69
-
#69
Az egyik legtöbbet érő bolygó ebben a naprendszerben a Titán. A folyékony üzemanyagot jóformán csak fel kell hozni. Bár ez elég sok technikai kérdést vet fel. -
teddybear #68 A Vénusznak sincs mágneses tere, de sűrű légköre(a földiéhez képest 92X sűrűbb) az igen. Ráadásul a felszíni gravitációja csak 0,9-ede a földinek.
Szóval ez az érv kuka.
Ami a marsi terraformálást illeti, az hatalmas feladat. Talán eleve reménytelen, de ha sikeres lesz is, sokáig el fog tartani. Legalább több évtizedig, de akár több évszázadig is.
A mostani politikai körülmények meg egyáltalán nem kedveznek az ilyesmihez. Nem évszázados, hanem pár hónapos lefutású beruházásoké a nyerés. -
Irasidus #67 Rengeteg mérnöki terv, ötlet merült fel az utóbbi 60 évben a terraformálás témakörében. Én azt várnám, hogy ezek valóságtartalmát vitatod, és nem azt, hogy milyen a Mars, Vénusz stb. most. Mert most lakhatatlan, tudjuk. Viszont azt is írtam, hogy egy ember dobozban is elél feltéve ha elég nagy a doboz, így a terraformálás csak egy alternatíva! -
#66
Holdon élet?
Titán remek építőanyag lehet űrhajókhoz. A Hold gravitációja meg gyenge. Egy Földfilfthezhasonló dolog ott már életképesebb a kisebb légi forgalom (~0), kevesebb műhold és űrszemét miatt is. -
#65
A bolygó gravitációja a gát. A légkör nem marad meg, tehát NEM terraformálható lassú folyamattal, a gyors folyamt meg nem is tudom, hogy mi lenne. Folyamatos energiabefektetéssel tertható meg csak a légkör és egy elméleli mágnesen tér. -
#64
korrekt válasz
asszem valami adományszarságot azért hozzácsaptak az akcióhoz. Tom Cruise vett pl egy telket 50000$-ért, de a zseton ment a kiskölyköknek.
Bohóckodásra jó:), hogy felnézel a Holdra (és ha olyat vettél, akkor látod saját telked az égen :D -
teddybear #63 A holdi(és marsi, stb.) telekeladás kamu. Az amerikai telepestörvény(ami régen hatálytalan) alapján megigényelt holdfelszínt parcellázták fel, és adták el néhány dollárért az agyilag teljesen nulláknak.
Jogalapjuk tényleg semmi, egyrészt a telepestörvényt már hatálytalanították, másrészt az igényelt területet a négy sarkán ki sem karózták, ami pedig a törvény szerint mindenképp szükséges az igényléshez, illetve a földterület csak 5 éves művelés után ment volna a tulajdonukba.
Azonkívül az USA is csatlakozott azokhoz az államokhoz, amelyek minden űrbeli objektum feletti jogkört átruháztak az UNESCO-nak a világűrrel kapcsolatos bizottságára. -
#62
nem szándékoztam telket venni a Holdon 
ha már ocsóóó telek kéne, akkor inkább Mars, vagy Io
-
Irasidus #61 A Holdon árult telek kamu, mint a tévés pénzenregiaküldés. Semmilyen hivatalos szerv által nincs hitelesítve, elfogadva. Ugyanannyira hiteles mintha én adnám el neked, és még oklevelet is kapsz, meg pecsétet... Kamu, pénzlehuzás. -
#60
Most eszembe jutott, hogy anno egy cég vagy mi árulta a Holdon a telkeket.
Most akkor, ha valaki vett anno telket a Holdon és ott lesz a titánbánya, akkor mondhatni: milliárdos lett? -
Irasidus #59 A térreformálásnak az a lényeg, hogy olyan körülményeket teremtesz ami élhető. Szóval azzal érvelni, hogy MOST NEM AZ, hát vazz... A kérdés az hogy lehetne-e terraformálni, illetve kell-e? Ugyanis az ember jól elvan "dobozban" is, feltéve ha elég nagy a doboz. ;) -
kvp #58 "És nem kell ehhez kanyon, bármilyen medence megteszi..."
