Elkészítette elsõ felvételét a sötét energia kamera
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#54
Ezek nem magyarázzák meg. Nem én találtam ki a sötét elnevezést, ez a tudományosan elfogadott név ami arra utal hogy nem ismert. Tudományosan a hatásuk nem köthetõ semmiféle jelenleg ismert anyag vagy energiaformához sem.
Persze dogmatikusan kijelenthetjük hogy ismerünk minden anyagot és energiát csak nem minden tulajdonságukat.
Persze dogmatikusan kijelenthetjük hogy ismerünk minden anyagot és energiát csak nem minden tulajdonságukat.
#53
Etessünk trollt is. Fogalmad sincs, ki vagyok, mi a szakmám, mennyit foglalkozom a témával, mégis messzemenõ következtetést vonsz le egyetlen mondatomból. Ha így következtetsz minden számítás helyességére is, akkor mutatok neked egy pár száz éves képletet bizonyítékul arra, hogy a Föld lapos. Meggyõzõ képlet, biztos el fogod azt is hinni.
"hát, régi izgalmas kérdés, hogy a Hubble-val vajon mért nincs egyetlen egy fotó sem a holdról...pedig 1-2m közelítés lenne vele lehetséges. de nagyon nem akarja az USA lefotózni a holdat ilyen közelrõl"
Ja. Hogyne.
Ha egy katonai mûholddal 100km távolságból felismerhetõ egy ember, akkor 1 cm-rõl letud fotózni egy baktériumot?
Ja. Hogyne.
Ha egy katonai mûholddal 100km távolságból felismerhetõ egy ember, akkor 1 cm-rõl letud fotózni egy baktériumot?
#51
Butaság, nem dogma, megfigyelés volt. Méréstant úgy látom nem tanultál. Figyelj, olyan mérés nincs ami pontos, csak közelítõ mérés van. Ok? Komoly érzelmi töltete van a mondandódnak (konkrét utálat a sötét dolgok iránt), ami téma nem ismeretébõl, illetve félinformációkból ered. Nem akarod inkább a vitát a fizika felé terelni? Ahhoz hozzá tudok szólni.
#50
A csillagászat nem egy egzakt tudomány és nagyon sok esetben közelebb van jósláshoz mint a tudományhoz. Nem véletlen hogy teli van mindenféle "állandókkal" amiknek ráadásul sokszor még az értéke is változó (bár ez némileg ellentmondás) visszamenõleg az idõben...
#49
Az egész elmélet arra a dogmára épül, hogy az ismert anyag és energia összes tulajdonságát ismerjük, és pontosan megmértük az univerzum minden egyes porszemét. Mérési pontatlanságról, számítási bakiról, uram bocsá arról, hogy valamit még nem tudunk az "imsert" anyagról/energiáról nem beszél.
Csökött agyammal csak ezt nem értem.
Csökött agyammal csak ezt nem értem.
#48
De, éppen ezek azok amik megmagyarázz(hat)ák a sötét energiát. Az meg nem igaz, hogy nem tudunk róluk semmit, esetleg te nem tudsz róla semmit. De ugye az más tészta. A tudomány nem állt meg, ott, hogy sötét... 😉
#47
Ez így nem igaz. Elõször tényleg arra gondoltak, hogy megtalálták a felelõst. De hamar kiderült, hogy a Plútó sokkal kisebb, mint amekkora bolygó kellene a Neptunusz rángatáshoz. Mondhatni a Plútó jó helyen málnázó törpebolygó volt. Azóta sikerült megmagyarázni - másik bolygó nélkül - is a Neptunusz pályájának mozgását.
#46
"Elég lesz három?"
Egyik sem olyan anyag vagy energiaforma ami magyarázná a tér tágulását vagy kimutatható gravitációs hatása lenne.
Azért hívják sötétnek mert a hatásukon kívül nem nagyon tudunk róluk semmit, és nem hasonlít semmihez amit ismerünk.
