A por szabhat gátat a Mars emberi meghódításának

Kíváncsi vagyok te milyen körökben mozogsz.
Van egy elméletem, hogyha az embereket értelem/iskolázottság/intelligencia szerint sorbaállítjuk és mondjuk 4 részre osztjuk, akkor:

az elsõ negyedet ilyen témák nem érdeklik
a második néha híradóban, ufós magazinokban, illetve ezoterika szinten érint hasonló (végülis bármilyen tudományos) témát
a harmadik mondhatjuk a 'polgári' réteg, politizál, olvas, kereskedik, tanfolyamokat végez, stb
a negyedik pedig tipikusan az egyetemett végzett értelmiségi réteg, az ilyen emberek kerülnek például esetünkben ûrkutatással foglalkozó körökbe

A többiekre bízom, ki melyik csoportba sorolna téged.

Ugyan már. Rég megvan a megoldás csak magukkal kéne vigyék. Nem is értem erre miért nem gondoltak.

Hahahahaha a holdi por nem ártalmas? Azt sem lélegezték be, mert skafander volt rajtuk. (Meg mert nem is jártak ott)Akkor ez most miért más?

Mondjuk azt nem mondhatják, hogy E.T letiltott minket és nem mehetünk a vörös bolygóra. A holdal is kb ez a helyzet. A holdra szállás igy egy nagy átverés volt....Majd a marsi missziót is megcsinálják legfeljebb a holdi mûteremben....

Ja, elég megnézni a lovagiasság mamár nem erény, hanem szégyen lassan.
Az öregeknek még átadják a helyet a fiatalok, vagy a terhes nõknek?

A zenészek is mind azt közvetítik, hogy bûnözz, meg ne törõdj másokkal csak a saját jólétedel.
Könnyû élet amit mások hulláján és szenvedésein keresztül üdvözítõ elérni.

A bûnözõk lassan már börtönbe se mennek, ha mégis már a seggük is ki van nyalva.
Nincs igazán elrettentõ ereje, tele van spanokkal, droggal meg lehet emberkedni meg gyúrni.

A sok sötét paraszt meg állva tapsol és kikéri magának minden söpredék jogát.
Lassan egy gyerekgyilkos pedofilnak is akad valami degenerált állat aki az utcára vonul azért, hogy ismerjék el az õ jogait is, szegény csak egy áldozat.

Manapság nincs senkinek kötelessége csak joga, elég fura világ ez.

Kicsit tudományosabb megközelítése ennek Francis Fukuyama, A nagy szétbomlás c. könyve.

Õ a társadalmat összetartó erõként a "társadalmi tõkét" határozza meg. Ez nagyjából az íratlan szabályok, a kultúra és az azzal kapcsolatos szabálykövetési hajlandóság összessége. Vagy is, hogy milyen társadalmi viselkedési minták vannak, illetve az emberek ezeket mennyire hajlandóak követni. Ha nagy a társadalmi tõke szintje az adott társadalomban, akkor jó a közbiztonság, alacsony a korrupció, az emberek tudják a helyüket, úgy érzik rend van, és kiszámíthatóan cselekszenek, mûködnek a gentlemans agreement jellegû szóbeli megegyezések, senki nem svindlerkedik. Értelem szerûen, ha alacsony a társadalmi tõke, akkor mindenki értékválságról dumál, romlik a közbiztonság, az emberek nem figyelnek egymásra, és átvágják egymást, nagyjából ott ahol csak tudják.

Na most érdemes megnézni, hogy jelenleg a kultúra, filmek, milyen hõstípust, referencia személyeket közvetítenek, hogy összemosódik a határ a jófijúk és a rosszfijúk között. stb.

Ha xar állapotban van a társadalom, akkor egy olyan folyamat indul el, hogy vezetõként is olyan emberek kerülnek pozícióba, akik ezt saját tulajdonságaikkal csak erõsítik, ami egy ördögi kört jelent. Aztán jönnek a vallási szélsõségesek, fanatikusok és még tovább mélyítik a válságot, lásd pl tálibok Afganisztánban.

