154
-
#74
Stoppolom a csalyt!
A film amúgy őt leszámítva fájdalmasan xar, bár látványos, amolyan tipikus északamerikai krízisfilm. Akkor már inkább az őskövület Top Gun, vagy a Végső visszaszámlálás, de az Intruderek támadása meg még egész jó is.
És kb ennyi az utóbbi 30 év nézhető repülős filmtermése.
-
Papichulo #73 Most ezzel mit akarsz mondani? Idezz olyan szoveget az oldalrol, hogy a PzVI-ot csak a Sherman Firefly tudta szembol megsemmisiteni! Bizonyitsd be az allitasodat... -
Oliwaw #72 Most megy a TV2-őn a lopakodó c film. Ezen fórumozók álma: különleges repülő, kvantum számítógép, rakéták, anyahajó na meg Jessica Biel. -
menetrend #71 Tessék, itt közérthetően le van írva: Tigris
Mint mondtam, értelmezz.... -
Papichulo #70 Ezt mondtad: "Arról nem is szólva hogy Tigris tankot csak az angolok Sherman firefly típusu lánctalpasa tudta csak szétlőni szemből"
Megallja ez a helyet? Csak a Sherman - egy angol loveggel felszerelt valtozata - tudta szetloni a PzKpfw VI-ot szembol? NEM! Akkor meg miert vitatkozol?
Ajanlom ezt a tablazatot: Penetration Table 03: T-34/85, JS-122.
Nem kell magyarazkodni legyartott darabszamokrol, meg hordozott loszermennyisegrol, mondtal egy nagyot, ami hulyesegnek bizonyult. Ismerd el es lepjunk tul rajta! -
menetrend #69 Azért mert a 88-as jó volt, de jöttek a mégnagyobb monstrumok az oroszoktól, amik ellen már nem volt olyan csudajó. Meg ugye a döntött páncélzat, amit a németek sajna csak később jöttek rá hogy jó dolog.
Nem a legjobb volt műszakilag, de ettől független kevés ellenfelük akadt.
Jagdtigerből volt kb 80-100 darab. Nem egy tömeggyártott cucc. Ne várd el egy szétlőtt országtól hogy rögtön csúcsmodelleket csinál. De mindent átfogva akkoriban eléggé a felső kategóriát képviselték.
NEXUS6: pontosan, ha churchill nem lép közbe, vagy belehal a taxis gázolásba, akkor biza anglia más irányt vett volna -
#68
Juj, ennyi téveszmét összehordani egy kommentben... -
menetrend #67 Te mond, néma értő olvasás megy neked?
"A Firefly viszont egy az egyben fel tudta venni a harcot a Tigrissel nem csak közvetlen közelről."
Értelmezd!
IS2 a tigris után jött be. Nyugati fronton továbbra is a firefly volt ami hatásos volt. A szovjetek pedig átvariálhatták a komplett páncélos hadosztályukat, mert szart se ért a német nehézpáncélosok ellen. Ezenfelül a termelési kapacitás ugye. Pl a '44-es IS2-ben 28 darab lőszer volt összesen, mert tudták, hogy nem valami hosszú életűek a tankok. megjegyzem '44 januárjában jött le az első IS2. Az előte lévők IS1-esek voltak más fegyverzettel felszerelve és IS2-nek bélyegezve.
És amíg a szovjetek új tankot kellett gyártsanak, addig a németeknek elég volt fejleszteni és tuningolni a meglévőket, hogy hatásos legyen az oroszok ellen. Lásd PZIV vs T34 (persze ez kicsit sarkítás)
Melllesleg a háborúban sok-kevés lett az eredmény a tigrisek javára. Nem táblázatokkal rohangáltak. A vége felé meg már inkább a repülők lőtték őket. Előnye csökkent a háború haladtával, de sose vesztette el. Nem is hiába lett legendás. + volt belőle a háború végére majdnem 4000 darab, míg tigrisből gyártottak kb 1300-at. (összesen!) M4 sherman meg kb 50000 készült. Már csak a számok magukért beszélnek.
Továbbá ha a 2. vh előtt a németek nem dolgoznak együtt az oroszokkal, akkor a háború kitörtekor az nagy szovjet hadsereg majdhogynem első világháborús szinten lett volna.