Egyik sem olyan anyag vagy energiaforma ami magyarázná a tér tágulását vagy kimutatható gravitációs hatása lenne.
Azért hívják sötétnek mert a hatásukon kívül nem nagyon tudunk róluk semmit, és nem hasonlít semmihez amit ismerünk.
#45
"Tehát az állítás inkább ez: megfigyeltük, kiszámoltuk mekkora, de valójában nem tudjuk mi az=sötét anyag, sötét energia. Mintha a karos mérleg másik serpenyõjében lenne valami letakarva."
Meg melle tennem, hogy pl. a Pluto felfedezese elott is eloszor kiszamoltak a Neptunusz palyaja alapjan, hogy kell meg legyen arra egy bolygo, amit aztan meg is talaltak.
Manapsag mar eloszor szamitasok altal fedeznek fel valamit, csak aztan eszlelik.
Meg melle tennem, hogy pl. a Pluto felfedezese elott is eloszor kiszamoltak a Neptunusz palyaja alapjan, hogy kell meg legyen arra egy bolygo, amit aztan meg is talaltak.
Manapsag mar eloszor szamitasok altal fedeznek fel valamit, csak aztan eszlelik.
#44
Tudnám, hogy honnan veszitek azt, hogy a sötét energia és sötét anyag egy modell, amit foltozásra találtak ki?
"Nincs olyan ismert anyag vagy energia ami megmagyarázná a tágulás gyorsulását,"
Elég lesz három? Vákuumenergia, kvintesszencia, kozmológiai állandó... Van még. 😉
"Tehát az állítás inkább ez: megfigyeltük, kiszámoltuk mekkora, de valójában nem tudjuk mi az=sötét anyag, sötét energia. Mintha a karos mérleg másik serpenyõjében lenne valami letakarva."
Így mûködik a tudomány, és azon belül a csillagászat. Felfedezünk valamit amit elõtt senki nem ismert.
"Nincs olyan ismert anyag vagy energia ami megmagyarázná a tágulás gyorsulását,"
Elég lesz három? Vákuumenergia, kvintesszencia, kozmológiai állandó... Van még. 😉
"Tehát az állítás inkább ez: megfigyeltük, kiszámoltuk mekkora, de valójában nem tudjuk mi az=sötét anyag, sötét energia. Mintha a karos mérleg másik serpenyõjében lenne valami letakarva."
Így mûködik a tudomány, és azon belül a csillagászat. Felfedezünk valamit amit elõtt senki nem ismert.
#43
Birom az ilyen hozzaszolasokat. Ha te is ertenel annyit a csillagaszathoz es asztrofizikahoz, mint ezek a tudosok, akkor rajonnel, hogy igazuk van.
Attol meg, hogy nem ertesz valamihez, ne minositsd le azt, aki tudja mit csinal.
Sajnos minel fejletebb a civilizacionk, annal kevesbe erti meg az atlagember azokat a szamitasokat amiket a tudosok igen.
Attol meg, hogy nem ertesz valamihez, ne minositsd le azt, aki tudja mit csinal.
Sajnos minel fejletebb a civilizacionk, annal kevesbe erti meg az atlagember azokat a szamitasokat amiket a tudosok igen.
#42
Azért ebben az is benne van hogy amit látunk az alapján hibás lenne a modell.
Nincs olyan ismert anyag vagy energia ami megmagyarázná a tágulás gyorsulását,
illetve a galaxisok mozgásához is szükség van olyan +komponensre aminek van gravitációs hatása.
Tehát az állítás inkább ez: megfigyeltük, kiszámoltuk mekkora, de valójában nem tudjuk mi az=sötét anyag, sötét energia. Mintha a karos mérleg másik serpenyõjében lenne valami letakarva.
Nincs olyan ismert anyag vagy energia ami megmagyarázná a tágulás gyorsulását,
illetve a galaxisok mozgásához is szükség van olyan +komponensre aminek van gravitációs hatása.
