Kísértet-galaxisokat leplezett le a Hubble

Igy van az õsrobbanás csak egy mese, mivel a tudosok olyan dolgokat próbálnak meg modellezni ami egyrészt elképzelhetetlenül rég volt, másrészt meg az ott végbemenõ folyamatokról halványlila elképzelésünk sincs.
Még azt sem tudjuk mi történik valójában pl. egy fekete lyuk belsejében pedig mi az ahhoz képest amikor az egész világegyetem egy pontban volt.

Az egész nagyjából arra hasonlít mint amikor kiszámolták hogy a Nap nem lehet több néhány ezer évesnél több, merthogy szénbõl van és a megadott méretü szén ennyi idõ alatt égne el. A bibi csak annyi hogy a Nap nem szénbõl van csakhogy amikor ezt kitalálták még a kanyarban sem volt a rádioaktivitás és társai.

akkor ha már így visszafejtették a dolgot, azt lehet tudni, hogy merre is lehetett a középpontja a robbanásnak (kb)?

és akkor még nem tértél ki arra, hogy a robbanás gömb alakban terjed a vákuumban, ergo: nem közeledhetne egymás felé egyetlen atom sem. Gy.k. ha az õrobbanás az általunk ismert fizika szerint zajlott le, akkor nem lehetne világûr meg ilyesmi, hiszen a robbanás után minden atom sugárirányban a robbanás középpontjából kifelé távolodik, és nincs esély arra, hogy találkozzanak egymással olyan mennyiségben, hogy abból akárcsak egy törpe kis izé alakuljon ki.

Az õsrobbanás egy mese amivel próbálták megmagyarázni azt, hogy ez az egész hogyan is kezdõthetett volna, de nem lett túl meggyõzõ a dolog, több kérdést vett fel mint amennyit megválaszol, kezde azzal, hogy akkor elötte mi a fene volt... és az elött? 😉

bocsi, csak 6... A hetediken megpihent. 😉

"A kísértet-galaxisok csillag populációja néhány száztól néhány ezerig terjed, "
nem is tudtam, hogy a teljes univerzum minden szegletét feltérképezték. 😊)
Ez kb. olyan vitzes kijelentés mint az, hogy ennyi meg ennyi anyag hiányzik a világegyetembõl mert...
Ismét belebotlottak egy anomáliába és jól megmagyarázták, amit 1-2 éven belûl 500 tudós fog cáfolni.

<#nevetes1>

A szigorlatom jeles lett abból is. Meg matekból is. Bocsika.
És te? Kijártad már a kisegítõt?

Gyenge a mûsor !
Jöhet a butázás ,pocskondiázás,hülyézés,stb 😊
Miénk itt a tér,salalala la <#integet2>

Inkább a tér következménye az idõ.

Mindkét troll történetesen ateista, de hajrá, nyomasd csak az elõítéleteidet, beállhatsz vele közéjük harmadiknak

Uh. Fizika nem az erõsséged az szent.

"abba a végtelenbe a kezdeti egyetlen pontból nõt ki az a térrészecskehálózat, aminek mi csak a rezgései vagyunk" - csak úgy a semmibõl? Ez csak a kamu õsrobbanásnak egy másfajta elõadása. Felejtsd el.

es mivel minden programot meg lehet hackelni, igy az univerzum szimulacios programjaba is be lehet torni, ami azt jelenti hogy idovel barmit megcsinalhatunk amit a kepzeletunk elbir

megtalatad az igazsagot, es azt tudod hogy ez tulajdonkeppen azt jelenti hogy a vilag szimulalt? nem is letezik csak egy program

Nehéz elképzelni, hogy a tér is kvantumos, és az univerzum tágulása nem más, mint, hogy bizonyos valószínûséggel minden térrészecske osztódik? Úgymond a tér nõ meg két galaxis között, és nem azok távolodnak egymástól?

