Tíz katonai repülőgép, ami soha nem állt szolgálatba
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#54
Na akkor szép sorjában:
- V1: egy propeller forgott a seggén, ha elégszer körbefordult megállt, és a cucc lepottyant. nem volt ördöngõs. A legtöbb propelleres gép simán otthagyta. Bevett taktika volt, hogy mellé mentek és a gép szárnyával adtak egy pácsit a V1 szárnyára, az kibillent és lepottyant. V2 ellenben olykor átlépte a hangsebességet. Tény: értelmesebb lett volna katonai célpontok ellen bevetni õket.
- A szövetségesek is bevetettek sugárhajtású gépeket a 2. vh-ban. Csak akkor már nem nagyon volt mi ellen menniük. A németekét kb csak mázliból tudták lelõni a propelleresek. Iszonyat gyorsak voltak akkoriban, csak a kormányozhatósággal volt problem. De mint mondtam mire jöttek a szövetséges jetek addigra kb nem volt német légierõ.
- "43-ban volt a csúcson a német birodalom. Utána folyamatosan hátráltak.
Próbálj meg úgy fejlesztgetni, hogy közben szétlövik a házat a fejed felett.
Mellesleg megtették, lásd Tigris II, Jagdtiger ésatöbbi. Tankok terén még akkor is fölötte voltak mindenkinek. A probléma hogy a hátország romokban hevert. Amiknál nem, ott béke volt. Könnyû nagy pofával lenni, ha a hátad mögött egy kiapadhatatlan ember és ipari forrás van. Oroszok detto, voltak szupertankjaik, de fõleg az iszonyatos mennyiségü emberáradat (sokan vannak mint az oroszok) és sorozat gyárottt közepes tankok miatt voltak elõnyben. Arról nem is szólva hogy Tigris tankot csak az angolok Sherman firefly típusu lánctalpasa tudta csak szétlõni szembõl, a többinek nem sok esélye volt. Láthatod, a bevetett techológiában a németek a háború végéig az élen voltak. Más kérdés hogy nem tudtak hadrendbe állítani 3000 Jagdtigert pl hanem csak 80 at. Ez már szimplán az iparról szólt. Ha usákia nem lép hadba, bõven esélyes lett volna leverni a ruszkikat.
Hitler nem volt alapjában rossz stratéga. Csak elbaszta.
- V1: egy propeller forgott a seggén, ha elégszer körbefordult megállt, és a cucc lepottyant. nem volt ördöngõs. A legtöbb propelleres gép simán otthagyta. Bevett taktika volt, hogy mellé mentek és a gép szárnyával adtak egy pácsit a V1 szárnyára, az kibillent és lepottyant. V2 ellenben olykor átlépte a hangsebességet. Tény: értelmesebb lett volna katonai célpontok ellen bevetni õket.
- A szövetségesek is bevetettek sugárhajtású gépeket a 2. vh-ban. Csak akkor már nem nagyon volt mi ellen menniük. A németekét kb csak mázliból tudták lelõni a propelleresek. Iszonyat gyorsak voltak akkoriban, csak a kormányozhatósággal volt problem. De mint mondtam mire jöttek a szövetséges jetek addigra kb nem volt német légierõ.
- "43-ban volt a csúcson a német birodalom. Utána folyamatosan hátráltak.
Próbálj meg úgy fejlesztgetni, hogy közben szétlövik a házat a fejed felett.
Mellesleg megtették, lásd Tigris II, Jagdtiger ésatöbbi. Tankok terén még akkor is fölötte voltak mindenkinek. A probléma hogy a hátország romokban hevert. Amiknál nem, ott béke volt. Könnyû nagy pofával lenni, ha a hátad mögött egy kiapadhatatlan ember és ipari forrás van. Oroszok detto, voltak szupertankjaik, de fõleg az iszonyatos mennyiségü emberáradat (sokan vannak mint az oroszok) és sorozat gyárottt közepes tankok miatt voltak elõnyben. Arról nem is szólva hogy Tigris tankot csak az angolok Sherman firefly típusu lánctalpasa tudta csak szétlõni szembõl, a többinek nem sok esélye volt. Láthatod, a bevetett techológiában a németek a háború végéig az élen voltak. Más kérdés hogy nem tudtak hadrendbe állítani 3000 Jagdtigert pl hanem csak 80 at. Ez már szimplán az iparról szólt. Ha usákia nem lép hadba, bõven esélyes lett volna leverni a ruszkikat.
Hitler nem volt alapjában rossz stratéga. Csak elbaszta.
#53
Neked nem ad igazat, csak max ugyan azt írja. Más forrás meg azt amit én (pl: link, és akkor most mi legyen, lemennyünk a térre, lejáccuk?
<#papakacsint>
Szerintem meg megint vegyél vissza lécci kicsinyt az arczból, mert jön az egyébveszély, értem? Én szóltam!
<#ravasz1>
<#papakacsint>
Szerintem meg megint vegyél vissza lécci kicsinyt az arczból, mert jön az egyébveszély, értem? Én szóltam!
<#ravasz1>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#52
A forrás éppenhogy nekem ad igazat. A program cost azt szerinted mi? Köze nincs ahhoz, hogy "kifejlesztése". Ebben benne vagy a gyártósor felállításától kezdve minden az összes gép legyártásáig.
Szerintem, ha majd az alap fogalmakkal tisztában leszel, majd akkor próbálkozz...
Szerintem, ha majd az alap fogalmakkal tisztában leszel, majd akkor próbálkozz...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51
Hát éntõlem vitatkozhatunk, de elég sok forrás írja. Persze ettõl még nem biztos hogy igaz.
Gúgláj a barátod!
<#papakacsint>
Gúgláj a barátod!
<#papakacsint>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#50
Atomfegyverbol ketfele van. A taktikai valtozat elsosorban katonai celpontok ellen keszul, tehat a celja a harcolo alakulatok megsemmisitese. A strategiai elsosorban a termelesi kapacitas ellen van, tehat a celja a civil infrastrktura megsemmisitese. Ebbe beletartoznak a termelo kapacitasok es a lakossag.
