Mit is mond valójában a kiszivárogtatott IPCC jelentés?

Vazzeg, tényleg van ilyen kifejezés. :-D

Szerintem dobd be a gugliba, mielõtt levéded. :)

Megalkottam egy új kifejezést. Ökofasiszta.

A széndioxid hõmérsékletnövelõ hatását abból mutatták ki, hogy a jégmintákban a széndioxid szintje magasabb volt akkor, amikor melegebb volt az éghajlat. Csakhogy a széndioxid emelkedése inkább utólag követi le a felmelegedést. Ez annyit jelent, hogy elõbb nõ a hõmérséklet, aminek a hatására az óceánból kiáramlik a széndioxid, és a növényzet a kontinenseken visszaszorul. Erre a környezetvédõk álláspontja, hogy hát ez az utólagos széndioxidnövekedés mérési hiba és kész. Pedig arról van szó, hogy nem a széndioxid okozott meleget, hanem a meleg széndioxidot. Azaz nem katalizátor, hanem indikátor. Tehát nem ok, hanem okozat. Miért is lenne hülye, aki ezt gondolja? A természetbe került vegyi anyagok, a szemét, a környezet pusztítása amivel foglalkozni kellene, és nem a széndioxiddal. Leragadtunk egy kreállt álproblémával, az igazival meg nem foglalkozik a környezetvédelem.

"En nem a kajarol irtam, hanem a Holland ember okologia labnyomrol. A Hollandiai peldara visszaterve, az ottani 15 millio lakos annyit szennyez, mint Afrika fejletlen orszagai egyuttveve, persze az Afrikaban kulfoldre kitermelt aruk szennyezese nelkul. "

Alapvetõen téves a kiindulásod. Az afrikaiak konkrétan annyira teleszarják a saját kis patakjaikat, hogy ahol ember él, ott nincs iható víz. Közmûhálózat semmi, szemétszállítás semmi, az összes mocskukat kibasszák a kunyhó elé, és ezért döglenek a fertõzõbetegségektõl. A fejletlen világokban olyan, hogy környezetvédelem, az nem létezik. Az valami úri nyugati huncutságnak számít náluk. Nézd már meg milyen egy afrikai bánya! Egy afrikai hadúrnak csak annyi számít, hogy kitermelje a hadifogoly a gyémántot, aranyat, akármit, a többit meg leszarja.

Millió tonna mennyiségekben égetjük el szénhidrogéneket, aki azt állítja, hogy ennek nem lesz hatása a természetre az vagy hülye, vagy nem érdekli a következmények. Inkább az kérdés, mennyire lesz élhetõ a Föld 50 100 200 év múlva.

Ui a jelenlegi társadalmak úgy "nõttek ki" az olajon, mint penész a szemeten. A közel-keleten felhõkarcolókat építenek a sivatag közepén. Ha majd el fogy az olaj, elõbb-utóbb szellemvárosokká fognak változni azok a területek.

En nem a kajarol irtam, hanem a Holland ember okologia labnyomrol. A Hollandiai peldara visszaterve, az ottani 15 millio lakos annyit szennyez, mint Afrika fejletlen orszagai egyuttveve, persze az Afrikaban kulfoldre kitermelt aruk szennyezese nelkul. Ez az amit sokan latnak at. Hollandia 15 millio embernek kell Iphone, LCD TV, laptop, ezerfele mas technikai eszkoz es mas dolog, oriasi energia igeny ezeket ki kell banyaszni, termelni, le kell gyartani valahol, artalmatlanitani valahol, persze nem Hollandiaban es a nyugati allamokban, hanem mondjuk Kinaban, ahhoz ott fognak szennyezni. A fejlett allamok attelepitettek a termelest mas orszagokaba es ott szennyeznek es hiaba oko-bio Hollandia a sajat orszaga teruleten, valojaban nagy szennyezo. Csak ilyen kimutatasok nem leteznek, csak olyanok amik az orszag teruleten belul mutatjak a szennyezest. Ha az egesz vilag olyan fejletlen lenne mint Afrika, Azsia nagy resze, tehat szennyezo gyartas sem volna, 1/100 lenne a koolaj, foldgaz termeles, szennyes stb. Nyilvan allitolag volnanak elelmezesi gondok ekkor de ez beszabalyozna a lakossag szamat is.

Ehelyett viszont van 1-2 millard ember a foldon akik fosszilis energiahordozo igenye 10 szerese a masik 5-6 millard osszigenyenek, raadasul mivel 1-2 mrd ember igy el, a masik 5-6 is ezekre vagyik, ezert az elso kategoria letszama folyatosan no, de persze a folyamatos fejlodesnek kozonhetoen, az elso kategoria energia igenye, es pazarlasa is no. Es ez az amit nem bir el Fold, ezt az 1-2 milliard embert, vagyis azt a szennyezest amit ez a csoport okoz globalisan. Csokkennie kellene ennek a szamnak, de egyre csak no.