Nincs kedvem belinkelni a fél internetet. Nézz utána... -
#66
Az angolok helyzete azért szerintem árnyaltabb volt. Egyrészt bizonyos gesztusokat tett Hitler, pl ő ajánlotta föl a békét. Ott volt még a Hess ügy is, bár az elég zavaros, minden esetre a nácik keresték a kapcsolatot az angol uralkodó házzal. Mert ugye az angol Windsor uralkodó ház gyakorlatilag német (Szász–Coburg–Gothai-ház ) csak 1917-ben egyfajta szolidaritásból nevet változtattak. Aztán olaszországban a fasizmus viszonylag jól megfért a királlyal III. Viktor Emánuel-lel. Aztán nagyjából semmi komoly európai érdekeltségük nem volt. Az egyetlen komoly gond, amit te is írsz a nácizmus/fasizmus zsidóellenessége.
Szal egészen az utolsó utáni pillanatig, miután a németek megtámadták a SZU-t sem volt egyértelmű, hogy ki kinek a szövetségeseként fejezi be a háborút. -
#65
Egyik Tigris és a Jagdtiger sem volt fejlett. Szimplán nagyon voltak. Műszakilag teljesen megbízhatatlanok. Szóval ez igen rossz példa a "fejlettgére". A Jagdtigerbe pl. mi a halál faszának tettek 128 mm-es löveget? Nulla logika volt benne. A német 88-as a háború végén is atombrutál volt. -
kvp #64 Azt ugye tudjatok, hogy anglianak nem volt sok lehetosege, mint szembemenni a nemetekkel. Otthon ugyanis ugyancsak volt egy naci part, tehat ha nem a naci ellenes erok kerulnek hatalomra, akkor anglia is nemzetiszocialista allam lett volna. Az pedig azt jelentette volna, hogy az angilai zsidok is bajban lettek volna, pedig szinte a teljes londoni penzugyi vezetest ok adtak akkoriban. Tovabba a monarchia sem volt osszeegyeztetheto a nacizmussal, ami meg a kiralypartiakat zavarta. Ezert is alakult ugy, hogy vegul az angolok a nemetek ellen szalltak be a haboruba. Arrol nem beszelve, hogy ha passzivak maradnak, akkor a nemet birodalom lenyomja a szovjeteket, megerosodik es legkozelebb ok jottek volna, esetleg az usa-val egyutt. Egyebkent az usa japan nelkul kimaradt volna az europai haborubol, akar meg anglia elestet is vegignezte volna.
Alapvetoen a legbenabb vezeto hiter volt, a masodik legbenabb pedig sztalin. Szerintem mi magyarok jovunk a harmadik helyen, dontetlenben az olaszokkal es a japanokkal. Churchhill alapvetoen nem volt annyira bolond, biztott abban, hogy angila egy szigeten van es akkor mar jo ideje az usa baratja voltak. Az, hogy a fenti listabol kinek volt vegul szerencseje es kinek nem mar mas kerdes. Ha hitlernek osszejon amit tervezett, akkor a zsidok utan a maradek nem nemet nepeket (pl. magyarok, franciak) vittek volna el, szoval hosszu tavon nem lett volna olyan nyero. Mondjuk a szovjetek sem voltak nyerok, de sztalin legalabb tenyleg csak a zsidokat es a polikaiakat vitette el, a tobbi nepet csak a lakhelyen irtotta (pl. az ukranokat).
Osszessegeben az egesz haboru szivas volt es most sem allunk sokkal jobban. Egy valodi europai unihoz kb. hasonlo polgarhaborun at vezet az ut, mint az amerikaihoz. Ha meg szetesik az eu, akkor az osszes kornyezo allam utalja az orszagot es raadasul erosebb a hadsereguk. Mindehez jon az eroforrasok teljes hianya es a lakossag ellenallasa az onvedelemmel szemben, tehat a tobbseg inkabb elfogadna egy kulso megszallast, mint egy haborut. -
Papichulo #63 "A tankok nem 10 centiről lőtték egymást. Szemből a legtöbb esélytelen volt még közelről is. A Firefly viszont egy az egyben fel tudta venni a harcot a Tigrissel nem csak közvetlen közelről."