Képzelj el egy modellt, amiben a tér végtelen, de az univerzum véges. Amiben minden részecske nem több, mint a tér egy pontjának tulajdonsága. Képzeld el, hogy semmilyen részecske sem mozog, mert nincsenek részecskék. Képzeld el, hogy a világot teljesen kitölti szorosan egymás mellett lévõ térrészecskék. Hogy egy nanométer, mondjuk 10 az ötvenediken ilyen részecskébõl áll. És csak ezek a részecskék vannak. Hogy kitöltik a teret, mint víz az óceánt. És azok a részecskék, amikbõl mi vagyunk, nem is igazi részecskék, hanem ezeknek a térrészecskéknek a tulajdonságai. Hogy amikor elindul egy foton vagy egy kvark, vagy akármi, akkor csak annyi történik, hogy az egyik részecske helyett a szomszédja veszi át azokat a kvantumtulajdonságokat, amire azt mondjuk, hogy elektron, foton, kvark. És talán éppen ezért hullámtermészetûek a megfigyelt részecskék. Mert nem igaziak, csak az igazi részecskék rezgései. És az igazi részecskéket soha nem fogjuk megtalálni, mert minden, amit ismerünk, érzékelünk. azoknak csak a rezgéseik. Ahogyan egy pixel sem fogja soha látni a monitort, ami megjeleníti. Ahogyan az igazi teret sem fogjuk soha érzékelni, ami végtelen, mert abba a végtelenbe a kezdeti egyetlen pontból nõt ki az a térrészecskehálózat, aminek mi csak a rezgései vagyunk. Mi csak odáig juthatnánk el, ameddig ez a mindent kitöltõ hálózat elterjedt. Ott egy falba ütköznénk. Az õsrobbanás pedig nem lenne más, mint a térrészecskék szaporodása. És ez az univerzum tágulása is.

<#worship>

Nem mondtam hogy statikus. <#papakacsint> De ne nekem kelljen már mindent kitalálni, majd jön egy emberke és csinál ennek is sebtapaszt, mint a BB-nek is van egy rahedli.

A BB elmélet sikere inkább tudománytörténeti okokra vezethetõ vissza szerintem, mint sem hogy annyira szép, meg jó, meg konzisztens lenne.
Csupán, csak hasonló konzisztenciájú elméletet egy rahedlit lehet csinálni. Miért nem csinálnak még sem az emberek?
Mert lusták mint a faxom!
<#nyes>

Nem, a kozmikus háttérsugárzás az egy kb 2,8 K hõmérsékletû feketetest sugárzás, ez egy ugyan olyan végtelen frekibõl álló görbével határolt spektrum mint a mondjuk 3000 K-es csak a 2,8 K-s az alacsonyabb frekvenciák felé el van csúsztatva. A 2,8 K-es görbe csúcsa az mikrohullámú tartományban van, a 3000 K-esé asszem már látható fény, de inkább UV. Egy 3000 K-es hõmérsékleti sugárzásból ezzel az eltolással lehet 2,8 K-est csinálni. Mint ahogy a BB elmélet szerint a kezdeti több 100 000 000 K-es csúszott le erre, annak a csúcsa meg talán röntgen tartományban van (volt).

Ha statikus akkor nem kellene összehúznia a gravitációnak?<#fejvakaras>

Valami nem stimmel ezzel az "elfáradt" fénnyel.

A kozmikus háttérsugárzás gyakorlatilag 1 hullámhossz.
Ha a távoli csillagok elfáradt fénye lenne, akkor mindenféle hullámhosszon fogni lehetne egészen a látható fényig, mivel a távoli csillagok mindenféle távolságra vannak.

Hogy hidalnád át ezt a problémát, ha nem volt õsrobbanás?<#fejvakaras>

Nem feltétlenül statikus. Az csak a legegyszerûbb megoldás, de pont ezért nem feltétlenül igaz. De még az sem biztos, a relativitás elmélet miatt egyáltalán nem biztos, hogy statikus.
Pl lehet pulzáló, az "átalgos" kiterjedésének 85-115% között ingadozik a mérete. Miért lenne ez egy egszerû dolog?

