A fejlõdést mozgató megatrendek

Az inflacio manapsag abbol lesz, hogy a nyomott penzt nyugdijakra koltik el, amibol kovetkezo evben nem lesz bevetel. De ha befektetjuk, akkor visszajon a penz.

Elektromos keszulekek, butorok osszerakasahoz, mezogazdasaghoz nem sok szakertelem kell, hazai munkasok is kepesek lennenek ra.
Hazai piacra termelhet, ha vedi valamilyen vammal, akkor megveszik.
Romaniaban is vedik pl. a Daciat.

Pont ezert irtam azt, hogy gyarakat epitunk a kinyomott penzen. Ezek pedig erteket termelnek, ergo mar van a penz mogott ertek.
Ha ebben az evben nyomtatjuk a penzt, akkor az iden felnyomja az inflaciot, de jovore mar elkezdenek gyartani a gyarak, ami gazdasagi fellendulest okoz, es visszaesnek az arak.
Azert kell fogyasztasi javakra kolteni. Pl. TV, szamitogep, telefon, elelmiszer, butor stb gyarat epiteni, hisz a legtobb ember erre kolti a penzet. Ha iden a 10%-os munkanelkuliseget megszuntetjuk egy halom gyar felhuzasaval, akkor az a 10% ember akinek mostmar van keresete vasarolni fog, ez dragulast okoz, de jovorere mar ok is termelnek ami visszanyomja az arakat.
Allami gyarakat letre lehet hozni, vagy nem?
A banyakat es a BKV-t is tamogatja az allam.

Ha ez ilyen egyszerû lenne...
Valószinû még 0 profittal sem tud semmilyen gyárat sem csinálni az állam, mert egyrészt nincs szakértelme igy mindent drágábban tud csak csinálni másrészt nincs rá kereslet akkor mit csináljon?
Meg arról sem feledkezzünk meg hogy miért az államnak kéne csinálnia ezt? ahhol lesz annyi profit hogy megérjen megcsinálni egy gyárat ott meg fogják csinálni, de ezekszerint nincs.

Nem feltétlenül jár együtt a háború a haderõ felduzzasztásával, csak azt mondom, hogy növekszik a valószínûsége.
Abból a szemponból pedig megéri, hogy a munkanélkülieknek egyébként is adni kéne valamiféle segélyt, amibõl normális szinten meg tudnak élni. Egy olyan közösségi intézményben, mint a hadsereg vagy egy egyetemi kollégium, ahol sok a közös helység és berendezés, egy szobában/teremben az átlagosnál jóval több ember elhelyezhetõ, sok mindenen tudnak osztozkodni, fajlagosan lehet, hogy kevesebbet kell költeni egy-egy emberre, mintha biztosítani akarnánk a munkanélküliek számára legalább ugyan ilye szintû életkörülményeket, de mindegyiküknek külön-külön. Persze, ha normális, jól felszerelt hadsereget akarunk, akkor ez nem elég, de most nem a harcképességen, hanem a munkaerõ felszívásán van a hangsúly (meg persze vannak dolgok, amiket olcsón is el lehet végezni, ha más nem egy fekvõtámaszozásban és lövészárok ásásban/betemetésben igen képzett hadsereget össze lehet hozni <#taps> )

Ráadásul szerintem a Szovjetunió viszonylag gyorsan omlott össze, nem volt sok idejük felkészülni.

Észak Koreában még most is éheznek, pedig most már tudnának elvileg termelni. Mondjuk nem tudom mekkora ott a bevethetõ terület. Fejlett mezõgazdaság megoldható kõolaj és földgáz nélkül is. A mezõgazdasági gépeket is át lehet alakítani, mehetnek pl új generációs bioüzemanyagról vagy elektromossággal. A hidegháború végén még csak nagyon kezdetleges formában álltak rendelkezésre alternatív technológiák. Mára már azért jobb a helyzet.

