A fejlõdést mozgató megatrendek

"Imádom ezt a statisztikai adatot. Ebben már az is benne van amikor a fûtõelem ráesett valaki fejére. :|"

Igen, az is benne van, sot az is, amikor leesik a munkas a szeleromurol. Ezert halnak meg tobben meg a szeleromuvekben is, mint az atomeromuben.
Irtam lejjebb, hogy egy jol mukodo atomeromu kevesbe sugaroz, mint egy szeneromu. Nem mondtam, hogy az atom veszelytelen, de jelenleg ez a legjobb. Ha nem akarunk ugy elni, mint a kozepkorban, akkor ezt kell hasznalni.

"Nemreg neztem egy statisztikat, mely szerint az atomeromuvekben (es hozza kapcsolodo balesetekben) 1 terawatt villamos aram eloallitasa soran nagysagrendileg kevesebb ember hal meg evente, mint pl. a szen-, foldgaz-, vagy akar a nap- es szel-eromuvekben. Es ebbe bele van szamolva Csernobil is."

Imádom ezt a statisztikai adatot. Ebben már az is benne van amikor a fûtõelem ráesett valaki fejére. :|
Bezzeg az nincs benne hogy a járulékos sugárzás mennyi kárt okozott. Ugye olvastál már a mutáns fejlõdésû rákokról, és mindenféle tengeri élõlényekrõl? Ahhoz ugye semmi köze az utólagos sugárzásnak? Ha pedig ott hat akkor biztos szerinted az emberre nem.
Ezt melyik statisztikában lehet olvasni? Homályosíts fel légyszives!

Az atomreaktor akkor is a leheto legtisztabb. Meg a nap es szeleromunel is. Sokan hajlamosak elfelejteni azt, hogy mekkora szennyezessel jar a napkollektorok legyartasa es a szukseges anyagok kibanyaszasa. Ha hiszed, ha nem, a szennek is van sugarzasa es egy szeneromu jobban sugaroz, mint egy atomeromu. Az atomhulladekot lehet tarolni a kimerult uranbanyakban. Ugyis ott volt addig is az uranium.
Nemreg neztem egy statisztikat, mely szerint az atomeromuvekben (es hozza kapcsolodo balesetekben) 1 terawatt villamos aram eloallitasa soran nagysagrendileg kevesebb ember hal meg evente, mint pl. a szen-, foldgaz-, vagy akar a nap- es szel-eromuvekben. Es ebbe bele van szamolva Csernobil is.

"Hagyományos PWR reaktorokkal 80-800 év közötti készleteket adnak meg attól föggõen, hogy mit enged meg magának a becslés. Tenyésztõ reaktorokkal évmilliós nagyságrendekrõl beszélünk tórium nélkül is."

A hozzá kötõdõ szennyezés pedig nem számít. Igaz már az amcsiknál himbálóznak az elhagyott hajók és a tenger által sodort szemét. Persze a rádioaktív tengervíz biztos eltûnt valahol. :S
Becslések szerint a fukushimai katasztrófa már a csernobili katasztrófa többrszörösét ártottak. Nem lehet tudni, a tenger mindent elnyel, de meddig? Nos tudós barátom? Erre valami számítás, képlet, miegyéb?

Jogos, az EU-t nem is. Nagy volt a lendulet, es nem irtam oda, hogy a melyik uniot. United States of America -ra gondoltam. Azt viszont fegyverrel.
#82

Hagyományos PWR reaktorokkal 80-800 év közötti készleteket adnak meg attól föggõen, hogy mit enged meg magának a becslés. Tenyésztõ reaktorokkal évmilliós nagyságrendekrõl beszélünk tórium nélkül is.

Annyi urán van, hogy sose fogy el, és mivel ma kevés a kapacitásuk, lehet õket bõvíteni is ám. Tóriumból még több van, ráadásul százas nagyságrenddel kevesebb tórium kell ugyanannyi energia elõállításához. Az urán erõmûveket azért fejlesztették ki, mert atomfegyvert azzal lehet elõállítani. Tíz év elég volt ahhoz a technológiához a II. VH után. A tórium még biztonságosabb is.
Ráadásul lehetne szaporítóreaktorokat is építeni, ha még mindig az uránban gondolkodnánk. Az atomenergia tényleg korlátlan lehetõségeket rejt. Évszázadokra képes eltolni a problémánkat.