Szoval en tenyleg azt gondolom, hogy a nagy fejlettseget es szennyezest csak ugy lehetne kordaban tartani, ha be lenne vezetve valamilyen szuletes szabalyozas, akar intelligenciahoz kotott, akar energiafelhasznalashoz kotott, akar osszemosva a bevandorlas politikaval, mert a fejlett orszagok feljettsege es az ezekben az orszagokban elok lakossaga a bolygo rakfeneje, nem az afrikai, indiai, kinai kecskepasztorok. Nem tudom hogy lehetne megoldani, nyilvan az en csaladomnak is fajna ez a lepes, de csak azert mert az LCD tevemet nem a szemem elott gyartjak, es szennyeznek hanem Kinaban, es aztan mikor elromlik, nem az en kertemben temetik el hanem valahol Afrikaban meg tudom, hogy az igenyeimmel en 100x annyit artok a bolygomnak mint az a kecskepasztor Indiaban, akinek 10 leszarmazottja van. Persze nem cserelnek vele nyilvan, de en ugy latom, hogy pusztan azzal hogy ha becsukom a szemem es erre nem gondolva vallalunk meg gyerekeket, azzal nem segitek a bolygomnak, raadasul ha mindenki becsukja a szemet es "felelotlenul" gyereket vallal most, akkor lehet hogy nagyon kiszur a gyerekevel, mert mire felnott lesz a gyerekbol, o mar nem olyan bolygot kap tolunk, mint amilyet mi kaptunk a szuleinktol.

Így igaz.

Erre gondoltam én is. Szóval sokan abból indulnak ki, hogy akkor van hideg, amikor esik az esõ, tehát a felhõ hût. Pedig a klíma nem csak abból áll, hogy a talajszinten hány fok van, hanem abból, hogy az egész légtömeg mennyi hõt tárol.

Nem az a lényeg, hogy egy felhõ mennyit nyel el a nap fényébõl, hanem az, hogy mennyit nyel el a földfelszín által kibocsájtott hõsugárzásból.
Infravörös sugarak <> látható fény
Évezredes tapasztalat, hogy csillagos éjszakákon hidegebb van, mint felhõs éjjeleken. Most is érzem, ha kimegyek.
Az általam linkelt Wikipedia cikkben is benne van, hogy a vízpára a napos idõben 36 és 66 százalék között veszi ki a részét az üvegházhatásból. Felhõs idõben pedig 66 és 85 százalék között.

Ha nagyobb részét elnyelné, akkor nyilván melegítene, de inkább visszaveri.

A vízpára az globális felmelegítõ. A felhõ, ami nem. Tehát a légkörben lévõ nem kicsapódó, azaz nem látható víz, a nem gõz, hanem csak a belepárolgott víz, az kibaszott üvegházgáz. Két nagyságrenddel erõsebb, mint a széndioxid. A felhõ, az meg nem engedi a fényt az alsóbb légkörökbe. Na ez a kettõ egy erõs ellensúlypár, egy szabályozó mechanizmus.

Bár érdekelne egy meteorológus véleménye, hogy azzal, hogy a felhõ kitakarja a fényt, valójában nem melegíti e a légkört a fény elnyelésével? Szóval lehet, hogy alatta hûvösebb van a felszínen, de a légköri áramlatok, a teljes légkör, az melegszik-e tõle.

Az épített környezet jelentõsen megváltoztatja a mikroklímát, márpedig egyre több a város, az út. A környezetszennyezés aeroszolokat bocsájt a levegõbe, ami növeli a felhõképzõdést. A két dolog valszeg ugyan ellentétes hatást hordozhat, csak éppen legalább olyan fontos, mint a CO2, viszont a CO2-vel ellentétben senki nem dumál róluk.

És visszatérve a cikkhez, nem biztos, hogy a legnagyobb hatást jelentõ tényezõt, a Napot olyan szinten kezeljük, mint ahogy kéne.

Hát igen az hogy adott ország 3. vagy 5. a világranglistán, nos igen ez fontos szempont;)
Amit írsz, hogy gyak feldolgozóiparról, reexportról van szó, az persze lényegesebb. A kérdés persze inkább az, hogy egy Hollandia ekkora népsûrûséggel, ilyen kis területtel tud-e annyi mezõgazdasági terméket létrehozni, amennyi a lakosság eltartásához kell, vagy sem? Vagy esetleg még exportra is jut bõven?

Afrikában meg éheznek, ez tény. Persze inkább ott ahol háborúznak, meg az egyenlõtlen fejlõdés miatt elõbb kaptak fejlett Eü ellátást akár segély formájában, mint lehetõséget arra, hogy fejlett mezõgazdaságot alakítsanak ki. Gyak a gyermekhalandóságot sikerült átkonvertálni nyugati segítséggel éhezésre. Nem az a gond, hogy sokan vannak, hanem hogy nincs olyan mezõgazdaság, ami eltartja õket. Azért ez 2 különbözõ dolog.