A pénz nem más, mint egy jegy. A neve is az: bankjegy.
Ha van Nálad egy koncertjegy, akkor bemehetsz arra a koncertre, és zenét hallgathatsz a jegyedért, ha buszjegyed van, akkor utazhatsz vele.
A bankjegy mögé értéket kell csatolni, hogy vásárolni lehessen vele. Pl.: a kereskedelemben valamit elad az eladó valamiért cserébe. Ha Te el szeretnél adni valamit, akkor joggal kérhetsz érte valami más hasonló kategóriájú értéket cserébe. Ennek a „közvetítõeszköze” a bankjegy.
Ha nincs a bankjegy mögött érték, akkor Te az értéktelenbõl veszel valamit, aminek viszont értéke van ( gyárhoz a tégla és a gép ).Vásárláskor kicseréled az eladó termékét a bankjegyre, aminek ha nincs értéke, a kereskedõ rosszul jár. Becsapod a kereskedõt, hiszen õ értéket adott Neked, miközben Te nem adtál neki cserébe értéket. Abban az esetben, ha kinyomtatunk egy csomó bankjegyet, ami mögött nincs valós érték, -hiszen csak úgy találomra kinyomtattunk belõle egy csomót- akkor a „semmibõl” teremtettünk valamit. Javarészt ebbõl lett a mostani „gazdasági” világválság.

Hát szerintem elég abszurd párhuzamot vonni a mostani és az 1920-as évek között. Annyi minden más, sokat változott a világ. Egy globális háború ma már nehezen elképzelhetõ. Esetleg ha az amcsik kifejlesztenek valami tuti biztos rakétavédelmi rendszert akkor lehet nekiesnek valamelyik nagyobb országnak, mint pl Oroszország és elviszik a nyersanyagaikat, de még így sem feltétlen lesz a háború globális.

Hasonló dolgok már nekem is eszembe jutottak. Én nem vagyok pénzügyi szakember, de ha jól emlékszem nem olyan rég pl amikor az állam megpróbálta kisegíteni a malévet, akkor utána egy jókora pénzbüntetést kellett fizetni. Azon az alapon , hogy az államok csak úgy nem adhatnak pénzt a versenyszféra egyik tagjának. Persze ha vásárol valamit vagy kiír valami pályázatot, akkor azzal megteheti. Az ország szempontjából kiemelten fontos cégek, pl az áramellátást biztosító cégek azok más kategóriát képeznek. De azoknál a cégeknél amelyek a nemzetközi piacra termelnek/szolgáltatnak ott a többi állam nem nézné jó szemmel, ha pl Magyarország beavatkozna és szankciókkal súlytanának szerintem. Ha pedig azt mondod, hogy akkor csak itthonra termel az sem tetszene nekik, mert akkor az õ privát tulajdonban lévõ cégeiket érné hátrány és egybõl lobbiznának, hogy legyenek szankciók. Én sem értem 100%, hogy mûködik ez, szóval ne kezeld biztosnak amit mondtam, de szerintem valahogy így mûködik.

Egyebkent nem tudom, miert nem lehet csak ugy kinyomtatni mondjuk 10 milliard eurot forintban, azon a penzen alapitani egy allami epitoipari ceget, akik aztan egy halom masik gyarat epitenek. Fogyasztasi eszkozoket gyartsanak allami cegek.
Ok, tudom, hogy a penznyomda inflaciohoz vezet, de ha kesztermeket eloallitasaba fektetjuk, akkor mar nem lesz.
Az uj munkahelyek teremtese megszuntetne a munkanelkuliseget, ez kevesebb allami miadast jelent, ugyanakkor tobb bevetelt. Tobb a munkahely, nagyobb a vasarloi kedv, nagyobb a kereslet az allam altal legyartott termekekre.
Ha nem eleg versenykepesek az allami termekek, akkor olyan aron adjuk, ami meg epp nyereseget hoz a gyarnak. Az allamnak akkor is megeri fenntartani a gyarat, ha 0 a profitja, hisz igy is jovedelmezo az elobb emlitett kedvezo tenyezok miatt. Ezzel szemben egy kulfoldi maganvallalatnak kell legyen minim 10%-os profitja, hogy novekedni tudjon.

