113
-
MacropusRufus #33 egy mig21-es hajtóműve jó 180db-el is képes volt szólni.
Ez azt jelenti, hogy ha mellette vagy akkor azonnal meg is süketűltél, és olyan 190 felett meg túlnyomásos lökéshullám = halál ui. az agy ezt már nem bírja ki, a lökéshullámt okozta károsodás kicsinálja.
Namost a hangrobbanás az 194db ami az 1atm nyomáson a legnagyobb elérhető lökéshullám. (ez elméleti határ gy.k. nagyobb még nem volt)
Tehát ha a nézelödő közel van a robbanáshoz akkor halott lesz nagyon hamar.
Ez ritkán fordúl elő. -
MacropusRufus #32 az nem hangrobbanás volt, hanem simán ilyen hangos a hajtóművük.
Kecskeméten van az egyik telephelyünk a reptérhez közel. És amikor a Grippenek gyakorlatoznka ott minden ablak/ajtó/fal bele remeg.
-
MacropusRufus #31 ![]()
na valami ilyesmi. A második ábrán a gép elejénél lévő hullámok kissé összetorulnak. A harmadikon már lehagyja, robbanás már nincs.
-
MacropusRufus #30 tévedés. A hangrobbanás csak 1x küvetkezik be amikor eléri. Ui. akkor van az, hogy a gép már kibocsájtott hangja és az aktuális hang egyszerre éri el a nézőt. Utánna már lehagyja azt, tehát kicsi eséllyel fogja megint egyszerre elérni a földet a már kiadott meg az aktuális hanghullám.
Ettől függetlenűl egy ilyen gép akkor is baromi hangos ha nem megy hangsebességgel. Én még emléxem arra amikor a Concorde itt volt Budapesten... Nem ment hangsebességgel, még is remegtek az ablakok.
-
#29
Ugy ‘95 korul Badacsonyban en is rendszeresen hallottam ilyen robbanasokat, gondolom a Bakony felett csapattak kicsit a Mig-ekkel. Picit megremegtek az ablakok, azt ennyi. Gepet sose lattam, gondolom jo magasan mentek. Papan voltak anno a Mig-23asok ugye? Azokat hajtottak ott, vagy kecskemeti/taszari 29-esek lehettek? -
noland #28 Köszi, gyönyörű!
És többek között arra voltam kíváncsi, hogy a lentebb leírtaknak megfelelően a két szárny eltérő síkból indul e! És NEM, látszólag egymás tükörképei! -
nextman #27 Csak laikuskent belekerdezek, nem hasonlithato ez a jelenseg a Doppler effektushoz? -
Gyuszopapa #26 Ez az egész lakott terület feletti hangsebesség átlépés tiltás egy hülyeség.Gyerek koromban még a 70-es évek végén és a nyolcvanas évek elején ott ahol laktam szinte napi rendszerességgel lépték át a katonai gépek a hangsebességet,jó volt egy felismerhető hangja de kárt soha nem okozott,kicsit beremegtek az ablakok. -
#25
Az F-15 quiet spike erről szólt. A durvább linken a supersonic arear rule részeket tessék megnézni. Látható, hogy supersonic repülésnél ahogy a síkmetszetek is a mach kóp alakjából számolva adnak hullámellenállást, az egyértelműsíti azt, hogy állandó geometriájú gépnek adott Mach számra lehet optimalizálni a hangrobbanság csökkentését. Minden más estben gyengébb lesz a végeredmény vagy az is lehet, hogy még el is barmolnak valamit.
Szuperszonikus utasszállításra nincs is ma már akkora igény. Akkor nem volt net. Ma van. -
#24
Az eredeti szerint: "Wang says this kind of performance could potentially cut the amount of fuel required to fly the plane by more than half." vagyis több mint a felével csökkentheti a repülés üzemanyagszükségletét.