A kanyonokat konnyebb befedni es joreszt ezek a legmelyebb pontok. Egyebkent a mostani marsi legnyomas sem olyan veszes, megfelelo felszerelessel (elektrolizissel) viszonylag konnyu oxigent es metant generalni a szendioxidbol. Ezert is irtam azt, hogy emberi tartozkodasra akkor lenne alkalmas egy ilyen kanyon, ha uveghazza alakitanak. Igy lenne egy mesterseges tulnyomasos terulet, a kanyonfalak biztositotta sugarvedelemmel es az uvegteto altal biztositott uv vedelemmel, ami igy lehetove tenne a novenytermesztest, mig a szallasokat a falakban lehetne kialakitani, megvedve az embereket a sugarzastol.
ps: Nyitott rendszerben egyebkent sem erdemes a kanyonok feltoltesevel probalkozni, mert a szendioxid nehezebb az oxigennel, tehat helyet cserelnenek. A folyadekos modell pedig azert jo, mert a Masron csak a melyebben fekvo teruleteken lehet folyekony vizet talalni (vagy tarolni), mivel magasabban ha eleg hideg van, akkor megfagy egyebkent meg szublimal. -
teddybear #57 Ami azt illeti, már foglalkoztak azzal, hogy hogyan védjék meg a Mars mesterséges légkörét a napszéltől.
Az általam olvasott módszer mesterségesen generált bolygómágnesességet használt volna a célra. Ehhez gyakorlatilag körbe kellene tekercselni a bolygót, és ezeket a tekercseket nagy mennyiségű, több atomerőművel termelt árammal táplálni. Az így létrejött mágneses tér aztán a Föld mágneses tere módjára védené meg a Marson létrehozandó légkört.
Természetesen ez csak elmélet, és még semmilyen gyakorlati kísérlet nem támasztja alá. -
Sequoyah #56 Az a baj, hogy a légkör vastagsága 100km-es nagyságrend, míg a kanyonok pedig ha mélyek, akkor 1km-esek. 1% plusz mélység nem számít döntően... És nem kell ehhez kanyon, bármilyen medence megteszi... -
#55
A folyadékos modelled borzalmas. Semmi köze egy légkör modelljéhez. -
#54
Kit érdekel a kanyon alján levő nyomás? Attól a légkör ugyanúgy elszökik, mert a bolygó nem csak kanyonokból áll. Ahhoz, hogy a kanyon alján nyomás legyen olyan vastag légkör kellene, ami megszökik. Fura, hogy nem esik le a probléma... -
kvp #53 "Miért maradna meg a kanyon alján? Ott más a gravitáció talán...?"
Adott gravitacio mellett adott magassagu legreteg kell ahhoz, hogy az aljan megfelelo legyen a nyomas. Ha tul magassan van ennek a legretegnek a felso hatara, akkor megszokik, elfujja a napszel. Ha mindez egy kanyon aljan gyulik ossze, akkor jo esellyel ott marad. Egy bolygo legkore annal surubb, minel lejebb vagyunk. A kanyonok aljan sokkal nagyobb a felszini nyomas mint a felszinen. Egyszeru pelda: van egy asztal, raontunk egy adag vizet, az lefolyik rola. Vajunk az asztalba egy nagy lapos tanyert, feltoltjuk vizzel, elparolog. Aztan a tanyer helyett egy jo mely, de keskeny rest vajunk, es ezt is feltoltjuk. Nagysagrendekkel nehezebben parolog el... Ha pedig befednek az egeszet, akkor adott nagysagu tetohoz joval nagyobb legter tartozna, mint felszini uveghazak eseten. (a falak ingyen vannak) Igy lehetseges lenne akar tulnyomasos legkor letrehozasa is (tehat a foldi nyomasszint megteremtese). Mindehez alapvetoen nagy mennyisegu vas es szilicium kellene, marpedig ebbol a ket anyagbol boven van a Marson is. -
Sequoyah #52 A konkrét cél akkor sem a kőzet hazahozása volt, hanem a tény, hogy eljutottak a holdra. Már maga a program kísérleti jellege miatt is sokszoros árról beszélünk. Amennyiben erre ipart építenének, és az ilyen utazások rendszeresek lennének, ráadásul az eszközöket is a kőzet hazahozatalára terveznék közvetlenül (pl a személyzet elhagyása már magában óriási spórolás) akkor nagyságrendekkel olcsóbb lenne egységnyi nyersanyag ára.
