61
-
#61
Lehetséges az is, hogy egy ember nem olyan közegben él, nem találkozik azzal, vagy nem "érdekli" az, amiben igazán tehetséges. Később pedig, amikor rábukkan, hogy miben tud igazán jó lenni vált. Mi van, ha egyszerűen csak a helyzetéből adódóan nem tud x ideig kibontakozni a tehetsége? Na és amikor megtalálja, akkor sem biztos, hogy ki fog bontakozni szimplán a rendszer miatt: pl. nincs pénze, hogy dipit szerezzen egy területen hiába lenne hozzá tehetsége a "rendszer csapdájába" kerül. Lehet autodidakta módon fejlődni, de ha olyan területről van szó, ahol az "érvényesüléshez" ilyen elvárások kapcsolódnak nem fogják "befogadni". Nemtom érthető-e mire gondolok.... -
vasedeny2 #60 nálam el se kezdődik az öregedés. lassan 30 agyok, 18-nak szoktak nézni. ja, és nem gyűjtögetek. -
droidka #59 Na ez meg egy másik megfejthetetlen kérdés, hogy melyik időszak a legfontosabb, mert néha van a Csontváry-jelenség (az hiszem nála is így volt) hogy évekig mást csinál, a tehetség SEMMI jelét nem mutatja egy adott tárgykörben, és felnőtt korában meg elhívja az Isten, megjelenik neki, és EGYIK PILLANATRÓLA MÁSIKA, HIRTELEN rááll valamilyen foglalkozásra, témára és csak ezután alkot maradandót az illető, ilyen is előfordulhat néha! És szerintem ez is talán arra utalhat, hogy valami rejtett, elnyomott képességét a felszínre hozhatta, ami valahol már eleve benne lehetett!!! És valószínűleg az alapképességeihez semmit, semmi új dolgot nem adott hozzá, csak lehet, hogy ilyenkor talán lekerül a lényegről a gátló felesleg... De ezt nehéz megfogalmazni... Nem tudom.
Nyilván valahol a kettő között van az igazság, hogy bizonyos dolgok megtanulhatóak (és ebből kifolyólag megtaníthatóak), de bizonyos képességek meg talán nem, vagy nem annyira... -
droidka #58 Tehát ha képes is az ember a fejlődésre bizonyos dolgokban, akár amikor új tudományos eredmények látnak napvilágot és ezzel befolyásolják, fejlesztik a világról alkotott képünket, akkor vajon a felfogóKÉPESSÉGÜNK is fejlődött -e ezáltal? Vagy csak a puszta megértésünk szintje? Szerintem a felfogóképesség az valószínűleg adott, annak a magját nehezen hiszem, hogy lehetne fejleszteni bármivel is végső soron... Legfeljebb a felszínen valami részleteket... Itt most valami olyasmire gondolok, hogy ha fejlődünk is, akkor lehet, hogy valószínűleg csak azt tudjuk megérteni, ami valahol, valamilyen szinten már eleve bennünk volt... És itt most nyilván csak a tapasztalati úton megszerzett fejlődésről beszélek és nem a tudatos genetikai beavatkozásról.
-
#57
Igaz, ez talán tényleg túlzás, hogy az ember képes mindent megtanulni - habár agykontrollal tényleg nagy változást lehet elérni.
Valóban nehéz eldönteni azt a kérdést, hogy most mik határozzák meg az ún. született képességeket. Én úgy gondolom, hogy a legfontosabb az az első néhány év egy ember életében, hiszen ekkor fejlődik leggyorsabban az agy, és ami a legfontosabb, hogy ekkor fogadjuk be a legtöbb információt. Tehát az tényleg túlzás, hogy később bármi megtanulható vagy elsajátítható lenne, ezek a képességek ekkor alakulnak ki, de nem igazán határozható meg pontosan, hogy mire "specializálódunk". Én biztos vagyok abban egyébként, hogy ez kicsi korban befolyásolható, pl. Leonardonak is olyan múltja volt születésétől kezdve, ami kialakította benne azt a tehetséget.