A galaxisoknak lehet ettõl függetlenül saját mozgása, mint ahogy ilyet azért detektáltak is. Elég nagy léptékû változások vannak az univerzumban, ezeket általában a Big-Bang elmélet nem kezeli jól.

Igen, szerintem lehet úgy is értelmezni a háttér sugárzást, hogy a csillagok "elfáradt" fénye.

Valójában a Big-Bang elmélet olyan kérdéseket vet fel, ami egy adott irányba már is irányítja a gondolkodásunkat. Pedig lehet, hogy sokkal általánosabb kérdéseket kell feltennünk:
Mi volt az õsrobbanás elõtt? Miért volt õsrobbanás?
<#nemtudom>

Ha jól értem, akkor szerinted statikus az univerzum.
Nem is távolodnak a galaxisok, nincs is semmi tágulás.
A kozmikus háttérsugárzás meg a távoli csillagok fénye, nem az õsrobbanás maradványa?

Akkor arról is felesleges beszélni, hogy hány milliárd éves az univerzum, mert ez akármilyen nagy szám lehet?

Szerintem nem euklideszi simaságú az univerzum topológiája, hanem görbült. Pl pont a setét energia/anyag görbíti. A görbült tér Einstein gravitációs elmélete szerint pedig gravitációs vöröseltolódást okoz. A közeli objektumoknál kisebbet, a messzebb levõ objektumoknál nagyobbat.
Az univerzumban a sok világító objektum miatt ugye egy mindent betöltõ fényt kéne éjjel nappal látni az égen. Csakhogy ezt a fényt is leviszi a gravitációs eltolódás egy alacsonyabb hõmérséklethez tartozó spektrumba, ezt hívjuk mi mikrohullámú háttérsugárzásnak, a pár ezer fokos fekete test sugárzási spektrumnot leviszi 3 K közelébe.

Az univerzum topológiája, nagybani szerkezete ettõl persze még változhatott, de ez a modell(ecske) nem akar olyan fajta drasztikus, ráadásul a mi igen csak szûkös megfigyelésünkbõl gyak kikövetkeztethetetlen változásokat ráerõszakolni, ami a Big-Bang elmélet sajátja.
Nem kell mindent megmagyarázni, a világ ennél szerintem sokkal bonyolultabb.

Szerinted mi van az õsrobbanás helyett?

Ami összevág az õsrobbanás bizonyítékaival is.

Szerintem nincs itt semmi elbukva. Vannak divatos és kevésbé divatos elméletek. A tudomány nem úgy mûködik, hogy valaki bebizonyítja, hogy mi a kóser és akkor minden más elméletben hívõ megkapja a beutalóját a máglyára, de legalábbis valami életfogytos börtönbe.

Attól hogy valaki ugyan azokból a tapasztalatokból más rendszert legóz össze az nem hülye, vagy debil, csak max veszi a fáradtságot arra, hogy átgondolja azt amit más simán elfogad, mert az a standard modell, amin nem kell gondolkodni, mert nálunk okosabb emberkék már nagyon jól kitalálták.

Csakhogy az alternatív elméleteket is legalább olyan okos emberek találják ki, csak épp nem divatos az elméletük.
Így jártak, aztán eltelik 50 év és megint a retró lesz a divat.
<#nyes>

Majd ha látunk gravitációs szingularitást, pl az LHC-ben elõállítunk valami mikrofeketelyukat, akkor beszélhetünk róla. Addig a szingularitás elmélet, fikció.

Ha az õsrobbanás nem volt robbanás akkor pl egy szupernóva robbanás sem az?
Egy forró nagynyomású állapotból az anyag átment egy hidegebb, nagyobb térfogatú, alacsonyabb nyomású állapotba meglehetõsen gyorsan, közben kikondenzálódtak belõle mindenféle cuccosok, különbözõ fázisátmenetek, szimmetria sértéseknek köszönhetõen. Ebben mi is mond ellen a robbanásnak.

