Ausztrália melegszik fel a leggyorsabban 

Nem akartam az elejet is belinkelni, na de most mar mindegy.

What ? Elmondom a savasodasa a tengereknek/oceanoknak magasabb mint 10 millio eve.

kicsit olvasgass

"
Ön itt áll: Főoldal / Cikkek / A tenger
A tenger
Nyelv megváltoztatása
Topics: Biodiverzitás Halállományok
A tengeri biodiverzitás nyomás alatt

Canakkale megye a Dardanellák két oldalán terül el, a Márvány-tengert köti össze az Égei tengerrel: partjai érintik Európát és Ázsiát is. Itt írta meg Homérosz az Iliászban a mitikus trójai faló történetét, és 130.000 katona halt meg Gallipolinál az I. világháborúban. Ma a canakkalei kikötő színes jachtokat fogad, amelyek megállnak útjuk során ezen a történelemben és mitológiában gazdag területen.

A part mentén néhány kilométert haladva Behramkale-ben találkoztunk Saim Erol-lal. Egyike ő a kevés aktív halásznak, akik megmaradtak ebben a kis halászfaluban, amit a híres Athéné templom helyé alapítottak és ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik az Edremiti öbölre. „Tegnap kivetettem több mint 700 méter hálót. Mindössze négy vörös márnát fogtam. Még a dízelolajat sem éri meg, amit felhasználtam.” - mondja Saim, aki ezeken a vizeken halászik már több, mint 20 éve.

Az a szomorú igazság, hogy egyre kevesebb halat lehet fogni és egyre több hajó üldözi őket. Végignéz saját hat méter hosszú hajóján aztán egy nagyobb hajón kinn a tengeren hozzáteszi: „Mindent tudok erről a partszakaszról, hogy hol kell halászni és mikor. De megváltoztak a dolgok. Amit én tudok, úgy tűnik, már nem érvényes. A tenger változott”.

Az elmúlt 20 évben, ahogy a terület kirándulóhellyé változott, a legtöbb halász feladta, és ma a megélhetésért turistákat szállít távoli strandokra, amelyek csak hajóval érhetők el. „Ebből legalább van egy kis pénz, amit félre lehet tenni télre” - mondja Hasan Ali Özden, nyugalmazott tanár és amatőr halász. „Körülbelül öt mérföldre nyugatnak, Sivrice-ben a halászok szerencsésebbek. Néha belebotlanak a kardhalak vándorlásának útjába. Az jó pénz. De ez jó sok évvel a bőség évei után történt.”
A klímaváltozás hármas hatása, betolakodó idegen fajok és savasodás

A halgazdaságok erősen függenek az egészséges tengeri ökoszisztémától, de a klímaváltozás megváltoztatta a dolgok menetét.

Nuran Ünsal professzor az Isztambuli Egyetemtől rámutat a vándorlási minták változására és ennek a halállományra gyakorolt hatására. A nagy gazdasági értéket képviselő vándorló fajták, mint az atlanti-óceáni bonitóhal, a kék hal vagy makréla, délre vándorolnak, a Földközi tenger felé ősszel és északra, a Fekete-tengerbe tavasszal, ott szaporodnak. Évről évre azonban állandóan kevesebb hal vonul keresztül a török tengerszoroson.

„A szükséges áramlatok szempontjából rendkívüli fontosságú vízhőmérsékletben és az évszakokra jellemző szelekben bekövetkezett változás, megváltoztatta vonulási mintáikat” - mondja Ünsal professzor - „Az ilyen fajoknak sajátos körülményekre van szüksége, ilyenek a vízhőmérséklet és az élelem mennyisége, és elég időre a szaporodáshoz.”

„Húsz évvel ezelőtt szeptemberben vonultak dél felé. Most, hogy a Fekete-tengernek magasabb lett a hőmérséklete, nem kell dél felé vonulniuk egészen október közepéig, november elejéig. Ez azt jelenti, hogy rövidebb ideig tartózkodnak a Földközi tengerben és ennek az az eredménye, hogy kevesebben vannak és kisebbek, amikor visszatérnek északra.”