Sajnos ebben a tulzott liberalizmusban a nemzeti kormanyok mar nem tudjak megvedeni a hazai vallalatokat. A vamok megszuntetesevel a kisebb nemzeti vallalatokat elnyomtak a nagy mamutcegek.

A lézengõk felszívására már ma is jó módszerek vannak, marketingeseket, jogászokat, banki szakembereket kell belõlük képezni, meg plázacicusokat.

A gond az, hogy a kormányok nincsenek épp a toppon, ezért a nagy igyekezetükben, hogy modernizálják a társadalmat szépen tönkrevágják a reálgazdaságot. Kalányos Károly így aztán, aki elõtte mondjuk nagyon kiváló uránbányász volt, max mehet színesfémszakértõnek, csak mert a plázába nem elég dekoratív, habár az esze meg van hozzá.

Az olyan országokban, ahol a reálgazdaságnak valami erõs ága jól mûködik ott érdekes módon nincsenek különösebb gondban, és még is tudnak hipermodernek lenni, a dolgozót sem kell csapágyasra hajtani, mint Kínában - lásd Norvégia.

"Jaj, de okos vagy megint. Elektromosság, az olajjal ellentétben végtelen mennyiségben elõállítható; még ezzel sem vagy tisztában? Ha lesz is VH, annak már semmi köze nem lesz az olajhoz."

De jó humorod van! Ezen akkorát röhögtem!
<#nyes>

A zöld energia kifejezés egy vicc. Ha nem sápolnák meg a többi iparágat és nem támogatnák õket, akkor egy szem "zöld" erõmû sem épülne, mert gazdaságilag versenyképtelenek...

Az erõmûvek meg az áramszállítási lánc hatásfoka az autóig smafu mi? Meg a méregdrága akksik legyártása...?

A jelen gazdasági rendszernél a jelen életszínvonal a nem fenntartható. A magas fogyasztás és energiaigény ennél a népsûrûségnél elkerülhetetlenül összeomlást okoz. az elektromos jármûvek nem jelentenek mindenhova megoldást. A fõ problémát a mezõgazdaság fogja okozni. Az olaj nélkül a legfejlettebb technikákkal 1 fõ 4 másikat volt képes ellátni. Most 50-100 embert. És ez nem csak a gépek miatt van, hanem a mûtrágya gyártása nagyon energiaigényes. Ha egy társadalmat elvágnak az olcsó energiától, ott éhíség lesz. Lásd É-Korea. A hidegháború végén megyszûnt az olcsó földgáz és kõolaj, a mezõgazdaság visszaesett. Azóta 3 millióval csökkent a népesség, míg Dél-Korea növekedett.

Az USA friss földgázlelõhelyeinél a shale-gázra gondolsz?
Az tény, hogy rengeteg van belõle, de a kitermelési módszerei kicsit problémásak. Európában nem véletlenül ódzkodnak tõle. Ahol már folyik a kitermelése, ott több százszorosra nõtt a rengések száma, mivel a módszer szerint agresszív vegyszereket sajtolnak nagy nyomáson a földbe, hogy megrepesszék a gáztároló közel tömör (és nem összefüggõ szivacsos) kõzetet.
A zsebbõl elõhúzott földgázalapú erõforrások: A SHELL már lassan egy évtizede dolgozik az átálláson. Az övé a jelenlegi legnagyobb földgázból üzemanyagot elõállító ipari létesítmény, és ausztália partjainál is foyamatosan dolgozik az új kitermelési és szállítási módokon. tehát az új technikák komoly elõkészületeket igényelnek.
UI.: Az ÖMV is most hazardírozza az olajról földgáz fele való eltolás, de még kétséges, hogy van-e hozzá elég ereje.