Ja bocs elfelejtettem, de hüle vagyok, pont a szingularitás, mert hogy annál az energiasûrûségnél az anyag soha nem jutott volna ki az önmagába záródó téridõbõl.<#hehe>
Hoppá. És voila erre van kitalálva a felfúvódás, amit elõ lehet húzni, mint a bûvész a nuszit a cilinderjébõl.
Szeretem a bûvész mûsorokat, de tudom, hogy átvágás az egész, egy kicsit túl van öltöztetve ez az elmélet, túl sokat gyalultak rajta ahhoz, hogy számomra elfogadható legyen.
Van másik is, én abban HISZEK.
És szerintem nem kell ebbõl vallásháborút csinálni, mindenki másik realitásban hihet. Ezt hívják szabad akaratnak, amivel istenke megajándékozott bennünket.
<#papakacsint>

"Szerintem a vallások azért kevesebb lelkesedést követelnek a hívektõl, hogy az aktuális guru kozmogenézisrõl szóló elmerobbanását elfogadják."

Pedig a materialisták nagyon harcoltak az õsrobbanás elmélete ellen, mert nagyon teremtésszagúnak érezték. Aztán elbukták a vitát.<#wink>

Nem volt semmilyen értelemben robbanás. Szerinted a gravitációs szingularitás az micsoda, mert szerintem nem anyag!? Ne beszélj már zöldségeket.

"Az idõnek sem kellett keletkeznie, hiszen az nem egy létezõ dolog, hanem egy viszonyítási érték, amivel a változást tudjuk meghatározni, egyébként ez egy származtatott fizikai segédfogalom."

Az idõ fogalma a memória következménye.
Ha nincs memória, nincs idõ sem.

Bizonyos értelemben robbanás volt. Anno a galaxisok vöröseltolódásából következtettek, hogy ez a sok cuccos régebben mind egy helyen volt. Ha pedig egy helyen volt, akkor az egy elég kellemetlenül meleg helyzet volt, talán még a melegfelvonulásnál is dúrvább.
Aztán a hetvenes években jött be a kvantummechanika elõször igazából a csillagászatba, meg a kozmológiába.
Minden nagyon szép és jó volt, jöttek a a nagy forróságból létre a kis részecskék, meg erõk és mindenki heppi volt. Kiderült, hogy elég buzi világban élünk, mert az anyag igen csak egynemû, antianyag sehol. Hmmm, ez már kezdett gáz lenni, de majad a spontán szimmetria sértés megoldja.
Aztán kiderült, az is hogy az õs nagy svingerklubbos kvantumplazma a számítások szerint tök jól érezte magát, szal köszöni szépen de õ nem akar "felrobbanni" a nagy melegség meg minden ellenére, mert annyira áthatott mindent a szeretet meg a love.
Ekkor kitalálták, hogy ezt a kezdeti állapotot egy felfúvódási szakasz követte, amikor a téridõ a fénysebesség többszörösével elkezdett tágulni és ezután már a termodinamika törvényei szerint a sok kis részecske már szépen széjjel tudott repülni a nagy büdös világegyetembe.
Mi a bizonyíték arra, hogy volt ilyen felvúvódás, mint amikor a Tóni nevû ló túl sok lucernát zabál? Hát az, hogy vagyunk, mert ha nem lett volna akkor még minden kvantumplazma lenne. Értem?
Jaaa...izé persze.

Szal van egy világegyetemünk az tutti. Na most feltételezünk egy ilyen õsrobbanást, ami végül is még logikus is lenne, ha vissza vetítjük a dolgokat, igaz azt sem látta senkisem, de még HIHETÕ. De aztán, hogy az újabb eredményeknek is kóserek legyenek még jön ez a fölfúvódás is, amit azóta sem látott senki, és elég beteg dolog, mint ahogy a lovas példa is mutassa.