A halak a melegebb vízben kutyaszorítóba kerülnek: ahogy adaptálódnak, az anyagcseréjük felgyorsul. Gyorsabban növekednek, habár kisebb felnőtt halak lesznek, és amellett több élelemre és oxigénre van szükségük felgyorsult anyagcseréjükhöz. Ugyanakkor a víz hőmérsékletének növekedésével a vízben lévő oxigén mennyisége csökken. Sok hal tapasztalja meg azt, amit az „oxigén szorításának” neveznek: szükségletük növekszik, de a kínálat csökken.

A klímaváltozás megváltoztatja a tengervíz só- és savtartalmát és azt a módot, ahogy ez rétegekbe rendeződik. A hatás katasztrofális lehet. Lehet, hogy összeomlanak a korallzátonyok, betolakodó fajok és betegségek terjednek el, elvesznek a csúcsragadozók és végső soron a tengeri tápláléklánc teljes szerkezete elvész.
Betolakodó fajták

Az 1980-as évek végén a Fekete-tenger szardella állománya - több tényező együttes hatása miatt - összeomlott. Ezek közé tartozott a túlhalászás; a tápanyag feldúsulása (különösen a Duna felől); a klímaváltozás miatt magasabb vízhőmérséklet; és a régióban megjelenő új faj betolakodása: a Mnemiopsis leidyi, egy bordásmedúza, amelyik eredetileg az Atlanti óceán északnyugati részén élt.

Bekerülve a Fekete-tengerbe - legnagyobb valószínűséggel teherhajók ballasztvizében - a Mnemiopsis leidyi lárvákkal és olyan organizmusokkal táplálkozik, amelyek egyébként a szardellákat táplálták volna. Az 1990-es években egy másik bordásmedúza faj, a Beroe Ovata került szintén véletlenül a Fekete-tengerbe, ennek a zsákmányállata szinte kizárólag a Mnemiopsis leidyi. A Mnemiopsis leidyi-re vadászó ragadozó megjelenése, az 1991-től 1993-ig hűvösebb hőmérséklet és a tápanyagok folyamának csökkenése az összeomlás idején lecsökkentet halászattal együtt, némileg csökkentette a szardellákra nehezedő nyomást. Azóta a Fekete tenger ökoszisztémája a helyreállás jeleit mutatja.

Hasonló ökoszisztéma változás volt megfigyelhető a Balti tengerben. A túlhalászás és a klímaváltozás megváltoztatta a Balti tenger halállományát, már nem a tőkehal dominál, hanem a hering és a sprotni.

Akár szándékosan, akár véletlenül hozták be, a betolakodó fajok súlyos károkat okoznak az embereknek, az őshonos növény- és állatfajoknak. A betolakodó fajok problémája várhatóan csak rosszabb lesz az elkövetkező évszázadban a klímaváltozás és a kereskedelem és idegenforgalom növekedése miatt.

Kék szén: a savteszt

A Föld óceánjai felmérhetetlen „kék” szén tartályok (vagyis széndioxid tárolók). Ténylegesen ezek a bolygó legnagyobb széntárolói annyira nagyok, hogy a szárazföld, beleértve az erdőket is, csak alaposan lemaradó második helyezett. Ezek a természetes tartályok évezredeken át hatékonyan működtek, kiegyenlítő rendszerük megóvta a bolygót az üvegház gázok által okozott hirtelen klímaváltozástól. De ma már a széndioxid gyorsabban szaporodik a légkörben, mint hogy a föld és az óceán el tudná nyelni.

A fokozott széndioxid felvétel a légkörből növelte az óceán átlagos savasságát . 2100‑ra az óceán valószínűleg savasabb lesz, mint bármikor az eltelt 20 millió évben. A savasodás hatására csökken a karbonát ion mennyisége, amire szükség van az aragonit és a kalcit kialakulásához - ez a kalcium karbonát két formája, amit számos tengeri organizmus használ héjának vagy vázanyagának felépítéséhez.

Európában a kutatók változásokat kezdtek észrevenni a tengeri tápláléklánc legelején található mikroszkopikus élőlények héjában és csontvázában. A meszesedés csökkenő rátája valószínűleg azonnali hatást gyakorol e mikroszkopikus élőlények túlélő képességére és arra a nagyszámú fajra, amelyek belőlük táplálkoznak.

