78
-
#38
Abból a kettőből is egy lesz a jelek szerint. Olyan kíséretet mellé adni, mint ami egy jenki csoportnál vagy még álmodni sem mernek. -
#37
Akkor 10 lapostetejű helyett lesz 9 vagy 8. Nagy ügy főleg, ha a gépek harcértéke egyre nő. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#36
Kínát katonailag nem érdekli Európa. Még egy ideig biztos nem is fogja. Ott van nekik Vietnám, India, Fülöp-szigetek, esetleg Ausztrália... -
#35
A helyzet az, hogy Kínától nem választ el minket egy óceán, viszont a zUSA-tól igen, így ha körül akarnak nézni nálunk a sárgák, akkor fognak is. Én már szoktatom magam a kíni koszthoz is pl. :D -
#34
Azért a lemaradás korántsem akkora, mint amilyennek látszik.
Technikai szinten van egy komoly lemaradás (a J-15 kb. az F/A-18C/D színvonala), tapasztalat terén van egy komoly lemaradás (ne feledjük, hogy az USN azért folyamatosan él, mozog, gyakorlatozik, háborúzik, sokkal nagyobb svunggal él, mint a Kínai népi haditengerészet) és a mennyiség terén is van lemaradás, ha a minőséget is figyelembe vesszük.
Természetesen ha teszem azt Kína beindít egy masszív flottaépítési programot, akkor akár képes lehet arra, hogy 10 év múlva beérje az USN-t. Csak ebbe belerokkana gazdaságilag.
Egyrészt a katonai erő nem csak a haditengerészetből áll, a Szovjetunió sem ennek köszönhette nagyhatalmi státuszát.
Nyilván nem, de egyfelől a Szovjetuniónak volt mindig egy viszonylag modern, és hatalmas szárazföldi hadserege és légiereje, ami összemérhető volt a nyugati konkurensekkel. Kína e téren nem áll olyan jól, és ismét azért, mert vagy a létszám terén van előnyben, de akkor technikailag elmaradottan felszerelt egységek vannak túlsúlyban, ha viszont a modern felszereléssel ellátott egységeket nézzük, akkor meg azt látjuk, hogy egy jobb középhatalom (Anglia, Franciaország, Olaszország) szintjén vannak.
Elvileg Európába is tud szállítani víz nélkül.
Viszont sokkal magasabb költségek árán. A tengeri szállítás nem véletlenül opció még az oroszoknak is a kínai kereskedelemben, és igyekeznek inkább a tankhajók számára megnyitni a jeges-tengert, minthogy vasúti tartálykocsikkal szállítsák a nyersanyagokat.
Az USA flottája meg hidegháborús örökség, előbb-utóbb az amik is rákényszerülnek majd, hogy visszavágják a katonai kiadásokat, mert erejükön felül költenek.
Nem véletlen, hogy hamarosan már csak 10 Carrier Battle Group lesz a 11 helyett... :)
Viszont még csak a kanyarban sincs egyetlen ország se, aki 2-nél több CBG szintű flottacsoportot ki tudna állítani. Egyedül Anglia van ehhez karnyújtásnyi távolságra a két Queen Elizabeth-osztályú hordozójával. Kína és India talán 2020-2025-re jut el oda, talán. -
#33
A 30 éves megjegyzés valszeg akkor sanszor, ha a jenki az F-35 és X-xx gép után leülne és a tökét vakargatná. -
kukacos #32 Azért a lemaradás korántsem akkora, mint amilyennek látszik. Egyrészt a katonai erő nem csak a haditengerészetből áll, a Szovjetunió sem ennek köszönhette nagyhatalmi státuszát. Kínának elég lehet, ha a partmenti vizeit meg tudja védeni, és talál a szárazföldön kereskedelmi partnereket. Elvileg Európába is tud szállítani víz nélkül.
