X-15: Az ûrrepülõ, ami nem járt az ûrben
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#61
Az állásszög nem arányos a fékezés sebességével, csak egy tényezõje. A sebességvesztés a aktuális sebesség, ereszkedési sebesség (és ebbõl következõen a légsûrûség), és az állásszögtõl függ. Nem hiszem
De nagyon szépen lehet az ilyesmiket tesztelgetni az Orbiter nevû ûrszimulátorban. Hiába csak egy szimulátor, iszonyúan reális tud lenni, bár a sérülésmodellezés nem az igazi.
De nagyon szépen lehet az ilyesmiket tesztelgetni az Orbiter nevû ûrszimulátorban. Hiába csak egy szimulátor, iszonyúan reális tud lenni, bár a sérülésmodellezés nem az igazi.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#60
a probléma az elméleteteddel az, hogy ha annyira rossz lenne a felhajtóerõ nem kéne bedönteni... mert nem azért dönt be légkörbe lépéskor a sikló hogy nagy élmény legyen az ûrhajósoknak, vagy hogy légiparádét csináljon, hanem hogy a felhajtóerõt a kanyarokban oldalirányban "elégesse", mert sok a fölösleges felhajtóerõ...
A légkör sûrûségénel változása nagyon régóta ismert dolog, és nem jelent semmiféle problémát.
Azért nem lehet más profilt választani, mert azt mondják hogy jó az a kapszulás stílusú meredek ereszkedés, nem kell variálni... ja jó csak brutális hõvédelem kell, és ha megsérül akkor tuti hogy halál.
A féltégla szerû repülési tulajdonságok a normál kifutópályára forduló siklórepülés fázisában jönnek ki, addig viszont éppen a felhajtóerõvel kell "küzdeni". Bár kérdés hogy mihez képest féltégla, mert nem sok ekkora gép repked siklórepülésben amivel össze lehetne hasonlítani.
A légkör sûrûségénel változása nagyon régóta ismert dolog, és nem jelent semmiféle problémát.
Azért nem lehet más profilt választani, mert azt mondják hogy jó az a kapszulás stílusú meredek ereszkedés, nem kell variálni... ja jó csak brutális hõvédelem kell, és ha megsérül akkor tuti hogy halál.
A féltégla szerû repülési tulajdonságok a normál kifutópályára forduló siklórepülés fázisában jönnek ki, addig viszont éppen a felhajtóerõvel kell "küzdeni". Bár kérdés hogy mihez képest féltégla, mert nem sok ekkora gép repked siklórepülésben amivel össze lehetne hasonlítani.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#59
Annak hogy a Shuttle nagy állásszögû (40fok) belépéssel és az ebbõl eredõ nagy ballisztikai együtthatóval rendelkezett az igen komoly okai a pilótafülke ablakai voltak. Ezek védelmére nagy állásszög kellett ami gyors fékezést, ami hirtelen nagy hõmennyiséget vont maga után. A pálya (maga a menetirány) és a légkör kb 1,1-1-2 fokos szöget zárt be.
A Shuttle utódjának tervezett Venture-Star ablakok híján már alacsonyabb belépési szöggel és kisebb belépéskori állásszöggel repült volna, így a belépõélek és az orrkúp felmelegedése lement volna 1000 fok környékére, vagy az alá, ami lehetõvé tette volna fémes hõvédõ pajzs alkalmazását.
A Shuttle utódjának tervezett Venture-Star ablakok híján már alacsonyabb belépési szöggel és kisebb belépéskori állásszöggel repült volna, így a belépõélek és az orrkúp felmelegedése lement volna 1000 fok környékére, vagy az alá, ami lehetõvé tette volna fémes hõvédõ pajzs alkalmazását.
#58
Ott a probléma, hogy 20 Machra nehéz strapabíró szárnyat tervezni. Ezért az ûrsikló önmagában egy ormótlan szárny. Tehát nem csak az adja a felhajtóerõt, ami kilóg oldalt a törzsbõl, és az óvodás is rámutat, hogy az a szárny, azzal repül, hanem a törzs is nagy részt vesz ki ebbõl a munkából. Szóval az egész konstrukció egy vitorlázó féltégla, ami nehezen manõverezhetõ.
A másik probléma meg az, hogy a légkör nem egyenletesen ritkul a magassággal, vagy sûrüsödik a magasság csökkenésével, hanem úgymond hirtelen. Mármint ami a visszatérést illeti. Szóval belép a szerkezet a ritka légkörben, és szépen elnyújtva akarna lassulni. Lassul mondjuk egy picit. Na de ehhez alacsonyabb keringési pálya tartozik, és elkezd süllyedni. Sebaj gondolod, arra jók a szárnyak, hogy ezt korrigálva emelkedjen. Csakhogy nem tud, mert az egész konstrukció egy féltégla, ha meg szép nagy manõverezõ szárnyai lennének, ami ezt tudja, az meg szétszakadna a francba, mert 20 Mach az 20 Mach. Tehát a ritka légkörbõl egyszerûen bezuhanna a sûrûbe anélkül, hogy húzni tudná az ereszkedés idejét. Belépéskor egyszerûen az eldobott kõ pályáján mozog. A szárnyai csak arra jók a belépéskor, hogy ne pörögjön meg ficánkoljon.
A másik probléma meg az, hogy a légkör nem egyenletesen ritkul a magassággal, vagy sûrüsödik a magasság csökkenésével, hanem úgymond hirtelen. Mármint ami a visszatérést illeti. Szóval belép a szerkezet a ritka légkörben, és szépen elnyújtva akarna lassulni. Lassul mondjuk egy picit. Na de ehhez alacsonyabb keringési pálya tartozik, és elkezd süllyedni. Sebaj gondolod, arra jók a szárnyak, hogy ezt korrigálva emelkedjen. Csakhogy nem tud, mert az egész konstrukció egy féltégla, ha meg szép nagy manõverezõ szárnyai lennének, ami ezt tudja, az meg szétszakadna a francba, mert 20 Mach az 20 Mach. Tehát a ritka légkörbõl egyszerûen bezuhanna a sûrûbe anélkül, hogy húzni tudná az ereszkedés idejét. Belépéskor egyszerûen az eldobott kõ pályáján mozog. A szárnyai csak arra jók a belépéskor, hogy ne pörögjön meg ficánkoljon.
#57
Cifu úr ûrsiklós cikksorozata érintette a kérdés lényegét, a kulcs az ûrsikló ballisztikai együtthatója
Fentiek alapján azt gondolom, az alkalmazható visszatérési profil eldõlt a koncepció választással együtt, s ez a doksi is ezt erõsíti meg, nem lehet alapvetõen más leszállási eljárást választani.
Fentiek alapján azt gondolom, az alkalmazható visszatérési profil eldõlt a koncepció választással együtt, s ez a doksi is ezt erõsíti meg, nem lehet alapvetõen más leszállási eljárást választani.
#56
Nesze bazz "felrajzoltam" neked 3D-ben az orbiterrel
A piros nyíl (D) meglepõ módon Drag-et jelent vagyis légellenállást. Azzal ellentétes irányból "jön" a levegõ, ha nem tudnád. Bár manuális irányítással birkózni kell vele, látható hogy piros vonal elképzelt ellentéte rohadtul az ûrrepülõ alsó részét éri ha sikerül rendesen megtarani irányban, ugyanúgy vízszintben ugyanúgy 90 fokot döntve, és 180 fokot döntve, fejjel lefelé...