A korállok különösen veszélyeztetve vannak, mert ezek is meszesedés útján építik a vázukat, és ezekből lesz az, amit korallszirtnek látunk. A korallszirtek nem kevesebb, mint kétmillió tengeri fajnak adnak otthont, és forrásául szolgálnak a világ fejlődő országaiban kifogott halmennyiség egynegyedének.

A savasodás következményei jócskán túlmennek a tengeri élőlények meszesedésére gyakorolt hatáson. A savasabb víz jelentős hatást gyakorolhat egyes nem-meszesedő fajok, mint pl. a tintahal lélegzésére (11). Habár az óceán savasodásának a következményeit még nem határozták meg teljes mértékben, a becslések szerint ezeknek a „kék szén tárolóknak” évente hét százalékát veszítjük el - ez hétszerese az 50 évvel ezelőtti rátának.

Az erdőkhöz és a földhöz hasonlóan a tengeri ökoszisztémáknak is fontos szerepet kell játszaniuk a klímaváltozás elleni küzdelemben. Ha bármelyikük veszít, az katasztrofális lenne, ámbár még ma sem értjük pontosan, hogy az élet az óceán felszíne alatt milyen gyorsan változhat meg."

A komoly savasodás majd olyan 3000 ppm-nél jön!
A dinók idejében kb. 2000 volt amúgy, ma meg olyan 400 ppm, az az ipari forradalom óta 1/3-ával emeltük, ezt persze főleg a XX. szd-ban. Feltéve, hogy a CO2 kibocsájtás nem szűnik meg, de kb a mai szinten stabilizálódik akkor is van vagy 1000 évünk addig! A dinók idején jelent meg, vagy terjedt el a planktonok 12 csoportjából 5.

Nemmellesleg 2000 ppm környékén hozzák valamiért a növények a maximális hozamot, szal tőlük sem olyan idegen dolog ez a széndixid (lásd még CO2-trágyázás).
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.02.05. 12:51:54

Javaslom melyedj el az oceanok co2 felvetelenek mertekeben az utolso 10 evben.
Meresek vannak ezzel kapcsolatban. Az eszaki oceanok mar csak az 50 szazalekat tudjak felvenni (tehat 10ev alatt a felere csokkent), mig ez a deli vizeknel mindossze 10%.
Mindez mondom az elmult 10 evben. Amikor pedig mar nem tudja majd flvenni a hutes romlik egyre jobban beindul a savasodas, a tengeri novenyek amik szinten oxygen termelnek elhalnak es sorolhatjuk , mit is idezunk most elo.

Kicsit továbbgondolva a dolgokat. Akár még dúrvább következtetésre is juthatunk. Pl, hogy a légköri CO2 szerepe alapvetően nem az, hogy üvegházgázként emeli a felszíni hőmérsékletet (mert ez elsősorban úgytűnik inkább a felszín albedójától függ).
Sokkal inkább ellentétes, mégpedig az, hogy a CO2 növeli a légkör hőkapacitását, gyakorlatilag kisimítja a hirtelen változásokat. Vagy egy hirtelen CO2 szint növekedés azt is jelentheti, hogy nemhogy melegszik a felszín és a légkör, hanem a CO2 éppenhogy akkumulálja az energiát annélkül, hogy ez hőmérséklet növekedést eredményezné! Akár elkezdi hűteni a légkört ami pl több cspadékot, havat a jégkorszak beindulását is eredményezheti.

A CO2 hőkapacitás növelő képességét az autóiparpan a NOX emisszió csökkentésére használják. A kipufogógázt, az abban levő CO2-t az AGR szelepen keresztül visszavezetik a hengerbe ezáltal hűtik a hengert, csökkentik az égés hőmérsékletét, megakadájozzák a légköri nitrogén oxidációját.

Köszi!
Jó kis elmélet.

