100
  • Kara kán
    #100
    Eltelt azóta 4 év.
    Semmisített meg akár egyetlen célpontot ez a... játék?
  • esztyopa
    #99
    Ez a humánus fegyver !
    Nincs vér,csak *tiszta hulla*
    Egyre kulturáltabban tudjuk legyilkolni egymást
  • sanyicks
    #98
    "gyurika te lézerfegyvert kértél. Ajándékod ehelyett egy végbél!"
  • Molnibalage
    #97
    Most akkor döntsed már el, hogy milyen rakétáról és milyen lézerről van szó. ICMB vs. ABM lézer, vagy CIWS lézer vs. anti ship fegyver...?
  • NEXUS6
    #96
    Hogy miii!!!???:D

    Mire a robbanófej belép a légkörbe a rakéta már rég nincs sehol mögötte!
  • Molnibalage
    #95
    A robbanófej a sima rakétákon valójában nem is fej, mert a rakéta elején a szenzorok vannak és mögötte van a romoló töltet. Tehát ha szemből jön a rakéta, akkor odáig le kell bontani előtte a rakétát...

    Technikai tudás rulez bazdmeg...
  • Papichulo
    #94
    Fold vagy Fold... nem mindegy ;)
  • NEXUS6
    #93
    Miféle perspektívák, meg távolságok, meg tájak, miről beszélsz vazze? Mit tudhatsz te a földről? - Kérdezte a giliszta a sastól - Én benne élek!

  • NEXUS6
    #92
    Te most miről beszélsz?
    Bocs, de én a robbanófejről írtam, nem a rakétáról.

    Szövegértés. Már megint nem figyelsz a másikra. Barátnőd nem szokott morcos lenni emiatt?
  • kvp
    #91
    Ha szembol erekezik a raketa es az ut nagy reszen csak az orra latszik a hajorol, akkor gyakorlatilag csak ide kell ablativ vedelmet tenni, ami aerodinamikailag is megoldhato.

    A cikkben szereplo lezer inkabb kisebb hajok, motorcsonakok ellen lehet jo. Tipikusan olyan dolgok ellen amiket altalaban robbanoanyaggal megrakva vezetnek a hajo oldalanak. A masik felhasznalas a ballisztikus raketak lelovese. Igy pl. egy eszakkoreabol inditott ballisztikus raketa meg a felszallasi fazisban megsemmisitheto es mivel csak feny ment at a hataron, ezert nem bizonyithato, hogy lelottek. A meghibasodas ilyenkor tipikusan egy termikus serulesnek tunik, tehat olyannak mint amikor ateg az egyik gyorsitoraketa oldalfala vagy kilyukad a fo uzemanyagtartaly. A bejovo raketak megbenitasara is hasznalhato, de egy reszuk vezetekes vezerlesu, a masik reszuk (az oroszok) az indito hajo celzo radarhuallaman utaznak, tehat hatul van a szenzor, mig a maradek jo resze inercialis modon is kepes tovabbmenni. (tehat egy vonalban egyenesen, mint altalaban a hagyomanyos harci raketak) Nem azt mondom, hogy nem hasznalhato, de igazabol csak akkor ha eleg sokat telepitenek minden hajora, hogy le tudjak fedni a teljes kornyezetet es van eleg folyamatos kimeno teljesitmeny.
  • Molnibalage
    #90
    Na de pont ez nem áll meg. Mivel a lézer legfeljebb CIWS szerű védelem, ezért alig képzelhető el egy hajón olyan eset, amikor nem pont szemből jön a rakéta. 1-2 fokos eltérés esetén a rakéta palástjából szinte semmi sem látszik. A rakéta forgásának gyak semmiféle hatása nincs a saját hosszetengely körül. Ha lenne, akkor a DIRCM sem működne...
  • Papichulo
    #89
    Ne! Te haborurol beszeltel, ugy mint fegyveres konfliktus, de nem kivanom tovabb folytatni... eddig sem tamasztottad ala semmivel a kijele nteseidet, ezutan sem fogod. Igy meg sok ertelme nincs...

