54
-
Crane #54 Ez így van, de ki beszélt itt kémiai hajtóműről? 
-
qrd0xQSt2rdvnu #53 Úgy látom, hogy halvány lila gőzöd sincs az egész témáról! Nem kémiai hajtóművel jutottak el oda, hanem parittya hatással. Szerencsésen kihasználták a bolygók állását és valamelyik bolygóhoz úgy közelítettek, hogy annak a gravitációs hatása erősen felgyorsította, de nem rántotta oda a bolygóhoz, csak meglendítette. És azóta is ez a lendület viszi kifele. A kémiai hajtóműveket már rég csak a finom manőverezéshez használják. -
fszrtkvltzttni #52 Én meg rosszul fogalmazok. -
errorista #51 Igazad van, nem olvastalak végig. -
fszrtkvltzttni #50 Ha elolvasod az egészet, és nem csak egy mondatot ragadsz ki, ott van, hogy a hidegebb hely, vagy ha jobban tetszik a környezet hőmérsékletéről beszéltem, adott üzemi hőmérséklet mellett. Ez pedig a stirling motorra is igaz. Az is egy hőerőgép. -
errorista #49 stirling-motor. -
fszrtkvltzttni #48 Ehhez tudni kellene a tömeget. A nukleáris technológiák pedig rendszerint nehezek. -
fszrtkvltzttni #47 Egy példát. -
kvp #46 A modern ionhajomuveknel az ionokat hosugarzassal allitjak elo a hajtoanyagbol. Ilyen pl. a vasimr is. Ezt lehet elektromos ernegival, de lehet akar kozvetlen hosugarzassal is. Az igy elvezetett meleg plazmat pedig gyorsitas utan a jarmu kiloki hatul, tehat tavozik a rendszerbol.
Egy folyamatosan gyorsulo hajonal nem beszelhetunk a gravitacio hianyarol, mivel eleg jol definialhato gyorsulas hat minden a fedelzeten talalhato anyagra. Ez utobbit kihasznalhatja a jarmu hajtorendszere is, pl. uzemanyagpumpa sem nagyon kell, de a plazma iranyitasa is egyszerubb.
"A zűrhajók korong-csészealj alakúak, és rendszerint csak két-dimenzióban skálázódnak,"
Egy melyuri urhajo olyan formaju amilyet csak akar az ember, mivel nem kell legkori repulesre alkalmasnak lennie. Innentol az a fontos, hogy mit lehet a legolcsobban es a leghatekonyabban megepiteni lehetoleg ugy, hogy egyben is maradjon. Ebbol a szempontbol a henger es a gomb viszonylag egyszeru es bevalt megoldasok. A menetirany szerint hosszukas targyak nagy sebessegnel jobbak, mert kisebb az eselye, hogy valami szembetalalja, tovabba kisebb a vedendo felulet. Legkori siklok eseten persze egesz mas feltetelek vannak, oda a lapos lifting body elrendezes az idealisabb. -
errorista #45 ,,Most növeljük meg a kocka méretét. Legyen 2m-es élhosszúság, és növeljünk meg mindent arányosan."
A zűrhajók korong-csészealj alakúak, és rendszerint csak két-dimenzióban skálázódnak, azaz csak vízszintes irányba, függőlegesen nem. Ekkor az elszállítandó hő és a felület ugyanolyan arányban nő. -
errorista #44 ,,Azt is fontos megjegyezni, hogy a hőerőgépek maximális hatásfoka romlik ha növeled a hőmérsékletet. Ez az összes jelenleg ismert erőműre igaz."
Nem talált. -
Amergin #43 "Swisdak és kollégája, James F. Drake, mindketten plazma fizikusok"
He?
Plazmából jöttek létre és fizikusok lettek?? Olyan fizikusokról van tehát szó, akik plazmából állnak! Nóbelt nekik!
Persze ha plazmafizikusok lennének az megmagyarázná, de nem-nem ők plazma fizikusok...
Ez kb. olyan, mintha a hitvesem azt búgná szerelmesen a fülembe este, hogy: "Én majd dorombolok neked, mint egy macska szenved éjjel"
Egybeírva? Különírva? Nem mindegy?! Egy hülyeség! Jól mondom? Nem?