![]()
![]()
http://www.gadgetsnu.com/supersonic-biplane-puts-an-end-to-sonic-booms/ -
noland #23 Köszi, nagyon érdekes! :)
Nincs valakinek egy képe a repcsiről másik nézetből, mert ez hogy is mondjam szépen, hogy mire emlékeztet... :) -
nagylzs #22 "Wang szerint ez a teljesítmény több mint felére csökkentené a gép üzemanyag szükségletét." - úgy érti, hogy *kevesebb* mint a felére? -
kvp #21 A hangrobbanas hasonlo mint amikor egy hajo kelt orr es tat hullamokat. Ahogy ezek kioltasara is talaltak megfelelo formaju orrot, ugy a hangrobbanas kioltasara is lenne egy relative egyszeru megoldas. Megpedig az orr es a fraok resz olyan kialakitasa, hogy ket ellenkezo fazisu hanghullam keletkezzen. Ez a kialakitas egyszerre csak egy adott sebessegen lenne kepes eltuntetni a hanghullamokat, tehat az orrresznek kepesnek kell lennie a sebessegfuggo forma (szelesseg/hossz) valtoztatasra. Egyebkent a nasa dolgozik egy ilyen valtoztathato orru gep/hajtomu megoldason. (a szovjeteknek is volt anno hasonlo kutatasuk) A megoldas elonye, hogy a tulnyomasu es a kisnyomasu hullamok kikuszobolesevel kevesebb energia kell a repuleshez. Alternativa meg a hanghullamok reszleges kioltasa, tehat amikor csak a talajfele oltjak ki. Ez az egyszerubb eset, mert ilyenkor az ur fele novelik, a talajfele csokkentik a hatast. Erre jo pl. a ketszarnyu modell, amikor az egyik szarny valamivel elorebb van, akar az orr reszben, mig a masik hatrabb. Ez az elrendezes csak az egyik iranyban oltja ki a hanghullamokat, ami idealis esetben a talaj iranya. Az idealis repulogep ilyen szempontol egy nagyon hosszu, nagyon vekony gep, kis nyilazott szarnyakkal, kupos mozgathato beomlonyilasokkal es orral es az orr oldalso reszen kacsaszarnyakkal. -
gforce9 #20 Köszi a kimerítő válaszokat :) -
Deus Ex #19 Balázs, esetleg írhatnál néhány szót az utánégetőből távozó lángcsóva és a környező levegő találkozásakor kialakuló lökéshullámokról, én már fáradt vagyok, hogy ezt elképzeljem mondjuk M 1,5 környékén..:) -
Deus Ex #18 A hangrobbanás longitudinális hullám, vagyis a légnyomás a lökéshullámkúp palástjának irányában változik. Gondolatkísérlet: rakjunk ki az asztalra fél méter hosszan egymás mellé fogvájót, majd építsünk mégegy ugyanilyen sort fölé vagy alá, úgy, hogy a két sorba rakott fogvájók hegye összeérjen. Tegyük fel, hogy a fogvájók csak hosssztengelyük irányában tudnak elmozdulni, nem kuszálódnak össze, nem ferdülnek el.
Ezután a két fogvájó sor között toljuk végig mondjuk a ceruzánkat. Ennek hatására a fogvájóink a ceruzára merőlegesen ugye kifelé mozdulnak, majd az elhaladtával vissza.
Ahol ki vagy be mozog a fogvájó, ott van hangrobbanás.
A hangsebesség átlépésekor a test környezetében a közeg a rugalmasságát veszíti el, ennek az állapotnak az analógiája a merev rúd, vagyis a fogvájó. Aztán persze a testtől távolodva a lökés energiáját szép lassan felveszi a test és a vizsgált pont közötti közeg mozgatása. -
#17
A szél nagyon kis delta p-t csinál, viszony szép tisztességes felületen és állandó. --> Nagy tömeg mozog, aminek tehetetlensége is van, tehát máshogy csillapodik. -
#16
Kicsit leegyszerűsítve két példával.
Ha felrobbantasz egy bombát, akkor igen nagy nyomásdifit csinálsz, de viszonylag kis levegőmennyiséget mozgatsz meg ami ráadásul nagyjából minden irányban tágul. Elég frankó csillapítás van. 100-200 kg robbanóanyag hatása 100 méter távolságból nagy zaj és egy kis fuvallat. Egy 10 kt-ás nukleáris robbanófej már jóval komolyabb mennyiségű levegőt mozgat meg.
A szél nagyon kis delta p-t csinál, viszony szép tisztességes felületen és állandó.
Nos, a hangrobbanás is ilyen. Közel a forráshoz a nyomás alig csillapodik. Viszont a kúp felülete nő. 10 km magasságól is hallod a hangrobbanást, ahogy ágyúlövést is. Ellenben érzed, ahogy a levegő mozog ezektől? Nem. Láthatod a videón, hogy ~100 távolságból is max. a hallásod károsodik, de még az is csak kis mértékben maradandó.
(Az emberi hallástartomány tizenvalahány nagyságrendnyi nyomástartományt fog át. A mikorpascalos tartománytól a több száz Pascalig.) -
gforce9 #15 "Ha tehát a megfigyelõn keresztülhalad a lökéshullám, akkor egyik pillantban még a nyugalmi 1 atmoszférás nyomás veszi körül, majd a következõben akár 12-szer nagyobb nyomás és egészen más hõmérséklet." gondolom ez akkor lehetséges csak, ha repülőgép mondjuk 10m-el a fejünk fölött repül el. Távolodva tőle a hatásai is gyengülnek a kúpnak. Legalábbis nekem így logikus.
-
#14
Azért ezt a link is ír baromságokat...
Ha tehát a megfigyelõn keresztülhalad a lökéshullám, akkor egyik pillantban még a nyugalmi 1 atmoszférás nyomás veszi körül, majd a következõben akár 12-szer nagyobb nyomás és egészen más hõmérséklet.
A lökéshullám két oldalán valóban nagy nyomásviszony lehet, viszont a levegő kompresszibilis...
A nyomás ilyen hirtelen és brutális változása durva dolgokat mûvel: a megfigyelõ dobhártyája beszakad, a lökéshullám sok méterre repíti.
Ez már a megalol katagória...
