90
-
blitzkrieg1 #90 "Imádom ezt a statisztikai adatot. Ebben már az is benne van amikor a fűtőelem ráesett valaki fejére. :|"
Igen, az is benne van, sot az is, amikor leesik a munkas a szeleromurol. Ezert halnak meg tobben meg a szeleromuvekben is, mint az atomeromuben.
Irtam lejjebb, hogy egy jol mukodo atomeromu kevesbe sugaroz, mint egy szeneromu. Nem mondtam, hogy az atom veszelytelen, de jelenleg ez a legjobb. Ha nem akarunk ugy elni, mint a kozepkorban, akkor ezt kell hasznalni.
-
xrt #89 "Nemreg neztem egy statisztikat, mely szerint az atomeromuvekben (es hozza kapcsolodo balesetekben) 1 terawatt villamos aram eloallitasa soran nagysagrendileg kevesebb ember hal meg evente, mint pl. a szen-, foldgaz-, vagy akar a nap- es szel-eromuvekben. Es ebbe bele van szamolva Csernobil is."
Imádom ezt a statisztikai adatot. Ebben már az is benne van amikor a fűtőelem ráesett valaki fejére. :|
Bezzeg az nincs benne hogy a járulékos sugárzás mennyi kárt okozott. Ugye olvastál már a mutáns fejlődésű rákokról, és mindenféle tengeri élőlényekről? Ahhoz ugye semmi köze az utólagos sugárzásnak? Ha pedig ott hat akkor biztos szerinted az emberre nem.
Ezt melyik statisztikában lehet olvasni? Homályosíts fel légyszives! -
blitzkrieg1 #88 Az atomreaktor akkor is a leheto legtisztabb. Meg a nap es szeleromunel is. Sokan hajlamosak elfelejteni azt, hogy mekkora szennyezessel jar a napkollektorok legyartasa es a szukseges anyagok kibanyaszasa. Ha hiszed, ha nem, a szennek is van sugarzasa es egy szeneromu jobban sugaroz, mint egy atomeromu. Az atomhulladekot lehet tarolni a kimerult uranbanyakban. Ugyis ott volt addig is az uranium.
Nemreg neztem egy statisztikat, mely szerint az atomeromuvekben (es hozza kapcsolodo balesetekben) 1 terawatt villamos aram eloallitasa soran nagysagrendileg kevesebb ember hal meg evente, mint pl. a szen-, foldgaz-, vagy akar a nap- es szel-eromuvekben. Es ebbe bele van szamolva Csernobil is. -
xrt #87 "Hagyományos PWR reaktorokkal 80-800 év közötti készleteket adnak meg attól föggően, hogy mit enged meg magának a becslés. Tenyésztő reaktorokkal évmilliós nagyságrendekről beszélünk tórium nélkül is."
A hozzá kötődő szennyezés pedig nem számít. Igaz már az amcsiknál himbálóznak az elhagyott hajók és a tenger által sodort szemét. Persze a rádioaktív tengervíz biztos eltűnt valahol. :S
Becslések szerint a fukushimai katasztrófa már a csernobili katasztrófa többrszörösét ártottak. Nem lehet tudni, a tenger mindent elnyel, de meddig? Nos tudós barátom? Erre valami számítás, képlet, miegyéb? -
thesalamon #86 Jogos, az EU-t nem is. Nagy volt a lendulet, es nem irtam oda, hogy a melyik uniot. United States of America -ra gondoltam. Azt viszont fegyverrel.
#82 -
#85
Hagyományos PWR reaktorokkal 80-800 év közötti készleteket adnak meg attól föggően, hogy mit enged meg magának a becslés. Tenyésztő reaktorokkal évmilliós nagyságrendekről beszélünk tórium nélkül is. -
Bannedusermail #84 Annyi urán van, hogy sose fogy el, és mivel ma kevés a kapacitásuk, lehet őket bővíteni is ám. Tóriumból még több van, ráadásul százas nagyságrenddel kevesebb tórium kell ugyanannyi energia előállításához. Az urán erőműveket azért fejlesztették ki, mert atomfegyvert azzal lehet előállítani. Tíz év elég volt ahhoz a technológiához a II. VH után. A tórium még biztonságosabb is.