De! -
teddybear #42 Egyszerűbb, ha kinyitható hűtőradiátorokkal szerelik fel. Sokkal nagyobb lesz a hűtőfelület, megnő a hatékonyság.
Viszont az anyagi része igencsak húzós lenne. Az űrben, gravitációmentes környezetben egészen másként kell tervezni mindent, mint itt a földön. Termikus áramlás gravitáció nélkül nincs, a reaktor hűtését kényszerkeringtetéssel kell megoldani->csökken a hatásfok, mert energiát kell ráfordítani.
A hűtés hatásfoka is sokkal alacsonyabb, mert a hűtőközeg a világűr vákuuma, ahol nincs hővezetés és hőáramlás, csak sugárzás, ami sokkal kisebb hatékonyságú.
-
#41
Szerintem állítsák le valahol a Voyagert, fújják rá, hogy "End of Heliosphere". És akkor legközelebb, ha arra jár egy másik szonda, real-time-ban követhetjük az egészet, és mint újév előtt, visszaszámolhatunk, hogy mikor halad el a Voyager mellett... -
Moha Mahnian #40 "A fenti kockánál, ha nem akarod átlépni a 300 K-t a hajtómű teljesítménye csak 0,6 kW-os lehet."
Ezzel a teljesítménnyel, ennek a kockának gyorsulása elérheti (de legalábbis megközelítheti) az 1 m/s-ot, ami ionhajtóművel nagyon sok, viszont max pár óra alatt elfogy a hajtómű üzemanyaga. Tehát, tartalék azért akad bőven.
Másrészt, én úgy tervezném meg, hogy mégiscsak vannak hűtőbordák, a külső részein forró felületekkel (a borda meg persze hőszigetelt). Ezzel további teljesítmény is nyerhető. -
fszrtkvltzttni #39 "nem értem, egyáltalán mi a fenét számít, hol a Naprendszer határa"
Nem is számít, mert nincs határa, legalábbis a határt mi definiáljuk, természetesen úgy, hogy ott valami szignifikánsan változzon. Mi változhat, mi van ott: "mágneses erővonalak", és töltött részecskék.
A mágneses erővonalak hatnak a töltött részecskék mozgására. Ha a mágneses erővonalak változnak, akkor a részecskék iránya is változik. Itt viszont a részecskék mozgásának az iránya időről időre megváltozott anélkül, hogy a mágneses erővonalak változtak volna. Tehát van valami amit nem ismernek, és ez nekik érdekes.
"Oké, a modellek pontosításához lényeges infó, de ehhez gyakorlatilag minden egyes hazaküldött adatmorzsa ugyanolyan fontos."
A határ előtti adatok azért voltak érdekesek, mert ott az történt amit vártak, tehát semmi (azonos irányú részecskék, azonos irányú mágneses erővonalak). A határ viszont érdekes, persze megint, ez csalás, mert úgy definiálták a határt, hogy az a határ ahol sok unalmas adat után történik valami érdekes. A határ utáni adatok meg majd kiderül mennyire lesznek érdekesek, a várakozás az, hogy unalmas lesz. -
fszrtkvltzttni #38 Nem azt mondom, hogy ez a probléma valós, de szerintem okozhat problémát, főleg amikor skálázni akarod a rendszer teljesítményét.
A hűtés teljesítményét a Stefan–Boltzmann-törvény alapján egyértelműen meghatározza a rendszer hőmérséklete és a felület mérete.
Egy 1m élhosszú 300K-es kocka ha jól számolom 2,8 kW hősugárzást bocsát ki.
Ha ennél több hő keletkezik, akkor elkezd melegedni, míg a hősugárzás teljesítménye el nem éri a hőtermelését. Természetesen segít, hogy 600K-en már ~45 kW a kisugárzott energia, és így tovább a hőmérséklet negyedik hatványával, tehát nem fog nagyon túlhevülni.