Az AoA(angle of attack, angolul nagyon beszédes maga a név is, alpha betûvel is szokták jelölni) nevû repülésben használt változó jelzi a gépek hasa és a beérkezõ "áramlat" által bezárt függõleges szöget. Ezt pozitívban tartva, és a "slip"-et (oldalazás, az áramlat és a géptörzs által bezárt horizontális szög) 0 közelében tartva mindig a gép hasa fogja kapni az áldást...
A piros nyíl (D) meglepõ módon Drag-et jelent vagyis légellenállást. Azzal ellentétes irányból "jön" a levegõ, ha nem tudnád. Bár manuális irányítással birkózni kell vele, látható hogy piros vonal elképzelt ellentéte rohadtul az ûrrepülõ alsó részét éri ha sikerül rendesen megtarani irányban, ugyanúgy vízszintben ugyanúgy 90 fokot döntve, és 180 fokot döntve, fejjel lefelé...
Az AoA(angle of attack, angolul nagyon beszédes maga a név is, alpha betûvel is szokták jelölni) nevû repülésben használt változó jelzi a gépek hasa és a beérkezõ "áramlat" által bezárt függõleges szöget. Ezt pozitívban tartva, és a "slip"-et (oldalazás, az áramlat és a géptörzs által bezárt horizontális szög) 0 közelében tartva mindig a gép hasa fogja kapni az áldást...
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#55
Vicces hogy te beszélsz a fizikai tudásról amikor láthatóan neked ez nagyon hiányzik. Egy egyszerû rajzot sem vagy képes értelmezni hát még logikusan gondolkodni.
De a legviccesebb az, hogy nyomod a baromságot, el sem olvasva a linkelt forrásokat amiben feketén fehéren le van írva az amit én is írtam( 16000 mph-nál 47 mérföld magasságban 60-80 fokos döntögetés), nem bírod felfogni hogy mi az az állásszög, nem vagy képes felfogni a beérkezõ levegõ és a géptest összefüggéseit. De erre számítottam, hiszen kb minden topikban ezt csinálod.
Trollkodsz kötekedsz kiforgatsz tudás nélkül.
Ezt írtad: "azonos irányba fog nézni, és az STS-t gyorsítani fogja lefelé. Így a gép kevésbé fog lassulni,"
Akárhogy verheted magad, ez baromság. A sûrû légkörbe érve nem kevésbé fog lassulni hanem GYORSABBAN.
A belépési szög és a bedöntési szög még mindig két teljesen különbözõ fogalom :)
De a legviccesebb az, hogy nyomod a baromságot, el sem olvasva a linkelt forrásokat amiben feketén fehéren le van írva az amit én is írtam( 16000 mph-nál 47 mérföld magasságban 60-80 fokos döntögetés), nem bírod felfogni hogy mi az az állásszög, nem vagy képes felfogni a beérkezõ levegõ és a géptest összefüggéseit. De erre számítottam, hiszen kb minden topikban ezt csinálod.
Trollkodsz kötekedsz kiforgatsz tudás nélkül.
Ezt írtad: "azonos irányba fog nézni, és az STS-t gyorsítani fogja lefelé. Így a gép kevésbé fog lassulni,"
Akárhogy verheted magad, ez baromság. A sûrû légkörbe érve nem kevésbé fog lassulni hanem GYORSABBAN.
A belépési szög és a bedöntési szög még mindig két teljesen különbözõ fogalom :)
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
Az egyetlen értelmes következtetésed, hogy "hirtelen ereszkedne a sûrûbb légkörbe, majd elégne". Ezért lehet csak kicsit manõverezni az STS-sel, mert vagy elég vagy visszadobja a légkör.
Az az ábra nagyon jól szemléltette a primitív gondolkodásodat.
Hol volt 110° és mennyi ideig? Talán ott ahol a légellenállás még kicsi, és nagyon rövid ideig.
Ülj le egy fizika tankönyv elé, rajzold föl a b@szott erõknek a függõleges és vízszintes irányú komponenseit, tûnõdj el azon, hogy mi is a célod a lejövetelnél (segítek, a vízszintes sebességkomponens csökkentése úgy, hogy közben a függõleges lehetõleg ne nõjön nagyra), aztán ha valami csoda történik talán észreveszed, hogy a visszatérés lehetõségei nem is olyan tágak, mint azt képzeled. Ha az STS nem az optimális bedõlési szögben van, akkor a gép visszapattan vagy elkezd lezuhanni. Ennyi.
"már ez is egy nevetséges felvetés, még ha ebben az esetben elméletrõl is lenne szó, alapvetõ logikai bukvenc van benne. Pont hogy sokkal jobban lassulna mert hirtelen ereszkedne a sûrûbb légkörbe, majd elégne..."
Az a nevetséges, hogy arról sincs fogalmad mi az a vektoriális mennyiség, és hogy gyorsulhat egy test úgy, hogy közben nem változik a sebességének a nagysága. Oda is írtam, hogy LEFELÉ gyorsul. Érted, függõleges irányú sebességkomponense nõ. Nincs ebbe semmi logikai bukfenc, csak össze vagy zavarodva, mert alapvetõ matek és fizikai ismereteid hiányoznak. Anélkül viszont olvasgathatod a NASA-t attól még nem fogsz okosabbakat mondani.
Hol volt 110° és mennyi ideig? Talán ott ahol a légellenállás még kicsi, és nagyon rövid ideig.
Ülj le egy fizika tankönyv elé, rajzold föl a b@szott erõknek a függõleges és vízszintes irányú komponenseit, tûnõdj el azon, hogy mi is a célod a lejövetelnél (segítek, a vízszintes sebességkomponens csökkentése úgy, hogy közben a függõleges lehetõleg ne nõjön nagyra), aztán ha valami csoda történik talán észreveszed, hogy a visszatérés lehetõségei nem is olyan tágak, mint azt képzeled. Ha az STS nem az optimális bedõlési szögben van, akkor a gép visszapattan vagy elkezd lezuhanni. Ennyi.
"már ez is egy nevetséges felvetés, még ha ebben az esetben elméletrõl is lenne szó, alapvetõ logikai bukvenc van benne. Pont hogy sokkal jobban lassulna mert hirtelen ereszkedne a sûrûbb légkörbe, majd elégne..."
Az a nevetséges, hogy arról sincs fogalmad mi az a vektoriális mennyiség, és hogy gyorsulhat egy test úgy, hogy közben nem változik a sebességének a nagysága. Oda is írtam, hogy LEFELÉ gyorsul. Érted, függõleges irányú sebességkomponense nõ. Nincs ebbe semmi logikai bukfenc, csak össze vagy zavarodva, mert alapvetõ matek és fizikai ismereteid hiányoznak. Anélkül viszont olvasgathatod a NASA-t attól még nem fogsz okosabbakat mondani.
