106
-
Achilles #26 Bocsi, nem áll szándékomban kekeckedni. Csak nem értem a dolgot.
Igen ez egy terv, igen még nem valósították meg. Igen ez egy alternatívája valaminek, és igen a tervet ami valaminek az alternatívája azt csak olyasmivel lehet összehasonlítani ami már megvan valósítva és nem terv (legalább is ennek van értelme).
Egy terv gazdaságosságát hogy kívánod bizonyítani? Ugye nem úgy hogy megépíted?
Én nem tudok más módszert a tervek alapján kiszámolom, hogy mennyibe kerül, menyibe fáj az üzemeltetése, és ezt utana Összehasonlítam aminek az alternatívájának szánom. -
Achilles #25 És a suliban úgy tanítják, hogy az a repülőgép pajzsa? :)
Amúgy csak sarkítottam, hogy Mad mind rájöjjön, hogy valami nem stimmel..
De ha ragaszkodsz hozzá akkor hívhatjuk pajzsnak és nyilvánosan megkövetlek :)
Rep műszerész? Csepel? Öcsém is ott végzett... és öcsémből kiindulva semmit:) -
kvp #24 A repulok egy modon tudnanak kozepes tavokon is versenyezni a varosok kozepebol indulo vonatokkal. Megpedig ugy, hogy a repuloket is a varosok kozepebol kell inditani, lehetoleg helybol felszallo valtozatban. A be es kiszallast rampaval kell megoldani, a csomagokat pedig kezben viszik fel az utasok, majd egy csomagallvanyra rakjak. Ez utan mehet is a gep, ha kell allo utasokkal (kapaszkodo kell). Kiszallasnal ugyancsak rampan le es mar johet is a kovetkezo csoport. -
teddybear #23 Nem tom mit kekeckedsz. A TGV napi használatban működik, ez az eszmeszülemény meg csak terv-vázlat. A két rendszer gazdaságosságát összehasonlítani meg nem sokat ér. Csak becslések vannak, hogy mibe kerül egy pálya hozzá, a pályafenntartásáról és üzemeltetéséről sincs sok tapasztalat, csak egy körülbelüli becslés. Azt sem tudjuk még, hogy milyen gyakorisággal követheti kér szerelvény egymást a rendszerben.
Szóval, míg a TGV-ről vannak több éves adatok, erről csak becslések. -
Achilles #22 Hmm én is tévedtem:) max 1500km:)
illetve csúcs időben számoltak 30sec-es indulásokat amúgy átlag 840utas/óra.
De szerintem, ha és nagy ha, hozza a számokat amiket mondanak akkor szerintem megéri..
Én a magam részéről kiváncsi vagyok...de félek a politikusokban nincs annyi bátorság hogy megépítsék...szóval ha Elon nem fogja akkor nem lesz belőle semmi:) -
teddybear #21 A kisgépek ablaka néhány milliméter vastag plexi. Nem is kell több egy dugattyús motorú gépnél.
Nagyobb utasszállítóban voltál már a pilótafülkében? Ha nem, menj el a ferihegyi skanzenbe, és nézd meg! Majd meglátod, ha rendesen megnézed, hogy milyen vastag a homloküveg.
Különben pilótavizsgám nincs, de van repülőgép-műszerész szakvizsgám. Azért ez talán ér valamit? -
Achilles #20 Láttam...kis gépet még vezettem is:) (eddig kb 45repült órával, neked?)
De azért nem nevezném ezt pajzsnak! Meg van erősítve igaz, de nem pajzs:) -
teddybear #19 Kicsit tévedtem. A Concorde pilótakabinjának az ablaka elé tényleg nem került külön pajzs.
Kevertem a TU-144-el, ahol a lehajtható orrszekció viszont nagyon is védte a pilótakabint elölről. -
Achilles #18 Hyperloop
Itt vannak az adatok.
elvileg 30sec/28fő az 1 óra alatt 3360 utas.
1500km-nél (ennyi a minimum amire gazdaságos szerintük) kb 80perc az utazás, de mivel mondjuk egy TGV egyszere viszi az utasokat ezért szamoljunk +1 órat mert az utolsó kapszulaval megy) tehát 140perc.
Nos a TGV 3000 embert elszálít 140perc alatt 1500km-re?
Energia ügyben meg nem vagyok benne biztos hogy Energia hatékonyságban jobb a TGV. Aki akarja számolja ki.
Wiki
De persze ezek csak tervek...
(igaz egy olyan ember tervei aki jelenleg egyetlen valalkozokent ISS-hez saját űrhajót juttatot a saját fejlesztésű rakétáján...szeptemberben fogja tesztelni a teljesen újrafelhasználható rakéta első fokozatát...stb)
-
teddybear #17 Láttad már bármelyik utasszállítógép homlokablakát? Tudod a szubszonikusaknak is centis golyóálló üvegből van. Mert ki kell bírnia egy közepes méretű madárral történő ütközést. És még így is előfordul, hogy ez nem elég. -
teddybear #16 Bocs, de akkor nem lenne gazdaságos. Egy TGV körülbelül a harmadával megy, de nagyságrendekkel több utast tud szállítani. Viszont ez egy kifejlesztetlen, még csak az előzetes terv fázisában lévő elképzelés.