Ügy tűnik, hogy a klimatológusok csak olyan apróságokról felejtkeznek el, mint a feketetest sugárzást leíró törvények, meg egyéb "hülyeségek".
XD

Azért van ilyen is, ha kutakodik az embör:

http://ruby.fgcu.edu/courses/twimberley/EnviroPhilo/Ferenc.pdf

http://atlatszo.hu/wp-content/uploads/2012/04/Zagoni_MTA_jelentes-11.pdf

http://youtu.be/pUSxwGK3oKc


Utoljára szerkesztette: mizar1, 2015.02.04. 11:09:59

Csak egy megjegyzés:
Ellentmondás van az anyagban. A CO2 kibocsájtással kapcsolatban elhangzott, hogy az ember nagyarányú kibocsájtása elött a természetes kibocsájtás és elnyelés egyensúlyban volt, amit az emberi kismértékű (kb 2-3%) kibocsájtás felborított.
Nincs ilyen egyensúly, a klíma folyamatosan változik (több száz éve és nem csak a 20. szd-ban melegszik), ahogy elhangzott tengerek hőmérsékletének kisarányú növekedési indíthatja a glaciális végét jelentő felmelegedési folyamatot, ami a tengerek fokozott CO2 kibocsájtásával jár.

A tengerekben 40 000 X annyi CO2 van mint jelenleg az atmoszférában. A kérdés az, hogy eddig mi állította le mindíg ezt a melegedési/kibocsájtási folyamatot az interglaciálisok végén!?

Javaslom ismerkedj meg a gradiens fogalmával...

" Jaj ne mar, 20 evvel ezelott meg a napkitorest se tudtak meg elorejelezni (Quebec), nem hogy visszafele."

Na ez egy tökéletes példa volt!
A nap és a klíma az időjárás is kaotikus rendszer. Ami azt jelenti, hogy nincs semmiféle egyensúlyra törekvés, a rendszer önmagától tud viszonylag szélsőséges állapotok között változni. A kaotikus rendszer állapotainak előrejelzése viszont gyakorlatilag matematikai, fizikai korlátba ütközik, soha nem lesz olyan, hogy egy évre előre megmondjuk, hogy adott napon milyen időjárás várható pl. Marcaliban.

Nem tudhatjuk pontosan, hogy az a beavatkozás, amit az utóbbi 250 évben a környezeten végeztünk milyen hatással vannak, ugyan ezek a behatások a kezdeti paraméterek minimális eltérése esetén lehet, hogy pont egy lehűlési folyamatot indítottak volna el!

A klíma változását több 10 000 éves vagy még nagyobb léptékben tekintve aztlátjuk, hogy valószínűleg az élet hatására a légköri CO2 folyamatosan deponálódik a talajban, a földkéregben, ezzel együtt a klíma átlaghőmérséklete is csökken nagyléptékben, annak ellenére, hogy közben a Nap által sugárzott energia jelentősen több 10%-kal is növekedett, mióta az élet létezik a Földön!
Ez egy általános folyamat, de ettől akár hosszabb időre is eltérések mutatkoznak.

Az utóbbi pár millió évben olyan alacsony szintre esett vissza a CO2 szint, ami miatt egy jégkorszak köszöntött be. A kaotikus rendszerekre jellemző egyfajta kétállapotú viselkedés lépett fel, a hosszabb (40-50 000 éves) eljegesedés (glaciális) időszakait, megszakítja a rövidebb (pár ezer, 10 ezer évet ritkán meghaladó) időszak. A jelenlegi interglaciális már több mint 12 000 éve tarta, ami kirívóan hosszú idő. Mellesleg ennek köszönhetjük az egész fejlett civilizációnkat.
Az utóbbi félmillió év mintázatait elemezve kb 6 ezer éve már be kellett volna köszöntenia a klíma drasztikus hűlésének, ami szerencsére nem következett be.
Nem tudjuk mi a trigger mechanizmus akár a glaciális, akár az interglaciális indításánál, vagy hogy esetleg olyan mértékben változtattuk már meg a bolygónkat, hogy ebből a jelenlegi 5 millió éve tartó jégkorszakból gyakorlatilag kiléptünk.
3 kérdés, egyikre sem tudjuk a választ és mindegyik fontosabb, mint hogy ki mennyi CO2-t bocsájt ki a légkörbe!

Az égbolt töredékét borítja csak kondenzcsík mind időben mind egy adott pillantban nézve. Fing a szélben kategória.

Nagyon röviden.