Végülis elvileg lehetnének ösztönök is, de szerintem nem igazán magyaráható meg ezeknek a kialakulása, szerintem az agyunk egy dinamikusan fejlődő szerv, ami lehetővé tesz szinte bármit. -
droidka #56 Nehéz megfogalmazni a határokat, de mondjuk talán a ,,józan paraszti ész" az is INKÁBB olyan, hogy vagy van valakinek vagy nincs, szerintem ezt sem lehet igazán ,,magolással" fejleszteni, a LÉNYEGÉT legalábbis nem. De pl: az emlékezőképességet azt már lehet nagy mértékben fejleszteni teljesen átlagos képességű embereknél is. Legalábbis ilyen versenyt nyerő ember ezt mondta, hogy reggeltől-estig memóriagyakorlatokat végez. Ott nyilván inkább a gyakorláson van a hangsúly.
Miért lesz valakiből mondjuk egy Leonardo, egy van Gogh, stb., a másikból pedig miért nem? Ez jó kérdés! :D
-
droidka #55 Jó témát hoztatok fel! A genetika, a veleszületett képességek vagy a tanulás, a szorgalom a fontosabb? Minden eleve elrendelt, van-e sorsszerűség vagy megváltoztathatjuk-e a jövőnket? Szerintem valahol a kettő között lehet az igazság.
Ha elveti valaki az egyiket és végletesen csak az másikhoz ragaszkodik, az szerintem mindenféleképpen hiba, akármelyik oldalról is nézzük.
Balumann, ha valaki 100%-ig ellentmond neked, akkor az beleesik abba a hibába, hogy nem fog tudni fejlődni, mert nem is hisz abban, hogy fejlődhet, hiszen mindent eleve elrendeltnek lát. Én is olvastam az agykontrollos könyvet és szerintem biztos sok mindenben igaza volt, sok hasznos dolog van benne. Számomra legalábbis. Bár volt ami nem működött belőle, meg ami kimondottan el is ítélhető erkölcsi értelemben.
Ugyanakkor szerintem az sem jó, ha valaki teljesen elutasítja a veleszületett, ösztönszerű képességek meglétét, befolyását.
Balumann mondta:
,,És szintén ugyanez így van a logikával, vizualizálással, és mindennel.”
-Részben van igazság abban amit mondasz, de hogy MINDENBEN CSAK EZ számítana, azzal nem értek egyet.Mert az, hogy valaki olyan szintű pl: költőzseni legyen, mint mondjuk Petőfi, azt szerintem már nem lehet megtanulni, arra születni kell!!! És ha ezt valaki másként gondolja, ha azt mondja, hogy az ilyen szintű zsenialitás könyvből megtanulható, bemagolható, akkor azzal lealacsonyítja, alulértékeli a zsenialitást!!!Szerintem.
Bizonyos szintig lehet olvasással tágítani a gondolkodás határait, de egy bizonyos, nehezen megfogható ponton túl szerintem már a veleszületett dolgok lesznek a perdöntőek, néha. Jó, persze ezt le kellene bontani arra, hogy milyen területen melyik lehet a fontosabb.
Egy kedvenc példám erre a fociból tudnám érzékeltetni. Például az angolok mindig a hülye ívelgetős, fejelgetős -futokannyitmintalóharmincrólazonnal rábaszomsztívőndzserárdka- nézhetetlen, szar focijukkal jönnek mindig, beleölnek fontmilliárdokat. Pl: a Wembley stadiont hiába építették fel nem tudom hány milliárdból de a válogatottjuk akkor is csak falábúak gyülekezete, marad akármennyi pénzt is ölnek bele!!! Hahahahahaaa!!!
Ellenben mondjuk a tipikus brazil szamba (vagy a többi dél-amerikai) foci többnyire vagy lényegileg az ösztönös tehetségekről szólt mindig is!
Tehát bizonyos dolgokat valóban meg kell tanulni, ha valaki előre akar jutni, jelen esetben mondjuk a taktika, a harcosság, a futómennyiség, stb. Ezek azok a tulajdonságok, amiket meg lehet tanítania egy edzőnek.