Ráadásul lehetne szaporítóreaktorokat is építeni, ha még mindig az uránban gondolkodnánk. Az atomenergia tényleg korlátlan lehetőségeket rejt. Évszázadokra képes eltolni a problémánkat. -
Bannedusermail #83 A hadikiadás sehol sem fellendítő. Mindenhol csak teger a gazdaságnak. Szükséges rosszként, elviselhető szinten tartani megoldható. Ha túlzásba viszik, akkor meg egyértelműen káros. Annak az időszaknak már vége, hogy területet szerzünk, és kizsigereljük. Efyrészt ez jogilag sem megy már, tehát az már nem kivitelezhető, mint régen, hogy adókat vetnek ki a leigázott területekre. Ma csak cégeken keresztül piacon lehetne gazdasági hasznot húzni, az meg megy háború nélkül is.
A régi sémákban gondolkodás tévútra visz. -
Bannedusermail #82 Az EU-t nem fegyverekkel hozták létre. Pont. Ezen nincs mit vitázni, erre nem szükséges ellenérveket felhozni, csak ki kell mondani, hogy ez az egész egy baromság. -
SchumiBacsi #81 Marhára nem mind1. Jelenlegi erőműpark habzsolja az uránt. Komolyan rekózni kellene az összeset, ha sokáig szeretnénk atomenergiát.
Urán bányászat sem egyszerű, mert igen nagy tömeget kell kitermelni a földből hogy abból aztán legyen dúsítható urán. -
SchumiBacsi #80 Én úgy látom a cikkből hogy azért nembaj ha lesz mögötte legalább egynegyed rész kőolaj. Az ITER-be is belevertek már egy vagon pénzt kábé és ott tartanak hogy még 50év mire elkezd elterjedni.
Nem azt mondom hogy ne csinálják, de érdekes hogy Magyarországon a zöldek miatt kidobtak nagyjából 1GW (1000MW, azaz 1millió kW) lényegében zöld kapacitást, helyette nemrég épültek olaj és gázpöfögik. -
#79
OK. A túlzásba vitt analógia egy idő után érvénytelenné válik, ezt aláírom.
Azonban nem tudom hogy mit akarsz azzal mondani, hogy "Különbség van egy globalizált világ és a világháborús között".
A 20-as évek világa épp elég globalizált volt ahhoz, hogy baj legyen belőle, amikor az amcsi tőzsde megadta magát. Aztán az, hogy a válságot vagy 10 évig nem tudták megoldani vezetett bizonyos erők relative megerősödéséhez. No globális erőként ugyan nem tudott fellépni, mert nem volt elég nagy flottája, de helyi szinten már elég hadereje volt, hogy lerendezze az ellenfeleit, és ugyan így Japán is.
Ezeknek a konfliktusoknak nem kellett volna feltétlenül összekapcsolódnia és ettől még az angolszász hatalmak bőven megtarthatták volna a pozíciójukat. A konfliktusok 41 környékén véget érhettek volna sokkal kevesebb véráldozattal egy egységes Európával, nagyhatalmi ázsiai birodalommal és szétesett SZU-val.
Na most ugyan ott vagyunk 65 évvel később, csak pl meghalt plusszba vagy 15 millió ember, az Angol birodalom meg szinte azonnal a háború után szétesett. Az Amcsik persze jól jártak, eddig.
Még 10 évig nyüglődünk, hogy nem tud felpörögni a világgazdaság, ez elég idő lesz, hogy a nyugati országok hadereje teljesen leamortizálódjon és az eddig középhatalmi státusszal bíró országok feljöjjenek. De most már Kína, Brazília, India stb.
Az ő életszínvonalukban azonban a nyugathoz képest akkora a különbség, hogy nekik egy nagyobb konfliktus sem jelentene gondot, a nyugati polgárok viszont nem szívesen vállalják, ergó az újak diktálnak.
Ha háborúzni akarnak, fognak is!