    "Nem véletlenül gyűlölik az egész Latin-Amerikában az USA-t."

    Persze, a te fejedben! Nem kedvelik kimondottan oket, de peldaul a spanyolok ellenszenvesebbek nekik... dehat mit tudom en... csak 7-8 evet eltem a tersegben ;)

  • teddybear
    #88
    Ha egyáltalán utána néztél volna, tudnád, hogy abban nekem van igazam. Vagy katonasággal, vagy kalandorokkal, vagy lefizetett ottaniakkal, vagy gazdasági háborúval, vagy a CIA-val, de mindegyik ország megkapta a magáét, esetleg többször is. Még talán az európai gyarmatok egy része is. Nem véletlenül gyűlölik az egész Latin-Amerikában az USA-t.

    De én nem verekszem trollokkal, így büszke lehetsz a "sikeredre"...
  • Papichulo
    #87
    Igazabol csak viccnek szantam, mivel szerintem szamantikai hibarol volt itt szo... de neked szemely szerint csak az faj, hogy en ala is tudom tamasztani a kijelenteseimet, mig te ezzel a "vegighaboruzta egesz Kozep-Amerikat" dologgal egy kicsit besultel es ezert most orolsz ram :)

    ps: Azert a Leo2-est felismerhetted volna ;)
  • teddybear
    #86
    Muszáj neked mindenbe és mindenkibe belekötni?

    Különben a döntött páncél a T-34-es sikere óta az egyik fő jellemzője az összes tanknak. Nem linkelek ide képet, de van dögivel.
    Az általad belinkelt képen lévő tanknak is döntött páncélja van az orrán, a torony eleje meg a lövegpajzs, rátéttel. Utólagos átalakítás.
  • teddybear
    #85
    Kb. így gondolom én is.

    Persze ballisztikus rakétával nem sok ország tud támadni, de azért van olyan is. És egy atomrobbanófej csúnya munkát végez egy flottakötelékkel is, ha elég nagy.

    Ez a fajta lézer, amit itt mutogatnak nem elég nagy egy ilyen rakéta kivédéséhez.

    A másik. Ha a rakéta elején van az irányítórendszer, p. radar, vagy infra, akkor azt bizony nem igazán lehet védeni. Abban mindenképp kárt fog tenni, azaz hatásos lesz a lézer. Már ha nem gondoskodnak arról, hogy az érzékelő tönkremenése esetén is valahogy becsapódjon a célba. Pl. másodlagos GPS vezérléssel.
  • Papichulo
    #84
    Analógiában hasonló szitu amiért a harckocsik oldala is döntött

    WTF???

  • NEXUS6
    #83
    Mekkora ennek a lézersugárnak az átmérője? 30 cm?

    Ha nem pont tengelyben tudják becélozni a harcirészt, akkor a nagyjából kúppalást szerű visszatérő egységen szépen körbe megy a megvilágított terület ha forgatják. Ráadásul ezek eleve el vannak látva valami hővédelemmel (mert a légkörbe kell nagysebességgel visszatérni) + mivel a felület ferde ezért a megvilágított terület sokkal nagyobb lesz, mint merőleges megvilágításnál, mondjuk 1/2-1/4-re esik a cm2-re jutó energia. (Analógiában hasonló szitu amiért a harckocsik oldala is döntött).