Elõbb utóbb szembe kell néznie a világnak azzal, hogy ez a fajta gazdasági rendszer nem fenntartható. A vicces az egészben, hogy a technológia fejeltség lehetõvé tenné egy elöregedõ társadalom viszonylagos jólétben lévõ fenntartását egy másféle rendszerben amit nem a profit határoz meg.

Sosem értettem, hogy ha egyre fejeltebb a világ miért kell többet dolgozni? Miért ne lehetne csökkenteni a munkaidõt 6 vagy 4 órára, hogy más is hozzáférjen? Az üres idõkre meg nem csak a fiataloknak mindenkinek iskolákat szervezni. Tehát napi x óra munka mellet kellene x órát tanulni is.

Teljes szemléletváltás kell, hogy legyen életünkben vagy tényleg olyan feszültségek fognak keletkezni a világban ami polgárháborúhoz vagy nemzetek közötti háborúhoz fog vezetni.

„Kereskedéssel sokkal többet nyerhetnek, mint háborúval.”

Egy energiaválság, vagy egy környezeti katasztrófa kiránthatja a „kereskedõk” talpa alól a talajt. Nem feltétlen világháborúra kell gondolni, az elégedetlen tömegek is borsot törhetnek az orruk alá.

A jelenlegi megalomán, zsigerelõ szemlélettel nem lesz hosszú jövõjük, mert a végtelenségig nem lehet a növekedést tartani, valami elõbb-utóbb elfogy, az elveiket márpedig nem fogják feladni.

Aztán szerencsésebb esetben jöhet egy kiegyensúlyozottabb világ.

Nem lesz itt világ vége, csak most nagyon felkapott ez a téma. De ha megnézzük a történelmet mindig kitaláltak valamit.

Jah és még egy két gondolat:
1. az elektromos autóhoz kellõ energiát nyerhetjük más forrásból is, gondolok itt a zöld energiára. Ehhez a témához még az hogy akkor nem a városban pöfékel a kocsi az orrod alá hanem ott az erõmûben ahol esetleg meg lehet oldani hogy ne szennyezze a környezetet vagy csak kevésbé.
2. Gazdaságtörténelem bizonyítja, hogy a természeti kincsek, köztük a mezõgazdasági termékek árai, a termõföldét is beleértve, jóval rövidebb idõn át emelkednek, mint amennyi ideig csökkennek, illetõleg stagnálnak. Magyarul: a nyersanyagok reálértéken nemhogy nõnek hanem csökkennek. Nem ártana, a tévhitben lévõk tisztában lennének a következõvel: az elmúlt kétszáz évben reálértékben valójában a nyersanyag-és energiaárak nem felfelé, hanem egyértelmûen lefelé tendálnak . Ennek a piacnak az egész történelme csak egy valamihez szolgál bizonyítékul: a technológia folyamatosan megújul, a jó elõre beharangozott nyersanyag- és energiahordozó-készletek elapadása, kifogyása sose következett be, inkább ellenkezõleg, mindig újabb és újabb készleteket fedeznek fel, eközben folyamatosan találnak és alkalmaznak alternatív lehetõségeket, a föld hagyományos kincseit pedig egyre hatékonyabban, takarékosabban használjuk fel. Emögött a technológia megállíthatatlan fejlõdése húzódik meg. A mezõgazdaságra, az emberiség élelemmel való ellátására ez éppúgy igaz, mint az iparra.
3. az olaj kiváltója (már ahol ki lehet) nagy eséllyel a földgáz lesz amibõl van dögivel. Az usában most fedeztek fel annyi földgáz lelõhelyet hogy az ott lévõ földgázzal a pesszimisták becslése szerint is 150-200 évre elegendõ olcsó energiát tudnak termelni

Jaj, de okos vagy megint. Elektromosság, az olajjal ellentétben végtelen mennyiségben elõállítható; még ezzel sem vagy tisztában? Ha lesz is VH, annak már semmi köze nem lesz az olajhoz.

