61
-
#21
Emlékeim szerint egyszer hozta le máholdat vagy mentek fel holdat javítani a Hubble-t leszámítva. A STS rendszernek egy ideig egyszerűen nem találtak feladatot... -
#20
Mikor állították le teljesen, ha újra kellett éleszteni? Nem szőrszálhasogatni akarok, de az X-15A-2-t a szerencsétlenül járt gép pótlására csinálták, ha jól látom.
Az eredeti koncepcióban az X-15A, csak az első lépcsője volt egy orbitális repülésre alkalmas járműnek. A cél mindenképpen egy ilyen, a légkörben repülőgépként is manőverező jármű megalkotása volt. Ez lehetett volna az X-15B, az X-20, vagy akármi. De az oroszok kapszulás sikerei miatt az amcsik is leállították az ilyen fejlesztéseket, majd újraindították, majd megint leállították.
A végül megvalósított űrrepülő miért volt zsákutca? Többek között a későbbre tervezett fejlesztések elmaradása miatt, pl folyékony hajtóműves boosterek. Illetve mert olyan ellentmondó követelményeket próbáltak megvalósítani, amit csak drágán, vagy csak korlátozásokkal lehetett tetőa alá hozni. A biztonsági rendszerek estek sajna pl áldozatul ennek. Egy többszörfelhasználható kicsi személyszállító űrrepülőnek lett volna értelme. De nagy terhek mozgatására alkalmas többszörfelhasználható rendszernek az inkább teljesen rakéta alapúnak kell lennie, hiszen nem cél nagy terhek visszahozása a légkörbe. Mivel félig az USAF pénzelte a projektet, ezért beépítettek egy hatalmas "platót", amivel esetleg vissza is lehet hozni a katonai műholdakat. Igazából erre nagy arányban, pláne a Challanger katasztrófája után már nem használták.
Az ESA által tervezett Hermes űrrepülőgép talán egy ideális eszköz lett volna. De sajna mostanában a költséghatékonyságra tekintettel megint viszonylag kis fejlesztésigényű eszközök kerültek előtérbe, a kapszulák jellemzően. Olyan többször felhasználható eszközt, ami hatékonyan használja a légkör adottságait, akár mint emelőerőt termelő közeg, akár mint a levegő oxigénjét felhasználva a szállítandó üza csökkentésének lehetőségét, sajna nem nagyon fejlesztenek. -
#19
Hát, azért ez a magukhoz igazítani általánosítás elég fura kijelentés. Vadászrepülőgép fejlesztés terén pl. az összes nem jenki 4+(+) generációs gépet gyártó olyan vastagbőrősen hazudik be szupercirkálástól kezdve mindent elferdítve azon fogalmaj jelentését, hogy ihaj... -
llax #18 Az 50 mérföldes definíció a Mercury program kezdetéről származk, amikor nyílvánvalóvá vált, hogy nem tudnak válaszolni az akkor még csak várható szovjet kísérletekre. Azzal nem az X-15-re céloztam, hanem sokkal inkább arra, hogy a jenkik szeretik magukra, a pillanatnyi képességeikre megszabni a szabályokat. -
#17
Időben nem stimmel. Az X-15 akkor repkedett, amikor már javában volt jenki űrhajós is. Egyszerűem valamiért elismerték azt, aki x magasságban járt. Ennyi. -
mortep #16 *Challenger -
mortep #15 #14 kb. én is ezt írtam: tömítőgyűrű + hideg + nem figyeltek :)
#11 mégegyszer: Challanger és a rendszer nem volt sérült, a katasztrófát emberi mulasztás okozta. A gyorsítórakéta a tömítőgyűrű miatt égett át. -
teddybear #14 A Challangernél a tömítőgyűrű sérülését a hideg okozta, és az ellenőrzés hiányossága miatt nem állították le a kilövést.
Nem mindig mechanikai eredetű egy sérülés, tudok olyanról is, hogy a rakéta tartályát egyszerűen kimarta a hajtófolyadék. -
mortep #13 Azzal egyetértek, hogy az űrsíkló volt az űrbe jutás eddigi legimpozánsabb módja, viszont ugyanakkor a legdrágább is. Cserébe a sikló maga is eléggé törékeny volt.
