104
-
#1
"47 Tucanae globuláris csillaghalmazról" you mean gömbhalmaz well? -
H3nG #2 Ha más nem is, lesznek legalább full hds háttérképek kurva messzi dolgokról :) -
Linkout #3 Kérlek segítsetek egy dolgot értelmezni.
Ha 60 millió fényévre látjuk a galaxist. Miért nem megoldható, hogy egy 2-3-10-100 fényévre lévő napokról, esetleg bolygókról éles, szép képet kapjunk?
Amennyiben van ilyen elnézést a tudatlanságomért. -
H3nG #4 Mint ez(elvileg 60 millió fényév)? nem bolygó de galaxis :) -
gombabácsi #5 hasonló kérdésem van évek óta, a naprendszer bolygóiról ilyen alapon miért nincs tíz csilliárd gigapixeles képünk?
amit a curiosity fényképezget, simán tudnánk egy műholdról... -
gombabácsi #6 amúgy biztos olyasmi a válasz hogy távoli galaxisokat marha hosszú expozíciós idővel tudunk fényképezni, míg egy mozgó bolygót (akár olyan távol is) nem -
hkoDAVID #7 De oda nem is kell, mert van elég fénye bőven egy fotóhoz. -
Linkout #8 Arra gondoltam, hogy 100 fényéves körzetben csak van olyan bolygó, amit éppen megvilágít annak napja és tudjuk fényképezni... -
simika #9 Én meg azon agyalok, hogy a 150 millió kmre lévő napot puszta szememmel is látom, míg a pár ezer kmre levő ISS űrállomást szemüveggel sem :) -
Linkout #10 Ki tudja mennyi az a nagyítás, amivel már kielégítően lehet lesni a hold felszínét pl? Az ugye 300.000Km nem tudom a légkör mennyire zavar bele, de egy ISS vagy egy műhold ahhoz képest valóban gyorsnak tűnhet és mindemellett elég kicsi ahhoz, hogy pont sose találjuk meg amatőr eszközökkel. -
simika #11 Értem én csak arra próbáltam utalni, hogy attól hogy látunk 60m fényév távolságból egy 200000 fényév méretű világító galaxist, még nem tudunk látni 10000000x közelebb levő, de kb 10000000000000x kisebb nem világító bolygót -
#12
hát, régi izgalmas kérdés, hogy a Hubble-val vajon mért nincs egyetlen egy fotó sem a holdról...pedig 1-2m közelítés lenne vele lehetséges. de nagyon nem akarja az USA lefotózni a holdat ilyen közelről -
#13
gondolom egyszerű matekkal kiszámolható hogy milyen látószöggel látja ez a cucc azt a galaxist, ebbből meg a 20 fényévre lévő bolygó távolságából és méretéből kiszámolható aránypárral hogy mekkorának kéne látszódnia az adott eszközön -
#14
*vagy tg függvénnyel -
willcox #15 Siralmas (megint) ez a cikk. Feltételezések tömkelegét sorolja fel tényként beállítva. Nevetséges. -
Xerox10 #16 Ezt már egyszer kivesézték. Távoli objektumok fényképezésére készítették és nem közelire. -
Xerox10 #17 Megtalálod, ha van olyan teleszkópod amivel tudod trackelni. http://www.youtube.com/watch?v=1FYEOXQnMYU -
Xerox10 #18 A baj, hogy az adott égitestről túl kevés fény verődik vissza, vagy túl kevés fényt bocsájt ki. A galaxisok hatalmasak és nagyon fényesek. Bár elvileg valamelyik közeli csillagról már csináltak elmosódott képet. -
fityisztma #19 Valahogyan nem áll össze a kép bennem:
Azt írja a cikk:
1/ "az úgynevezett sötét energiának tulajdonítják, ami több mint 70 százaléka a világegyetem tömeg-energiájának."
2./ "a hasonlóan rejtélyes sötét anyag problémáját, ami több mint 80 százalékát teszi ki az univerzum tömegének"
Miközben a wikipédia meg valahogyan mást ír.
A teljes cikkből kiragadva:
A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk. Az Univerzum tömegének csupán 4,6%-át alkotja a megfigyelhető anyag, 23% a sötét anyag aránya, és 72% a sötét energia.
A lényeg pedig a százalékokban van! Nem 70% és 80%, hanem 23% és 72%
-
razsasc #20 Tudományos humbung az egész! Jó ürügy arra, hogy az aranyborjút megfejjék!!!
