105
-
philcsy #25 A felhasznált anyagnak, szinte semmi köze ahhoz, hogy vannak olyan struktúrák, amikből hatékonyan lehet építkezni. Az egyenletes ívek jó teherviselők. Ha ezt ellapítod, akkor meg kell erősítened a falát ott ahol erősebben görbül, függetlenül attól, hogy alumíniumból, műanyagból vagy éppen téglából építkezel.
Ahogy "Shiny Copperpot" is írja "túlnyomás nehezen biztosítható". Egy gömb a legideálisabb, de annak nem jó az aerodinamikája. A következő legjobb forgástestek csoportja, bár itt hosszirányú merevítésre szükség van, de a legjobb aerodinamika ezeknél érhető el.
Amit a hagyományos repülőgépek statikája ellen fel lehet hozni ellenérvnek az a szárny és a törzs illeszkedése. Ezt külön meg kell erősíteni. Ráadásul a gép méreteivel ez a probléma hatványozottan nő. (A gép méretével egyszerre nő a szárny tömege, és a hossza. A problémát pedig mindkettő fokozza.) A csupaszárny koncepcióban ilyen kritikus pont nincs. Ahogy a gépek mérete egyre nő, előbb utóbb elérkezik az a pont ahol váltani kell. Jelenleg viszont ezt a pontot próbálják minél tovább kitolni. Ez a "kitolás" pedig pont az általad említett kompozit műanyagokkal történik. Az A380-as szárnyát így sikerült annyira kikönnyíteni, hogy ne szakadjon le a gépről.
(Persze majd jön "Molnibalage" és elmondja hogy ez nem így van. :) )
"Pl. a kompozit technológia, már évtizedes múltra tekint vissza hadi repülésben, a mai vadászgépek nagyrésze gyakorlatilag "müanyagból" készült. A polgári repülésben érdekes módon sokkal lassabban szivárog be, lassabban kopik ki a régi technológia."
A polgári repülésben is évtizedes múltra tekint vissza. Régen viszont az elterjedését korlátozta a megbízhatatlansága. Nevezetesen az, hogy a hagyományos szerkezeti anyagokhoz képest sokkal inkább hajlamos volt az un. "öregedésre". Ebből voltak katasztrófák is. Éppen ezért ezeket a kompozit alkatrészeket gyakran kellett ellenőrizni és cserélni. Szerencsére ma már ez a probléma gyakorlatilag megoldódott némi anyagszerkezeti fejlesztéssel és a szigorú gyártástechnológiával. -
Shiny Copperpot #24 Még egy dolog, aztán lelövöm magam: Abban egyet tudunk érteni, hogy manapság a minél gyorsabb ROI (Return Of Investment - az az idő ami alatt megtérül egy befektetés) misztifikálása sajnos nem kedvez az alapkutatásoknak. :/ -
Shiny Copperpot #23 izé...
Biztos vagyok benne, hogy vannak olyan - hasonló kategóriájú - fejlesztések, amik 5-10 év múlva lesznek nyilvánosak és az eredményeik az átlagember számára is hasznosak lesznek.
(bocs, ez kimaradt) -
Shiny Copperpot #22 Utánanéztem enne a csupa szárny repülő témának, és ezt találtam: http://geographic.hu/Tudomany/2007/07/Csupa_szarny_repulok_a_lathataron
Nem akarom bemásolni, csak néhány szemelvény:
- instabil, turbulenciákra érzékeny repülés vs. aerodinamikailag stabil
- csak elektronikusan biztosítható az elég gyors manőverezés vs. ember tudja kormányozni
- az utazási élmény kellemetlen vs. mintha egy buszban ülnél
- a túlnyomás nehezen biztosítható vs. a túlnyomás könnyen biztosítható
- az üzemanyag megtakarítás kb. 10% vs. kifejlesztés, elterjesztés költsége + a kezdeti katasztrófák negatív hatása (ne legyenek illúzióid, lesznek)
Gyanús volt, hogy harci gépből is csak egy aktív csupa szárny rendszert ismerek (bár ez lehet, hogy csak az én tudatlanságomat bizonyítja), a B2 Spiritet, ami éppen hogy a csillagászati áráról és a lopakodóképességéről híres, nem a manőverezéséről és az alacsony fogyasztásáról. Persze biztos vagyok benne, hogy lehet fejleszteni ezeken a kérdéseken, de szerintem nem csak annyi, hogy a "hülye repülőgépgyártók miért nem építenek ilyet".