Szerintem ilyen volt Nedved, Gerrard vagy Lampard, akik a szorgalmuknak köszönhetően lettek sikeresek. Megtanulták a szakma minden elemét, amit tanulással el lehet sajátítani. De hiányzik az ilyenekből valami: az ösztönös tehetség, a váratlan megoldások, a látványos cselek! Ezzel szemben a brazilok például többnyire talán nem annyira szorgalmasak, helyenként kicsit talán őrültek, némelyek talán nehezen kezelhetőek, de zsigeri szinten bennük van a tehetség. A lelátókon is állandóan mennek a dobok, stb. A labdaérzéket, a gömbérzéket, a térlátást, a ritmusérzéket, ezeket nem lehet (vagy nem annyira) megtanítani valakinek, ha nincs meg benne a veleszületett tehetség! Azt, hogy kötényt adjon, vagy cselezőkészsége legyen valakinek, vagy hogy pl: az üres területre úgy bepasszolja a labdát, hogy a védők csak lesnek, ezeket nem annyira lehet megtanítani, szerintem.
A falábú angolok beleölhetnek a focijukban bármennyi pénzt, sohasem lesznek olyan nagy játékosaik, mint pl: Garrincha, Zico, Rivaldo, Higuita, Ronaldinho, Maradona (és régen talán még nekünk is voltak ilyen zsenijeink) stb.! Hahahahahaaa! Ezek többnyire mind a favellákból, a gettókból, a legnagyobb nyomorból jönnek ki. Tehát ahol pl: inkább a művészi zsenialitás számít, ott már nem nagyon a szorgalom a döntő (egy bizonyos ponton túl persze).
Talán más területekről is lehetne példákat, venni de szerintem ez nagyon jól érzékelteti, megvilágítja a különbséget a fogalmak között.
-
#54
Akkor legyen úgy. :) -
#53
"nagyon sok dolog van, amiben nem kell hinned ahhoz, hogy létezzen. " Igen, ez így igaz. De ez akkor sem létezik :-)
Az ilyen képességeket mindig a környezet alakítja. Konkrétabb bizonyítékot is tudok mondani, például a vakok sokkal "jobban" hallanak és tapintanak, azért, mert már kicsi korától kezdve ezen érzékszerveit kellett használnia mindenre. Ez kimutatható biológiailag is, az agyban sokkal több kapcsolat alakul ki ezen érzékszerverei között, és mikor használja, sokkal több aktivitást is mutatnak. Ugyanez igaz például egy zongoristánál, sokkal precízebben tudja irányítani a kezét és jobb a hallása. És szintén ugyanez így van a logikával, vizualizálással, és mindennel. Ezeket nem az örökölt tulajdonságok határozzák meg, hanem az agyban kialakult kapcsolatok (ezeket NEM a gének határozzák meg!). A leg döntőbb időszak az első néhány év, ekkor fejlődik a leggyorsabban az agy.
Magamat is fel tudom hozni példának, szüleim közül senki sem volt zenész, viszont sokat hallgatott zenét, énekelt nekem, és nekem azért lett valamennyi zenei érzékem. (több kórus, szólót is énekeltem pl. Operában gyermekszólistaként, szolfézs szak, stb.. ^^). Ha komolyan vettem volna, most valószínűleg karmester lennék valahol, énekesnek még túl fiatal sajnos. Nah a konklúzió, egyértelműen nem a genetika határozza meg ezeket a tulajdonságokat, képességeket. Nem kell genetikai háttér, hogy valaki üzletember vagy bármi más legyen, csak olyan szülők, és attitude. -
#52
Tudod, nagyon sok dolog van, amiben nem kell hinned ahhoz, hogy létezzen. Sőt, a dolgok döntő többsége ilyen... X)
Egyébként amiről te beszélsz, az is létezik. :) Úgy hívják, hogy 'környezet által indukált változás'. Tudni illik, a környezet befolyásolja az egyed fenotípusát (reakciónorma, ilyesmi)...
#50 NEXUS6: ...a biológiának pedig a kultúrára. Nem a lekvár teszi el a nagymamát.
