154
-
kisemlős #1 Jó cikk, nagyon! Köszönjük! -
#2
Ez sem semmi.
-
caius marius #3 Jó kis cikk! -
ProgServ #4 Jó kis cikk! :) Még sok ilyet! Hát ezek a 3szög repcsik....szépek. :) Kár értük. -
Crane #5 Hú ez nagyon penge cikk volt! Köszi! Második részben jöhet az orosz oldal! :) -
#6
top secret?:D -
endrev #7 Nagyon élveztük a cikket, köszi!!! :)
A Ho 229-ről volt nemrég egy dokumentumfilm, újraépítették és tesztelték radarra, és kizárólag szemből volt érzékelhető egy kicsit olyan 20-30 fokos nyílásszögben. És levezették, hogy a mai amerikai lopakodók mintha ennek a továbbfejlesztései lennének... -
#8
UL. Teljesen véletlen. Az első stealth gépnek tervezett valami az F-117 protója, a Have Blue volt. Az akkori szoftver és hardver korlátok miatt csak síklapokból tudták felépíteni a gépet, így azért néz ki az F-117 úgy, ahogy.
Egyébként meg épült jenki csupaszárny gép is, az XB-49 ott is észrevették, hogy egyes irányokból a gép radarjele feltűnően gyenge.
A Ho 229 kizárt, hogy ezt a szinteti is elérné, mert a két hajtóműre tökéletes a rálátás szemből. Az akkor RCS-t generál, hogy ihaj... Ezen felül az illesztések is olyanok amilyenek. -
endrev #9 Értem, Molnibalage,
Nos, tényleg úgy (radarilag), pár hete volt a dokumentumfilm a Discovery-n, NGC-n vagy Spektrumon, már nem tudom, megépítették az eredeti tervek alapján, egy radar közelében kisebb reptéren vagy támaszponton felállították úgy, hogy forgatni lehessen, és szépben kimért a radarválaszt. Tényleg használható volt. Szimuláltak egy második világháborús londoni repülőgépes hadmozdulatot, és az volt a konzekvencia, hogy ha a gép kacskaringózva repül, simán átmegy a brit radarvédelmen. -
#10
Én is láttam a filmet. Persze nem olyan szinten volt, mint a mai lopaxók, de azért a gép paraméterei alapján mondtak olyan repülési profilt amivel ez a gép simán legyakja az akkori angol radarrendszert.
A gép közepe volt pl. csak fémből, a többi fa, ez önmagában azt jelenti, hogy kb. fele akkora a visszaverő felület azonos méretű géphez képes. -
teddybear #11 Kimaradt az egyik kedvencem, a coleopter, vagy magyarosan koleopter.
Francia kísérleti repülőgép, ami a X-13 Vertijet mintájára a farkárol szállt volna fel, és oda is szállt volna le. Jellegzetes gyűrűszárnyával a felszállás után mint torlósugár-hajtóművel repült volna, a hangsebesség többszörösével.
![]()
A végén a Vertijethez hasonlóan megállapították róla, hogy a leszállás kifejezetten nehéz vele, még gyakorlott pilótának, illetve rendkívül nagy az üzemanyag-fogyasztása. -
teddybear #12 Ami a Horton stealth képességét illeti, az nem volt az igazi. Míg egy B-52, vagy egy TU-95 Bear radar-visszaverő felülete egy kézilabda-pálya méreteivel vetekedik, a Hortonnak ez jóval kisebb.
A kísérleti repülések közben a német radarok a hagyományos gépekhez képest kevesebb, mint harmad akkora távolságról tudták csak észlelni. Ez persze nem tudatos tervezési eredmény volt, egyszerűen az alakból adódott.
