Embereket utaztatna a Holdra egy magán cég
← ElőzőOldal 2 / 2
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#16
Senki senkinek semennyit.
Vegyünk egy kicsit komolyabb dolgot, felvisznek a Holdra egy holdjárót, vagy valami komolyabb mérõszondát. Mivel a Holdon fél hónapig sötét van ezért RTG-vel oldják meg az ellátását. De tegyük fel baj lesz és az RTG elposszan több száz méteren beszennyezi plutoniummal a környezetet. Ráadásul mondjuk pont egy H3 mezõt, vagy az Apollo 11 misszió leszálló helyét.
Szerinted ki kinek fog ezért fizetni és mennyit?
Szerinted ki kinek fog ezért fizetni és mennyit?
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Saturn 5 rakéta nincs, de van helyette SpaceX Falcon 9 heavy. A piacról rendelhetõ. Ûrkapszula detto.
Ahogy írják, a leszállóegységet kéne fejleszteni. De azt sem úgy zéróról, ahogy kellet az Apollo projekt idején.
Egyszerûenek nem egyszerû eljutni a Holdra, de most a magánszektor számára olyan technológia áll a rendelkezésére, ami a 60-as 70-es években a Szu-nak nem.
Az N-1 rakéta pl azért posszant többször el, mert az elsõ fokozat 30 hajtómûvét nem volt ami összehangolja.
Ma azért van elektronikus számítógép. A legutobbi Falcon indításnál is egy komoly meghibáodás ellenére sikerült a fõ teher pályára állítása. Ez valszeg 40 éve nem jött volna össze!
Ahogy írják, a leszállóegységet kéne fejleszteni. De azt sem úgy zéróról, ahogy kellet az Apollo projekt idején.
Egyszerûenek nem egyszerû eljutni a Holdra, de most a magánszektor számára olyan technológia áll a rendelkezésére, ami a 60-as 70-es években a Szu-nak nem.
Az N-1 rakéta pl azért posszant többször el, mert az elsõ fokozat 30 hajtómûvét nem volt ami összehangolja.
Ma azért van elektronikus számítógép. A legutobbi Falcon indításnál is egy komoly meghibáodás ellenére sikerült a fõ teher pályára állítása. Ez valszeg 40 éve nem jött volna össze!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#13
De amúgy ennyi pénzt minek költene bárki is, mikor a dicsõség egyáltalán nem az övé - övék? Kiszórnának egy valag pénzt csak azért, hogy turistáskodjanak a holdon? Mert hogy 20 - 30 millió dollárért felviszok õket az ûrállomásra az egy dolog. Na de itt már millárdokkal dobálóznak. Ráadásnak felfedezni oda is jóval olcsóbb lenne valami robotot küldeni. Nem nagyon hiszem, hogy találnának befektetõt.
Egyrészt igazat adok neked, mert tényleg nem a sarki fûszeresnél beszerezhetõ eszközök és technológiák kellenek oda és valóban komoly kihívás. De másrészt meg felhívnám a figyelmedet, hogy a szovjet Holdra szállási kísérlet óta sokat fejlõdött az anyagtechnológia, az elektronika, a számítástechnika, a kommunikációs technológiák és még a rakéta hajtómû technológia is.
Valószínûleg õk abba a nyolc milliárd dollárba azt is beleszámolták, hogy venniük kell megfelelõ rakétákat is valahonnan és kell csinálniuk néhány próbakört is.
Valószínûleg õk abba a nyolc milliárd dollárba azt is beleszámolták, hogy venniük kell megfelelõ rakétákat is valahonnan és kell csinálniuk néhány próbakört is.
"szétbarmol egy különleges csak a Holdon létezõ természetes képzõdményt"
LOL
Van ott valami amit még nem barmolt szét a természet maga? Törmelékkel van teleszórva az egész. Vagy olyan ez mint a modern képzõmûvészet, ha a természet okád az már világörökség? XD
LOL
Van ott valami amit még nem barmolt szét a természet maga? Törmelékkel van teleszórva az egész. Vagy olyan ez mint a modern képzõmûvészet, ha a természet okád az már világörökség? XD
#10
Ez önmagában nem sokat ér, az ördög mindig a részletekben rejlik. Például nincs Saturn V rakéta és kötve hiszem hogy azt majd vesznek az Obiban 😊
De az összes többi részegységgel is baj van, igazad van vehetsz a "boltban" csak épp az nem arra lett tervezve amire használni akarod és máris szopóágon vagy.
Ne felejtsük el, az ürverseny idején a Szovjetunió is el akart jutni a Holdra, aztán mégsem sikerült nekik, pedig gyanitom hogy némileg több erõforrást feccoltak bele mint néhány unatkozó millárdos. Tehát nem biztos hogy olyan egyszerü az mint ahogy beállítani próbálod.