A társadalmi tõke felépülése hosszú évtizedes, évszázados folyamat, leépülése viszont meglepõen gyors is lehet.

Smithie az egyetlen, aki pozitívan értékelte a hozzászólásod. Gondolom egy termékbemutatós csodaporszívó ügynöke.

Szótárazd ki a funkcionális analfabéta jelentését!

Ha komolyan gondolták, hogy "öngyilkosjelölteket" küldenének a Marsra, akiknek nem is terveznének visszatérõ egységet, hanem ott élnék le a hátralévõ életüket, hát max. kicsit hamarabb fognak elpatkolni. Bár valószínûleg gyorsabban, mint hogy a por végezne velük. Jelentkezõ így is lenne szerintem. 😊

Igaz, az egyszerûbb jobb.

De szórópisztoly szerûség mindenképp kell a maradék eltávolitására, onnan egy lépés a hab fúlyás, ülepitõ meg ujrahasznosító mindenképp kell pl a széklet, vizelet ujrahasznosításához, semmi komoly extra nem kell hozzá csak az amúgy is lényeges rendszerek módosítása.
Amugy is csak hipotetikusan beszélümk róla.
A legegyszerûbb még mindíg a nagynyomású levegõ befújás és és elszívás.
A kolcs a szûrõrendszeren van.

Áh szerintem nem kell ezt túl cifrázni😄 Az elsõ pár küldetés alkalmából sztem tök mind1 ,hogy oldják meg ezt a problémát. A legegyszerûbb megoldás kell. Szoropisztolyok meg szilikon meg ülepítõ/vegyszerek, mosóvíz anyám kínja odajuttatása sztem neccesebb mint ha visznek ilyen ultra konnyu rétegekkel ellátott ruhákat. Plusz ez nem nagyon tud meghibásodni. Az elhasznált foliakat meg gyujtik vhol, aztan ha már lesz vmi infrastruktura majd ujrahasznositjak vagy kezdenek vele vmit. Lényeg az, nem ezen fog múlni sztem egy mars küldetés.

Akkor már inkább egy ujrahasznosítható habositott szilikon szerû anyag amit ûrséta elõtt felhordanak szórópisztollyal, mikor megérkezik meg lehózzák mint egy kesztyût, majd valami vegyszerben ülepitik a koszt és ujrahasznosítják.
A marson semminek nincs helye ami eldobható, arra nem lehet küldetést tervezn egyenlõre.
Amilyen összeg a dolgok odajuttatása.

Por ellen fogják magukat az ûrhajósok és az ûrruhára körbetekernek pár csík celofánt😄 Mikor visszatérnek letépik magukról😊 Komolyabban elõadva, létre lehetne hozni ilyen védõrétegeket vmi vékony erõs/rugalmas hightech polimerbõl amivel bevonják az ûrruhát amiket lelehet tépni mikor visszaérnek a bázisra. Sztem nem is kéne feltétlen 100%os lefedés és hatékonyan mûködhetne. Régóta használunk már ilyen védõfóliákat +nem is jelentene nagy többletsúlyt.

Lehet, bár nem lesz gyors folyamat.
A katonai repulésbe belefér a halálos baleset, a polgárit egy pillanat alatt tönkre teheti, fõleg így a szárnyait bontogatva.

Sajna nagyon sanszos, hogy ez a válság ahelyett, hogy elkezdene mérséklõdni visszaesés lesz a vége, aminek beláthatatlan következményei lesznek.

Elég pesszimista vagyok ezen a téren, elég csak körbenézni még a mai napig szûnnek meg a munkahelyek, ahelyett hogy legalább stagnálna a munkanélküliség.

Ilyen idõkben luxus lenne az ûrturizmus, ha a privát cégek nem kapnak zsíros állami megrendeléseket folyamatosan eleget akkor ez csak álom marad.