A hadikiadás sehol sem fellendítõ. Mindenhol csak teger a gazdaságnak. Szükséges rosszként, elviselhetõ szinten tartani megoldható. Ha túlzásba viszik, akkor meg egyértelmûen káros. Annak az idõszaknak már vége, hogy területet szerzünk, és kizsigereljük. Efyrészt ez jogilag sem megy már, tehát az már nem kivitelezhetõ, mint régen, hogy adókat vetnek ki a leigázott területekre. Ma csak cégeken keresztül piacon lehetne gazdasági hasznot húzni, az meg megy háború nélkül is.

A régi sémákban gondolkodás tévútra visz.

Az EU-t nem fegyverekkel hozták létre. Pont. Ezen nincs mit vitázni, erre nem szükséges ellenérveket felhozni, csak ki kell mondani, hogy ez az egész egy baromság.

Marhára nem mind1. Jelenlegi erõmûpark habzsolja az uránt. Komolyan rekózni kellene az összeset, ha sokáig szeretnénk atomenergiát.

Urán bányászat sem egyszerû, mert igen nagy tömeget kell kitermelni a földbõl hogy abból aztán legyen dúsítható urán.

Én úgy látom a cikkbõl hogy azért nembaj ha lesz mögötte legalább egynegyed rész kõolaj. Az ITER-be is belevertek már egy vagon pénzt kábé és ott tartanak hogy még 50év mire elkezd elterjedni.

Nem azt mondom hogy ne csinálják, de érdekes hogy Magyarországon a zöldek miatt kidobtak nagyjából 1GW (1000MW, azaz 1millió kW) lényegében zöld kapacitást, helyette nemrég épültek olaj és gázpöfögik.

OK. A túlzásba vitt analógia egy idõ után érvénytelenné válik, ezt aláírom.

Azonban nem tudom hogy mit akarsz azzal mondani, hogy "Különbség van egy globalizált világ és a világháborús között".
A 20-as évek világa épp elég globalizált volt ahhoz, hogy baj legyen belõle, amikor az amcsi tõzsde megadta magát. Aztán az, hogy a válságot vagy 10 évig nem tudták megoldani vezetett bizonyos erõk relative megerõsödéséhez. No globális erõként ugyan nem tudott fellépni, mert nem volt elég nagy flottája, de helyi szinten már elég hadereje volt, hogy lerendezze az ellenfeleit, és ugyan így Japán is.

Ezeknek a konfliktusoknak nem kellett volna feltétlenül összekapcsolódnia és ettõl még az angolszász hatalmak bõven megtarthatták volna a pozíciójukat. A konfliktusok 41 környékén véget érhettek volna sokkal kevesebb véráldozattal egy egységes Európával, nagyhatalmi ázsiai birodalommal és szétesett SZU-val.

Na most ugyan ott vagyunk 65 évvel késõbb, csak pl meghalt plusszba vagy 15 millió ember, az Angol birodalom meg szinte azonnal a háború után szétesett. Az Amcsik persze jól jártak, eddig.

Még 10 évig nyüglõdünk, hogy nem tud felpörögni a világgazdaság, ez elég idõ lesz, hogy a nyugati országok hadereje teljesen leamortizálódjon és az eddig középhatalmi státusszal bíró országok feljöjjenek. De most már Kína, Brazília, India stb.
Az õ életszínvonalukban azonban a nyugathoz képest akkora a különbség, hogy nekik egy nagyobb konfliktus sem jelentene gondot, a nyugati polgárok viszont nem szívesen vállalják, ergó az újak diktálnak.
Ha háborúzni akarnak, fognak is!

Na most a spekuláció vagy nem a spekuláció miatt dõlt be az amcsi gazdaság, meg a többi is. Szerintem továbbra is egyértelmû. A kockázati tõke aránya jócskán meghaladja a befektetési szándékúét ma a világgazdaságban. Az amcsi állam meg balfax volt, egyszerre akart háborús hisztériát kelteni, a spekuláns tõkének kedvezni, és a reálgazdaságot ösztönözni. Ezek közül egy is ha rosszul sül el recessziót, vagy hatalmas költségvetési hiányt okozhat.
Bush és kicsiny teamjének mûködése az idiotizmus ékes példája, bárcsak egyedül lenne ezzel a világpolitikában!