    A visszatérő egység a suúrlódástól esetleg annyira felmelegszik, hogy egy plazmaréteg alakul ki körülötte. Ez a plazma elnyeli valszeg a lézersugarat.
  • Papichulo
    #82
    Ha a hosszanti tengelye korul forog, akkor nem mindig pontosan ugyanazt a pontot eri a laser, ergo valamelyest csokken a hatekonysaga
  • Molnibalage
    #81
    Hogyan növeli meg? Nem értelek...
  • Papichulo
    #80
    Koszonom, bar en is tisztaban vagyok ezekkel a fogalmakkal es rendszerekkel ;)

    De azert a 20km az mar area defense es a USN altal publikalt videoban is teruletvedelmet demonstralnak. Mindazonaltal, ahogy emlitettem is, ha mar egy CVN point defense-re kenyszerul, akkor ott mar nagyon elcsurtek valamit...
  • teddybear
    #79
    Különben minden védelem esetleges. Van amelyik az adott szituban nem ér semmit, van amelyik igen. Ha minél többet kombinálunk össze, az eredő annál jobb, csak túlzásba ne vigyük.

    De például egy nagy űrméretű ágyúlövedék például sokkal nehezebben leküzdhető cél, mint egy szubszonikus robotrepülőgép.
  • teddybear
    #78
    A pörgetést ballisztikus pályájú rakétánál érdemes alkalmazni.
    De még a szemből támadó rakétának is jó, annyiban, hogy kissé megnöveli a támadott felületet.
  • Molnibalage
    #77
    A rakéta a közeledő célpont felő szemből látszik, tehát a pörgetés sokat nem ér, ahhz oldalról kell a rakétára rálátni, ami a mai lézeres álmok mellett kvázi nem előforduló taktikai helyzet. A kísérőhajók 8-15 km-re is lehetnek a CVN-től, tehát az oldalról rálátási idő szinte 0... Még, ha elő is állna ilyen ponots célkövetés és célzás van egy billegő hajóról? Ugyanis a CIWS rendszer hátránya és előnye is a természetes szórás, mert így felhő képződik. A lézernél ilyen hatás nincs...
  • Molnibalage
    #76
    A lézerfegyver minden, csak nem 'area defense'. 10-20 km-es effektív lőtávval már örülnének, mint majom a farkának. A már közepes magasságban érzkező célt is eltakarhatja felhő egy tök átlagos napon. Az említett kategóriájú fegyver inkább a AEGIS + SM-2/3 meg az Sz-300 leszármazottak.
  • teddybear
    #75
    Védelem a lézer ellen.

    Tükröző felület. Valamennyit véd, és itt egy támadó rakétának nem is kell hosszas védelem. Elég addig, amíg becsapódik a célba.
    A lézer teljesítmény nagyobb felületen való eloszlatása. Ha nagyobb felületen oszlik meg a teljesítmény, akkor megint nehezebben lyukasztja ki. Ezt a legegyszerűbben a rakéta megpörgetésével érhetjük el.
    Hőálló bevonat. Magasabb olvadáspontú anyagot sokkal nehezebben lehet elpárologtatni.
    Ablaktív bevonat. A védőbevonat egyszerűen elpárolog, és ezzel megóvja az alatta elhelyezkedő szerkezetet. Hasonlóan, mint az űrhajók hőpajzsa.
    Hővezetés. A megfelelően magas hővezetésű bevonat a szerkezet más részeibe vezeti át a közölt hőt, ezzel védve az egész egységet.
    Nagy sebesség, és gyakori irányváltás. Ha ide-oda ugrál a cél, akkor minden célzórendszernek sokkal nehezebb eltalálni. Ha mondjuk 6 Mach sebességgel közeledik a rakéta, akkor sokkal kevesebb idő van a megsemmisítésére, mint egy hagyományos, szubszonikus sebességű hajórombolónál.
    Tömegtámadás. A legtöbb fegyvernek két célpont leküzdése hosszabb ideig tart, mint egy célponté. További időt követel, ameddig az egyikről átáll a másikra. Ha sok támadást indítunk egyszerre, túl lehet terhelni a védelmet, akármilyen jó az egyébként. És minden célba érkezett rakéta rombolja a védelmi rendszert is.