Magyarul nem hallottal kulonbozo loszertipusokrol vagy peldal az armor penetration tablazatokrol... mert ha lenne, akkor nem tennel ilyen abszolut kijelenteseket, mint: "az angolok Sherman firefly típusu lánctalpasa tudta csak szétlőni szemből"
De, hogy konkret peldat is mondjak, az IS2 siman felvette a versenyt a PzKpfw VI-tal.
A tobbiben meg koszonom, hogy megerositetted a mondandomat ;) -
menetrend #62 Kiragadsz dolgokat. Mondtam hogy elbaszta, ezen nincs mit szépíteni, de azt attól még el kell ismerni hogy nem volt síkhülye. Mellesleg az angolokat szövetségesnek akarta, ami majdnem sikerült is, csak jött churchill.
Sztálin persze a nagy tisztogatásban kb lefejezte a hadvezetést. De ne feledd hogy a németeknek köszönhetik a fejlettségüket akkoriban. -
Sir Ny #61 nem hiszem hogy Gödel oly fontos ember lett volna, hogy akár megemlítsük hogy hol van. Valszeg az utolsó közlegény vagy munkaszolgálatos is többet járult hozzá a háborúhoz -
menetrend #60 V1: nem, a sugárhajtómű a hátán volt. Igen bocsánat a propeller az orrán volt elnézést. Ezzel állították be meddig repüljön. Ennyi volt a navigálása.
V1
V2: Ez már fejlettebb volt ilyen téren, ezenfelül képes volt átlépni és át is lépte. V2
Mint mondtam, tankok terén azért múlta felül őket mindenki, mert volt kapacitás rá. Németeknek nemnagyon. És még ígyis képesek voltak hadrendbe állíta néhány olyat, ami igencsak odavágott az ellennek. Csak ugye a számok törvénye. Papíron pedig aztán tényleg voltak elképzelések. De amivel rendelkeztek az se volt semmi. De mint mondtam korlátlan ember és ipari forrással egyszerű nagyképűsködni.
A tankok nem 10 centiről lőtték egymást. Szemből a legtöbb esélytelen volt még közelről is. A Firefly viszont egy az egyben fel tudta venni a harcot a Tigrissel nem csak közvetlen közelről.
Persze hogy másokban nem voltak élen. A világ már csak ilyen. De amit bevetettek az nem valami kőkorszaki cucc volt, hanem megállta a helyét rendesen. -
#59
Hitlernél csak Sztálin, meg Churchill volt nagyobb fax, szerintem is. Azért a teljes átfegyverzést, modernizálást jelentősen hátráltatta, hogy a tisztikar tagjai ha nem épp a vesztőhelyen, akkor a gulágon töltötték az átképzés időszakát. Jó pár modern harcigép állt a repülőtereken a russzkiknál a német támadáskor, mert nem volt aki repüljön velük.
Churchill meg 21-re lapot húzott a nagy eszével. Ahelyett, hogy örült volna, hogy Hitler eltakarította a franciákat az útjából, akiket azért már évszázadok óta történelmileg "imádnak" az angolok, neki állt keménykedni, mint az utcán szokás. Hitler megüzizte neki, hogy lehet ilyet játszani, de az nagy valószínűséggel egyben a Brit-világbirodalom végét jelenti. Igaza is lett ebben, a háború után szétesett mint a fos.
Ezek hárman Hitlerrel akkora ritka xarkeverők, hogy remélem még egy ilyen történelmi helyzet nem lesz, mert akkor tényleg jön a hármas számú bexarás.
A mesterhármasból lehet, hogy még Hitlernek volt a legtöbb esze, de ez még mindig nagyon kevés. Lásd pl. korábban, a hülye náci tisztogatásával a tudósok nagyrészét sikerült elüldöznie, a háborúzó ország logisztikáját azzal terhelte határig, hogy a zsidókat fuvarozta Európa szerte, ráadásul ez a hadi szállítások előtt prioritást élvezett, ahogy tudom. Szal ehhez a nagy stratégiai eszéhez, csak gratulálni tudok.