Ami a felhasznált fafűrész és szénporból álló lemezeket illeti, az a már régen közismert farost-lemez. A rétegelt lemezhez képest sokkal könnyebben formára préselhető, és az alapanyaga sokkal olcsóbb. A bútorasztalosok mind a mai napig használják, fiókaljnak, hátlapnak, de ajtólapnak is. -
menetrend #13 Talán mert ez így is van. Nácik ide vagy oda, akkoriban igencsak jól álltak tech szinten. Sugárhajtású gépük is volt, be is vetették őket ( más kérdés hogy már későn, és akkor se sokat repültek).
Mindenesetre, mind a jelenlegi sugárhajtású gépek (vadászgépek) alapjait, a B-2 bpmbázó alapjai, meg úgy a rakéta technológia alapjait ők fektették le (V2 ugyebár). A háború után főleg az usa rengeteg technológiát és tudóst lenyúlt.
Mellesleg orvoslás terén is adtak hozzá a mai világ tudásához (más kérdés, hogy mit követtek el ezért) -
Sir Ny #14 nem olvastam a cikket, csak a fórumban akadtam rá. A címben miért nem amelyek van? -
#15
G.N.!
Amúgy jogos;) -
#16
Mondjuk, ha nem fecsérlik el a forrásaikat mindenféle wunderbaumwaffen-re, akkor még akár értek is volna el valamit.
A nácik nagy terror fegyvere a V-2 kb 2,500 főleg civil ember halálát okozta. Ahhoz képest a szövetségesek 1-1 dúrvább bombatámadáskor vagy 10X annyit pusztítottak el. A németeknek kellett több mint 3000 csúcstecnikát jelentő rakéta, hogy riogassák London, meg Antwerpen lakosságát.
Ha ilyen terror fegyver helyett légvédelmi rakétákat építenek, vagy vadászgépeket, akkor 3000 ilyen fegyverrel nagyjából a teljes szövetséges stratégiai bombázóerőt leradírozták volna az égről.
Persze a háború után szinte mindenki a V-2 rakétákból élt, abból fejlesztette a saját ballisztikus rakéta programját. Érdekes nézegetni az 50-es években készült amcsi sci-fiket. Indul az űrhajó a Holdra, és nézdd már nem egy V-2 rakéta amcsi változatát mutatnak épp!
-
galocza #17 ugyan már, min nevetnénk, ha nem lett volna leopold meg maus? -
#18
Sajnos valamért elterjed UL, hogy "mindennek" ők az alapjai. Az első gázturbinás gép pl. olasz volt és hibrid. Belső égésű motor hajtotta a kompresszort és úgy működött.
A jekik és angolok is megalokották a saját gázturbinájukat. A Gloster Meteor repül éles bevetést, de csak V-1-re vadászott. A jenki P-80-at is lehetett volt frontra küldeni, csak úgy gyilkolta volna a pilótákat, mit a Me-262. A szövik nem voltak rászorulva, hogy ennyire kiforratlan technológiákkal kísérletezennek a fronton.
Összeségében pár kivételtől eltekintve a németek azért is veszették el a háborút, mert a technológiailag alulmaradtka. Azok az U-boatok, amik 1941, de még 42 közepén is halomra mészárolták a szövi konvojokat, 43 közepére végére gyak. el lettek páholva és nem játszottak szerepet a háború további menetében. A teljes elsüllyesztett tonnantér asszem 90-95%-át 1943 vége előtt hozták az U-boatok. Miért is kaptak ki? Mert reménytelenül alulmaradtak a szövik fejlesztésével szemben. Jobb asdic, a sündisznó, pontos rádióiránymérők és az Enigmát gépesítetten törő renszrekhez hasonlót nem tudtak felmutat sem az ellenszerüket.
Szokták emlegetni a Walther tengókat, de mennyi is volt belőle harcképes. Ja, hogy egy sem? A németeknek többnyira jó ötleteik voltak, de a megvalósítás már hadilábont állt, vagy totálisan balfasz módon használták a végterméket. Lásd V-1 és V-2. -
#19
Hát mondhatni a szövetségesek tényleg csak asszisztáltak Hitler baklövéseihez. Persze az elején néhány unortodox húzás bejött, de a katonai vezetés fele már akkor öngyi akart lenni, mert erősen érezték, hogy nem lesz jó vége.