#52
A columbia mint ürsiklónak mi köze van a harang alakú ûrhajókhoz? :)
Hagyományos alatt a meredek, hagyományos harang alakú ûrhajós stílusú ûrsiklóbelépést értettem, mert ettõl nem akartak elszakadni a nasa-nál a lentebb írt okok miatt (félelem az újtól, és az akkoriban még gyenge számítógépek)
A belépési szög kb semmit sem jelent az ûrsikló esetében(ésszerû keretek közt), csak azt a pontot ahol eléri a légkört a hajtómû gyújtástól számítva. Onnantól a bedöntéssel lehet szabályozni az ereszkedési pályát, (akár újra ki is emelkedhetnének az ûrbe, ha akarnának)...
Persze a hagyományos STS szabvány belépési profilnál nincs túl nagy szabadság, hiszen elég közel, pl kalifornia partjainál éri el a légkört, és már floridában földet kéne érnie(ez nem nagy távolság egy ûrjármûnek). De ha jóval elõbb érné el, mondjuk a csendes óceán közepén, sokkal kevésbé intenzív lassításra lenne szükség, így a hõhatás maximuma is csökkenne, bár a kisebb hõhatás tovább tartana ez logikus. Ha így tettek volna a columbiánál, lehet hogy kibírta volna a belépést. De akár mégjobban is meg lehetett volna nyújtani (ez mind csak a fedélzeti számítógép szoftverétõl függ).
Hagyományos alatt a meredek, hagyományos harang alakú ûrhajós stílusú ûrsiklóbelépést értettem, mert ettõl nem akartak elszakadni a nasa-nál a lentebb írt okok miatt (félelem az újtól, és az akkoriban még gyenge számítógépek)
A belépési szög kb semmit sem jelent az ûrsikló esetében(ésszerû keretek közt), csak azt a pontot ahol eléri a légkört a hajtómû gyújtástól számítva. Onnantól a bedöntéssel lehet szabályozni az ereszkedési pályát, (akár újra ki is emelkedhetnének az ûrbe, ha akarnának)...
Persze a hagyományos STS szabvány belépési profilnál nincs túl nagy szabadság, hiszen elég közel, pl kalifornia partjainál éri el a légkört, és már floridában földet kéne érnie(ez nem nagy távolság egy ûrjármûnek). De ha jóval elõbb érné el, mondjuk a csendes óceán közepén, sokkal kevésbé intenzív lassításra lenne szükség, így a hõhatás maximuma is csökkenne, bár a kisebb hõhatás tovább tartana ez logikus. Ha így tettek volna a columbiánál, lehet hogy kibírta volna a belépést. De akár mégjobban is meg lehetett volna nyújtani (ez mind csak a fedélzeti számítógép szoftverétõl függ).
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#51
Már megint csak szövegelsz, gondolkodás nélkül. A fejjel lefelé döntés csak egy extrém példa volt, csak annak szemléltetésére hogy a gép testének nagy sebességgel csapódó levegõ kizárólag az állásszögtõl függ, nem a bedöntéstõl. 40 fokos állásszög az 40 fokos állászög lesz 0 fokos döntéssel, +/-90-el, 45,432312 foknál és 180 foknál is.
Az a "pici" döntés az mint írtam 110 fok is volt (remélem ezt el tudod képzelni), de egy átlagos repülésnél is megvolt a 60-80 fok.
megint csak olvasni kéne De már a lenti idézetben is le lett írva.
"Ha megfordítod a gépet úgy ahogy rajzoltad, mindkettõ kb. azonos irányba fog nézni, és az STS-t gyorsítani fogja lefelé. Így a gép kevésbé fog lassulni, és a terhelés is a védtelen részre fog áttevõdni." már ez is egy nevetséges felvetés, még ha ebben az esetben elméletrõl is lenne szó, alapvetõ logikai bukvenc van benne. Pont hogy sokkal jobban lassulna mert hirtelen ereszkedne a sûrûbb légkörbe, majd elégne...
STS belépés szemléltetése Bár csak szimulátor, de nem áll messze a valóságtól. (3 részre van osztva)
Az a "pici" döntés az mint írtam 110 fok is volt (remélem ezt el tudod képzelni), de egy átlagos repülésnél is megvolt a 60-80 fok.
megint csak olvasni kéne De már a lenti idézetben is le lett írva.
"Ha megfordítod a gépet úgy ahogy rajzoltad, mindkettõ kb. azonos irányba fog nézni, és az STS-t gyorsítani fogja lefelé. Így a gép kevésbé fog lassulni, és a terhelés is a védtelen részre fog áttevõdni." már ez is egy nevetséges felvetés, még ha ebben az esetben elméletrõl is lenne szó, alapvetõ logikai bukvenc van benne. Pont hogy sokkal jobban lassulna mert hirtelen ereszkedne a sûrûbb légkörbe, majd elégne...
STS belépés szemléltetése Bár csak szimulátor, de nem áll messze a valóságtól. (3 részre van osztva)
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
Attól, hogy felrajzolsz valamit, még a valóságban nem lesz úgy.
Ha fejjel lefelé fordítod a gépet, és az orra lefelé mutat, akkor a haladási irányod nagyon gyorsan meg fog változni abba az irányba amerre az orr néz.
Vegyél vissza az arroganciából, és rajzold föl az erõket amik a gépre hatnak. Nem véletlen, hogy az STS-eket csak picit döntötték be, hogy a felhajtóerõ és a gravitáció minél inkább kompenzálják egymást. Ha megfordítod a gépet úgy ahogy rajzoltad, mindkettõ kb. azonos irányba fog nézni, és az STS-t gyorsítani fogja lefelé. Így a gép kevésbé fog lassulni, és a terhelés is a védtelen részre fog áttevõdni.
Ha fejjel lefelé fordítod a gépet, és az orra lefelé mutat, akkor a haladási irányod nagyon gyorsan meg fog változni abba az irányba amerre az orr néz.
Vegyél vissza az arroganciából, és rajzold föl az erõket amik a gépre hatnak. Nem véletlen, hogy az STS-eket csak picit döntötték be, hogy a felhajtóerõ és a gravitáció minél inkább kompenzálják egymást. Ha megfordítod a gépet úgy ahogy rajzoltad, mindkettõ kb. azonos irányba fog nézni, és az STS-t gyorsítani fogja lefelé. Így a gép kevésbé fog lassulni, és a terhelés is a védtelen részre fog áttevõdni.
#49
A "A hagyományos belépés sokkal veszélyesebb a nagy hõhatás miatt, ami miatt a columbia is odaveszett." - hagyományos = harang alakú, az én olvasatomban.
A belépés szöge nem változtatható sokkal az ûrsiklók esetében, mert lassítaniuk kell a belépéssel a sebességüket (mivel belépés után nincs hajtómûvük), másrészt az alacsony szögû belépés nagyon hosszú szakaszt igényel, és a visszatérési ablakok száma sokkal kisebb, vagy más országban kellene leszállni. Az Ventura Star alkalmazta volna ezt, az õ esetében Svédországban szállt volna le a gép...
A belépés szöge nem változtatható sokkal az ûrsiklók esetében, mert lassítaniuk kell a belépéssel a sebességüket (mivel belépés után nincs hajtómûvük), másrészt az alacsony szögû belépés nagyon hosszú szakaszt igényel, és a visszatérési ablakok száma sokkal kisebb, vagy más országban kellene leszállni. Az Ventura Star alkalmazta volna ezt, az õ esetében Svédországban szállt volna le a gép...
