53
-
#1
Van egy szenzációs ötletem!
Ezeket az elektronikus formátumokat, be kell küldeni egy nyomdába, ahol aztán különféle eljárások után újrahasznosított papírra kerülnének a betűk!
Az így létrejött produktum neve legyen: KÖNYV.
A könyv azért jó:
- mert nehézkes másolni, nehéz warezolni
- szembarát kijelzővel bír
- kiolvasás után a lakás dísze lehet
- kölcsönadni, eladni is szabad
- nem kifejezetten sérülékeny
- nem zavarja a magas páratartalom, így fürdőkádban is nyugodtan használható
- ha már a kutyának nem kell 100%-ban újrahasznosítható
- sérült bútordarabok stabilitását növelni képes eszköz
-
Etinger #2 Őszintén szólva bár a százszorosa lenne.. legalább azt mutatná, hogy az emberek OLVASNAK. -
gezu1025 #3 Kiváncsi vagyok tanulnak-e a filmek/zenék/játékok példájából.
SEMMILYEN TILTÁS/SZABÁLYOZÁS NEM FOG MŰKÖDNI SOHA. Ami viszont igen, az a nem kizsákmányoló, reális ár. Ha van egy könvy, elolvasom, bejön, gond nélkül adnék 200-1000 FT-ot az ÍRÓNAK!!! Most szerintem egy egy ~3500-as könyv árából messze nem lát ennyit az aki létre hozta a művet. -
Papichulo #4 az egyes kiadványok gyakran nagyon drágák; ez utóbbi jelenti az egyik legnagyobb problémát.
Mindossze ezt kene megoldani es maris sokat javulna a legalis peldanyok aranya. -
Szefmester #5 Az emberek ebook nélkül könyvtárakban "warezoltak".... ebookokkal meg a neten. Mi is változott? SEMMI! -
teddybear #6 A papírkönyvet is lelehet másolni egy fénymásolóval, de az drága, és nem mindenki fér hozzá. Ráadásul a másolat se olcsó.
Az e-könyvet sokkal könnyebb másolni, ez technikai tény, hiába is próbálják kikerülni.
Ami pedig a gazdasági oldalát illeti, nem sok olyasmi van, talán az illusztrációkon kívül, amit az író ne tudna elvégezni(pl. tördelés). Mégis majdnem ugyanannyit kérnek egy papírkönyvért, mint egy e-könyvért. -
enyac #7 Nem olyan nagy dolog reprodukálni egy papírkönyvet. Van nálunk egy Konica-Minolta bizhub dokumentumkezelő masina. Ezzel egy 400 oldalas könyvet 20 perc alatt be lehet szkennelni JPG, PDF vagy TIFF formátumba, és ha nagyon akarjuk, akkor ráküldhetünk egy karakterfelismerőt, hogy kereshető legyen - ez ma egy elég hatékonyan működő dolog. Persze egy ilyen gép drága, nem otthoni felhasználásra van kitalálva... -
CairoJack #8 "Megoldást jelenthetnek a kedvezményes modellek, amelyek keretében a felhasználók egy bizonyos összegű havidíjért cserébe nagyon sok digitális másolásvédelmet nem tartalmazó elektronikus kötethez juthatnak hozzá."
Ez tényleg nagyon jó megoldás lenne. De egy fronton még hátrányban vannak. Hogy minden ilyen adatbázis külön-külön létezik. Külön fizessek elő a könyvekre, a filmekre, a zenei adatbázisra. Úgy más sok, ráadásul - ami még fontosabb - macerás.
Sajnos ma már nem csak pénzt, de időt is "lop" magának azt, aki torrentezik, hisz egy portálon megtalál mindent.
Ha létrehoznák a világ legnagyobb adatbázisát, amiben minden lenne, film, zene, könyvek, folyóiratok, programok, stb, és mondjuk havi 100 dollárért legálisan, korlátlanul szemezgethetnék belőle, én simán előfizetnék rá. Esetleg lehetnének olcsóbb, cserébe korlátolt csomagok is a kis pénzű felhasználóknak is.