Na most a spekuláció vagy nem a spekuláció miatt dőlt be az amcsi gazdaság, meg a többi is. Szerintem továbbra is egyértelmű. A kockázati tőke aránya jócskán meghaladja a befektetési szándékúét ma a világgazdaságban. Az amcsi állam meg balfax volt, egyszerre akart háborús hisztériát kelteni, a spekuláns tőkének kedvezni, és a reálgazdaságot ösztönözni. Ezek közül egy is ha rosszul sül el recessziót, vagy hatalmas költségvetési hiányt okozhat.
Bush és kicsiny teamjének működése az idiotizmus ékes példája, bárcsak egyedül lenne ezzel a világpolitikában! -
thesalamon #78 Amerika agresszorrá vált, és ezt a gyereket mi szültük meg itt Európában, a mi szabadságvágyunk, a mi hatalomvágyunk. Az Uniót fegyveres erővel hozták létre, és azóta folyamatosan terjeszkedni próbál. Keresi az ellenségeit, annak ellenére, hogy igazán komolyan megtámadták volna. Isszuk a levét rendesen, de nem is folytatom,
bocs mindenkitől, ma valahogy indulatosabb vagyok mint kellene... -
Bannedusermail #77 Különbség van egy globalizált világ és a világháborús között. Akkoriban, ha pénzt öntöttek egy gazdaságba fogyasztási oldalon, az az adott ország gazdaságát élénkítette szinte kizárólag. Ma sokkal nagyobb az import részaránya a kereskedelemben, így ha felpumpálják a fogyasztást, az külföldön köt ki.
Tehát ma nem lendít fel semmit az, ha fegyverkezésre költi a pénzt egy ország, mert a melósok bére nem a belső gazdaságot pörgeti fel, hanem az importot.
A párhuzamokban való gondolkodás nagy csapdája ez. Ami korábban bevált, az ma nem fog.
Egyébként a válságot nem a spekuláció okozta, hanem az amerikai háborús kedv. Nagy lett a költségvetési hiány, ami felszívta a hitelforrásokat a gazdaság elől, ami megdrágította a kamatokat és visszavetette a gazdaságot is egyszerre. EGyre nagyobb lett a törlesztő a kamatemelkedés miatt, és egyre többen veszítették el az állásukat a gazdaság lassulása következtében, így egyre több hitel dőlt be, ami egy spirált indított be lefelé.
Ez a spekuláció miatt van minden, ez egy dilettáns nézőpont. Ráadásul ezt már megelőzően a termelés egyre inkább ázsiába került, ami szintén válságot okozott volna, csak egy kicsit később. A háborús költekezés csak siettette, korábbra hozta a recessziót. Az okok struktúrálisak és költségvetésiek. -
Bannedusermail #76 A hadsereg akkor is a legdrágább munkahely. -
Bannedusermail #75 Szokj le arról, hogy egyszerre egy kommentben két embernek válaszolsz, mert ebben az esetben a nekem szánt válaszodban, olyat is idéztél, amit nem én mondtam! -
#74
A 20-as évek végi nagy gazdasági világválság, ugyan olyan globális válság volt mint a 2009-es, ugyan úgy amcsiból indult, és ha kicsit lazábban nézzük ugyan úgy a spekuláns tőke hazárdjátéka volt az oka. A spekuláns tőke nem akar piacot, nem akar termelni, egyet akar még több tőkét, minnél gyorsabban. Elég dúrva kartel és más monopólium ellenes, valamint spekulációt csökkentő szabályozást csináltak utána, amit nagyjából 2000-re szépen vissza is bontottak.
Amcsit meg összességében nem a New Deal húzta ki a csávából, hanem sokkal inkább a háború, ami még a New Dealhoz képest is hatalmas állami megrendeléseket jelentett, termelési kényszert. Illetve az, hogy az egész cehet külföldi kormányok állták, valamint a háború után a xarrá bombázott világ gyakorlatilag abszolút szűz piacot jelentett.
Ez a dolog fél évszázada tökéletesen működött, Amerikát versenytársak nélkül lőtte ki az űrbe, sajna a háború túl kecsegtető üzlet ahhoz, hogy ki lehessen hagyni!
