#39
"Ez nem elmélet, hanem egyszerű fizikai jelenség. Fognak egy nagy páradús levegővel telített akváriumszerű dobozt, berakják egy részecskezáporba, és hirtelen láthatóvá válik benne a gőz. Ezt a fizikai jelenséget van aki beveszi a klímamodelljébe, van aki nem."
Azt hiszem ezt hívják ködkamrának és az első detektorok egyike, amit a részecskefizikában is alkalmaztak. Érdekes az, hogy ezekszerint ez a jelenség átment a felhőképződés elméletének egyik fontos elemévé.
Arról van szó, hogy a Nap intenzívebb tevékenysége idején növekszk a napszél intenzitása, ami kiszorítja a nagy energiájú kozmikus sugarakat a belső naprendszerből. A napszelet a Föld mágneses mezeje eltéríti az abban levő részecskék nem tudnak a láégkörbe kerülve a felhőzetképződésben résztvenni, erre csak a nagy energiájú kozmikus sugárzás részecskéi képesk, mert azok nagyobb számban áthatolhatnak a márneses mezőn.
Ha nincs felhőképződés, akkor a napfény nagyobb része éri el a felszínt és melegíti fel azt és ezáltal a légkört is. A felhőzetnek ugyan is jelentős visszaverő képessége van.
Na most hogy színesedjen a szitu olvastam olyan felmérésről, hogy a felhőzett az utóbbi években "növekszik", a napsütéses órák száma csökken. Ennek ellenére tendencia szerint is növekszik a hőmérséklet.
#39