Csak előbbit rendkívül nehéz észrevenni, utóbbi pedig evidens. :) -
#51
"Viszont az, hogy ki jó üzletember, vagy ki tud az eszét és a tehetségét/tudását felhasználva sok pénzt keresni, annak van egy elég erős genetikai háttere IS. :)"
Nem hiszem, hogy ez az örökölt tulajdonságokon (géneken) múlna, nem hiszek a született tehetségekben. Az, hogy kinek milyen képességei vannak (akár logika, zenei érzék, stb.) a fejlődés során fog eldőlni, döntően a fejlődés első pár évében, de később is változtatható. Az agykontroll meg konkrétan megtanítja, hogy az agyad bármire képes, és bármit el tudsz érni, abban is kitűnővé válhatsz megfelelő hozzáállással és technikával, amiben eddig úgy gondoltad, hogy tök hülye vagy hozzá. Hacsak nincs valami komolyabb rendellenesség, az agyunk jóval többre képes, mint amire használjuk, ezért nem az örökölt dolgokon múlik. Akár te is lehetsz nagy üzletember még, ha megfelelően állsz hozzá. -
#50
A dolog konkrét háttere viszont kulturális. Nem feltétlenül a gyerekhalandóság az, ami kiváltja a gyerekszaporulatot, a gyerekvállalási kedvet, hanem inkább később a kulturális háttér fogja vissza. Ha nem csak a dugás van, mint szabadidős program, meg minden sarkon vesz az ember óvszert, antibébit, akkor talán vissza is fogják magukat az emberek. Nálunk a kisebbségnél nem lényegesen nagyobb a gyermekhalandóság, még is szaporodnak mint kisnuszik. Az iskolázottabb persze belőlük sem.
Az embernél már van kulturális evolúció, sőt a kultúrának sokkal nagyobb a hatása a viselkedésre, mint a biológiának. -
Sir Ny #49 „Ez elméletben jól hangzik. Viszont az üzletemberek nagy része nem okosabb az átlagnál, csak pofátlan törtető."
Hány sikeres üzletemberen végeztél IQ-tesztet? Vagy csak a hasadra csapsz, és szidol egy olyan réteget, amit nem is ismersz? Vigyázz magadra. -
Utokverek #48 asgh, nagyon remelem, hogy igazad van, de a jelenlegi szocialis rendszer, es a 14 eves ivarerettseg es aktiv nemi elet mellett nem hinnem, hogy a 40 eves kor szamit. Addigra mar ugyis telerakjak a kornyeket.
Bar, elsosorban joleti allamokra gondoltam, nigeriai ostermelokkel semmi bajom, azok legalabb dolgoznak :D
-
asgh #47 Szerintem ez is evolúciós logika alapján történik. Ahol nagy a halandóság, ott több utóddal kompenzál a rendszer.
Egy nigériai őstermelőnek van 10-15 gyereke, míg egy svéd professzornak 1 max. három gyereke van. A svéd professzor ugyanis meglehetősen biztos abban, hogy 1-3 gyerek pontosan olyan eséllyel fog megmaradni, mint a 15, viszont 15 gyereknek jóval kevesebb társadalmi erőforrást tud biztosítani, mint 1-3nak. A nigériai viszont nem gondolkodik erőforrásban, kell a gyerek, mert jó eséllyel a 15-ből 3-4 éli meg a negyvenet. -
Locutos #46 wraithLord van egy ötletem: megvalósítják az örök életet, de mivel ezáltal már nem tudna érvényesülni az evolúciós szelekció és te ezzel ugye nem értesz egyet, te hagyod magad úgy ahogy vagy, megöregszel és meghalsz, így nekem marad egy hely egy gyereknek.
Jó lessz?? -
Utokverek #45 Nagyon szep es jo az az elmelet, hogy az okosak es eletkepesek orokitik tovabb a genkeszletuket nagyobb mertekben, de nem igy van.
Sajat orszagodban korbenezel, itt sem a felso 10k, vagy az erkolcsos 1k szorja legerosebben a magjait.