Amerika agresszorrá vált, és ezt a gyereket mi szültük meg itt Európában, a mi szabadságvágyunk, a mi hatalomvágyunk. Az Uniót fegyveres erõvel hozták létre, és azóta folyamatosan terjeszkedni próbál. Keresi az ellenségeit, annak ellenére, hogy igazán komolyan megtámadták volna. Isszuk a levét rendesen, de nem is folytatom,
bocs mindenkitõl, ma valahogy indulatosabb vagyok mint kellene...

Különbség van egy globalizált világ és a világháborús között. Akkoriban, ha pénzt öntöttek egy gazdaságba fogyasztási oldalon, az az adott ország gazdaságát élénkítette szinte kizárólag. Ma sokkal nagyobb az import részaránya a kereskedelemben, így ha felpumpálják a fogyasztást, az külföldön köt ki.

Tehát ma nem lendít fel semmit az, ha fegyverkezésre költi a pénzt egy ország, mert a melósok bére nem a belsõ gazdaságot pörgeti fel, hanem az importot.

A párhuzamokban való gondolkodás nagy csapdája ez. Ami korábban bevált, az ma nem fog.

Egyébként a válságot nem a spekuláció okozta, hanem az amerikai háborús kedv. Nagy lett a költségvetési hiány, ami felszívta a hitelforrásokat a gazdaság elõl, ami megdrágította a kamatokat és visszavetette a gazdaságot is egyszerre. EGyre nagyobb lett a törlesztõ a kamatemelkedés miatt, és egyre többen veszítették el az állásukat a gazdaság lassulása következtében, így egyre több hitel dõlt be, ami egy spirált indított be lefelé.

Ez a spekuláció miatt van minden, ez egy dilettáns nézõpont. Ráadásul ezt már megelõzõen a termelés egyre inkább ázsiába került, ami szintén válságot okozott volna, csak egy kicsit késõbb. A háborús költekezés csak siettette, korábbra hozta a recessziót. Az okok struktúrálisak és költségvetésiek.

A hadsereg akkor is a legdrágább munkahely.

Szokj le arról, hogy egyszerre egy kommentben két embernek válaszolsz, mert ebben az esetben a nekem szánt válaszodban, olyat is idéztél, amit nem én mondtam!

A 20-as évek végi nagy gazdasági világválság, ugyan olyan globális válság volt mint a 2009-es, ugyan úgy amcsiból indult, és ha kicsit lazábban nézzük ugyan úgy a spekuláns tõke hazárdjátéka volt az oka. A spekuláns tõke nem akar piacot, nem akar termelni, egyet akar még több tõkét, minnél gyorsabban. Elég dúrva kartel és más monopólium ellenes, valamint spekulációt csökkentõ szabályozást csináltak utána, amit nagyjából 2000-re szépen vissza is bontottak.

Amcsit meg összességében nem a New Deal húzta ki a csávából, hanem sokkal inkább a háború, ami még a New Dealhoz képest is hatalmas állami megrendeléseket jelentett, termelési kényszert. Illetve az, hogy az egész cehet külföldi kormányok állták, valamint a háború után a xarrá bombázott világ gyakorlatilag abszolút szûz piacot jelentett.

Ez a dolog fél évszázada tökéletesen mûködött, Amerikát versenytársak nélkül lõtte ki az ûrbe, sajna a háború túl kecsegtetõ üzlet ahhoz, hogy ki lehessen hagyni!

Mindíg is az volt.

Amerikának valóban mûködik a gazdasága. De milyen áron ?

http://index.hu/gazdasag/vilag/2011/07/14/miert_eppen_europa/

Végre a tudósok is olvasnak Asimovot? A megatrendek megállíthatatlanok és szükségszerûek. Ezek formálják újjá a társadalmat, sokszor úgy, hogy észre sem vesszük.
Szerintem a háború már zajlik, csak nem fegyverrel, hanem tõkével vívják. A "nyugati", "fejlett" országok kaptak is egy jó nagy gazdasági atomot nemrég :D

Kínában van példa az állami támogatásra:

http://www.sg.hu/cikkek/79884/hardvergyartokat_tamogat_a_kinai_allam

Egyebkent tudtommal Kinaban is allami tulajdonban van a cegek nagy resze, megis nyeresegesek es nagyon gyorsan fejlodik a gazdasag.