Tehát az állítás inkább ez: megfigyeltük, kiszámoltuk mekkora, de valójában nem tudjuk mi az=sötét anyag, sötét energia. Mintha a karos mérleg másik serpenyõjében lenne valami letakarva.
#41
Pontosan ezt allitom en is.
Semmi mas nem utal a sotet anyag/energia letezesere, minthogy maskepp rossz eredmenyek jonnek ki.
Bizonyosfoku arrogancia ilyenkor azt mondani, hogy "ez letezik, mert kiszamoltam", ahelyett, hogy "valoszinuleg rosszul szamoltam".
Semmi mas nem utal a sotet anyag/energia letezesere, minthogy maskepp rossz eredmenyek jonnek ki.
Bizonyosfoku arrogancia ilyenkor azt mondani, hogy "ez letezik, mert kiszamoltam", ahelyett, hogy "valoszinuleg rosszul szamoltam".
#40
Itt valaki kurvára elszámolta magát, és ez kerül most egy rakás pénzbe....
#39
Szvsz. azért kellett a sötét anyagot/energiát hozzáadni az univerzumhoz hogy egy mûködõ modell jöjjön létre relatíve nagy méretnél/idõtávban is, más hatásuk valszeg. nincs is, csak kontrollálják a felfúvódást.
#38
De lehet, bár biztosan többet érnek a fabatkánál.
Az anyag megnyilvánulási formáinak csak egy részét tudjuk tanulmányozni és leírni.
Például a húrok (ha léteznek) és a neutrino között van még vagy tíz nagyságrend és fogalmunk sincs arról, hogy ott az anyag milyen formákat vesz föl.
A végeredményt látjuk, a szubatomi részecskéktõl fölfelé.
Az anyag megnyilvánulási formáinak csak egy részét tudjuk tanulmányozni és leírni.
Például a húrok (ha léteznek) és a neutrino között van még vagy tíz nagyságrend és fogalmunk sincs arról, hogy ott az anyag milyen formákat vesz föl.
A végeredményt látjuk, a szubatomi részecskéktõl fölfelé.
#37
Egy naiv kerdest szeretnek feltenni😊
Ha a szamitasaink es a modelljeink azt mutatjak, hogy minden amit csak meg tudunk figyelni, az csak 5%-a a vilagunknak, es kell meg 95% valamilyen mas trutyi, hogy a szamitasok es modellek mukodjenek, akkor nem lehet, hogy hibaztunk, es ezek a szamitasok es modellek fabatkat sem ernek?
Ha a szamitasaink es a modelljeink azt mutatjak, hogy minden amit csak meg tudunk figyelni, az csak 5%-a a vilagunknak, es kell meg 95% valamilyen mas trutyi, hogy a szamitasok es modellek mukodjenek, akkor nem lehet, hogy hibaztunk, es ezek a szamitasok es modellek fabatkat sem ernek?
#36
A túl sok fény is gond. Ugyanis beég a kép, tehát nagyon rövid expoziciós idõ kell, viszont feltételezem a Hubble kameráit alapvetõen hosszú expoziciós képekhez tervezték (lévén galaxisokhoz meg több órás, több napos expoziciós idõ kell).
#35
Javits ki. De ha jol tudom a feny sebessege az 300 000 km/sec.
Es nem km/h.
Es nem km/h.
#34
és már csak a játék kedvéért, a teljes Hold kb 3m-esnek látszódna egy ilyen kijelzõn ugyanezen adatok alapján 😊
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#33
és ha jól számolom, akkor ugyanezen adatokat alapul véve, a Hold esetében így egy 1km méretû terület/tárgy is csak ~1mm-es lenne
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#32
végeztem egy kis számítást már csak kíváncsiságból..