Ráadásul ha nem tévedek a régi technológiát használják nem pedig zsír uj fejlesztések.

Ma sincs sehol a polgári ûrrepülés. Ha csak nem a V.G. rakétarepülõjére gondolsz, amit ûrhajónak nevezni igencsak vicc kategória. Ráadásul a V.G. is elkezdett egy repülõrõl indítható rakéta fejlesztésébe, mert úgy tûnik nem fog megélni az eladott jegyekbõl. Esetleg másokra gondolsz? Csak mert mások még itt sem tartanak...

Nem az Orosz gazdaságról beszéltem, az Orosz ûrkutatás helyzetérõl, ami egyenlõre az ígérgetéseken túl csak egy kb. 20 évig épülõ(!) ûrközpont tud felmutatni, illetve a szintén ugyanennyi ideje épülõ Angara rakéta családot (amire megint csak azért van szükségük, mert az ukránoktól veszik az alkatrészeket, vagy magát a rakétát...) Nyilván ha olyan jó lenne az anyagi helyzete, vagy legalábbis a támogatottsága az ûrszektornak, akkor 1-3 év alatt is megépíthetnék. Ha egy rakéta és egy ûrköztop felépítése ennyi idõt vesz igénybe, ami alap dolog, akkor egy Hold, Mars vagy csak egy ûrállomás építését hogyan képzeled? 100 éves idõtávlatban?

Hátha az éppen fellendülõ polgári ûrrepülés lendít majd a fejlesztéseken. Végül is pár év alatt eljutottak a mûködõ eszközökig a meglévõ technológiák fejlesztésével. 10 éve még sehol sem volt polgári ûrrepülés, ma meg már van mûködõ prototípus.

Én azért nem ajulnék el az oroszoktól.
Az hogy katonailag az USA val voltak egy szinten nem jelenti azt hogy másban is hozták a szintet.
Ma oroszország a természeti kincseibõl húz óriási hasznot, nem tudom milyen húzóágazat van ott még de ez csak egy szûk rétegnek hoz óriási pénzeket, nem tudom menyiben lesz ettõl jobb az embereknek.
Nem az a kérdés egy nagy hatalomnál, hogy a vezetõi réteg mekkora hatalommal bír hanem, hogy az emberek, hogy élnek ennek a hatalomnak köszönhetõen.
Hiába lenne Orbán a világ fhürere ha közben az emberek egymást ennék az éhezés miatt.

Ma még mindíg messzevan Oroszorszag a nyugattól életszinvonalban ha az átlag melóst nézzük.
A gazdag mindenhol gazdag az nem szamít hogy ott is vannak kõ gazdagok.

Itt a cikk.
Mellesleg én nem félteném az oroszokat. Putyin kb. 10 éve kijelentette, hogy vissza kell emelni az oroszokat a nagyhatalmak közé, mert az elmúlt évtizedekben az oroszok megítélése a vicc kategóriába sodródott át, holott anno õk voltak az egyik nagyhatalom, fej-fej mellett váltogatva a sorrendet az egyesült államokkal. És hogy mennyire veszi ezt komolyan? Moszkvából 2020-ra pénzügyi központot akar, elég ha megnézed az új üzleti negyedüket. Szerintem van az oroszokban potencia, mert van emberük, vannak erõforrásaik, stb..

"Engem elkeserít az emberek egyre nagyobb igénytelensége a fejlõdés iránt, mintha kezdenénk vissza sûllyedni szellemileg."

Nekem van erre egy elméletem miszerint egy-egy civilizáció bukását mindig az okozta hogy az okosok által megteremtett "jóléti" társadalomban elszaporodtak a hülyék, majd amikor a hülyék létszáma elért egy kritikus szintet akkor átvették a hatalmat az okosoktól.