A nyugaton is tapasztalható egyre szarabb/drágább kajával meg nem kéne olyan messzire rohanni, amikor nálunk is pont ez a helyzet. Csak mi nem halásszuk agyon a tengereket. A konklúzió megint nem az, hogy sokan vagyunk (MÁRMINT MI MAGYAROK???? HÖHÖHÖ) hanem hogy ha szétbaxszák, irracionalizálják a mezõgazdaságot, élelmiszer termelést, tengermûvelést, akkor szarabb lesz a kaja, nem azért mert a franciák, vagy a japók, vagy mi többen vannak/vagyunk, hanem mert elbaxszák a termelést.

"Aki picit körbenéz, az józan ésszel nem gondolhatja, hogy Malthaus tételeinek többsége "urban legend". Bakker, amíg a gdp nõ, addig minden frankó szerinted? Hogy a kínai folyók többségébe te a bakancsodat nem áztatnád bele, nemhogy igyál belõle az nem számít ugye? És szerinted ez fenntartható, sõt, a bolygó még bírja? :)"
A GDP sem nõ feltétlenül nyugaton, kicsit még mindig válság van (valójában nagyon), Kína meg azt csinálja, mint amit mi csináltunk a XX. szd közepéig, vagy a japánok a 70-es évekig:IPAROSIT. Hát sajna ennek ezek a következményei, amíg ki nem találjuk a Sztártrek tudományt.

Nem a sok ember a Föld gondja, hanem az, hogy ez a kevesebb is észnélkül él, a kapitalizmus, aminél jobbat ugye még nem találtak ki;), a kizsákmányolásra épül, mind a természet, mind az emberi erõforrás tekintetében. Mármint ott ahol ezt hagyják. Skandináviába, vagy Hollandiában nem hagyják egyiket sem, hát olyan is a társadalom a környezet állapota.

Szájenszfiksönnek tartod, hogy egyszer mindenhol olyan legyen? Hát az is, csak éppen sarkítva vagy olyan lesz, vagy minmeghalunk!
<#papakacsint>
A demográfia meg nem hazudik az írástudók aránya meg a nethozzáférés javulása nem azért jó mert egyre több afrikai csirkét tudsz bejelölni a fészbukkon, hanem mert ezek a csirkék ha tudnak fészbukozni, akkor már el tudnak menni akár dolgozni is, ami jó a gazdaságnak is, és amíg melóznak legalább nem dugnak, meg babáznak. Lejött az összefüggés?
<#vigyor>

Még, ha nagyobb szerepe is van az üvegházhatásban a vízpárának, akkor is a teljes üvegházhatás 10 százalékáért a szén-dioxid a felelõs. Ennek a duplájára emelkedése pedig éghajlat változáshoz vezet.

Burundi pl "extreme risk" kategóriában van, és nincs polgárháború.

Amúgy meg sok esetben az éhínség is a konfliktusok forrása.

Az afrikaiak is csak azért éheznek, mert szarrá lövik egymást a kibaszott polgárháborúikban.

"Visszaolvastam magam, bocs a hibakert, parat koccintottam mar, az este folyaman, remelem nagyreszt erheto volt azert amit le akartam irni. Egyszeres, feher abszolut nem radikalis apa vagyok, meg mielott."

Csak azért nem kritizáltam a mondandód, mert piásan írtad.

"Ne keverjük a dolgokat. A vízpára nem "üvegházabb" a szén-dioxidnál, csak több van belõle."

De, üvegházgázabb, és még több is van belõle.

Úgy, hogy te csak azt nézed, milyen szépen lobog mondjuk a tábortûz, minden mûszer azt mutatja, hogy egyre fényesebb és egyre több meleget ad. Csak azt nem látod, hogy lassan elfogy a fa.

Hollandia elõször is az 5-6. helyen áll. Másodszor exportjának nagy részét a feldolgozóipar adja. A re-export 2-3 szorosa a megtermelt javak exportjának. A helyi termékek exportjának jelentõs része továbbá a specializált elektronikai termékek, bányászat is. Importjukban pedig a top5-ben benne vannak az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerek.

Továbbá erõsen javasolt, hogy próbálj globálisan gondolkodni. Ez a példád kb olyan volt, mintha Szomáliát hoznám fel bármiben is jellemzõ példaként. Szerinted az európai agrár potenciál hogyan oldaná meg a szegényebb országok élelmezési gondjait? Vagy szerinted Afrika leszakadó részei majd Európából vennék a kaját? Vagy akinek szükséges, az majd sokadik Hollandiaként átveszi az ottani konstrukciót, és kacagva megvalósítja?

