Minden megvásárolt e-könyvre tíz illegális másolat jut

Kérlek szépen szavazzatok! Nagyon megköszönném! 😊


https://www.facebook.com/ATXcomputer?sk=app_469930046405481&app_data=pic_8591

Én ennek a hírnek örülök, azt jelzi hogy van igény az olvasásra.

Ez üzlet, én már évekkel ezelõtt megmondtam amikor mindenkinek teleszökkent a kis f@sza az e-booktól, hogy az csak marketing, hogy olyan alacsonyak az árak, késõbb menni fog az feljebb is, és lám, annyiba van már mint egy rendes könyv, csak az emberek megint beszopikálták a dolgot, nem elõszörre...

Mert olyan hülyék sokan mint a seggem...

Viszont nem értem a kiadókat. Gyakorlatilag alig van költsége az ebook terjesztésének. nem kell bolt, eladó, futár, nyomda, anyagköltség stb. Kell néhány szerver, és informatikus és mehet az eladás. Sokkal több pénz jutna a kiadónak és a szerzõnek is, miközben a vásárló kevesebbet fizetne. Ehelyett az ebook vagy ugyanolyan árban van, vagy drágább, mint a nyomtatott verzió.

Bár nem lehet másolni, mégis úgy gondolom, hogy papíralapú könyv esetén egy eladott példányra is 10 olvasó jut. Ezt hogyan mérik majd?

Akkor hogyan viszonyulsz ugyanannak a papírkönyvnek a különbözõ kiadásaihoz?
Azok sem egyformák.

Egyébként maga a kijelzõ kb. akkora, mint a könyvben a szöveges rész. Margónak meg ott van a keret.

Az e-konyvekkel az is probléma, hogy elveszik a stílus. Pl. a margó, a kiadó által meghatározott spéci betutípus, az egyéni tordelés. Ezeket az e-olvasó mind felulbírálja ill. bizonyos sablonokat határoz meg, amivel kompatibilis kell, hogy legyen.
A 6 collos kijezés kisebb, mint egy normál kony oldala és erre újra kell tordelni a szoveget. Ez rohadt idegesíto tud lenni.

részben hiszem, részben nem. én - mint oly sokan - a papírkönyvet megveszem, az elektronikusat ellopom. ha amazonék azt hiszsik, hogy egy puhakötéses papírkönyv árát megkapják tõlem egy párszáz kbos letöltésért, tévednek.
megoldás lenne valami olyasmi, amire a cikk is utalt: alacsony díjú kölcsönzéses rendszer.
ha elektronikus formátumú dologért fizetek, azt használni akarom, nem birtokolni. ha egy könyvet birtokolni akarok, megveszem papíron, ha csak elolvasni, kikölcsönözném, vagy ha erre nem adnak módot, ellopom.
vagy amit régebben javasoltam, papírkönyv mellé csekély pluszpénzért elektronikus forma. ha 10gbp a papírkönyv amazonon, uennyi az elektronikus, leshetik h megvegyem mindkettõt. de ha adnák a kettõt 11ért, valószínûleg beneveznék. hogy kevés az a plusz egy font? több mint amit különben kapnának...

az meg, hogy mennyit töltenek le, magamból kiindulva semmit nem számít. néha keresek valamit, elkavarodom vmi jóféle helyre, aztán: na akkor ezt is, azt is, amazt is... a vége, hogy letöltök egy tucatot, elolvasok kettõt. ebbõl a kettõbõl pedig átlagban az egyiket meg vagy már megvettem papíron, vagy olvasás után megveszem, a másik meg ingyen sem kéne...

Hát igen, ezt már sokan próbálták elmagyarázni, kevés sikerrel... Azon is szoktam mosolyogni, amikor az e-ink kijelzõt még soha ki nem próbáló emberkék azt írják, hogy azért olvasnak papírt, mivel a kijelzõtõl "kifolyik" a szemük... És nem lehet velük megértetni, hogy az LCD és az e-ink az nem ugyanaz.

