104
-
Lollerka #24 ugye tudod h a feny sebessege 299 792 458 m / s ami ennyi km/h 1.07925285 × 109 km/h, de termeszetesen nagy tudomanyos hattereddel egymagad eldontotted h az osszes fizikus egy hulye mer nem gondoltak a terre meg a mezokre amikor a feny sebesseget eldontottek... persze, igazad lehet, lehet h csak egy piciny reszet ismerik, de amit leirtal, en annyit tudtam meg, h te meg egy kisebb reszet ismered, es azt is elegge hibasan -
figyu #23 Bocs az előző link nem elég, abból nem látszik az iránya, úgy nehéz megtalálni.
De a NASA-ra lehet számítani:
http://spaceflight.nasa.gov/realdata/sightings/cities/view.cgi?country=Hungary®ion=None&city=Budapest -
WoodrowWilson #22 Nem olvastad végig a kettes számú mondatot: "... sötét anyag problémáját, ami több mint 80 százalékát teszi ki az univerzum tömegének, vagyis annak a résznek, ami nem energia."
Tehát van az össz tömeg-energia, amiben minden benne van, ennek kb 72%-a a sötét energia, 23%-a sötét anyag, a maradék a megfigyelhető anyag. Na most ennek az egésznek vesszük egy részhalmazát, az anyagot, ami nem energia (tehát a 23+4,6%). Ebből a részhalmazból kb. 83% a sötét anyag. -
figyu #21 Én már láttam az ISS-t. Szemüveg nélkül, csak tudni kell hol van:
http://iss.astroviewer.net/observation.php
Egyszerű repülőnek látszik :0 -
razsasc #20 Tudományos humbung az egész! Jó ürügy arra, hogy az aranyborjút megfejjék!!!
Általában minnél sűrűbb az anyag( egyesek szerint űr Ha..Ha ..Ha)annál nagyobb a fénytörése. A fénytörés egy olyan mutatószám, ami arra jellemző, hogy a fény mennyivel halad lassabban az "eredeti" sebességénél. Mivel az univerzum folyamatosan tágul, a törésmutató is ennek megfelelően változik. A vöröseltolódás is csak az ÓZ csodája, mert ameddig a fény sebességét nem ismerjük, addig nem is nyilatkozhatunk róla.- Asszongyák az Ókosok, hogy vaacumba 300e.km/ó!!!- De a vaacum "légüres" teret jelent!!!! Azaz nem lehet benne semmi anyag! Az anyag pedig lehet TÉR éa Mező is. Ez azt jelenti, hogyha gravitációtól, anyagi és energia sugárzásoktól is mentes teret tudnak létrehozni, akkor beszélhetünk vaacumról!
Jelenleg azt már tudjuk, hogy az ismert hatások közül a gravitáció képes akár meg is állítani a fényt, de a neutrínók stb. hatásait nem - mert őket sem - ismerjük!
Márpedig ha egy folyamat pici részét ismerjük csak, akkor könnyű manipulálni a nézőket. Ebből élnek a bűvészek is, nem is rosszul.
Hinni könnyebb, mint gondolkodni! -
fityisztma #19 Valahogyan nem áll össze a kép bennem:
Azt írja a cikk:
1/ "az úgynevezett sötét energiának tulajdonítják, ami több mint 70 százaléka a világegyetem tömeg-energiájának."
2./ "a hasonlóan rejtélyes sötét anyag problémáját, ami több mint 80 százalékát teszi ki az univerzum tömegének"
Miközben a wikipédia meg valahogyan mást ír.
A teljes cikkből kiragadva:
A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk. Az Univerzum tömegének csupán 4,6%-át alkotja a megfigyelhető anyag, 23% a sötét anyag aránya, és 72% a sötét energia.
A lényeg pedig a százalékokban van! Nem 70% és 80%, hanem 23% és 72%
-
Xerox10 #18 A baj, hogy az adott égitestről túl kevés fény verődik vissza, vagy túl kevés fényt bocsájt ki. A galaxisok hatalmasak és nagyon fényesek. Bár elvileg valamelyik közeli csillagról már csináltak elmosódott képet. -
Xerox10 #17 Megtalálod, ha van olyan teleszkópod amivel tudod trackelni. http://www.youtube.com/watch?v=1FYEOXQnMYU -
Xerox10 #16 Ezt már egyszer kivesézték. Távoli objektumok fényképezésére készítették és nem közelire. -
willcox #15 Siralmas (megint) ez a cikk. Feltételezések tömkelegét sorolja fel tényként beállítva. Nevetséges. -
#14
*vagy tg függvénnyel -
#13
gondolom egyszerű matekkal kiszámolható hogy milyen látószöggel látja ez a cucc azt a galaxist, ebbből meg a 20 fényévre lévő bolygó távolságából és méretéből kiszámolható aránypárral hogy mekkorának kéne látszódnia az adott eszközön -
#12
hát, régi izgalmas kérdés, hogy a Hubble-val vajon mért nincs egyetlen egy fotó sem a holdról...pedig 1-2m közelítés lenne vele lehetséges. de nagyon nem akarja az USA lefotózni a holdat ilyen közelről -
simika #11 Értem én csak arra próbáltam utalni, hogy attól hogy látunk 60m fényév távolságból egy 200000 fényév méretű világító galaxist, még nem tudunk látni 10000000x közelebb levő, de kb 10000000000000x kisebb nem világító bolygót -
Linkout #10 Ki tudja mennyi az a nagyítás, amivel már kielégítően lehet lesni a hold felszínét pl? Az ugye 300.000Km nem tudom a légkör mennyire zavar bele, de egy ISS vagy egy műhold ahhoz képest valóban gyorsnak tűnhet és mindemellett elég kicsi ahhoz, hogy pont sose találjuk meg amatőr eszközökkel. -
simika #9 Én meg azon agyalok, hogy a 150 millió kmre lévő napot puszta szememmel is látom, míg a pár ezer kmre levő ISS űrállomást szemüveggel sem :) -
Linkout #8 Arra gondoltam, hogy 100 fényéves körzetben csak van olyan bolygó, amit éppen megvilágít annak napja és tudjuk fényképezni... -
hkoDAVID #7 De oda nem is kell, mert van elég fénye bőven egy fotóhoz. -
gombabácsi #6 amúgy biztos olyasmi a válasz hogy távoli galaxisokat marha hosszú expozíciós idővel tudunk fényképezni, míg egy mozgó bolygót (akár olyan távol is) nem -
gombabácsi #5 hasonló kérdésem van évek óta, a naprendszer bolygóiról ilyen alapon miért nincs tíz csilliárd gigapixeles képünk?
amit a curiosity fényképezget, simán tudnánk egy műholdról... -
H3nG #4 Mint ez(elvileg 60 millió fényév)? nem bolygó de galaxis :) -
Linkout #3 Kérlek segítsetek egy dolgot értelmezni.
Ha 60 millió fényévre látjuk a galaxist. Miért nem megoldható, hogy egy 2-3-10-100 fényévre lévő napokról, esetleg bolygókról éles, szép képet kapjunk?
Amennyiben van ilyen elnézést a tudatlanságomért. -
H3nG #2 Ha más nem is, lesznek legalább full hds háttérképek kurva messzi dolgokról :) -
#1
"47 Tucanae globuláris csillaghalmazról" you mean gömbhalmaz well?