Hát csak azt elfelejted hogy a katonaság is pénz, és azt a pénzt egyik állam sem szeretné nagyon most elkölteni, mert konkrétan nincs neki. Nem lesz itt semmilyen háború (fejlett világon belül). Kina vs. valakiben vagy Orosz ország vs valaki már nem vagyok annyira biztos, mert nem érdeke senkinek. Csak a pénzt viszi a fejlett világban. Kereskedéssel sokkal többet nyerhetnek, mint háborúval.

Abból a szempontból logikus a háború, hogy a munkanélkülieket nagyszerûen el lehet helyezni a hadsergeben. Feltételezve, hogy egy átlagember kb 20-tól 60 éves koráig, tehát ~40 éven keresztül aktív, ha kiírnának 5 év kötelezõ sorkatonai szolgálatot, akkor 12,5% -kal csökkenteni lehetne a rendelkezésre álló munkaerõt, ezáltal pedig a munkanélküliséget is.
Egy másik lehetséges elhelyezése az embereknek az oktatás, ha kitolják a kötelezõ határt és növelik a keretszámot felszívhatják a "lézengõket", és talán még be is hozza az árát. Nem tökéletes megoldás egyik sem, de fajlagosan még mindig olcsóbb, mint normális munkahelyeket létrehozni.

Egy mai modern belõ égésû motor tudtommal 33-40% hatásfok...
Elektromos autót hagyjuk, annak legjobb esetben is 25-30% hatásfok. Miért?
Az erõmûpark átlag kábé 35% hatásfok Magyarországon (gázpöfögik 50-60%, atom 33%, szén 30%. Mire hozzád elér az áram, pont annyit kapsz meg, mintha helyben a dízel termelné a konnektorba. Na most ezt az áramot beletöltöd az autóba, és mire eléri a kereket azért 5% el-el vész hiába nem olyan energiaigényes a hajtáslánc, mint a dízel/benzin kombónál, ott akár 10% is lehet a veszteség.

1ébként kéne már állni a környezetvédelmi emissziós fasságokkal:
2011-es évjáratú nem nevezem meg traktor, normál üzemi körülmények között 12-16liter/óra, a legkorszerûbb motor, ezt szajkózzák.
Hót régi ócskavas ruszki traktor ha ütöd-vágod is ennek csak a fele... 6-8liter/óra.

Azonos kategória, szinte azonos teljesítmény csak újabb és más a gyár... EU termék. Na, ilyenkor mi van?

"Soha nem értettem, hogy az idõsebb korosztályok miért döbbennek meg a mai fiatalság húgyagyúságán... Ti neveltetek minket ilyenné" NAGYON-NAGYON igaz, és pont. Aki mást mond az hazudik.

A II. VH elötti és a mostani helyzet eseményei meglepõen hasonlítanak.
Most nem közvetlenül a VH elött vagyunk, hanem ott ahol a 20-as években lehetett a nyugat. Ha hasonlóan alakulnak a dolgok, akkor 5-10 év alatt kinövi magát egy katonailag erõs hatalom és nekiáll a világ erõforrásait újraosztani.

Anno a németek gyors sikeréhez a legnagyobb részben a nyugati országok viszonylagos katonai gyengesége járult talán a legnagyobb mértékben hozzá. Ez azért viszonylagos, mert õk gyõztesként az I. VH után nagy arányban építették le a katonai erejüket. A németek meg néhány év fejlesztés után mentek neki Európának, ami azért elég kevés. Valójában a háború elején gyengébbek is voltak, mint a franciák, vagy az angolok, pláne együtt. Csak bejött Hitler haditerve.

"Tudomásom szerint egy belsõ égésû motor hatásfoka olyan 10-15% körül van (tehát egy liter benzinbõl 1dl az, amitõl elõre megy az autó), míg az elektromosé jóval magasabb."