Aztán jön az átlag E-könyv olvasó, akinek nem lehet elmagyarázni, hogy a PDF nem e-könyv formátum.

Én folyamatosan idegelem magam az olyan vérpistikék miatt, akik behúznak úgy egy könyvet, hogy az oldalak fele nem is látszik, aztán bedobják PDF-be, majd nekiállnak verni a mellkasukat, hogy: - Igen, ezt a könyvet én csináltam! Ilyenkor egyszerre sírok és nevetek...

Mélységesen egyetértek.

Kiegészíteném azzal, hogy az a papír, amire ma a könyveket nyomtatják kritikán aluli minõségû. Igaz, hogy legalább illeszkedik a tartalom minõségéhez. És ez nem az ízlésbeli elvárásaimat jelenti, hanem hogy rosszul fordított, vagy magyartalanul megírt, helyesírási hibáktól terhelt szörnyûségek jelennek meg drágán, önmegsemmisítõ kötészeti eljárással.

Ami pedig a warezt illeti... Az legalább annyira igénytelen. A Calibre-huszárok ráeresztik egy bármilyen szövegre az egyébként kitûnõ programot, beállítanak egy kimeneti formátumot, aztán azt hiszik, hogy csináltak egy e-könyvet.
Én meg állhatok neki javítani, ha nem akarom olvasás közben felidegesíteni magam.

+1 😊

Egy sima Canon LiDE (kb. 20e Ft) elég a szkenneléshez 😊 OCR programmal pedig elkészíthetõ egy HTML verzió, amibõl epub-ot vagy mobi/prc-t lehet csinálni. Ezeket tökéletesen lehet olvasni e-book readeren, a PDF-tõl eltérõen.

Öhm és miért lett törölve a hsz-em? Mert nekem is vannak illegális ebookjaim? 😞

Az sem mindegy, hogy pl magyar nyelvû ebook választékot nézve, torrent oldalakon sokszorosa a boltokban lévõvel, legalábbis ha nem a "komoly" könyveket nézzük.
Majd ha olyan gyorsan bekerül a e-store-ba, mint ahogy felrakják pl magra (ahol még kérni is lehet<#bee1>), akkor már lesz oka a sírásnak.
Nem hiszem, hogy a magyar árakat nagyon befolyásolná az amazon, szóval még azt sem tudom elképzelni, hogy amiatt lenne majdnem annyi az ebook, mint a nyomtatott.

Merthogy? Tipografiailag tok8, sot maradhatnak az ivek papirmeretenel es kijon 1-re 2 fel vagy 4 negyed, kevesebb papir, nem kell a nyomogepeket atallitani a papirmeret miatt, illetve ha csak fel vagy negyedivre jon ki, nem kell annyi hajtas bele. Mondjuk hajtogatas elott,a fel-negyed iveket fel kell vagni, de az gyok2 melo 1 sikvagoval.
Pontosan melyik resz dobja meg a koltseget? (mar a sikvago reszen kivul😄)

Azért, mert ha nem egész vagy fél ívre jön ki, az növeli a nyomdaköltséget. Persze ha állami támogatással, az egyetem nyomdájában készül annak költségvetésébõl, akkor ez nem számít, hiszen azt nem kell sem a szerzõnek, sem egy kiadónak kifizetnie.

Miert kellene egesz ivre kijonnie az oldalszamnak? Max lesz benne 1 fel vagy negyediv (bizony, olyan is van am😛) A margoarany sem feltetlenul kotelezo (bar valoban van ra szabvany, meghozza tobb is..Kapasbol 2 ugrik be, a Gutenberg-fele illetve az aranymetszes...ahh jo oreg szedestukor) hiszen inkabb csak esztetikai oka van.
Huhh de reg volt, hogy ezeket tanultam 😄

Én fantasy és scifi könyveket gyûjtök, van kb 200 kötetem. A legtöbbjük meg van elektronikus formában is, most vettem egy Kindlet is.
Általában amit letöltök és tetszik azt megveszem, kell a polcra. Így legalább nem kell zsákbamacskát venne. AMúgy meg inkább örülnének, hogy az emberek olvasnak 😄

Nos, akkor õ abba a 0,1%-ba tartozhatott. 😊
Azért kíváncsi lennék, hogy az elsõ könyve volt-e, illetve milyen lett a végeredmény. (Valóban szabvány szerint szedték-e azokat a képleteket , olyan alap dolgokra ügyelt-e mint a margók aránya, az oldalméret és az ív méretének viszonya, hogy egész ívre jön-e ki az oldalszám, fattyú- és árvasorok, egalizálás, helyesírás, stb.)

