63
-
teddybear #63 Elolvastam a cikket. Egyrészt a szóban forgó találmány nem napelem, bár az hőt hasonló módon alakítja át elektromossággá. Másrészt az alkalmazási körülményei egészen mások. Itt ugyanis egy kazánba építik be, nem pedig a napra teszik ki.
A két módszer egészen más. Viszont a napfénysokkal kisebb energiasűrűségű, mint a kazán belseje. -
teddybear #62 Egy. Nem személyeskedem. Csak éppen őszintén beszélek. Sajnálom, ha ennyire értetlen vagy, és nem tudsz disztingválni.
Ami pedig a napelem hatásfokát illeti az független egy napelem rendelkezésre állási hányadosától. Ez az amit nem fogtál még fel, és én ezt próbáltam megértetni veled.
Mindegy, hogy 20% hatásfokú egy napelem, vagy 80% -os, ha nem süt rá a nap nem tud áramot adni.
Annyi csak a különbség, hogy a kisebb hatásfokúból több kell ugyanakkora teljesítményhez.
Ami pedig a TPV-t illeti, ha a boltban tudok venni, akkor lesz kapható. Most még nem lehet. -
#61
Aha, és ez most tény?
De ugye nem olvastad még mindig el legalább a wikit a tpv-t illetően?
Innen meg TPV termékeket rendelhetsz.
TPV cellákat, meg kis kütyüket, lámpát, hősugárzót, ami mellesleg a telódat, laptopodat tölti éccaka is!
Csak tudnám minek kell arczoskodni, meg kvázi személyeskedni!?
-
teddybear #60 Úgy, hogy azt be lehet szerezni, a TPV meg még nem gyártható.
Különben meg az elméleti határ az, ami a működési elvből adódik. Ez bármilyen elven működő napelemre egyaránt igaz, akármekkora amúgy a napenergiát elektromossággá átalakítani képes hatásfoka. Legyen ez bármennyi, ha nincs napfény, nincs mit átalakítani.
Ez van, akármennyit erőlködsz. -
#59
Igen!?
Nade hogy jön ide a klasszikus napelem?
Megkéne már nézni a Wikin, hogy mi az a TPV, mi?
;) -
teddybear #58 Mondom, ez az elvi maximum. Ennél csak kevesebb lehet a technikailag elérhető mennyiség. A szokásos fix elhelyezésű napelemek mindenképp kevesebbet tudnak, csak a forgatható állványra szereltek közelíthetik meg, de azoknak a hatásfoka a mozgatómechanizmusra fordított energiával romlik. Meg ráadásul sokkal drágább megépíteni, és sokkal többe kerül a karbantartása. Nincs ingen ebéd. -
#57
Még ez sem igaz, mert a napsütéses órák számában az is benne van, amikor naplemente van és a max. sugárzási teljesítmény töredéke éri el a Földfelszínt, ahogy a téli napsütéses órák száma is. A max. névleges áramtermelésre az év jó, ha 5-6%-ban ha képes a fotovoltatikus és 25-30%-ban termel egyáltalán érdemlegesen. -
teddybear #56 A napelem nem tudja keresztüllépni az elvi működéséből fakadó határt.
Magyarországon 1800-2400 az éves napsütötte órák száma, helytől és időjárástól függően. Mivel egy évben 8760 óra van a napelem rendelkezésre állása kb. 25%. Azaz ennyi ideig képes max az áramtermelésre. A fennmaradó időben valahogy másként kell energiához jutni. -
#55
Aztán persze, ha megközelítenénk a TPV-vel az elméleti határt a hatásfokra vonatkozóan, akkor felmerül a kérdés, hogy ezt miért nem a Földön hasznosítjuk. Ha fognánk egy olajoshordót, begyújtanánk, ráaggatnánk egy csomó TPV cellát és az energiát közel 80%-ban tudnánk ráadásul mozgó alkatrészek nélkül elektromos energiává alakítani, az nagyjából örökre megoldana (és megint csak ráadásul helyben, azonnal, és kapcsolódó infrastruktúra kiépítése nélkül) bármilyen elektromos energiával kapcsolatos problémánkat.
És nem kéne az űrbe 100 milliárdokért ilyen játéxereket telepíteni. -
#54
Tudom, csak referenciának írtam. -
halgatyó #53 Amellett a napelemeknek a hatásfokukat meg is kell őrizniük legalábbis évekig, olyan körülmények között (erős sugárzások, részecskék, nepkitörések) amelyek jelentősen jobban megviselik ezeket, mint a laboratóriumi nyugis környezet.
