Informatika és tudomány

  • [NST]Cifu
    #34
    Azért a lemaradás korántsem akkora, mint amilyennek látszik.

    Technikai szinten van egy komoly lemaradás (a J-15 kb. az F/A-18C/D színvonala), tapasztalat terén van egy komoly lemaradás (ne feledjük, hogy az USN azért folyamatosan él, mozog, gyakorlatozik, háborúzik, sokkal nagyobb svunggal él, mint a Kínai népi haditengerészet) és a mennyiség terén is van lemaradás, ha a minőséget is figyelembe vesszük.

    Természetesen ha teszem azt Kína beindít egy masszív flottaépítési programot, akkor akár képes lehet arra, hogy 10 év múlva beérje az USN-t. Csak ebbe belerokkana gazdaságilag.

    Egyrészt a katonai erő nem csak a haditengerészetből áll, a Szovjetunió sem ennek köszönhette nagyhatalmi státuszát.

    Nyilván nem, de egyfelől a Szovjetuniónak volt mindig egy viszonylag modern, és hatalmas szárazföldi hadserege és légiereje, ami összemérhető volt a nyugati konkurensekkel. Kína e téren nem áll olyan jól, és ismét azért, mert vagy a létszám terén van előnyben, de akkor technikailag elmaradottan felszerelt egységek vannak túlsúlyban, ha viszont a modern felszereléssel ellátott egységeket nézzük, akkor meg azt látjuk, hogy egy jobb középhatalom (Anglia, Franciaország, Olaszország) szintjén vannak.

    Elvileg Európába is tud szállítani víz nélkül.

    Viszont sokkal magasabb költségek árán. A tengeri szállítás nem véletlenül opció még az oroszoknak is a kínai kereskedelemben, és igyekeznek inkább a tankhajók számára megnyitni a jeges-tengert, minthogy vasúti tartálykocsikkal szállítsák a nyersanyagokat.

    Az USA flottája meg hidegháborús örökség, előbb-utóbb az amik is rákényszerülnek majd, hogy visszavágják a katonai kiadásokat, mert erejükön felül költenek.

    Nem véletlen, hogy hamarosan már csak 10 Carrier Battle Group lesz a 11 helyett... :)
    Viszont még csak a kanyarban sincs egyetlen ország se, aki 2-nél több CBG szintű flottacsoportot ki tudna állítani. Egyedül Anglia van ehhez karnyújtásnyi távolságra a két Queen Elizabeth-osztályú hordozójával. Kína és India talán 2020-2025-re jut el oda, talán.