Általában minnél sűrűbb az anyag( egyesek szerint űr Ha..Ha ..Ha)annál nagyobb a fénytörése. A fénytörés egy olyan mutatószám, ami arra jellemző, hogy a fény mennyivel halad lassabban az "eredeti" sebességénél. Mivel az univerzum folyamatosan tágul, a törésmutató is ennek megfelelően változik. A vöröseltolódás is csak az ÓZ csodája, mert ameddig a fény sebességét nem ismerjük, addig nem is nyilatkozhatunk róla.- Asszongyák az Ókosok, hogy vaacumba 300e.km/ó!!!- De a vaacum "légüres" teret jelent!!!! Azaz nem lehet benne semmi anyag! Az anyag pedig lehet TÉR éa Mező is. Ez azt jelenti, hogyha gravitációtól, anyagi és energia sugárzásoktól is mentes teret tudnak létrehozni, akkor beszélhetünk vaacumról!
Jelenleg azt már tudjuk, hogy az ismert hatások közül a gravitáció képes akár meg is állítani a fényt, de a neutrínók stb. hatásait nem - mert őket sem - ismerjük!
Márpedig ha egy folyamat pici részét ismerjük csak, akkor könnyű manipulálni a nézőket. Ebből élnek a bűvészek is, nem is rosszul.
Hinni könnyebb, mint gondolkodni! -
figyu #21 Én már láttam az ISS-t. Szemüveg nélkül, csak tudni kell hol van:
http://iss.astroviewer.net/observation.php
Egyszerű repülőnek látszik :0 -
WoodrowWilson #22 Nem olvastad végig a kettes számú mondatot: "... sötét anyag problémáját, ami több mint 80 százalékát teszi ki az univerzum tömegének, vagyis annak a résznek, ami nem energia."
Tehát van az össz tömeg-energia, amiben minden benne van, ennek kb 72%-a a sötét energia, 23%-a sötét anyag, a maradék a megfigyelhető anyag. Na most ennek az egésznek vesszük egy részhalmazát, az anyagot, ami nem energia (tehát a 23+4,6%). Ebből a részhalmazból kb. 83% a sötét anyag. -
figyu #23 Bocs az előző link nem elég, abból nem látszik az iránya, úgy nehéz megtalálni.
De a NASA-ra lehet számítani:
http://spaceflight.nasa.gov/realdata/sightings/cities/view.cgi?country=Hungary®ion=None&city=Budapest -
Lollerka #24 ugye tudod h a feny sebessege 299 792 458 m / s ami ennyi km/h 1.07925285 × 109 km/h, de termeszetesen nagy tudomanyos hattereddel egymagad eldontotted h az osszes fizikus egy hulye mer nem gondoltak a terre meg a mezokre amikor a feny sebesseget eldontottek... persze, igazad lehet, lehet h csak egy piciny reszet ismerik, de amit leirtal, en annyit tudtam meg, h te meg egy kisebb reszet ismered, es azt is elegge hibasan -
#25
"A távolabbi objektumok nagyobb sebességgel távolodnak tőlünk és egymástól, mint a közelebbi objektumok,"
Ezt sajnos nem értem, mert nem vagyok szakértő. Amikor megtörtént a Nagy Bumm akkor elviekben minden egyenlően távolodott "egymás mellől"? Laikusként az kérdezem, hogy az a 60 M fényévnyi galaxis nem lehet hogy "jelen pillanatban" már inkább közeledik, csak ugye nem látjuk hisz azt csak évmilliók után tudjuk észlelni? Ezzel csak azt akarom mondani hogy minél " messzebb nézünk" annál régebbi adatot tapasztalunk ki és ami meg közelebb van az frissebb és lassuló tágulás csak azért látszódik gyorsulónak, mert a két adat nem egy adott időpontra mutat?
-
mizar1 #26 "A távolabbi objektumok nagyobb sebességgel távolodnak tőlünk és egymástól, mint a közelebbi objektumok..."
-S mivel a távoli esemény egyben a múlt is, ezért lassul a tágulás és nem gyorsul. -
#27
Attól, hogy egy 3-4 fényév nagyságú galaxist le tudunk fényképezni 60-100 fényév távolságból mondjuk SVGA felbontásban még nem tudunk normális éles képet létrehozni a naprendszer bolygóiról sem, nemhogy távoli naprendszerek bolygóiról. Néhány nagyságrenddel magasabb felbontásra lenne szükségünk. A galaxis ilyen távolságból kis "forgószélnek" tűnik, pedig 2 csillaga között is iszonyú távolságok vannak, a legnagyobb galaxisok akár 400 millió fényév méretűek is lehetnek. -
defiant9 #28 Azért elég furcsa lenne ha a Nobel díjat egy olyan kutatásra/következtetésre adták volna ki ami ilyen triviális hibát tartalmaz. Egyébként épp azt mérték ki hogy a téridőben közelebbi dolgok távolodásához nagyobb tágulási faktor tartozik, tehát a tágulás üteme gyorsul. -
#29
ha jól tudom pont azt állapították meg nemrég hogy meglepő módon a tágulás gyorsul, nem pedig az "elvárt" módon lassul -
mizar1 #30 "a legnagyobb galaxisok akár 400 millió fényév méretűek is lehetnek."