Az utobbi fenyegetest egyebkent csak a szovjetek vettek komolyan, ugyanis csak ok halmoztak fel annyi tartalekot, hogy a civil lakossag megsemmisulese eseten is tovabb tudjanak harcolni. A tobbiek erre azt modtak, hogy akkor mar nincs ertelme ezert nem is koltottek erre.
Az atomfegyvereknek egyebkent elsosorban elrettento erejuk van, egeszen addig amig mindket fel tul akarja elni a haborut. Amennyiben az egyik felnel a teljes es kolcsonos megsemmisules is megfelelo kimenet, ugy nagy baj van. A muzulman terroristak egy resze ilyen ellenfel, tehat addig jo amig nincs atomjuk.
Az utobbi fenyegetest egyebkent csak a szovjetek vettek komolyan, ugyanis csak ok halmoztak fel annyi tartalekot, hogy a civil lakossag megsemmisulese eseten is tovabb tudjanak harcolni. A tobbiek erre azt modtak, hogy akkor mar nincs ertelme ezert nem is koltottek erre.
Az atomfegyvereknek egyebkent elsosorban elrettento erejuk van, egeszen addig amig mindket fel tul akarja elni a haborut. Amennyiben az egyik felnel a teljes es kolcsonos megsemmisules is megfelelo kimenet, ugy nagy baj van. A muzulman terroristak egy resze ilyen ellenfel, tehat addig jo amig nincs atomjuk.
#49
A teljes B-29 program igen, az lehetett 3 milliárd, mert gyártás is benne van.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48
Ne vicceljünk már. A B-29-nél sokkal komolyabb gépeket kifejlesztettek 3 milliárdból úgy, hogy a dollár akkor kevesebb ért. Az F-111B kb. ennyibõl készült, csak a Navy-nak nem kellett. Az F-111B technológiája fényévekre van a B-29-tõl.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#47
A Greenpeace szerint a légköri nukleáris fegyvertesztek összesen mintegy 438 megatonnányi hatóerõvel bírtak.
http://archive.greenpeace.org/comms/nukes/ctbt/read9.html
http://archive.greenpeace.org/comms/nukes/ctbt/read9.html
#46
Ja kb ezt mondom én is.
Azt hogy mik voltak a valós célpontok, azt majd 200 év múlva a Hisztoricsenölön megnézzük. Ha jórészt városok elleni terrorfegyvereknek használták volna az atomot, akkor azért kell titkolni a célpontok listáját. Ha pedig valós katonai célpontok vannak rajta inkább, akkor meg azért, pl nehogy eltelepüljenek, illetve az ellenség nehogy kisilabizálhassa, hogy milyen felderítési módszerekkel dolgozunk, milyen eljárások biztosítanak hatásos rejtettséget, és melyek nem, mennyire volt hatásos a dezinformációs tevékenységük stb.
Azt hogy mik voltak a valós célpontok, azt majd 200 év múlva a Hisztoricsenölön megnézzük. Ha jórészt városok elleni terrorfegyvereknek használták volna az atomot, akkor azért kell titkolni a célpontok listáját. Ha pedig valós katonai célpontok vannak rajta inkább, akkor meg azért, pl nehogy eltelepüljenek, illetve az ellenség nehogy kisilabizálhassa, hogy milyen felderítési módszerekkel dolgozunk, milyen eljárások biztosítanak hatásos rejtettséget, és melyek nem, mennyire volt hatásos a dezinformációs tevékenységük stb.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#45
De, mert kb 600 robbantást csinált a Szu + USA 1963-ig, a kínaiak + franciák nem írták alá ezt a korlátozást õk kb 250 robbantást csináltak együtt. Tehát a robbantások fele/harmada légi/felszíni lehetett. Ami így sem kevés. A háborúban a bevetett fegyverek nagyságának aránya is hasonló lett volna, hiszen taktikai szinttõl is ezt tervezték alkalmazni (lövegekben atomlõszer, harcászati csapásmérõ gépek fegyverzetévé tették). Aztán a kísérleti robbantásokhoz hasonlóan a bevetett fegyverek jórésze "kevésbé lakott" területre esett volna, hiszen az alapvetõ harcászati fogás volt, a csapatok széttelepítése. A városban, laktanyákban 1 nagyobb bombával el lehetett volna ugyan intézni több alakulatot, de gyakorlatilag 1-2 órán belül a VSZ képes volt valamennyi alakulatát eltakarítani a nagyvárosokból, és más körletekbe széttelepíteni, ahogy gondolom akkor a NATO-nál is ilyen utasítások voltak érvényben. A széttelepített alegységek elpusztítására pedig kisebb, de több atomfegyver bevetése a célszerûbb.
Nézz utána, a B-29-re márpedig 3 Mrd-t költöttek, rossz nyelvek szerint ez úgy értendõ, hogy még az elsõ gép fel sem szállt, de számoljuk bele a legyártott példányokat is pár milliós darabáron. A Manhattan projekt ennél kevesebbe került.
Nézz utána, a B-29-re márpedig 3 Mrd-t költöttek, rossz nyelvek szerint ez úgy értendõ, hogy még az elsõ gép fel sem szállt, de számoljuk bele a legyártott példányokat is pár milliós darabáron. A Manhattan projekt ennél kevesebbe került.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#44
Belga-Kongóból az amerikaiak vásároltak. Tulajdonképp az ellenségtõl vették, kb. a rézérc világpiaci árának kétszereséért.
A németeknek volt elég uránjuk a kísérletekhez, és további tartalékokkal is rendelkeztek a Cseh Kormányzóságban föld alatt, illetve Dél-Norvégiában is. Nem ezen múlott.
A németeknek volt elég uránjuk a kísérletekhez, és további tartalékokkal is rendelkeztek a Cseh Kormányzóságban föld alatt, illetve Dél-Norvégiában is. Nem ezen múlott.