Fontos megjegyezni, hogy bármilyen elérhető energiaforrást is használjunk, az energia nagyobb része hőként fog megjelenni. (RTG, a legjobb 30%-os hatásfokú, ionhajtómű Crane szerint kb. 60%, összesen 18% meghajtásra, a maradék 82% hő.) Azt is fontos megjegyezni, hogy a hőerőgépek maximális hatásfoka romlik ha növeled a hőmérsékletet. Ez az összes jelenleg ismert erőműre igaz.
A fenti kockánál, ha nem akarod átlépni a 300 K-t a hajtómű teljesítménye csak 0,6 kW-os lehet. Ha felmelegedhet 600K-re akkor első közelítésben lehetne ~10 kW-os a hajtómű teljesítménye, de a magasabb hőmérséklet miatt az energiatermelés hatásfoka csökken. (Egy hőerőmű melegebb oldalának a hőmérsékletének van egy maximuma, a hidegebb oldal az ami változhat. Ha duplájára emeled a hidegebb oldal hőmérsékletét, akkor a maximális hatékonyság mellett keletkező hulladékhő megduplázódik. Ha eleve nem volt maximális, akkor a hulladékhő kevésbé fog megemelkedni, de a változás akkor is jelentős.) Második közelítésre tehát ~5 kW-os hajtómű teljesítményt tudunk elérni. 600K-en viszont már lesznek olyan alkatrészek, pl. elektronika, amit aktívan hűteni kell, ami tovább csökkenti a hatékonyságot. A teljesítmény növelésének ezért lesz egy korlátja fix geometriánál.
Most növeljük meg a kocka méretét. Legyen 2m-es élhosszúság, és növeljünk meg mindent arányosan. A rendszer tömege x8, tehát azonos gyorsuláshoz a hajtómű teljesítményét is x8-ni kell. A hőleadás viszont csak x4-es lesz, ezért az eredeti 300K-nél valamivel magasabb (kb. x1,2-es) hőmérséklet szükséges ahhoz, hogy elegendő hőt tudjon szétsugározni. Csak a rendszer méretének a növelésével hűtési problémákba ütközhetünk, ami nem meglepő, mert ez mindenhol így van.
Mit lehet tenni ellene? Az ilyen problémákra találták ki a hűtőbordákat. A hűtőbordák viszont a világűrbe nem fognak működni, mert amit az egyik borda kisugároz a másik felé azt a másik elnyeli. Egy tömör kocka és egy ugyanakkora hűtőborda ugyanúgy fog hűlni a világűrbe. Annyit lehet tenni, hogy megváltoztatják a geometriát, tehát 1m-es kocka helyett pl. 0,25x2x2m-es, vagy 0,5x0,5x4m-es hasáb alakú lesz. Ezzel az eredeti 6 m^2-ről 10 m^2 illetve 8,5 m^2-re nő a felület, és ezzel együtt durván 1.5x-re a hőleadás teljesítménye. Tehát a geometria jelentős változtatásával is csak korlátozott mértékben lehet megnövelni a hőleadás teljesítményét. Más lehetőség a hűtés növelésére viszont nincs.
A hűtés szerintem igenis lehet olyan probléma ami a teljesítmény és méret növelését problémássá teszi. -
fszrtkvltzttni #37 A vákuum jó hőszigetelő, a hősugárzás pedig a legkevésbé hatékony hőátadási forma.
"Az atomreaktor meg a tengeralattjáróba' is van, nem drága." Egy átlagos műhold arához képest biztos drága, ahogy a feljuttatása is. -
errorista #36 A fölösleges hőt elhősugározza a semmibe, az nem gond. Az atomreaktor meg a tengeralattjáróba' is van, nem drága. -
fszrtkvltzttni #35 "Ezek úgynevezett radioizotópos termoelektromos generátorok (RTG-k). Amúgy a Voyager 1. fedélzeti műszereit is egy ilyen reaktor táplálja. Egy ilyen eszköz (megfelelő méretezés mellett) képes ellátni energiával egy ionhajtóművet."