Na, ez az, amit egy szaktankönyvnél pont mindenki leszar, ha amúgy érthetõ a mondanivaló. Egyetemi tankönyv, nem MacBook katalógus.

"az egyetemi tanárom csinált mindent, amikor kvantumkémiai témájú könyvét kiadta"
Nos, akkor õ abba a 0,1%-ba tartozhatott. 😊
Azért kíváncsi lennék, hogy az elsõ könyve volt-e, illetve milyen lett a végeredmény. (Valóban szabvány szerint szedték-e azokat a képleteket , olyan alap dolgokra ügyelt-e mint a margók aránya, az oldalméret és az ív méretének viszonya, hogy egész ívre jön-e ki az oldalszám, fattyú- és árvasorok, egalizálás, helyesírás, stb.)

"Ne akarják a szarok eladását finanszírozni a jó könyvekbõl"
Ez esetben a boltok tele lesznek életrajzi meg "sztár" könyvekkel (Frei, politikusok, sportolók és xy show szereplõk), valamint Leslie L. Lawrence, Vavyan Fable, Stephen King regényekkel.
Más nem lesz.
Azért, mert senki nem tudja megmondani, hogy abból a mondjuk 100 könyvbõl, amit x kiadó megjelentet egy évben, melyik lesz nyereséges.
De ha van olyan képességed (jövõbelátás?), hogy biztosan meg tudod ezt elõre mondani, akkor meggazdagodhatsz nagyon gyorsan. Kapkodni fognak utánad a kiadók világszerte (mert nem csak nálunk ez a helyzet).

Egyébként van, hogy egy-egy könyvet eleve úgy adnak ki, hogy veszteséges lesz. Azért, mert az adott kiadó felvállalja. Van, hogy csak így jelenhetnek meg "jó" könyvek. Másként nem lennének klasszikusok, verseskötetek és irodalmilag igényesebb könyvek a könyvesboltok polcain.

"Miért ne lehetne jóval olcsóbb, az csak egy file, nem papír, nyomda, kötés"
Jóval kisebb részét teszi ki ez a költség egy könyv árának, mint az emberek általában gondolják.
Az általad említett példában majdnem 30%-kal olcsóbb az e-könyv. Ez több, mint a papír, nyomda és kötés költsége átlag példányszám esetében.
És mint említettem, nem 5%, hanem 27% az áfa az e-könyveknél.
Tehát ebben az esetben a papír könyv nettó ~3333 Ft,
míg az e-könyv esetében a nettó ár ~1968 Ft.
És igen, legyen egy e-könyv ára 500 Ft. Csak egyrészt ne legyen 27% az áfa rajta, ne legyen rajta nagy terjesztõi jutalék, és ne legyen online tranzakciónként (eladásonként) 50-200 Ft költség. Ja, és ne 10-20 példányt vegyenek meg egy e-könyvbõl, mert az nem fedezi az elõállításának költségét sem.
Persze, le lehet tölteni warez könyvet. Aztán lehet sírni, hogy sz@rok az e-könyvalvsó készülékek, mert nem lehet rajtuk képként scannelt pdf-et olvasni. 😊
És legyen a papírkönyv is 500 Ft!

hát, nemrég néztem azt hiszem az Infernót, 3500 papíron, 2500 ebookban....

legyen egy ebook 500 Ft. Én is sokat meg fogok venni. 8-10 friss könyvet minden évben veszek, de szívesen vennék többet, ha már van ebook-om is. Miért ne lehetne jóval olcsóbb, az csak egy file, nem papír, nyomda, kötés stb.... ?