#43
Na kezdjük.
Japánt az amerikai túlerõ kényszerítette térdre. Miután az oroszok szûk két hónap alatt elfoglalták Mandzsúriát és Koreát, az amerikaiak megijedtek, hogy részt fognak venni a szigetek megszállásában is. Ráadásul az Okinava megszállása közben elszenvedett veszteségek meggyõzték az amerikai hadvezetést, hogy komoly veszteségekkel kell számolniuk az anyaország elleni hadmûveletekben. ( Egy ott szolgált tengerészgyalogos szavaival: „…nekem nem kell félnem, hogyha valaha is pokolra kerülök, mert én már jártam ott.” )
A két lebombázott japán város árán gyorsan megúszták a háború befejezését, mindkét oldalon. Az okinavai ostrom ugyanis japán oldalon is hatalmas veszteségekkel járt.
A japán hadvezetés szerint mintegy fél évig tudtak volna kitartani még, azaz 46 elején mindenképp vége lett volna a harcnak, viszont milliós nagyságrendben kellett volna számolni a "civil" veszteséget is.
A németek jóval kisebb pénzbõl gazdálkodtak, és a vezetõség hozzáállása miatt a kutatás is vontatottabb volt. Még rendesen mûködõ reaktoruk sem volt. Az amerikaiak megállapítása szerint körülbelül ott tartottak, ahol õk 42-ben, azaz bebizonyították az atombomba elvi lehetõségét. Bomba készítésére esélyük sem volt, hiányoztak az elemi feltételek. Szerencsére.
Ami a robbantgatásokat illeti, túl sok volt. Viszont, szerencsére, a kísérleti terepek többnyire a lakott területektõl messzire estek, és a túlnyomó többségük földalatti volt. Ha viszont egy bomba-egy város alapon számolunk, akkor nem sok minden maradt volna a civilizációból.
Egészen másképp írnánk a történelmet, ha némelyik elmebeteg terveit végrehajtották volna. Ha lenne mivel írni.
Japánt az amerikai túlerõ kényszerítette térdre. Miután az oroszok szûk két hónap alatt elfoglalták Mandzsúriát és Koreát, az amerikaiak megijedtek, hogy részt fognak venni a szigetek megszállásában is. Ráadásul az Okinava megszállása közben elszenvedett veszteségek meggyõzték az amerikai hadvezetést, hogy komoly veszteségekkel kell számolniuk az anyaország elleni hadmûveletekben. ( Egy ott szolgált tengerészgyalogos szavaival: „…nekem nem kell félnem, hogyha valaha is pokolra kerülök, mert én már jártam ott.” )
A két lebombázott japán város árán gyorsan megúszták a háború befejezését, mindkét oldalon. Az okinavai ostrom ugyanis japán oldalon is hatalmas veszteségekkel járt.
A japán hadvezetés szerint mintegy fél évig tudtak volna kitartani még, azaz 46 elején mindenképp vége lett volna a harcnak, viszont milliós nagyságrendben kellett volna számolni a "civil" veszteséget is.
A németek jóval kisebb pénzbõl gazdálkodtak, és a vezetõség hozzáállása miatt a kutatás is vontatottabb volt. Még rendesen mûködõ reaktoruk sem volt. Az amerikaiak megállapítása szerint körülbelül ott tartottak, ahol õk 42-ben, azaz bebizonyították az atombomba elvi lehetõségét. Bomba készítésére esélyük sem volt, hiányoztak az elemi feltételek. Szerencsére.
Ami a robbantgatásokat illeti, túl sok volt. Viszont, szerencsére, a kísérleti terepek többnyire a lakott területektõl messzire estek, és a túlnyomó többségük földalatti volt. Ha viszont egy bomba-egy város alapon számolunk, akkor nem sok minden maradt volna a civilizációból.
Egészen másképp írnánk a történelmet, ha némelyik elmebeteg terveit végrehajtották volna. Ha lenne mivel írni.
#42
Akkor máshogy fogalmazok. A szükségs mennyiség hiányzott. Nem tudom, hogy hányezer tonna uránércet vásároltak fel sutyiban belga kongból.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#41
Kizárólag azért végezték a kísérleti robbantásokat a föld alatt, mert az http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_atomcsendegyezm%C3%A9ny csak a földalatti robbantásokat engedélyezi. Azt is csak azért, mert egy robbanóeszköz végsõ ellenõrzése mindenképp egy robbantás. A földalatti robbantás szennyezi a legkevésbé a környezetet.
#40
Ez téves. Jáchimov(Csehország) környékén már régen bányásztak uránszurokércet, a Curie házaspár is innen szerezte be a kísérleteihez szükséges mennyiséget. Ebbõl az ércbõl állították elõ elõször aztán a rádiumot.
#39
A japán rész sem igen. Októberre további 2 vagy 3 db bomba készült volna el, ha szükség lett volna rá. Nem lett.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#38
Nem, mert a robbantások igen nagy %-a földatti, vagy vízalatti volt és a hatóerõ ritkán haladta meg a 1-20 kt tartmányt. A Cár Bomba és Ivy Mike szerû gigamega kísérleteket egy kézen meg lehet számolni.
A B-29 bombázó fejlesztése biztosan nem került annyiba, max. a teljes program. Akkor áron majdnem 900 ezer dollárba került, míg egy utolsó szériás B-17 alig 250 ezerbe. A Manattan terv teljes költségvetése 2-3 millárd táján volt.
A B-29 bombázó fejlesztése biztosan nem került annyiba, max. a teljes program. Akkor áron majdnem 900 ezer dollárba került, míg egy utolsó szériás B-17 alig 250 ezerbe. A Manattan terv teljes költségvetése 2-3 millárd táján volt.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#37
A német erõforrásokkal akkor sem lett volna bomba, ha minden támogatást megadnak. Ott kezdõdik, hogy uránjuk sem volt...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#36
A kisérleti robbantások egy nagy részét, nemtom mekkorát, nem a föld és víz alatt végezték?