Az USA flottája meg hidegháborús örökség, előbb-utóbb az amik is rákényszerülnek majd, hogy visszavágják a katonai kiadásokat, mert erejükön felül költenek. -
#31
Nem hiszem, hogy bárki is félvállról veszi Kínát. Erre mutat, hogy folyamatosan Kínával pedáloznak a szenátusi meghallgatásokon a Pentagon fejesei. :P
Ugyanakkor a nagy büdös helyzet az, hogy továbbra is komoly a lemaradás, az Egyesült Államok ott tart, hogy a 5. generációs, igen fejlett repülőgép-hordozó fedélzeti vadászgépet tesztel, míg Kína egy 4+. generációsat, amelynek a györekere az 1970-es évekbe nyúlik vissza. Eközben viszont az Egyesült Államok már gőzerővel dolgozik egy pilóta nélküli csapásmérő bombázógépen, amit hordozófedélzetről lehet majd üzemeltetni, ez az X-47 Pegasus. Ha belehúznak, akkor az X-47-en alapuló robotgép akkor állhat rendszerbe, amikor a Shi Lang...
A szándék megvan Kína részéről, ez nem vitás, és erőforrások terén sem szűkölködik. Ugyanakkor azért túlmisztifikálni sem kell a fejlődését. Még vagy 30 évig nem nagyon tudja megtörni a Csendes-óceánon az US NAVY hatalmát... Hacsak valami drasztikus változás be nem áll esetleg... -
#30
Izé, szal. nem is a NATO, hanem a zUSA sem. -
#29
Jaja, node apró léptekkel szépen erősödnek, míg a többiek (a nagyok) nagyjából ülnek a babérjaikon. Jól csinálják és eljön az idő, mikor nem lehet félvállról venni őket. Nyilván nem a NATO a célpontjuk (még). -
r4pt0r #28 Sok mindent lehet, de nem néz ki parktikus dolognak. :D -
Cef #27 "Egy tengeralattjárón nem tudsz gépeket szállítani,"
Ez így nem teljesen igaz. Lehetni lehet, csak nem tud megfelelő katonai erőt felvonultatni, meg elég körülményes. A japánok a II.világháború idején három repülőgéphordozó-tengeralattjárót is építettek. Tulajdonképpen két tengeralattjáró törzsét hegesztették össze, és erre építettek egy tartályt ami a gépeket szállította és indította. Három torpedóbombázót tudott szállítani. Eredetileg a Panama csatorna támadására majd az USA-ban való vegyi és biológiai fegyver támadására tervezték bevetni őket (mind öngyilkos küldetés volt persze, ilyen kevés géppel). Végül az Ulithi bázis elleni támadásnál vettették be őket, de még a támad előtt megadta magát Japán. Egy tengeralattjárót elsüllyesztettek, kettőt az amerikaiak elfogták és tanulmányozás után megsemmisítették. Ebből a tengeralattjáró-típusból fejlesztették ki a későbbi rakétahordozó tengeralattjárókat.
![]()
![]()
-
#26
A hordozó célja:
1.: Egy flottacsoport vagy konvoj légvédelme. A repülőgépek megvédhetik az ellenséges repülőgépektől és rakétáktól a flottát/konvojt.
2.: Mobil légibázis, amelyel távoli tenger menti országok légterét lehet felügyelni (vagyis a légifölényt megszerezni), lásd Líbia, ahol egyetlen Francia hordozó és a fedélzetén lévő két tucat repülőgép képes volt erre. Ellenpélda Afganisztán - szárazföldi ország, így a tengeri erő ott nem is játszhat.
3.: Erődemonstrációs képesség. Ha megjelenik a kikötőid előtt egy 65 000 tonnás hordozó, rajta két tucat harci géppel (ne feledjük, a világ országaiból kb. 25-30 rendelkezik ennél több modern harci repülőgéppel), akkor elgondolkozhatsz, hogy tényleg ellent akarsz-e mondani neki. -
#25
Azon az alapon, hogy az ott található szigetek (szürke kis körök a képen) kínához tartoznak. Ezek szokszor alig többek egy homokpadnál, de a jelentőségük mégsem elhanyagolható, hiszen szeretik hozzákötni ezeket a területi igényekhez. Vietnam és Kína már folytatott kisebb partraszállással tűzdelt tengeri harcot néhány ilyen 'szigetért'... -
#24
Pontosan erről szól az egész. A Shi Lang feladata lesz az elkövetkezendő években, hogy megszerezzék rajta ezeket a tapasztalatokat. Utána pedig jöhet a következő lépés, az amerikai Nimitz-osztályhoz hasonló hordozó-osztály (2025-2030 körül). Legalábbis sok elemző ezt feltételezi jelenleg. -
#23
Mindeki LEépíti a flottáit, meg próbál szabadulni a költséges fegyóktól, katonáktól, támaszpontoktól, míg ők pont ellenkezőleg tesznek, fegyverkeznek vadul és pumpálják a nemzeti vagyont a haderőbe, mígnem sérthetetlenné és érinthetetlenné nem válnak riválisaik számára (hagyományos fegyverzettel).
