32
-
Deus Ex #32 http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20111021-rosat-muhold-a-fold-korul-alacsonyan-keringo-urtavcso-a.html
Kereszturi Ákos kitért a becsapódási sebességre is. -
Balogh G #31 Igen, így már látszik, azok tényleg az aprólék tárolására vannak, köszi! -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#30
Szerintem te olyan ládákra gondolsz, amibe az apróbb alkatrészeket rakták bele.
[URL=http://blog.chron.com/sciguy/files/2011/08/GPN-2003-00081.jpg]Itt egy másik gép a "Grid"-ről, ezen jobban látszik szerintem.[/URL] -
Balogh G #29 A Columbia roncsainak rendszerezését mutató képen mik (vagy mik lehetnek) azok a táska méretű fémdobozok, amikből annyi van? Tudja valaki? -
#28
Ja, a törzsön levő másikra gondolsz. :) -
#27
Nekem is úgy tűnt, hogy ott van az AIM-9, de nem vagyok benne biztos. Túl karcsú AIM-9M-hez. AIM-9X akkor még nem volt. Lehet, hogy AIM-9P. -
Deus Ex #26 Emellett a jobb szárny tartálypilon oldalán látszik az AIM-9 is, feltételezem, az is szimmetrikusan van függesztve, így a javadalmazás valószínűleg két AIM-120 közepes hatótávolságú, két AIM-9 rövid hatótávolságú légiharc rakéta, plusz a gépágyú. A bal szárny alatti pilon oldalsó csomópontján ha akarok, akkor látok egy adatátviteli eszközöket tartalmazó függesztményt, bár erre nem vennék mérget.
Így néz ki a gép teljes javadalmazással és egy tökkel:
http://rides.webshots.com/photo/2514266990101248806xyJBFc -
#25
Azon a gépen 2 db rakéta van. A molni által linken simán kivehető a másik is. -
xrt #24 "Valaki elmondaná miért tettek habszivacs szigetelést kívülre, úgymond "sebezhetően"? Miért nem egy fémburkolat alatt volt?"
Mert ha elüt egy gyalogost akkor nagyobb sérülés okoz.
(Komolytalan gondolat de nem bírtam kihagyni.) -
llax #23 Kíváncsi lennék, mit szólnál ahhoz, ha akár csak 250 km/h -val (mint általad említett első verzió) pofán csapnának valamilyen könnyű, de mégis merev (mint pl. nikecell vagy PU) hőszigetelő darabbal...
Nézz videókat, ahol szélcsatornába megy be ember, komolyabb védőöltözet nélkül... Az csak levegő... A különféle hőszigetelő cuccok annál lényegesen "nehezebbek" és még "szilárdak" is... -
Doktor Kotász #22 Te még mindig egy puha szivacsban gondolkodsz, amikor a szigetelőhab jut az eszedbe.
Szerinted akkor mennyire szigetelné le az üzemanyagot?
Az egy masszív strapabíró anyag. Nem egy hungarocel, vagy egy konyhai mosogatószivacs. Szilárd tömör anyagnak kell lennie, különben nem látná el a feladatát. A középkori ágyúk lüttek ekkora sebességgel. A levált hab sem volt egy kis darabka. -
halgatyó #21 Bocs, elnéztem (nem keverem) tényleg méter/sec.
Így valóban nem állnék elé (mert nem vagyok mazochista), de pl. egy autó-szélvédőt aligha ütne át.
Feltéve, hogy tényleg csak hőszigetelő hab volt és nem egy több kilogrammos kemény jégdarab.
(Amelynek a keletkezéséhez minden feltétel adott: a nagyon hideg üzemanyag ott belül, a levegőben levő pára, viszonylag hosszú idő, és esetlegesen a szigetelő habon jelenlévő repedés, amelyen a pára be tud szivárogni a hab alá, hogy megfagyjon. Én leginkább erre tippelnék, de nem vagyok szakértő és nem is voltam ott akkor) -
Doktor Kotász #20 Kevered a kmpó-t a m/s-al. 3,6 a szorzó. Inkább 750 kmpó lesz az.
És nem fürdőszobai szivacs az, hanem egy több kilós púrhabdarab. -
Doktor Kotász #19 Ha függőlegesen érkezne, akkor csak a test tömegétől és az alakjától függ a becsapódás sebessége.