Hááát, ha csak a jármû hatásfokát nézzük akkor a belsõégésû azért ennél jóval magasabb, 2-3X ekkora. A villany meg persze kb 90%-os hatásfokkal csinál az akksijában tárolt energiából mozgási energiát.

Azonban, ha a villanyáramot valami ótvar lignites hõerõmûvel állítjuk elõ, akkor a villanykocsi valszeg alacsonyabb hatásfokú, ezért aztán környezetszennyezõbb, mint a benzines!

Vazze, csak neked szabad!?
<#hehe>

"elektromos autó? na ne röhögtess, az elektromos autó többet fogyaszt mint egy olajjal mûködõ, még ezzel se vagy tisztában?"

Az elektromos autók hatásfoka egyre jobban nõ, köszönhetõen a jobb akkumulátoroknak és a könnyebb anyagoknak. Én nem kételkedem benne, hogy ki fogjuk tudni váltani a kiesõ kõolaj kitermelést fokozatosan. Aztán majd késõbb a földgázt és a kõszént is, kénytelenek leszünk. Ha a szükség úgy hozza elképesztõ dolgokra képes az emberi elme.

" te nem tanultál történelmet? vagy talán nem néztél meg pár filmet ami pl 2.VH-ról szól?"
"világvége? ugyan már, nem lesz világvége. háború lesz. bebuktuk és most se lesz igazunk? te nem tanultál történelmet? vagy talán nem néztél meg pár filmet ami pl 2.VH-ról szól?"

A 2-ik világháború kirobbanásának körülményei és a mostani körülmények szerintem egyáltalán nem hasonlítanak. A tömegpusztító fegyverek, valamint a gazdasági és kulturális összefonódás nagyban csökkenti egy globális háború esélyét. A gazdasági válság önmagában és a megnövekedett esély a szélsõségek hatalomra jutására még nem feltétlen vezet globális háborúhoz.

Szinte már vallássá fejlõdött ez a civilizáció összeomlásába vetett hit. Itt az angol wikipedia cikk is rólatok: Dommers.

Tudomásom szerint egy belsõ égésû motor hatásfoka olyan 10-15% körül van (tehát egy liter benzinbõl 1dl az, amitõl elõre megy az autó), míg az elektromosé jóval magasabb.

Az olaj el fog fogyni, csak addig fogja húzni az olaj kartell az árak emelését, amíg az emberek el nem kezdenek komolyan elégedetlenkedni aztán persze csodálatos módon elõhúzzák a farzsebükbõl a metánjeget és a történet folytatódik tovább.

Soha nem értettem, hogy az idõsebb korosztályok miért döbbennek meg a mai fiatalság húgyagyúságán... Ti neveltetek minket ilyenné, no meg a környezet (gazdasági, szociális, erkölcsi, filozófiai és természeti), amit megint csak nektek köszönhetünk, hogy olyan amilyen...

Nem érzem úgy, hogy az emberi történelem társadalmai közül kiugróan szemét társadalmak lennének a mi, technológiai társadalmaink. Az igaz, hogy szörnyen igazságtalan, de ezt megint csak nem a fiatal generációnak köszönhetjük... Azt a pár dolgot nem is említve, amit az emberek anno, teszem azt, a vallás nevében elkövettek, saját társaikon (boszorkány üldözések, inkvizíció és társaik).

A másik meg legyünk tisztában a szavak jelentésével mielõtt begépeljük: a "technika" szó alatt azt az eszközt értjük amit a technológiánknak köszönhetõen elõ tudunk állítani, illetve képesek vagyunk használni, a technológia szó meg nem jelent mást, mint "tudni hogyan", tehát lényegében egy pattintott kõ kés is technológia, így annak a kijelentésednek, hogy " 100 évig élõ "technikai civilizáció"" semmi értelme nincs.

világvége? ugyan már, nem lesz világvége. háború lesz. bebuktuk és most se lesz igazunk? te nem tanultál történelmet? vagy talán nem néztél meg pár filmet ami pl 2.VH-ról szól?

elektromos autó? na ne röhögtess, az elektromos autó többet fogyaszt mint egy olajjal mûködõ, még ezzel se vagy tisztában?