Mindíg is az volt. -
thesalamon #73 Amerikának valóban működik a gazdasága. De milyen áron ?
http://index.hu/gazdasag/vilag/2011/07/14/miert_eppen_europa/ -
messen #72 Végre a tudósok is olvasnak Asimovot? A megatrendek[sic] megállíthatatlanok és szükségszerűek. Ezek formálják újjá a társadalmat, sokszor úgy, hogy észre sem vesszük.
Szerintem a háború már zajlik, csak nem fegyverrel, hanem tőkével vívják. A "nyugati", "fejlett" országok kaptak is egy jó nagy gazdasági atomot nemrég :D -
thesalamon #71 Kínában van példa az állami támogatásra:
http://www.sg.hu/cikkek/79884/hardvergyartokat_tamogat_a_kinai_allam -
blitzkrieg1 #70 Egyebkent tudtommal Kinaban is allami tulajdonban van a cegek nagy resze, megis nyeresegesek es nagyon gyorsan fejlodik a gazdasag. -
blitzkrieg1 #69 "A válság éveiben, ha egy szakképzett gyár 0 profitot termelt úgy hogy elküldött egy csomó dolgozót és a megmaradottakat meg kifizette, már összetette a kezét, szerinted egy állami vállalat jobban tudna mőködni mint egy magán vállalat? Pont attól jó egy privát vállalat hogy profit orientál ezáltal rá van kényszerítve arra (vagyis racionálisan az a jó) hogy hatékonyabban, olcsóbban termeljen.
Másik hogy a vámok semmi esetben sem jók. Az egy hibás gazdaság politika, mert lehet hogy a hazai termelők nyernek rajta mert kiszorítják a külföldi termelőket, de a hazai fogyasztók meg sokkal nagyobbat buknak rajta mint amennyit a haza termelők nyernek, bár ezek nehéz válaszok igy elsőre, de ha akarod bővebben is kifejtem. Alkalmazták már egy kétszer a vámokat, de hosszú távon nem kifizetődő. Mit gondolsz miért támogatják annyira a szabad kereskedelmet?"
Ha nincs vam, akkor egy ideig valoban jobb a fogyasztoknak, hisz olcsobban hozzajutnak mindenhez, de ha a hazai ipar szetesik es ok munkanelkuliek lesznek, akkor hiaba olcsobb a termek, akkor sem tudja megvenni.
A szabad kereskedelmet az USA tamogatta, mert annak idejen o arasztotta el a vilagot olcso termekekkel. Szerinted miert nem akarta Anglia elfogadni a szabad kereskedelmet a 2. vilaghaboruban? Vegul persze az USA segitsegeert cserebe el kellett fogadja, ossze is omlott par evtizeden belul a Brit birodalom. -
blitzkrieg1 #68 "A viddes az, hogy azt hiszed, hogy ami veszteséget termel, az fenntartható. Minden gazdaság csak akkor működik, ha van profit."
Erdekes, de az USA kereskedelmi merlege mar 30 eve durvan deficites es meg mindig mukodik a gazdasaga. -
blitzkrieg1 #67 "A román autógyártás én úgy tudom, hogy nagy részt külföldi(francia) tulajdonban van, tehát nem állami cég. Azt megteheti Magyarország is, hogy megkerülve a törvényeket keres valami kifogást valamilyen adóra, amivel hátrányos helyzetbe juttatja azokat a vállalatokat, amelyeket nem Magyarországon gyártanak. Feltéve ha sikerül találni ilyet. De azon az alapon, hogy akkor most megadóztatjuk mert külföldi, azt nem hinném, hogy megtehetik retorziók nélkül. A vámot meg szerintem az EU szabályozza itthon. De ha mi kirakunk vámot, akkor más országok is raknak ránk, akik eddig nem raktak. Szóval a vége az lenne, ha mindenki ezt csinálná, hogy ez az egész globális kereskedelem összemenne. Mi sem tudnánk külföldön eladni, csak nagyon nehezen. Nem tudom, lehet Magyarországnak ez jó lenne, de sok országnak meg nem. Ezen a wikipedia oldalon lehet látni, hogy akik priossal vannak a térképen azoknál több az import:Balance of trade. Szerintem nem lenne jó ha Magyarország kereskedelmileg elszigetelődne, de az jó lenne, ha nem Kínában és hasonló helyeken gyártanának mindent a vállalatok."