H1 - naagy galaxis mérete
h1 - naagy galaxis mérete az eszközünk kijelzõjén
T1 - naagy galaxis távolsága az eszköztõl
H2 - bolygó mérete
h2 - bolygó mérete az eszközünk kijelzõjén
T2 - bolygó távolsága az eszköztõl
akkor egyszerû aránypárokkal ez a képlet jön ki:
h2=(h1*T1*H2)/(H1*T2)
adatokkal:
1 fényév= 9,46053E+15m
H1=200.000 fényév=1,89211E+21m
h1= 1m (mondjuk)
t1=60.000.000 fényév=5,67632E+23m
H2=143.000.000m (egy Jupiter méretû bolygónál)
t2=20 fényév=1,89211E+17m (ezt az adatot a neten találtam a legközelebbi naprendszeren kívüli bolygóra)
ebbõl pedig nekem kijön:
h2=2,26732E-07m = 0,000226732mm
vagyis ha egy ilyen méretû galaxist jó esetben mondjuk 1m-esnek is látnánk, egy jóval közelebbi, naprendszeren kívüli bolygó elvileg észlelhetetlen ezzel az eszközzel
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
H1 - naagy galaxis mérete
h1 - naagy galaxis mérete az eszközünk kijelzõjén
T1 - naagy galaxis távolsága az eszköztõl
H2 - bolygó mérete
h2 - bolygó mérete az eszközünk kijelzõjén
T2 - bolygó távolsága az eszköztõl
akkor egyszerû aránypárokkal ez a képlet jön ki:
h2=(h1*T1*H2)/(H1*T2)
adatokkal:
1 fényév= 9,46053E+15m
H1=200.000 fényév=1,89211E+21m
h1= 1m (mondjuk)
t1=60.000.000 fényév=5,67632E+23m
H2=143.000.000m (egy Jupiter méretû bolygónál)
t2=20 fényév=1,89211E+17m (ezt az adatot a neten találtam a legközelebbi naprendszeren kívüli bolygóra)
ebbõl pedig nekem kijön:
h2=2,26732E-07m = 0,000226732mm
vagyis ha egy ilyen méretû galaxist jó esetben mondjuk 1m-esnek is látnánk, egy jóval közelebbi, naprendszeren kívüli bolygó elvileg észlelhetetlen ezzel az eszközzel
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#31
Valaki ezt leírta, de nem sikerült olyan és annyi adatot találnom sehol, hogy egyértelmûen lehessen látni. Nagyon nagy az adatok szórása és ráadásul kevés az adat. Itt van pl. egy:
astro.elte.hu/icsip/kozmologia/precizios_kozm/korabbi_meresek.html
illetve:
astro.elte.hu/icsip/kozmologia/precizios_kozm/jelenlegi_meresek.html
astro.elte.hu/icsip/kozmologia/precizios_kozm/korabbi_meresek.html
illetve:
astro.elte.hu/icsip/kozmologia/precizios_kozm/jelenlegi_meresek.html
#30
"a legnagyobb galaxisok akár 400 millió fényév méretûek is lehetnek."
-Kissé soknak tûnik.
A galaxisok zöme 100-200 ezer fényév átmérõjû.
Akadnak persze nagyobbak.
A "Cygnus A" olyan 600 ezer fényév átmérõjû.
Az "AC 236" rádióforrás kb. 18 millió fényév átmérõjû. Kérdés, hogy ez galaxis e, vagy inkább egy óriási gerjesztett gázfelhõ?
-Kissé soknak tûnik.
A galaxisok zöme 100-200 ezer fényév átmérõjû.
Akadnak persze nagyobbak.
A "Cygnus A" olyan 600 ezer fényév átmérõjû.
Az "AC 236" rádióforrás kb. 18 millió fényév átmérõjû. Kérdés, hogy ez galaxis e, vagy inkább egy óriási gerjesztett gázfelhõ?