    Természetesen a módszerek kombinálhatóak, ezzel még jobb hatásfokot lehet elérni.
  • teddybear
    #74
    Ez a lézer most leginkább az ellenséges katonák megvakítására jó. Esetleg még fel lehet gyújtani a ruhájukat vele.

    Egy olyan vastagon páncélozott célpont ellen, mint egy II. VH.-s csatahajó kb. a kőrösi szenteltvízzel egyenlő. Amire lyukat éget a páncélján, az sokszorosan is kilőheti, ha egyáltalán a közelébe tudnak férkőzni. Ráadásul az okozott kár sem nagy, mert míg a lövedék repeszhatással/saját töltettel pusztít a védett térben, ez legfeljebb némi kényelmetlenséget okoz a lyukas páncéllal. Esetleg felgyújt valamit odabenn, ami nem nagy cucc. Az esetleges tüzet a jólképzett legénység pillanatok alatt eloltja.

    Egy ilyen lézer, de még egy sokkal nagyobb sem, sohasem tud akkora kárt okozni, mint a Bismarck ágyúi a Hood-ban.

    Ami pedig a csónak/rakéta elleni védelmet illeti, egy Centurion, vagy Phalanx osztályú rendszer sokkal megbízhatóbb. A radarzavarás a lézer célzását is megnehezíti, de a lövedékes fegyvereknek közömbös, hogy milyen vastag füstfelhőt kell átlőniük.

    Ami pedig a starwars-os fénykardot illeti, annak a filmben a helye a sárkányokkal és a fénynél gyorsabb űrhajókkal együtt. Ugyanolyan badarság.
  • Papichulo
    #73
    Vicc volt. Ketlem, hogy egy sok tonnas, sok kobmeteres, nehezen szervizelheto kondenzator monstrumot kivannanak telepiteni a CVN-ekre. Eleg nagy mar ott igy is a zsufoltsag, meg amugy sem hiszem, hogy a hordozo dolga lenne a area defense, ha meg mar close-in van az ASM, akkor ugyis nagyon elbasztak valamit.
  • Molnibalage
    #72
    És van ilyen? Ja igen, gondolom csak elméletben...
  • Papichulo
    #71
    Kell valami instant üríthető és gyorsan tölthető puffer

    Egy hatalmas kondenzator :)
  • Molnibalage
    #70
    Én úgy emlékszem, hogy fájt a feje. :)
  • Molnibalage
    #69
    Az időjárás nem befolyásolható, tehát innentől fogva vicc az egész. Egy CSG meg a sarkvidékektől a tórpusi tengereken keresztül bárhol üzemelhet. A hely korlátos. Inkább teszek fel több RAM-ot közeli védelemre, mint áldozzak fel lézert. Ezen felül valahogy egy "apróság" kimaradt. A lézer képtelen párhuzamos céllaküzdésre, a rakétákkal meg lehetséges. Egy lézeres védelmi rendszert a rakétákhkoz képest röhejesen könnyű túlterhelni ha nem tized másodperces célzási, célváltási, megsemmisítési idővel számolsz. Ja, hogy ehhez meg akkora teljesítmény kell, hogy az dolláros lövés csak lózung duma? Ezen felül gyak. ugrásfüggvénykét jelentkető több tíz MWe teljesítmény igényt hogyan elégít ki egy atomreaktor? Kell valami instant üríthető és gyorsan tölthető puffer, az atomreaktor önmagában alkalmatlan a feladatra...
  • kvp
    #68
    "Szerintem nem lehetetlenség megvalósítani valami reális formában,"