#48
Te most mirõl beszélsz? Nem harang alakú ûrhajóról volt szó, hanem szárnyasról. És ki mondta hogy ember csinálja?
És mi van ezzel az idézettel? Azt írja amit mondtam, a hagyományos meredek szögû belépési profillal. És igen számítógép vezérli, ezért sem kell félni tõle ;) egyébként az STS-1 részben manuális vezérléssel szállt le(mert szárnyas jármûnél ez is lehetséges).
És mi van ezzel az idézettel? Azt írja amit mondtam, a hagyományos meredek szögû belépési profillal. És igen számítógép vezérli, ezért sem kell félni tõle ;) egyébként az STS-1 részben manuális vezérléssel szállt le(mert szárnyas jármûnél ez is lehetséges).
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#47
És hol éri a tetejét a levegõ? Még a rajz sem elég? :D
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#46
Értsd már meg, hogy az ûrsikló nem harang alapú, irányítható, így a belépési szög egy tényezõ. A repülési pálya a légkörbe éréstõl szabályozható, így így is volt, szabályozták is. Csak mivel túl közel volt a belépési pont a leszállóhelytõl korlátok közé szorítva. Ha távolabbra veszik a belépési pontot, lassabban ereszkedhetnek, jobban elosztva az energia leadását.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
Az STS-nek csak az alja tudta elviselni a belépés során keletkezõ hõt, és lehet a terhelést se bírta volna a teteje.
#44
Tévedsz. A szög megtartása sokkal nehezebb a harang alakú ûrhajóknál: a formalyukból adódóan (mint a Keljfeljancsi), mindig ugyanúgy lépnek be a légkörbe. Túl sok macera nincs vele, viszont a szög megtartása a belépés során ráható erõk miatt, a fúvókáknak állandóan meg kell tartani a szöget. Ez bonyolult számítósokat igényel a másodperc tört része alatt, erre egy ember képtelen. Sokkal veszélyesebb mint a harang alakú ûrhajónál. Szerinted ez sokkal veszélyesebb? Az ûrsiklók belépõélei nem erre voltak tervezve, sem a manõverezõ egységei. Nem tudom, honnan veszed, hogy alkalmas lett volna erre, de jó lenen, ha nem csak a levegõbe beszélnél, valami link?
Ja igen, itt egy idézet az ûrsiklók légkörbe lépésérõl:
"A légkörbe való visszatéréshez a parancsnok és a pilóta a pályáról történõ letéréshez szükséges fékezõ helyzetbe állítja a gépet: ilyenkor az ûrrepülõgép farokrésze kerül a haladás irányába, és az alja a világûr felé. Ezután három percig járatják az ûrrepülõ földkörüli manõverezõ hajtómûveit a keringéssel ellentétes irányba, így az ûrrepülõ sebessége lecsökken, ezáltal az ûrrepülõ magassága is csökkenni kezd. Az egész mûveletet – a futómûvek kiengedésének és a landolás kivételével – számítógép vezérli, bár a kézi vezérlés lehetõsége adott. Körülbelül 120 km-es magasságban éri el az ûrrepülõ a légkör sûrûbb rétegét, nagyjából huszonötszörös hangsebességgel. Az ûrrepülõgép orra 40 fokos szögben megemelkedik és így érkezik a légkörbe, aminek során a hõvédõpajzs több mint 1500 °C hõmérsékletûre hevül fel. Hogy megfelelõ mértékben lelassuljon, az ereszkedés során egy elnyújtott „S”-kanyart is leír, körülbelül 70-80 fokos dõlésszöggel."
Ja igen, itt egy idézet az ûrsiklók légkörbe lépésérõl:
"A légkörbe való visszatéréshez a parancsnok és a pilóta a pályáról történõ letéréshez szükséges fékezõ helyzetbe állítja a gépet: ilyenkor az ûrrepülõgép farokrésze kerül a haladás irányába, és az alja a világûr felé. Ezután három percig járatják az ûrrepülõ földkörüli manõverezõ hajtómûveit a keringéssel ellentétes irányba, így az ûrrepülõ sebessége lecsökken, ezáltal az ûrrepülõ magassága is csökkenni kezd. Az egész mûveletet – a futómûvek kiengedésének és a landolás kivételével – számítógép vezérli, bár a kézi vezérlés lehetõsége adott. Körülbelül 120 km-es magasságban éri el az ûrrepülõ a légkör sûrûbb rétegét, nagyjából huszonötszörös hangsebességgel. Az ûrrepülõgép orra 40 fokos szögben megemelkedik és így érkezik a légkörbe, aminek során a hõvédõpajzs több mint 1500 °C hõmérsékletûre hevül fel. Hogy megfelelõ mértékben lelassuljon, az ereszkedés során egy elnyújtott „S”-kanyart is leír, körülbelül 70-80 fokos dõlésszöggel."
#43
Te miért nem vagy képes önálló gondolkodásra?
A belépési folyosó még egyszer mondom profiltól függ. És képzeld el, az STS-nek is volt vagy 10 féle ilyen profilja (bár nem nagy különbségekkel), de azárt pár ezer km volt köztük a belépés kezdeti pontjai között.
Miért szûnne meg a hõpajzs védelme ha a hossztengelye körül forogna? Nem tudod összekombinálni az állásszög tartást a dõléssel mi? Tudod az állásszöget akár fejjel lefelé is lehet tartani. A levegõ nem alulról érkezik, hanem a haladási irányból :)
lerajzoltam, hátha így megérted.
A belépési folyosó még egyszer mondom profiltól függ. És képzeld el, az STS-nek is volt vagy 10 féle ilyen profilja (bár nem nagy különbségekkel), de azárt pár ezer km volt köztük a belépés kezdeti pontjai között.
Miért szûnne meg a hõpajzs védelme ha a hossztengelye körül forogna? Nem tudod összekombinálni az állásszög tartást a dõléssel mi? Tudod az állásszöget akár fejjel lefelé is lehet tartani. A levegõ nem alulról érkezik, hanem a haladási irányból :)
lerajzoltam, hátha így megérted.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#42
Áruld már el, hogy ha a belépési szög 5,5 és 7 fok között lehet, akkor hogyan jön ki idõben háromszoros eltérés...? Geometrikai képtelenség...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#41
Ugyan olyan precíc irányítást igényel mint a sima belépés... csak a precíz irányításnak 1 óra helyett mondjuk 3 órán keresztül kell irányítania. A hagyományos belépés sokkal veszélyesebb a nagy hõhatás miatt, ami miatt a columbia is odaveszett. Laposabb belépésnél lehet hogy kibírta volna. Az ûrsiklók formája tökéletesen alkalmas volt erre, hiszen nem véletlenül kellett bedönteni, annyira sok volt a fölösleges felhajtóerõ.
A harangoknál persze hogy nem mûködik, mert azoknál csak a belépési szöget lehet szabályozni, belépés közben már semmit nem lehet változtatni.