Illetve azt próbáld megérteni amit mondtam. Történetesen van ismerõsöm, aki nagyon jó francia szállodákban séf. Õ mondta, hogy az a -szálloda saját flottája által kifogott- hal, ami 5 éve még ment volna a levesbe, most fõfogásként van tálalva. Ugyanis elfogy a hal. A napi fogyasztási termékekben pedig (zöldség-gyümölcs-élõállat) töredékére csökkent a diverzitás, a növényekben csökkenõ tendenciát mutat a vitamintartalom, az asztalra kerülõ hús minõsége romlik, stb.

Aki picit körbenéz, az józan ésszel nem gondolhatja, hogy Malthaus tételeinek többsége "urban legend". Bakker, amíg a gdp nõ, addig minden frankó szerinted? Hogy a kínai folyók többségébe te a bakancsodat nem áztatnád bele, nemhogy igyál belõle az nem számít ugye? És szerinted ez fenntartható, sõt, a bolygó még bírja? :)

Mondjuk mindig lesznek, akik szerint repülünk és nem zuhanunk.

Én is tudok példát hozni, monnyuk Hollandia, pöcsnyi ország, azt is a tengrtõl hódították el, a világon átlagban az egyik legnafyobb népsûrûség, még is a 3. legnagyobb élelmiszer exportõr. Perfõre jutó GDP-ért meg csak a nyálunkat csorgatjuk. Hogy is van ez?

"Az általad megfogalmazott Malthaus-i problematika a növekvõ lakosságról és az erõforrások végeszségérõl sajnos csak urban legend szintjén van. "

Nagyon nem. A tengeri halászat összeomlása (különösen Japán), az ívóvíz pótlására tett erõfeszítések (Ausztrálok, India, lassan a Spanyolok meg a Közel-kelet is), a zöldség-gyümölcs-haszonállat piacon megfigyelhetõ tendenciák pont az ellenkezõjét mutatják. Ez a 10-20 milliárdos eltartóképesség az, ami egy elméleti adat, papíron jól néz ki, egy utópisztikus társadalom biztos megvalósíthatná. Jelenleg egyre növekednek az élelmezési problémák a világ nagy részén, a boldog nyugaton a polgár meg génkezelt kaját eszik.

Nyilván van már facebook Szíriában is, ettõl még az összkép annyira nem változik.

"Ez nem elmélet, hanem egyszerû fizikai jelenség. Fognak egy nagy páradús levegõvel telített akváriumszerû dobozt, berakják egy részecskezáporba, és hirtelen láthatóvá válik benne a gõz. Ezt a fizikai jelenséget van aki beveszi a klímamodelljébe, van aki nem."

Azt hiszem ezt hívják ködkamrának és az elsõ detektorok egyike, amit a részecskefizikában is alkalmaztak. Érdekes az, hogy ezekszerint ez a jelenség átment a felhõképzõdés elméletének egyik fontos elemévé.
Arról van szó, hogy a Nap intenzívebb tevékenysége idején növekszk a napszél intenzitása, ami kiszorítja a nagy energiájú kozmikus sugarakat a belsõ naprendszerbõl. A napszelet a Föld mágneses mezeje eltéríti az abban levõ részecskék nem tudnak a láégkörbe kerülve a felhõzetképzõdésben résztvenni, erre csak a nagy energiájú kozmikus sugárzás részecskéi képesk, mert azok nagyobb számban áthatolhatnak a márneses mezõn.

Ha nincs felhõképzõdés, akkor a napfény nagyobb része éri el a felszínt és melegíti fel azt és ezáltal a légkört is. A felhõzetnek ugyan is jelentõs visszaverõ képessége van.

Na most hogy színesedjen a szitu olvastam olyan felmérésrõl, hogy a felhõzett az utóbbi években "növekszik", a napsütéses órák száma csökken. Ennek ellenére tendencia szerint is növekszik a hõmérséklet.

Szal nem egyszerû a szitu.

Ezt akartam kérdezni.

Ha egy gyereked van, ami a fejlett életmódott folytató nyugati lakosság biológiai újratermeléséhez sem elég, akkor mi is a problémád pontosan?
A fehér lakosság mindenhol fogy, még Amerikában is, ez egy kultúrális, demográfiai jelenség.

A lakosság szaporodásának demográfiailag több fázisa van. Az utolsóban a lakosság száma stabilizálódik, de még inkább csökken. A gond az, hogy a nyugaton kívül a többiek még ennek a pályának az elején vanak. Másrészt mire õk is elérnek a társadalmilag fejlett korszakba a Föld lakossága akkor sem fogja elérni elõreláthatólag a 10 Mrd-fõt.

Ez igazából még belül lehet a Föld eltartóképességén.
Az általad megfogalmazott Malthaus-i problematika a növekvõ lakosságról és az erõforrások végeszségérõl sajnos csak urban legend szintjén van. Az, hogy mi is folyik, mik a problémák, milyen lesz a világ mondjuk 50-100 év múlva azt nem tudjuk.