Még az sem érdekelne, hogy a tartalmak (film, játék, zene könyv) fél éves csúszással jelenne meg a premierhez képeset. Pont ugyan ez az HBO koncepciója a filmek terén, és nekem nagyon bevált. Ami nagyon érdekel film, (évi 2-3) azt megnézem moziban, ami meg érdekel ugyan, de nem annyira, hogy fizessek érte, vagy kétségeim vannak affelől, hogy milyen minőségű filmet kapok, akkor ott kivárom a HBO-s adást.
Ráadásul egy kellően nagy adatbázissal, ahol szinte minden fellelhető, el is lehetetlenítenék az összes torrent oldalt.
A szerzők meg a letöltések arányában részesednének a bevételekből. Akinek sokan töltik le a művét sokat kap, akiét kevesen, az keveset.
Egy ember úgy sem tud végtelen mennyiségű tartalmat elfogyasztani egy hónap alatt, főleg aki dolgozik. Nagyon sok ember havi 3-4 filmnél, és 1-2 zeneszámnál nem is fogyasztana többet, mert se ideje, se igény nincs rá.
Szerintem ez egy tök jó koncepció lenne, ami megérné az alkotóknak (aki olyasmit tesz le az asztalra, ami tetszik az embereknek az degeszre keresné magát), a fogyasztóknak (nem kéne illegális, kártékony kódokkal teli, gagyi minőségű tartalmat fogyasztaniuk), de még a tartalomszolgáltatónak is (ők is degeszre keresnék magukat).
Hány ember torrentezik ma a földön? Egymilliárd? Ha mindenki átszokna erre, számoljátok ki, hogy mekkora bevételt generálna ez.
Ez szvsz egy win-win szitu lenne. -
#9
csak a kiadóknak nem érné meg, innentől bukta is az egész -
Gabbbbbbbbbbbb #10 200 oldalt beszkennelni egy alap szkennerrel 1 óra, ha valakinek van rutinja benne. -
Polemius #11 "gond nélkül adnék 200-1000 FT-ot az ÍRÓNAK"
"talán az illusztrációkon kívül, amit az író ne tudna elvégezni(pl. tördelés)"
A net tele van olvasnivalóval. Novellákkal, regényekkel. Magyarul is.
Lehet olvasgatni, és küldeni a szerzőnek pénzt.
Mégsem jellemző, hogy ezek a művek felkapottak lennének.
Ugyanis a szerzők 99,9%-a nem ért a tördeléshez. Mert nem tördelő. De még csak nem is korrektor, se nem szerkesztő. Nincs sem kapcsolata, sem ideje, sem tőkéje vagy érzéke, hogy a művét reklámozza, managelje.
Vannak, akik nekirugaszkodnak, hogy maguk adják ki az írásukat: keresnek szerkesztőt, korrektort, tördelőt, stb, akik vagy barátilag segítenek, vagy saját zsebből fizeti őket. Hogy miért? Mert bizony a szerzők tollából (billentyűzetéből) előbújt valami 99,9%-ban alkalmatlan még a "fogyasztásra", nem lehet eladni.
Meg lehet nézni, hogy milyen minőségű írások találhatók tömegével a neten.
Aki mégis belevág a megszervezésébe, és annyira népszerű is lesz, hogy belevágjon egy második kötetbe, azt már egy kiadó keretein belül teszi.
Azért, mert a fentiek rengeteg időt, energiát és pénzt emésztenek fel. Márpedig a legtöbb író (a kezdők főleg) nem bővelkednek ezekben: munka mellett írnak.
Ráadásul még el is kell adni a művet, amiben egy kiadó bejáratott megoldása sokkal hatékonyabb.
Persze lehet mutogatni pl. az Amazonon publikáló "amatőr" írókra, meg a Szürke 50 árnyalatára, hogy azok is maguk publikálnak.
Ám ezek minősége általában nem valami magas (hogy finoman fogalmazzak), és ne felejtsük el, hogy a Szürke 50... és hasonló, blogon vagy magánkiadásban, gondozás nélkül megjelent könyvek is csak akkor lettek ismertek, sikeresek, amikor egy kiadó a kezébe vette a dolgot.