-Kissé soknak tűnik.
A galaxisok zöme 100-200 ezer fényév átmérőjű.
Akadnak persze nagyobbak.
A "Cygnus A" olyan 600 ezer fényév átmérőjű.
Az "AC 236" rádióforrás kb. 18 millió fényév átmérőjű. Kérdés, hogy ez galaxis e, vagy inkább egy óriási gerjesztett gázfelhő? -
mizar1 #31 Valaki ezt leírta, de nem sikerült olyan és annyi adatot találnom sehol, hogy egyértelműen lehessen látni. Nagyon nagy az adatok szórása és ráadásul kevés az adat. Itt van pl. egy:
astro.elte.hu/icsip/kozmologia/precizios_kozm/korabbi_meresek.html
illetve:
astro.elte.hu/icsip/kozmologia/precizios_kozm/jelenlegi_meresek.html -
#32
végeztem egy kis számítást már csak kíváncsiságból..
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
H1 - naagy galaxis mérete
h1 - naagy galaxis mérete az eszközünk kijelzőjén
T1 - naagy galaxis távolsága az eszköztől
H2 - bolygó mérete
h2 - bolygó mérete az eszközünk kijelzőjén
T2 - bolygó távolsága az eszköztől
akkor egyszerű aránypárokkal ez a képlet jön ki:
h2=(h1*T1*H2)/(H1*T2)
adatokkal:
1 fényév= 9,46053E+15m
H1=200.000 fényév=1,89211E+21m
h1= 1m (mondjuk)
t1=60.000.000 fényév=5,67632E+23m
H2=143.000.000m (egy Jupiter méretű bolygónál)
t2=20 fényév=1,89211E+17m (ezt az adatot a neten találtam a legközelebbi naprendszeren kívüli bolygóra)
ebből pedig nekem kijön:
h2=2,26732E-07m = 0,000226732mm
vagyis ha egy ilyen méretű galaxist jó esetben mondjuk 1m-esnek is látnánk, egy jóval közelebbi, naprendszeren kívüli bolygó elvileg észlelhetetlen ezzel az eszközzel
-
#33
és ha jól számolom, akkor ugyanezen adatokat alapul véve, a Hold esetében így egy 1km méretű terület/tárgy is csak ~1mm-es lenne -
#34
és már csak a játék kedvéért, a teljes Hold kb 3m-esnek látszódna egy ilyen kijelzőn ugyanezen adatok alapján :) -
ugh #35 Javits ki. De ha jol tudom a feny sebessege az 300 000 km/sec.
Es nem km/h. -
torreadorz #36 A túl sok fény is gond. Ugyanis beég a kép, tehát nagyon rövid expoziciós idő kell, viszont feltételezem a Hubble kameráit alapvetően hosszú expoziciós képekhez tervezték (lévén galaxisokhoz meg több órás, több napos expoziciós idő kell). -
nextman #37 Egy naiv kerdest szeretnek feltenni:)
Ha a szamitasaink es a modelljeink azt mutatjak, hogy minden amit csak meg tudunk figyelni, az csak 5%-a a vilagunknak, es kell meg 95% valamilyen mas trutyi, hogy a szamitasok es modellek mukodjenek, akkor nem lehet, hogy hibaztunk, es ezek a szamitasok es modellek fabatkat sem ernek?
-
mizar1 #38 De lehet, bár biztosan többet érnek a fabatkánál.
Az anyag megnyilvánulási formáinak csak egy részét tudjuk tanulmányozni és leírni.
Például a húrok (ha léteznek) és a neutrino között van még vagy tíz nagyságrend és fogalmunk sincs arról, hogy ott az anyag milyen formákat vesz föl.
A végeredményt látjuk, a szubatomi részecskéktől fölfelé. -
defiant9 #39 Szvsz. azért kellett a sötét anyagot/energiát hozzáadni az univerzumhoz hogy egy működő modell jöjjön létre relatíve nagy méretnél/időtávban is, más hatásuk valszeg. nincs is, csak kontrollálják a felfúvódást.
![]()
-
messen #40 Itt valaki kurvára elszámolta magát, és ez kerül most egy rakás pénzbe....