A Columbiánál egy szigetelőhab ütött lyukat a bal szárnyon, amit elméletben ki kellett volna bírnia.
Ami az X-15 orbitális változatát illeti, eléggé favágó megoldás lett volna visszatérés,vagyis a katapultálás és a repülő landolása az óceánba. -
mortep #12 A Challengernél nem volt sérülés, ott nem vették figyelembe, hogy a gyorsítórakéta tömítőgyűrűje nem bírja a hideget, illetve bírja, csak épp nem tömít. -
teddybear #11 Ez így nem igaz. Mindkét űrrepülőgép többször is repült baj nélkül, azaz alkalmasak voltak az űrrepülésre.
A katasztrófát mindkét esetben sérülés okozta, a Challangernél a gyorsítórakéta burkolatának átégése, a Columbiánál pedig a főtartályról leváló szigetelőhab-darab okozta szárnysérülés. -
sanyicks #10 nem volt ilyen gyakorlat az amcsiknál. Soha sem próbáltak meg kevésbé brutális légkörbe lépést, pedig a szárnyas űrrepülőkkel nagyon szépen kordában lehet tartani a melegedést, és elnyújtani a légkörbe lépést. Ezért tartanak újra a 60-as évek színvonalán, ezért lett sikertelen az STS, ezért hullott darabokra a columbia. -
llax #9 Ez a megközelítés épp a jenkik szüleménye. Mindez úgy született, hogy nem sokkal előtte még Gagarin repülését sem akarták elismerni, akkor a számukra később mumussá váló FAI szabályokra hivatkoztak (nem kerülte meg 100%-ban a Földet + 7km-en katapultált). Majd amikor bebizonyosodott, hogy ők eleinte csak "ugrálni" tudnak, hirtelen mindenki űrhajós lett, aki elérte az 50 mérföldet (szerintük)... -
llax #8 Az már igazából az X-15A sorozat volt, az újraélesztett X-15 program szüleménye, de ez volt az, amivel repkedtek is, így mindenütt erre hivatkoznak X-15 néven. -
#7
A cikk kicsit megtévesztő, a megépült 3 x-15-öt a '60-as évek második feléig használták, és majdnem 200 repülésük volt. Ezek közül kb egy tucat volt űrrepülésnek mondható. -
llax #6 A "B" csak terv volt, a kor (csúcs)technikai színvonalán. Később a gyakorlat sokszorosan igazolta, hogy az ilyen tervek és az orbitális repülés elég távol állnak egymástól. A hőpajzs legfeljebb egy addigiaknál komolyabb űrugráshoz lett volna elég, orbitális sebességről történő fékezéshez közel sem. Mindezen tervek születtek akkor, amikor 28000km/h-ról fékezésben a tapasztalat zérus volt, olyat még soha, senki nem mutatott be, de az amerikaiak még az elérését is mindössze egy 14 kg-os tárggyal voltak képesek demonstrálni. -
fszrtkvltzttni #5 "A gyártó első lépésként megalkotta az X-15B-t ..."
Jól értem, hogy kész volt a gép, amivel 3 kört megtehettek volna, és nem repült? -
sedward #4 Ezért szeretem az sg.hu-t, mert ilyen érdekes cikkek vannak. -
#3
Nemhivatalosan minden gép, am a Kármán vonal fölé megy az űrrepülőnek tenkinthető, még ha csak szuborbitális ugrást is jelent ez. A jenkiknél minden pilótának űrhajós jelvényt adnak, aki 50 mérföldnél magasabban járt anno... -
llax #2 Kijutni az űrbe és Föld körüli pályára állni ég és föld... Emiatt eléggé megtévesztőnek tartom az "űrrepülő" megnevezést a csak űrugrásra alkalmas járműveknél. Azt az elnevezést a köznyelvben már "lefoglalták" maguknak a pályára álló szerkezetek. -
kvp #1 Vegulis ok terveztek es epitettek az ursiklokat is, tehat kesobb kaptak boven lehetoseget bizonyitani. Egyebkent mivel elertek a 100 km-es magassagot, ezert az x15-el is kijutottak az urbe, csak nem alltak fold koruli palyara.