Kicsit gondban vagyok a Hulyek Paradicsoma (Idiocracy) c. film kicsit megkavart. Lenyegeben a kerettortenet szerint mivel a hulyeknek 10-szer annyi gyerekuk szuletik, mint az ertelmisegnek, 400 ev alatt teljesen elhulyul a vilag.
Szep dolog a biologiai diverzitas, persze jo az, ha dusul a genallomany, csak szar, hogy a mienk idovel kiesik, mert nem babaztatunk valami novel minden evben. -
Szefmester #44 Gattaca? Részben örülnék neki, de jó eséllyel meg sem születtem volna egy olyan világban. :P -
#43
És az élet nem egy habostorta, mert a nemzetközi helyzet fokozódik. -
hangulati #42 irtam egy fel oldalt, es utana addig nyomtam a bekszpeszt, amig ki nem toroltem az egeszet. ezaltal elkerulom a kritizalo hozzaszolasokat, ami mar magaban nem semmi, es ezzel is bizonyitom, hogy nincs erdemleges velemenyem. ez is eleg hosszu lett, de nem baj. nyomnam kb. ket percig az "a" betut folyamatosan pedig... -
hangulati #41 ez a kigyo onmaga farkaba lesz beleharapva. nem jo. kurta az a szoknya. -
Cat #40 Az embernél ugyanúgy meglesz a szelekció: a szülő minden pénzt meg fog adni azért, hogy kiszűrjék a gyerekéből a genetikai betegségeket. (Vagy elveteti, ha tudja hogy szar élete lesz.) -
#39
Annak viszont csak genetikai háttere van :). Azt az ember tudatosan faragta mesterséges szelekcióval olyanná, amilyen. A farkas gene pooljában benne volt pl. a pásztorkodás képességére való hajlam - tehát a kutyáéban is - és az ember erre szelektált egy elkülönített kutyapopulációt, amelynek eredményeként létrejött egy pásztorkutya fajta. Amely okosabb egy másik kutyafajtánál, mint amit más tulajdonságra nézve szelektáltak.
Ott nincs más tényező, csak a genetika. Ellentétben az emberrel (amit Philcsy említett is).
Amit a mai kutyafajták tudnak, annak a genetikai háttere megvolt a farkasoknál is, csak a természetes szelekció nem arra szelektálta őket. Viszont az ember igen, és ezáltal a farkasok különböző hajlamai (tehát, hogy benne van a gene poolban, és egyik generációban előjön, másikban nem) a kutyafajták gene pooljában az illető kutyafajtát meghatározó génekké válnak, tehát mindig megjelennek fenotipikusan is, és az eredetihez képest lényegesen felerősítve, fejlettebb változatban. (fajtatiszta tenyészet)
Persze új tulajdonságok is kerülhetnek a gene poolba mutáció révén, nem csak a meglévők segítségével lehet fejleszteni/változtatni egy élőlényt (értsd itt is: populáció gene poolját). Pl. a feltűnően rövid lábú kutyafajtáknál a rövid láb mutáció eredménye. Az ember pedig erre nézve szelektált egy populációt, amelynek eredményeként létrejött egy rövidlábú kutyafajta.
(Nyilván a rövidlábúság a természetben nem előnyös, ezért a természetes szelekció nem hozna létre rövidlábú farkaspopulációt. Ennek pedig az a bizonyítéka, hogy nincs rövidlábú farkaspopuláció. Pedig lehetne, mert a mutáció biztosan megjelent már egymástól függetlenül többször is egy farkaspopuláció gene pooljában. Mondjuk ehhez hozzátartozik, hogy igaz, hogy a farkas a niche-ét nem tudja betölteni rövid lábbal, viszont más élőlénypopuláció, amely más niche-t foglal el, kialakulhat egy ilyen mutációból.) -
philcsy #38 Nem azt írtam, hogy az ész nem függ a genetikától. Én azt fejtegettem, hogy az ami a szelekcióból mára megmaradt nem az életképesség vagy az ész alapján válogat, hanem olyan viselkedésminták szerint amelyek úgy általában elítélünk. De elsősorban nem igazán válogat. -
#37
Persze, azért írtam, hogy "is". Csak egy példa, mivel te ezt említetted.