A rákos megbetegedések nem emelkedtek?
A rákos megbetegedések nem emelkedtek?
往前看同志
#35
A B-29-es bombázó kifejlesztése többe került, mint az atombombáé. Persze lehet, hogy ebben már benne volt, hogy az amcsi cégeknek vastagon fogott a ceruzájuk.
A sok szétaprózott fejlesztés helyett, a németek valszeg ki tudták volna fejleszteni az atomot. Azonban a közhiedelemmel ellentétben nem az atom kényszerítette térdre Japánt sem. Az amcsiknak sem volt több bombájuk, miután a két városra ledobták, szal ha a japánok még sem adják meg magukat, akkor az amcsik bajban vannak. Atom ide vagy oda.
Itt van egy jó kis video:
Valamint ez
azt mutatja, hogy az amcsiknak is kb az 50-es évek második felére volt annyi atomrobbanófejük, amivel önmagában, egy nukleáris jellegû háborút el lehetett volna egyáltalán kezdeni. Az oroszok jó 10 évvel késõbb érték el ezt a szintet és 1975 érték csak utol az amcsikat.
1. A németek tehát akár ki tudtak volna atomfegyvert fejleszteni.
2. Ezzel azonban nem döntötték volna saját javukra el a háborút.
3. A legdúrvább viszont az a tény, hogy a hidegháború alatt több mint 2000 robbantást végeztek, igaz idõben elhúzódva. Ez a mennyiség viszont kb. megfelel egy közepes intenzitású, kevésbé korlátozott atomháborúnak!
És emberek itt vagyunk, élünk. Tehát az atom sokkal kevésbé az a mumus, mint amit az emberek fejében elültettek, mégha ezeket a bombákat jórészt kevésbé lakott helyeken robbantgatták is, de pl a sugárzás nem baxsszta szét a bolygót, meg nincs nukleáris tél, meg ilyenek.
Azonban addig jó, amíg ezt csak mi tudjuk és a politikusaink továbbra is sztereotípiákban gondolkodnak az atomról.
<#papakacsint>
A sok szétaprózott fejlesztés helyett, a németek valszeg ki tudták volna fejleszteni az atomot. Azonban a közhiedelemmel ellentétben nem az atom kényszerítette térdre Japánt sem. Az amcsiknak sem volt több bombájuk, miután a két városra ledobták, szal ha a japánok még sem adják meg magukat, akkor az amcsik bajban vannak. Atom ide vagy oda.
Itt van egy jó kis video:
Valamint ez
azt mutatja, hogy az amcsiknak is kb az 50-es évek második felére volt annyi atomrobbanófejük, amivel önmagában, egy nukleáris jellegû háborút el lehetett volna egyáltalán kezdeni. Az oroszok jó 10 évvel késõbb érték el ezt a szintet és 1975 érték csak utol az amcsikat.
1. A németek tehát akár ki tudtak volna atomfegyvert fejleszteni.
2. Ezzel azonban nem döntötték volna saját javukra el a háborút.
3. A legdúrvább viszont az a tény, hogy a hidegháború alatt több mint 2000 robbantást végeztek, igaz idõben elhúzódva. Ez a mennyiség viszont kb. megfelel egy közepes intenzitású, kevésbé korlátozott atomháborúnak!
És emberek itt vagyunk, élünk. Tehát az atom sokkal kevésbé az a mumus, mint amit az emberek fejében elültettek, mégha ezeket a bombákat jórészt kevésbé lakott helyeken robbantgatták is, de pl a sugárzás nem baxsszta szét a bolygót, meg nincs nukleáris tél, meg ilyenek.
Azonban addig jó, amíg ezt csak mi tudjuk és a politikusaink továbbra is sztereotípiákban gondolkodnak az atomról.
<#papakacsint>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#34
A V-1 sugárhajtású volt, és Gloster Meteort ezek ellen vetették be, úgyhogy ez stimmel. Bár a V-1-ben nem volt pilóta, azaz igazi légi harcról nem beszélhetünk.
Két Meteorokkal felszerelt RAF század a Szövetséges 2. Harcászati Légi Hadsereg keretében repült a háború utolsó heteiben az európai kontinens felett, de arról nincs feljegyzés, hogy Meteorral közelharcba kerültek volna valaha is a német sugárhajtású vadászgéppel, a Me 262-essel, vagy valamelyik másik német típussal. A sugárhajtású gépekkel vívott közelharcra még várni kellett, erre csak a koreai háború alatt került sor.
Két Meteorokkal felszerelt RAF század a Szövetséges 2. Harcászati Légi Hadsereg keretében repült a háború utolsó heteiben az európai kontinens felett, de arról nincs feljegyzés, hogy Meteorral közelharcba kerültek volna valaha is a német sugárhajtású vadászgéppel, a Me 262-essel, vagy valamelyik másik német típussal. A sugárhajtású gépekkel vívott közelharcra még várni kellett, erre csak a koreai háború alatt került sor.
Ilyenek ezek az ismeret-erjesztõ csatornák.
Az egyik ismeretterjesztõ csatornán hangzott el az információ, hogy volt légi harc sugárhajtású gépek között.
#31
Az angolok Gloster Meteor gépüket elsõsorban a V-1 ellen vetették be. A szárazföld fölé elsõsorban hagyományos gépeket küldtek, a Meteornak ehhez túl kicsi volt a hatótávolsága.
Az amerikaiak is kísérleteztek sugárhajtómûves gépekkel, de nem vetették be a háborúban. A dugattyús gépeik létszámban jóval felülmúlták a németekét.
