egyáltalán van okozat... -
#17
Ja, vagy úgy - benyelsz mindent, amit találsz. Viszont letölthető egy kis szakirodalom is, az miért kerülte el a figyelmed? -
#16
Internet? Megvolt?
-
#15
Te nem vagy normális. Honnan szeded ezt a sok baromságot?! :-O -
Ender Wiggin #14 ja, az ember tehet róla. igaz, 100 millió évvel a dínók előtt is volt már több ilyen melegedési ciklus is, méghozzá jóval magasabbra növelve az átlaghőmérsékletet, és lám, vagy 8-10 alkalommal jött a lehűlés is. szintén az emberi beavatkozás nélkül. lehet melegrekordokkal dobálózni, de azt is érdemes nézni, hogy minden évben van olyan hely, ahol meg 50-70 éves hidegrekord dől meg. persze a kiszámítható felmelegedés jegyében.
Utoljára szerkesztette: Ender Wiggin, 2015.02.03. 17:19:27