-
Papichulo #58 Nincs sok ertelme a ket program osszehasonlitasanak, mivel mar annak a vitanak sem lenne vege, hogy melyiknel mit veszunk bele a program koltsegebe.
Peldaul igy:
"According to Atomic Audit the Manhattan Engineer District cost $25.6 billion (chart on page 32) while total flyaway procurement costs (excluding R&D, spare parts, and ground support equipment) for the B-29 program came to $27.4 billion (both in 1996 dollars) over 3,960 planes (table on page 113)."
"Manhattan Eng Distr [Table 1-1, p.60] seems to consist of infrastructure & operating costs alone: Oak Ridge, Hanford, Los Alamos, R&D, govt overhead, heavy-water plants, special operating materials: 21.6B in 1996 dollars through 1945. MED produced nine new bombs [accounting for most of the $3.1B spent] before falling into the new Atomic Energy Commission [IJan47]. "
A B29-hez meg meg hozzajon a B32 koltsege is, mivel annak rizikos volta miatt kezdtek el a fejlesztest...
Apples and oranges... igazabol, raadasul, hogy nem mutually exclusive-ek voltak. -
menetrend #57 Mellesleg nem, nem mindennek a nácik fektették le az alapját. De tény hogy igen sokmindennek igen, illetve hozzájárultak a gyorsabb fejlődéséhez. -
Papichulo #56 "V1: egy propeller forgott a seggén"
Az a propeller egy sugarhajtomu volt :)
"V2 ellenben olykor átlépte a hangsebességet"
Olyankor = maximum extrem esetekben NEM lepte at.
"Tankok terén még akkor is fölötte voltak mindenkinek."
Vagy nem... ez kozel sem egyertelmu... sooot.
"Arról nem is szólva hogy Tigris tankot csak az angolok Sherman firefly típusu lánctalpasa tudta csak szétlőni szemből"
A tavolsag emlitese nelkul hulyeseg ilyesmit kijelenteni...
"a bevetett techológiában a németek a háború végéig az élen voltak."
Bizonyos technologiakban... masokban meg nem.
-
menetrend #55 A japcsikat meg rég szarrá verték már. Az atombomba ledobása előt megadták volna már magukat. Csakhát ugye ki kell próbálni az új játékokat.
De ha egyáltalán nem dobnak le semmit, akkor is bedarálják őket. Nem volt se hadiflotta már nekik se légierő, se semmi. A hátország meg ugye szét volt bombázva. Ha ki is tartanak, akkor utána kb egy szép nagy sík terep marad 1 ember/sziget sűrűséggel.
Azzonfelül meg hogy 2000 atombomba nem okozna világvégét....
Robbants fel 100 petárdát, minden nap egyet a mezőn. Semmi nem lesz.
Gyújtsd be egyszerre mind és máris nagyobbat szól. Csináld ezt az íróasztalodon és meglátod mennyire tetszik majd a rajtalévő tárgyaknak.
2000 atombomba egyidejű felrobbantása (értsd kb 12 órán belül) bőven elég arra hogy romba döntsd a civilizációt (ugye ennyi elég a nagyobb városokra) illetve kiírts pár állat és növényfajt. A por amit ezek egyszerre a levegőbe nyomnak, illetve ilyen mennyiség mellett már a radioaktív cucc se kevés, bőven elég egy közepes szintü világvégéhez. Amiben nem feltétlen lesz lakhatatlan a bolygó, csak max a fele. -
menetrend #54 Na akkor szép sorjában:
- V1: egy propeller forgott a seggén, ha elégszer körbefordult megállt, és a cucc lepottyant. nem volt ördöngős. A legtöbb propelleres gép simán otthagyta. Bevett taktika volt, hogy mellé mentek és a gép szárnyával adtak egy pácsit a V1 szárnyára, az kibillent és lepottyant. V2 ellenben olykor átlépte a hangsebességet. Tény: értelmesebb lett volna katonai célpontok ellen bevetni őket.