Amúgy is komoly kételyeim vannak a napelemes energia-ellátással kapcsolatban. Amint nincs napfény az egész lehal, napkelte előtt és napnyugta után csak a gyűlölt hagyományos erőművek energiájával képes működni. Ez viszont akkora teljesítmény-felvétel ingadozást jelentene a környék villamos-energia szolgáltató rendszeréve, hogy még! -
Achilles #15 Most ugye ugratsz? :)))
"A Concorde orrát különlegesen alakították ki: a levegőben az orr egy vonalban volt a törzzsel, így az áramvonalas és kis közegellenállású volt, felszálláskor, leszálláskor és a reptéren gurulva azonban megdöntötték az orrot (maximum 12,5 fokkal), így a pilótafülkéből jobban lehetett kilátni."
http://player.hu/tech-auto/tech/concorde-tortenelem/#.UgtST5LIaSw
a légbeömlők meg valójában Deflektorok voltak:) És fotonok hajtották a concordot...nézd meg a képeket világítanak a hajtőművek! :) -
Achilles #14 És kevesebben is utaznak egy csőben..28-30 fő van egy kapszulában. Szóval nem biztos hogy több az áldozat.
Hyperloop is lehet átlátszó csőben:) és akkor ott is nézhetik a tájat:)
Molnibakage: Ha van egy rendszer ami olcsóbb, gyorsabb akkor az miért nem kell? (jó feltéve ha tényleg olcsóbb és jobb)
-
teddybear #13 Tudod, már legalább húsz éve megépülhetett volna a négyes metró, ha nem esik áldozatul a szokásos politikai huzavonának. Egyrészt mi is megépíthettük volna sokkal korábban, másrészt az oroszok felajánlották a megépítést az államadósságuk fejében, harmadrészt ha gánti kőből rakták volna az állomások falát, már legalább 10-15 éve üzemelne. -
teddybear #12 Volt pajzsa a Concorde-nak. Tudod az az orrszekció, amelyiket a le és felszálláskor lehajtottak. Ha jobban megnézed a fényképeket, egy extra üveg került a repülési pozícióban a pilótafülke ablaka elé. -
teddybear #11 Valahogy így vagyok vele én is. A vonaton szeretek kibámulni az ablakon, még akkor is, ha már számtalanszor jártam arra.
Egy ilyen zárt kapszula meglehetősen taszító lehet egy klausztrofóbiára hajlamos egyénnek. Ezeknek az embereknek egyből kiesik ez az utazási lehetőség. -
teddybear #10 A terrorista probléma például a spanyol vonatrobbantáskor szépen előjött. Tudod Madridban, 2004-ben.
Itt sokkal nagyobb lenne az áldozatok száma, mert jóval nagyobb a sebesség. -
halaszlo #9 "a teljes San Francisco - Los Angeles vonalon közlekedő változathoz további 4-5 év kellene"
Mióta épül a 4-es metró?
Elon Muskot kellett volna felkérni kivitelezőnek. Szerintem még olcsóbb is lett volna... -
#8
A vonatnál van még egy pozitívum. Jó időben tényleg szép lehet a tájat felülről nézni vagy a városokat, de a vonatból a nagyméretű ablakokon át táj és maga az utazás komfortérzete is más lehet. Nem kell első osztály ahhoz, hogy normális méretű helyen utazz és ne egy szardíniaként... -
#7
Kérdés, hogy kell -e ennél gyorsabb vasút -e egyáltalán. Szerintem nem. Egy repcsis utazásnál - főleg rövidtávon, 1000 km-nél rövidebb utaknál - a becsekkolás, beszállás, felszállás, leszállás, kiszállás olyan lassú, hogy az utazás teljes időtartamának átlagsebessége elmarad egy olyan vonattól, ami azonos távon 300-400-as tempót tart és nem áll meg minden bokorban.
Egy vonatra beszállni és berakni a csomagokat fényévekkel gyorsabb, mint repcsire, ahogy a le- és felszállás mizériája sincs meg és nincs olyan, hogy köd miatt nem jár vagy késik. 500-600 km távolságon egy gyors vonatnak nem ellenfél a repülőgép és ehhez nem kell 1200 km/h csúcssebesség.
A reptérre való kijutás eleve órás nagyságrendű lehet, meg a bajutás. Ellenben sok városban a belvárosban is van pályaudvar, de föld alatt be is vihető. Egy repcsi soha nem fog a belvárosban leszállni úgy, hogy gyak. kisétálsz és az utcán vagy.