A közegellenállás a sebesség négyzetével arányos. Tehát ha valami kétszer gyorsabb, akkor négyszer nagyobb közegellenállás hat rá.
Két erő fog hatni a testre a gravitáció és a közegellenállás. Ha van idő az egyensúly beállására, akkor a két erő egyforma lesz. Egy ejtőernyősnél mindegy, hogy 1000 méterről ugrik vagy 5000-ről, hozzávetőlegesen 200 kmpó sebességre gyorsul, ha cserben hagyja az ejtőernyője. Persze, ha olyan testhelyzetet vesz fel, hogy fejjel előre nyújtott testtel, mint egy műugró, akkor gyorsulni fog.
Közegellenállás: F = C x A x ró x v-négyzet
C az alaktényező, mint a sportkocsiknál A az mozgásvektorra merőleges keresztmetszet, ró a közeg sűrűsége és a v a sebesség.
A gravitációs erő: F = m x g.
m a tömeg, g meg a gravitációs állandó.
Tehát m x g = C x A x ró x v-négyzet.
Ebből v = gyök (m x g / C x A x ró).
A g meg a ró az adott, tehát csak a test tömege és az alakja a méretével a meghatározó, tehát a C (ez a forma tulajdonsága, tehát az alak), illetve a keresztmetszet, azaz a méret a döntő.
Viszont belép a képbe a bibi, hogy nem merőlegesen zuhannak az űreszközök, hiszen pályáról lépnek a légkörbe, és nem egy gigantikus daruról potyogtatják le őket.
Ez viszont egy szögfüggvényt csempész a képletbe, hiszen a haladási iránnyal szöget zár be a gravitáció, és mivel a pálya szöge folyamatosan változik, a becsapódáskori értéket kell figyelembe venni. Fáradt vagyok, és lekellene rajzolnom, hogy kilogikázzam, hogy szinusz, coszinusz, tangens vagy cotangens.
Persze feltételezem, hogy van ideje a testnek beállni az egyensúlyi erőre, és nem az az eset áll fent, hogy annál gyorsabban halad, és hiába lassul a közegellenállástól, hamarabb csapódik be, mint lelassulna arra a sebességre, hogy a közegellenállás és a gravitációs hatás egyenlő legyen. -
Deus Ex #18 225 m/s, vagyis 900 km/h. Nem akarok beleszólni, de a helyedben nem állnék elé. -
halgatyó #17 Asszem a legtöbbünknek a "hőszigetelő hab" kifejezésre egy igen puha és könnyű anyag ugrik be a tudatunkba. Egy darab PUR hab... vagy egy nagy tábla polisztirol ("hungarocell").
Asszem abban sem tévedünk nagyot, ha kijelentjük: egy ilyen táblával valakit kb. 250 km/óra, azaz kb. 70m/s sebességgel pofáncsapnak valakit, túl nagy baja nem lesz.
Márpedig ezek a repülő eszközök rendkívül szilárdak. Valahol a neten láttam egy filmet, amelyen egy nagyobb repülőgép (A380?) valamelyik kiálló eleme beleakad egy kisebb utasszállítóba és odébbtaszítja. A kisebb gép is sok tonna, és nem nagyon látszott meg rajtuk.
Vagyis, énszerintem (bár nem szakértek a repüléshez) valahogy nem tudom elképzelni, hogy egy puha és könnyű műanyag hab fel tudja sérteni azokat a nagyon kemény hőszigetelő csempéket.
Valami nagyon másnak kellett ott lennie. Hogy mi, arra csak tippelgetni tudok. -
kvp #16 "Az ANG gépek rendszeresen háborúba mennek."
Ha otthon vannak, akkor nem szoktak oket teljes fegyverzettel ellatni, csak a minimummal. Szeptember 11-en is csak a gepagyukban volt loszer, de a raketak a raktarakban voltak.
"Szó se róla, de az innei pocsék kis képen is látszik legalább egy AMRAAM a bal hátsó törzsponton."
Legalabb kapott egy (azaz 1 db) raketat... (azert kulfoldon max. hazafele van ennyi a gepeken) -
#15
Mármint mi van dísznek? Az ANG gépek rendszeresen háborúba mennek.