A harangoknál persze hogy nem mûködik, mert azoknál csak a belépési szöget lehet szabályozni, belépés közben már semmit nem lehet változtatni.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#40
Megint miféle bedöntésrõl beszélsz? Ha a gép a hossztengelye körül forogna, akkor megszûnne a hõpajzs védelme. A linkelt anyag pontosan engem támaszt alá. Ugyanis a bank ange nem úgy van értelmzve, mint a légöri gépek esetén és nem egy tengelyrõl van szó.
Igen, az ûrsikló a lassítás után Netwon törvényeinek engedelmeskedik, ahogy minden visszatérõ objektum. Rakétahajtómûvel nem avatkoznak be az aerodnimaikai korrekció minimális. Nem véletlenül volt eszméleten sok tartalék reptér. Még ennek ellenére is, ha elszúrják a belépést akkor nemigen lehet korrigálni. Egyébknét meg nézd meg, hogy a hosszengelyhezt képest milyen fokeltérésrõl van szó. Max 10 fok. Na kettõt találhatsz, hogy miért...
A linkelt nem túl jól skálázott diagramon is azt látszik, hogy a belépési folyosó kegyetlen szûk, szó nincs arról, hogy 700 fokos hõmérsékeletet tudnál tartani. Erre magadtól is rájönnél, ha kiszámolnád a torlóponti hõmérsékletet...
Igen, az ûrsikló a lassítás után Netwon törvényeinek engedelmeskedik, ahogy minden visszatérõ objektum. Rakétahajtómûvel nem avatkoznak be az aerodnimaikai korrekció minimális. Nem véletlenül volt eszméleten sok tartalék reptér. Még ennek ellenére is, ha elszúrják a belépést akkor nemigen lehet korrigálni. Egyébknét meg nézd meg, hogy a hosszengelyhezt képest milyen fokeltérésrõl van szó. Max 10 fok. Na kettõt találhatsz, hogy miért...
A linkelt nem túl jól skálázott diagramon is azt látszik, hogy a belépési folyosó kegyetlen szûk, szó nincs arról, hogy 700 fokos hõmérsékeletet tudnál tartani. Erre magadtól is rájönnél, ha kiszámolnád a torlóponti hõmérsékletet...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#39
Abban igaza van, hogy a laposabb szögben való belépés kisebb súrlódással jár, így megspórolható lenne a nehéz hõpajzs. Viszont ez irgalmatlan precíz belépést igényel, amit az ûrsiklós korszakban nem tudtak volna megtenni. Ma a PC korában kivitelezhetõ lenne. Viszont 1. ez egy sokkal veszélyes manõver (nem véletlen, hogy nem alkalmazzák sehol) 2. a belépõ test alakja sem mindegy, az ûrsiklók formája erre nem volt alkalmas, mint ahogy az Orion típusú harang formájú ûrhajók sem alkalmasak erre.
#38
"A Zond-4-tõl 8-ig pedig hagyományos elégõ hõpajzzsal szállt le, úgy mint a többi egyszer használatos ûrhajó, hiszen az utolsó öt nem is volt más, mint orbitális egység nélküli Szojuz ûrhajó."
Mert mióta lehet hõpajzs nélkül leszállni? Ettõl függetlenül néhány "pattogós" belépést használt, amit máshol nem használtak. Bár az STS-t is felkészítették erre, de soha sem használták.
Mert mióta lehet hõpajzs nélkül leszállni? Ettõl függetlenül néhány "pattogós" belépést használt, amit máshol nem használtak. Bár az STS-t is felkészítették erre, de soha sem használták.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#37
Nesze olvassál egy kicsit róla. De akár ki is próbálhatod az Orbiter nevû csodaszimulátorban, persze nem az alap STS-t használva, ugyan is irreálisan nagy a felhajtóreje.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#36
látom nehéz a felfogásod, leírom mégegyszer. Meglepõ módon az ereszkedési sebesség szabályozásával.
Komolyan azt hitted hogy az ûrsikló csak úgy kontrollálatlanul mindenféle irányítás nélkül lépett a légkörbe?
Mondjuk a diszkóveri csenöllön tényleg nem mutatják a bedöntéseket, így sokan abban a tévhitben élnek hogy úgy oldalirányban vízszintben, csak simán megemelt orral lép a légkörbe :)
Komolyan azt hitted hogy az ûrsikló csak úgy kontrollálatlanul mindenféle irányítás nélkül lépett a légkörbe?
Mondjuk a diszkóveri csenöllön tényleg nem mutatják a bedöntéseket, így sokan abban a tévhitben élnek hogy úgy oldalirányban vízszintben, csak simán megemelt orral lép a légkörbe :)
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#35
Na tehát, látom neked alapoktól kell megmagyarázni az STS belépés mikéntjét.
Az úgy történt, hogy körülbelül a leszálló hely elõtt fél fordulattal szembefordul a pályával, és 1,5-2,5 percre begyújtotta az OMS hajtómûveit, hogy letérjen a pályáról. Ezután olyan 120 km-t elérve indult az állásszög(AoA) tartás, 40 fokra(a fékezés érdekében, és hogy az alsó részt érje terhelést ahol a hõvédelem van) ezt a fõ hajtómûvek alatt található a hajtómûvek hõvédelmét is ellátó, és trimmlappal érik el. Folytatódik az ereszkedés, 80-90 km-en már érezhetõvé válik a felhajtóerõ, ezért bedöntik oldalra, persze tartva tartva a 40 fokos állászöget, különben gyorsan lepattanna a légkörrõl, akármennyire is "repülõ téglának" becézték, és gyakorlatilag a döntés mértékével szabályozzák a függõleges sebességet, így a lassulást és a melegedést is. AZ STS-1-nél a legnagyobb bedöntés 110 fok volt, ezt folyamatosan csökkentik ahogy lassul és ereszkedik, az átlagos maximum 80-90 fok körül volt. A bedöntési irányt persze cserélgetik, így nagyjából irányban maradva. 1,6 km/sec alatt 30-40 km-es magasságban megszûnik az állásszög tartás, innentõl hagyományos siklórepülésben folytatódik, majd leszállás.
Igen direkt szopatták magukat a durva légkörbe lépéssel, részben talán a számítógépek és a szimulációk akkori fejletlensége miatt, de fõleg azért amiért pl jött az orion koncepció "mer ezt má' kipróbáltuk, nem kell új, meg ne variáljunk, nehogy az illetékes elvtárs megvonja a pénzt".
Az úgy történt, hogy körülbelül a leszálló hely elõtt fél fordulattal szembefordul a pályával, és 1,5-2,5 percre begyújtotta az OMS hajtómûveit, hogy letérjen a pályáról. Ezután olyan 120 km-t elérve indult az állásszög(AoA) tartás, 40 fokra(a fékezés érdekében, és hogy az alsó részt érje terhelést ahol a hõvédelem van) ezt a fõ hajtómûvek alatt található a hajtómûvek hõvédelmét is ellátó, és trimmlappal érik el. Folytatódik az ereszkedés, 80-90 km-en már érezhetõvé válik a felhajtóerõ, ezért bedöntik oldalra, persze tartva tartva a 40 fokos állászöget, különben gyorsan lepattanna a légkörrõl, akármennyire is "repülõ téglának" becézték, és gyakorlatilag a döntés mértékével szabályozzák a függõleges sebességet, így a lassulást és a melegedést is. AZ STS-1-nél a legnagyobb bedöntés 110 fok volt, ezt folyamatosan csökkentik ahogy lassul és ereszkedik, az átlagos maximum 80-90 fok körül volt. A bedöntési irányt persze cserélgetik, így nagyjából irányban maradva. 1,6 km/sec alatt 30-40 km-es magasságban megszûnik az állásszög tartás, innentõl hagyományos siklórepülésben folytatódik, majd leszállás.