Sok a huhogás, jön a világvége holnap, meg ilyenek. De a demográfiával foglalkozó szakembrek nagyjából egyetértenek azzal, hogy az emberiséget globális szinten jellemzõ adatok folyamatosan javulnak, irástudók aránya, egy fõre jutó GDP, internethez jutás, akármi.

A média persze marha jól megvan ezzel a huhogással, meg van bizonyos elõnye annak is, hogy az embereket a falravetített démonoktól való félelemmel sakkban lehet tartani. Be fognak vállalni olyan dolgokat, szolidaritásból akármiért, ami a szabadságjogaikat korlátozzák. Ez ami mostanában a nyugaton folyik gyak krízis-diktatúra. Ennek a részei az olyan eszmék is, amit itt összefoglaltál.

Visszaolvastam magam, bocs a hibakert, parat koccintottam mar, az este folyaman, remelem nagyreszt erheto volt azert amit le akartam irni. Egyszeres, feher abszolut nem radikalis apa vagyok, meg mielott.

Az a baj, hogy senki nem beszel a legfontosabb problemarol, ami miatt minden van ez minden, pedig az elszapodoras es ennek a vonzatai. Tobb szennyeses, tobb CO2, kevesebb erdo, lehalaszas, levadaszas, stb. A tulnepesedes a baj. Ha 1 millard ember lenne ezen e bolygon a kutyat nem zavarna, ha barhogy pazarolna is.

De amig boldog-boldogtalan vallalhat akarhany gyereket, mert ahhoz mindenkinek joga van, de abba nem gondol senki sem bele, hogy a gyermekei mekkora okologiai terhet jelentenek majd a bolygonak, pedig a gyermekvallalas a legnagyobb szennyezes a bolygo szamara. Amig ez nem lesz szabalyozva (ertsd radikalisan visszaforditva) addig beszelhet itt barki barmit nem lesz megoldas. Raadasul sajnos ebben pont mi europai es amerikai emberek vagyunk a leginkabb erintettek, nem az azsiai, afrikai orszagok, nepek. A mi igenyeink, fogyasztasunk, okologiai labnyomunk az ami a leginkabb faj ennek a bolygonak. Hiszen ha ezek nem lennenek se Kinaban, Inidaban, Afrikaban nem lenne akkora a kornyezetszennyezes sem, hiszen ok mind EU-ba, USA-ba gyartanak.

A fejlett allamok tulnepesedese az oka mindennek. Persze ez egy rohadtul tabu tema, neha lehet hallani, hogy a tulnepeses az milyen rossz, de erre mindenki legyint mert azt hiszi hogy hazai peldakent a romakrol, kulfoldi peldakent pakisztani, kinai, neger, latino gyerkocokkel van a baj, pedig nem. A mi gyerekeink az okai mindennek, az o energia, terulet stb. igenyuk az ami tul sok ennek a bolygonak. De ez nyilvan az utolso dolog amihez Kinan kivul barmilyen nep, orszag hozza akarna nyulni, pedig sajnos ez az oka mindennek, nem az szamit, hogy te mennyit tankolsz, szennyezel, hanem az hogy az 1-2-3 gyereked akik szamara nyugat europai szintu eletet szeretnel biztositani, ok egy elet alatt mennnyi energiat fognak elhasznalni, mennyit fognak szennyezni.

http://en.wikipedia.org/wiki/Greenhouse_gas#Greenhouse_gases

Akit mélyebben érdekel.

Ne keverjük a dolgokat. A vízpára nem "üvegházabb" a szén-dioxidnál, csak több van belõle.

Azt egyébként rendszeresen figyelmen kívül hagyják, hogy a levegõ páratartalma jelentõsen függ az erdõterületek nagyságától. A középkori nagy erdõirtások óta ez jelentõsen csökkent, és talán ezzel magyarázható a középkori kis jégkorszak, ami grönland eljegesedéséhez vezetett. Tovább ellensúlyozta a szén-dioxid hatását az ipari termelés miatt megnõtt porkoncentráció a levegõben.

Azonban ma, (legalább is európában)az erdõterületek ismét növekednek és a tisztább technológiák terjedésével a porkoncentráció is csökkent (gondoljunk csak a gõzgépek és a szénfûtés visszaszorulására).
A világ más részein azonban ennek ellenkezõje figyelhetõ meg, az erdõterület csökken, és a por növekszik. Ezek a hatások azonban csak egy ideig-óráig fogják elodázni az üvegházgázok koncentrációjának növekedését.

Összegezve tehát a dolgok soha nem olyan egyszerûek, mint az elsõre tûnik.

A vízpára két nagyságrenddel üvegházgázabb, mint a széndioxid. Magyarán a széndioxid semennyire nem az.