"A válság éveiben, ha egy szakképzett gyár 0 profitot termelt úgy hogy elküldött egy csomó dolgozót és a megmaradottakat meg kifizette, már összetette a kezét, szerinted egy állami vállalat jobban tudna mõködni mint egy magán vállalat? Pont attól jó egy privát vállalat hogy profit orientál ezáltal rá van kényszerítve arra (vagyis racionálisan az a jó) hogy hatékonyabban, olcsóbban termeljen.

Másik hogy a vámok semmi esetben sem jók. Az egy hibás gazdaság politika, mert lehet hogy a hazai termelõk nyernek rajta mert kiszorítják a külföldi termelõket, de a hazai fogyasztók meg sokkal nagyobbat buknak rajta mint amennyit a haza termelõk nyernek, bár ezek nehéz válaszok igy elsõre, de ha akarod bõvebben is kifejtem. Alkalmazták már egy kétszer a vámokat, de hosszú távon nem kifizetõdõ. Mit gondolsz miért támogatják annyira a szabad kereskedelmet?"

Ha nincs vam, akkor egy ideig valoban jobb a fogyasztoknak, hisz olcsobban hozzajutnak mindenhez, de ha a hazai ipar szetesik es ok munkanelkuliek lesznek, akkor hiaba olcsobb a termek, akkor sem tudja megvenni.
A szabad kereskedelmet az USA tamogatta, mert annak idejen o arasztotta el a vilagot olcso termekekkel. Szerinted miert nem akarta Anglia elfogadni a szabad kereskedelmet a 2. vilaghaboruban? Vegul persze az USA segitsegeert cserebe el kellett fogadja, ossze is omlott par evtizeden belul a Brit birodalom.

"A viddes az, hogy azt hiszed, hogy ami veszteséget termel, az fenntartható. Minden gazdaság csak akkor mûködik, ha van profit."


Erdekes, de az USA kereskedelmi merlege mar 30 eve durvan deficites es meg mindig mukodik a gazdasaga.

"A román autógyártás én úgy tudom, hogy nagy részt külföldi(francia) tulajdonban van, tehát nem állami cég. Azt megteheti Magyarország is, hogy megkerülve a törvényeket keres valami kifogást valamilyen adóra, amivel hátrányos helyzetbe juttatja azokat a vállalatokat, amelyeket nem Magyarországon gyártanak. Feltéve ha sikerül találni ilyet. De azon az alapon, hogy akkor most megadóztatjuk mert külföldi, azt nem hinném, hogy megtehetik retorziók nélkül. A vámot meg szerintem az EU szabályozza itthon. De ha mi kirakunk vámot, akkor más országok is raknak ránk, akik eddig nem raktak. Szóval a vége az lenne, ha mindenki ezt csinálná, hogy ez az egész globális kereskedelem összemenne. Mi sem tudnánk külföldön eladni, csak nagyon nehezen. Nem tudom, lehet Magyarországnak ez jó lenne, de sok országnak meg nem. Ezen a wikipedia oldalon lehet látni, hogy akik priossal vannak a térképen azoknál több az import:Balance of trade. Szerintem nem lenne jó ha Magyarország kereskedelmileg elszigetelõdne, de az jó lenne, ha nem Kínában és hasonló helyeken gyártanának mindent a vállalatok."


Igen, nagyreszt francia tulajdon, de a romanok a kulfoldrol behozott autokra mindenfele adot raknak, hogy a Logant vegyek.

Magyarorszag tobbet importal, mint exportal, ugyhogy tobb haszna lenne a vamokbol.
Egyebkent furcsa, hogy pont azok az orszagok minuszosak kulkereskedelemben, akik kitalaltak a szabadkereskedelmet.
Egyebkent nem kell mindenre vamot vagy valamilyen illeteket rakni, csak arra amit itthon is termelnek, vagy meg tudnak.

A válság éveiben, ha egy szakképzett gyár 0 profitot termelt úgy hogy elküldött egy csomó dolgozót és a megmaradottakat meg kifizette, már összetette a kezét, szerinted egy állami vállalat jobban tudna mõködni mint egy magán vállalat? Pont attól jó egy privát vállalat hogy profit orientál ezáltal rá van kényszerítve arra (vagyis racionálisan az a jó) hogy hatékonyabban, olcsóbban termeljen.