Nyilván nem ilyen egyszerű a dolog, csak egy nagyon vékony és inkomplett szelete az egésznek. -
Sir Ny #36 Viszont az, hogy melyik kutya okos, vagy melyik tudja eszét és tehetségét ház és nyájőrzésre felhasználni, annak van egy elég erős genetikai háttere IS. :)
( ha nem hiszed, hogy az ész függ a genetikától, taníts tacskót vakvezetni. Bár nem tudom definiálni az eszet, de biztos vagyok benne, hogy létezik, mint olyan; és hogy a labradornak legtöbbször több van belőle, mint a tacskónak ) -
philcsy #35 "Viszont az, hogy ki jó üzletember, vagy ki tud az eszét és a tehetségét/tudását felhasználva sok pénzt keresni, annak van egy elég erős genetikai háttere IS. :)"
Ez elméletben jól hangzik. Viszont az üzletemberek nagy része nem okosabb az átlagnál, csak pofátlan törtető. Akik pedig örökölték a pénzüket, azoknak rendszerint addig ér az eszük, hogy a pénzügyeiket másokra bízzák. Ha "kreatívak", akkor meg az álmukat valósítja meg más. Akik az átlagtól nagyobb intelligenciájuknak köszönhetik a sikerüket azok a ritka kivételek.
Tehát egy tőke alapú szelekció nem javít az emberi intelligencián. Jelenleg az evolúciós előnyt (és így irányt) a gátlástalanság jelenti.
Az az ironikus, hogy a kezdetekkor ez pont fordítva volt. Az evolúciós előnyt azok a viselkedési formák jelentették, amelyek a közösség létrejöttéhez, fenntartás és erősítéséhez szükségesek voltak. Attól kezdve viszont, hogy az közösség megerősödött és intézményesedett, ezek a viselkedési formák egyre jobban háttérbe szorultak. -
#34
*javítás: "...élő egyedeK genomja..." -
#33
NEXUS6
Philcsy
Sok mindenben igazatok van, csak én más szempontból közelítettem meg a témát. A biológia szempontjából. Nyilván ez ennél komplexebb dolog az ember esetében, viszont alapjaiban kb. így működik.
"Nem a szelekció viszi előre az evolúciót, hanem ha van egy változatosság, amiből egy viszonylag gyenge szelekciós nyomás válogathat."
Most azt írtad, hogy nem a szelekció viszi előre az evolúciót, hanem a szelekció viszi előre az evolúciót. :) Ami nincs, abból nem lehet válogatni. A természetes szelekció - természetes kiválogatódás - egy populáció gene pooljából (direkt írom így, mert a közös génkészlet -kifejezés nem egészen fedi a lényegét) válogatja ki a környezet szempontjából éppen legoptimálisabb tulajdonságokat. A természetes szelekció a populáció gene poolját faragja, mint egy szobrász a kődarabot. Aminek a következménye az, hogy az élőlények változnak, fejlődnek. (A gene pool tartalmát pedig az élő egyedet genomja határozza meg... Erre gondoltam lejjebb...)
Ez az emberre is igaz, csak egyrészt korlátozottan, ahogy írtátok, mert részben háttérbe szorul, másrészt mivel más a környezet ("mesterséges"), ha nem is teljesen, de más vágányon halad.
(Egyébként a természetes szelekció inkább része az evolúciónak. És pillanatnyilag a biológia más tényezőről nem tud emelett.)
"A szelektálás elsődlegesen már nem genetikai, hanem pénzügyi alapon megy."
Viszont az, hogy ki jó üzletember, vagy ki tud az eszét és a tehetségét/tudását felhasználva sok pénzt keresni, annak van egy elég erős genetikai háttere IS. :)
Ezt a tulajdonságot is lehetne ugyanúgy "faragni" mesterséges szelekcióval, mint ahogy az ember faragta ki a farkasból a bulldogot, a vadkáposztából a karfiolt, vagy a vadon élő szarvasmarhából a jól tejelő, nagy tőgyű háziasított tehenet. (Pl. jól tejelő, nagymellű nőt is lehet mesterséges szelekcióval "faragni" X). Az embert is lehet bármilyen tulajdonságra szelektálni, fejleszteni, csak nem etikus, és bizonyos esetekben nincs is értelme...:)) -
szasz85 #32 Ez most pontosan ide illik.