Az a baj hogy éppen a szarok eladásából állják a jó könyvek kiadását 😄, szerinted miért van a piacon millió önéletrajzi könyv, regény sztárocskák égisze alatt?

Na ez valóban probléma. Bár azt is hozzá kell tenni, hogy a költészet mára valahogy... nem is tudom. Elveszítette a szerepét? Jelentõségét nem.

A probléma az,hogy pont inkább a minõségi könyvek, pl. kortárs költõk kiadványai a veszteségesek.

"És elárulok egy nem túl nagy titkot: a kiadók nem egy-egy könyvre terveznek. Sok könyvet adnak ki, köztük olyanokat is, amelyek veszteségesek lesznek. Összességében kell nyereségesek maradjon egy kiadó, hogy mûködhessen."

Igen, ezt korábban nem írtam, pedig akartam. Letojom. Ne akarják a szarok eladását finanszírozni a jó könyvekbõl. Akkor inkább hagyják õket a francba.

Hát pedig, nem így van. Bizony az egyetemi tanárom csinált mindent, amikor kvantumkémiai témájú könyvét kiadta. Neki kellett mindent a helyére tennie az utolsó képletig. Õ neki kellett elintéznie, hogy a lapok ne ragasztottak legyenek, hanem bevarrják õket. Õ maga szerzett olyan nyomdát, ami olcsóbban dolgozott, mint amit a kiadó akart. Így elérte, hogy a könyv mindössze 2000 forintért elérhetõ volt. A kiadó pedig mit mond: "Mit foglakozik ezzel? Ez nem a maga biznisze." Õ pedig: "dehogynem az én bizniszem, az én könyvem"
A kiadók bizony nem azok, amik régen voltak. A nagy részük biztosan nem.

Kivételesen egyetértek.

Unalmas már a sírásod a digitális termékekkel szemben. Senki nem akadályoz meg benne, hogy könyvet vegyél, mi pedig akik szeretjük mondjuk Kindle-en olvasni a könyvet had olvashassuk már.

"a régi idõkben a szerzõk még kéziratokat adtak be. Ma már megszerkesztik, sok esetben központozzák, stb."

Nem.
Sõt, manapság sokkal slendriánabb kéziratokat adnak le a szerzõk, fordítók - legalábbis Magyarországon. És fogadnak el a kiadók. Régen ha oldalanként 4-5 javításnál több volt egy oldalon, visszaadták, hogy tessék rajta még dolgozni.
Ráadásul amikor nekiáll amatõr módon formázgatni a kéziratot, azzal csak még több munkát generál. Mellesleg egy központozás nélküli kéziratot ma is minden kiadó visszadobna.

Egyébként nem a sokszorosítás költségét kell nézni (elárulom, az is van), hanem az elõállításét, valamint a terjesztését, no meg az adót, és ezt összevetni az eladott példányszámmal. A költségek egy része ugyanakkora, ha egyetlen vagy ha százezer példányt állítasz elõ.
A rendszerváltás elõtti mesterséges könyvpiacon el lehetett adni több tízezer kötetet, és az állam is igen komolyan támogatta a kiadást. Úgy lent lehetett tartani a könyvárakat.

És elárulok egy nem túl nagy titkot: a kiadók nem egy-egy könyvre terveznek. Sok könyvet adnak ki, köztük olyanokat is, amelyek veszteségesek lesznek. Összességében kell nyereségesek maradjon egy kiadó, hogy mûködhessen.
Lehet, hogy a kezedben tartott könyv árának egy részével támogattad más olvasnivalójának megjelenését. Vagy éppen fordítva: azért nem került a te olvasmányod kétszer annyiba, mert egy másik bevételei fedezték ennek költségeit is.