Ezután a hülyékbõl álló vezetés (illetve a hülyék nagy száma) miatt összeomlott a rendszert és mivel igy megszüntek az okosok által biztositott jóléti körülmények, a hülyék száma (már csak a nagy arányuk miatt is) radikálisan lecsökkent.
Majd miután a hülyék száma a kritikus szint alá csökkent az okosok megint átvették a hatalmat, megint létrehoztak egy jóléti társadalmat ahol a hülyék megint el tudtak szaporodni átvenni a hatalmat... és a folyamat kezdõdött elõlrõl.

Sajnos egyre gyakrabban van az az érzésem hogy most megint egy ilyen felfutó csúcs elõtt vagyunk...

"Putyinék ûrközponti elképzelését, mely pár év múlva felépül és beindulhat végre az új ûrverseny. Ha jól emlékszem "be akarják foglalni" a Holdat."

Ez nem egészen így van. Jelenleg Kazahsztán területén van Csillagváros, és sok millióért bérlik az orosz, egyértelmû, hogy akarnak egyet házon belül. Ez még nem ûrverseny, fõleg, ha megnézed, hogy az oroszok tized annyi pénzbõl gazdálkodnak, és még vízió sincs. Igen akarnak õk sok mindent, de egyenlõre egy visszafejlõdés tapasztalható ott is. Anno a képzett rakéta-mérnökök elhagyták az országot, és most nincs aki kitanítsa az új nemzedéket. Azt hiszem elég megemlíteni a Phobosz-Grut kudarcát, vagy az utóbbi évek súlyos (bagatel) rakétahibáit. Az oroszok 40-60 éves technikával nem fognak nagyot álmodni, pénz meg egyenlõre nem nagyon látszik...

"A másik dolog a privát szektor megjelenése az ûrkutatásban."

Privát szektor eddig is volt, és ami most van az sem áttörés. Ugyanúgy drága és X éves technolgiákkal repülnek. Viszont amíg nincs egy technológiai ugrás addig nem fog senki kihúzni, senki a pöcegödörbõl.

Igen társadalmi okai vannak az ûrkutatás vegetálásának, például ezek, de még számtalant fel lehetne sorolni. Most úgy látszik az embereket nem érdekli az emberes ûrkutatás haszna, politikai nyomás meg egyenlõre annyiban kimerül, hogy, a megörökölt ûripart életben tartja - mert nem akar több ezer munkanélkülit. 😞

Lehet.
Mellesleg nem olyan kevés azért az áttörés az elmúlt 10 évben. Gondolj csak egy egyszerû hétköznapi példára: tft, ledes kijelzõk, érintõképernyõk, hajlítható érintõképernyõk, stb. Tíz éve az utóbbi három, még sehol nem volt, de a hatásuk olyan, hogy alapjaiban kell újragondolni egy csomó dolgot, ami a végfelhasználót érinti, arról nem is beszélve, hogy át kell tervezni az egész gyártást, stb... és mint mondtam ez csak egy hétköznapi dolog. A hosszabb távú ûrutazással meg az a para, hogy a dolgok egy bizonyos módon történnek a Földön, de totál másképp a súlytalanságban és megint más lenne a Marson. Azért erre is fel kell készülni.
A másik dolog a privát szektor megjelenése az ûrkutatásban. Emellett megemlíteném Putyinék ûrközponti elképzelését, mely pár év múlva felépül és beindulhat végre az új ûrverseny. Ha jól emlékszem "be akarják foglalni" a Holdat. Sõt hála az internetnek, ami 10-15 éve még sehol nem biztosított ilyen kommunikációs feltételeket, a tudósok földrajzi helytõl függetlenül társaloghatnak, bevonzódott egy halom lelkes, de annál elszántabb amatõr kutató, szóval az egész fejlesztési szürkeállomány megsokszorozódott.
A harmadik dolog pedig a pénzügyi szektor megtorpanása, aka gazdasági válság. Erre most nem térek ki, de lényeget szerintem te is érzed.

Szerintem 10-20 éven belüli paradigmaváltást várhatunk, de addig még nagyon sokat kell dolgozni, hogy legyen is belõle valami.

