Hangsebesség fölé repít egy kétfedelű koncepció

Szeritem hagyad abba, mielõtt nagyobb boldondot csinálsz magadból az erõlködéseddel...

Jujj 😄 ez tényleg hardcore 😄 Angolt ugyan értem, de gördülékenyen sajnos egyelõre nem megy, de köszi a linket. Ha végig nem is, de bele fogok olvasni.

Hangrobbanas folyamatosan van, ez teny. De az erosseg nem fugg a sebessegtol es a legellenallastol?

http://195.70.36.141/elmelet.htm

Aerodinamikában, repülõgépekben nem vagyok otthon viszont a téma érdekel, ez a leírás megközelítõleg helyes a hangsebességrõl illetve a hangrobbanásról? Jobbat nem találtam hirtelen.

Mert ez alapján a leírás alapján Molnibalage-nak és Deus Ex-nek van igaza.

Deud Ex, Molnibalage, rosszul emlékeztek, nincs hangrobbanás a kúpnál, mert a hangrobbanás a kvázi-végtelen sûrûségû hang, amikor a hosszú métereken át keltett hang egyetlen pillanatban ér oda egy pontra: ehhez kell a hangsebesség átlépése, de ez már nem történik fölötte, ahogy alatta sem. Hangsebesség fölött nem sûrûsödik be a hang, hanem lényegében visszafelé játszódik le a külsõ megfigyelõ számára a repülõgép hangja, mert a késõbb leadott hang elõbb ér oda a megfigyelõhöz, mint a korábban leadott hang. A hangrobbanás az, amikor minden egyszerre ér oda.

Kérdés: Szabad hangsebesség felett haladni lakott terület fölött? Szabad és nem is hallunk hangrobbanást. Mit nem szabad? ÁTLÉPNI a hangsebességet. A rendelet is árulkodik.

No meg ez a link, ahol egy interaktív Flash-animáció is az átlépéshez társítja a hangrobbanást: http://sulifizika.elte.hu/html/sub_hangrobbanas.html

Sajnálatos, hogy ma itt tart az oktatás...

ÛMondjuk kb középiskolás fizikaóráról? 😄

Ez a téveszme honnan a fészkes fenébõl jön...?

mérnök létedre csodálkozom a hozzászólásodon. hangrobbanás csak akkor van amikor a gép ugyanakkora vagy annak egész számú többszöröse sebességgel halad mint a hang terjedési sebessége ahogy xantia is írta lentebb.

Így van, ha egy test hangsebesség felett mozog, akkor folyamatosan fennáll a test alakjától függõ szerkezetû lökéshullámkúp-rendszer. Az iskola példa szerint vegyünk egy, a sík talajjal párhuzamosan repülõ testet, ezesetben a talaj metszeni fogja a kúprendszert, kúp síkmetszete pedig parabola. A hangrobbanások mindíg ott hallhatóak, ahol a kúp síkmetszetét képezõ parabolák elhaladnak. Próbáljátok meg elképzelni, nincs kedvem képet keresni hozzá.
Egy forgástest alakú lövedék esetében viszonylag egyszerû a lökéshullámrendszer, de egy olyan alakos testnél, mint egy szuperszónikus repcsi, igen összetett lökéshullámrenszer alakul ki, lényegében minden kis antenna, pitotcsókonzol, stb. saját kúpot generál.
Általában repülõknél jelentkezõ sajátságos tartomány a transszónikus sebességtartomány, aholis a repcsi egyes részei felett már hangsebesség feletti, , más részeinél viszont még hangsebesség alatti az áramlás. Ugye nem nehéz meglátni ezek helyét, lévén a repcsi attól tud repülni, hogy a szárnyak, illetve a mai integrált sárkányszerkezetnél a törzs felett nagyobb a levegõ áramlási sebessége, mint a repcsi haladási sebessége, így a transszónikus zónában az ilyen helyeken lokálisan már hangsebesség feletti az áramlás, noha a repcsi még lassabban repül a hangsebességnél.

????

Nem a hangsebessség átlépésekor van hangrobbanás. Folyamatosan, amíg hangsebesség felett mész. Ergo teljesen mindegy a csendesítés szempontjából, hogy milyen gyorsna léped át...

Hangrobbanás bemutatására van szemléletesebb leírás is: hangsebesség átlépésekor a repülõgéprõl induló hanghullámok ugyanolyan sebességgel haladnak mint maga a repülõgép, emiatt az összes hanghullám a repülõgéppel egy idõpontban érkezik a figyelõhöz - ez az összeadódott hang a hangrobbanás. Belátható, hogy minél gyorsabban lépi át a repülõ a hangsebességet, annál kisebb a robbanás.... Illetve kisebb mértékben hangrobbanás keletkezhet x2,x3 hangsebesség átlépésekor is.