Másik hogy a vámok semmi esetben sem jók. Az egy hibás gazdaság politika, mert lehet hogy a hazai termelõk nyernek rajta mert kiszorítják a külföldi termelõket, de a hazai fogyasztók meg sokkal nagyobbat buknak rajta mint amennyit a haza termelõk nyernek, bár ezek nehéz válaszok igy elsõre, de ha akarod bõvebben is kifejtem. Alkalmazták már egy kétszer a vámokat, de hosszú távon nem kifizetõdõ. Mit gondolsz miért támogatják annyira a szabad kereskedelmet?

Szerintem többe kerülne normálisan eltartani õket, mintha segélyt kapnának. ha meg nem tartod normális körülmények között õket akkor abból nagy felháborodás lenne.

"A bio üzemanyagot felejtsd el... "

Ezt mond azoknak is akik dollármilliókat invesztálnak a területbe. Az új harmadik generációs bioüzemanyagok nagyon ígéretesek és a technológia folyamatosan fejlõdik. Szerintem elhanyagolható mértékben vagy egyáltalán nem kell kõolaj az elõállításukhoz.

Itt van még egy régebben íródott felületes cikk: bioüzemanyag algából

Nem kezelné rosszul.
Ha a saját források szûkösek, és éhezik a nép de katonailag erõsek vagyunk, racionális döntés lehet egy pusztító háború megindítása, mert egy háború nagy veszteségek árán gyõzelemhez segítheti az országod (bár van benne rizikó is), viszont ha gyõzelemmel ér véget, a megmaradt kevesebb túlélõ osztozik a meghódított területen zsákmányolt javakon. Napjainkban is úgy nézne ki ez - gondolom -, mint a nagy háborúkat követõen, hogy egy kiírtott kontinens összes java a gyõztes hatalmaké lehetne (a háborút követõ újraelosztás folyamán átszabva az országhatárokat is), míg mondjuk a leigázottakra sanyarú sors várna, de azonnal nem lennének munkanélküliek, hiszen lehetnének például a gyõztesek rabszolgái. És máris nincs válság. Cserébe itt az új középkor... Persze reméljük, a döntéshozóknak nálam racionálisabban gondolkoznak... :-)

Értem, de ahogy azt már az egyik korábbi hozzászólásomban írtam itt nem az a cél, hogy páncéloshadosztályokat állítsunk fel és normális lövészeket képezzünk, hanem egyszerûen az emberek elhelyezése:
"Persze, ha normális, jól felszerelt hadsereget akarunk, akkor ez nem elég, de most nem a harcképességen, hanem a munkaerõ felszívásán van a hangsúly (meg persze vannak dolgok, amiket olcsón is el lehet végezni, ha más nem egy fekvõtámaszozásban és lövészárok ásásban/betemetésben igen képzett hadsereget össze lehet hozni)"
Én kizárólag azért hoztam fel ezt, mert olcsóbbna tûnik elsõre, ha a népesség mondjuk 5% -t kaszárnyákban tároljuk és minden nap megfuttatjuk, mintha ugyanennyi embernek annyi segélyt vagy olyan jövedelmet biztosító állami munkát adnánk, amellyel ezzel megegyezõ színvonalon, de külön-külön képesek élni(persze ezzel lehet vitatkozni, de egyikünknek sincsenek pontos adatai azzal kapcsolatban, hogy mi mennyibe kerülne, mert nagyon sok mindentõl függ a dolog).

Rosszul kezelné a munkanélküliség problémáját a hadsereg. Ugyan is az a legdrágább, költségesebb munkahely. Mondok egy példát. Egy targonca sokkal olcsóbb, mint egy tank. A hadseregnek csak költsége van, profitot nem fog termelni. AZ a legolcsóbb, ha nem csinálnak semmit, csak ülnek a laktanyában, mert akkor a költség a legalacsonyabb. Bevétel ekkor sincs, de ha bármi adódik, ami eltér ettõl az idilli állapottól, akkor a költségek rohamosan megugranak, de bevételt az sem hoz. Csak további kiadást. Például ellövöldözik a lõszert, azt folyamatosan biztosítani extra költség. Bizonyos munkaeszközök leamortizálódnak, amire a legjobb példa, ha az ellenség kilövi a tankunkat. Az pedig nem olcsó. Nem tudom, hogy érted-e mirõl beszélek?

"Atom nélkül szart sem ér az elektromos autó koncepció."

És rájöttél a megoldásra. Nem értem másoknak ez miért nem egyszerû.