és igen, az olaj nem fog elfogyni, hanem egyre drágább lesz. azaz elfogy :D

ó, értelmiség, nem vagytok ti értelmiség, hanem a világtörténelem legostobább nemzedéke (ne vedd magadra, általánosítok)

ha majd felrajzolnak 100 év múlva egy történelmi idõvonalat, rajta lesz a 100 évig élõ "technikai civilizáció" mint a világ legkárosabb és legszemetebb társadalma :D

Az tény, hogy a mai gazdasági rendszer nem életképes hosszú távon. Ha valamit szeretnénk hagyni a Földbõl, akkor a környezetbarát technológiák bevezetése nem elég. A népességet is csökkenteni kellene, ami teljesen ellentmond a gazdaság kívánalmainak. Egy fokozatos népességcsökkenés a szociális rendszer széteséséhez vezet, nem is beszélve a szentként imádott és bálványozott GDP csökkenésérõl. Az államok túlnyomó többsége nyakig eladósodott, csökkenõ népesség mellett reménytelen az adósságkezelés. Amúgy is az, de ezt a politikusok nem hajlandók észrevenni. Tehát elõre menekülünk; növekedni, növekedni és növekedni, no és persze ami ezzel jár: fogyasztani. Na ez az, ami már nem sokáig tartható. Sajnos még a környezetbarát technológiák bevezetésében sem a környezetbarát az elsõdleges szempont, hanem az, hogy mekkora üzlet van benne. NO, így nem fog menni, ezért én borúlátó vagyok, ami a jövõt illeti.

Az olaj nem fog elfogyni egyik napról a másikra, egyre jobban drágul. Egy pont után megéri majd egyre több és több pénzt fektetni alternatív megoldásokba. Meglátod majd, ha már rohadt drága lesz az üzemanyag gombamód jönnek majd az egyre hatékonyabb elektromos autók és más alternatív megoldások. Átmeneti visszaesés lesz, de nem feltétlen fog összedõlni a világ. Nem tudom miért az értelmiségieket okolod, ennek nincs sok értelme. Mostanában megint divat lett hirdetni a világvégét, de mint annyiszor már bebuktátok most sem lesz igazatok.

Annyi, hogy aki szenved és kilátástalan, az hamarabb mert erõt a vallásból, mint aki jólétben él jó kilátásokkal.
És a cikk pont arról szól, hogy káosz és diszharmónia következik hamarosan, felesleges, jó eséllyel csóró és kilátástalan emberek tömegei fognak elszabadulni, stb, stb...

Mi köze ennek a valláshoz? Fõleg a zárójeles megjegyzés után nem értem.

Elfogy az olaj, véget ér a jólét, a liberálisok pedig náciva alakulnak. Mondhatnánk úgy is hogy a liberalizmus az olajmeghajtású, azaz jólétmeghajtású. És a materializmusra ugyanezek igazak. A sok-sok értelmiségi nagy része mind materialista, ateista, (megélhetési)liberális, jólétmeghajtású. Ha baj lesz egybõl átalakulnak.
A másik meg hogy a bajt nagyrészt õk okozták, azaz az értelmiség, éspedig fõleg a materialista-ateista értelmiség.

(Még mielõtt valaki kötözködne: a magukat vallásosnak mondók nagy része is valójában jólétmeghajtású ateista-materialista.)

neked miért ez jutott eszedbe legelõször?

Ha a legfõbb hatalmak nem engedik a kicsiknek a radikális változtatást, akkor hiába próbálkozik bármelyik, új útra törekvõ ország a változtatással, meg lesz kötve a kezük.

Kérem az utánam kommentelõket, hogy ne zsidózzanak.