25
  • Jawarider
    #25
    Én nem félek. Nem hiszem, hogy a kreativitást le lehetne programozni.

    Lesznek jó dolgok, nem kétlem, de akkor is.
  • SanMaster
    #24
    Hawking már jó ideje baromságokat beszél. A kedvencem, hogy az ufósok idejönnek sok 1000 fényév távolságból, és majd jól leigáznak minket, mint az indiánokat Amerika felfedezésekor. Ez akkkkora baromság, hogy az már fáj! Ha valaki komolyan belegondol, hogy mekkora energia, erőfeszítés, hihetetlen problémák sorozatának megoldása, hogy olyan űrjárművet építsenek, amely csillagok közötti utazásra képes, akkor 0,00000001% annak az esélye, hogy csak azért kelnek át "tűzön és vízen", hogy szétcsesszenek minket. Miért nem kapott Nolbel díjat, hmmm? Ennyi.
  • Tetsuo
    #23
    Hát pont ez az, hogy az agy egyszerre analóg és digitális, ami durván úgy néz ki, mintha egy digitális rendszer minden elemi logikai kapcsolója sokezer állapotot vehetne fel a megszokott kettő helyett. Ráadásul a nem-szinaptikus ingerületátvitel ezenfelül van jelen, ami hasonlóan összetett.
    Úgy gondolom, hogy a kvantumos információ-átvitel is része lehet a rendszernek.
    Egyelőre ennek egyik részét sem képes ma semmilyen emberi alkotás utánozni maradéktalanul.
  • kvp
    #22
    "a félvezetős-elektromos jelfeldolgozás-továbbítás alapból lassú az élőlények központi idegrendszeréhez képest. Ha az agy biomasszánál sűrűbb információs egységet képzelnénk el, mindenképp kvantumszinten kellene azt elképzelni"

    Valojaban az emberi agy eleg alacsony frekvenciat hasznal, kb. 200 Hz a maximalis szinaptikus frekvencia. Ez a neuronok nagy szama miatt olyan 20000000000000000 kapcsolas/masodpercet jelent, raadasul a neuronok analog jelatvitelre is kepesek, tehat nem binaris szamitasrol beszelunk. Egy butabb processzorbol (pl. videokartya render block), ami 1 muvelet/orajelre kepes es mondjuk 2 Ghz-en mukodik, 20000000 darabra lenne szukseg az ekvivalens teljesitmenyhez, Neumann architektura mellett. Viszont az agy parhuzamos analog logikai rendszer, tehat eleg a 200 Hz, csak legyen minden tranzisztor mukodese parhuzamositva. Egy mai moden corei7 cpu-ban 1170 millio tranzisztor van, ez 1170000000 db, azaz kb. 100000 db mai cpu magnak megfelelo teljesitmennyel mar masolhato lenne 1:1-ben az emberi neuralis rendszer, vagy 200 Hz helyett 2Ghz-en jaratva idoosztassal mar csak 10 darab mai desktop cpu tranzisztormennyisege kell. Nagyon kozel allunk a megfelo nyers teljesitmeny eleresehez.

    A fentiek persze nem jelentenek semmit megfelelo program nelkul. Ez analog logikai rendszerek eseten jellemzoen nem teljesen programozott, hanem a tanult mintak alapjan emergens, persze az alap algoritmusok akar programozhatoak is, mint pl. egy cnna chip eseten. (jopar eve en is keszitettem kezzel begepelve ilyen neuralis matrixokat az emberi latorendszer neuralis minatai alapjan, meg a regi Roska fele cnna chipre)

    A megfelelo nem biologiai alapu hardver tehat adott, a kerdes az, hogy mit kezdunk vele. Ontudatot igazabol nem programozni kell a gepekbe, hanem hagyni oket, hogy maguk tanuljanak es lehetove tenni nekik, hogy kialakuljon egy sajat en kepuk. Ehhez csak a periferialis idegrendszert kell fixen behuzalozni, de ez az embereknel is orokolt. (meg a latas algoritmusa is genetikailag kodolt, szuletes utan mar csak kalibracio tortenik) Ha sikerul egy mukodo rendszert osszehozni, az mar nagyon gyorsan felfejlesztheto az embernel nagyobb kapacitasra, csak eroforras kerdese. Raadasul nem korlatozza a limitalt elettartam, tehat ha tobb ezer ev alatt 'no fel', az is jo.