Egyébként meg itt a kép nagyobban.
http://imageshack.us/f/94/f15shuttle.jpg/
Szó se róla, de az innei pocsék kis képen is látszik legalább egy AMRAAM a bal hátsó törzsponton. -
kvp #14 "Elöször itt is úgy akarták, de a tömegtöbblet miatt a külsö réteg lemaradt. Úgy rémlik, hogy még valami hálót is próbáltak, meg festéket, de azoknak is túl nagy volt a plusz tömege"
A szovjet rendszer raketat hasznalt nem kulso uzemanyagtartalyt. Egyebkent az orosz raketak eseten a szigeteles jo reszet a tankok sejtes kialakitasa adja es belul van a jobban hutendo uzemanyag. Az amerikai rendszeren eloszor feher festes volt a tartalyokon, de a jeg es a hab levalas ellen nem vedett, viszont cserbe jo nehez is volt, ami a hasznos terhet csokkentette. Egyebkent az elso uton is majdnem ategett a columbia futomu aknaja, csak akkor a masik oldalon es nem a belepoel serulese, hanem az fedlap szigetelesi hibaja miatt, de azt is hab becsapodas okozta. Azert ahhoz kepest, hogy az elso uton azonositottak a tervezesi hibat, meg egesz sokat tudtak repulni vele mielott ujra bekovetkezett ugyanaz a meghibasodas. -
kvp #13 "Azon az F-15-ön, ami felügyeli a légteret, nem kéne hogy legyen levegő-levegő rakéta?"
A nemzeti garda gepein altalaban csak a gepagyu van betoltve. A veletlen odatevedt kisgepeket elterelni boven eleg, egyebkent meg csak disznek vannak. -
uwu 80 #12 Hát véleményed az van,de a valóságtól távol :) -
Alfa Of NS #11 Azon az F-15-ön, ami felügyeli a légteret, nem kéne hogy legyen levegő-levegő rakéta? Mintha csak két üzemanyagtartály lenne rajta. -
Wharyoo #10 Emlékeim szerint az egyik korábbi cikkben volt róla szó, hogy azt hiszem a Burannál volt úgy megoldva, hogy a szigetelés belül volt. Elöször itt is úgy akarták, de a tömegtöbblet miatt a külsö réteg lemaradt. Úgy rémlik, hogy még valami hálót is próbáltak, meg festéket, de azoknak is túl nagy volt a plusz tömege... Majd Cifu, vagy valaki kijavít, ha tévedek :) -
gforce9 #9 Egyszerűen azért, mert súlya van a vasnak :) Ebben az esetben meg minden kilogramm számít :) -
daninet #8 Valaki elmondaná miért tettek habszivacs szigetelést kívülre, úgymond "sebezhetően"? Miért nem egy fémburkolat alatt volt? -
#7
Juj...
A tárgy felület / tömeg arányától és légellenállásától is fögg a becsapódás sebessége. Attól, hogy valami nem égett el teljesen nem jelenti azt, hogy nincs légellenállása.
Viszonyításképpen, egy szétterpesztett végtagokkal zuhanó ember ernyő nyitás előtt 1000 méter magasságban nagyjából 200 km/h sebességet ér el. Tehát ennél jóval nagyobb sebességgel, max. nagy tömör fémdarabok érnek le. A levált lemezszerű - tehát legalább két dimenzióban jelentősen nagyobbak, mint vastagságban -részek hulló falefélvként is földet érhetnek akár... -
sh4d0w808 #6 A cikk jó, a helyesírás csapnivaló (leváll* többször is, értelmetlen mondatok) az Orbiter Rúd fordítása meg aztán a mélypont... -
#5
Megbocsáss, de te valamit nagyon félrenéztél. Mi köze a Föld szökési sebességének a légkörbe való belépéshez? A dolog valahol ott kezdődik, hogy a Föld légkörébe belépő műhold vagy űrhajó LEO pályán kering, mielőtt belép a légkörbe, ez ugye hozzávetőleg 28 000 km/h-t, vagyis 7,8km/s sebességet jelent.
A légkör fékező hatását simán figyelmen kívül hagyod, ez a második hiba, minden belépő tárgyra hat a légellenállás, ahogy alant említettem, a tárgy alakjától függő mértékben.
Végezetül pedig érdemes megnézni, hogy a Columbia földet ért darabjai miként is néztek ki, amikor megtalálták őket. Nos, nincsenek kráterek körülöttük...