- A szövetségesek is bevetettek sugárhajtású gépeket a 2. vh-ban. Csak akkor már nem nagyon volt mi ellen menniük. A németekét kb csak mázliból tudták lelőni a propelleresek. Iszonyat gyorsak voltak akkoriban, csak a kormányozhatósággal volt problem. De mint mondtam mire jöttek a szövetséges jetek addigra kb nem volt német légierő.
- "43-ban volt a csúcson a német birodalom. Utána folyamatosan hátráltak.
Próbálj meg úgy fejlesztgetni, hogy közben szétlövik a házat a fejed felett.
Mellesleg megtették, lásd Tigris II, Jagdtiger ésatöbbi. Tankok terén még akkor is fölötte voltak mindenkinek. A probléma hogy a hátország romokban hevert. Amiknál nem, ott béke volt. Könnyű nagy pofával lenni, ha a hátad mögött egy kiapadhatatlan ember és ipari forrás van. Oroszok detto, voltak szupertankjaik, de főleg az iszonyatos mennyiségü emberáradat (sokan vannak mint az oroszok) és sorozat gyárottt közepes tankok miatt voltak előnyben. Arról nem is szólva hogy Tigris tankot csak az angolok Sherman firefly típusu lánctalpasa tudta csak szétlőni szemből, a többinek nem sok esélye volt. Láthatod, a bevetett techológiában a németek a háború végéig az élen voltak. Más kérdés hogy nem tudtak hadrendbe állítani 3000 Jagdtigert pl hanem csak 80 at. Ez már szimplán az iparról szólt. Ha usákia nem lép hadba, bőven esélyes lett volna leverni a ruszkikat.
Hitler nem volt alapjában rossz stratéga. Csak elbaszta. -
#53
Neked nem ad igazat, csak max ugyan azt írja. Más forrás meg azt amit én (pl: link, és akkor most mi legyen, lemennyünk a térre, lejáccuk?
Szerintem meg megint vegyél vissza lécci kicsinyt az arczból, mert jön az egyébveszély, értem? Én szóltam!
-
#52
A forrás éppenhogy nekem ad igazat. A program cost azt szerinted mi? Köze nincs ahhoz, hogy "kifejlesztése". Ebben benne vagy a gyártósor felállításától kezdve minden az összes gép legyártásáig.
Szerintem, ha majd az alap fogalmakkal tisztában leszel, majd akkor próbálkozz... -
#51
Hát éntőlem vitatkozhatunk, de elég sok forrás írja. Persze ettől még nem biztos hogy igaz.
Gúgláj a barátod!
-
kvp #50 Atomfegyverbol ketfele van. A taktikai valtozat elsosorban katonai celpontok ellen keszul, tehat a celja a harcolo alakulatok megsemmisitese. A strategiai elsosorban a termelesi kapacitas ellen van, tehat a celja a civil infrastrktura megsemmisitese. Ebbe beletartoznak a termelo kapacitasok es a lakossag.
Az utobbi fenyegetest egyebkent csak a szovjetek vettek komolyan, ugyanis csak ok halmoztak fel annyi tartalekot, hogy a civil lakossag megsemmisulese eseten is tovabb tudjanak harcolni. A tobbiek erre azt modtak, hogy akkor mar nincs ertelme ezert nem is koltottek erre.
Az atomfegyvereknek egyebkent elsosorban elrettento erejuk van, egeszen addig amig mindket fel tul akarja elni a haborut. Amennyiben az egyik felnel a teljes es kolcsonos megsemmisules is megfelelo kimenet, ugy nagy baj van. A muzulman terroristak egy resze ilyen ellenfel, tehat addig jo amig nincs atomjuk. -
#49
A teljes B-29 program igen, az lehetett 3 milliárd, mert gyártás is benne van. -
#48
Ne vicceljünk már. A B-29-nél sokkal komolyabb gépeket kifejlesztettek 3 milliárdból úgy, hogy a dollár akkor kevesebb ért. Az F-111B kb. ennyiből készült, csak a Navy-nak nem kellett. Az F-111B technológiája fényévekre van a B-29-től. -
F1End #47 A Greenpeace szerint a légköri nukleáris fegyvertesztek összesen mintegy 438 megatonnányi hatóerővel bírtak.
http://archive.greenpeace.org/comms/nukes/ctbt/read9.html
-
#46
Ja kb ezt mondom én is.