Igen ez igaz, de szerintem az a pénz amit pl a holdutazásba bele öltek az nagyon sokat segített az amerikai iparnak.

Nem vagyok benne biztos, hogy nem lenne e jövedelmezõ az irdatlan pénznyelõnek tûnõ kutatások.

Talán ha Celebeket képeznének ûrhajósnak még a pénzt is össze lehetne kalapolni.

Engem elkeserít az emberek egyre nagyobb igénytelensége a fejlõdés iránt, mintha kezdenénk vissza sûllyedni szellemileg.

Ma a legtöbb ember a tv ben szemetet néz, a mindenféle valóság meg névvel jelzett show kat.

Talán elkényelmesedtek, télen van fûtés, van kocsi meg internet, nincs olyan nagy dolog amire vágynának, vagy kitudja.

A Marsnak a Holdhoz képest nagy elõnye, hogy van rajta légkör és van rajta víz.
Az embereket nyilván olyan helyre kellene vinni, ahol a víz bõségesebb, ekkor azt csak fel kell olvasztani.

A következõt tudom elképzelni:
1. Az ûrhajós beáll egy "szélcsatornába", ahol szûrt marsi levegõt fújnak rá.
Ez lefújja a por nagy részét. Innen átmegy a "zuhanyozóba"
2. A marsi nyomáson folyékony vízzel lemossák a maradékot. (Kb. 0-10 C intervallum, de esetleg lehet kissé növelni a nyomást, ha kell.)
3. Ami lefolyik, az vagy megfagy, vagy elpárolog, sõt fagyottan is szublimál,
tehát már nincs baj vele.
4. Melegített, szûrt marsi levegõvel a maradák vizet eltávolítják
5. Ezután lehet bemenni a zsilipkamrába.

... de nem látom, hogy így történne.

Az ûrkutatás, és ûrhajózás jelenleg mélyponton van, de nem technikai okok miatt. Egyrészt volt a 90' évek elõtt egy ûrverseny amikor is talicskával hordták a pénzt az ûrkutatásba. Ez a pénz most kiesik, és a pénzes idõszakhoz képest az egész lassabbak tûnik (de nem csak ez a probléma). Az ûrkutatáshoz három dolog kell: pénz, politikai akarat, és társadalmi támogatottság. Jelenleg egyik sincs meg, és sok kutató szerint kérdéses, hogy lesz még valaha. Már több mint 10 éve mondogatják, hogy majd a magánûrhajózás megmenti, nos már ideje lenne, de ne

Minden.

Eltelt 10 15 év és a régen beharangozott dolgok még mindíg sehol sincsenek.

Lehet ez csak nekem tûnik így mert nem vagyok elég informált de olyan érzésem van, hogy belassultak a fejlesztések, kevés az áttörés az utóbbi 10 évben.
Lehet elértek egy olyan szintet amihez az anyagtudományok olyan eredményei hiányoznak amit az LHC és társaitól várnak?
A nanotechnológia sem mai gyerek de mégsincs napi rendszerességgel hír a szektórról.
Aztán lehet az SG-n kívül komolyabb oldalakat is látogatni kéne? 😊

A por és ember találkozásának problémája természetesen mérnöki kihívás, ami kellõ idõ, és pénz ráfordításával megoldható. Ez nem is kérdés. Milyen fejlesztésre gondolsz, úgy általában az ûrhajózás vagy konkrétan a Mars utazással kapcsolatban?

A viz nem jó ötlet de más folyadék talán.
De ez még mindíg azt feltételezi, hogy megfelelõ olyan szûrõrendszert fejlesztenek ki ami nem eldobható hanem regenerálható.

Szerintem a nanotechnológia ami megoldást nyújthat, de az tény hogy rengeteg idõ még.

Mintha lelassult volna szinte minden komolyabb fejlesztés, vagy a feladatok nagy bonyolultsága vagy a krízis miatt esetleg csak úgy tûnik?