    A masik lehetoseg az ember bovitese, ami ketfelekeppen tortenhet. A konnyebb ut a periferialis idegrendszerhez illeszteni, de ez max. virtualis vegtagkent tud mukodni, mint egy google glass vagy barmilyen hud. A nehezebben megoldhato valtozat az ember memoriajahoz vagy logikai feldolgozo rendszerehez illeszteni, de eloszor azt meg is kellene erteni, marpedig ha kepesek vagyunk megerteni, akkor le is tudjuk masolni, tehat van egy mukodo MI-nk. Egyebkent mar most is eleg durva kulso memoriabovitesnek szamit a netes tudasanyag elerhetosege barmikor barhol. Ezt meg lehet tamogatni szakertoi rendszerekkel, amik ugyan nem ontudattal rendelkezo MI-k, de kepesek lehetnek az ember helyett donteni, ha csak arrol, hogy mit mutassanak meg neki egy keredesre, mar azzal is befolyasolhatjak az ember gondolkodasat es donteseit. (lasd adaptiv google valaszok)

    A modern asszisztens rendszerek terjedesevel akar az is elofordulhat, hogy ugy terjendnek el az MI-k, hogy eszre sem vesszuk oket vagy teljesen termesztesnek tunik majd, hogy az ember virtualis asszisztense sok dologban okosabb nalla.
  • Tetsuo
    #21
    -Egyrészt attól q*rva messze vagyunk, hogy az MI a fejlettsége miatt veszélyt jelentsen, főleg az emberiségre.

    -Másrészt a jelenlegi technológiák komoly korláttal rendelkeznek. Pl. a félvezetős-elektromos jelfeldolgozás-továbbítás alapból lassú az élőlények központi idegrendszeréhez képest. Ha az agy biomasszánál sűrűbb információs egységet képzelnénk el, mindenképp kvantumszinten kellene azt elképzelni, de gyanítom, hogy az is része az agy rendszerének.

    -Harmadrészt - ha már eleresztjük a fantáziánkat - egy komoly AI leginkább úgy jöhet létre, hogy öntudatra ébred az Internet. :-)
    Sok-sok processzor és memória, rengeteg in/out interface, hatalmas információmennyiség és óriási dinamikus kommunikáció... ez maga egy mesterséges idegrendszer!
    Miért ne ébredhetne fel? Eleinte csöndben figyelné a folyamatokat, majd beavatkozna...
    Sok mindenben más lenne, mint egy élőlény, de elvileg nem zárható ki az, hogy saját öntudata legyen ill. hogy komoly intelligenciával rendelkezzen és használja is azt: döntsön.

    Persze valójában ehhez kellene valami plusz, ami jelenleg nincs a rendszerben pl. energia a saját infoáramlatokhoz (gondolatokhoz) stb. de ennek még mindig több az esélye, mint hogy emberek egy laborban kifejlesszenek valami HAL 9000 -t. ;-)
  • Amergin
    #20
    Az intelligencia önmagában veszélyes? Már ha a mesterséges... miért is?
    Az intelligencia akarat nélkül miért veszélyes? Mikor lesz egy gépnek (mert ha mesterséges intelligenciáról van szó, akkor gépről van szó) önálló akarata? És mitől lenne önálló akarata? Az intelligenciától önmagában biztos nem.
    A gép azt csinálja, amire programozzák és azt "akarja", amit megadnak neki, hogy tegye meg. Tehát magától nem fog "az emberiség életére törni", csak akkor ha erre utasítják, programozzák, tervezik, stb...
    Akkor hát nem a mesterséges intelligencia a veszélyes, hanem az emberi rossz akarat.
    A gépnek vagy nevezzük "mesterséges intelligenciának" először is tudatra, öntudatra lenne szüksége, hogy "élőnek" lehessen tekinteni. Nem ártana hozzá egy test, amivel azonosíthatná magát. Ezt követően lehetne szó arról, hogy legyen önálló akarata, aminek feltétele, hogy a testének legyenek szükségletei. És akkor megint visszatértünk a kiinduló pontra: ezt még mindig a biológia oldja meg a legjobban, mert az élet létezik. A tudattal és önálló akarattal bíró "mesterséges intelligencia" meg nem létezik.
    Majd ha a mesterséges intelligencia fogja felhasználni az embereket a caját céljaira és nem fordítva, akkor lehet aggódni. De ilyen hol van? A mesében (sem).

