#47
Kicsit tudományosabb megközelítése ennek Francis Fukuyama, A nagy szétbomlás c. könyve.
Ő a társadalmat összetartó erőként a "társadalmi tőkét" határozza meg. Ez nagyjából az íratlan szabályok, a kultúra és az azzal kapcsolatos szabálykövetési hajlandóság összessége. Vagy is, hogy milyen társadalmi viselkedési minták vannak, illetve az emberek ezeket mennyire hajlandóak követni. Ha nagy a társadalmi tőke szintje az adott társadalomban, akkor jó a közbiztonság, alacsony a korrupció, az emberek tudják a helyüket, úgy érzik rend van, és kiszámíthatóan cselekszenek, működnek a gentlemans agreement jellegű szóbeli megegyezések, senki nem svindlerkedik. Értelem szerűen, ha alacsony a társadalmi tőke, akkor mindenki értékválságról dumál, romlik a közbiztonság, az emberek nem figyelnek egymásra, és átvágják egymást, nagyjából ott ahol csak tudják.
Na most érdemes megnézni, hogy jelenleg a kultúra, filmek, milyen hőstípust, referencia személyeket közvetítenek, hogy összemosódik a határ a jófijúk és a rosszfijúk között. stb.
Ha xar állapotban van a társadalom, akkor egy olyan folyamat indul el, hogy vezetőként is olyan emberek kerülnek pozícióba, akik ezt saját tulajdonságaikkal csak erősítik, ami egy ördögi kört jelent. Aztán jönnek a vallási szélsőségesek, fanatikusok és még tovább mélyítik a válságot, lásd pl tálibok Afganisztánban.
A társadalmi tőke felépülése hosszú évtizedes, évszázados folyamat, leépülése viszont meglepően gyors is lehet.
#47