Feltéve, ha a vízpára kicsapódik és felhő képződik belőle, mert ha nem akkor úgy viselkedik, mint a CO2.
Azonban a felmérések szerint a felhős órák száma az utóbbi évtizedekben kimutathatóan növekedett, ezáltal csökkent a felszínt érő energia mennyisége.
Szal a dolog nagyon összetett, mert mindemellett a vízgőz minden hatása nem 100%-ig tisztázott, kb enyire "egzakt" a klimatológia hozzáállása:

Compound Contribution (%)
Water vapor and clouds 36 – 72%
Carbon dioxide 9 – 26%
Methane 4–9%
Ozone 3–7%
(Lásd Wiki http://en.wikipedia.org/wiki/Greenhouse_gas)

A felhőképződést jelentősen befolyásolják az aeroszolok, a por, amely a vízcseppek, jégkristályok kicsapódást inicializáló magokként kapnak szerepet. (Lásd szmog szélsőséges esetben).
Az emberi tevékenység, a környezetszennyezés jelentős aeroszol kibocsájtással jár, a fejlett országokban azonban ezek nagysága csökken, a feltörekvőkben viszont növekszik. Ebben az esetben tehát a környezetszennyezésnek olyan elentmondásos hatása van, hogy ellen hat a klíma felmelegedési folyamatának.
Fontos tényező, csak éppen marhára nem beszélnek róla.

Szal a dolog összetett, az egész klímaváltozás CO2 kérdésre történő redukálása gyakorlatilag arra jó, hogy egyfajta vallást, mozgalmat kreáljanak a dologból. A környezetszennyezés kérdését azokban az országokban is folyamatosan napirenden tartsák, a lakosságot folyamatos lelkiismereti nyomás alatt tartsák, ahol azért valójában a legtöbbet teszik!

Csak épp a vízpára és az annak megnövekedésével együtt növő felhőzet a beeső sugárzást is blokkolja. A CO2 viszon a beeső sugárzást egyáltalán nem blokkolja csak a kifelé sugárzott hőt nyeli el, szórja, veri vissza. Ugyanis a CO2 csak infra tartományban blokkolja az elektromágneses sugárzást. A látható tartományban nem. A hősugárzásnak a CO2-vel szennyezett levegő olyan, mint a látható fénynek a köd.

Nem erről van szó, ezt mindenki tudja, hanem a mennyiségről. Nagyon kevés a négy deci az ezer literhez képest, kevesebb mint fél ezrelék.
A víznek nagyságrendekkel nagyobb szerepe van a hőháztartásban.

Mizar, erről nem kell kimutatás. Ez tudományos tény. A szén-dioxid molekulák a fény nagyobb részét nyelik el, mint a levegő normál 1 és 2 atomos komponensei.
Mert nagyobb a szabadsági foka.
Szerk:
Fény alatt természetesen nem a látható fényt értem, mielőtt bárki belekötne.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2015.02.04. 03:38:32

Tudod, hogy ez milyen kicsi érték?
Légköbméterenként nem három, hanem közel négy deci széndioxid.
Tudnál mutatni egy mérést, amely kimutatja, hogy egy köbméter olyan levegő, amelyben négy deci széndioxid van, több hőt tárol illetve tart vissza, mint az amelyik csak három decit?

Az a világ régóta lehetne ott, ha nem kapnának utánpótlást, ugyanis Ausztrália önmagát még kajával sem tudná ellátni soha.

A végén tényleg Mad MAX lesz ott, csak nem a kőolaj hiánytól...

Mar a tehenszellentest is merik. 😊 1db szarvasmarha=300 liter metan/nap es van beloluk majdnem 2 milliard a foldon

Ez pont azt mutatja, hogy igenis az emberi tevékenység/ipar a mostani CO2 emelkedés oka. Ugyanis jelenleg kb 400 ppm-nél járunk (lásd http://co2now.org/). Az általad belinkelt diagrammon 1 pixel kb 1000 év, az utsó pár év "tűskéjét" már nem is tudja ábrázolni...

Amúgy a CO2 egy részét elnyelik a tengerek/óceánok. Amikor azok telítődnek (remélem nem jutunk el oda) akkor gyorsan mars-formálódni fogunk...