Igen direkt szopatták magukat a durva légkörbe lépéssel, részben talán a számítógépek és a szimulációk akkori fejletlensége miatt, de fõleg azért amiért pl jött az orion koncepció "mer ezt má' kipróbáltuk, nem kell új, meg ne variáljunk, nehogy az illetékes elvtárs megvonja a pénzt".
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#34
És hogyan nyújtod el te zseni...?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#33
Hogy lehetsz ennyire értetlen?
Alap fizika. Miért hevül fel az ûrhajó nagyon? mert az adott mennyiségû energiát rövid idõ alatt (~30 perc) adja le, ha elnyújtják a légkörbe lépést, és mondjuk ugyan ezt az energiát mondjuk 2 óra alatt adja le mi történik? Gondolkozz egy kicsit a begyepesedett hülyeségek szajkózásán kívül...
"Ami pedig az elméletedet illeti, az kitaláció."
Hogy ne lenne lehetséges? Nincs is benne semmi fantasztikus, vagy különleges egyszerûen csak máshogy kell repülni.
"Ha egyáltalán lehetséges lenne, akkor nem kéne ilyen nehéz és drága burkolatot felrakni az ûrsiklókra." kösz hogy leírod amit én is leírtam, legalább látszik hogy el sem olvastad. Épp errõl írtam hogy ha nem ragaszkodtak volna a kapszula stílusú agresszív belépéshez, gyengébb hõvédelem is elég lett volna.
Alap fizika. Miért hevül fel az ûrhajó nagyon? mert az adott mennyiségû energiát rövid idõ alatt (~30 perc) adja le, ha elnyújtják a légkörbe lépést, és mondjuk ugyan ezt az energiát mondjuk 2 óra alatt adja le mi történik? Gondolkozz egy kicsit a begyepesedett hülyeségek szajkózásán kívül...
"Ami pedig az elméletedet illeti, az kitaláció."
Hogy ne lenne lehetséges? Nincs is benne semmi fantasztikus, vagy különleges egyszerûen csak máshogy kell repülni.
"Ha egyáltalán lehetséges lenne, akkor nem kéne ilyen nehéz és drága burkolatot felrakni az ûrsiklókra." kösz hogy leírod amit én is leírtam, legalább látszik hogy el sem olvastad. Épp errõl írtam hogy ha nem ragaszkodtak volna a kapszula stílusú agresszív belépéshez, gyengébb hõvédelem is elég lett volna.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#32
Hülyeségeket beszélsz, de mindegy.
Az ûrhajó mindenképp nagyon felhevül, mert a mozgási energiája hõvé alakul. Szóval akármit csinálsz, a forró gáz ott lesz. Az ezerötszáz fok körüli hõség meg a szárny belépõélén van, az ûrsikló orrán ennél még sokkal nagyobb hõmérsékletet kapnak. Nem véletlenül van az ûrsikló orra és hasa hõálló csempével kirakva, és a belépõélhez meg szén kompozit-anyag is elég.
Ami pedig az elméletedet illeti, az kitaláció. Ha egyáltalán lehetséges lenne, akkor nem kéne ilyen nehéz és drága burkolatot felrakni az ûrsiklókra.
A Zond-4-tõl 8-ig pedig hagyományos elégõ hõpajzzsal szállt le, úgy mint a többi egyszer használatos ûrhajó, hiszen az utolsó öt nem is volt más, mint orbitális egység nélküli Szojuz ûrhajó.
Az ûrhajó mindenképp nagyon felhevül, mert a mozgási energiája hõvé alakul. Szóval akármit csinálsz, a forró gáz ott lesz. Az ezerötszáz fok körüli hõség meg a szárny belépõélén van, az ûrsikló orrán ennél még sokkal nagyobb hõmérsékletet kapnak. Nem véletlenül van az ûrsikló orra és hasa hõálló csempével kirakva, és a belépõélhez meg szén kompozit-anyag is elég.
Ami pedig az elméletedet illeti, az kitaláció. Ha egyáltalán lehetséges lenne, akkor nem kéne ilyen nehéz és drága burkolatot felrakni az ûrsiklókra.
A Zond-4-tõl 8-ig pedig hagyományos elégõ hõpajzzsal szállt le, úgy mint a többi egyszer használatos ûrhajó, hiszen az utolsó öt nem is volt más, mint orbitális egység nélküli Szojuz ûrhajó.
#31
látom az egészet nem érted. Nincs 1500 fokos gáz ha laposabban lépnek be... lehet az akár max 700 fokos is, sõt még annál is kevesebb, attól függõen mennyi idõt akarnak rászánni a belépésre.
Bocs, de ezt megint honnan veszed? Gondolod, hogy mind a SS mind a Buran megalkozói direkt szopatták magukat, hogy több ezer fokra kellett tervezni a hõvdelmet 700 fok helyett? Tudod, hogy ezzel mekkroa tömeget lehetett volna spórolni...?
Honnan jönnek ezek a téveszmék...?
Bocs, de ezt megint honnan veszed? Gondolod, hogy mind a SS mind a Buran megalkozói direkt szopatták magukat, hogy több ezer fokra kellett tervezni a hõvdelmet 700 fok helyett? Tudod, hogy ezzel mekkroa tömeget lehetett volna spórolni...?
Honnan jönnek ezek a téveszmék...?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#30
???
Az ûrsikló belépési szögét tudtommal a hajtómûvekkel állítják be, a visszatérés elõtt egyszerûen fékez és a gép "belezuhan" a légkörbe. Kormányozható siklórepülõként csak az alacsony légkörben és kis sebességnél viselkedik. Honnan szedted az az infót, hogy 25M táján mikor irgalmatlan hõterhelést kap a szerkezet, akkor aerodinamikai kormányzás van...? Tényleg érdekelne...
A bedöntés része meg tényleg visszes. Repülõeszközöknél a bedöntés, az a hossztengely körüli forgást jelenti, ami belépésnél nyilvánvalóan 0 vagy minimális, hiszen akkor a hõpajzs elveszti funkcióját...
Az ûrsikló belépési szögét tudtommal a hajtómûvekkel állítják be, a visszatérés elõtt egyszerûen fékez és a gép "belezuhan" a légkörbe. Kormányozható siklórepülõként csak az alacsony légkörben és kis sebességnél viselkedik. Honnan szedted az az infót, hogy 25M táján mikor irgalmatlan hõterhelést kap a szerkezet, akkor aerodinamikai kormányzás van...? Tényleg érdekelne...
A bedöntés része meg tényleg visszes. Repülõeszközöknél a bedöntés, az a hossztengely körüli forgást jelenti, ami belépésnél nyilvánvalóan 0 vagy minimális, hiszen akkor a hõpajzs elveszti funkcióját...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#29
látom az egészet nem érted. Nincs 1500 fokos gáz ha laposabban lépnek be... lehet az akár max 700 fokos is, sõt még annál is kevesebb, attól függõen mennyi idõt akarnak rászánni a belépésre.