És hogy drága? Nem tudom hol és mit néztek, de a magyar e-könyvek jellemzően a papír árak alatt vannak. Szemmel látható mértékkel. Úgy, hogy a papír könyveken 5% adó van, míg az e-könyveken 27%! -
#12
Ez a hátránya az IT-világnak. Régen, amikor valakinek megvolt egy könyv, és kölcsönadta az ismerőseinek elolvasásra, vagy amikor az egyetemen egy hallgató megvesz néhány 10-20k forintos tankönyvet, és azt párszázan lefénymásolják (vagy a fénymásolatot fénymásolják le, vagy továbbadják a fénymásolatot az alsóbbéveseknek) azt nem tudták lekövetni, és azt hitték, nem warezol senki(?), vagy azt gondolták, hogy csak ennyien kíváncsiak a könyvre?
Az e-könyvek warezolását le tudják követni -> kitalálják, hogy mindennek vége a warez miatt.
Szerintem, akik eddig megvették (tehát akiktől régen kölcsönkérték), azok most is megveszik... Akik eddig kölcsönkérték, azok most letöltik illegálisan.
Igaz, elektronikusan valószínűleg nagyságrendekkel jelentősebb a warezolás, de pont azért, mert nem valós térben történik valós tárgyakkal, hanem bárki, a világ bármely részéről, bármikor elérhet bármit a "virtuális térben", ami kell neki, és akár azt is, ami nem kell neki vagy nem tudta volna, hogy kell neki, mert a net (IT) nélkül sosem szerzett volna tudomást a mű létezéséről.
A másik pedig az, hogy az IT-vel sokkal kényelmesebb a vásárlás, kiválaszthatjuk a lehető legolcsóbb alternatívát egy könyv (e-könyv) megvásárlására, ami szerintem jót tesz az eladásoknak (elvileg jót kéne tennie).
Persze én is úgy vagyok vele, hogy ami jó, azt támogassuk. -
#13
- 1 db "ami nem kell neki" :D -
Richard Donkies #14 "Minden megvásárolt e-könyvre tíz illegális másolat jut"
Ja, mert ingyen az emberek minden hülyeséget letöltenek, aztán sose olvassák el.
Aki meg fizet, az csak azért a könyvért, ami valóban érdekli. -
pixx #15 Én nem rég vettem eköny olvasót, bizony napi 3-4 órát szoktam olvasni, van, hogy többet. Egy könysorozatot leszedtem a netről, mert már 8 év nem lehet megvenni. Volt egy másik könyv 10 éve vadászom, sose jutottam hozzá. Neten fent van. Leszedtem. Mondjuk ezért bármennyit kiadtam volna, de sajnos nem lehetett kapni.
-
CairoJack #16 Bődületes baromságot mondtál. Mert a kiadóknak nem éri meg az iTuses, meg a HBO és a hasonló koncepciók, igaz? Pont, hogy az a trend, hogy azok a kiadók mennek csődbe, akik a régi modellhez ragaszkodnak. Amikor USÁ-ban berobban az iTunes sok kiadó panaszkodott, hogy abból nem lehet megélni, ha dalonként 1 dollárt kérnek.
Aki nem csatlakozott, csődbe ment, azon kiadók meg akik csatlakoztak, rekord összegeket kaszáltak be.
Szóval egyáltalán nem lenne bukta. A kiadók kasszíroznának az első fél évben, utána esetleg részesednének ők is a bevételekből. Cserébe egy milliárdos felhasználói bázisra tesznek szert. És még mindig sokkal többet keresnének egy ilyen modellel, mint ha az emberek simán csak letorrentezik az adott tartalmat.
Sima matematika:
1.000.000*1USD = 1.000.000 USD
vagy
1000*20USD(legális vevők)+990.000*0(torrentből származó bevétel)= 20.000USD...