Igen olvastam róla ezt-azt, és nagyon tetszik az ötlet. Nem elképzelhetetlen, hogy ha valóban mûködik akkor ez lesz a jövõ ûrruhája ... talán úgy 40 év múlva! 😞 Köszi a linket!

Azért ez a vizes ûrruha lemosást újragondolnám a helyetekben. A víz meg a perklorát nem jó párosítás... Egyébként meg a perklorátot lélegezni rövid távon sem kifizetõdõ, arról nem beszélve, hogy bomlik és robbanó elegyet képez (nem véletlenül használják rakéták üzemanyagaként is). És ugye ez csak egy méreg amit sikerült eddig kimutatni, de lehetnek olyan anyagok is ott ami oxigén hatására robbannak, vagy átalakulnak toxikus anyaggá. Ezekkel valódi veszélyforrások lehetnek.

Én a NG vagy hasonló csatornán láttam azt a fejlesztést ami olyan ûrruhát visionál ami testre símul, olyan a kialakítása, hogy a légnyomást maga a ruha rugalmas speciális kialakítása.

Bõvebben

Gondolom még sehol nincs a fejlesztés a hagyományos ûrruhákhoz képest de ez szerintem változhat, amint kiforrott lesz a technológia, vagy lát benne fantáziát valami befektetõ.

A helyzet az, hogy most egy félig merev ûrruhába öli a NASA pénzét (Z-1), és valószínûleg ez lesz az elkövetkezõ 20-30 év ûrruhája. Viszont jó hír, ebbe is hátul kell belemászni, nem titkoltan az egyik ok éppen az, hogy akár külsõ egységként is használhatóvá tegyék. Azt viszont kétlem, hogy akármilyen új technológiáért a bevált ûrruhákat lecserélnék (mert, mibõl is?), a NASA-nak nincs erre kerete, és látod, hogy az ûrruhákat 30-40 év után fejlesztik csak...

Több olyan ûrruha van tervezés alatt amiben nincsenek forgó részek legalábbis minimálisak.
Megfelelõ bevonattal csökkenthetõ a kopás.

Ma még biztos fejtörés ennek a megoldása de 10 éven belül lehet ez lesz a legkissebb gond.

azta qrva micsoda intellektüel volt az elsõ hsz tulaja... kívánom hogy legyen Darwin díjas! Ajánlom a téma után érdeklõdõknek az ûrpionír Marsal foglalkozó epizódját. Ott szépen be is mutatták mik a problémák a porral kapcsolatban.
De tömören a következõ: az ûrruha mozgó forgó részei csapágyasak, és nem tudják tökéletesen elzárni a külvilágtól lévén le kell venni egyszer azaz illesztékek vannak rajta. Oda szép lassan bejut a por és emiatt egyre nehezebben fognak elfordulni ezek az alkatrészek, és a nehéz ûrruha mozgatása még nehezebb lesz. A tépõzáraknak sem tesz jót a sok por.

Tudom, de nem is kész termékrõl hanem a jövõ megvalósításáról van szó, lévén se Mars, se Hold expedíció nincs tervben monstanában.

Az irány viszont lehet jó bár párhuzamosan mennek a testre simuló ûrruha fejlesztések is ami8 sokkal nagyobb mozgékonyságot adhat a küldetésben.

Amugy szerintem a nanotechnológia ez irányú fejlestztései akár itt is legyõzheztik ezt az akadályt.
Ott van például az a folyadék lepergetõ nano tüskékkel operáló bevonat.

De mire elérhetõ közelségbe kerül egy mars küldetés lesz rá megoldás szerintem.
Akár egy elszívóval egybeépített statikusan feltöltött gyûrû ami a körbe veszi a zsilipbe érkezõ ûrhajóst és föl le addíg tisztítja amíg az érzékelõk szabad részecskéket telálnak.

Vagy valami ilyesmi

sorry, nem olvastam el a kommentedet..😄

Sõt, nem lehetne olyan töltést vezetni az ûrruha külsejébe hogy taszítsa a port?