Itt is ugyanolyan problémát okozhat a korlátozott hőleadás, ha növeled a méretet. -
errorista #34 Igazából a nyelv változásának nem sok köze van a helyesíráshoz. A nyelv változik, a kakadémia lejegyzi (illetve nem jegyzi le, az új, 12-es hülyesírásnak köze nincs a nyelv változásához de most az elméletről van szó) (na jó, a BÚÉK talán ilyen), az újságírók betartják, a fórumozók nem, és mindenki hepi.
A helyesírásnak meg igenis van haszna, legalább annyi, hogy nem betartva ténylegesen képes legyen mást jelenteni a szöveg, mint amit az író akart volna (plazma fizikus) és képes legyen megfájdítani az ember fejét. -
fszrtkvltzttni #33 "Egy nuklearis reaktorral [...] Raadasul az egesz nem lenne annyira draga, mivel kb. egy atlagos muhold arabol kijonne az egesz." Ez így biztos nem igaz. Ráadásul egy klasszikus hőerőgépen alapuló nukleáris erőművet hűteni kell, ami a világűrben nem triviálisan megoldható feladat. -
Lucy in the Sky #32 A szerző helyesírása tényleg csapnivaló, ezen nincs mit védeni, főleg a kényszeres különírási mániája a zavaró, basszus, időnként még az igekötőket is szóközöli. Az sem használ neki, hogy a tudományos szaknyelvvel is hadilábon áll, nyilván a forrásul használt angol nyelven is - persze ez utóbbi nem lenne gond, ha némiképp kevesebb magabiztossággal nyúlna a tárgyhoz, és utánanézne, mielőtt butaságokat ír. A puszta jószándék szól belőlem, ezek az apróságok nagyon sokat rontanak a termék élvezeti értékén, a célközönség egy jelentős része pedig igenis kényes rá. Kedves Richárd, tessék jobban odafigyelni! :)
Voyager: nem értem, egyáltalán mi a fenét számít, hol a Naprendszer határa? Oké, a modellek pontosításához lényeges infó, de ehhez gyakorlatilag minden egyes hazaküldött adatmorzsa ugyanolyan fontos. Vagy bátran oda lehet írni a tankönyvekbe, hogy ennyi és ennyi, tapasztalati úton ellenőrizve, ezt elfogadom, bár gyakorlati haszna semmi.
Ennél szerintem önmagában az a tény sokkal fontosabb, hogy megmutatták/megmutatják, az ember alkotta technológia ténylegesen üzemképes a csillagközi űr körülményei között is. Nyilván ezellen soha nem is volt semmiféle komoly érv, de a küldetés végére ez egy magabiztosan közölhető, empirikusan bizonyított tény lesz. -
emile zola #31 Nem azt mondtam, hogy jó vagy rossz e így, csak annyit hogy ez így működik. -
ostoros #30 Hát ja. Bár szerintem ha egy másik csillag vonzása erősebb, akkor már mondhatjuk, hogy elhagyta. -
ostoros #29 Ez akkor sincs jól. Akkor legyünk kreatívak, ha egy kifejezést nem tudunk elmondani magyar nyelven, vagy ha egy új dolgot elnevezünk. Ne akkor amikor az teljesen felesleges. -
karesz6 #28 Ok zavaros voltam tisztázzuk: Amíg a nap-köv csillag távolság 50% át nem haladja meg a voyager addíg mindig lesz valaki aki bebizonyítja hogy nem hagytuk el a naprendszert. -
karesz6 #27 Bocsi a társaságtól (nem olvastam végig e kommenteket) de kezd ebből lassan elegem elenni. A voyager kiscsilliószor fogja még elhagyni a naprendszert egészen addíg amíg nemm lesz közelebb a legközelebbi csillaghoz. Addig mindíg lesz valaki aki kitalálja miért nem. Ennyire egyszerű. -
emile zola #26 Ne kezdd el kiforgatni a szavaimat kérlek. Ez inkább a te értelmi színvonaladat tükrözi.
A példa amit felhozol az is túlzó. Nagyon sok ember kell ahhoz, hogy a korábban meglévő szavak, kifejezések megváltozzanak, és az idő is változó, manapság elég 1 generáció is.