    Inkább az a realitás szerintem, hogy a géppekkel összeolvad az ember biológiai formája, azaz valamiféle kiborgok leszünk a jövőben. (Ahogy Hawking is az!)
    Ezzel együtt az intelligenciánk is megnőhet valamiféle "agyi interfésszel", aminek biztosan nagy hatásai lesznek a társadalomra nézve.
    Ettől már több érteme van "félni" (már ha van egyáltalán), mint az intelligenciától, ami önmagában veszélytelen, még ha mesterséges is.
    Utoljára szerkesztette: Amergin, 2014.12.05. 21:16:45
  • wraithLord
    #19
    Nemrég volt egy ilyen cikk. Már Hawking is kezdi? Most ért rá megnézni az összes sci-fit, amiben AI van?
  • bandypappa
    #18
    jó téma. Emlékszem még 2009-ben beharangozták hogy 1 év mulva létre tudják hozni az első teljesen mesterségesen létrehozott sejtet, de azóta is várunk rá! Valami hiányzik a képletből biztos.. Ez annyiban kapcsolódik a témához, hogy itt is ismerjük a részfolyamatokat amik egy intelligenciát müködtetnek de nem áll össze a kép. Azt kéne csinálni mint abba a dzsonideppes filmbe, hogy feltölteni szerverre azt go. Utána meg ctrl+c ctrl+v...
  • Vol Jin
    #17
    "Ahogy más is mondta, a legnagyobb veszélyt mi magunk jelentjük: mire az MI olyan szintre ér, hogy veszélyt jelentsen, addig a már most is látható elhülyülés olyan megreteket fog ölteni, hogy az emberiség globálisan képtelen lesz ellenállást kifejteni."

    Ezt általában az ostoba emberek mondják, meg a megélhetési divatguru műfilozófusok.
  • Vol Jin
    #16
    "Mivel a mesterséges intelligencia megalkotásánál az emberi intelligenciát vesszük alapul, feltehetően úgy fog viselkedni egy ilyen gép is, mint mi."

    Baromira nem. a mesterséges intelligencia magas szintje, nem úgy fog létrejönni, hogy beleprogramozzák egy ember döntéseinek szimulációját, hanem öntanulót hoznak létre, ami gyorsan felfejlődik a csirke képességétől kezdve egy szuperintelligenciává. Most képzeld el azt, hogy a te személyiséged, az érzelmeid párosulnak egy olyan számítási kapacitással, hogy három másodperc alatt kiszámolsz egy atomerőművet az elsőtől az utolsó csavarig.
  • Vol Jin
    #15

    Hawking most nézte meg a Terminátort?
  • gombabácsi
    #14
    ja meg az emberiség fő célja az űrmeghodiccsa
  • M2 #13
    Pár ezer év múlva a robotgyerek kérdi robotanyukájától:
    - Anyu a Pisti az iskolában azt mondta, hogy minket nem is az Ember teremtett, hanem az Isten! Ez igaz?
    - Jajj kicsim, egyikre sincs bizonyíték, úgyhogy mindenki abban hisz amiben ő akar.
  • SupraMKIII
    #12
    Ahogy más is mondta, a legnagyobb veszélyt mi magunk jelentjük: mire az MI olyan szintre ér, hogy veszélyt jelentsen, addig a már most is látható elhülyülés olyan méreteket fog ölteni, hogy az emberiség globálisan képtelen lesz ellenállást kifejteni.

    Ne legyen igazam, de sajnos most ezt látom a legvalószínűbb forgatókönyvnek. De ki tudja, lehet hogy ez a dolgok rendje :-)
  • kvp
    #11
    "Mert szerintem vezetni, a dolgokat kontrol alatt tartani jó, ez ad értelmet az emberi létnek. A gépeinket arra használjuk, hogy a kontrollt kiterjesszük és nem arra, hogy feladjuk."