Persze sarkított a példa de a lényeget lehet érteni. Működik az Amazon, működik az iTunes, működik az HBO, és még jobban működne az egész, ha egy egységes platformra lenne integrálva. -
CairoJack #17 Lemarad egy 9-es, csak nem tudom szerkeszteni. -
ostoros #18 Az a véleményem, hogy egyszerűen túlárazottak a termékeik. Most komolyan, elvárnák hogy pénzt fizessek még olyan könyvekért is, amiknek a jogaik már lejártak? Ráadásul a szállítási és sokszorosítási költség virtuálisan a nullához konvergál. Ehhez képest ugyanannyi, mint ha boltban megvenném? Most komolyan? -
ostoros #19 Így igaz. Ha arról lenne szó, hogy a szerző számlaszámát mellékelnék, akkor bizony vannak olyan könyvek, amelyek írójának komolyabb összegeket is kifizetnék. Komolyan. De kiadóknak? Nem sok kedvem van. -
ostoros #20 Azt tegyük hozzá, hogy a régi időkben a szerzők még kéziratokat adtak be. Ma már megszerkesztik, sok esetben központozzák, stb. a munkájukat. Többet kapnak érte? Dehogy! -
ostoros #21 +1 -
#22
Nekik 1 gombnyomás a sokszorosítás.
Aki letölti,annak is egy gombnyomás.
Ez egyforma fáradtság. -
Polemius #23 "a régi időkben a szerzők még kéziratokat adtak be. Ma már megszerkesztik, sok esetben központozzák, stb."
Nem.
Sőt, manapság sokkal slendriánabb kéziratokat adnak le a szerzők, fordítók - legalábbis Magyarországon. És fogadnak el a kiadók. Régen ha oldalanként 4-5 javításnál több volt egy oldalon, visszaadták, hogy tessék rajta még dolgozni.
Ráadásul amikor nekiáll amatőr módon formázgatni a kéziratot, azzal csak még több munkát generál. Mellesleg egy központozás nélküli kéziratot ma is minden kiadó visszadobna.
Egyébként nem a sokszorosítás költségét kell nézni (elárulom, az is van), hanem az előállításét, valamint a terjesztését, no meg az adót, és ezt összevetni az eladott példányszámmal. A költségek egy része ugyanakkora, ha egyetlen vagy ha százezer példányt állítasz elő.
A rendszerváltás előtti mesterséges könyvpiacon el lehetett adni több tízezer kötetet, és az állam is igen komolyan támogatta a kiadást. Úgy lent lehetett tartani a könyvárakat.
És elárulok egy nem túl nagy titkot: a kiadók nem egy-egy könyvre terveznek. Sok könyvet adnak ki, köztük olyanokat is, amelyek veszteségesek lesznek. Összességében kell nyereségesek maradjon egy kiadó, hogy működhessen.
Lehet, hogy a kezedben tartott könyv árának egy részével támogattad más olvasnivalójának megjelenését. Vagy éppen fordítva: azért nem került a te olvasmányod kétszer annyiba, mert egy másik bevételei fedezték ennek költségeit is.
A központosított e-könyv terjesztéssel kapcsolatban pedig csak annyit, hogy éppen az okozza azt a jelenséget, ami ellen hőbörögnek itt többen. Az Amazon és néhány koncentrált disztribútor megteheti, hogy mesterségesen magasan tartja az árakat (emiatt fenéken is billentették őket).
Nem mellesleg, a magyar (papír)könyvkiadás esetén is az a helyzet, hogy néhány nagy terjesztőlánc részesedése teszi ki egy-egy könyv árának 50-60%-át.
Nem valószínű, hogy ezen önmagában sokat változtatna, ha ugyanúgy az e-könyveknél is néhány szereplő uralná a piacot. -
#24
Unalmas már a sírásod a digitális termékekkel szemben. Senki nem akadályoz meg benne, hogy könyvet vegyél, mi pedig akik szeretjük mondjuk Kindle-en olvasni a könyvet had olvashassuk már. -
#25
Kivételesen egyetértek. -
ostoros #26 Hát pedig, nem így van. Bizony az egyetemi tanárom csinált mindent, amikor kvantumkémiai témájú könyvét kiadta. Neki kellett mindent a helyére tennie az utolsó képletig. Ő neki kellett elintéznie, hogy a lapok ne ragasztottak legyenek, hanem bevarrják őket. Ő maga szerzett olyan nyomdát, ami olcsóbban dolgozott, mint amit a kiadó akart. Így elérte, hogy a könyv mindössze 2000 forintért elérhető volt. A kiadó pedig mit mond: "Mit foglakozik ezzel? Ez nem a maga biznisze." Ő pedig: "dehogynem az én bizniszem, az én könyvem"
A kiadók bizony nem azok, amik régen voltak. A nagy részük biztosan nem. -
ostoros #27 "És elárulok egy nem túl nagy titkot: a kiadók nem egy-egy könyvre terveznek. Sok könyvet adnak ki, köztük olyanokat is, amelyek veszteségesek lesznek. Összességében kell nyereségesek maradjon egy kiadó, hogy működhessen."