Az albedó is nagyon fontos, de az is csak egy tényezõ. Nem azt mondtam, hogy a szén-dioxid a legfontosabb, hanem azt, hogy az üvegházgázok felhalmozódása is fontos tényezõ, mivel könnyen kimutatható a hatásuk. Ha divatból valamit elvetsz, valamit meg beveszel, attól nem lesz igazad.

Tömegközlekedés? Majd ha lesz olyan tömegközlekedés amire tényleg illik a "közlekedés" tömegesen. A mostani rendszerre csak ráfogják, hogy az, de valójában nem az.

Nem tudom. A vízpára és az éghajlat vagy felmelegedés szavak együttesére keress rá. Ez nem elmélet, hanem egyszerû fizikai jelenség. Fognak egy nagy páradús levegõvel telített akváriumszerû dobozt, berakják egy részecskezáporba, és hirtelen láthatóvá válik benne a gõz. Ezt a fizikai jelenséget van aki beveszi a klímamodelljébe, van aki nem.

Semennyire. A széndioxid lekövette és nem elõidézte a felmelegedést. Az emberiség vastagon felelõs, csak nem a széndioxiddal, hanem az albedo változtatásával. Ahol régebben erdõk voltak, ott most termõföld, kopárság vagy aszfaltdzsungel.

Itt nem az a baj, hogy esetleg olyan meleg lesz a Földön, mint még soha, mióta a gerincesek kifejlõdtek. Az azért még eléggé odébb lenne. Inkább azt a problémát vetítik elõre, hogy az amúgy is feldarabolt természetes bioszféra, a gazdaság, valamint a népsûrûség területi megoszlása nem fog tudni elég gyorsan alkalmazkodni a megjósolt/számított (kinek mi tetszik) új feltételekhez. Gyakorlatilag egy újabb tömeges kihalás szélén állunk, amit egyébként nem elõidézne, hanem csak meggyorsítana a vár/jósoltt melegedés, hisz már így is óriási területeket hódítottak el a monokultúrák.
És megszámlálhatatlan dolog hat a földi légkör hõmérsékletére, és nyílván nem csak az üvegházgázok felelõsek az eseményekért, de van egy egyszerû fizikai folyamat, amiben elég jól meghatározható, hogy milyen hullámhosszú sugárzást mennyire engednek át a különbözõ légköri gázok, vagy mennyiben nyelik el annak az energiáját. És azok a gázok, amik pl a látható fény tartományban (amiben nagyjából a legtöbb energia érkezik) áteresztõek, de bizonyos hosszabb hullámhosszokon, amiben a (Föld hõje távozna) elnyelõek, na azokat nevezzük üvegházgázoknak. És biztos, hogy egymillió tényezõ beleszól még a légkör hõmérsékletébe, de ez azért elég jelentõs, tehát ha jelentõsen nõ ezen gázok mennyisége, akkor mindenképp pozitív hõtöblet jelenik meg a légkörnek abban a részében, ahol ez az elnyelés a leginkább jelentkezik. Ez azért nem olyan bonyolult, szerintem könnyen belátható. Egyébként ezt hívják sugárzási kényszernek, ha valakit érdekel.

Sõt akkor is volt folyékony víz a Földön, amikor az asztrofizikai modell szerint a mainak csak 70%-a volt a Nap sugárzása. Ez a mai napig rejtély.

A Föld átlaghõmérséklete az utóbbi 600 millió évben viszonylag állandó volt 25C körül.Ezt megszakította 3 nagyobb eljegesedés illetve az utóbbi, amiben ma is élünk.

A CO2 szint elég szélsõségesen mozog, 600 éves skálán ugyan csökkent, de a minimumok nem esnek egybe az eljegesedés idõszakaival, a jelenlegi ilyen szempontból különleges helyzet. A dinók idejében pedig kb a mai szint 4X-ese volt a levegõben.

Maga a csillagaszati modell mondja, hogy ahogy fogy a H, es no a HE aranya, ez idovel noveli az outputot.

Akkor a Föld átlaghõmérsékletének folyamatosan emelkedeni kellene, de a geolódiai bizonyítékok alapján nem ez történt.

Errõl a jelenségrõl soha nem hallottam. Milyen néven kellene keresnem?

Ez nem igaz, csak nagyon lassan valtozik. Szamunkra olyan, mitha allando lenne, de evmilliok alatt novekszik az.

Bõvebben az éghajlati változásokról:

link

Itt azért fel van sorolva pár természetes katalizátor. Ugyanakkor:

"Az ábrán megfigyelhetõ, hogy a sok tízmillió éves, csillagászati okból kialakuló jégkorszakokat leszámítva a Föld hõmérséklete végig egy ±5 Celsius fokos tartományon belül ingadozott, de jelenleg ezen sáv felsõ határa felé közelít. Ugyancsak látható az ábráról, hogy az eddig (pontosabban kb. 1750-ig) természetes okból végbement változások az utolsó tízezer évben nem haladták meg a ±1 Celsius fokot sem. Tehát az emberi behatás várható mértéke meghaladja majd az elmúlt tízezer évben tapasztalt változást és közelíthet a tízmillió éves léptékekhez. "

Ez a befolyás létezik, de csak kb 10-15%, ha jól emlékszem. Ráadásul az átlaghõmérséklet akkor is növekedett szépen egyenletesen, amikor a nap aktivitása éppen mondjuk csökkenõ tendenciát mutatott, lásd az úgynevezett klíma-optimum, ami a római korra tehetõ, és az átlaghõmérséklet 1 fokkal volt nagyobb a mostaninál.