A központosított e-könyv terjesztéssel kapcsolatban pedig csak annyit, hogy éppen az okozza azt a jelenséget, ami ellen hõbörögnek itt többen. Az Amazon és néhány koncentrált disztribútor megteheti, hogy mesterségesen magasan tartja az árakat (emiatt fenéken is billentették õket).
Nem mellesleg, a magyar (papír)könyvkiadás esetén is az a helyzet, hogy néhány nagy terjesztõlánc részesedése teszi ki egy-egy könyv árának 50-60%-át.
Nem valószínû, hogy ezen önmagában sokat változtatna, ha ugyanúgy az e-könyveknél is néhány szereplõ uralná a piacot.

Nekik 1 gombnyomás a sokszorosítás.
Aki letölti,annak is egy gombnyomás.
Ez egyforma fáradtság.

+1

Azt tegyük hozzá, hogy a régi idõkben a szerzõk még kéziratokat adtak be. Ma már megszerkesztik, sok esetben központozzák, stb. a munkájukat. Többet kapnak érte? Dehogy!

Így igaz. Ha arról lenne szó, hogy a szerzõ számlaszámát mellékelnék, akkor bizony vannak olyan könyvek, amelyek írójának komolyabb összegeket is kifizetnék. Komolyan. De kiadóknak? Nem sok kedvem van.

Az a véleményem, hogy egyszerûen túlárazottak a termékeik. Most komolyan, elvárnák hogy pénzt fizessek még olyan könyvekért is, amiknek a jogaik már lejártak? Ráadásul a szállítási és sokszorosítási költség virtuálisan a nullához konvergál. Ehhez képest ugyanannyi, mint ha boltban megvenném? Most komolyan?

Lemarad egy 9-es, csak nem tudom szerkeszteni.

Bõdületes baromságot mondtál. Mert a kiadóknak nem éri meg az iTuses, meg a HBO és a hasonló koncepciók, igaz? Pont, hogy az a trend, hogy azok a kiadók mennek csõdbe, akik a régi modellhez ragaszkodnak. Amikor USÁ-ban berobban az iTunes sok kiadó panaszkodott, hogy abból nem lehet megélni, ha dalonként 1 dollárt kérnek.
Aki nem csatlakozott, csõdbe ment, azon kiadók meg akik csatlakoztak, rekord összegeket kaszáltak be.

Szóval egyáltalán nem lenne bukta. A kiadók kasszíroznának az elsõ fél évben, utána esetleg részesednének õk is a bevételekbõl. Cserébe egy milliárdos felhasználói bázisra tesznek szert. És még mindig sokkal többet keresnének egy ilyen modellel, mint ha az emberek simán csak letorrentezik az adott tartalmat.

Sima matematika:
1.000.000*1USD = 1.000.000 USD

vagy
1000*20USD(legális vevõk)+990.000*0(torrentbõl származó bevétel)= 20.000USD...

Persze sarkított a példa de a lényeget lehet érteni. Mûködik az Amazon, mûködik az iTunes, mûködik az HBO, és még jobban mûködne az egész, ha egy egységes platformra lenne integrálva.

Én nem rég vettem eköny olvasót, bizony napi 3-4 órát szoktam olvasni, van, hogy többet. Egy könysorozatot leszedtem a netrõl, mert már 8 év nem lehet megvenni. Volt egy másik könyv 10 éve vadászom, sose jutottam hozzá. Neten fent van. Leszedtem. Mondjuk ezért bármennyit kiadtam volna, de sajnos nem lehetett kapni.

"Minden megvásárolt e-könyvre tíz illegális másolat jut"

Ja, mert ingyen az emberek minden hülyeséget letöltenek, aztán sose olvassák el.
Aki meg fizet, az csak azért a könyvért, ami valóban érdekli.

- 1 db "ami nem kell neki" 😄

Ez a hátránya az IT-világnak. Régen, amikor valakinek megvolt egy könyv, és kölcsönadta az ismerõseinek elolvasásra, vagy amikor az egyetemen egy hallgató megvesz néhány 10-20k forintos tankönyvet, és azt párszázan lefénymásolják (vagy a fénymásolatot fénymásolják le, vagy továbbadják a fénymásolatot az alsóbbéveseknek) azt nem tudták lekövetni, és azt hitték, nem warezol senki(?), vagy azt gondolták, hogy csak ennyien kíváncsiak a könyvre?