#29
ha jól tudom pont azt állapították meg nemrég hogy meglepõ módon a tágulás gyorsul, nem pedig az "elvárt" módon lassul
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#28
Azért elég furcsa lenne ha a Nobel díjat egy olyan kutatásra/következtetésre adták volna ki ami ilyen triviális hibát tartalmaz. Egyébként épp azt mérték ki hogy a téridõben közelebbi dolgok távolodásához nagyobb tágulási faktor tartozik, tehát a tágulás üteme gyorsul.
#27
Attól, hogy egy 3-4 fényév nagyságú galaxist le tudunk fényképezni 60-100 fényév távolságból mondjuk SVGA felbontásban még nem tudunk normális éles képet létrehozni a naprendszer bolygóiról sem, nemhogy távoli naprendszerek bolygóiról. Néhány nagyságrenddel magasabb felbontásra lenne szükségünk. A galaxis ilyen távolságból kis "forgószélnek" tûnik, pedig 2 csillaga között is iszonyú távolságok vannak, a legnagyobb galaxisok akár 400 millió fényév méretûek is lehetnek.
---------------------------- :-/
#26
"A távolabbi objektumok nagyobb sebességgel távolodnak tõlünk és egymástól, mint a közelebbi objektumok..."
-S mivel a távoli esemény egyben a múlt is, ezért lassul a tágulás és nem gyorsul.
-S mivel a távoli esemény egyben a múlt is, ezért lassul a tágulás és nem gyorsul.
#25
"A távolabbi objektumok nagyobb sebességgel távolodnak tõlünk és egymástól, mint a közelebbi objektumok,"
Ezt sajnos nem értem, mert nem vagyok szakértõ. Amikor megtörtént a Nagy Bumm akkor elviekben minden egyenlõen távolodott "egymás mellõl"? Laikusként az kérdezem, hogy az a 60 M fényévnyi galaxis nem lehet hogy "jelen pillanatban" már inkább közeledik, csak ugye nem látjuk hisz azt csak évmilliók után tudjuk észlelni? Ezzel csak azt akarom mondani hogy minél " messzebb nézünk" annál régebbi adatot tapasztalunk ki és ami meg közelebb van az frissebb és lassuló tágulás csak azért látszódik gyorsulónak, mert a két adat nem egy adott idõpontra mutat?
#24
ugye tudod h a feny sebessege 299 792 458 m / s ami ennyi km/h 1.07925285 × 109 km/h, de termeszetesen nagy tudomanyos hattereddel egymagad eldontotted h az osszes fizikus egy hulye mer nem gondoltak a terre meg a mezokre amikor a feny sebesseget eldontottek... persze, igazad lehet, lehet h csak egy piciny reszet ismerik, de amit leirtal, en annyit tudtam meg, h te meg egy kisebb reszet ismered, es azt is elegge hibasan
#23
Bocs az elõzõ link nem elég, abból nem látszik az iránya, úgy nehéz megtalálni.
De a NASA-ra lehet számítani:
http://spaceflight.nasa.gov/realdata/sightings/cities/view.cgi?country=Hungary®ion=None&city=Budapest
De a NASA-ra lehet számítani:
http://spaceflight.nasa.gov/realdata/sightings/cities/view.cgi?country=Hungary®ion=None&city=Budapest
Nem olvastad végig a kettes számú mondatot: "... sötét anyag problémáját, ami több mint 80 százalékát teszi ki az univerzum tömegének, vagyis annak a résznek, ami nem energia."
Tehát van az össz tömeg-energia, amiben minden benne van, ennek kb 72%-a a sötét energia, 23%-a sötét anyag, a maradék a megfigyelhetõ anyag. Na most ennek az egésznek vesszük egy részhalmazát, az anyagot, ami nem energia (tehát a 23+4,6%). Ebbõl a részhalmazból kb. 83% a sötét anyag.