Az oroszok a hagyományos dugattyús motorral szerelt gépeiket bõvítették ki egy a fõtengelyre szerelt centrifugálkompresszorral, aminek a kiömlõnyílásába plusz üzemanyagot fecskendeztek. Ez további meghajtóteljesítményt jelentett, de zabálta az üzemanyagot. A kísérleteket a hadbalépés elõtt végezték, de a német támadás miatt felhagytak vele. Normál sugárhajtómûvük nem volt, azt csak a németektõl zsákmányoltak a háború végén.
A sugárhajtással csak a gyõzelem után kezdtek foglalkozni, de akkor kiemelt fontossággal.(Sztálin eredményeket akart, és azonnalira!)
Az amerikaiak is kísérleteztek sugárhajtómûves gépekkel, de nem vetették be a háborúban. A dugattyús gépeik létszámban jóval felülmúlták a németekét.
Az oroszok a hagyományos dugattyús motorral szerelt gépeiket bõvítették ki egy a fõtengelyre szerelt centrifugálkompresszorral, aminek a kiömlõnyílásába plusz üzemanyagot fecskendeztek. Ez további meghajtóteljesítményt jelentett, de zabálta az üzemanyagot. A kísérleteket a hadbalépés elõtt végezték, de a német támadás miatt felhagytak vele. Normál sugárhajtómûvük nem volt, azt csak a németektõl zsákmányoltak a háború végén.
A sugárhajtással csak a gyõzelem után kezdtek foglalkozni, de akkor kiemelt fontossággal.(Sztálin eredményeket akart, és azonnalira!)
#30
A nukleáris meghajtású bombázógépekrõl már volt itt szó. Az amerikaiak jutottak a legtovább, õk hagyományos repülõgépbe épített nukleáris reaktorral kísérleteztek is. Eszerint a koncepció szerint a reaktor energiájával meghajtott elektromos motorokkal repült volna a gép.
A közvetlen nukleáris meghajtás tudtommal nem repült, szerencsére. Pokolian elszennyezte volna a bolygót.
A közvetlen nukleáris meghajtás tudtommal nem repült, szerencsére. Pokolian elszennyezte volna a bolygót.
Nem csak a németeknek volt sugárhajtású gépe a háború végén. Volt olyan légi ütközet, ahol sugárhajtásúak csaptak össze.
Heisenberg volt és nem félrevezette a hadvezetést, hanem elszámolta magát, egy elemi hibával és 13 tonna urániumban adta meg a bombához szükséges hasadóanyagot. Mivel õ volt a legnagyobb tudós, senki nem is foglalkozott atomfegyver kísérletekkel a németeknél.
#27
Nem. A német államnak nem voltak meg a megfelelõ nagyságú erõforrásai. Az amerikaiaknak nagyon sokba volt az elsõ három atombomba mind anyagiakban, mint pedig emberi munkában. Az uránizotóp-szeparációhoz például jóval több elektromos áramot használtak el, mint amennyi egész Japán össztermelése volt ekkor.
Arról nem is beszélve, hogy Németországban nem is lett volna megfelelõ kísérleti terep a robbantáshoz. Persze robbanthattak volna a Kelet-Európai Síkságon, de azt mi sem köszöntük volna meg. Igaz, Hitlert nem is érdekelte a magyarok jóléte.
Arról nem is beszélve, hogy Németországban nem is lett volna megfelelõ kísérleti terep a robbantáshoz. Persze robbanthattak volna a Kelet-Európai Síkságon, de azt mi sem köszöntük volna meg. Igaz, Hitlert nem is érdekelte a magyarok jóléte.
#26
Amugy kimaradt az egyik legorultebb repulogep. Bar ez vegulis sosem repult, de annyira embertelen es kegyetlen, hogy erdemes lett volna megemlekezni rolla.
Az 50-es evekben fejlesztett Nukleáris meghajtású repülõgépre gondolok.
Nukleáris meghajtású repülõgép hozta volna el a világvégét
"Tervezõi szerint már önmagában a hatalmas lökéshullámával alkalmas lehetett volna az alatta tartózkodó emberek megölésére, azonban a jóformán fedetlen reaktorából kiáramló gamma- és neutronsugárzás, továbbá a beszívott, majd a hajtómûvébõl kirepülõ radioaktív por még pusztítóbbá tehette volna a szerkezetet. A mindent elpusztító fegyver leglényegesebb eleme a Pluto fedõnév alatt kifejlesztett nukleáris torlósugárhajtómû volt, melyet most részletesen is bemutatunk."
Az 50-es evekben fejlesztett Nukleáris meghajtású repülõgépre gondolok.
Nukleáris meghajtású repülõgép hozta volna el a világvégét
"Tervezõi szerint már önmagában a hatalmas lökéshullámával alkalmas lehetett volna az alatta tartózkodó emberek megölésére, azonban a jóformán fedetlen reaktorából kiáramló gamma- és neutronsugárzás, továbbá a beszívott, majd a hajtómûvébõl kirepülõ radioaktív por még pusztítóbbá tehette volna a szerkezetet. A mindent elpusztító fegyver leglényegesebb eleme a Pluto fedõnév alatt kifejlesztett nukleáris torlósugárhajtómû volt, melyet most részletesen is bemutatunk."
#25
"Képzelem mi lett volna azért a háború vége, ha olyan emberek, mint Einstein, Fermi, Kármán, Neumann stb. stb. stb. Európában maradnak."
Ja belegondolni is szornyu, mi lett volna, ha a nemetek a sok zsenialis, de pazarlo es felesleges fejlesztes helyett, mindjart az atombomba kifejlesztesevel kezdik. Azzal technika tudassal, es elszantsaggal, mar a 42-re meglett volna az atombombajuk. Allitolag meg 39-ben az egyik nemet tudos felrevezette a hadvezetest, mert azt mondta nekik, hogy az atombombahoz, nem 50 kg, hanem minimum 5000 kg plutonium kell. Ami keptelen mennyiseg volt akkoriban, es ezert hozza sem kezdtek. Persze lehet hogy csak legenda, mert az ilyen dolgok talan nem egy emberen mulnak.