Egyébként van tervezett lepattanós légkörbe lépés is, úgy hívják hogy "skip reentry", néhány Zond szonda így tért vissza. Ez kapszulás jármûnél értelmes, szárnyasnál nem kell pattogni, mert az jobban kontrollálható, erre nincs szükség a "puhább" belépéshez.
Egyébként van tervezett lepattanós légkörbe lépés is, úgy hívják hogy "skip reentry", néhány Zond szonda így tért vissza. Ez kapszulás jármûnél értelmes, szárnyasnál nem kell pattogni, mert az jobban kontrollálható, erre nincs szükség a "puhább" belépéshez.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#28
belépési ablak a tervezett belépési profiltól függ. Szabályozni pedig elég egyszerûen lehet, pont úgy ahogy az ûrsiklóknál... a bedöntés szabályozásával. az ûrsiklók átlagos belépési profilja 50-100 m/s ereszkedéssel történt. Ezt jóval kisebbre is lehet venni, mert szárnya van, és irányítható. Így elnyújtva a légkörbe lépést, csökkentve a maximális hõhatást.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#27
Az általad említett atomhajtómû tulajdonképp felesleges. Ráadásul félbe is szakadt a fejlesztése. Túl veszélyes, fõleg ha baleset éri a rendszert felszállás közben.
Az elsõ fokozathoz bõven elég lenne egy hagyományos hajtómûvekkel felszerelt nagysebességû hordozógép is, mondjuk az SR-71 repülési jellemzõivel, de nagyobb terhelhetõséggel.
Az elsõ fokozathoz bõven elég lenne egy hagyományos hajtómûvekkel felszerelt nagysebességû hordozógép is, mondjuk az SR-71 repülési jellemzõivel, de nagyobb terhelhetõséggel.
#26
Sanyicks egyszerûen fantáziál. A belépõélen ütött lyuk mindenképp a szárny belsõ szerkezetébe vezette volna a több mint ezerötszáz fokos gázt, akármilyen laposan próbálnak repülni.
#25
Az atomhajtómûves bombázóknál volt zárt primer körös/hõcserélõs hajtómûre terv. Azt hiszem meg is építettek valami ilyesmi hajtómû prototípusát, de szintén a rakéták miatt ezt az egész projektet is elvetették. Olcsóbb, biztonságosabb egy rakétát csücsültetni szépen a silóban/tengeralattjárón, mint egy atomrepülõvel a nap 24-órájában járõrözni. Aztán ugye egy ilyen gép sérülékeny is, kell hozzá marhaképzett személyzet, akit a misszió után vissza kell hozni az ellenséges légvédelmen keresztül, meg az se egy jó móka, ha saját terület felett balesetet szenved.
A hatékony ürszállítûási rendszer kifejlesztésének stagnálása és a nagysebességû szuper/hiper-szonikus utas/teherszállító, esetleg bombázó repülõk fejlesztésének felfüggesztése úgy tûmik, hogy erõs kölcsönhatásban van egymással.
"Sajnos" azonban, mivel nincs is igazi katonai igény ilyen kaliberû gépre, az oroszok új lopakodó bombázója is csak szubszonikus lesz végül úgy tûnik, ezért a nagyméretû, nagy sebességû gépek fejlesztése, így az SSTO rendszerek szolgálatba állása további évtizedeket fog csúszni.
A hatékony ürszállítûási rendszer kifejlesztésének stagnálása és a nagysebességû szuper/hiper-szonikus utas/teherszállító, esetleg bombázó repülõk fejlesztésének felfüggesztése úgy tûmik, hogy erõs kölcsönhatásban van egymással.
"Sajnos" azonban, mivel nincs is igazi katonai igény ilyen kaliberû gépre, az oroszok új lopakodó bombázója is csak szubszonikus lesz végül úgy tûnik, ezért a nagyméretû, nagy sebességû gépek fejlesztése, így az SSTO rendszerek szolgálatba állása további évtizedeket fog csúszni.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#24
Ezt a bummbele részt nem értem. Tudtommal a belépési ablak néhány fokos szögön belül van. (5,5-7?) Túl kicsinél kacsázol és visszapattansz a légkörrõl, túl nagynál meg lazán elégsz.
Hogyan szabályzod a visszatérést?
Hogyan szabályzod a visszatérést?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#23
De igaz. A columbia valószínûleg a hõvédõ sérüléssel visszatért volna kevésbé agresszív visszatéréssel, sõt ha eleve nem ragaszkodtak volna a kapszuláknál megszokott "bummbele jó meredeken" a légkörbe visszatéréshez, eleve gyengébb hõvédelem elég lett volna, és talán sikeresebb lett volna az egész program.
Ott volt egy jármû amivel tetszés szerint szabályozható a légkörbe lépés, de nem használták ki.
Ott volt egy jármû amivel tetszés szerint szabályozható a légkörbe lépés, de nem használták ki.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#22
Palyara allasra alkalmas szerkezetbol jelenleg ketfajta megoldas tunik jonak. Az egyik a hagyomanyos raketas-kapszulas technologia, amikor a jarmu tomegenek es terfogatanak jo reszet eldobaljak a felszallas soran. A masik pedig az SSTO, tehat az egy darabban palyara allo jarmu, ahol a csak az uzemanyagot kell ujratolteni a kovetkezo felszallashoz. A ketto keverese csak egy serulekeny, ugyanakkor dragan uzemeltetheto jarmuvet eredmenyez.
Jelenlegi technologiai szintunkon gyakorlatilag csak egy nyiltciklusu fisszios reaktorral lehetne gazdasagosan uzemeltetni egy SSTO rendszert. Ilyen hajtomuvet keszitettek anno a project rover kereteben. Erdekesseg, hogy a hajtomu teljesen jol mukodott, persze szep radioaktiv gazcsikot huzva maga utan es csak azert allitottak le az egeszet, mert tul nagy szennyezest okozott. Mai technologiakkal mar talan tudnank egy zart primerkoru rendszert is epiteni, ahol a bearamlo levegot, majd kesobb a hajtogazt a primer kor hutokozege melegiti egy egyszeru hocserelon at. Az egyetlen megoldatlan kerdes, hogy a hajtoero/tomeg aranyt kepesek vagyunk-e a kivant szintre hozni.
Jelenlegi technologiai szintunkon gyakorlatilag csak egy nyiltciklusu fisszios reaktorral lehetne gazdasagosan uzemeltetni egy SSTO rendszert. Ilyen hajtomuvet keszitettek anno a project rover kereteben. Erdekesseg, hogy a hajtomu teljesen jol mukodott, persze szep radioaktiv gazcsikot huzva maga utan es csak azert allitottak le az egeszet, mert tul nagy szennyezest okozott. Mai technologiakkal mar talan tudnank egy zart primerkoru rendszert is epiteni, ahol a bearamlo levegot, majd kesobb a hajtogazt a primer kor hutokozege melegiti egy egyszeru hocserelon at. Az egyetlen megoldatlan kerdes, hogy a hajtoero/tomeg aranyt kepesek vagyunk-e a kivant szintre hozni.