Az e-könyvek warezolását le tudják követni -> kitalálják, hogy mindennek vége a warez miatt.

Szerintem, akik eddig megvették (tehát akiktõl régen kölcsönkérték), azok most is megveszik... Akik eddig kölcsönkérték, azok most letöltik illegálisan.

Igaz, elektronikusan valószínûleg nagyságrendekkel jelentõsebb a warezolás, de pont azért, mert nem valós térben történik valós tárgyakkal, hanem bárki, a világ bármely részérõl, bármikor elérhet bármit a "virtuális térben", ami kell neki, és akár azt is, ami nem kell neki vagy nem tudta volna, hogy kell neki, mert a net (IT) nélkül sosem szerzett volna tudomást a mû létezésérõl.
A másik pedig az, hogy az IT-vel sokkal kényelmesebb a vásárlás, kiválaszthatjuk a lehetõ legolcsóbb alternatívát egy könyv (e-könyv) megvásárlására, ami szerintem jót tesz az eladásoknak (elvileg jót kéne tennie).

Persze én is úgy vagyok vele, hogy ami jó, azt támogassuk.

"gond nélkül adnék 200-1000 FT-ot az ÍRÓNAK"
"talán az illusztrációkon kívül, amit az író ne tudna elvégezni(pl. tördelés)"

A net tele van olvasnivalóval. Novellákkal, regényekkel. Magyarul is.
Lehet olvasgatni, és küldeni a szerzõnek pénzt.

Mégsem jellemzõ, hogy ezek a mûvek felkapottak lennének.
Ugyanis a szerzõk 99,9%-a nem ért a tördeléshez. Mert nem tördelõ. De még csak nem is korrektor, se nem szerkesztõ. Nincs sem kapcsolata, sem ideje, sem tõkéje vagy érzéke, hogy a mûvét reklámozza, managelje.
Vannak, akik nekirugaszkodnak, hogy maguk adják ki az írásukat: keresnek szerkesztõt, korrektort, tördelõt, stb, akik vagy barátilag segítenek, vagy saját zsebbõl fizeti õket. Hogy miért? Mert bizony a szerzõk tollából (billentyûzetébõl) elõbújt valami 99,9%-ban alkalmatlan még a "fogyasztásra", nem lehet eladni.
Meg lehet nézni, hogy milyen minõségû írások találhatók tömegével a neten.
Aki mégis belevág a megszervezésébe, és annyira népszerû is lesz, hogy belevágjon egy második kötetbe, azt már egy kiadó keretein belül teszi.
Azért, mert a fentiek rengeteg idõt, energiát és pénzt emésztenek fel. Márpedig a legtöbb író (a kezdõk fõleg) nem bõvelkednek ezekben: munka mellett írnak.
Ráadásul még el is kell adni a mûvet, amiben egy kiadó bejáratott megoldása sokkal hatékonyabb.

Persze lehet mutogatni pl. az Amazonon publikáló "amatõr" írókra, meg a Szürke 50 árnyalatára, hogy azok is maguk publikálnak.
Ám ezek minõsége általában nem valami magas (hogy finoman fogalmazzak), és ne felejtsük el, hogy a Szürke 50... és hasonló, blogon vagy magánkiadásban, gondozás nélkül megjelent könyvek is csak akkor lettek ismertek, sikeresek, amikor egy kiadó a kezébe vette a dolgot.

És hogy drága? Nem tudom hol és mit néztek, de a magyar e-könyvek jellemzõen a papír árak alatt vannak. Szemmel látható mértékkel. Úgy, hogy a papír könyveken 5% adó van, míg az e-könyveken 27%!

200 oldalt beszkennelni egy alap szkennerrel 1 óra, ha valakinek van rutinja benne.

csak a kiadóknak nem érné meg, innentõl bukta is az egész

"Megoldást jelenthetnek a kedvezményes modellek, amelyek keretében a felhasználók egy bizonyos összegû havidíjért cserébe nagyon sok digitális másolásvédelmet nem tartalmazó elektronikus kötethez juthatnak hozzá."