Ja belegondolni is szornyu, mi lett volna, ha a nemetek a sok zsenialis, de pazarlo es felesleges fejlesztes helyett, mindjart az atombomba kifejlesztesevel kezdik. Azzal technika tudassal, es elszantsaggal, mar a 42-re meglett volna az atombombajuk. Allitolag meg 39-ben az egyik nemet tudos felrevezette a hadvezetest, mert azt mondta nekik, hogy az atombombahoz, nem 50 kg, hanem minimum 5000 kg plutonium kell. Ami keptelen mennyiseg volt akkoriban, es ezert hozza sem kezdtek. Persze lehet hogy csak legenda, mert az ilyen dolgok talan nem egy emberen mulnak.
#24
Inkább azt mondom, hogy a tudósok üldözése az ostobább, de korlátozhatatlan hatalomhoz jutott emberek szokása.
Gyakorlatilag minden korban próbálták a tudósokat valamiképp korlátozni, mert kiszámíthatatlan tényezõt jelentettek.
Gyakorlatilag minden korban próbálták a tudósokat valamiképp korlátozni, mert kiszámíthatatlan tényezõt jelentettek.
#23
Nem. Megint hülye vagy.
#22
"Hát mondhatni a szövetségesek tényleg csak asszisztáltak Hitler baklövéseihez. Persze az elején néhány unortodox húzás bejött, de a katonai vezetés fele már akkor öngyi akart lenni, mert erõsen érezték, hogy nem lesz jó vége."
Nem. Hitler ténylegesen csinált pár hülye húzást, de ezeknek egy része bejött neki. Az más tészta, hogy nem sok érzéke volt a katonai stratégiához, fõleg politikus volt.
Viszont ami ténylegesen a vereségét okozta, az a szövetségesek nyomasztó emberanyag és gazdasági fölénye. Az orosz front hadosztályt hadosztály után emésztett el, és a tengeralattjárók is alulmaradtak a szövetséges hajógyárak kapacitásával szemben. Ráadásul a konvojtaktika, és a fejlesztett tengeralattjáró-felderítõ rendszerek, illetve a hírszerzési háború eredményei gyõzelmet hoztak.
Ami a technológiai fejlõdést illeti, az tagadhatatlan, hogy a németek indították el. Az viszont szintén tény, hogy aztán nem bírták a lépést tartani, amikor a szövetségesek is beindultak. A háborút fõleg az amerikai ipar nyerte meg, azt ugyanis képtelenek voltak a németek megzavarni.
Nem. Hitler ténylegesen csinált pár hülye húzást, de ezeknek egy része bejött neki. Az más tészta, hogy nem sok érzéke volt a katonai stratégiához, fõleg politikus volt.
Viszont ami ténylegesen a vereségét okozta, az a szövetségesek nyomasztó emberanyag és gazdasági fölénye. Az orosz front hadosztályt hadosztály után emésztett el, és a tengeralattjárók is alulmaradtak a szövetséges hajógyárak kapacitásával szemben. Ráadásul a konvojtaktika, és a fejlesztett tengeralattjáró-felderítõ rendszerek, illetve a hírszerzési háború eredményei gyõzelmet hoztak.
Ami a technológiai fejlõdést illeti, az tagadhatatlan, hogy a németek indították el. Az viszont szintén tény, hogy aztán nem bírták a lépést tartani, amikor a szövetségesek is beindultak. A háborút fõleg az amerikai ipar nyerte meg, azt ugyanis képtelenek voltak a németek megzavarni.
#21
Valamiért el szokták felejteni megemlíteni, hogy a nácik etnikailag német származású tudósokat is elüldöztek, mint például Schrödingert és Gödelt. A bolsevik testvéreikhez hasonlóan õk is veszettül gyûlölték az értelmiséget, származástól függetlenül. Azokat a tudósokat akikkel eredményeket értek el, a bismarcki német oktatási rendszer nevelte, a könyvégetõ nácik ehhez nem járultak hozzá semmivel.
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
#20
Mit grammar nazi amikor bassza a szemem?
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#19
Hát mondhatni a szövetségesek tényleg csak asszisztáltak Hitler baklövéseihez. Persze az elején néhány unortodox húzás bejött, de a katonai vezetés fele már akkor öngyi akart lenni, mert erõsen érezték, hogy nem lesz jó vége.
Monnyuk minekután sikerült elüldözni a tudósok krémjét, mert hát szerencsétlenek pont zsidók voltak, a maradékból kellett kihozni a maximumot, amit kb meg is tettek.
Képzelem mi lett volna azért a háború vége, ha olyan emberek, mint Einstein, Fermi, Kármán, Neumann stb. stb. stb. Európában maradnak.
Monnyuk minekután sikerült elüldözni a tudósok krémjét, mert hát szerencsétlenek pont zsidók voltak, a maradékból kellett kihozni a maximumot, amit kb meg is tettek.
Képzelem mi lett volna azért a háború vége, ha olyan emberek, mint Einstein, Fermi, Kármán, Neumann stb. stb. stb. Európában maradnak.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#18
Sajnos valamért elterjed UL, hogy "mindennek" õk az alapjai. Az elsõ gázturbinás gép pl. olasz volt és hibrid. Belsõ égésû motor hajtotta a kompresszort és úgy mûködött.
A jekik és angolok is megalokották a saját gázturbinájukat. A Gloster Meteor repül éles bevetést, de csak V-1-re vadászott. A jenki P-80-at is lehetett volt frontra küldeni, csak úgy gyilkolta volna a pilótákat, mit a Me-262. A szövik nem voltak rászorulva, hogy ennyire kiforratlan technológiákkal kísérletezennek a fronton.