Igen, ezt korábban nem írtam, pedig akartam. Letojom. Ne akarják a szarok eladását finanszírozni a jó könyvekből. Akkor inkább hagyják őket a francba. -
#28
A probléma az,hogy pont inkább a minőségi könyvek, pl. kortárs költők kiadványai a veszteségesek. -
ostoros #29 Na ez valóban probléma. Bár azt is hozzá kell tenni, hogy a költészet mára valahogy... nem is tudom. Elveszítette a szerepét? Jelentőségét nem. -
#30
Az a baj hogy éppen a szarok eladásából állják a jó könyvek kiadását :D, szerinted miért van a piacon millió önéletrajzi könyv, regény sztárocskák égisze alatt? -
#31
hát, nemrég néztem azt hiszem az Infernót, 3500 papíron, 2500 ebookban....
legyen egy ebook 500 Ft. Én is sokat meg fogok venni. 8-10 friss könyvet minden évben veszek, de szívesen vennék többet, ha már van ebook-om is. Miért ne lehetne jóval olcsóbb, az csak egy file, nem papír, nyomda, kötés stb.... ? -
Polemius #32 "az egyetemi tanárom csinált mindent, amikor kvantumkémiai témájú könyvét kiadta"
Nos, akkor ő abba a 0,1%-ba tartozhatott. :)
Azért kíváncsi lennék, hogy az első könyve volt-e, illetve milyen lett a végeredmény. (Valóban szabvány szerint szedték-e azokat a képleteket [szakemberek, tanárok sem szokták tudni!], olyan alap dolgokra ügyelt-e mint a margók aránya, az oldalméret és az ív méretének viszonya, hogy egész ívre jön-e ki az oldalszám, fattyú- és árvasorok, egalizálás, helyesírás, stb.)
"Ne akarják a szarok eladását finanszírozni a jó könyvekből"
Ez esetben a boltok tele lesznek életrajzi meg "sztár" könyvekkel (Frei, politikusok, sportolók és xy show szereplők), valamint Leslie L. Lawrence, Vavyan Fable, Stephen King regényekkel.
Más nem lesz.
Azért, mert senki nem tudja megmondani, hogy abból a mondjuk 100 könyvből, amit x kiadó megjelentet egy évben, melyik lesz nyereséges.
De ha van olyan képességed (jövőbelátás?), hogy biztosan meg tudod ezt előre mondani, akkor meggazdagodhatsz nagyon gyorsan. Kapkodni fognak utánad a kiadók világszerte (mert nem csak nálunk ez a helyzet).
Egyébként van, hogy egy-egy könyvet eleve úgy adnak ki, hogy veszteséges lesz. Azért, mert az adott kiadó felvállalja. Van, hogy csak így jelenhetnek meg "jó" könyvek. Másként nem lennének klasszikusok, verseskötetek és irodalmilag igényesebb könyvek a könyvesboltok polcain.
"Miért ne lehetne jóval olcsóbb, az csak egy file, nem papír, nyomda, kötés"
Jóval kisebb részét teszi ki ez a költség egy könyv árának, mint az emberek általában gondolják.
Az általad említett példában majdnem 30%-kal olcsóbb az e-könyv. Ez több, mint a papír, nyomda és kötés költsége átlag példányszám esetében.
És mint említettem, nem 5%, hanem 27% az áfa az e-könyveknél.
Tehát ebben az esetben a papír könyv nettó ~3333 Ft,
míg az e-könyv esetében a nettó ár ~1968 Ft.