Igen, nagyreszt francia tulajdon, de a romanok a kulfoldrol behozott autokra mindenfele adot raknak, hogy a Logant vegyek.
Magyarorszag tobbet importal, mint exportal, ugyhogy tobb haszna lenne a vamokbol.
Egyebkent furcsa, hogy pont azok az orszagok minuszosak kulkereskedelemben, akik kitalaltak a szabadkereskedelmet.
Egyebkent nem kell mindenre vamot vagy valamilyen illeteket rakni, csak arra amit itthon is termelnek, vagy meg tudnak. -
topshark #66 A válság éveiben, ha egy szakképzett gyár 0 profitot termelt úgy hogy elküldött egy csomó dolgozót és a megmaradottakat meg kifizette, már összetette a kezét, szerinted egy állami vállalat jobban tudna mőködni mint egy magán vállalat? Pont attól jó egy privát vállalat hogy profit orientál ezáltal rá van kényszerítve arra (vagyis racionálisan az a jó) hogy hatékonyabban, olcsóbban termeljen.
Másik hogy a vámok semmi esetben sem jók. Az egy hibás gazdaság politika, mert lehet hogy a hazai termelők nyernek rajta mert kiszorítják a külföldi termelőket, de a hazai fogyasztók meg sokkal nagyobbat buknak rajta mint amennyit a haza termelők nyernek, bár ezek nehéz válaszok igy elsőre, de ha akarod bővebben is kifejtem. Alkalmazták már egy kétszer a vámokat, de hosszú távon nem kifizetődő. Mit gondolsz miért támogatják annyira a szabad kereskedelmet? -
topshark #65 Szerintem többe kerülne normálisan eltartani őket, mintha segélyt kapnának. ha meg nem tartod normális körülmények között őket akkor abból nagy felháborodás lenne. -
#64
"A bio üzemanyagot felejtsd el... "
Ezt mond azoknak is akik dollármilliókat invesztálnak a területbe. Az új harmadik generációs bioüzemanyagok nagyon ígéretesek és a technológia folyamatosan fejlődik. Szerintem elhanyagolható mértékben vagy egyáltalán nem kell kőolaj az előállításukhoz.
Itt van még egy régebben íródott felületes cikk: bioüzemanyag algából
-
glomgold #63 Nem kezelné rosszul.
Ha a saját források szűkösek, és éhezik a nép [emiatt(?) válság van] de katonailag erősek vagyunk, racionális döntés lehet egy pusztító háború megindítása, mert egy háború nagy veszteségek árán győzelemhez segítheti az országod (bár van benne rizikó is), viszont ha győzelemmel ér véget, a megmaradt kevesebb túlélő osztozik a meghódított területen zsákmányolt javakon. Napjainkban is úgy nézne ki ez - gondolom -, mint a nagy háborúkat követően, hogy egy kiírtott kontinens összes java a győztes hatalmaké lehetne (a háborút követő újraelosztás folyamán átszabva az országhatárokat is), míg mondjuk a leigázottakra sanyarú sors várna, de azonnal nem lennének munkanélküliek, hiszen lehetnének például a győztesek rabszolgái. És máris nincs válság. Cserébe itt az új középkor... Persze reméljük, a döntéshozóknak nálam racionálisabban gondolkoznak... :-) -
F1End #62 Értem, de ahogy azt már az egyik korábbi hozzászólásomban írtam itt nem az a cél, hogy páncéloshadosztályokat állítsunk fel és normális lövészeket képezzünk, hanem egyszerűen az emberek elhelyezése:
"Persze, ha normális, jól felszerelt hadsereget akarunk, akkor ez nem elég, de most nem a harcképességen, hanem a munkaerő felszívásán van a hangsúly (meg persze vannak dolgok, amiket olcsón is el lehet végezni, ha más nem egy fekvőtámaszozásban és lövészárok ásásban/betemetésben igen képzett hadsereget össze lehet hozni)"