"Pont ezert irtam azt, hogy gyarakat epitunk a kinyomott penzen. Ezek pedig erteket termelnek, ergo mar van a penz mogott ertek.
Ha ebben az evben nyomtatjuk a penzt, akkor az iden felnyomja az inflaciot, de jovore mar elkezdenek gyartani a gyarak, ami gazdasagi fellendulest okoz, es visszaesnek az arak."

Ha az adott pillanatban nincsen a pénz mögött érték, az nem vígasz, hogy késõbb lesz. Már abban a pillanatban nem ér semmit, és inflálódik, mielõtt felhasználnád. Egyébként, ha meg ûgy szeretnéd, hogy legyen mögötte, és nem csak úgy kinyomod, azt meg kölcsönnek hívják, és mástól kéred.

"Amúgy szerintem is jobb lenne ha az emberek közös tulajdonában lennének a cégek és nem egy szûk embercsoport kezében. De azt nem tudom, hogy lehetne megcsinálni, hogy ezek hatékonyan legyenek képesek mûködni."
Erre azt akartam írni, hogy részvénytársaság formájában megoldható, csak lemaradt.

A gond az, hogy valószínüleg az állam 10 milliárd forintból egy olyan céget hozna össze, amit egy magánvállalkozás 5 milliárdból vagy kevesebbõl.
Emelett, igenis kell mindenhez bizonyos fokú szaktudás, legalábbis ha a piacon sikeres terméket kívánsz elõállítani, maga a költséghatékony gyártás és értékesítés is igényli ezt. Ha 0 profittal dolgozik, még akkor is elõfordulhat, hogy kétszer annyiért adja ugyanazt a vasalót, amit egy német központú, de Kínában gyártó magán vállalat. Ha van két kb ugyanolyan jó termék, de az egyik fele annyiba kerül, akkor a munkás azt fogja megvenni.


"Amúgy szerintem is jobb lenne ha az emberek közös tulajdonában lennének a cégek és nem egy szûk embercsoport kezében. De azt nem tudom, hogy lehetne megcsinálni, hogy ezek hatékonyan legyenek képesek mûködni."

"Mondj egy országot, aki gazdaságilag jól jár azzal, hogy nagy hadsereget tart fenn!"
A felvetésemnek az a kiinduló pontja, hogy a cikkben említett hatalmas munkanélküliség elkerelhütetlen.
A célja pedig az, hogy ezt minél jobban kezelje. Azon a feltételezésen alapul az egész, hogy fajlagosan egy katonára kisebb összeget kell költeni, mintha valamilyen munkanélküli segélyt adnánk nekik vagy dolgoztatnánk õket.

"Az erõmûvek meg az áramszállítási lánc hatásfoka az autóig smafu mi? Meg a méregdrága akksik legyártása...?"

És? Az nem mindegy, ha uránból nyerik ki?

"A jelen gazdasági rendszernél a jelen életszínvonal a nem fenntartható. A magas fogyasztás és energiaigény ennél a népsûrûségnél elkerülhetetlenül összeomlást okoz. az elektromos jármûvek nem jelentenek mindenhova megoldást"

A jelenlegi gatdasági rendszer nem lenne fenntartható a faszénalapon sem. Tehát te a 19-ik században azon aggódnál, hogy a jövõben súlyos problémákat fog okozni a szalma biztosítása a lovak etetéséhez, és a lószar feltakarítása az utakról komoly logisztikai kihívás elé fog állítani minket. Én akkor azt mondtam volna neked, hogy ott van a szén, de te arról ugyanúgy nem vennél tudomást. Ma azt mondom, hogy ott az atomenergia, de te most ezt hagyod figyelmen kívûl.
Nem én vagyok túlságosan optimista, hanem te nem gondolkodsz logikusan. Vsak a jelenben tudsz élni, és számodra a változás értelmezhetetlen. De azt hiszed, tudsz globálisan gondolkodni, ezért világvégét vizionálsz.

"Elõbb utóbb szembe kell néznie a világnak azzal, hogy ez a fajta gazdasági rendszer nem fenntartható. A vicces az egészben, hogy a technológia fejeltség lehetõvé tenné egy elöregedõ társadalom viszonylagos jólétben lévõ fenntartását egy másféle rendszerben amit nem a profit határoz meg."

A viddes az, hogy azt hiszed, hogy ami veszteséget termel, az fenntartható. Minden gazdaság csak akkor mûködik, ha van profit.