-
Sir Ny #31 kösz a cikket, Ricsi -
philcsy #30 "Az ember esetében csökkent a szelekciós nyomás, nőtt a populáció lélekszáma és és a változatosság (több a mutáció). Ez valójában evolúciós szempontból éppen hogy jó! Legalább is egy szintig."
Az embernél nem volt erős szelekciós nyomás. Erre bizonyíték a populáció folyamatos növekedése. Jelenleg pedig nem egyszerűen csökkentjük a szelekciós nyomást, hanem eltüntetjük. Gyakorlatilag a fejlett országokban az akinek nincs élettel összeegyeztethetetlen problémája az szaporodni is fog.
A szelektálás elsődlegesen már nem genetikai, hanem pénzügyi alapon megy.
Nem fantázia kérdése az, hogy tudjuk mi történik. Nem csak az ember esetében csökkent minimálisra a természetes szelekció. A mesterséges szelekció súlyos hatásai megfigyelhetőek a tenyésztett/nemesített állatoknál és növényeknél. A különbség csupán annyi, hogy ha ezeknél a negatív hatások elszaporodnak, akkor mellőzük őket, vagy frissítjük a genetikai állományukat. Az embereknél viszont ezek a megoldások nem etikusak.
Az egyértelműen kijelenthető, hogy a természetes szelekció ilyen mértékű visszafogása a jövőben hatalmas problémákhoz fog vezetni. Az szociális kiadások a emelkedni fognak, addig amíg: a) a szociális hálót hivatalosan is fenntarthatatlannak fogják tartani, és megszüntetik ami visszahozza a természetes szelekciót; b) elkezdik az emberiség genetikai állományát mesterségesen javítani. Ez utóbbi viszont szintén etikai okokból még nagyon sokáig elhúzódhat. -
#29
Jó lenne ha nem öregednének az emberek, hanem végig egészségesek és munkaképesek maradnának és tovább élnének. Megoldaná a népességcsökkenés problémáját is a fejlett országokban anélkül, hogy Afrikából pótolnák. Nyilván át kéne szervezni a társadalmi rendszert, de az legyen a legkisebb probléma. Remélem egyszer valaki megoldja majd. 
-
#28
Szerintem a legfőbb ok amiért alacsonyabb volt, hogy a gyerekek közül sokan meghaltak. Ma a legszarabb országokban is minden 5-6 odik gyerek meghal 5 év alatt. És ugye őket beleszámolják az átlagéletkorba. Ha a többiek 60 évig élnének is, (4*60+5)/5=49-re rontaná kb ha 20% 5 évesen halna meg. Régen lehet még rosszabb volt valamiért. A becslések meg erősen spekulatívak szerintem ha már nagyon régre megyünk vissza. -
philcsy #27 A maximális életkornak, átlag életkornak ehhez ma már közvetlenül nincs köze.
A gyermekvállalási kor elsősorban kulturális kérdés, még akkor is ha a hosszú életkor lehetőséget ad a késői gyermekvállalásra.
-
philcsy #26 A természetes szelekciót nem a hosszú élet, hanem a szociális háló szorítja háttérbe. -
torreadorz #25 "Ilyen hülyeséget. Állítsuk meg az öregedést, lassítsuk le! Jóllehet nekünk magyaroknak jól jönne ha lelassulna az öregedés de csak nekünk. Lehet akkor több gyerek is születne. Mindjárt annyian vagyunk a földön, hogy éhendöglünk. Minél hamarabb megkell ölni milliókat."
Nem lenne gond a hosszabb élettartammal sem. Egyszerüen az emberek később vállalnának gyereket pont ugyanúgy, ahogy már ma sem 14 évesen szülnek a fejlődő országok fejlett lakói mint pár száz évvel ezelőtt.