Jaj ne mar, 20 evvel ezelott meg a napkitorest se tudtak meg elorejelezni (Quebec), nem hogy visszafele.

Ismerd meg belülről is. ;-)

Kívülről tudom azt is!
XD

1. Ezt arra érted, hogy miért nem mérvadóak az 1650 előtti adatok?
1-2 száz évre visszamenőleg ismerjük a nap aktivitását, napfoltok számát, a sarki jégből kinyerhető adatokat, co2, por, metán akármi. Rengeteg tényezőt ismerünk. A kérdés az, hogy ha a jelenlegi katasztrófamodelljeinket a pár száz/ezer évvel ezelőtti klímára visszafelé alkalmazzuk, akkor vajon mit mutatnak? Csak kérdezem. Ha tudsz olyan tanulmányt mutatni, ami ezeket a hőmérsékleti adatokat jósolja visszamenőleg, akkor egy fokkal nagyobb bizodalmam lesz a karbondioxidistákban.

2. Félreértesz. Én nem klímaváltozás tagadó vagyok, hanem agnosztikus. Azt tagadom, hogy pontosan ismerjük a változás okát, főbb tényezőit. Amit felvázoltál az egy lehetséges forgatókönyv, a másik 50 szintén valószínű mellett. A klimatológusok is jelentős eltéréseket mondanak, hogy az egyes paraméterek milyen mértékig változnak, az milyen mértékig befolyásolja pl pont a hőmérsékletet.

És még tagadom azt is, hogy bárminemű jelentős hatással lehetünk a következő évszázadok klimatikus eseményeire. Egyszerűen az előző miatt, amit teszünk annak nem tudjuk, hogy milyen hatása lehet, és a kormányok közötti összehangolt tevékenység is hiányzik és még fog is jósokáig, csak mert a különböző földrajzi viszonyok között élő népeknek más és mások az érdekeik. És vajon pl. a CO2 kibocsájtás visszafogásával nem azt érjük el, hogy a glaciális ciklus annak rendje szerint beindul és viszonylag gyorsan megint az eljegesedés korába lépünk? Tudjuk, hogy ez lehet a vége!?
Hát nem!
A magam részéről mondjuk inkább lógatom a lábam egy 30 fokos óceánba, mint ások elő zúzmókat a másfél méteres hóból.

Azt se tudjuk, hogy a CO2 kibocsájtás visszafogása tényleg csökkenti a felmelegedést egyáltalán. Ha a pozitív visszacsatolás beindult, akkor a melegedő tengerek egyre több CO2-t bocsájtanak ki, és a rendszer már megfutott mint a csernobili reaktor.
Csak azt mondom, hogy minden erőforrásunkat nem az egyik tényező kordában tartására, hanem a túlélésre kell fordítani. Egyszerűen nincs elég tudásunk arra, hogy eldönthessük, hogy mik a szükséges intézkedések, és azoknak pontosan milyen hatásai lesznek. Csak mert nem létezik olyan tudomány, hogy klímamérnökség, ilyet egyetemen nem oktatnak.

Megélhetési tudós? Az milyen? Mint a megélhetési villanyszerelő például? 😄 Ennyi életművészt, úristen.... 😄


------
Egyértelmű, hogy a Föld klímája amúgy is felmelegedési fázisban van. Hogy mennyire segít rá az ember, illetve rásegít-e egyáltalán, az már más kérdés, de én sem hinném, hogy a szén-dioxid az ok, ha egyáltalán van okozat...

Ja, vagy úgy - benyelsz mindent, amit találsz. Viszont letölthető egy kis szakirodalom is, az miért kerülte el a figyelmed?