Én kizárólag azért hoztam fel ezt, mert olcsóbbna tűnik elsőre, ha a népesség mondjuk 5% -t kaszárnyákban tároljuk és minden nap megfuttatjuk, mintha ugyanennyi embernek annyi segélyt vagy olyan jövedelmet biztosító állami munkát adnánk, amellyel ezzel megegyező színvonalon, de külön-külön képesek élni(persze ezzel lehet vitatkozni, de egyikünknek sincsenek pontos adatai azzal kapcsolatban, hogy mi mennyibe kerülne, mert nagyon sok mindentől függ a dolog). -
Bannedusermail #61 Rosszul kezelné a munkanélküliség problémáját a hadsereg. Ugyan is az a legdrágább, költségesebb munkahely. Mondok egy példát. Egy targonca sokkal olcsóbb, mint egy tank. A hadseregnek csak költsége van, profitot nem fog termelni. AZ a legolcsóbb, ha nem csinálnak semmit, csak ülnek a laktanyában, mert akkor a költség a legalacsonyabb. Bevétel ekkor sincs, de ha bármi adódik, ami eltér ettől az idilli állapottól, akkor a költségek rohamosan megugranak, de bevételt az sem hoz. Csak további kiadást. Például ellövöldözik a lőszert, azt folyamatosan biztosítani extra költség. Bizonyos munkaeszközök leamortizálódnak, amire a legjobb példa, ha az ellenség kilövi a tankunkat. Az pedig nem olcsó. Nem tudom, hogy érted-e miről beszélek? -
Bannedusermail #60 "Atom nélkül szart sem ér az elektromos autó koncepció."
És rájöttél a megoldásra. Nem értem másoknak ez miért nem egyszerű. -
Bannedusermail #59 "Pont ezert irtam azt, hogy gyarakat epitunk a kinyomott penzen. Ezek pedig erteket termelnek, ergo mar van a penz mogott ertek.
Ha ebben az evben nyomtatjuk a penzt, akkor az iden felnyomja az inflaciot, de jovore mar elkezdenek gyartani a gyarak, ami gazdasagi fellendulest okoz, es visszaesnek az arak."
Ha az adott pillanatban nincsen a pénz mögött érték, az nem vígasz, hogy később lesz. Már abban a pillanatban nem ér semmit, és inflálódik, mielőtt felhasználnád. Egyébként, ha meg űgy szeretnéd, hogy legyen mögötte, és nem csak úgy kinyomod, azt meg kölcsönnek hívják, és mástól kéred. -
F1End #58 "Amúgy szerintem is jobb lenne ha az emberek közös tulajdonában lennének a cégek és nem egy szűk embercsoport kezében. De azt nem tudom, hogy lehetne megcsinálni, hogy ezek hatékonyan legyenek képesek működni."
Erre azt akartam írni, hogy részvénytársaság formájában megoldható, csak lemaradt. -
F1End #57 A gond az, hogy valószínüleg az állam 10 milliárd forintból egy olyan céget hozna össze, amit egy magánvállalkozás 5 milliárdból vagy kevesebből.
Emelett, igenis kell mindenhez bizonyos fokú szaktudás, legalábbis ha a piacon sikeres terméket kívánsz előállítani, maga a költséghatékony gyártás és értékesítés is igényli ezt. Ha 0 profittal dolgozik, még akkor is előfordulhat, hogy kétszer annyiért adja ugyanazt a vasalót, amit egy német központú, de Kínában gyártó magán vállalat. Ha van két kb ugyanolyan jó termék, de az egyik fele annyiba kerül, akkor a munkás azt fogja megvenni.
"Amúgy szerintem is jobb lenne ha az emberek közös tulajdonában lennének a cégek és nem egy szűk embercsoport kezében. De azt nem tudom, hogy lehetne megcsinálni, hogy ezek hatékonyan legyenek képesek működni."
"Mondj egy országot, aki gazdaságilag jól jár azzal, hogy nagy hadsereget tart fenn!"
A felvetésemnek az a kiinduló pontja, hogy a cikkben említett hatalmas munkanélküliség elkerelhütetlen.