Monnyuk minekután sikerült elüldözni a tudósok krémjét, mert hát szerencsétlenek pont zsidók voltak, a maradékból kellett kihozni a maximumot, amit kb meg is tettek.
Képzelem mi lett volna azért a háború vége, ha olyan emberek, mint Einstein, Fermi, Kármán, Neumann stb. stb. stb. Európában maradnak. -
Sir Ny #20 Mit grammar nazi amikor bassza a szemem? -
bvalek #21 Valamiért el szokták felejteni megemlíteni, hogy a nácik etnikailag német származású tudósokat is elüldöztek, mint például Schrödingert és Gödelt. A bolsevik testvéreikhez hasonlóan ők is veszettül gyűlölték az értelmiséget, származástól függetlenül. Azokat a tudósokat akikkel eredményeket értek el, a bismarcki német oktatási rendszer nevelte, a könyvégető nácik ehhez nem járultak hozzá semmivel. -
teddybear #22 "Hát mondhatni a szövetségesek tényleg csak asszisztáltak Hitler baklövéseihez. Persze az elején néhány unortodox húzás bejött, de a katonai vezetés fele már akkor öngyi akart lenni, mert erősen érezték, hogy nem lesz jó vége."
Nem. Hitler ténylegesen csinált pár hülye húzást, de ezeknek egy része bejött neki. Az más tészta, hogy nem sok érzéke volt a katonai stratégiához, főleg politikus volt.
Viszont ami ténylegesen a vereségét okozta, az a szövetségesek nyomasztó emberanyag és gazdasági fölénye. Az orosz front hadosztályt hadosztály után emésztett el, és a tengeralattjárók is alulmaradtak a szövetséges hajógyárak kapacitásával szemben. Ráadásul a konvojtaktika, és a fejlesztett tengeralattjáró-felderítő rendszerek, illetve a hírszerzési háború eredményei győzelmet hoztak.
Ami a technológiai fejlődést illeti, az tagadhatatlan, hogy a németek indították el. Az viszont szintén tény, hogy aztán nem bírták a lépést tartani, amikor a szövetségesek is beindultak. A háborút főleg az amerikai ipar nyerte meg, azt ugyanis képtelenek voltak a németek megzavarni. -
teddybear #23 Nem. Megint hülye vagy. -
teddybear #24 Inkább azt mondom, hogy a tudósok üldözése az ostobább, de korlátozhatatlan hatalomhoz jutott emberek szokása.
Gyakorlatilag minden korban próbálták a tudósokat valamiképp korlátozni, mert kiszámíthatatlan tényezőt jelentettek. -
duke #25 "Képzelem mi lett volna azért a háború vége, ha olyan emberek, mint Einstein, Fermi, Kármán, Neumann stb. stb. stb. Európában maradnak."
Ja belegondolni is szornyu, mi lett volna, ha a nemetek a sok zsenialis, de pazarlo es felesleges fejlesztes helyett, mindjart az atombomba kifejlesztesevel kezdik. Azzal technika tudassal, es elszantsaggal, mar a 42-re meglett volna az atombombajuk. Allitolag meg 39-ben az egyik nemet tudos felrevezette a hadvezetest, mert azt mondta nekik, hogy az atombombahoz, nem 50 kg, hanem minimum 5000 kg plutonium kell. Ami keptelen mennyiseg volt akkoriban, es ezert hozza sem kezdtek. Persze lehet hogy csak legenda, mert az ilyen dolgok talan nem egy emberen mulnak. -
duke #26 Amugy kimaradt az egyik legorultebb repulogep. Bar ez vegulis sosem repult, de annyira embertelen es kegyetlen, hogy erdemes lett volna megemlekezni rolla.
