X-15: Az űrrepülő, ami nem járt az űrben

Ez így nem igaz. Mindkét ûrrepülõgép többször is repült baj nélkül, azaz alkalmasak voltak az ûrrepülésre.

A katasztrófát mindkét esetben sérülés okozta, a Challangernél a gyorsítórakéta burkolatának átégése, a Columbiánál pedig a fõtartályról leváló szigetelõhab-darab okozta szárnysérülés.

nem volt ilyen gyakorlat az amcsiknál. Soha sem próbáltak meg kevésbé brutális légkörbe lépést, pedig a szárnyas ûrrepülõkkel nagyon szépen kordában lehet tartani a melegedést, és elnyújtani a légkörbe lépést. Ezért tartanak újra a 60-as évek színvonalán, ezért lett sikertelen az STS, ezért hullott darabokra a columbia.

Ez a megközelítés épp a jenkik szüleménye. Mindez úgy született, hogy nem sokkal elõtte még Gagarin repülését sem akarták elismerni, akkor a számukra késõbb mumussá váló FAI szabályokra hivatkoztak (nem kerülte meg 100%-ban a Földet + 7km-en katapultált). Majd amikor bebizonyosodott, hogy õk eleinte csak "ugrálni" tudnak, hirtelen mindenki ûrhajós lett, aki elérte az 50 mérföldet (szerintük)...

Az már igazából az X-15A sorozat volt, az újraélesztett X-15 program szüleménye, de ez volt az, amivel repkedtek is, így mindenütt erre hivatkoznak X-15 néven.

A cikk kicsit megtévesztõ, a megépült 3 x-15-öt a '60-as évek második feléig használták, és majdnem 200 repülésük volt. Ezek közül kb egy tucat volt ûrrepülésnek mondható.

A "B" csak terv volt, a kor (csúcs)technikai színvonalán. Késõbb a gyakorlat sokszorosan igazolta, hogy az ilyen tervek és az orbitális repülés elég távol állnak egymástól. A hõpajzs legfeljebb egy addigiaknál komolyabb ûrugráshoz lett volna elég, orbitális sebességrõl történõ fékezéshez közel sem. Mindezen tervek születtek akkor, amikor 28000km/h-ról fékezésben a tapasztalat zérus volt, olyat még soha, senki nem mutatott be, de az amerikaiak még az elérését is mindössze egy 14 kg-os tárggyal voltak képesek demonstrálni.

"A gyártó elsõ lépésként megalkotta az X-15B-t ..."
Jól értem, hogy kész volt a gép, amivel 3 kört megtehettek volna, és nem repült?

Ezért szeretem az sg.hu-t, mert ilyen érdekes cikkek vannak.

Nemhivatalosan minden gép, am a Kármán vonal fölé megy az ûrrepülõnek tenkinthetõ, még ha csak szuborbitális ugrást is jelent ez. A jenkiknél minden pilótának ûrhajós jelvényt adnak, aki 50 mérföldnél magasabban járt anno...

Kijutni az ûrbe és Föld körüli pályára állni ég és föld... Emiatt eléggé megtévesztõnek tartom az "ûrrepülõ" megnevezést a csak ûrugrásra alkalmas jármûveknél. Azt az elnevezést a köznyelvben már "lefoglalták" maguknak a pályára álló szerkezetek.

Vegulis ok terveztek es epitettek az ursiklokat is, tehat kesobb kaptak boven lehetoseget bizonyitani. Egyebkent mivel elertek a 100 km-es magassagot, ezert az x15-el is kijutottak az urbe, csak nem alltak fold koruli palyara.