A hozzád hasonló nyelvtan nácik persze nem érthetik ezt, vagy nem akarják, de felesleges ez a hozzáállás, mivel nem rajtatok múlik, hanem az embereken,akik használják azt.
A nyelv igazodik a használóihoz, ha tetszik ez neked, ha nem. -
ostoros #25 Nincs olyan szó. És értelme sincs. Két hasonló értelmű szót raksz egymás mellé. Még ha mondjuk is szóban, akkor is külön kell írni. És bár sokan azt hiszik hogy ettől fejlődik a nyelv, ez nem igaz. Ez a kódrendszerünk degradálódása. Más szóval az adatok egy része ilyenek miatt elvész. -
Marteen21 #24 Ha mi igazodnánk a nyelvhez és nem az hozzánk, akkor ómagyarul beszélnénk, tehát egy internetes komment helyesírásába belekötni nevetséges és szánalmas az ilyen nyelvtannácik idegesítő hasztalan semmihez sem értő népség. Remek példa erre a "deviszont" attól hogy a sok begyöpösödött nyelvész ragaszkodik hogy ilyen már pedig nincs attól még ha a nyelvet beszélők 90%-a használja akkor szerintem meg van :).
Az más kérdés hogy abban igaza van, hogy egy hivatalos dokumentum, vagy éppenséggel egy újságíró munkája(legyen az online vagy nyomtatott) hibamentes kéne legyen, elvégre neki ez a munkája. -
MasterMason #23 "Erről a Hülyék paradicsoma (Idiocrazy) jut eszembe,"
Hülyék kis h-val.
-
Crane #22 És persze a helyesírás egybe van. De ha kötőjellel lenne... 
-
Crane #21 Milyen érdekes téma lehetne a hosszútávú űrutazás, vagy a földönkívüli kolóniák megvalósíthatósága.
De persze a helyes írás is marha fontos, csak az egy másik fórum! -
pasi29uk #20 "Nem teljesen mindegy? Meg lehet érteni és kész."
Ez pont nem mindegy. És am nem az a kérdés h tod e dekódóni amit idenyög a derikvens...
Példáddal élve a 30km/ó nem véletlenül annyi amennyi és be kell tartani ez NEM választás dolga.
Minden reggel friss öblítő illatú vasalt ingben járok dolgozni. Ó én a gonosz csibész pernahajder. -
endrev #19 emile zola, ez baromság. Mármint igaz baromság. Attól, hogy általában az ember lezüllesztette a nyelvet, még nem törvényszerű, hogy a nyelvnek nem feladata szinten tartania az embert. Ne a saját szegénységi bizonyítványodat magyarázd, inkább hallgasd meg Pitta bátit (egy cigány, csak így tudott beszélni, túl értelmes vagy ám hozzá, nem jó ez). Ha elég sokan pittabátidnak, attó ma igye le nómái á nyéiv?
Gratulálok az értelmi színvonaladhoz, te kis szégyenke. -
lerboy #18 OFF
A nyelv azért egyszerűsödik, mert a használóik is "egyszerűsödnek".
Egyébként a költészetben megengedett a nyelvtan szabályaitól való eltérés, de úgy vélem, hogy a hétköznapi életben illene tartani magunkat a helyesírási szabályokhoz. Ha már ilyen szép nyelvünk van. -
emile zola #17 A beszéd és a nyelv igazodott mindig is az emberek használati szokásaihoz. Nézd meg a történelem alakulása során is így volt.
-
Zenszkij #16 Álljunk meg egy szóra! Nem teljesen mindegy? Meg lehet érteni és kész. Gondolom a Kreszben te is betartod a végletekig a 30 km-es táblát és vasalt ingben vezetsz. Egyszerűsödik a nyelv, felesleges ezeket az értelmetlen, idióta szabályokat betartani. Mondom ezt szakirányú végzettséggel. A cikkhez szólj hozzá, ha neked úgy tetszik helyesírási hiba nélkül. Ne legyen már ennyi Grétsy László. -
dyra #15 Az emberek hibáznak. Ezt el kell fogadnia a nyelvészprofesszoroknak is.