De az összes többi részegységgel is baj van, igazad van vehetsz a "boltban" csak épp az nem arra lett tervezve amire használni akarod és máris szopóágon vagy.
Ne felejtsük el, az ürverseny idején a Szovjetunió is el akart jutni a Holdra, aztán mégsem sikerült nekik, pedig gyanitom hogy némileg több erõforrást feccoltak bele mint néhány unatkozó millárdos. Tehát nem biztos hogy olyan egyszerü az mint ahogy beállítani próbálod.
Azért annyira nem szigorú a helyzet.
Akkoriban nem volt olyan sem, mint pl digitális fedélzeti számítógép, vagy olyan könnyû és szilárd anyagok, amilyenbõl ilyen eszközök építhetõk. Ma meg vannak és megveszed õket az Obi-ban, meg megrendeled a neten, kicsit sarkítva.
A cik szerint csak olyan technológiát fejlesztenének, ami nem érhetõ el a piacon. Konkrétan leszállóegységek. Az összes többi szolgáltatás igénybevehetõ, megvásárolható ma is a piacon, szállítókapacitás, ûrhajó, irányító/követõ rendszerek, minden.
Az igénybevett szolgáltatások ára kalkulálható viszonylag pontos és a lehetõségeket figyelembevéve, reálisan, haszonnal is kecsegtetõ üzleti tervet lehet készíteni.
Egy viszonylagos menetrendet is adtak, hogy több kilövéssel elõzetesen tesztelnék a rendszert.
Ami viszont ma sem áll rendelkezésre az a korrekt nemzetközi jogi háttér. Ma az ürrepülésnek, ûrkutatásnak az alanyai az egyes nemzetek nemzeti ûrhívatalai, NASA, ESA, AXA stb. Nincs oylan az ENSZ által elõkészített nemzetközi megállapodás, ami az ûrben folyatatott gazdasági tevékenységet támogatná, biztosítani az egyes gazdasági szereplõk jogait és elõírnák azok kötelezettségeit.
Pl a Holdon leszáll a milliomos, szétbarmol egy különleges csak a Holdon létezõ természetes képzõdményt. Akkor most ki a felelõs, ki fizeti a helyreállítás költségeit, Ki követelheti a helyreállítási költségeket, hogy szankcionálhatja, kell e egyáltalán helyreállítani, stb. stb. stb.
Akkoriban nem volt olyan sem, mint pl digitális fedélzeti számítógép, vagy olyan könnyû és szilárd anyagok, amilyenbõl ilyen eszközök építhetõk. Ma meg vannak és megveszed õket az Obi-ban, meg megrendeled a neten, kicsit sarkítva.
A cik szerint csak olyan technológiát fejlesztenének, ami nem érhetõ el a piacon. Konkrétan leszállóegységek. Az összes többi szolgáltatás igénybevehetõ, megvásárolható ma is a piacon, szállítókapacitás, ûrhajó, irányító/követõ rendszerek, minden.
Az igénybevett szolgáltatások ára kalkulálható viszonylag pontos és a lehetõségeket figyelembevéve, reálisan, haszonnal is kecsegtetõ üzleti tervet lehet készíteni.
Egy viszonylagos menetrendet is adtak, hogy több kilövéssel elõzetesen tesztelnék a rendszert.
Ami viszont ma sem áll rendelkezésre az a korrekt nemzetközi jogi háttér. Ma az ürrepülésnek, ûrkutatásnak az alanyai az egyes nemzetek nemzeti ûrhívatalai, NASA, ESA, AXA stb. Nincs oylan az ENSZ által elõkészített nemzetközi megállapodás, ami az ûrben folyatatott gazdasági tevékenységet támogatná, biztosítani az egyes gazdasági szereplõk jogait és elõírnák azok kötelezettségeit.
Pl a Holdon leszáll a milliomos, szétbarmol egy különleges csak a Holdon létezõ természetes képzõdményt. Akkor most ki a felelõs, ki fizeti a helyreállítás költségeit, Ki követelheti a helyreállítási költségeket, hogy szankcionálhatja, kell e egyáltalán helyreállítani, stb. stb. stb.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
jaj milyen pesszimista károgó vagy! miattatok nem hodiccsuk meg az ürt!
:o)
:o)
Kevés ehhez egy unatkozó milliárdos. 40 éve nem jártak a Holdon, megint létre kéne hozni az egész technológiát, ha nem is a nulláról indulva de akkor is oriási vállakozás, fõleg ha le is akarnak szállni a Holdra nem csak menni egy menetet körben.