És igen, legyen egy e-könyv ára 500 Ft. Csak egyrészt ne legyen 27% az áfa rajta, ne legyen rajta nagy terjesztői jutalék, és ne legyen online tranzakciónként (eladásonként) 50-200 Ft költség. Ja, és ne 10-20 példányt vegyenek meg egy e-könyvből, mert az nem fedezi az előállításának költségét sem.
Persze, le lehet tölteni warez könyvet. Aztán lehet sírni, hogy sz@rok az e-könyvalvsó készülékek, mert nem lehet rajtuk képként scannelt pdf-et olvasni. :)
És legyen a papírkönyv is 500 Ft! -
#33
Nos, akkor ő abba a 0,1%-ba tartozhatott. :)
Azért kíváncsi lennék, hogy az első könyve volt-e, illetve milyen lett a végeredmény. (Valóban szabvány szerint szedték-e azokat a képleteket [szakemberek, tanárok sem szokták tudni!], olyan alap dolgokra ügyelt-e mint a margók aránya, az oldalméret és az ív méretének viszonya, hogy egész ívre jön-e ki az oldalszám, fattyú- és árvasorok, egalizálás, helyesírás, stb.)
Na, ez az, amit egy szaktankönyvnél pont mindenki leszar, ha amúgy érthető a mondanivaló. Egyetemi tankönyv, nem MacBook katalógus. -
MaRee #34 Én fantasy és scifi könyveket gyűjtök, van kb 200 kötetem. A legtöbbjük meg van elektronikus formában is, most vettem egy Kindlet is.
Általában amit letöltök és tetszik azt megveszem, kell a polcra. Így legalább nem kell zsákbamacskát venne. AMúgy meg inkább örülnének, hogy az emberek olvasnak :D -
cateran #35 Miert kellene egesz ivre kijonnie az oldalszamnak? Max lesz benne 1 fel vagy negyediv (bizony, olyan is van am:P) A margoarany sem feltetlenul kotelezo (bar valoban van ra szabvany, meghozza tobb is..Kapasbol 2 ugrik be, a Gutenberg-fele illetve az aranymetszes...ahh jo oreg szedestukor) hiszen inkabb csak esztetikai oka van.
Huhh de reg volt, hogy ezeket tanultam :D -
Polemius #36 Azért, mert ha nem egész vagy fél ívre jön ki, az növeli a nyomdaköltséget. Persze ha állami támogatással, az egyetem nyomdájában készül annak költségvetéséből, akkor ez nem számít, hiszen azt nem kell sem a szerzőnek, sem egy kiadónak kifizetnie. -
cateran #37 Merthogy? Tipografiailag tok8, sot maradhatnak az ivek papirmeretenel es kijon 1-re 2 fel vagy 4 negyed, kevesebb papir, nem kell a nyomogepeket atallitani a papirmeret miatt, illetve ha csak fel vagy negyedivre jon ki, nem kell annyi hajtas bele. Mondjuk hajtogatas elott,a fel-negyed iveket fel kell vagni, de az gyok2 melo 1 sikvagoval.
Pontosan melyik resz dobja meg a koltseget? (mar a sikvago reszen kivul:D) -
#38
Az sem mindegy, hogy pl magyar nyelvű ebook választékot nézve, torrent oldalakon sokszorosa a boltokban lévővel, legalábbis ha nem a "komoly" könyveket nézzük.
Majd ha olyan gyorsan bekerül a e-store-ba, mint ahogy felrakják pl magra (ahol még kérni is lehet
), akkor már lesz oka a sírásnak.
Nem hiszem, hogy a magyar árakat nagyon befolyásolná az amazon, szóval még azt sem tudom elképzelni, hogy amiatt lenne majdnem annyi az ebook, mint a nyomtatott. -
MaRee #39 Öhm és miért lett törölve a hsz-em? Mert nekem is vannak illegális ebookjaim? :( -
Belgarath #40 Egy sima Canon LiDE (kb. 20e Ft) elég a szkenneléshez :) OCR programmal pedig elkészíthető egy HTML verzió, amiből epub-ot vagy mobi/prc-t lehet csinálni. Ezeket tökéletesen lehet olvasni e-book readeren, a PDF-től eltérően.