A lényegen mondjuk ez nem változtat, akkor is messze túl drága lenne. Ha nem 25milliárd lenne a 400 kilogramm, hanem csak 250 millió, az is messze drágább mint a földi kitermelés. -
Cef #51 Ezt én is tudom. Nálam a nincs túl messze olyan 20-40 fényév között van. Ha el tudnánk érni mondjuk a fénysebesség 20%-át, amivel már elég királyok lennénk, az nincs olyan messze. De az biztos, hogy egy ilyen utazás nem az anyagi haszon miatt történne. -
#50
A nincs túl messze elég realtív fogalom. Mai technikával még a Hold is túl messza van, a LEO pálya is olyan drága, hogy ehaj... -
#49
Miért maradna meg a kanyon alján? Ott más a gravitáció talán...? -
#48
Látom megint megy a doomerkedés. Szeretnétek mi ha összeomlana, úgysincs veszteni valótok.... :) Tisztelet a kivételnek. Az ember nagyon találékony fajta tud lenni, ha a szükség ráviszi, megoldjuk. Ha meg lesz is valamilyen nagyobb mértékű recesszió, nos idővel ez a seb is begyógyul majd. A fejlődés nem áll meg.
De én is azok közé tartozok, akik szerint a holdbányászat még kissé túlságosan ambiciózus. Talán elméletben már manapság meg lehetne oldani gazdaságosan, ha nagyon akarnánk, világméretű összefogással, masszív infrastrukturális beruházásokkal, felturbózott koncentrált kutatás fejlesztéssel. De először itt kéne rendet tenni. Az eszközök helyett meg végre már önmagunkat kéne fejleszteni, hogy gyorsabban tudjunk jobb eszközöket csinálni. -
Cef #47 Ezzel csak az a baj, hogy ezeknek a városoknak lenne egy maximális eltartó kapacitása. Mondjuk egy város el tud tartani 50 000 embert. De mi van, ha megszületik az 50 001-dik. Pár éven belül meg újabb 5000. Bővíteni kéne a várost, meg az azt eltartó mezőgazdasági területet ami elég költséges. Nem beszélve arról, hogy nem túl egészséges 4 fal között leélni az életed. Legalább is én nem tudnám. Plusz ha a felső burkolat valami miatt átszakad, akkor szívás van. Kisebb kivitelben, egy 1-2 ezer fős bányászkolóniának - ahol csak meghatározott ideig tartózkodnak a munkások, utána jönnek vissza a Földre - már el tudnám képzelni. Bár a kanyonokat átfedő sugárvédő burkolat kicsit megvalósíthatatlannak hangzik. Akkor inkább a mg. területeket is be kéne vinni a hegy belsejébe hidrofonikus kertekként. A napfényt meg tükörrendszerrel megoldani. -
Cef #46 Nap mint nap fedeznek fel új exobolygókat, ezek között van olyan, ami elég hasonló a Földhöz. Egyiken másikon még élete is feltételeznek. Biztosra veszem, hogy fognak olyat is találni, ami megfelel egy terraformálásra és nincs is túl messze. Én is tudom, hogy kicsi rá az esély, hogy ha találnánk egy ilyet terraformálnánk is. Hiszen brutális távolságokról van szó, az FTL-ben meg nem hiszek. De talán néhány ezer év alatt lesz olyan fejlett a technológiánk (ha csak be nem üt megint valamilyen társadalmi összeomlás vagy sötét középkor), hogy ez ne legyen lehetetlen. Tudom, hogy ez már nagyon sci-fi téma, de 1000 éve a holdutazás is az volt. Persze ez még nem jelenti azt, hogy amiről beszélek meg is fog valósulni. Csak annyit mondok, hogy nem lehetetlen. -
kvp #45 A Mars teljesen kenyelmes, csak a kanyonok aljara kell telepiteni a mezogazdasagot, ott a legkor is hajlando megmaradni. Az emberek szamara pedig a kanyonfalakba epitett varosok jelenthetnek vedelmet, mivel a felettuk levo szikla megovja oket a sugarzastol. Ha pedig befedik ezeket a kanyonokat, akkor akar a teljesen feltolthetove valnak legkorrel, ezaltal kialakitva egy lakhato kornyezetet. A felso burkolat pedig ved a sugarzastol, de beengedi a napfenyt. Ha nem is tokeletes, de a mai technikai szinten is megvalosithato vallalkozas lenne. A kisebb gravitacio pedig nem karos, csak magasabb de valamivel gyengebb embereket jelent par generacio utan. -
#44
Melyik másikat? Az egyik jelölt maga a pokol, a másik meg már túl messza van, túl kicsi a gravitációja és nincs mágneses tere, a kozmikus sugárzás ellenei védelem nincs és ha lenne légköre az is elillana néhány ezer év alatt.