Az 50-es evekben fejlesztett Nukleáris meghajtású repülőgépre gondolok.
Nukleáris meghajtású repülőgép hozta volna el a világvégét
"Tervezői szerint már önmagában a hatalmas lökéshullámával alkalmas lehetett volna az alatta tartózkodó emberek megölésére, azonban a jóformán fedetlen reaktorából kiáramló gamma- és neutronsugárzás, továbbá a beszívott, majd a hajtóművéből kirepülő radioaktív por még pusztítóbbá tehette volna a szerkezetet. A mindent elpusztító fegyver leglényegesebb eleme a Pluto fedőnév alatt kifejlesztett nukleáris torlósugárhajtómű volt, melyet most részletesen is bemutatunk." -
teddybear #27 Nem. A német államnak nem voltak meg a megfelelő nagyságú erőforrásai. Az amerikaiaknak nagyon sokba volt az első három atombomba mind anyagiakban, mint pedig emberi munkában. Az uránizotóp-szeparációhoz például jóval több elektromos áramot használtak el, mint amennyi egész Japán össztermelése volt ekkor.
Arról nem is beszélve, hogy Németországban nem is lett volna megfelelő kísérleti terep a robbantáshoz. Persze robbanthattak volna a Kelet-Európai Síkságon, de azt mi sem köszöntük volna meg. Igaz, Hitlert nem is érdekelte a magyarok jóléte. -
Bannedusermail #28 Heisenberg volt és nem félrevezette a hadvezetést, hanem elszámolta magát, egy elemi hibával és 13 tonna urániumban adta meg a bombához szükséges hasadóanyagot. Mivel ő volt a legnagyobb tudós, senki nem is foglalkozott atomfegyver kísérletekkel a németeknél. -
Bannedusermail #29 Nem csak a németeknek volt sugárhajtású gépe a háború végén. Volt olyan légi ütközet, ahol sugárhajtásúak csaptak össze. -
teddybear #30 A nukleáris meghajtású bombázógépekről már volt itt szó. Az amerikaiak jutottak a legtovább, ők hagyományos repülőgépbe épített nukleáris reaktorral kísérleteztek is. Eszerint a koncepció szerint a reaktor energiájával meghajtott elektromos motorokkal repült volna a gép.
A közvetlen nukleáris meghajtás tudtommal nem repült, szerencsére. Pokolian elszennyezte volna a bolygót. -
teddybear #31 Az angolok Gloster Meteor gépüket elsősorban a V-1 ellen vetették be. A szárazföld fölé elsősorban hagyományos gépeket küldtek, a Meteornak ehhez túl kicsi volt a hatótávolsága.
Az amerikaiak is kísérleteztek sugárhajtóműves gépekkel, de nem vetették be a háborúban. A dugattyús gépeik létszámban jóval felülmúlták a németekét.
Az oroszok a hagyományos dugattyús motorral szerelt gépeiket bővítették ki egy a főtengelyre szerelt centrifugálkompresszorral, aminek a kiömlőnyílásába plusz üzemanyagot fecskendeztek. Ez további meghajtóteljesítményt jelentett, de zabálta az üzemanyagot. A kísérleteket a hadbalépés előtt végezték, de a német támadás miatt felhagytak vele. Normál sugárhajtóművük nem volt, azt csak a németektől zsákmányoltak a háború végén.
A sugárhajtással csak a győzelem után kezdtek foglalkozni, de akkor kiemelt fontossággal.(Sztálin eredményeket akart, és azonnalira!)
-
Bannedusermail #32 Az egyik ismeretterjesztő csatornán hangzott el az információ, hogy volt légi harc sugárhajtású gépek között. -
Lucy in the Sky #33 Ilyenek ezek az ismeret-erjesztő csatornák. -
teddybear #34 A V-1 sugárhajtású volt, és Gloster Meteort ezek ellen vetették be, úgyhogy ez stimmel. Bár a V-1-ben nem volt pilóta, azaz igazi légi harcról nem beszélhetünk.