A gyengébb abalkokat képes volt betörni 30-40 éve, az IAF szórakozott ezzel Kairó felett. A mai nem üvegből készült üvegek valszeg csak megrepednének, de nem törnének ki. A videón is inkáb keretestül szakadt ki... -
#13
Szeritem hagyad abba, mielőtt nagyobb boldondot csinálsz magadból az erőlködéseddel... -
gforce9 #12 Jujj :D ez tényleg hardcore :D Angolt ugyan értem, de gördülékenyen sajnos egyelőre nem megy, de köszi a linket. Ha végig nem is, de bele fogok olvasni. -
gombost #11 Hangrobbanas folyamatosan van, ez teny. De az erosseg nem fugg a sebessegtol es a legellenallastol? -
#10
Kicsit hardcore és több. :) -
gforce9 #9 http://195.70.36.141/elmelet.htm
Aerodinamikában, repülőgépekben nem vagyok otthon viszont a téma érdekel, ez a leírás megközelítőleg helyes a hangsebességről illetve a hangrobbanásról? Jobbat nem találtam hirtelen.
Mert ez alapján a leírás alapján Molnibalage-nak és Deus Ex-nek van igaza. -
endrev #8 Deud Ex, Molnibalage, rosszul emlékeztek, nincs hangrobbanás a kúpnál, mert a hangrobbanás a kvázi-végtelen sűrűségű hang, amikor a hosszú métereken át keltett hang egyetlen pillanatban ér oda egy pontra: ehhez kell a hangsebesség átlépése, de ez már nem történik fölötte, ahogy alatta sem. Hangsebesség fölött nem sűrűsödik be a hang, hanem lényegében visszafelé játszódik le a külső megfigyelő számára a repülőgép hangja, mert a később leadott hang előbb ér oda a megfigyelőhöz, mint a korábban leadott hang. A hangrobbanás az, amikor minden egyszerre ér oda.
Kérdés: Szabad hangsebesség felett haladni lakott terület fölött? Szabad és nem is hallunk hangrobbanást. Mit nem szabad? ÁTLÉPNI a hangsebességet. A rendelet is árulkodik.
No meg ez a link, ahol egy interaktív Flash-animáció is az átlépéshez társítja a hangrobbanást: http://sulifizika.elte.hu/html/sub_hangrobbanas.html
-
#7
Sajnálatos, hogy ma itt tart az oktatás... -
Jackal #6 ŰMondjuk kb középiskolás fizikaóráról? :D -
#5
Ez a téveszme honnan a fészkes fenéből jön...? -
xen #4 mérnök létedre csodálkozom a hozzászólásodon. hangrobbanás csak akkor van amikor a gép ugyanakkora vagy annak egész számú többszöröse sebességgel halad mint a hang terjedési sebessége ahogy xantia is írta lentebb. -
Deus Ex #3 Így van, ha egy test hangsebesség felett mozog, akkor folyamatosan fennáll a test alakjától függő szerkezetű lökéshullámkúp-rendszer. Az iskola példa szerint vegyünk egy, a sík talajjal párhuzamosan repülő testet, ezesetben a talaj metszeni fogja a kúprendszert, kúp síkmetszete pedig parabola. A hangrobbanások mindíg ott hallhatóak, ahol a kúp síkmetszetét képező parabolák elhaladnak. Próbáljátok meg elképzelni, nincs kedvem képet keresni hozzá.
Egy forgástest alakú lövedék esetében viszonylag egyszerű a lökéshullámrendszer, de egy olyan alakos testnél, mint egy szuperszónikus repcsi, igen összetett lökéshullámrenszer alakul ki, lényegében minden kis antenna, pitotcsókonzol, stb. saját kúpot generál.
Általában repülőknél jelentkező sajátságos tartomány a transszónikus sebességtartomány, aholis a repcsi egyes részei felett már hangsebesség feletti, , más részeinél viszont még hangsebesség alatti az áramlás. Ugye nem nehéz meglátni ezek helyét, lévén a repcsi attól tud repülni, hogy a szárnyak, illetve a mai integrált sárkányszerkezetnél a törzs felett nagyobb a levegő áramlási sebessége, mint a repcsi haladási sebessége, így a transszónikus zónában az ilyen helyeken lokálisan már hangsebesség feletti az áramlás, noha a repcsi még lassabban repül a hangsebességnél. -
#2
????
Nem a hangsebessség átlépésekor van hangrobbanás. Folyamatosan, amíg hangsebesség felett mész. Ergo teljesen mindegy a csendesítés szempontjából, hogy milyen gyorsna léped át...
-
Xantia #1 Hangrobbanás bemutatására van szemléletesebb leírás is: hangsebesség átlépésekor a repülőgépről induló hanghullámok ugyanolyan sebességgel haladnak mint maga a repülőgép, emiatt az összes hanghullám a repülőgéppel egy időpontban érkezik a figyelőhöz - ez az összeadódott hang a hangrobbanás. Belátható, hogy minél gyorsabban lépi át a repülő a hangsebességet, annál kisebb a robbanás.... Illetve kisebb mértékben hangrobbanás keletkezhet x2,x3 hangsebesség átlépésekor is.