Az 1 bites agysejttel rendelkező feltörekvő országok lakói meg az itthoni erősen pigmentált egyedek meg most is patkány módjára szaporodnak igy ők előbb utóbb igy is ugy is vagy éhen pusztulnak, vagy leirtják őket. -
COOLancs #24 Ezek szerint a magyar kisnyugdíjasoknak már rég halhatatlanoknak kellene lenniük, hiszen havi 30 ezer forintból csak a Paleo-diéta leghardcore-abb verziójára futja...
Biztosan meg lehet állítani az öregedést, de igazából mi értelme? Egy nagy rakás nemzés és munkaképtelen populáció hiányzik csak az emberiségnek, az aztán lesz a paradicsom... -
droidka #23 Van az egyoldalú mondóka, hogy régen alacsonyabb volt az átlagéletkor az ősembereknél, az ősközösségi szinten élő természeti népeknél. Bizonyos esetekben ez lehet, hogy igaz is, de más esetekben meg számomra már nagyon úgy néz ki, hogy valami nagyon nem kerek ebben a történetben (sem), és lehettek, vannak olyanok akik meg valamiért tovább élnek, élhettek mint az átlag. -
#22
Bizonyos dolgokban tökre egyet értek. De több dologban csak ismételni tudom magam.
Azt, hogy AZ ősember meddig élt nem tudjuk. A valószínűleg hasonló életmódot folytató, gyűjtögető, vadászó Busmanok ÁTLAGOS várható élettartama kb 40 év, annyi, mint a Római korban is lehetett, az embereké.
Az a mezőgazdasági és orvostudományi forradalom, ami úgy Amerika felfedezése óta lezajlott Európában, nem a várható MAXIMÁLIS élettartamot növelte meg, hanem az átlagosat. Mert ugye csökkent az éhínség, meg a balesetekből, fertőzésekből fakadó szelekciós nyomás.
Az, hogy ez mennyire jó, vagy rossz a genetikai állománynak jó kérdés. Egyrészt mert ha a szelekciós nyomás azt jelenti, hogy mivel több a kaja ezért az is életben marad, aki többet eszik azt hozhatja, hogy az emberek nagyobbtestűek lesznek. És ez kb így is van. Az, hogy tényleg egészségesebbek, vagy betegebbek lesznek erre nincs hatással! Több ember, több kisebb mutáció, változatosabb génkészlet. Ezt is jelentheti ez, nem csak a rosszat.
Az már rosszabb lehet, hogy a beteg embereket is eljuttatjuk az ivarérett korig, és biztosítjuk a szaporodásukat. De ez sem mindig igaz, mert sok genetikai alapú betegség nem egy génen öröklődik, szóval a gyerekei/utódai ennek az emberkének sem biztos, hogy betegek lesznek.
Aztán az is ott van az a szempont is, hogy az ember csoportos lény, az az egyed aki önmagában a természetes körülmények között gyakorlatilag életképtelen, a társadalmon belül igen is jó képességekkel rendelkezik (gondolok itt pl ESPÉ-re
)
Csak ismételni tudom magam, nem ismerjük a hosszú élet titkát, az egészséges életét is alig valamennyire, azt, hogy a társadalom, a körülmények milyen hatással vannak a genetikai készletünkre, arról meg csak fantáziáink vannak.
Nem a szelekció viszi előre az evolúciót, hanem ha van egy változatosság, amiből egy viszonylag gyenge szelekciós nyomás válogathat. Ha kevés a változatosság, amilyen volt évmilliókig az emberi populáció a kis lélekszáma miatt is, vagy túl erős a szelekciós nyomás, akkor az negatív arra nézve, hogy az adott faj mennyire lesz alkalmazkodóképes, nagyobb eséllyel/rövidebb időn belül pusztul ki.
Az ember esetében csökkent a szelekciós nyomás, nőtt a populáció lélekszáma és és a változatosság (több a mutáció). Ez valójában evolúciós szempontból éppen hogy jó! Legalább is egy szintig.