Geoszinkron pályán még nem végeztek javítást ott keringő eszközön. -
teddybear #52 Ez még csak elmélet.
A valóságban laborkísérleti szinten már elérték a 40%-os hatásfokot, de még ez sem tudja megoldani a technológiából adódó határproblémát.
Jelen pillanatban a kapható legjobb napelemek kicsivel 30-% alatti hatásfokúak. -
teddybear #51 Sokkal olcsóbb, még úgy is, hogy az energiatermelési ingadozások kiegyenlítéséhez további beruházások szükségesek. -
teddybear #50 Az ilyen naperőműhöz nem elég a LEO-pálya. Egyrészt LEO pályán keringve állandóan "elmászkál" az erőmű a földi fogadóállomástól, másrészt a Föld állandóan árnyékot vetne rá.
A geostacionárius pálya sokkal jobb, viszont jóval drágább is felvinni odáig egy ekkora műholdat. Ráadásul ez a pálya meglehetősen túltelített, a kommunikációs és műsorszóró műholdak miatt. -
EnxTheOne #49 Nem lenne egyszerűbb vidéken az összes házat roskadásig tele rakni panelekkel?
Lehet hogy naponta csak 8-10 órán át termel energiát, de gondolom ugyan ennyi pénzből legalább 100X annyi panelt lehetne venni :S -
#48
LEO pályára ma felvinni kb. 1 kg anyagot olyan 10-20k USD/kg. Egy ilyen műhold naperőműs vacaknál meg sokat kellene szerelni, ami emberes űrutazást vagy sok robotot jelent.
A nyers költségekbő és teljesítményből látszik, hogy ennél az is olcsóbb áram, ha rabok tekernek szobakerékpárt, ami delejt termel... -
#47
Ezek szerint a hőtan alapjaival sem vagy tisztában. A sugárzásos hőátadás miatt.
Emiatt van egy érdekes jelenség, amit a többség vagy nem vesz észre vagy nem ért meg.
0 foknál melegebb levegő ellenére is (2-3 fok) felhőmentes éjszakán a lecsapódó vízpára képes megfagyni az autók szélvédőjén, de ez jellemzően csak a tetőablaknál vagy szélvédőn van. Miért? Mert azok felülete kisebb szöget zár be a függőlegessel és nagyobb a sugárzásos hőleadás. A sugárzásos hőleadás képes annyiar lehűteni az ablak felszínét, hogy annak hőmérséklete 0 fok alatt lesz és a víz mefagy rajta, mert a 2-3 fokos levegő nem melegíti fel őket eléggé. -
#46
Az un TPV (Thermal Photo-Voltaic) cellák el tudnak ilyen 80% körüli hatásfokot érni. Ezek nem csak a látható fény tartományt alakítják át elektromos energiává, hanem a Nap teljes hőmérsékleti sugárzásának teljes spektrumát. -
teddybear #45 Nem emlékszem a pontos árra egy műhold geostacionárius pályára állításakor, de legalább 50-100 millió dollárra becsülöm. Ennyiből a GE veresegyházi gyára kb. féltucat konténeres gázturbinás erőművet szállít, cirka 40-100 MW teljesítménnyel darabonként...És akkor még nem is számoltam az űrerőmű és a földi fogadóállomás legyártásának költségeit...