Tehát van az össz tömeg-energia, amiben minden benne van, ennek kb 72%-a a sötét energia, 23%-a sötét anyag, a maradék a megfigyelhetõ anyag. Na most ennek az egésznek vesszük egy részhalmazát, az anyagot, ami nem energia (tehát a 23+4,6%). Ebbõl a részhalmazból kb. 83% a sötét anyag.
#21
Én már láttam az ISS-t. Szemüveg nélkül, csak tudni kell hol van:
http://iss.astroviewer.net/observation.php
Egyszerû repülõnek látszik :0
http://iss.astroviewer.net/observation.php
Egyszerû repülõnek látszik :0
#20
Tudományos humbung az egész! Jó ürügy arra, hogy az aranyborjút megfejjék!!!
Általában minnél sûrûbb az anyag( egyesek szerint ûr Ha..Ha ..Ha)annál nagyobb a fénytörése. A fénytörés egy olyan mutatószám, ami arra jellemzõ, hogy a fény mennyivel halad lassabban az "eredeti" sebességénél. Mivel az univerzum folyamatosan tágul, a törésmutató is ennek megfelelõen változik. A vöröseltolódás is csak az ÓZ csodája, mert ameddig a fény sebességét nem ismerjük, addig nem is nyilatkozhatunk róla.- Asszongyák az Ókosok, hogy vaacumba 300e.km/ó!!!- De a vaacum "légüres" teret jelent!!!! Azaz nem lehet benne semmi anyag! Az anyag pedig lehet TÉR éa Mezõ is. Ez azt jelenti, hogyha gravitációtól, anyagi és energia sugárzásoktól is mentes teret tudnak létrehozni, akkor beszélhetünk vaacumról!
Jelenleg azt már tudjuk, hogy az ismert hatások közül a gravitáció képes akár meg is állítani a fényt, de a neutrínók stb. hatásait nem - mert õket sem - ismerjük!
Márpedig ha egy folyamat pici részét ismerjük csak, akkor könnyû manipulálni a nézõket. Ebbõl élnek a bûvészek is, nem is rosszul.
Hinni könnyebb, mint gondolkodni!
Általában minnél sûrûbb az anyag( egyesek szerint ûr Ha..Ha ..Ha)annál nagyobb a fénytörése. A fénytörés egy olyan mutatószám, ami arra jellemzõ, hogy a fény mennyivel halad lassabban az "eredeti" sebességénél. Mivel az univerzum folyamatosan tágul, a törésmutató is ennek megfelelõen változik. A vöröseltolódás is csak az ÓZ csodája, mert ameddig a fény sebességét nem ismerjük, addig nem is nyilatkozhatunk róla.- Asszongyák az Ókosok, hogy vaacumba 300e.km/ó!!!- De a vaacum "légüres" teret jelent!!!! Azaz nem lehet benne semmi anyag! Az anyag pedig lehet TÉR éa Mezõ is. Ez azt jelenti, hogyha gravitációtól, anyagi és energia sugárzásoktól is mentes teret tudnak létrehozni, akkor beszélhetünk vaacumról!
Jelenleg azt már tudjuk, hogy az ismert hatások közül a gravitáció képes akár meg is állítani a fényt, de a neutrínók stb. hatásait nem - mert õket sem - ismerjük!
Márpedig ha egy folyamat pici részét ismerjük csak, akkor könnyû manipulálni a nézõket. Ebbõl élnek a bûvészek is, nem is rosszul.
Hinni könnyebb, mint gondolkodni!
#19
Valahogyan nem áll össze a kép bennem:
Azt írja a cikk:
1/ "az úgynevezett sötét energiának tulajdonítják, ami több mint 70 százaléka a világegyetem tömeg-energiájának."
2./ "a hasonlóan rejtélyes sötét anyag problémáját, ami több mint 80 százalékát teszi ki az univerzum tömegének"
Miközben a wikipédia meg valahogyan mást ír.