Már akartam írni, de látom Nexus is megjegyezte. A felhõképzõdés nem csak a páratartalomtól és a hõmérséklettõl függ, hanem bizonyos részecskék áthaladásától is. Befolyásolják, hogy a mikroszkópikus porszemekre hogyan csapódik ki a vízmolekula. Olyasmi, hogy a rezgésmentes víz nem fagy meg 0 fokon, alár -42 fokig is hûthetõ fagyás nélkül. Ha megrázod, kifagy.

Pedig az utóbbi 2000 év kis-jégkorszakainak okaként részben elmlítik a naptevékenység nagybani változását. A Nap sugárzás, a napszél intenzitása és a felhõképzõdés között statisztikai összefüggés is kimutatható. Ezt a napszél és a kozmikus sugárzás kölcsönhatására vezetik vissza.

A Nap sugárzási teljesítménye asszem század százalékos szinten állandó. Ez hõtanliag labdába nem rúg véleményem szerint...

Az Nap aktivitása számunkra a napfolttevékenységekben merül ki, aminek viszont a klímához semmi köze nincs, a földi ionoszférára van inkább hatása a gyakoribb protuberanciák és anyagkilökõdés miatt.

Egyetertek foleg az utolso bekezdessel...

Azert "karos" mert nem lehet majd mindenfele globalis felmelegedes cimszoval ujabb sarcokat adokat az emberek nyakaba baszni.
Kezd lassan lehullani a lepel a dolog igazi lenyegerol(mar a vakok szamara mert ezt mar egy paran mindjak egy ideje).
Egyben biztos vagyok. Ha kiderul, hogy ha meg sem ugy van ahogy 'ok' azt nekunk lekomunikaltak, az, a mar erre kivetett adok tuti nem lesznek eltorolve.

a takarékosság objektíve jó. teljesen mindegy ki és miért akarja rávenni az egységjúzert. én örülök, ha (normális, célszerû) takarékossággal meg tudok fogni egy kis pénzt.

amúgy meg csak szívnak a betáplálós napelemre ráetetett júzerekkel, szóval a terv elég rossz. de nem tudom mennyire volt komoly az ötlet.

Az a gond ezzel a klímaváltozással, hogy még az okok és a következmények sem ismertek.

Mert ha az a modell az érvényes, ami a cikkben is van, hogy az egészet a Nap növekvõ aktivitása okozza, és a Co2 szint növekedése az azért van valójában mert melegszenek a tengerek és eresztik ki a tárolt CO2-õt, akkor baxhatjuk, lehetünk mi akármilyen környezettudatosak nem fogja megállítani a melegedést.

A környezetszennyezés egy dolog, egy fontos dolog, hogy egy termelési ciklus végén úgy hagyjuk ott a környezetet, hogy egy újabbat kezdhessünk és ne kelljen másik helyet keresni. De ez csak közvetetten van összefüggésben a klímaváltozással. Az ember szempontjából lehet, hogy az elõbbi a fontosabb és a klímaváltozás kevésbé, annak hatásai is kevésbé kontrollálhatóak, még is mindenki errõl, csak errõl beszél, amikor környezetvédelemrõl van szó.

A klíma ugyanis trendjét tekintve NEM az ipari forradalom óta melegszik, hanem már vagy 12 ezer éve kisebb megszakításokkal! És ugyan így azóta növekszik a CO2 szint is, aminek változása ráadásul kimutathatóan késésben van a melegedéshez képest!!!

És igen, lehet, hogy az ember is erõsíti ezt a felmelegedést, de miért pont a CO2, csak az lenne a felelõs? A hatalmas területû épített környezet nem számít? Nyáron mindenki járt már erdõben, vagy lépett már betonra, aszfaltra. Elég jelentõs különbséget érzékelt gondolom mindenki.
Hmmm.

Örülök, hogy kiválóan megmutatja a hozzáállást, ugyanis az általad kritizált rétegre ez jellemzõ, nem pedig az, amit az elsõ hozzászólásod végén írtál. Tehát nem az a céljuk, hogy teljesen szegény legyél hanem, hogy fogyaszd azt, amit elég raknak.

Továbbá remélem ebbõl nem vonod le azt a téves következtetést, hogy én ezzel bármilyen szinten egyetértek.