Internet? Megvolt?
<#hehe>

Te nem vagy normális. Honnan szeded ezt a sok baromságot?! :-O

ja, az ember tehet róla. igaz, 100 millió évvel a dínók előtt is volt már több ilyen melegedési ciklus is, méghozzá jóval magasabbra növelve az átlaghőmérsékletet, és lám, vagy 8-10 alkalommal jött a lehűlés is. szintén az emberi beavatkozás nélkül. lehet melegrekordokkal dobálózni, de azt is érdemes nézni, hogy minden évben van olyan hely, ahol meg 50-70 éves hidegrekord dől meg. persze a kiszámítható felmelegedés jegyében.
Utoljára szerkesztette: Ender Wiggin, 2015.02.03. 17:19:27

1
Azert nem mert a kulso tenyezoket nem ismerjuk, nem volt semmilyen meres a kulso korulmenyekrol, ami befolyasolhatta a homerseklet valtozast vagy stagnalast, igy csak azt latod, hogy annyi volt a homerseklet.

2. Ugyebar azt is tudjuk ma mar, hogy a melegedes exponencialisan fog novekedni, a tengerek oceanok homerseklete novekedik,ami huti a kornyezetet, mikozben egyre kevesebb co2-t tudnak megkotni, a savasodasi egyeb folyamatokrol nem is beszelve. Kisebb az ozonreteg, nagyobb lesz a sugarzas es ez is tovabb melegitti majd az eghajlatot.
Errol mind az ember tehet. Lehet felrenezni es mondogatni, dehogy mi nem is tehetunk rola, aztan majd rajonnek, de akkor mar keso lesz, hiszen a tanulmanyok szerint ha most abbahagynank a karosanyag kibocsatast akkor is evszazadok kellenenek az okoszisztema helyrehozasahoz.
Az erdotuzeket meg ne keverjuk mar az erdoirtassal. Itt nincs utanpotlas, egyszeruen kivagjak felegetik a teruleteket, max szojat vetnek a helyere.De nem csak ez, de meg az allatanyesztes is hatassal van a klimara, lasd metan, ami huszszor karosabb a co2-nel. Es ez csak fokozodik.

Szerintem meg az emberiség az okozója de legalább lehet nwozni egy kicsit.

CO2 és a klíma alakulása 500millió évvel ezelöttől napjainkig.

forrás

nos véleményem szerint (akár csak lent pár fórum társnak) sem az ember a legfőbb okozója a felmelegedésnek.

Az elmúlt 500millió év klímaváltozása

Meg az autókat is nagyjából 3 motorral látni többnyire az utakon, amelyek az 5 literes szívó, az 5 literes turbó és az 5 literes biturbó. Aztán vannak azok a szép nagy kamionjaik, amiknek a traktoron van egy akkora konténer amit az itthoni kamionok vontatnak, és utána van az utánfutó egy másfélszer akkora konténerrel. Aztán a pirosnál amikor az első sorban állsz egy ilyen monstrum mellett, és zöld lesz a lámpa akkor azt veszed észre, hogy jé, állva hagy a hegy. Nyilván azok sem 1200es szívódízelek... Kis túlzással ugyan, de én ilyesmiket láttam arrafelé, szóval nem vagyok meglepve.

szerintem a repülőgépek okozzák a globális felmelegedést, azzal hogy állandóan felhősítést csinálnak, azt gondolnánk hogy a mesterséges felhők hűtik a bolygót, pedig nem, ez ennél sokkal bonyolultabb

https://www.facebook.com/154371208040835/photos/a.343351695809451.1073741825.154371208040835/573247739486511/?type=1&theater

Az erdőtüzek olyan természetes jelenségek, aemlyek segítik az erdők megújulását, az ember ezeket tudatosan akadályozza, ez az oka az erdők elöregedésének. De ahogy a cikkben is volt, nem előrelátóan folytatják az erdőgazdálkodást.
De a kérdés nem feltétlenül az, hogy mennyi erdőnek kéne lennie, vagy annak mennyi CO2-t kéne elnyelnie.

Miért nem mérvadóak az 1650-es adatok?
Igen az ipari tevékenység, az emberiség létszáma valamint a CO2 emisszió is akkor marginális nagyságú volt, majd kb 150 éve elkezdett exponenciálisan emelkedni.

Ehhez képest a fluktuációval a hőmérséklet emelkedése monoton lineáris, ami nem változott az utóbbi 150 év alatt sem, se pozitív se negatív irányba. Ha a grafikont levágom 150 évnél az jön ki, hogy jajj emelkedik a hőmérséklet és erről a CO2 tehet. Ha nem vágom le akkor meg látom, hogy nincs ez alapján bizonyítható korreláció a klíma helyi melegedése és az emisszió között.