A teljes cikkbõl kiragadva:
A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati mûszerekkel közvetlenül nem figyelhetõ meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk. Az Univerzum tömegének csupán 4,6%-át alkotja a megfigyelhetõ anyag, 23% a sötét anyag aránya, és 72% a sötét energia.
A lényeg pedig a százalékokban van! Nem 70% és 80%, hanem 23% és 72%
<#nemtudom>
Azt írja a cikk:
1/ "az úgynevezett sötét energiának tulajdonítják, ami több mint 70 százaléka a világegyetem tömeg-energiájának."
2./ "a hasonlóan rejtélyes sötét anyag problémáját, ami több mint 80 százalékát teszi ki az univerzum tömegének"
Miközben a wikipédia meg valahogyan mást ír.
A teljes cikkbõl kiragadva:
A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati mûszerekkel közvetlenül nem figyelhetõ meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk. Az Univerzum tömegének csupán 4,6%-át alkotja a megfigyelhetõ anyag, 23% a sötét anyag aránya, és 72% a sötét energia.
A lényeg pedig a százalékokban van! Nem 70% és 80%, hanem 23% és 72%
<#nemtudom>
#18
A baj, hogy az adott égitestrõl túl kevés fény verõdik vissza, vagy túl kevés fényt bocsájt ki. A galaxisok hatalmasak és nagyon fényesek. Bár elvileg valamelyik közeli csillagról már csináltak elmosódott képet.
#17
Megtalálod, ha van olyan teleszkópod amivel tudod trackelni. http://www.youtube.com/watch?v=1FYEOXQnMYU
#16
Ezt már egyszer kivesézték. Távoli objektumok fényképezésére készítették és nem közelire.
#15
Siralmas (megint) ez a cikk. Feltételezések tömkelegét sorolja fel tényként beállítva. Nevetséges.
#14
*vagy tg függvénnyel
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#13
gondolom egyszerû matekkal kiszámolható hogy milyen látószöggel látja ez a cucc azt a galaxist, ebbbõl meg a 20 fényévre lévõ bolygó távolságából és méretébõl kiszámolható aránypárral hogy mekkorának kéne látszódnia az adott eszközön
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#12
hát, régi izgalmas kérdés, hogy a Hubble-val vajon mért nincs egyetlen egy fotó sem a holdról...pedig 1-2m közelítés lenne vele lehetséges. de nagyon nem akarja az USA lefotózni a holdat ilyen közelrõl
Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...
#11
Értem én csak arra próbáltam utalni, hogy attól hogy látunk 60m fényév távolságból egy 200000 fényév méretû világító galaxist, még nem tudunk látni 10000000x közelebb levõ, de kb 10000000000000x kisebb nem világító bolygót
#10
Ki tudja mennyi az a nagyítás, amivel már kielégítõen lehet lesni a hold felszínét pl? Az ugye 300.000Km nem tudom a légkör mennyire zavar bele, de egy ISS vagy egy mûhold ahhoz képest valóban gyorsnak tûnhet és mindemellett elég kicsi ahhoz, hogy pont sose találjuk meg amatõr eszközökkel.
#9
Én meg azon agyalok, hogy a 150 millió kmre lévõ napot puszta szememmel is látom, míg a pár ezer kmre levõ ISS ûrállomást szemüveggel sem 😊
#8
Arra gondoltam, hogy 100 fényéves körzetben csak van olyan bolygó, amit éppen megvilágít annak napja és tudjuk fényképezni...
#7
De oda nem is kell, mert van elég fénye bõven egy fotóhoz.
amúgy biztos olyasmi a válasz hogy távoli galaxisokat marha hosszú expozíciós idõvel tudunk fényképezni, míg egy mozgó bolygót (akár olyan távol is) nem
hasonló kérdésem van évek óta, a naprendszer bolygóiról ilyen alapon miért nincs tíz csilliárd gigapixeles képünk?
amit a curiosity fényképezget, simán tudnánk egy mûholdról...
amit a curiosity fényképezget, simán tudnánk egy mûholdról...