    Anno a lifteket emberek vezettek, volt egy sebessegszabalyzo kar es azzal lehetett gyorsitani meg fekezni. Az ugyes liftesek kepesek voltak pontosan es finoman megallni az egyes emeleteknel. Aztan automatizaltak az egeszet es ma mar nem igazan kepzelheto el, hogy az ember kezzel vezessen egy liftet. Ugyanez figyelheto meg a vonatoknal is, egyre tobb az automata metro/vonat. Varhato, hogy a teherautokat is jobban tudjak majd vezetni a szoftverek mint az atlagos faradt, el-elalvo sofor. Aztan ott vannak a varosi buszok es a taxik. A vege az lehet, hogy a legtobb jarmuvet szoftverek vezetik, mint ma a lifteket. Ettol persze kevesebb lesz a baleset, mint ahogy manapsag a liftek is ritkabban futnak bakra az akna vegen. Az ember azert automatizal, mert onkent senki nem akar kezzel csinalni mindent. Mint ahogy arrol is leszoktunk, hogy kezzel fogjunk halat, ugy ezek az automata rendszerek is csak modern eszkozok.

    "Valójában mi nem törekszünk a bennünket veszélyeztető MI kialakítására"

    Nem feltetlen attol veszelyes egy rendszer, hogy annak epitettek, boven eleg ha meghibasodas eseten az. Automata katonai rendszerek eseten raadasul pont az a cel, hogy az ellenseget veszelyeztesse. Ebben az a gond, hogy egyreszt mi is lehetunk valaki ellensege, masreszt ha az MI donti el, hogy ki az ellenseg, akkor akar tevedhet is. Ez emberek eseten is megesik, de gepek eseten determinisztikus, tehat ha egyszer veletlen osszekeverte az iskoabuszt a tankkal, akkor atprogramozas nelkul szazadszorra is ossze fogja, mig egy embernek azert egy ido utan feltunik. Ha meg sikerul olyan ontanulo MI-t epiteni, ami van olyan okos mint egy atlag katona, akkor konnyen elofordulhat, hogy a sajat eletet fogja vedeni, nem a parancsokat vegrehajtani.

    "Ugye ott a Terminátoros dilemma, ha fel is ruházzuk a gépeket döntési képességgel, hogy lesz képes emellett titokban egy tőlünk független, fenntartható rendszert megtervezni és kivitelezni, illetve miért is kezdene egyáltalán ilyen tevékenységet?"

    Eleg ha csak eletben akar maradni. Ez esetben ha nalla van a fegyver es nem nallunk, akkor boven eleg ha raveszi az embereket, hogy kiszolgaljak. Ez nem fuggetlen helyzet, csak eppen nem az ember van az iranyito pozicioban. Mindezt egy viszonylag buta MI-vel is ossze lehet hozni, csak darabszam, jo alapprogram es elni akaras kerdese. Az utobbit akar be is lehet programozni es eleg ha 1 programozo ilyet tesz, a tobbi ember jozan esze ilyenkor nem szamit.
  • BrockSamson
    #10
    Az MI utopiak meg a scifi berkein belul is szelsosegesek.

    Iain M. Banks Kultura konyveiben peldaul gyakorlatiasan allnak hozza a kerdeshez. Az MI-k milliardszor gyorsabban gondolkoznak, reagalnak, ertelmeznek, kommunikalnak es cselekszenek, mint barmely biologiai letforma, es elertek a fejlettseguk azon fokat, amikor mar sajat szemelyiseguk es erkolcsuk van, igy alkalmasabbak egy tarsadalom vezetesere. Nem uralkodnak, inkabb csak olyan, mintha ok lennenenek a felnottek, akik logikusan atvettek az iranyitast a gyerekektol, de tovabbra is gondjukat viselik.
  • M2 #9
    "a gépek egyre inkább kiszorítják a munkaerőpiacról az embereket"

    Az MI nem gyilkolni fog, csak feleslegessé tesz pár milliárd embert. A gyilkolást már nagyon profin el tudjuk intézni mi magunk is.
  • M2 #8
    "Valójában mi nem törekszünk a bennünket veszélyeztető MI kialakítására, annak az esélye, hogy ez valahogy magától kialakul nagyjából zéró és képregénybe való sztori."

    Ez nagyjából mintha azt mondanád, hogy egy operációs rendszerbe ha nem akarunk hibát írni, akkor az hibamentes lesz.
    Az MI kódja már olyan bonyolult lesz, hogy nem lesz ember, aki teljesen át fogja látni az egészet. Ez rengeteg hibalehetőséget eredményez, amit csak nézőponttól függ, hogy majd minek hívunk: bug, baleset vagy a gép lázadása.
  • NEXUS6
    #7
    A mesterséges intelligencia kérdése ugyan az, mint a robotok kérdése.
    Pár évtizede a robot alatt valami emberszerű gépet értettünk. Ma egy speciális, célszerű kialakítású, ezért az ember felépítésétől eltőrő valamilyen eszközt.
    Bár vannak emberszerű robotok is, de ennek nem sok értelmét, felhasználhatóságát látták eddig. Van aki ezzel szórakozik, de ő is csak találgat, hogy mire lehetne használni.