[center]![]()
-
KopaszIsten #3 Jó cikk. Várom a folytatását. -
#2
amely a hideg hajtóanyagok feltöltését követően megfagyott, ezzel kialakítva a habban egy nehezebb, és a környező területéhez a fagyás okozta roncsolódás miatt gyengébben kapcsolódó darabot, előidézve ezzel a könnyebb leválást és a szárny súlyosabb sérülését.
A CAIB jelentésben is szerepelt, illetve a fenti képen is látható, hogy az a rámpa-habszivacs, ami levált, több korábbi alkalommal is levált. Alakjánál, kialakításánál fogva nem vagyok biztos benne, hogy az eső és a fagyás okozta a levállást, de ez ügyben ugye utólag már sose fogunk biztosat tudni. Mindenesetre több korábbi alkalommal is került sor hasonlóra, és például az STS-50 júniusban startolt, ott az eső és a fagyás aligha lehetett kiváltó ok.
A mostani, műholdhullásos időszakban volna egy, a Columbia katasztrófájához is kapcsolódó kérdésem, mégpedig az, hogy véleményetek szerint a légkörben el nem égő űreszköz-törmelék mekkora sebességgel érhet felszínt. Én abból indulok ki, hogy a légköri elégést alapvetően a szerkezetek belső részében elhelyezett, nagy szilárdságú, adott esetben hőálló anyagból készült szerkezeti elemek - pl. nagy nyomásra tervezett tartályok - élhetik túl, amelyek önmagukban megfelelően áramvonalasnak tekinthetőek a 0,8-0,9 M körüli sebességű becsapódásra. Nincs egyébként elképzelésem arra nézve, a klf. alakú és ballisztikai együtthatójú testeknek milyen magasságban hol állandósul a zuhanási sebességük, szóval ha valaki tud erre példákat hozni, azt megköszönöm.
A földetérési sebesség a tárgy alakjától függ leginkább. amelyik tárgy tud felhajtóerőt generálni, ott a sebesség csökkenni fog ahogy egyre sűrűbb és sűrűbb légrétegekbe ér. Így például egy hajlított alu lemezdarab például nagyon szerény sebességgel érhet földet. Egy áramvonalas test teljesen más eset, az sokkal nagyobb sebességgel éri el a földet, mert a légellenállás nem fékezi.
Pontos értékeket nem tudok neked így most mondani viszont, majd ha lesz időm, akkor kutakodok kicsit. :) -
Deus Ex #1 Kiváló, köszönöm, egy elgépelés a második oldal első bekezdés utolsó mondatában: lehetetten, amely valószínűleg lehetetlen akart lenni.
Szaksajtónak tekinthető helyen - AS vagy Aero - olvastam, hogy a Columbia a startálláson közel negyven napot töltött, és ezalatt több alkalommal megázott. Feltételezték, a hőszigetelésnek voltak rései - kiváltképp az Orbiter első rögzítési pontja körüli, kézzel felvitt szigetelés környékén - ahol víz juthatott a szigetelésbe, amely a hideg hajtóanyagok feltöltését követően megfagyott, ezzel kialakítva a habban egy nehezebb, és a környező területéhez a fagyás okozta roncsolódás miatt gyengébben kapcsolódó darabot, előidézve ezzel a könnyebb leválást és a szárny súlyosabb sérülését.
A mostani, műholdhullásos időszakban volna egy, a Columbia katasztrófájához is kapcsolódó kérdésem, mégpedig az, hogy véleményetek szerint a légkörben el nem égő űreszköz-törmelék mekkora sebességgel érhet felszínt. Én abból indulok ki, hogy a légköri elégést alapvetően a szerkezetek belső részében elhelyezett, nagy szilárdságú, adott esetben hőálló anyagból készült szerkezeti elemek - pl. nagy nyomásra tervezett tartályok - élhetik túl, amelyek önmagukban megfelelően áramvonalasnak tekinthetőek a 0,8-0,9 M körüli sebességű becsapódásra. Nincs egyébként elképzelésem arra nézve, a klf. alakú és ballisztikai együtthatójú testeknek milyen magasságban hol állandósul a zuhanási sebességük, szóval ha valaki tud erre példákat hozni, azt megköszönöm.