Kína eddig is elég erős hadiflottával rendelkezett például Vietnámhoz képest, a nyugati tengeri hatalmakhoz képest pedig ugyan számbelieg felér, de technikai szinten nem annyira. Kínának mindössze maroknyi modern felszíni egysége és tengeralattjárója van, ha kihúzzuk a képletből az elvult egységeket, akkor kb. egy Angol Királyi Flottával, vagy a Francia Haditengerészettel egyenrangú tengeri hatalomról beszélünk.
Persze szó se róla, jelentős erőfeszítéseket tesznek azért, hogy fejlődjenek, de attól nagyon-nagyon messze vannak, hogy egy USA-Japán-Dél-Korea tengelyt meg tudjanak törni. -
r4pt0r #22 Egy tengeralattjárón nem tudsz gépeket szállítani, ahhoz meg nem árt ha ki akarod tenni a hátsódat otthonról. Meg aztán lehet vinni mindenfele mutogatni hogy ilyen is van (ezt a cikkben is írta cifu). :D -
#21
Gondlom elég jó rakéta elhárító rendszereik vannak, főleg USA-nak. -
morden #20 Leszögezem, hog nem vagyok szakértő, de minek ide 3-5 ezer fős legénységgel ellátott 65 ezer tonnás hordozó, amit egy nagyobb rakéta is könnyedén elsülyeszt?
(cikkben is utaltak rá, hogy egy fasza tengeralattjáró olcsóbb meg jobb mint egy böhöm nagy hajó) -
Robcuskilla #19 kis divatnáci, takarodj a kurucinfora -
#18
Érdekel más fajta technika is? :)
Itt. -
Sir Ny #17 hülye -
googlekereso #16 Egy birodalom megalapításához és fenntartásához flotta kell!
nem tudom mely neves történelmi személy mondta ezt, de igaza volt, kezdve az ókori görögöktől (bár ők nem hódítgattak annyit), rómán át a brit gyarmatbirodalomig és a mai USA-ig, ez a kijelentés megállja a helyét, és most Kína is szeretné megmutatni, hogy jelen lesz itt is -
Papichulo #15 "Ha pl a kubai rakétaválság idején az oroszoknak 2X akkora haditengerészetük és légierejük lett volna adott helyen, akkor nem sok vizet zavarnak az amcsik"
Azert az a ketszerese szorzo egy kicsit optimistanak tunik :)
-
#14
Kína milyen alappn követeli magának, a brunei, maláj, filip, tenger részeket? -
#13
Azért természetesen nézzük meg, hogy miért is van nagy flottákra szükség.
A szárazföldeket ugye hatalmas tengerek választják el, amelyeken keresztül folyik a világkereskedelem gyakorlatilag 99%-a, a másik 1% és itt árumennyiségben gondolkodok inkább meg a légtérben zajlik. Az USA jelenleg a legnagyobb flottával és légiflottával rendelkezik, ebből nagyon áttételesen de következik, hogy a világkereskedelmet még azért ők ellenőrzik.
Ha ezt a szerepet át akarják venni, akkor összemérhető flottára van a kínaiaknak szüksége. És kb ezek azok a szempontok, ami az ő haderőfejlesztésüket meg fogja határozni a következő évtizedekben. Mert pl hiába akarnak szállítani valami stratégiai fontosságú anyagot, pl ritkaföldfémet valami szövetségesüknek, akár pl Braziliának/Venezuelának akárkinek, ha az Amcsik blokád alá vonják.
Ha pl a kubai rakétaválság idején az oroszoknak 2X akkora haditengerészetük és légierejük lett volna adott helyen, akkor nem sok vizet zavarnak az amcsik, és a mai napig rakéták vannak Kubában. Mint ahogy elötte azért az amcsik simán rakétákat telepítettek Törökországba, mert megtehették.
Az meg, hogy bármelyik nagyhatalom komoly, világháború szintű, milliós seregeket megmozgató szárazföldi háborút kezdjen az sci-fi. A kínaiak részéről is.