A másik felvetésed, miszerint manapság kevesebbet fektetnek a fejlesztésbe, szerintem nem igaz. Iszonyatosan pörög a technikai fejlesztés a nanotechnológia, a biokémia, a biotechnológia, a bioinformatika, az ágenskutatás, a távirányítású és önvezérlő robotok, lézertechnológia, stb. (felsorolni is sok) területeken. Csak a fejlesztés iszonyat drága, és ha valahol belefutnak egy zsákutcába, az napjainkban hihetetlen pénzügyi bukót jelent. A Manhattan-terv, az atomtengók reaktorai meg a DARPANET valami egész elképesztő pénzekbe kerültek a jelenlegi (általunk látható) kutatásokhoz képest (nominálisan, ofkorsz). Biztos vagyok benne, hogy vannak olyan fejlesztések, amik 5-10 év múlva lesznek nyilvánosak és az eredményeik az átlagember számára is hasznosak lesznek. -
#21
Ez szerintem nem ilyen nyilvánvaló. Pl. a kompozit technológia, már évtizedes múltra tekint vissza hadi repülésben, a mai vadászgépek nagyrésze gyakorlatilag "müanyagból" készült. A polgári repülésben érdekes módon sokkal lassabban szivárog be, lassabban kopik ki a régi technológia. Igaz persze a hadi gépeknél is még a többség hagyományos alumínium ötvözetes valami.
Nekem is fenntartásaim voltak mindig a kompozit anyagokból épített cuccosokkal szemben. De pl mostanában láttam egy "töréstesztet", amikor egy ilyen busznak küldtek neki oldalról egy kocsit. A kocsi totálkáros lett, a busz rugalmas alakváltozás után szinte zéró sérüléssel visszanyerte a formáját, ahogy írják csak le kell festeni. Ha fémből csinálják, akkor azon is cserélni kell mindent.
Ha egy csupaszárny jellegű gépet csinálnak ebből, annál kevesebb a korrózió, valszeg kevésbé szerviz igényes. Persze hacsak nem akar leesni a szárnya rögtön, mint a Boeing Dreamlineré. :D
A jelenlegi utasgép formának tényleg viszonylag olcsó a gyártása, hiszen nem igényel új technológiát az 50 évvel korábban alkalmazotthoz képest. Az üzemeltetése meg azért olcsó, mert nincs alternatíva. Az, hogy miért nincs, az meg abból fakad, hogy a vállalatok egyre kevesebb kockázatot vállalnak, az állam meg, mivel neki is szűkül a pénzügyi mozgástere, egyre kevesebb pénzt fektet új technológiák kikísérletezésébe és a mi még fontosabb elterjesztésébe.
Ha ma kéne kitalálni, az internetet, a polgári atomtechnológiát soha nem valósulnának meg! Kellett annak idején a Manhattan projekt, az atom-tengeralatjárókhoz épített reaktorok, vagy a nethez a DARPANET. Ma ilyen vállalkozást senki nem csinálna, sajna a kormányok sem. -
#20
Vagy is nem technikai, hanem politikai/pénzügyi korlátai vannak a fejlődésnek.
A jelenlegi válság NEM gazdasági válság. A reálgazdaságban van konjunktúra, az emberek szeretnének fogyasztani, és vannak ehhez megfelelő termelő eszközök is. Csak éppen olyan hitelválságba hoznak mindenkit, egyszeri emberektől, a kormányokig bezárólag mindenkit a bankok, hogy az a fogyasztás visszaszorulásához vezet, és ekkor már ez a pénzügyi probléma megjelenik a reálgazdaságban is. -
philcsy #19 Egyetértek veled. A jelenlegi kialakítás praktikus.