Persze a nagy kérdés az, hogy ha repülőgépet egyszer (?) elkedzi leverni a szupervasút, akkor az lesz -e célpontja terroristának vagy sem. Mert több ezer km vágányt nem tudsz őriztetni és irgalmatlan nagy katasztrófát tud okozni az is, ha valaki csak egy néhány tíz kilós objektumot a sínre lerak. A többit megteszi a fizika... -
Achilles #6 A hagyományos vasutak gyakorlati maximuma 500km/h alatt van (valahol egyszer olvastam)
A Neten terjedő képekkel ellentétben a tervekben szerepel egy olyan verzió is amelyik Autók szállítására is alkalmas (az már elég nagy hogy akár Wc-re is kimehess ha kell, vagy talán egy tengeri konténer is), és gondolom az már tudna árut is szállítani (pl éjszakánként amikor nincs nagyon utas forgalom).
A tervekben gyakorlatilag semmi új nincs. Az újdonság inkább az hogy a meghajtást, és a lebegtetést más módon oldotta meg (a lebegtetéssel pl rögtön 2 problémát oldott meg)
Ahogy a repülőnél is szerintem itt is majd elfogadják:) Aki meg nem az nem ezt az utazást fogja választani (amúgy szakaszonként nyilván ki kell alakítani vészkijáratokat) Jah és 10Km-er magasan sincs sok oxigén, meg nyomás... itt is meg lehet oldani, hogy nyomás csökkenéskor légzőmaszkok legyenek (mint a repülőknél) és utána gyorsan feltölteni a csöveket normál légnyomással (ahogy a repülő is gyorsan el kezd hasonló esetben ereszkedni) -
Achilles #5 Szerintem Mad mind összekeverte a fénysebességet a hangsebességgel.
Molibalage: Ha jól olvastam akkor az esetleges nyomásproblémákat szakaszonkénti vákuum szivattyúkkal oldják meg. -
kvp #4 Ennek a szallitorendszernek az alapotlete meg a 60-as evekbol szarmazik. Eredetileg fold alatti csovekben gondolkodtak, ami kaliforniaban a gyakori foldrengesek miatt eleg korulmenyes lenne, mivel viszonylag konnyen osszenyomodik egy cso ha pont toresvonalon halad at. Ami mondjuk kisebb horpadas es olaj vagy gazvezetek eseten nem jelentos gond, itt a jarmu beszorulasat okozhatja. Ezert is emeltek fel oszlopokra a csoveket, amik persze igy viszonylag konnyu celpontot jelentenek barkinek, akar egy alvo kamionosnak is. A majdnem legures ter kezelese nem gond, mivel a palya rendelkezhet szenzorokkal, tehat amennyiben nem pont a jarmu elott torik el a cso, akkor egy ilyen meghibasodas veszfekezessel kezelheto. Viszont a fold feletti telepites ugyanazokkal a problemakkal jar, mint a normal vasut eseten, tehat nem lesz annal sokkal gazdasagosabb, bar gyorsabbnak gyorsabb. Cserebe viszont sokkal kisebb a szallitasi kapacitasa, mivel a normal tengeri kontenerek nem fernek be a bemutatott terveken szereplo csobe. (az eredeti tervek szerint befertek volna) Harmadik problemat az utasok jelentik, mivel azt meg elfogadjak, hogy egy repulobol nem lehet kiszallni, de azert az is egy szabadon mozgo jarmu, mig ebbol a csobol nem tudnak kijutni se meghibasodas, se baleset eseten, sot a mentes sem megoldott. Egyreszt nincs annyi hely, hogy az ajtokat kinyissak, masreszt nincs levego a csoben, harmadreszt nincs vilagitas es kijarat a csobol hosszu merfoldeken at. Ennel meg egy atlag metroalagut is tagasabb.
Ha a fenti harom problemat sikerul lekuzdeni, akkor lehet eletkepes a megoldas. Addig en azt mondom, hogy a meglevo kaliforniai vasuti rendszert konnyebb lenne felkesziteni a gyorsabb vonatok tovabbitasara. Ha meg tenyleg nagyobb sebesseg kell, akkor erdemesebb lenne egy keregvasutban gondolkodni, ahol mar viszonylag konnyen lehet akar csokkentett legnyomast is letrehozni (tulnyomasos vonatokkal), de mindemellett hiba eseten hagyomanyos vasuti alagutkent is uzemelhet. A ket sines hagyomanyos vonatok is kepesek lehetnek hangsebesseggel menni, ha a jarmu es a palya alkalmas ra, ami ugyancsak megoldhato, viszont a nagysebessegu szakaszt elhagyva hagyomanyos palyan is mukodnek. -
#3
Vadászgépekre és utasszállítóka kb. madár méretű objektumok veszélyesek, de azok is inkább amiatt, hogy a hajtóműbe kerülnek. Egy csőben ennyire alcsony nyomás csak eszméletlen jó tömörzárás mellett maradhat meg. Milyen sszennyeződésre gondolsz és hogyan kerülne be? -
Achilles #2 Tényleg!! ezért is voltak a Concordok felszerelve pajzsokkal....jah nem nem kellett mert a levegőben nincsen semmilyen szennyeződés...jah nem az sem.
Hmm lehet hogy hülyeség amit írtál? :) -
#1
Bár azért vannak vele alapproblémák. Ha bármilyen szennyeződés kerül a csőbe, az 1200 km/h óránál a jármű és az alacsony nyomásnak köszönhetően az utasok végét is jelenti.