A célja pedig az, hogy ezt minél jobban kezelje. Azon a feltételezésen alapul az egész, hogy fajlagosan egy katonára kisebb összeget kell költeni, mintha valamilyen munkanélküli segélyt adnánk nekik vagy dolgoztatnánk őket. -
Bannedusermail #56 "Az erőművek meg az áramszállítási lánc hatásfoka az autóig smafu mi? Meg a méregdrága akksik legyártása...?"
És? Az nem mindegy, ha uránból nyerik ki? -
Bannedusermail #55 "A jelen gazdasági rendszernél a jelen életszínvonal a nem fenntartható. A magas fogyasztás és energiaigény ennél a népsűrűségnél elkerülhetetlenül összeomlást okoz. az elektromos járművek nem jelentenek mindenhova megoldást"
A jelenlegi gatdasági rendszer nem lenne fenntartható a faszénalapon sem. Tehát te a 19-ik században azon aggódnál, hogy a jövőben súlyos problémákat fog okozni a szalma biztosítása a lovak etetéséhez, és a lószar feltakarítása az utakról komoly logisztikai kihívás elé fog állítani minket. Én akkor azt mondtam volna neked, hogy ott van a szén, de te arról ugyanúgy nem vennél tudomást. Ma azt mondom, hogy ott az atomenergia, de te most ezt hagyod figyelmen kívűl.
Nem én vagyok túlságosan optimista, hanem te nem gondolkodsz logikusan. Vsak a jelenben tudsz élni, és számodra a változás értelmezhetetlen. De azt hiszed, tudsz globálisan gondolkodni, ezért világvégét vizionálsz. -
Bannedusermail #54 "Előbb utóbb szembe kell néznie a világnak azzal, hogy ez a fajta gazdasági rendszer nem fenntartható. A vicces az egészben, hogy a technológia fejeltség lehetővé tenné egy elöregedő társadalom viszonylagos jólétben lévő fenntartását egy másféle rendszerben amit nem a profit határoz meg."
A viddes az, hogy azt hiszed, hogy ami veszteséget termel, az fenntartható. Minden gazdaság csak akkor működik, ha van profit.
Lefordítom neked mezőgazdaságra.
Az ókorban az volt a profiz, hogy elvetettek egy tonna vetőmagot, és kinőtt a földből öt tonna. A négy tonna volt a profit.
Ha egy tonna vetőmag elvetése után kinőne a Földből 800 kilo, akkor az meg veszteséges lenne. Ugye belátható, hogy az nem lenne valami jó. Ha nincs profit, akkor szegényedés van. -
Bannedusermail #53 "Abból a szempontból logikus a háború, hogy a munkanélkülieket nagyszerűen el lehet helyezni a hadsergeben. Feltételezve, hogy egy átlagember kb 20-tól 60 éves koráig, tehát ~40 éven keresztül aktív, ha kiírnának 5 év kötelező sorkatonai szolgálatot, akkor 12,5% -kal csökkenteni lehetne a rendelkezésre álló munkaerőt, ezáltal pedig a munkanélküliséget is."
Mondj egy országot, aki gazdaságilag jól jár azzal, hogy nagy hadsereget tart fenn! -
Bannedusermail #52 "A II. VH elötti és a mostani helyzet eseményei meglepően hasonlítanak.
Most nem közvetlenül a VH elött vagyunk, hanem ott ahol a 20-as években lehetett a nyugat. Ha hasonlóan alakulnak a dolgok, akkor 5-10 év alatt kinövi magát egy katonailag erős hatalom és nekiáll a világ erőforrásait újraosztani."
A globalizáció szükségtelenné teszi a hábotút ebből a szempontból.
Korábban le kellett horgonyozni a kikötőben egy bazi nagy hadihajóval, és ha az nem volt elég, akkor vitték a tankokat is, hogy megszerezzék a befolyást. Ma elég odamenni nyakkendőben, és felépíteni egy összeszerelő üzemet. -
Bannedusermail #51 Te is mellé nyúltál az értelmezéssel. A termékenységi ráta csökkenése az egyik megállapítása a cikknek.