+ A henger alakú tagokkal egyszerűbb dolgozni. A kör keresztmetszet statikailag kedvező, egy lapítotthoz képest kevesebb anyagot igényel. Olcsóbb a gyártása és az üzemeltetése. -
Cef #18 "Ezt a halom kacatot. Emlékszik még valaki, hogy hasonló rakéták vittek embereket az űrbe már 1960 as években? Azóta eltel 50 év és még mindig ilyen ŐSRÉGI kacatokkal repülnek. Ez nem fejlődés, hanem egy helyben topogás."
Ennek is megvan az oka. Ez egy jól bevált, kipróbált forma, nem kell milliárdokat költeni új technológiák kifejlesztésére, ami nem biztos, hogy úgy működik, ahogy azt szeretnék, ráadásul olcsóbb is megépíteni. Ez fontos szempont, főleg a mai gazdasági válság utáni világban, ahol az egész űrkutatásnak rosszul áll a szénája. Egyébként belül sokkal fejlettebb mint a 60-as évek űrhajói, csak külsőre és belső kialakításra hasonló. -
philcsy #17 A fejlődésben néha egy régi bevált módszerhez térnek vissza és azt fejlesztik tovább.
"Hol van McFly repülő kocsija?" És hol van az Enterprise? Meg a hipertér hajtómű? És a halhatatlanság itala? Mikor ébred a mágia? -
#16
Ja és még egy. A jelenlegi szélestörzsű szabvány-utaszállítógép kialakítást egy dolog viszont indokolja: a gyártó sorozatokat tud a gépből csinálni. Berak 1-1 törzsszekciót, megnyújtja 4-5 méterrel és máris kap egy nagyobb befogadó képességű gépet. A szárnygondolákban elhelyezett hajtómű is emellett szól, nem kell áttervezni az egész göbzit, ha új, más geometriájú hajtóművet építenek be.
Ez nem aerodinamika, ez pénzügy és semmi más. -
#15
A NASA nemrég tesztelt egy csupaszárny szerű kialakítást, amivel ugyan olyan anyagokkal, ugyan olyan hajtóművel kb -30% üzemanyag felhasználás lenne.
Ilyet persze vagy 50 éve terveznek, most csak letesztelték, hogy tényleg igaza volt annak, aki azt mondta, hogy ez jobb. Illetve gyakorlatilag konkrét gépet lehetne már a tanulmányból építeni.
De sajna a piac soha nem volt olyan, hogy komolyabb, forradalmibb, nem konvencionális megoldásokra vevő legyen. Inkább csengetik a zsét ezerrel a légitársaságok kiszámíthatóan, minthogy belevágjanak olyan dologba, ami a marketingesek, ismétlem a marketingesek és nem a mérnökök szerint kockázatosabb. A marketinges azt mondja, hogy egy csupaszárny gépbe lehet, hogy az utasok nem akarnak majd beülni, csak mert más.
És sajna lehet, hogy igazuk is van! -
Sequoyah #14 Attól hogy hasonlóan néz ki, belül még lehet nagy a fejlődés. Látszólag a repülők se fejlődtek túl sokat az elmúlt 30 évben, ahhoz képest az újabbak reggelire megeszik a régieket. -
Cef #13 Senki se vár csodákat és a cikk sem erről szólt. Amúgy rég tudjuk már, hogy mi a helyzet, nem tudom miért vagy ennyire kiakadva minden egyes cikknél. -
Artyy #12 Hát a NASA-nak már elvileg van egy prototípus rakétája, ami folyékony oxigént és folyékony metánnal üzemel vegyítve. Van is itt egy videó róla. A jövőben lehet, ez hajtja majd a rakétákat. -
#11
Most is aranykorszak lehetne, ha nem 7 milliárdan szipolyoznánk a föld nyersanyagait. :P -
kvp #10 Az urrepulessel az a gond, hogy a bolygo koruli palyara allashoz ket dolog szukseges, az egyik, hogy feljusson oda a jarmu, a masik, hogy eleg gyors legyen a palyan maradashoz. Elvileg mindel alacsonyabb a palya, annal gyorsabbnak kell lennie. A legtobb raketa a suru legkorben gyorsul, ami tobb energiat igenyel, mintha nem lenne legkor. Jelenleg ugy nez ki, hogy a kozel szivar alaku jarmuvek rendelkeznek a legkisebb legellenallassal, ezert ilyen a mai raketak formaja.