Összeségében pár kivételtõl eltekintve a németek azért is veszették el a háborút, mert a technológiailag alulmaradtka. Azok az U-boatok, amik 1941, de még 42 közepén is halomra mészárolták a szövi konvojokat, 43 közepére végére gyak. el lettek páholva és nem játszottak szerepet a háború további menetében. A teljes elsüllyesztett tonnantér asszem 90-95%-át 1943 vége elõtt hozták az U-boatok. Miért is kaptak ki? Mert reménytelenül alulmaradtak a szövik fejlesztésével szemben. Jobb asdic, a sündisznó, pontos rádióiránymérõk és az Enigmát gépesítetten törõ renszrekhez hasonlót nem tudtak felmutat sem az ellenszerüket.
Szokták emlegetni a Walther tengókat, de mennyi is volt belõle harcképes. Ja, hogy egy sem? A németeknek többnyira jó ötleteik voltak, de a megvalósítás már hadilábont állt, vagy totálisan balfasz módon használták a végterméket. Lásd V-1 és V-2.
A jekik és angolok is megalokották a saját gázturbinájukat. A Gloster Meteor repül éles bevetést, de csak V-1-re vadászott. A jenki P-80-at is lehetett volt frontra küldeni, csak úgy gyilkolta volna a pilótákat, mit a Me-262. A szövik nem voltak rászorulva, hogy ennyire kiforratlan technológiákkal kísérletezennek a fronton.
Összeségében pár kivételtõl eltekintve a németek azért is veszették el a háborút, mert a technológiailag alulmaradtka. Azok az U-boatok, amik 1941, de még 42 közepén is halomra mészárolták a szövi konvojokat, 43 közepére végére gyak. el lettek páholva és nem játszottak szerepet a háború további menetében. A teljes elsüllyesztett tonnantér asszem 90-95%-át 1943 vége elõtt hozták az U-boatok. Miért is kaptak ki? Mert reménytelenül alulmaradtak a szövik fejlesztésével szemben. Jobb asdic, a sündisznó, pontos rádióiránymérõk és az Enigmát gépesítetten törõ renszrekhez hasonlót nem tudtak felmutat sem az ellenszerüket.
Szokták emlegetni a Walther tengókat, de mennyi is volt belõle harcképes. Ja, hogy egy sem? A németeknek többnyira jó ötleteik voltak, de a megvalósítás már hadilábont állt, vagy totálisan balfasz módon használták a végterméket. Lásd V-1 és V-2.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#17
ugyan már, min nevetnénk, ha nem lett volna leopold meg maus?
No good deed goes unpunished, outlander. - Azura
#16
Mondjuk, ha nem fecsérlik el a forrásaikat mindenféle wunderbaumwaffen-re, akkor még akár értek is volna el valamit.
A nácik nagy terror fegyvere a V-2 kb 2,500 fõleg civil ember halálát okozta. Ahhoz képest a szövetségesek 1-1 dúrvább bombatámadáskor vagy 10X annyit pusztítottak el. A németeknek kellett több mint 3000 csúcstecnikát jelentõ rakéta, hogy riogassák London, meg Antwerpen lakosságát.
Ha ilyen terror fegyver helyett légvédelmi rakétákat építenek, vagy vadászgépeket, akkor 3000 ilyen fegyverrel nagyjából a teljes szövetséges stratégiai bombázóerõt leradírozták volna az égrõl.
Persze a háború után szinte mindenki a V-2 rakétákból élt, abból fejlesztette a saját ballisztikus rakéta programját. Érdekes nézegetni az 50-es években készült amcsi sci-fiket. Indul az ûrhajó a Holdra, és nézdd már nem egy V-2 rakéta amcsi változatát mutatnak épp!
<#papakacsint>
A nácik nagy terror fegyvere a V-2 kb 2,500 fõleg civil ember halálát okozta. Ahhoz képest a szövetségesek 1-1 dúrvább bombatámadáskor vagy 10X annyit pusztítottak el. A németeknek kellett több mint 3000 csúcstecnikát jelentõ rakéta, hogy riogassák London, meg Antwerpen lakosságát.
Ha ilyen terror fegyver helyett légvédelmi rakétákat építenek, vagy vadászgépeket, akkor 3000 ilyen fegyverrel nagyjából a teljes szövetséges stratégiai bombázóerõt leradírozták volna az égrõl.
Persze a háború után szinte mindenki a V-2 rakétákból élt, abból fejlesztette a saját ballisztikus rakéta programját. Érdekes nézegetni az 50-es években készült amcsi sci-fiket. Indul az ûrhajó a Holdra, és nézdd már nem egy V-2 rakéta amcsi változatát mutatnak épp!
<#papakacsint>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#15
G.N.!
<#nevetes1>
Amúgy jogos😉
<#nevetes1>
Amúgy jogos😉
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#14
nem olvastam a cikket, csak a fórumban akadtam rá. A címben miért nem amelyek van?
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#13
Talán mert ez így is van. Nácik ide vagy oda, akkoriban igencsak jól álltak tech szinten. Sugárhajtású gépük is volt, be is vetették õket ( más kérdés hogy már késõn, és akkor se sokat repültek).
Mindenesetre, mind a jelenlegi sugárhajtású gépek (vadászgépek) alapjait, a B-2 bpmbázó alapjai, meg úgy a rakéta technológia alapjait õk fektették le (V2 ugyebár). A háború után fõleg az usa rengeteg technológiát és tudóst lenyúlt.
Mellesleg orvoslás terén is adtak hozzá a mai világ tudásához (más kérdés, hogy mit követtek el ezért)
Mindenesetre, mind a jelenlegi sugárhajtású gépek (vadászgépek) alapjait, a B-2 bpmbázó alapjai, meg úgy a rakéta technológia alapjait õk fektették le (V2 ugyebár). A háború után fõleg az usa rengeteg technológiát és tudóst lenyúlt.
Mellesleg orvoslás terén is adtak hozzá a mai világ tudásához (más kérdés, hogy mit követtek el ezért)
#12
Ami a Horton stealth képességét illeti, az nem volt az igazi. Míg egy B-52, vagy egy TU-95 Bear radar-visszaverõ felülete egy kézilabda-pálya méreteivel vetekedik, a Hortonnak ez jóval kisebb.