Technikailag megoldható, de egy kisebb atomerőmű áráért kapsz annyi energiát, amit egy átalakított vízimalomból is ki tudnál csikarni...kb. a Kvassay Zsilip erőműve ad 1,6 Mw-ot, ha működik. -
gforce9 #44 Egyrészt már elismertem, hogy jogos másrészt nem az volt a hozzászólás lényege. Ez divat itt, hogy rajta lovagolnak az emberek egy benézésen még azután is, hogyha a másik elismerte, hogy tévedett? -
Meridian #43 végülis a napelem cellák laposak, könnyűek sok elfér egymásra pakolva egy teherűrhajón... csak a karbantartásuk lesz roppant nehézkes... mert az űr nem teljesen tiszta. Rengeteg mikrometeor fog belecsapódni, főleg egy 4km^2-es felületbe meg pláne. -
Meridian #42 pedig der, az 5,8Ghz az mikrohullám... nálunk mikrós adatátvitel van 3.5G-n meg újabban 26Ghz-en is. Ez mind mikrohullámú tartomány. -
Meridian #41 a 87,5%-os hatékonyság nem a napelem cellákra vonatkozik, hanem a lesugárzásra. egy 60x60cm cella 400W energiát termelne az űrben (ahol erősebb a sugárzás, de lényegtelen hogy abból hány%-ot fognak meg, az lehet 40%-os is), de ebből a földre már csak 350W jutna el... -
gforce9 #40 Azért, mert az lokális jelenség. Ha valahol tiszta az ég, éjjel jobban kihül. De nappal jobban fel is melegszik. De ha egésznap felhős és éjszaka is az, akkor fel se melegszik. A tiszta égtől a hőingadozás nő a nappal és éjszaka között, de ha felhős az ég állandóan akkor hűvösebb van, ha átlagot nézünk. Nyilvánvaló, hogy ha tiszta az ég az éjjeli hőkisugárzás nagyobb. -
paby88 #39 És hogy védik meg ezt a cuccot az ürszeméttől vagy teszem azt kisebb kövektől amik repkednek az űrben. -
wednes #38 Akkor a derült éjszaka miért hidegebb, mint a felhős? A sivatagban is éjszaka kockára fagy az ember. -
gforce9 #37 Máshogy fogalmazva fogalmazva a vízpára és felhő több beeső sugárzást nyel el, szór és ver vissza, mint amennyit a kisugárzásból megfog, a vízpára és a felhő abban játszik nagy szerepet, hogy a felszín eleve fel se melegedhessen. Igaz, hogy nagy az üvegháhatása, de sokkal nagyobb az a hatás ami miatt a felszíni felmelegedést gátolja. A CO2-nek ilyen tulajdonsága nincs. Az a beeső fényt nem gátolja a kifelé igyekvő hősugárzást viszont igen. -
gforce9 #36 Azért, mert a beérkező spekrtum a napból nagyonszéles. És a vízgőz a co2-vel ellentétben a beeső széles spektrum nagyonnagy százalékát szórja, elnyeli vagy visszaveri, így el sem éri a felszínt, nem melegíti azt. Tehát többet segít az üvegházhatáson, mint árt neki. A co2 vel szennyezett levegő viszont csak az infravörös tartományban nem átlátszó, ami a beeső sugárzás csak nagyonkis hányada. Tehát a beeső sugárzást nem gátolja egyátalán a vízgőzzel ellentétben. Viszont a felmelegített földfelszín kifelé történő sugárzása lényegében infravörös. Na ezt a co2 viszont már blokkolja. Lényegében ezért. -
#35
"Nagyonjó a link+ benne van az is szemléletesen, hogy miért nem kell beleszámolni a vízgőzt az üvegházhatásba, amit már próbáltam leírni itt fórumon néhányszor de kb semmi eredménye...."
Ööööö, miért is nem?
-
teddybear #34 Ha jól tudom, kísérleti tóriumreaktorok működnek, de még tisztán energiatermelésre nem használják. Csak mostanában kezdtek építeni párat. -
teddybear #33 Föld körül keringő naperőmű: Megvalósítható, csak gazdasági rémálom. Ennél minden más megoldás olcsóbb.
Kábeles űrlift: Elméletileg megoldható, csak jelenleg nincs olyan anyag, ami biztosan meg tudja tartani ilyen méretekben legalább a saját súlyát.
Az atombomba robbantásokkal hajtott csillagközi űrhajó(Orion-terv) egy korai elméleti rendszer, amivel bolygó és csillagközi utakat lehetne végrehajtani. A projekt részben a technológiai nehézségek miatt, részben az űri atomrobbantások betiltása miatt hiúsult meg.
Van egy csomó más műszaki terv, ami ugyan nem elvi képtelenség, de akkora technikai kihívás, hogy a belátható időn belül nem valósul meg.
Ilyen volt a Csatorna Alagút is, amit először a napóleoni időkben képzeltek el, de csak nemrég tudtak megépíteni. -
halgatyó #32 Szerencsére folynak ilyen irányú kisérletek, bár én is csigalassúnak érzem a szükségeshez képest. A Fizikai Szemle 2014. 4. számában van egy korántsem minden tipusra kiterjedő, de a taglalt tipusokról kiváló összefoglalást adó munka. -
gforce9 #31 Nagyonjó a link+ benne van az is szemléletesen, hogy miért nem kell beleszámolni a vízgőzt az üvegházhatásba, amit már próbáltam leírni itt fórumon néhányszor de kb semmi eredménye.... -
halgatyó #30 Érdekes, hogy kering néhány ilyen terv a világban, amiket időről időre felröptetnek, a megoldhatóság szemmellátható hiánya ellenére. Legalábbis belátható időn belül ebből SEMMI sem lesz..