Csak szólok, hogy az egy NASA koncepcióruha. Ahhoz, hogy valóban mûködõ ûrruha legyen, nem kevést pénzt még rá kell fordítani. És hát tudjuk, hogy a NASA koncepciótervei nem mindig valósulnak meg...

Az is jó kérdés, hogy mennyi idõt kell valójában kinn tölteniük, milyen tevékenységhez kell feltétlenül az ember, és mit lehetne helyettesíteni távirányítású robotokkal.

Ha csak kimegy, letûzi a zászlót, aztán elindül haza jellegû köldetés lesz, mint a Holdon, akkor ott nem lesz gáz a por. Max annyira lesz megterhelõ mint annak a néhány ezer embernek, akik pl nálunk a vörös iszap katasztrófában érintve voltak.

Tartósabb ottarttózkodás esetén viszont olyan állomásra lesz szükség, ahol a zsilipkamra erre fel lesz készítve. A hagyományos ûrruhákkal ez megoldhatatlan, de lehet olyan ûrruhát csinálni, ami akár taszítja a port, mert elektrosztatikusan fel lesz töltve, meg ilyenek, nem megoldhatatlan probléma.

Mint ahogy az is balgaság, hogy a por eltömi a szûrõket. Igen eltömi a rosszul megtervezett, alul méretezett szûrõket.

Nem kell ehhez olyan sok viz. Ráadásul a probléma nyilvánvalóan akkor jelentkezne ha az ürhajós éveket töltene a Marson és folyamatosan ki lenne téve ennek a hatásnak, ha viszont rendelkezésre áll a Marson egy olyan infrastruktura amivel az ürhajósok éveket tölthetnek ott, akkor nyilván nem lesz probléma néhány tiz liter extra vizbõl.

Pontosan, a következõ Hold/Marsjáró is úgy van kialakítva, hogy az úrruha mindíg kint van a fülkébõl és a hátán lévõ ajtón lehet beszállni a ruhába ami visszahajva maga az oxigén ellátási eszköz.

Amint belül lereteszelték kiléphet a ruhával.
Az egyetlen gond, hogy ugyan úgy van olyan része ennek a ruhának ami közvetlenül érintkezik a külsõvel is meg a belsõ környezettel is.

Max anyi, hogy sokkal kissebb felületet kell portalanítani mielõtt bezsilipelne, ami lényegesen egyszerûbb mint egy teljes ûrruháé.

valakik nagyon nem szeretnék, hogy oda menjünk.

Én láttam egy dokumentum filmet ahol olyan marsi ruhával kísérleteztek amit a szó szoros értelemben mindig kívül marad. Kb arról volt szó hogy a falban volt kialakítva egy zsilip amibe bele kellett állni és utána hátul ki lehetett szállni a ruhából. Persze ettõl még a ruha hátsó részét meg kell tisztítani, de nem hiszem, hogy ezt ne lehessen megoldani.

Valamint már most is vannak olyan szén alapú nano anyagok amin jóformán semmit nem tud megtapadni. Biztos lehet olyan ruhát fejleszteni amin egyszerûen nem tapad meg a por. Szóval nem hiszem, hogy veszélyezettei a marsi expedíciókat max eltolja õket 10 évvel.

LOL

Szerintem értelmesebb lenne, ha inkább max egy Mars körül keringõ ûrállomást építenének, és azon tevékenykednének TUDÓSOK (nem pedig valóságsóó szereplõk! micsoda hülye ötlet, kb 1 hónap után kinyírnák egymást...), közben visznek magukkal néhány szondát..

<#wilting>

Gondolom véges mennyiségû terhet vihetnek magukkal. És azt nem mosó vízzel akarják feltölteni.

A légzsilipben nem lehet például lemosni az ûrruhát? Mondjuk nagynyomású mosóval, aztán megszûrni a vizet.

Elolvastad a cikket?