Azt hogy mik voltak a valós célpontok, azt majd 200 év múlva a Hisztoricsenölön megnézzük. Ha jórészt városok elleni terrorfegyvereknek használták volna az atomot, akkor azért kell titkolni a célpontok listáját. Ha pedig valós katonai célpontok vannak rajta inkább, akkor meg azért, pl nehogy eltelepüljenek, illetve az ellenség nehogy kisilabizálhassa, hogy milyen felderítési módszerekkel dolgozunk, milyen eljárások biztosítanak hatásos rejtettséget, és melyek nem, mennyire volt hatásos a dezinformációs tevékenységük stb. -
#45
De, mert kb 600 robbantást csinált a Szu + USA 1963-ig, a kínaiak + franciák nem írták alá ezt a korlátozást ők kb 250 robbantást csináltak együtt. Tehát a robbantások fele/harmada légi/felszíni lehetett. Ami így sem kevés. A háborúban a bevetett fegyverek nagyságának aránya is hasonló lett volna, hiszen taktikai szinttől is ezt tervezték alkalmazni (lövegekben atomlőszer, harcászati csapásmérő gépek fegyverzetévé tették). Aztán a kísérleti robbantásokhoz hasonlóan a bevetett fegyverek jórésze "kevésbé lakott" területre esett volna, hiszen az alapvető harcászati fogás volt, a csapatok széttelepítése. A városban, laktanyákban 1 nagyobb bombával el lehetett volna ugyan intézni több alakulatot, de gyakorlatilag 1-2 órán belül a VSZ képes volt valamennyi alakulatát eltakarítani a nagyvárosokból, és más körletekbe széttelepíteni, ahogy gondolom akkor a NATO-nál is ilyen utasítások voltak érvényben. A széttelepített alegységek elpusztítására pedig kisebb, de több atomfegyver bevetése a célszerűbb.
Nézz utána, a B-29-re márpedig 3 Mrd-t költöttek, rossz nyelvek szerint ez úgy értendő, hogy még az első gép fel sem szállt, de számoljuk bele a legyártott példányokat is pár milliós darabáron. A Manhattan projekt ennél kevesebbe került. -
teddybear #44 Belga-Kongóból az amerikaiak vásároltak. Tulajdonképp az ellenségtől vették, kb. a rézérc világpiaci árának kétszereséért.
A németeknek volt elég uránjuk a kísérletekhez, és további tartalékokkal is rendelkeztek a Cseh Kormányzóságban föld alatt, illetve Dél-Norvégiában is. Nem ezen múlott. -
teddybear #43 Na kezdjük.
Japánt az amerikai túlerő kényszerítette térdre. Miután az oroszok szűk két hónap alatt elfoglalták Mandzsúriát és Koreát, az amerikaiak megijedtek, hogy részt fognak venni a szigetek megszállásában is. Ráadásul az Okinava megszállása közben elszenvedett veszteségek meggyőzték az amerikai hadvezetést, hogy komoly veszteségekkel kell számolniuk az anyaország elleni hadműveletekben. ( Egy ott szolgált tengerészgyalogos szavaival: „…nekem nem kell félnem, hogyha valaha is pokolra kerülök, mert én már jártam ott.” )
A két lebombázott japán város árán gyorsan megúszták a háború befejezését, mindkét oldalon. Az okinavai ostrom ugyanis japán oldalon is hatalmas veszteségekkel járt.
A japán hadvezetés szerint mintegy fél évig tudtak volna kitartani még, azaz 46 elején mindenképp vége lett volna a harcnak, viszont milliós nagyságrendben kellett volna számolni a "civil" veszteséget is.
A németek jóval kisebb pénzből gazdálkodtak, és a vezetőség hozzáállása miatt a kutatás is vontatottabb volt. Még rendesen működő reaktoruk sem volt. Az amerikaiak megállapítása szerint körülbelül ott tartottak, ahol ők 42-ben, azaz bebizonyították az atombomba elvi lehetőségét. Bomba készítésére esélyük sem volt, hiányoztak az elemi feltételek. Szerencsére.
