53
  • wraithLord
    #13
    - 1 db "ami nem kell neki" :D
  • wraithLord
    #12
    Ez a hátránya az IT-világnak. Régen, amikor valakinek megvolt egy könyv, és kölcsönadta az ismerőseinek elolvasásra, vagy amikor az egyetemen egy hallgató megvesz néhány 10-20k forintos tankönyvet, és azt párszázan lefénymásolják (vagy a fénymásolatot fénymásolják le, vagy továbbadják a fénymásolatot az alsóbbéveseknek) azt nem tudták lekövetni, és azt hitték, nem warezol senki(?), vagy azt gondolták, hogy csak ennyien kíváncsiak a könyvre?

    Az e-könyvek warezolását le tudják követni -> kitalálják, hogy mindennek vége a warez miatt.

    Szerintem, akik eddig megvették (tehát akiktől régen kölcsönkérték), azok most is megveszik... Akik eddig kölcsönkérték, azok most letöltik illegálisan.

    Igaz, elektronikusan valószínűleg nagyságrendekkel jelentősebb a warezolás, de pont azért, mert nem valós térben történik valós tárgyakkal, hanem bárki, a világ bármely részéről, bármikor elérhet bármit a "virtuális térben", ami kell neki, és akár azt is, ami nem kell neki vagy nem tudta volna, hogy kell neki, mert a net (IT) nélkül sosem szerzett volna tudomást a mű létezéséről.
    A másik pedig az, hogy az IT-vel sokkal kényelmesebb a vásárlás, kiválaszthatjuk a lehető legolcsóbb alternatívát egy könyv (e-könyv) megvásárlására, ami szerintem jót tesz az eladásoknak (elvileg jót kéne tennie).

    Persze én is úgy vagyok vele, hogy ami jó, azt támogassuk.
  • Polemius
    #11
    "gond nélkül adnék 200-1000 FT-ot az ÍRÓNAK"
    "talán az illusztrációkon kívül, amit az író ne tudna elvégezni(pl. tördelés)"

    A net tele van olvasnivalóval. Novellákkal, regényekkel. Magyarul is.
    Lehet olvasgatni, és küldeni a szerzőnek pénzt.

    Mégsem jellemző, hogy ezek a művek felkapottak lennének.
    Ugyanis a szerzők 99,9%-a nem ért a tördeléshez. Mert nem tördelő. De még csak nem is korrektor, se nem szerkesztő. Nincs sem kapcsolata, sem ideje, sem tőkéje vagy érzéke, hogy a művét reklámozza, managelje.
    Vannak, akik nekirugaszkodnak, hogy maguk adják ki az írásukat: keresnek szerkesztőt, korrektort, tördelőt, stb, akik vagy barátilag segítenek, vagy saját zsebből fizeti őket. Hogy miért? Mert bizony a szerzők tollából (billentyűzetéből) előbújt valami 99,9%-ban alkalmatlan még a "fogyasztásra", nem lehet eladni.
    Meg lehet nézni, hogy milyen minőségű írások találhatók tömegével a neten.
    Aki mégis belevág a megszervezésébe, és annyira népszerű is lesz, hogy belevágjon egy második kötetbe, azt már egy kiadó keretein belül teszi.
    Azért, mert a fentiek rengeteg időt, energiát és pénzt emésztenek fel. Márpedig a legtöbb író (a kezdők főleg) nem bővelkednek ezekben: munka mellett írnak.
    Ráadásul még el is kell adni a művet, amiben egy kiadó bejáratott megoldása sokkal hatékonyabb.

    Persze lehet mutogatni pl. az Amazonon publikáló "amatőr" írókra, meg a Szürke 50 árnyalatára, hogy azok is maguk publikálnak.
    Ám ezek minősége általában nem valami magas (hogy finoman fogalmazzak), és ne felejtsük el, hogy a Szürke 50... és hasonló, blogon vagy magánkiadásban, gondozás nélkül megjelent könyvek is csak akkor lettek ismertek, sikeresek, amikor egy kiadó a kezébe vette a dolgot.

    És hogy drága? Nem tudom hol és mit néztek, de a magyar e-könyvek jellemzően a papír árak alatt vannak. Szemmel látható mértékkel. Úgy, hogy a papír könyveken 5% adó van, míg az e-könyveken 27%!
  • Gabbbbbbbbbbbb
    #10
    200 oldalt beszkennelni egy alap szkennerrel 1 óra, ha valakinek van rutinja benne.
  • Sippie
    #9
    csak a kiadóknak nem érné meg, innentől bukta is az egész
  • CairoJack
    #8
    "Megoldást jelenthetnek a kedvezményes modellek, amelyek keretében a felhasználók egy bizonyos összegű havidíjért cserébe nagyon sok digitális másolásvédelmet nem tartalmazó elektronikus kötethez juthatnak hozzá."

    Ez tényleg nagyon jó megoldás lenne. De egy fronton még hátrányban vannak. Hogy minden ilyen adatbázis külön-külön létezik. Külön fizessek elő a könyvekre, a filmekre, a zenei adatbázisra. Úgy más sok, ráadásul - ami még fontosabb - macerás.

    Sajnos ma már nem csak pénzt, de időt is "lop" magának azt, aki torrentezik, hisz egy portálon megtalál mindent.

