54
  • gombabácsi
    #14
    hahahaha
    én azt vettem észre, hogy a nyelvtannácik a nyelvtanon kívül nem nagyon értenek máshoz, ezen kívül a kreativitás is totálisan hiányzik belőlük :D
  • endrev
    #13
    Nincs olyan, hogy helyesírás-mánia. Csak dilettantizmus van, ami ezzel a kifejezéssel takarózik, és egy "provokatív novella" tele helyesírási hibákkal nem mentség. Rendkívül fontos a helyesírás, gyakorlatilag mindenre kihat egy nemzet előmenetelében. Valaki vagy felfogja ezt, vagy csak tiszteletben tartja, vagy az arroganciáját trenírozza.
  • gombabácsi
    #12
    szerintem a mai helyesírás-mánia épp hogy azt eredményezi, hogy egyre hülyébbek az emberek a megértésre...
    esetleg ha ajánlhatom egy erősen provokatív novellámat a témában: http://barathendre.wordpress.com/2012/03/06/konyvek-a-pusztaban-meg-par-ember-akik-a-pusztaban-mentek/
  • endrev
    #11
    Szóösszetételek terén vannak helyesírási problémák e sajtótermékben...

    "Plazma fizikus": egybeírandó.
    Kötőjellel azt jelentené, hogy plazmából álló fizikus.
    Kötőjel nélkül semmit nem jelent, helytelen.

    "mágneses „sziget” sorozatot" helyesen: "mágnesessziget-sorozat", de mivel a sziget idézőjelben van, így 'mágneses "sziget"-sorozat".

    És mivel a Nap nagybetűvel írandó, mivel a központi csillagunk tulajdonneve, a "nap" pedig a Föld esetében a 24 órás ciklust jelenti, nincs olyan, hogy "naprészecske". Helyesen: "Nap-részecske", és csak azért kötőjellel, mert egybeírva már nem lenne tulajdonnév, viszont jelezve kell maradnia, hogy nem valamiféle naprészecskéről van szó, hanem: Nap-részecskéről.

    Én kérek elnézést. :P :) Nagy a baj, ha már sajtótermékben sincs kellő szintű helyesírás. A következő lépés már a végső stádium: észre sem vesszük, hogy néhány generációs múlva még csak akár fogalmunk sem lesz a helyesírásról.

    Erről a Hülyék paradicsoma (Idiocrazy) jut eszembe, ahol a bolygó lakossága egyre hülyébb lett, így a szerelmi bánatában lehibernált suttyó vált a legokosabb emberré a világon (persze túl szépen festették le azt a jövőt, sokkal rosszabb lenne annál). Richárd, ne vedd rossz néven, de ez jogos. Újságírónak kötelessége jól helyesírnia (vagy: alkalmazzatok lektort - ha megfizettek, jövök).
  • endrev
    #10
    "Egy éve a csillagközi űrben hajózik a Voyager 1?"

    Már megint kezdik?! :D
  • Crane
    #9
    "Ezt mennyi ideig tudja az eszköz fenntartani?"

    Addig, ameddig a hajtógáz el nem fogy. De az ionhajtómű kb. 60% hatásfokkal működik, így nagyon barátságos a fogyasztása. Tervezés kérdése csupán, de akár a a teljes távolságon folyamatosan üzemlehet.

    Ionhajtőművet több szondára is szereltek főhajtóműként, és mára egyértelműen azt lehet mondani, hogy nagy távolságok esetében ez (jelenleg) a leggazdaságosabb meghajtás. Ugyan a tolóerő nagyon kicsit, de a gyorsulás folyamatos és akár a teljes út során is tarthat, azaz a szonda egyre gyorsabb és gyorsabb lesz.

    "mekkora a legkisebb erőmű, amit meg lehet működőképesen építeni?"

    A szondára szerelt energiaforrást nem egy nyomottvizes atomreaktorként kell elképzelni. Ezek úgynevezett radioizotópos termoelektromos generátorok (RTG-k). Amúgy a Voyager 1. fedélzeti műszereit is egy ilyen reaktor táplálja. Egy ilyen eszköz (megfelelő méretezés mellett) képes ellátni energiával egy ionhajtóművet.

    "minél nagyobb, annál gazdaságosabb"

    Ez nem feltétlenül igaz. Az űrben ugyan súlytalanság van, de a testeknek attól még van tömege. Minél nagyobb egy tömeg, annál több energia kell a gyorsítására. Az eszköz célja alapján lehet kikalkulálni, hogy mi az ideális arány.

    Remélem tudtam segíteni. ;)
  • gombabácsi
    #8
    jó, de akkor miért mondja magát felvilágosult, civilizált, kultúrált népnek a kapitalizmus népe? :D

    ürmeghodiccsa... hahaha önbecsapás
  • MaRee
    #7
  • Moha Mahnian
    #6
    Igaz, hogy a gyorsulása elenyésző, de akkor is van anyagáram, amit kibocsát. Ezt mennyi ideig tudja az eszköz fenntartani?

    Nukleáris erőforrás ide-vagy oda, néhány hónapnál tovább nem tudna gyorsulni, mert elfogy a hajtóanyag, azon túl meg mit kezd a törpe atomerőmű önmagával? Másik kérdés: mekkora a legkisebb erőmű, amit meg lehet működőképesen építeni?

    Szerintem, ez a nukleáris meghajtású ionhajtómű olyan lehet, mint a teherszállító hajók: minél nagyobb, annál gazdaságosabb. De ez csak egy megérzés.
  • bvalek
    #5
    De nem is ugyanazzal a kémiai meghajtással menne utána. Az ionhajtómüvek gyorsulása elenyészö, de majdnem egész úton üzemelnek. A szükséges utazási idö szinte független a távolságtól. A persze más kérdés, hogy nukleáris meghajtású ionhajtómüvet még senki sem csinált, de ami késik nem múlik, a technológiához ma már minden rendelkezésre áll.
  • mjevsrsh
    #4
    Így van, ez a kapitalizmus.
  • dyra
    #3
    nem sok fogalmad van arról milyen messze is van. 1 - 2 év alatt talán eljutna a Jupiterig.
  • gombabácsi
    #2
    Nem küldhetünk utána újabb járművet, mert kell a pénz az új ifonra, új xboxra meg a játékokra, meg nem is érünk rá ezzel foglalkozni, mert meg kell nézni az új trónok közt epizódot, meg az úr iron mant stb., meg ügye kell a pénz a nyaralásra, bulizásra is.
  • kvp
    #1
    Szerintem valahol a ketto kozott lesz az igazsag. Tehat mar nem a naprendszer belso teruleten jar, de meg nem is ert ki olyan teruletre amire egyaltalan nem hat a nap. Sot az is lehet, hogy ez a hatas addig megmarad, amig egy masik csillag hatasa el nem kezd ervenyesulni.

    Egyebkent igazan kuldhetnenek mar utanna egy gyorsabb jarmuvet a mai technologiaval. Egy nuklearis reaktorral szerelt ionhajtomuves jarmu 1-2 ev alatt utolerne es le is hagyna, tovabba a reaktor miatt a muszerek is tobb energiat kaphatnanak, tehat sokkal komolyabb felszerelest vihetne magaval. Raadasul az egesz nem lenne annyira draga, mivel kb. egy atlagos muhold arabol kijonne az egesz. Gyorsabban meglenne a valasz es mivel kifele megy a naprendszerbol, ezert kituno es biztonsagos teszt lenne egy uj hajtomu technologia szamara.