Az alternativa a bolygo legkoret hasznalo gepek megjelenese lenne, de ezeket dragabb kifejleszteni, mint valami meglevo es tesztelt jarmuvet megepiteni. Az elso kereket is 'draga' volt kifejleszteni, de utanna eleg konnyen masolhato volt. Amilyen helyzetben van most amerika, meg a kerek masolasa is nehez szamara, ezert nincs anyagi kapacitasa uj fejlesztesekre.
Egyebkent meg ha nem free return palyan inditanank a Hold fele a jarmuveket (tehat foldkoruli palya nelkul kozvetlenul a Hold fel), akkor sokkal kevesebb energia kellene, viszont a legkisebb palyatevesztesnel vagy inditasi kesesnel is elszallna a jarmu a Hold mellett es nem tudna visszajonni sem... -
gombabácsi #9 És az emberiség végre meghodicsa az űrt!
A bolygókat terraformáljuk. A nyersanyagokat elhozzuk a Földre és végre minden jó lesz.
A 7 milliárdos emberiség felét (3.5 milliárd) elvisszük más bolygókra!
Úúú, micsoda aranykorszak vár az emberiségre! -
#8
Hát a legjobb forma sok mindentől függhet sebesség, célok, felhasznált anyagok, technológiák. :) -
T0nk #7 A fizikát nem lehet megdugni. Ha ez a legjobb forma, akkor ez a legjobb forma. Nincs mese. -
#6
Felhajtóerőnél tudsz jobb "antigravitációs" hatást? :) Vagy a jelenlegi rakéta üzemanyagoknál jobb hatásfokú és nem környezetszennyezőbb megoldást? -
alien47 #5 Ezt a halom kacatot. Emlékszik még valaki, hogy hasonló rakéták vittek embereket az űrbe már 1960 as években? Azóta eltel 50 év és még mindig ilyen ŐSRÉGI kacatokkal repülnek. Ez nem fejlődés, hanem egy helyben topogás. Ugyan az mint a repülőipar. Szivar alakú gépek már lassan 70 éve, csak a hajtóművek, befogadó képesség fejlődik.
Hol van McFly repülő kocsija? Így nagyon lassan jutunk el oda!!!! -
#4
És akkor most 2015-ig üres lesz az ISS?
Ez a felfújható modulos űrállomás érdekesen hangzik... :D (Tudom, vektránból van, ami rugalmas, és jobban ellenáll a mikrometeoritoknak, mint a fémötvözetből készült merev burkolatú modulok, pl. az ISS moduljai. És jobban kezelhetők.) -
#3
Valami ilyesmit építenénk EU-ban. :) Egész mutatós kis űrrepülő alkalmatosság lesz. -
#2
Azért itt nem is annyira a kapszula kerül sokba, hanem maga a rakéta, ami kilövéskor kb mint egy csillagszóró az enyészetté válik. Persze az üzemanyag sem olcsó.
Azonban, ha lenne végre egy olyan rendszer, ami a légkörből való kijutáshoz az atmoszféra oxigénjét használja, és mint egy repülő újrahasznosítható lenne, az jelentősen csökkentené a költségeket. -
#1
"CST-100" Majd jön a CST-101,CST-102,CST-103,stb az első olyan,mint az első steppinges proci vagy GPU, jön helyette jobb és stabilabb verzió. 
Nem lennék a tesztpilóták helyében,annak idején,mikor az 51-es körzetben tesztelték az új lopakodó és sugárhajtóműves repcsiket,na azoknak a pilótáknak sem volt az életbiztosítás az is biztos. 