A kísérleti repülések közben a német radarok a hagyományos gépekhez képest kevesebb, mint harmad akkora távolságról tudták csak észlelni. Ez persze nem tudatos tervezési eredmény volt, egyszerûen az alakból adódott.
Ami a felhasznált fafûrész és szénporból álló lemezeket illeti, az a már régen közismert farost-lemez. A rétegelt lemezhez képest sokkal könnyebben formára préselhetõ, és az alapanyaga sokkal olcsóbb. A bútorasztalosok mind a mai napig használják, fiókaljnak, hátlapnak, de ajtólapnak is.
A kísérleti repülések közben a német radarok a hagyományos gépekhez képest kevesebb, mint harmad akkora távolságról tudták csak észlelni. Ez persze nem tudatos tervezési eredmény volt, egyszerûen az alakból adódott.
Ami a felhasznált fafûrész és szénporból álló lemezeket illeti, az a már régen közismert farost-lemez. A rétegelt lemezhez képest sokkal könnyebben formára préselhetõ, és az alapanyaga sokkal olcsóbb. A bútorasztalosok mind a mai napig használják, fiókaljnak, hátlapnak, de ajtólapnak is.
#11
Kimaradt az egyik kedvencem, a coleopter, vagy magyarosan koleopter.
Francia kísérleti repülõgép, ami a X-13 Vertijet mintájára a farkárol szállt volna fel, és oda is szállt volna le. Jellegzetes gyûrûszárnyával a felszállás után mint torlósugár-hajtómûvel repült volna, a hangsebesség többszörösével.
A végén a Vertijethez hasonlóan megállapították róla, hogy a leszállás kifejezetten nehéz vele, még gyakorlott pilótának, illetve rendkívül nagy az üzemanyag-fogyasztása.
Francia kísérleti repülõgép, ami a X-13 Vertijet mintájára a farkárol szállt volna fel, és oda is szállt volna le. Jellegzetes gyûrûszárnyával a felszállás után mint torlósugár-hajtómûvel repült volna, a hangsebesség többszörösével.
A végén a Vertijethez hasonlóan megállapították róla, hogy a leszállás kifejezetten nehéz vele, még gyakorlott pilótának, illetve rendkívül nagy az üzemanyag-fogyasztása.
#10
Én is láttam a filmet. Persze nem olyan szinten volt, mint a mai lopaxók, de azért a gép paraméterei alapján mondtak olyan repülési profilt amivel ez a gép simán legyakja az akkori angol radarrendszert.
A gép közepe volt pl. csak fémbõl, a többi fa, ez önmagában azt jelenti, hogy kb. fele akkora a visszaverõ felület azonos méretû géphez képes.
A gép közepe volt pl. csak fémbõl, a többi fa, ez önmagában azt jelenti, hogy kb. fele akkora a visszaverõ felület azonos méretû géphez képes.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#9
Értem, Molnibalage,
Nos, tényleg úgy (radarilag), pár hete volt a dokumentumfilm a Discovery-n, NGC-n vagy Spektrumon, már nem tudom, megépítették az eredeti tervek alapján, egy radar közelében kisebb reptéren vagy támaszponton felállították úgy, hogy forgatni lehessen, és szépben kimért a radarválaszt. Tényleg használható volt. Szimuláltak egy második világháborús londoni repülõgépes hadmozdulatot, és az volt a konzekvencia, hogy ha a gép kacskaringózva repül, simán átmegy a brit radarvédelmen.
Nos, tényleg úgy (radarilag), pár hete volt a dokumentumfilm a Discovery-n, NGC-n vagy Spektrumon, már nem tudom, megépítették az eredeti tervek alapján, egy radar közelében kisebb reptéren vagy támaszponton felállították úgy, hogy forgatni lehessen, és szépben kimért a radarválaszt. Tényleg használható volt. Szimuláltak egy második világháborús londoni repülõgépes hadmozdulatot, és az volt a konzekvencia, hogy ha a gép kacskaringózva repül, simán átmegy a brit radarvédelmen.
#8
UL. Teljesen véletlen. Az elsõ stealth gépnek tervezett valami az F-117 protója, a Have Blue volt. Az akkori szoftver és hardver korlátok miatt csak síklapokból tudták felépíteni a gépet, így azért néz ki az F-117 úgy, ahogy.
Egyébként meg épült jenki csupaszárny gép is, az XB-49 ott is észrevették, hogy egyes irányokból a gép radarjele feltûnõen gyenge.
A Ho 229 kizárt, hogy ezt a szinteti is elérné, mert a két hajtómûre tökéletes a rálátás szembõl. Az akkor RCS-t generál, hogy ihaj... Ezen felül az illesztések is olyanok amilyenek.
Egyébként meg épült jenki csupaszárny gép is, az XB-49 ott is észrevették, hogy egyes irányokból a gép radarjele feltûnõen gyenge.
A Ho 229 kizárt, hogy ezt a szinteti is elérné, mert a két hajtómûre tökéletes a rálátás szembõl. Az akkor RCS-t generál, hogy ihaj... Ezen felül az illesztések is olyanok amilyenek.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#7
Nagyon élveztük a cikket, köszi!!! 😊
A Ho 229-rõl volt nemrég egy dokumentumfilm, újraépítették és tesztelték radarra, és kizárólag szembõl volt érzékelhetõ egy kicsit olyan 20-30 fokos nyílásszögben. És levezették, hogy a mai amerikai lopakodók mintha ennek a továbbfejlesztései lennének...
A Ho 229-rõl volt nemrég egy dokumentumfilm, újraépítették és tesztelték radarra, és kizárólag szembõl volt érzékelhetõ egy kicsit olyan 20-30 fokos nyílásszögben. És levezették, hogy a mai amerikai lopakodók mintha ennek a továbbfejlesztései lennének...
#6
top secret?😄
#5
Hú ez nagyon penge cikk volt! Köszi! Második részben jöhet az orosz oldal! 😊