Ez is sci-fi. Talán koncentráljunk arra, amink van. Úgy hívják Föld. -
Cef #43 Én azért nagyon remélem, hogy el fog fejlődni oda a technológia, hogy megérje. Ha nem, akkor az azt jelenti, hogy a modern technológia civilizáció nyersanyaghiány miatt véget ér, az emberi faj meg itt a Földön fog kihalni. Nagyban növelné a túlélési esélyünket, ha sikerülne legalább egy másik bolygót terraformálni és betelepíteni, mondjuk úgy 3-4000 év múlva. De ehhez meg kell tenni egy első lépést, ami az űrbányászat lenne. Az már egy elég jó, hosszútávú technológiai alapot jelentene egy csillagközi civilizáció létrehozásához. -
Doktor Kotász #42 "Amíg a földön is van titán nem fogják a holdat bányászni. De ha elfogy kénytelenek lesznek kicsit távolabb menni"
És hova fogyna el?
De tegyük fel, kimerülnek a bányák. Még mindig gazdaságosabb a szeméttelepekből kibányászni azt, ami kell, mint elrepólni a holdra érte. Rakétatechnológiával az soha nem fog menni. -
#41
A konteó / NWO vicctopikok odébb vannak. -
#40
A program elsődleges célja a zászlók és lépéseken kívül a Hold tudományos vizsgálata volt. Igen, féknyképezrtek, mértek, hagytak ott és hoztak haza műszert is, de a kőzet volt tudtommal a legértékesebb. Szóval kicsit szarkasztikusan nézve igaz amit mondtam. Ha a többi tételt lehagyod, akkor sem lett volna sokkal olcsóbb a 400 kg holdkőzet hazahozatala. Ja, és ezeket bányászni sem kellett, ergo a becslés gyakorlatilag csak az odajutást tartalmazza. Bányászatról és tartó ottlétről szó nincs.... -
ozdimorgo #39 Valóban - mivel ott alig van gravitáció, egy jó csúzlival ide lehetne lődözni a titánt 
Más... Miért mindíg a kőolaj árából kell kiindulni? Van mint a pelyva... Az ár csak azért emelkedik a csillagos égig, mert a szabadkőművesek ezt akarják. Ugyanez a helyzet a gyémánttal. Nemrég valamelyik TV csatornán bemutatták, hogy van mint a szemét. Csak néhányan felvásárolják a lelőhelyeket, hogy magasan tarthassák az árakat. Mindig minden ásvány ára csakis attól függ, hogy a megalomániás pénzéhes férgek pénztárcája milyen állapotban van. -
Irasidus #38 Annál sokkal több követ Föllétrehozni - ennyi pénzből - nem tudtak volna, ugyanis nem volt hely, sem hajtóanyag a súly lehozatalára. -
Irasidus #37 Egyszer odajuttatni - azt a sok mindent - olyan összegekbe kerülne amit ma senki nem tud finanszírozni, és ha tudna, akkor sem térülne meg soha a belefektetett pénze. Ugyanis üzemeltetni, karbantartani is kell egy ilyen bonyolult rendszert - nem elég egyszer megépíteni. Amíg titán van a Földön addig nem éri meg máshova menni. -
Kain #36 Szerintem nem is lenne olyan drága a hazahozatal. Innen a Holdra juttatni dolgokat sokkal drágább, mint onnan ide hozni valamit. Egyszer kell csak felvinni és kiépíteni az infrastruktúrát, aztán a Hold felszínéről már nagyon olcsón lehetne kilőni a szállítmányokat. Ha az Apollo leszállóegység fel tudott szállni azzal az atomratyi hajtóművel, akkor egy konténer titánium is fel tud. Egy Hold körül keringő űrállomás befogja, aztán továbblövi Föld körüli pályára, ott egy újabb űrállomás átpakolja a szállítmányt egy teherűrsiklóba vagy ilyesmibe. Lehet, hogy ez így hülyeség, de biztos olcsóbb, mint olyan hajót tervezni, ami a Holdtól a Földig elviszi a rakományt :) Vagy még olcsóbb lenne, ha a konténer belezuhanna valami óceánba, és kihalásznák onnan. Csak ciki, ha 20 tonna fém pont egy városba csapódik :)
Egyébként szerintem is kell még 80-100 év, mire ez technikailag megvalósítható és/vagy gazdaságilag megtérülő lesz. -
Sequoyah #35 Ez erős csúsztatás, 24 milliárd nem a kő hazahozatala volt, hanem a teljes Apollo program. Ez csak egyszeri program volt, és csak mellékesen hoztak haza követ. Ha csak egy porszemet hoztak volna haza, akkor 1 grammal osztanál 400 kg helyett és 400000-szer drágább lett volna?:) -
Irasidus #34 Egyetértek amiket eddig írtál.