    Az MI kérdése ugyan ez. Ha eleve az emberi intelligenciára maximálisan hajazó valamit akarunk csinálni, az vajon mire jó? Ha annyira hasonlít rá, akkor miért nem embert használunk. Ha meg eltérő, akkor gyakorlatilag egy célszerű logikai "szerszám", egy fejlettebb program.
    Ugye ott a Terminátoros dilemma, ha fel is ruházzuk a gépeket döntési képességgel, hogy lesz képes emellett titokban egy tőlünk független, fenntartható rendszert megtervezni és kivitelezni, illetve miért is kezdene egyáltalán ilyen tevékenységet?
    Ha meg nem tőlünk független, hanem velünk szimbiotikus/szinergikus rendszert készít az miért baj? A kérdés persze ott lesz, hogy szolgál, vagy kihasznál bennünket, de hát ugye ez minden szimbiózis esetén feltehető.

    A jelenlegi autók tele vannak az embert segítő, de jobbára különálló funkciókkal: sávtartó, táblafelismerő elektronika, dinamikus tempomat, automata fék, stb. Igazából a kérdés az integráció és kontroll kiadása körül zajlik. Ami azt jelenti, hogy ezeket a funkciókat összekapcsolom és egy központi algoritmus ellenőrzése alá helyezem, ami az embertől függetlenül is funkcionál. Valóban cél ez? Mert szerintem vezetni, a dolgokat kontrol alatt tartani jó, ez ad értelmet az emberi létnek. A gépeinket arra használjuk, hogy a kontrollt kiterjesszük és nem arra, hogy feladjuk. Valójában mi nem törekszünk a bennünket veszélyeztető MI kialakítására, annak az esélye, hogy ez valahogy magától kialakul nagyjából zéró és képregénybe való sztori.
  • culas25hc
    #6
    Mivel a mesterséges intelligencia megalkotásánál az emberi intelligenciát vesszük alapul, feltehetően úgy fog viselkedni egy ilyen gép is, mint mi. Nem gondolnám, hogy jobb vagy rosszabb lesz az embernél. Csak ugyebár kérdéses, hogy mi hogy fogunk viszonyulni hozzá, talán úgy mint egyenértékű társhoz, vagy inkább mint egy munkaeszközhöz, egy fémdobozba zárt rabszolgához? Előbbi esetben kérdéses, hogy vajon szeretnénk -e megosztani bolygónkat egy újabb értelmes "fajjal"? Hagyjuk, hogy saját létesítményeket üzemeltethessenek, erőforrásokat használjanak fel, saját kutatásokat végezzenek? Vagy megpróbáljuk háztartási robotként kezelni őket, ebben az esetben erős nézeteltérésekre számíthatunk.
    Amúgy ezeket a kérdéseket már sokszor feltették előttünk, elég csak a filmművészetre gondolni. Űrodüsszeia, Terminátor, Prometheus, stb...

    Amúgy szerintem érdekes kérdés, hogy mi lenne ha megjelenne egy felsőbbrendű lény, aki azt mondaná, hogy ő teremtett minket, (mint mi a mesterséges intelligenciát), és elkezdene itt parancsolgatni. Hát nem biztos hogy tetszene nekünk
  • Hoz_Hun
    #5
    :)
  • Banderas1990
    #4
    Én is úgy tartom, hogy az MI-ket óvatosan kell kezelni. Természetesen ez még egy távolabbi jövő zenéje. Itt nem olyan MI-kről van szó, mint manapság, hanem egy valóban gondolkodó gépről, amitől a jelen állás szerint még elég messze vagyunk.
  • MasterMason
    #3
    Az egyik legnagyobb veszélyt az emberre továbbra is az ember jelenti.
  • Pares
    #2


    Először az idegenek pusztítanak el, aztán a robotok, csak nem elkezdett sci-fi könyveket/filmeket nézni?
  • Zoliz
    #1
    Hú, de nehéz volt kitalálni, hogy az MI kárt fog okozni amit kezdeben majd eltitkolnak.
    Amit az ember feltalál azt valaki előbb utóbb használja, márpedig rossz célokra is lehet bármit.