    Ha létrehoznák a világ legnagyobb adatbázisát, amiben minden lenne, film, zene, könyvek, folyóiratok, programok, stb, és mondjuk havi 100 dollárért legálisan, korlátlanul szemezgethetnék belőle, én simán előfizetnék rá. Esetleg lehetnének olcsóbb, cserébe korlátolt csomagok is a kis pénzű felhasználóknak is.
    Még az sem érdekelne, hogy a tartalmak (film, játék, zene könyv) fél éves csúszással jelenne meg a premierhez képeset. Pont ugyan ez az HBO koncepciója a filmek terén, és nekem nagyon bevált. Ami nagyon érdekel film, (évi 2-3) azt megnézem moziban, ami meg érdekel ugyan, de nem annyira, hogy fizessek érte, vagy kétségeim vannak affelől, hogy milyen minőségű filmet kapok, akkor ott kivárom a HBO-s adást.

    Ráadásul egy kellően nagy adatbázissal, ahol szinte minden fellelhető, el is lehetetlenítenék az összes torrent oldalt.

    A szerzők meg a letöltések arányában részesednének a bevételekből. Akinek sokan töltik le a művét sokat kap, akiét kevesen, az keveset.
    Egy ember úgy sem tud végtelen mennyiségű tartalmat elfogyasztani egy hónap alatt, főleg aki dolgozik. Nagyon sok ember havi 3-4 filmnél, és 1-2 zeneszámnál nem is fogyasztana többet, mert se ideje, se igény nincs rá.

    Szerintem ez egy tök jó koncepció lenne, ami megérné az alkotóknak (aki olyasmit tesz le az asztalra, ami tetszik az embereknek az degeszre keresné magát), a fogyasztóknak (nem kéne illegális, kártékony kódokkal teli, gagyi minőségű tartalmat fogyasztaniuk), de még a tartalomszolgáltatónak is (ők is degeszre keresnék magukat).
    Hány ember torrentezik ma a földön? Egymilliárd? Ha mindenki átszokna erre, számoljátok ki, hogy mekkora bevételt generálna ez.
    Ez szvsz egy win-win szitu lenne.
  • enyac
    #7
    Nem olyan nagy dolog reprodukálni egy papírkönyvet. Van nálunk egy Konica-Minolta bizhub dokumentumkezelő masina. Ezzel egy 400 oldalas könyvet 20 perc alatt be lehet szkennelni JPG, PDF vagy TIFF formátumba, és ha nagyon akarjuk, akkor ráküldhetünk egy karakterfelismerőt, hogy kereshető legyen - ez ma egy elég hatékonyan működő dolog. Persze egy ilyen gép drága, nem otthoni felhasználásra van kitalálva...
  • teddybear
    #6
    A papírkönyvet is lelehet másolni egy fénymásolóval, de az drága, és nem mindenki fér hozzá. Ráadásul a másolat se olcsó.
    Az e-könyvet sokkal könnyebb másolni, ez technikai tény, hiába is próbálják kikerülni.

    Ami pedig a gazdasági oldalát illeti, nem sok olyasmi van, talán az illusztrációkon kívül, amit az író ne tudna elvégezni(pl. tördelés). Mégis majdnem ugyanannyit kérnek egy papírkönyvért, mint egy e-könyvért.
  • Szefmester
    #5
    Az emberek ebook nélkül könyvtárakban "warezoltak".... ebookokkal meg a neten. Mi is változott? SEMMI!
  • Papichulo
    #4
    az egyes kiadványok gyakran nagyon drágák; ez utóbbi jelenti az egyik legnagyobb problémát.

    Mindossze ezt kene megoldani es maris sokat javulna a legalis peldanyok aranya.
  • gezu1025
    #3
    Kiváncsi vagyok tanulnak-e a filmek/zenék/játékok példájából.
    SEMMILYEN TILTÁS/SZABÁLYOZÁS NEM FOG MŰKÖDNI SOHA. Ami viszont igen, az a nem kizsákmányoló, reális ár. Ha van egy könvy, elolvasom, bejön, gond nélkül adnék 200-1000 FT-ot az ÍRÓNAK!!! Most szerintem egy egy ~3500-as könyv árából messze nem lát ennyit az aki létre hozta a művet.
  • Etinger
    #2
    Őszintén szólva bár a százszorosa lenne.. legalább azt mutatná, hogy az emberek OLVASNAK.
  • Tinman #1
    Van egy szenzációs ötletem!

    Ezeket az elektronikus formátumokat, be kell küldeni egy nyomdába, ahol aztán különféle eljárások után újrahasznosított papírra kerülnének a betűk!

    Az így létrejött produktum neve legyen: KÖNYV.

    A könyv azért jó:

    - mert nehézkes másolni, nehéz warezolni
    - szembarát kijelzővel bír
    - kiolvasás után a lakás dísze lehet
    - kölcsönadni, eladni is szabad
    - nem kifejezetten sérülékeny
    - nem zavarja a magas páratartalom, így fürdőkádban is nyugodtan használható
    - ha már a kutyának nem kell 100%-ban újrahasznosítható
    - sérült bútordarabok stabilitását növelni képes eszköz