#21
Emlékeim szerint egyszer hozta le máholdat vagy mentek fel holdat javítani a Hubble-t leszámítva. A STS rendszernek egy ideig egyszerûen nem találtak feladatot...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#20
Mikor állították le teljesen, ha újra kellett éleszteni? Nem szõrszálhasogatni akarok, de az X-15A-2-t a szerencsétlenül járt gép pótlására csinálták, ha jól látom.
Az eredeti koncepcióban az X-15A, csak az elsõ lépcsõje volt egy orbitális repülésre alkalmas jármûnek. A cél mindenképpen egy ilyen, a légkörben repülõgépként is manõverezõ jármû megalkotása volt. Ez lehetett volna az X-15B, az X-20, vagy akármi. De az oroszok kapszulás sikerei miatt az amcsik is leállították az ilyen fejlesztéseket, majd újraindították, majd megint leállították.
A végül megvalósított ûrrepülõ miért volt zsákutca? Többek között a késõbbre tervezett fejlesztések elmaradása miatt, pl folyékony hajtómûves boosterek. Illetve mert olyan ellentmondó követelményeket próbáltak megvalósítani, amit csak drágán, vagy csak korlátozásokkal lehetett tetõa alá hozni. A biztonsági rendszerek estek sajna pl áldozatul ennek. Egy többszörfelhasználható kicsi személyszállító ûrrepülõnek lett volna értelme. De nagy terhek mozgatására alkalmas többszörfelhasználható rendszernek az inkább teljesen rakéta alapúnak kell lennie, hiszen nem cél nagy terhek visszahozása a légkörbe. Mivel félig az USAF pénzelte a projektet, ezért beépítettek egy hatalmas "platót", amivel esetleg vissza is lehet hozni a katonai mûholdakat. Igazából erre nagy arányban, pláne a Challanger katasztrófája után már nem használták.
Az ESA által tervezett Hermes ûrrepülõgép talán egy ideális eszköz lett volna. De sajna mostanában a költséghatékonyságra tekintettel megint viszonylag kis fejlesztésigényû eszközök kerültek elõtérbe, a kapszulák jellemzõen. Olyan többször felhasználható eszközt, ami hatékonyan használja a légkör adottságait, akár mint emelõerõt termelõ közeg, akár mint a levegõ oxigénjét felhasználva a szállítandó üza csökkentésének lehetõségét, sajna nem nagyon fejlesztenek.
Az eredeti koncepcióban az X-15A, csak az elsõ lépcsõje volt egy orbitális repülésre alkalmas jármûnek. A cél mindenképpen egy ilyen, a légkörben repülõgépként is manõverezõ jármû megalkotása volt. Ez lehetett volna az X-15B, az X-20, vagy akármi. De az oroszok kapszulás sikerei miatt az amcsik is leállították az ilyen fejlesztéseket, majd újraindították, majd megint leállították.
A végül megvalósított ûrrepülõ miért volt zsákutca? Többek között a késõbbre tervezett fejlesztések elmaradása miatt, pl folyékony hajtómûves boosterek. Illetve mert olyan ellentmondó követelményeket próbáltak megvalósítani, amit csak drágán, vagy csak korlátozásokkal lehetett tetõa alá hozni. A biztonsági rendszerek estek sajna pl áldozatul ennek. Egy többszörfelhasználható kicsi személyszállító ûrrepülõnek lett volna értelme. De nagy terhek mozgatására alkalmas többszörfelhasználható rendszernek az inkább teljesen rakéta alapúnak kell lennie, hiszen nem cél nagy terhek visszahozása a légkörbe. Mivel félig az USAF pénzelte a projektet, ezért beépítettek egy hatalmas "platót", amivel esetleg vissza is lehet hozni a katonai mûholdakat. Igazából erre nagy arányban, pláne a Challanger katasztrófája után már nem használták.
Az ESA által tervezett Hermes ûrrepülõgép talán egy ideális eszköz lett volna. De sajna mostanában a költséghatékonyságra tekintettel megint viszonylag kis fejlesztésigényû eszközök kerültek elõtérbe, a kapszulák jellemzõen. Olyan többször felhasználható eszközt, ami hatékonyan használja a légkör adottságait, akár mint emelõerõt termelõ közeg, akár mint a levegõ oxigénjét felhasználva a szállítandó üza csökkentésének lehetõségét, sajna nem nagyon fejlesztenek.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#19
Hát, azért ez a magukhoz igazítani általánosítás elég fura kijelentés. Vadászrepülõgép fejlesztés terén pl. az összes nem jenki 4+(+) generációs gépet gyártó olyan vastagbõrõsen hazudik be szupercirkálástól kezdve mindent elferdítve azon fogalmaj jelentését, hogy ihaj...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#18
Az 50 mérföldes definíció a Mercury program kezdetérõl származk, amikor nyílvánvalóvá vált, hogy nem tudnak válaszolni az akkor még csak várható szovjet kísérletekre. Azzal nem az X-15-re céloztam, hanem sokkal inkább arra, hogy a jenkik szeretik magukra, a pillanatnyi képességeikre megszabni a szabályokat.
#17
Idõben nem stimmel. Az X-15 akkor repkedett, amikor már javában volt jenki ûrhajós is. Egyszerûem valamiért elismerték azt, aki x magasságban járt. Ennyi.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#16
*Challenger
#15
#14 kb. én is ezt írtam: tömítõgyûrû + hideg + nem figyeltek :)
#11 mégegyszer: Challanger és a rendszer nem volt sérült, a katasztrófát emberi mulasztás okozta. A gyorsítórakéta a tömítõgyûrû miatt égett át.
#11 mégegyszer: Challanger és a rendszer nem volt sérült, a katasztrófát emberi mulasztás okozta. A gyorsítórakéta a tömítõgyûrû miatt égett át.
#14
A Challangernél a tömítõgyûrû sérülését a hideg okozta, és az ellenõrzés hiányossága miatt nem állították le a kilövést.
Nem mindig mechanikai eredetû egy sérülés, tudok olyanról is, hogy a rakéta tartályát egyszerûen kimarta a hajtófolyadék.
Nem mindig mechanikai eredetû egy sérülés, tudok olyanról is, hogy a rakéta tartályát egyszerûen kimarta a hajtófolyadék.
#13
Azzal egyetértek, hogy az ûrsíkló volt az ûrbe jutás eddigi legimpozánsabb módja, viszont ugyanakkor a legdrágább is. Cserébe a sikló maga is eléggé törékeny volt.
A Columbiánál egy szigetelõhab ütött lyukat a bal szárnyon, amit elméletben ki kellett volna bírnia.
Ami az X-15 orbitális változatát illeti, eléggé favágó megoldás lett volna visszatérés,vagyis a katapultálás és a repülõ landolása az óceánba.
A Columbiánál egy szigetelõhab ütött lyukat a bal szárnyon, amit elméletben ki kellett volna bírnia.
Ami az X-15 orbitális változatát illeti, eléggé favágó megoldás lett volna visszatérés,vagyis a katapultálás és a repülõ landolása az óceánba.
#12
A Challengernél nem volt sérülés, ott nem vették figyelembe, hogy a gyorsítórakéta tömítõgyûrûje nem bírja a hideget, illetve bírja, csak épp nem tömít.
Oldal 1 / 2Következő →