Ami a robbantgatásokat illeti, túl sok volt. Viszont, szerencsére, a kísérleti terepek többnyire a lakott területektől messzire estek, és a túlnyomó többségük földalatti volt. Ha viszont egy bomba-egy város alapon számolunk, akkor nem sok minden maradt volna a civilizációból.
Egészen másképp írnánk a történelmet, ha némelyik elmebeteg terveit végrehajtották volna. Ha lenne mivel írni.
-
#42
Akkor máshogy fogalmazok. A szükségs mennyiség hiányzott. Nem tudom, hogy hányezer tonna uránércet vásároltak fel sutyiban belga kongból. -
teddybear #41 Kizárólag azért végezték a kísérleti robbantásokat a föld alatt, mert az csak a földalatti robbantásokat engedélyezi. Azt is csak azért, mert egy robbanóeszköz végső ellenőrzése mindenképp egy robbantás. A földalatti robbantás szennyezi a legkevésbé a környezetet. -
teddybear #40 Ez téves. Jáchimov(Csehország) környékén már régen bányásztak uránszurokércet, a Curie házaspár is innen szerezte be a kísérleteihez szükséges mennyiséget. Ebből az ércből állították elő először aztán a rádiumot. -
#39
A japán rész sem igen. Októberre további 2 vagy 3 db bomba készült volna el, ha szükség lett volna rá. Nem lett. -
#38
Nem, mert a robbantások igen nagy %-a földatti, vagy vízalatti volt és a hatóerő ritkán haladta meg a 1-20 kt tartmányt. A Cár Bomba és Ivy Mike szerű gigamega kísérleteket egy kézen meg lehet számolni.
A B-29 bombázó fejlesztése biztosan nem került annyiba, max. a teljes program. Akkor áron majdnem 900 ezer dollárba került, míg egy utolsó szériás B-17 alig 250 ezerbe. A Manattan terv teljes költségvetése 2-3 millárd táján volt. -
#37
A német erőforrásokkal akkor sem lett volna bomba, ha minden támogatást megadnak. Ott kezdődik, hogy uránjuk sem volt... -
caius marius #36 A kisérleti robbantások egy nagy részét, nemtom mekkorát, nem a föld és víz alatt végezték?
A rákos megbetegedések nem emelkedtek? -
#35
A B-29-es bombázó kifejlesztése többe került, mint az atombombáé. Persze lehet, hogy ebben már benne volt, hogy az amcsi cégeknek vastagon fogott a ceruzájuk.
A sok szétaprózott fejlesztés helyett, a németek valszeg ki tudták volna fejleszteni az atomot. Azonban a közhiedelemmel ellentétben nem az atom kényszerítette térdre Japánt sem. Az amcsiknak sem volt több bombájuk, miután a két városra ledobták, szal ha a japánok még sem adják meg magukat, akkor az amcsik bajban vannak. Atom ide vagy oda.
Itt van egy jó kis video:
Valamint ez
![]()
azt mutatja, hogy az amcsiknak is kb az 50-es évek második felére volt annyi atomrobbanófejük, amivel önmagában, egy nukleáris jellegű háborút el lehetett volna egyáltalán kezdeni. Az oroszok jó 10 évvel később érték el ezt a szintet és 1975 érték csak utol az amcsikat.
1. A németek tehát akár ki tudtak volna atomfegyvert fejleszteni.
2. Ezzel azonban nem döntötték volna saját javukra el a háborút.
3. A legdúrvább viszont az a tény, hogy a hidegháború alatt több mint 2000 robbantást végeztek, igaz időben elhúzódva. Ez a mennyiség viszont kb. megfelel egy közepes intenzitású, kevésbé korlátozott atomháborúnak!
És emberek itt vagyunk, élünk. Tehát az atom sokkal kevésbé az a mumus, mint amit az emberek fejében elültettek, mégha ezeket a bombákat jórészt kevésbé lakott helyeken robbantgatták is, de pl a sugárzás nem baxsszta szét a bolygót, meg nincs nukleáris tél, meg ilyenek.
Azonban addig jó, amíg ezt csak mi tudjuk és a politikusaink továbbra is sztereotípiákban gondolkodnak az atomról.