Ne fordítva gondolkodj, elfogadva eleve amit az agyadba rágnak, hanem te magad is nézd meg az alapadatokat és ha az tényleg úgy van ahogy mondják akkor fogadd el!

Klimatológia szempontjából 50-100 év gyakorlatilag nem jelentős, nem vizsgálható időtartam. Aláírom, hogy ha nagy galibát csináltunk és emiatt változik most a klíma akkor az gáz. Csak ahhoz tudni kéne, hogy mit is csináltunk pontosan, de nem tudjuk. Mint ahogy azt sem tudjuk, hogy miért változott a klíma úgy az előző 1000, 2000 vagy 20 millió évben ahogy változott!

Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.02.03. 15:36:49

Nagy marhaság hogy az ember tehet a felmelegedésről de legalább egy pár megélhetési tudósnak van munkája ez is valami.

Novekszik. Ja par negyzetkilometer, mikozben evente mashol 13 millio hektarnyi erdot irtanak ki (gorogorszag egesz terulete).
http://www.erdekesvilag.hu/megfulladnak-az-europai-erdok/
Raadasul oregedik el europa erdosege. Nagyobb lombot pedig nem tud hozni, az ami nincs , mert kivagtak. Csak az elmult 30 evben a fold erdosegenek majd 20%-t pusztitottak el.
Es meg valamit a grafikonoddal kapcsolatban, a CO2 kibocsatas kovetkezmenye nem azonnal jelentkezik hanem tobb evtizedes csuszassal. Az 1650-es adatok pedig nem mervadoak, mert a nepesseg,ipar,erdoirtasok stb, gyakorlatilag elenyeszo allapotokat hordoztak a mostanihoz kepest, ill az 1910-es evektol.

Őööö, ja. Európában mondjuk növekszik az erdők mennyisége, a növekvő CO2 pedig olyan hatással van, hogy kitolódik a vegetációs időszak a mérsékelt égövben. Gyorsabban nőnek a növények, nagyobb tömegű lombot hoznak az erdők.
Európa bizonyos környezeti paramétrekeben messze jobban áll, mint pl 50 éve. A beépített területekben, ami viszont direkt változtatja a Föld sugárzási képét albedóját mondjuk úgy rosszabbul állunk. Több az út, a város. De ezt lexarjuk, merugye a CO2 a lényeg.

Csakhát itt meg egy másik, hosszabb időszakra vonatkozó grafikon ami azt mutatatja, hogy hőmérsékleti változás és CO2 kibocsájtás közötti korreláció gyakorlatilag zéró! (legalább is középangliában).



Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.02.03. 10:55:56

Igen valtozozz, csakhogy nem olyan mertekben volt befolyassal ra, mint az ember.
A kis jegkorszakban, a romai korban, a kora kozepkorban etc, nem volt ilyen merteku erdopusztitas,nem voltak ilyen ipari komplexumok,kozlekedesi eszkozok amik sok tizezerkobmetenyi szendioxidot kopkodnek a levegobe.
Meglehet nezni az iparosodas milyen kovetkezmennyel van a homersekletre.

Ausztrália az egyik legnagyobb CO2 kibocsátó, kőkeményen alapoznak a szénre. Sok van nekik, olcsón kitermelhető jó minőségű szén...

A klíma mindíg is változott, ha nem melegedett, akkor hűlt. Ebben a műfajban nincs olyan, hogy engyensúly.
Magyarország klímája a római korban a mai É-olasz klímának felelt meg, Európa klímaája a 8-12 szd.-ban 3-4 fokkal volt melegebb a mainál. A kis-jégkorszakban a 16-19 szd. között meg kb 1,5-kal volt hidegebb.

Az ember is persze hatással van a klímára, de egyrészt hogy hogyan az pontosan még nem tudható, illetve kérdéses, hogy létezik-e valójában bármilyen eszközünk az időjárás/klíma befojásolására? Értsd attól ha most jelentősen elkezdjük a CO2 kibocsájtást korlátozni annak vajon milyen hatása lesz, vagy lesz-e egyáltalán!?

Amúgy meg minmeghalunk!
XD