Ilyen ötlet ez a Föld körül keringő naperőmű, meg a kábeles űrlift, az atombombarobbantásokkal hejtott csillagközi űrhajó, meg még egy sor.
Egy ilyen naprőmű 2 féle magasságban keringhet: vagy földközeli pályán, akkor a megtermelt energia lejuttatása viszonylag kis távolságon át történik, viszont az űr-erőmű igen gyorsan mozog, emiatt folyton át kell állni másik fogadóállomásra (jó sok ilyent kellene kiépíteni, és a nyalábot BIZTONSÁGOSAN odairányítani...hmmm)
Vagy geoszinkron pályán keringhet, ekkor mindig a földfelszín ugyanazon pontja felett lebegne, viszont 36 ezer (!!) km magasságból kell lesugároznia az energiát, ami hatalmas területen oszlana meg. Vagyis több száz négyzetkilométeres fogadóantenna kellene, ami lehet drágább mint ugyanazt az energiát földfelszíni naperőművekkel előállítani.
Harmadik lehetőség még távolabbinak tűnik: a megtermelt energiát valami eltároló folyamatba fektetni, amelynek az energiasűrűsége SOKSZOROSA kell hogy legyen a vízbontással (H2+O2) energiasűrűságének (pl antianyagtermelés). Az így kapott energiatároló anyagot űrkapcsulákban lejuttatni.
scifi. -
gforce9 #29 off:
http://archive.galileowebcast.hu/20111124_Aszodi_Attila--Fukusima_hogyan_tovabb/20111124_Aszodi_Attila--Fukusima_hogyan_tovabb.html
Ha valakit érdekel egy korrekt összefoglaló róla. -
#28
Lásd itt. -
#27
Kb. Soha nem értem, hogy miért ilyen hülyeségeken agyalnak, amikor pl. a tóriumos technológia rendelkezésre áll ás annyi tórium van Földön, hogy a jelenlegi civilizációs léptékünkban gyakorlatialg végtelen sok van belőle...
-
gforce9 #26 Ez kényelmes álláspont csak épp egész Japán egy törésvonal. Ha ugyanezt az energiát fosszilissal állítják elő és természetesen nem vezetnek statisztikát arról, hogy a fosszilis károsanyag kibocsátás mennyi megbetegedést és halálesetet okoz, mint ahogy sehol se vezetnek iylen statisztikát, akkor már más a fekvése a leányzónak. Szigorúan véve az erőművek üzemeltetése közbeni halálos áldozatok száma, megtermelt megawattra levetítve, a nukleáris energia a legbiztonságosabbak között van. A kibocsátott károsanygoktól kialakult betegségekről pedig a fosszilis esetében nincs statisztika, a nukleáris esetében pedig mindent odaírnak, pedig gyanítom az előbbinek sokkal több egészségkárosító hatása van megawatt/főre levetítve. De hát ilyen az ember. Ha olvas egy hírt, hogy ausztráliában felfalt egy embert egy cápa, hajlamos azt hinni, hogy az a fő halálozási ok arrafelé és nem néz utána a dolgoknak. -
Vol Jin #25 Én akkor fogalmaztam volna ellenvéleményt, ha kitalálod, hogy ezt a zsidók találták ki, és sterilizálni akarják a többi nációt, amire az utal, hogy a kbala számmisztikája szerint a használt frekvenciák jelentése Mózes. Vagy valami ilyesmi. :-)
Amúgy ez nagyon vad ötlet a japóktól. Kiba nagy teljesítmény. Szerintem az összes rádioforrásunkkal összemérhető teljesítményt produkálna. Szerintem a SETI feladhatná a terveit okafogyottság miatt, hogy rádió jeleket küldjenek az űrbe. Nekik már csak hallgatózni kell. :-)
Szegény csillagászok törhetnék a fejüket a béta-ritiküll rendszerben, hogy mi ez a roppant erős rádióforrás. :-D -
gforce9 #24 Nem tudom, hogy kamu e. Nem vagyok sem űrmérnök, sem energetikai szakember. Az én ismereteim nem elegek ahhoz, hogy megítéljem, hogy ez fizikálisan megvalósítható e. A pénzügyi része és a többi rész, hogy mennyire károsít az már újabb kérdés, utóbbit én abszolúte nem látom akkora vészmadárként.