Lefordítom neked mezõgazdaságra.
Az ókorban az volt a profiz, hogy elvetettek egy tonna vetõmagot, és kinõtt a földbõl öt tonna. A négy tonna volt a profit.

Ha egy tonna vetõmag elvetése után kinõne a Földbõl 800 kilo, akkor az meg veszteséges lenne. Ugye belátható, hogy az nem lenne valami jó. Ha nincs profit, akkor szegényedés van.

"Abból a szempontból logikus a háború, hogy a munkanélkülieket nagyszerûen el lehet helyezni a hadsergeben. Feltételezve, hogy egy átlagember kb 20-tól 60 éves koráig, tehát ~40 éven keresztül aktív, ha kiírnának 5 év kötelezõ sorkatonai szolgálatot, akkor 12,5% -kal csökkenteni lehetne a rendelkezésre álló munkaerõt, ezáltal pedig a munkanélküliséget is."

Mondj egy országot, aki gazdaságilag jól jár azzal, hogy nagy hadsereget tart fenn!

"A II. VH elötti és a mostani helyzet eseményei meglepõen hasonlítanak.
Most nem közvetlenül a VH elött vagyunk, hanem ott ahol a 20-as években lehetett a nyugat. Ha hasonlóan alakulnak a dolgok, akkor 5-10 év alatt kinövi magát egy katonailag erõs hatalom és nekiáll a világ erõforrásait újraosztani."

A globalizáció szükségtelenné teszi a hábotút ebbõl a szempontból.
Korábban le kellett horgonyozni a kikötõben egy bazi nagy hadihajóval, és ha az nem volt elég, akkor vitték a tankokat is, hogy megszerezzék a befolyást. Ma elég odamenni nyakkendõben, és felépíteni egy összeszerelõ üzemet.

Te is mellé nyúltál az értelmezéssel. A termékenységi ráta csökkenése az egyik megállapítása a cikknek.

"Ha a legfõbb hatalmak nem engedik a kicsiknek a radikális változtatást, akkor hiába próbálkozik bármelyik, új útra törekvõ ország a változtatással, meg lesz kötve a kezük."

Szerintem ez a cikk másról szólt, mint amit kihámoztál belõle. Pont az általad nagyoknak tûntek vannak a bajban és pont azzal, hogy nem képesek kontrollálni a folyamatokat. A globalizáció azt jelenti, hogy már senkinek nincs befolyása az eseményekre. Van akinek kedvez, van akinek nem, de a legtpbb ami tehetõ, a hozzá történõ alkalmazkodás.

Atom nélkül szart sem ér az elektromos autó koncepció.

A bio üzemanyagot felejtsd el...

1hordó olaj kell 1.2hordó bioetanolhoz és ez már a csúcskategória.
Akkor már inkább olajpala/homok ott jelenleg 6-8hórdót kapsz 1hordóért.

De a kanadaiak már rajta vannak egy nemsemmi technológián.

Igazatok van, el is fogadom, hogy az áram elõállítása maga környezetszennyezõbb, mint egy belsõ égésû motor, mert ugye azt csak beletöltjük. De, ha arra gondolok, hogy az a kõolajat bányászni kell (egyre inkább nehezen elérhetõ helyekrõl: tengerfenék, alaszkai olajhomok) és ez a bányászat -csak a bányászat- óriási gépparkot és üzemeket igényel és a finomításról és a szállításról ne is beszéljünk, akkor én úgy érzem, hogy egy elektromos alternatíva egész jónak tûnik, persze nem a hagyományos erõmûvekbõl származó villamossággal, hanem teszem azt "házilag" elõállított elektromossággal, mint például napfény segítségével víz bontása, majd azt üzemanyag cellákban használva áram elõállítása, ami tény, hogy ez megint berendezés igényes, de én úgy gondolom, hogy lényegesen barátságosabb megoldás, mint több km átmérõjû külszíni fejtésekkel szétbarmolni a tájképet (és itt most ne a sötétzöld baromságot értsd, hogy mentsük meg a bolygót, hanem azt a pofátlanul önzõ felfogást, hogy nekem nem tetszik). És akkor máris egy elektromos meghajtás a hatékonyabb. Szerintem, mint laikus.