Európa a II. VH-ban más volt kicsit. De a németeknek már Oroszországban is túl hosszúra nyúltak az utánpótlási vonalaik ahhoz, hogy győzzenek. Pedig marhára nem sok hiányzott ahhoz, hogy elérjék azt a határvonalat, amit a Barbarossa tervben kitűztek maguknak és ahol megálltak volna amúgy.
De még az is sok volt. -
simron #12 Jó cikk, tetszett. Szerintem azért az nem minden, hogy Kína felvásárolja, lekoppintja, megépíti az orosz, illetve a nyugati technológia alapján a saját haderejét, annak hatékony üzemeltetéséhez azért óriási tapasztalatra is szükség van, ami Kínánál azért még hiányzik. -
#11
Elöbb izraelre... -
#10
Jaja, mink meg már elkéstünk. Kb kőbaltával fogadhatjuk majd a hájtek kínai űrcsapatokat, mikor partra szállnak! Bááár, mivel eladnak minket addigra nekik simán, így nem is lesz szvsz. semmiféle partraszállás, csak a zászlónk színe és mintája változik meg és a hivatalban sem beszélhetsz majd magyarul. Nem nagy dolog... :D Menek is kihúzatni ferdére a szememet, tudtok egy jó plasztikai sebészt?! :DDD -
#9
Mert ugye a háborúkat részben a technika és a katonák, nagyobb részben viszont a gazdaság nyeri meg. Ha ők "olcsón" tudnak durva haderőt felállítani és fenntartani és bármikor kirázzák a kisujjkból egy-egy csapás/hadjárat költségeit (akár évekre), anékül, hogy ezt a gazdaságuk jelentősen megsínylené, akkor tulajdonképpen borítékolhatják is előre a biztos sikereket. Nem állhat mege lőttük senki.
Mindeki LEépíti a flottáit, meg próbál szabadulni a költséges fegyóktól, katonáktól, támaszpontoktól, míg ők pont ellenkezőleg tesznek, fegyverkeznek vadul és pumpálják a nemzeti vagyont a haderőbe, mígnem sérthetetlenné és érinthetetlenné nem válnak riválisaik számára (hagyományos fegyverzettel). Ez a jó módszer. Nem véletlenül próbálják ugyanezt tenni a körülöttük elhelyezkedő államok, mert nem szeretnének arra ébredni, hogy kínai tankok dübörögnek a fővárosuk utcáin (meg is értem őket). Szép új világ... -
#8
Hát anno azért Európában is jól le reverse-enginieringelték a puskaport, meg a porcelánt, meg ilyeneket, ami akkoriban Kínából gyütt.
Meg ha jól tévedek már Hitlerék is azért kezdtek el mozogni, meg építették az "egységes-Európát" mert úgy számoltak, hogy pár évtizeden belül jön keletről a veszedelem. -
#7
Ravasz kis basztardók ezek. Sok-sok évtizedes kutatási költséget spóroltak meg, nem szólva a rengeteg tapasztalatról aminek folyományaként ezek a hajók megépülhettek (volna). Így mondhatni költséghatékony módon, "diszkont" áron jutnak hozzá a csúcstechnikához és máris készül egész flotta belőle. Nagyon pipecül, okosan és türelmesen csinálják, veszélyes szerencse-játékosok, annyi szent. Ez azért már elismerésre méltó teljesítmény. -
Sir Ny #6 Jó cikk, köszi.
( „Kína két további fő ellenlábasa, Japán és Dél-Korea szintén nem rendelkezik elhanyagolható flottával és légierővel, " ez a mondat egy kicsit kanifántos lett ) -
WiZe #5 Még szerencse, hogy ennyi az ellenlábasa. Lakosság számát tekintve mindegyiket jelentősen meghaladja, még Indiáét is. Viszont dél-korea, japán, taiwan, usa a csúcstechnikát képviseli.
Igen kezdhetnénk félni, ha haditechnológiában felülmúlnák a többi országot.
-
Deus Ex #4 Danke schön! -
bigjoe #3 Itt a sárga veszedelem!!! Atomot kínára!!!!! -
NorbyI #2 Kiváló cikk, nem nagyon értek a témához de érdeklődéssel olvastam végig.
A jövőben is szívesen látnék hasonlókat. -
#1