Hát, nos, izé. Szerintem a vallások azért kevesebb lelkesedést követelnek a hívektõl, hogy az aktuális guru kozmogenézisrõl szóló elmerobbanását elfogadják.
<#hehe>

"Úgy látom itt a fejekben nagyon nagy hiányok vannak" - ebben egyetértünk. A tiedben is.
Tér van, volt, lesz, ez független az anyagtól, a kiterjedése végtelen. Az idõnek sem kellett keletkeznie, hiszen az nem egy létezõ dolog, hanem egy viszonyítási érték, amivel a változást tudjuk meghatározni, egyébként ez egy származtatott fizikai segédfogalom.

Úgy látom itt a fejekben nagyon nagy hiányok vannak... Talán kezdjük az elején!

Az õsrobbanás egy rossz magyar fordítása az angol Big-Bangnak (Nagy Bummnak) amit Fred Hoyle gúnynévnek adott (õ ugyanis az állandó állapotú világegyetem híve volt). A fizikai értelemben nem robban semmi. A világegyetem szülésekor a tér (tér-idõ) és nem a galaxisok, vagy valami anyag "tágult" ki egy gravitációs szingularitás állapotból.

Hogy ez valóban megtörtént erre több bizonyíték is utal, de ez már egy másik történet...

Hagyd a fenébe ezeket a trollokat!

Féltudományos? Most már csak az kell, hogy valaki felvesse: isten 7 nap alatt teremtette meg a világot...

az õsrobbanás egy erõsen féltudományos elmélet

mint világ keletkezés pedig teljesen téves

"és a kilökõdõ anyag-energia egyenletes távolodásba kezdet akkor, hogy lehet hogy különbözõ korú galaxisok vannak."

Szerintem egyaltalan nem biztos, hogy olyan egyenletes volt. Biztos volt ahol surubb volt, ott azonnal megindultak a csillagok galaxisok kialakulasa. Ahol meg ritkabb volt, ott tobb ido kellett, hogy a gravitacio osszesuritse az anyagot, a galaxisok es csillagok kialakulasahoz.

A cikkel ellentetben, nekem az jutott eszem, hogy ennyi ido alatt, hogy nem allt meg mar mindenhol a csillagkepzodes ? Szamomra az a furcsa, ennyi ido alatt meg mindig nem fogyott el a fuziora kepes anyag, hogy nem alakult mar minden reszecske vassa, vagy annal nehezebb eleme ? Persze lehet hogy csak annyi a megoldas, hogy az univerzumban idonkent maghasadas is tortenik, nem csak fuzio.

Ez az egész cikk csak egy újabb szélhámos csillagász képzelgéseirõl szól. Nevetséges.

Egyszerû: nem volt õsrobbanás.

Képzeld el úgy mint egy robbanást. Elsõnek látod, majd hallod, aztán elhajít a lökéshullám.

Könnyen lehet hogy az õsrobbanásnál is hasonló dolog játszódott le, több fázisa volt annak az egy robbanásnak, és mikor az anyagot utolérte a "valami" akkor kezdett el beindulni a csillagképzõdési folyamat. Ha közel volt az idõ akkor még nem sikerült annyi anyagnak összegyûlnie hogy beinduljon, késõbb meg már messzebb volt és késõbb ért oda. Az meg hogy tökéletes gomb mentén zajlana le az egész én kétlem, de fene tudja. Ha meg nem tökéletes gömb akkor lehetségessé válik hogy ne egyszerre érje utol a második/sokadik hullám az anyagot ami majd elindul a csillagképzõdés/galaxisképzõdés útján.

Én csak azt nem értem, hogy ha az õsrobbanás egy gömb felület mentén terjedt és a kilökõdõ anyag-energia egyenletes távolodásba kezdet akkor, hogy lehet hogy különbözõ korú galaxisok vannak. Esetleg az õsrobbanás idõben tovább tartott és bizonyos idõintervallumban játszódót le nem egy pillanatba sûrûsödõt?

Valahogy nem tudok azonosulni a nagy-bummal.<#nemtudom>