Az olcsóbb, gondolom arra vonatkozott hogy a Holdnak a gravitációja lényeges kisebb, és légköri ellenállás sincs. Egy tartály is ki lehet lőni, mondjuk em. katapulttal, aminek az energiáját napelemekből szerzik. Ennek ellenére a Holdon fémeket bányászni ma nem reális, amíg a Földön van nyersanyag.
Drága az űrhajózás, és ez belátható időn belül nem fog megváltozni. (Tudom magáncégek, csak nézzük meg mit tudnak, és mennyiért... Ja, hogy mit ígérnek? :D ) Esetleg, egyszer a H3 izotóp megéri, egyszer. -
#33
Nem olcsóbb, fizikailag könnyebb. Viszont mitől lenne ott olcsóbb űrhajtót épíeni...? -
teddybear #32 Csak akkor érné meg a Holdon bányászni, ha az egészet ott is használnák fel. Értem ezalatt a Holdon megépítendő állandó bázist, illetve a naprendszeren belüli kutatásokhoz használt eszközök gyártását.
Tudom "bilibe lóg a kezem."
De ember nélkül nem fog menni. Egyrészt még ki kell fejleszteni a holdi fémkohászatot(pl. napkohókkal), másrészt iszonyú drága lenne így is. Egyszerűen nem érné meg a földre hozni. Bár a Holdról sokkal olcsóbb a Földre szállítani bármit, mert a holdi gravitáció sokkal kisebb, azt egy magleb kilövővel is lelehet tudni. A földit meg egy hőpajzs is semlegesítheti. -
#31
A bibi az, hogy az lehe4t automatizálni, amit már ember csinált, mert van miből kitalálni, hogy a gép mi alapján dolozzon. Bányászott már valaki a Holdon. Nem...
Bármiféle technikai gikszer egy úttörő dolgnál bejöhet. A javításhoz ember fog kelleni. ---> Sci-fi az egész mai szemmel. Gonodolj bele, a ha a fél világon átvisznek ma hajóval alapanyagot, akkor mennyire olcsónak kellene lennie a bányászatnak? Ha a hajózás fajlagos költségével bírna, akkor sem érné meg a mennyiség miatt... -
kvp #30 "Ha 3 nagyásgrenddel olcsób lenne a dolog, akkor sem éré meg."
Automatizalni kell. Anno amikor olvastam a szep uj vilagot feltunt, hogy a tarsadalmi mondanialoja erdekes es nem avult el, de a leirt vilag egy reszen atlepett a technika fejlodese. Ma mar nem kellenek liftkezelok es az ilyen gondokodast nem igenylo feladatokra gepeket hasznalnuk, nem lebutitott embereket. Ez a holdi banyaszatra is igaz. Ahogy ma mar a legtobb felderitesi kuldetest taviranyitasu robotrepulogepekkel vegzik, ugy a holdi banyaszatot is erdemes taviranyitasu robotokkal vegezni. A Hold eleg kozel van ahhoz, hogy a taviranyitasu rendszerek tokeletesen hasznalhatoak legyenek, onnantol meg csak viszonylag olcso es egyszeru taviranyitasu robotok kellenek. Az olcsosagrol pedig az gondoskodhat, hogy a visszahozo jarmuvet is ott kell eloallitani es az inditast egy olcso technologiaval biztositani. Tehat a hasznos teher egy helyben keszult jarmuvel jon vissza (pl. titanium tartalykent), amit egy elektromagneses inditosinnel lonek ki Fold fele. Ez azt jelenti, hogy nagyon olcson lehetne banyaszni, mivel az alapanyagok tisztasaga miatt viszonylag keves energiaval lehet nagy mennyisegu hasznos anyagot kitermelni. Ha embert se kuldunk a banyaba, meg a draga eletfenntarto rendszereket is meg lehet sporolni. Arrol nem beszelve, hogy hosszu tavu megterulessel szamolva mar nagyobb osszesitett hasznot hoz mint egy foldi banya nyitasa.