    Manapsag ezt kezi plazmavagonak hivjak. Ha jol van beallitva a sugarmeret, akkor kb. egy olyan kardot kapunk mint a filmekben, csak vivni nem lehet veluk, mert magneses ter hianyaban atmennek egymason (es az ellenfelen). Mondjuk ertelme nem sok lenne, mert meg az erovel sem sokat ved egy plazmapisztoly ellen, marpedig sokan (pl. Han Solo) is olyat hasznalnak. A problemara tipikus pelda az Indiana Jones kairoi jelenete, ahol a karddal hadonaszo embert a fohos egyszeruen lelovi. (a szinesz talalta ki, mert nagyon meleg volt es a jelenet ismertetesekor megkerdezte, hogy van nalla pisztoly, nem lohetne-e le inkabb, ez valamiert megtetszett a rendezonek is) Egyebkent az eredeti csillagok haborujaban is sokszor igy vegzodik a jelenet, hogy Solo egyszeruen lelovi az ellenfelet. :-)

    A fentiek alapjan a fenykard realis felhasznalasa max. golyoallo ellenfelek ellen a pancel kinyitasara jo, csakugy mint a kisse lasabb es egyelore joreszt vezetekes plazmavago. A gyakorlatban egy plazma alapu lofegyver hatasosabb lenne minden palzma/feny kardnal. Mindket megoldasnak jelenleg ugyanaz a baja, mint a szovjet digitalis karoranak. Szep is, jo is, pontos is, kicsi is, csak az a ket hatalmas borond amiben az elemek vannak, azokat ne kellene cipelni.
  • Lucy in the Sky
    #67
    Van egy hagyományos fegyvered véges munícióval, amit használsz olyankor, amikor a lézert nem tudod. De amikor az időjárás lehetővé teszi, spórolsz lőszert, spórolsz pénzt (mert Cifu - bármennyire is becsülöm egyébként - azt a számolást bizony benézte, arról nem beszélve h egy carrieren a reaktor így is - úgy is termel, ha leveszed róla a fölös teljesítményt, azzal megintcsak nyertél) és nem utolsósorban egyszerűsíted a logisztikát pusztán azzal, hogy kevesebb hadianyagra van szükséged hosszú távon. Persze ha van olyan stratéga, aki ennek ellenére ködös-dzsuvás időben akar egy várhatóan elhúzódó csatát megvívni, annak szívás lesz a vége. Remélem azért ilyenekből nem sokat alkalmaznak döntéshozó pozíciókban :)
  • Pares
    #66
    Az első fénykardok () övre csatolt erőforrásokat alkalmaztak, amivel kábel kötötte össze őket. Több ezer évig tartott, míg eljutottak a filmekben (és játékokban) látható fénykardokig. Szerintem nem lehetetlenség megvalósítani valami reális formában, bár más kérdés, hogy gyakorlati haszna a mai fegyverek mellett, főleg az Erő nélkül, nem sok lenne. Egy másik SW fegyver, ami mondjuk csak képregényekben fordult elő, de talán megvalósíthatóbb lenne az a "fényostor" (lightwhip)...
  • Pares
    #65
    Látom a szarkazmust sikeresen felismerted. De azért nyelvtannáciztál egy jót. Gratulálok.
  • Molnibalage
    #64
    Még ott sem.
  • Vol Jin
    #63
    Ja, egy hajón lenne egy parabola ahogy írtad (miért pont parabola, azt te tudod, gondolom azt hiszed, hogy azzal vissza is küldhetnék az ajándékot, pedig a párhuzamos sugarakat az csak szétszórná), és akkor mi van? Nem a parabolát céloznák, hanem a hajó más részét. Vagy három Ahmed tologatná a fedélzeten, hogy éppen hova lő a Joe? Komolyan mondom, hogy borzalom, hogy bizonyos embereknek mennyi esze van, és még ötletelnek is. Ez nyilván egy tesztfegyver, amit fejleszteni fognak.
  • Vaszilij Artyom
    #62
    Persze ezt értem, de nem csak repülőkre fogják ezeket használni, hanem hajókra, épületekre akármire. Legalábbis később biztosan
  • Molnibalage
    #61
    Ezen felül egy repülőgép vagy rakéta eseténban az aerodinamikai korlátok miatt nem lehet ilyen geometriát alkalmazni...