A román autógyártás én úgy tudom, hogy nagy részt külföldi(francia) tulajdonban van, tehát nem állami cég. Azt megteheti Magyarország is, hogy megkerülve a törvényeket keres valami kifogást valamilyen adóra, amivel hátrányos helyzetbe juttatja azokat a vállalatokat, amelyeket nem Magyarországon gyártanak. Feltéve ha sikerül találni ilyet. De azon az alapon, hogy akkor most megadóztatjuk mert külföldi, azt nem hinném, hogy megtehetik retorziók nélkül. A vámot meg szerintem az EU szabályozza itthon. De ha mi kirakunk vámot, akkor más országok is raknak ránk, akik eddig nem raktak. Szóval a vége az lenne, ha mindenki ezt csinálná, hogy ez az egész globális kereskedelem összemenne. Mi sem tudnánk külföldön eladni, csak nagyon nehezen. Nem tudom, lehet Magyarországnak ez jó lenne, de sok országnak meg nem. Ezen a wikipedia oldalon lehet látni, hogy akik priossal vannak a térképen azoknál több az import:Balance of trade. Szerintem nem lenne jó ha Magyarország kereskedelmileg elszigetelõdne, de az jó lenne, ha nem Kínában és hasonló helyeken gyártanának mindent a vállalatok.

Egyebkent szerintem a vamok bevezetese miatt nem vonnak az orszagot kereskedelmi blokad ala, hisz a vilagon sok orszagban vannak vamok. Eszak-Koreat es Irant a nuklearis programja miatt blokadolnak.

Az 1800-as, 1900-as evekben eleg jol mukodtek az allami vallalatok is.

De pont azert lenne olcsobb es ennelfogva eladhatobb, mert az allam nem kell akkora profittal dolgozzon.
Mondom, hogy pl. Romaniaban is kulonfele adokkal sulytjak a kulfoldi kocsikat, azert, hogy a Logant vegyek, megsem blokadoljak Romaniat. Ezt ki lehetne terjeszteni tobb termekre is.

"Elméletben szerintem akár nagyobb hatékonyság is elérhetõ erõs állami kontroll alatt, a gyakorlat azonban ettõl eddig mindig jelentõsen eltért."

Persze, mert allami ceget mindenki lop, mivel az nem az ove. Pedig pont hogy az ove. Eros allami felugyelet es rendorseg eseten viszont nem lopnak szet a ceget.

Ahhoz, hogy egy mûködõ céget létrehozzon valaki, ahhoz azért több minden is kell. Pl vegyük az általad is említett bútorgyártást. Egyrészt szükség van piacra, a piac márpedig valószínûleg telített különféle privát cégekkel. Ebbõl részesedést kihasítani nem egyszerû, szerintem valamennyi kockázat azért van, hogy nem teljesen térül azért meg.

"Allami gyarakat letre lehet hozni, vagy nem?
A banyakat es a BKV-t is tamogatja az allam."

A BKV az egy kiemelten fontos vállalat, tömegközlekedés nélkül nem tudna munkába menni az emberek jókora része, visszaesne a gazdaság. Az ország természeti kincseinek kiaknázásába meg szintén jelentõs beleszólása van a helyi államoknak. De pl bútorgyárat szerintem nem hozhat létre állam még ha megérné sem. Vagy ha létrehozna, akkor azt a többi állam nem nézné jó szemmel és akár kereskedelmi blokád alá is vonnának minket.

Az államosítás, amirõl te beszélsz az ugye a kommunizmus egyik meghatározó eleme volt. Szerintem nem egyenlõ azért a kommunizmussal, az több mint csak ez. De ott mégis bebizonyosodott, hogy az állami cégek nem képesek annyira hatékonyan mûködni, mint a privát tulajdonban lévõ cégek. Amúgy szerintem is jobb lenne ha az emberek közös tulajdonában lennének a cégek és nem egy szûk embercsoport kezében. De azt nem tudom, hogy lehetne megcsinálni, hogy ezek hatékonyan legyenek képesek mûködni. Elméletben szerintem akár nagyobb hatékonyság is elérhetõ erõs állami kontroll alatt, a gyakorlat azonban ettõl eddig mindig jelentõsen eltért.

Haboru nem lesz, legalabbis addig, amig szabadkereskedelem van. Nem erdeke az USA-nak megtamadni egy erosebb orszagot es erovel elvenni a nyersanyagot, ha megszerezheti ugy is, hogy nyit egy banyat az adott orszagban es kitermeli maganak.
Irakot is azert tamadtak meg mert nem ok termeltek ki az olajat, az orszag pedig gyenge volt es nem szamoltak nagy vesztesegekkel.