És ugye viszonylag kevés unatkozó milliárdosnak opció az hogy kilövünk a Hold felé aztán vagy odaérsz vagy nem, vagy visszaérsz vagy nem, vagy történik valami és meghalsz vagy nem... Szóval végig kéne járni ismét az egész procedurát ha már megvannak a szükséges eszközök, aztán a milliárdos majd mehetne a 3. sikeres küldetés után.
És ugye viszonylag kevés unatkozó milliárdosnak opció az hogy kilövünk a Hold felé aztán vagy odaérsz vagy nem, vagy visszaérsz vagy nem, vagy történik valami és meghalsz vagy nem... Szóval végig kéne járni ismét az egész procedurát ha már megvannak a szükséges eszközök, aztán a milliárdos majd mehetne a 3. sikeres küldetés után.
#6
Figyelj, megvalósítható, csak úgy néz ki nincs rá kereslet, nincs aki fizessen érte. Ez marketing, azért csinálják a hypeot hogy ingyenreklámot kapjanak, hátha valaki szán rá pénzt. A médiának meg ez nyilván esemény, és azért sem lehet kárhoztatni õket, mert van valós alapja, tehát ha egy unatkozó milliárdos rászánja magát azt simán felvinnék akár a Holdra is.
Nekem mar kezd nagyon unalmas lenni ez a sok urutazasos kaland, ami mind befuccsol. Mar vagy 10 eve szinte minden honapban megjelenik egy ceg, aki milliomosokat, meg NASA szakembereket sorol fel a gardajaban es mindenfele jot iger, de sehol semmi. Urhotelrol, Hold-bazisrol, Mars-bazisrol, mindenrol olvastam mar, de mindet ugy allitottak be, hogy nehany ev alatt kesz lesz es mehet a sok turista. Az az erzesem, hogy direkt azert teszik mindig csak 4-5 evvel elorebb az aktualis evhez kepest, hogy minel tobb ember elhiggye, hogy meg a kozeljovoben megvalosul. Amikor pedig eljon a beigert ev, mar nem lehet hallani tobbet arrol a cegrol, de megjelenik egy ujabb ceg, aki ujabb 4-5 even belul eredmenyeket iger. Kb. olyan ez, mint a maja vilagvege. Amikor eljon a megjosolt ev, es nem pusztultunk el, akkor kitalaljak, hogy elszamoltak es 2 ev mulva lesz. 😄
Minden jó üzlet errõl szól!
<#papakacsint>#papakacsint>
<#papakacsint>#papakacsint>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
"Stern azzal érvel vállalkozásuk mellett, hogy finanszírozható lehetõséget kínálnak a Hold elérésére olyan közepesen erõs országoknak, mint Dél-Korea, Indonézia vagy Dél-Afrika. Ezeknek a nemezeteknek enélkül, ha maguk akarnák kiépíteni a szükséges tudományos-technikai kapacitást, brutális kiadásokkal kellene szembe nézniük."
Egy ország számára az elsõdleges tudományos érték pont a kapcsolódó fejlesztésekben rejlik, nem a kint elvégzett küldetésben. Ráadásul az otthoni fejlesztés az otthoni gazdaságot erõsítheti. Egy ûriparban álmodozó bátor cégnek megint az az érdeke, hogy az ilyen fejlesztéseket maga végezze el, hiszen késõbb szüksége lesz rá. Tehát maradnak a hobbi és a presztízs utazások. Ez az egész arról szól, hogy nyúljuk le a balekokat, és az õ pénzüket költsük, ne a sajátunkat.
Egy ország számára az elsõdleges tudományos érték pont a kapcsolódó fejlesztésekben rejlik, nem a kint elvégzett küldetésben. Ráadásul az otthoni fejlesztés az otthoni gazdaságot erõsítheti. Egy ûriparban álmodozó bátor cégnek megint az az érdeke, hogy az ilyen fejlesztéseket maga végezze el, hiszen késõbb szüksége lesz rá. Tehát maradnak a hobbi és a presztízs utazások. Ez az egész arról szól, hogy nyúljuk le a balekokat, és az õ pénzüket költsük, ne a sajátunkat.
("Egy kétszemélyes utazás ára 1,4 milliárd dollár" .AND. "Bár az elsõ küldetés 8 milliárd dollárba kerülne" .AND. "Nincsenek milliárdos támogatóink") = ERROR
#1
A leszálló egység csinos darab! Ha adnának mellém egy szõke bombázó stewardest is, mennék. Amúgy a Magellán felhõbe is küldhetnének már valakit.
Im beginning to have less and less interest in what you think is possible or impossible. (Dr. Strangelove)
← ElőzőOldal 2 / 2