A személyes véleményem az, hogy a fenálló problémák összessége túl komplex ahhoz, hogy az általad említett reaktorok egy csapásra minden problémát megoldjanak. Továbbá a történelemre eddig visszatekintve én személy szerint nem hiszek abban, hogy az emberiség egy komolyabb katasztrófa nélkül eljut majd egy ilyen boldogabb világba. Ha lesz ilyen technológiai átállás az nem akkor fog megtörténni, amikor itt lenne az ideje, hanem amikor üzletileg a leginkább megéri. És jelenleg bármilyen atomerõmûvet, vagy akár szélerõmûvet sokkal jobban megéri üzemeltetni és beruházni rá, mint beindítani valami szuperreaktort, aztán 10 évente ránézni, hogy minden oké-e.

A mai fogyasztás és olajalapú világból átállni egy normális sebességen pörgõ, józan társadalomra gazdasági öngyilkosság lenne bármilyen ország részérõl. Akkor lehet szépen becsukni a gyárakat, mert nem kétévente, hanem húszévente akar majd a polgár tv-t, mosógépet, kocsit, meg hûtõszekrényt venni, aztán be lehet vállalni a gazdasági csõdöt annak minden következményével együtt. Ezért vannak ezek a sehova sem vezetõ konferenciák, amikre amúgy ballisztikus ívben f*sik az USA meg Kína, és ezért szemeteljük szét ezt a bolygót. Itt senki nem akar és nem is fog leállni, akinek a mostani gazdasági berendezkedésbõl haszna van.

A hozzászólásod kiválóan mutatja azt az életminõség-ellenes hozzáállást, ami a világban rejtélyes erõk hatására terjed, és sokan, akik elõbbre látnak az orruknál, igencsak kifogásolnak.

Vannak fontos emberi szükségletek. Azokat sorolom ide, amelyeket az ember a reklámok teljes hiányában is fontosnak vagy igen fontosnak tart.
Ide tartozik a normális méretû ház vagy lakás, a meleg szoba, az autó (a mozgási szabadság!), a mosógép, a tisztálkodás, az egészésg, és sok más.

Nem tartozik ide pl. a divatmajmolás, a teljesen jó állapotú ruhák, bútorok stb. szemétbe dobálása, a fürdõszoba kétévenkénti teljes felújítása, mert a régi már olyan uncsi... stb.

Az embereknek vannak életcéljaik, elképzeléseik arról, hogy mi tartozik bele a normális emberi életbe. Nem szerencsés, ha valaki elõ akarja írni, hogy én mit tartsak életcélomnak és mit tekintsek a korunknak megfelelõ minõségû élet tartozékának.
Amit az egyik ember luxuscikknek tart, a másik meg nem. Akkor most hogyan döntsük el, hogy kié a helyes álláspont?

Ezért kell azt vizsgálni, hogy mi az, ami az adott technikai-gazdasági szinten a dolgozó kisembereknek biztosítható, és mi az, ami nem. Ehhez pedig adatokra van szükség és számolásra, NEM pedig iyen (számomra mérhetetlenül utálatos) "ülj át a tömegközlekedésre" szólamok.

Azt mindannyian tudjuk, hogy az olaj elfogy nem is túl távoli jövõben. Tehát elsõsorban nem azon kellene agyalni, hogy hogyan csökkenthetnénk a fogyasztást, hanem azon, hogy mivel lehetne kiváltani az olajat, hosszú idõre

Korábban már több hasonló témájú fórumban is kiszámolgattuk, hogy mivel lehet pótolni és mivel NEM.
A szaporító reaktor és a fúziós reaktor legalább 100 millió éven át el tudna látni 8 milliárd embert a mai nyugat-európai életminõség mellett!
Természetesen ez nem PONTOSAN a mostani életstílust jelenti, hanem igen jól hõszigetelt házakat, hõszivattyús fûtést, robotizált gyárakat (a robotokat nem kell naponta munkába szállítani és vissza), elektromos hajtású autókat (családonként kettõt), nagysebességû vasutat, jóval hangsebesség feletti repülést, a bevásárlások egy részének csõpostás lebonyolítását (idõ- és energiamegtakaríts), a jelenleginél sokkal minõségibb netes tájékozódást (pl. egy bútorbolt kínálatát meg lehetne tekinteni a szobafal nagyságú 3D képernyõn) ... és itt abbahagyom mielõtt elkezdenék scifit írni.
(Pl ha feltalálják a teleportálást, akkor nem lesz szükség autókra)

Mi az, ami NEM old meg hosszabb távon semmit?:
Címszavakban: szélerõmû, tömegközlekedésre átállás, szegénység, végtelenül sivár, értéktelen élet a tömegek számára (miközben a környezetvédelmi igét hirdetõk hatalmas palotákban laknak és soktonnás páncélozott luxusautókkal közlekednek, mint a magyar fizetõparkolási maffia császára)