Két Meteorokkal felszerelt RAF század a Szövetséges 2. Harcászati Légi Hadsereg keretében repült a háború utolsó heteiben az európai kontinens felett, de arról nincs feljegyzés, hogy Meteorral közelharcba kerültek volna valaha is a német sugárhajtású vadászgéppel, a Me 262-essel, vagy valamelyik másik német típussal. A sugárhajtású gépekkel vívott közelharcra még várni kellett, erre csak a koreai háború alatt került sor. -
#35
A B-29-es bombázó kifejlesztése többe került, mint az atombombáé. Persze lehet, hogy ebben már benne volt, hogy az amcsi cégeknek vastagon fogott a ceruzájuk.
A sok szétaprózott fejlesztés helyett, a németek valszeg ki tudták volna fejleszteni az atomot. Azonban a közhiedelemmel ellentétben nem az atom kényszerítette térdre Japánt sem. Az amcsiknak sem volt több bombájuk, miután a két városra ledobták, szal ha a japánok még sem adják meg magukat, akkor az amcsik bajban vannak. Atom ide vagy oda.
Itt van egy jó kis video:
Valamint ez
![]()
azt mutatja, hogy az amcsiknak is kb az 50-es évek második felére volt annyi atomrobbanófejük, amivel önmagában, egy nukleáris jellegű háborút el lehetett volna egyáltalán kezdeni. Az oroszok jó 10 évvel később érték el ezt a szintet és 1975 érték csak utol az amcsikat.
1. A németek tehát akár ki tudtak volna atomfegyvert fejleszteni.
2. Ezzel azonban nem döntötték volna saját javukra el a háborút.
3. A legdúrvább viszont az a tény, hogy a hidegháború alatt több mint 2000 robbantást végeztek, igaz időben elhúzódva. Ez a mennyiség viszont kb. megfelel egy közepes intenzitású, kevésbé korlátozott atomháborúnak!
És emberek itt vagyunk, élünk. Tehát az atom sokkal kevésbé az a mumus, mint amit az emberek fejében elültettek, mégha ezeket a bombákat jórészt kevésbé lakott helyeken robbantgatták is, de pl a sugárzás nem baxsszta szét a bolygót, meg nincs nukleáris tél, meg ilyenek.
Azonban addig jó, amíg ezt csak mi tudjuk és a politikusaink továbbra is sztereotípiákban gondolkodnak az atomról.
-
caius marius #36 A kisérleti robbantások egy nagy részét, nemtom mekkorát, nem a föld és víz alatt végezték?
A rákos megbetegedések nem emelkedtek? -
#37
A német erőforrásokkal akkor sem lett volna bomba, ha minden támogatást megadnak. Ott kezdődik, hogy uránjuk sem volt... -
#38
Nem, mert a robbantások igen nagy %-a földatti, vagy vízalatti volt és a hatóerő ritkán haladta meg a 1-20 kt tartmányt. A Cár Bomba és Ivy Mike szerű gigamega kísérleteket egy kézen meg lehet számolni.
A B-29 bombázó fejlesztése biztosan nem került annyiba, max. a teljes program. Akkor áron majdnem 900 ezer dollárba került, míg egy utolsó szériás B-17 alig 250 ezerbe. A Manattan terv teljes költségvetése 2-3 millárd táján volt. -
#39
A japán rész sem igen. Októberre további 2 vagy 3 db bomba készült volna el, ha szükség lett volna rá. Nem lett. -
teddybear #40 Ez téves. Jáchimov(Csehország) környékén már régen bányásztak uránszurokércet, a Curie házaspár is innen szerezte be a kísérleteihez szükséges mennyiséget. Ebből az ércből állították elő először aztán a rádiumot.