Ez tényleg nagyon jó megoldás lenne. De egy fronton még hátrányban vannak. Hogy minden ilyen adatbázis külön-külön létezik. Külön fizessek elõ a könyvekre, a filmekre, a zenei adatbázisra. Úgy más sok, ráadásul - ami még fontosabb - macerás.

Sajnos ma már nem csak pénzt, de idõt is "lop" magának azt, aki torrentezik, hisz egy portálon megtalál mindent.

Ha létrehoznák a világ legnagyobb adatbázisát, amiben minden lenne, film, zene, könyvek, folyóiratok, programok, stb, és mondjuk havi 100 dollárért legálisan, korlátlanul szemezgethetnék belõle, én simán elõfizetnék rá. Esetleg lehetnének olcsóbb, cserébe korlátolt csomagok is a kis pénzû felhasználóknak is.
Még az sem érdekelne, hogy a tartalmak (film, játék, zene könyv) fél éves csúszással jelenne meg a premierhez képeset. Pont ugyan ez az HBO koncepciója a filmek terén, és nekem nagyon bevált. Ami nagyon érdekel film, (évi 2-3) azt megnézem moziban, ami meg érdekel ugyan, de nem annyira, hogy fizessek érte, vagy kétségeim vannak affelõl, hogy milyen minõségû filmet kapok, akkor ott kivárom a HBO-s adást.

Ráadásul egy kellõen nagy adatbázissal, ahol szinte minden fellelhetõ, el is lehetetlenítenék az összes torrent oldalt.

A szerzõk meg a letöltések arányában részesednének a bevételekbõl. Akinek sokan töltik le a mûvét sokat kap, akiét kevesen, az keveset.
Egy ember úgy sem tud végtelen mennyiségû tartalmat elfogyasztani egy hónap alatt, fõleg aki dolgozik. Nagyon sok ember havi 3-4 filmnél, és 1-2 zeneszámnál nem is fogyasztana többet, mert se ideje, se igény nincs rá.

Szerintem ez egy tök jó koncepció lenne, ami megérné az alkotóknak (aki olyasmit tesz le az asztalra, ami tetszik az embereknek az degeszre keresné magát), a fogyasztóknak (nem kéne illegális, kártékony kódokkal teli, gagyi minõségû tartalmat fogyasztaniuk), de még a tartalomszolgáltatónak is (õk is degeszre keresnék magukat).
Hány ember torrentezik ma a földön? Egymilliárd? Ha mindenki átszokna erre, számoljátok ki, hogy mekkora bevételt generálna ez.
Ez szvsz egy win-win szitu lenne.

Nem olyan nagy dolog reprodukálni egy papírkönyvet. Van nálunk egy Konica-Minolta bizhub dokumentumkezelõ masina. Ezzel egy 400 oldalas könyvet 20 perc alatt be lehet szkennelni JPG, PDF vagy TIFF formátumba, és ha nagyon akarjuk, akkor ráküldhetünk egy karakterfelismerõt, hogy kereshetõ legyen - ez ma egy elég hatékonyan mûködõ dolog. Persze egy ilyen gép drága, nem otthoni felhasználásra van kitalálva...

A papírkönyvet is lelehet másolni egy fénymásolóval, de az drága, és nem mindenki fér hozzá. Ráadásul a másolat se olcsó.
Az e-könyvet sokkal könnyebb másolni, ez technikai tény, hiába is próbálják kikerülni.

Ami pedig a gazdasági oldalát illeti, nem sok olyasmi van, talán az illusztrációkon kívül, amit az író ne tudna elvégezni(pl. tördelés). Mégis majdnem ugyanannyit kérnek egy papírkönyvért, mint egy e-könyvért.

Az emberek ebook nélkül könyvtárakban "warezoltak".... ebookokkal meg a neten. Mi is változott? SEMMI!

az egyes kiadványok gyakran nagyon drágák; ez utóbbi jelenti az egyik legnagyobb problémát.

Mindossze ezt kene megoldani es maris sokat javulna a legalis peldanyok aranya.