144
-
sanyicks #104 Nem nem a gőzmozdonyéval egyenlő, talán a jobb benzines motorokéval...
Napelemé lóf*szt 22-28% örülsz ha 12% aranyáron. De mutathatsz 28%-os... de van egy sejtésem hogy laboratóriumi cucc lesz az, olyan áron hogy soha sehol nem éri meg :D
Hidd el nézegettem napelemeket, és értelmes ár/teljesítmény arányban csak 10% körüli hatásfokúakat lehet venni. -
teddybear #103 Az majd későbbi történet lesz. Az ártámogatás viszont meghamisítja a végső eredményeket. -
sanyicks #102 "de még egyikőtök se tudott mutatni akár csak egyetlen e-boltot, ahol kicsi vagy közepes teljesítményű stirlinget lehet kapni."
És szerinted mi a büdös faszról beszélünk? Pont arról hogy a napelem, és a többi energialobbi miatt, nem gyárt szinte senki ilyet, mert nagyon ártana a biznisznek... Amit gyártanak azt meg annyiért adják amennyiért nem szégyellik(mert nincs verseny mert kb 1 cég gyártja).
Napelem hatásfoka max a jó drága elemeknél 15% az is 25 fokig, aztán durván esik, nyári napsütésben egy meleg napon hűtés nélkül a töredékére.
Nem csak az olasz példa van, nagy erőműves rendszerben vannak már rég strirlinges cuccok, csak a földi halandónak nem teszik elérhetővé, egyértelmű miért (mert nem lehet jól lehúzni a parasztot). -
teddybear #101 Nem használok autót, ellopták.
A stirling motor teljes hatásfoka kb. a gőzmozdonyéval egyelő. Szar. Egyetlen előnye, hogy egy tábortűzzel elmegy, kis méretben.
A napelemé viszont 22-28% ideális esetben, és közvetlenül adja az áramot.
A helyi erőművek hatásfoka mindig pocsék, csak akkor gazdaságos, ha messzi a kiépített hálózat. -
lapaleves #100 a fosszilishoz is elfelejtetted odaírni, hogy esetleg felborítja a klímát. szóval 1:1. -
teddybear #99 Na igen. Viszont elfelejtettem a táblázat aláírni azt, hogy ezek a végső árak, amiben már benne van a zöldáram támogatása is. ( A szél és biomassza esetén.) -
sanyicks #98 Akkor ne használj autót (mert a benzin felhasználása 30%-os hatásfok alatt van plusz a benzin előállításakor is sok a veszteség). Atomenergiát sem, mert átlagban olyan 40% körüli a hatásfokat. Amúgy meg mi a nagyobb pazarlás? Nem felhasználni? Vagy rossz hatásfokkal felhasználni? Tökfej...
Fűteni meg nem kell egész évben, áram viszont kell. Na meg áramot könnyebb nagy távolságra eljuttatni, mint melegvizet... -
lapaleves #97 mondjuk én ezt a kw alapú megközelítést sose értettem, mert semmi köze nincs az élettartam alatt nyújtott teljesítményhez. ennek úgy kéne kinéznie, hogy 30 év az élettartam, az alatt termel x kwh-t és ez áll szemben a felépítés - üzemeltetés + üzemanyag - lebontás - eseteg istenbocsá szennyezőanyag-kibocsátás* összegével.
* mert ugye ezt ugyan számolják a szénadóban, de nem a bekerülési költségben, hanem az eladási árban. -
lapaleves #96 ilyet nem is nagyon olvashattál tőlem, mert szintúgy irreleváns.
ettől függetlenül már-már nevetségesnek tartom, hogy egyesek olyan technológiákat éltetnek (itt nem rólad van szó), amik szennyező nyersanyagból is csak felét vagy 2/3-át termelik a megújulóknak (lásd #91). -
teddybear #95 Arról viszont nem az előállítók tehetnek. -
lapaleves #94 én nem keverem, csak nem érdekel az előállítási költség amíg a sárga csekk mást mond. -
#93
A tepco így írta ki a szükséges napi termelést. -
lapaleves #92 szerintem inkább stirlinglobbi van, főleg itt az sg-n minden kapcsolódó topikban.
de még egyikőtök se tudott mutatni akár csak egyetlen e-boltot, ahol kicsi vagy közepes teljesítményű stirlinget lehet kapni.
akkor erőltessétek a stirlinget, ha elérhető. addig a jutubos videókkal meg azzal az egyetlen olasz oldallal amit eddig sikerült felmutatni nem sokra megyünk.
napelem hatásfoka 15%.
hozzáteszem, hogy a stirling csak napkövetéssel működik akárhogy is, és nem triviális a telepítése. egy viharálló napkövető rendszer 1-2 nm tartományban 200.000+ huf (amit én találtam legalábbis).
egyébként én látok fantáziát a diseqben is, kisebb parabolával. persze nem stirlingnek, hanem gőzgépnek. -
teddybear #91 Kevered az előállítási költséget a teljes energiaszolgáltatóéval. A kettő nem ugyanaz.
Előállítási költség(2005, Európa össz.):
Atomerőmű: 2,47 kW/eurocent
Szénerőmű: 3,28 kW/eurocent
Gázerőmű: 3,06 kW/eurocent
fa(biomassza): 3,96 kW/eurocent
szél: 5 kW/eurocent
A naperőmű nincs feltüntetve.
-
teddybear #90 Az a baj, hogy elpazarolja az energiát. Nálunk a geotermikus energia kizárólag fűtésre, forróvízre elég! Nem Izlandon vagyunk! Tökfej! -
lapaleves #89 lehet félreértjük egymást: én eredetileg arra reagáltam, hogy paks 9 forinért termeli az áramot. ehhez bátorkodtam megemlíteni pár kapcsolódó költséget.
egyébként igen, én realisztikusnak tartom, hogy 20-30 év alatt átálljunk helyi termelés-elosztásra. nem feltétlen családonként, de pár utcánként autonóm rendszerre. a technikai lehetőségek adottak lennének, az eszközök cseréje ilyen időtávban megoldott lenne.
de ha továbbra is a jelenlegi modellt erőltetjük sose vesszük észre mennyire sok dolgunk van még ennek kapcsán. és ez nyilván sokkal messzebbre mutat, mint az elektromosság termelése. ha az átlagember őszintén végignéz az életvitelén szerintem azt sem tudja hová kapjon, annyira sok sebből vérzünk.
de beszéltünk már erről többször, nyilván pénz nélkül ésvagy városban a mozgástér korlátozott. de ez szerintem nem ok arra, hogy a jelenlegi rendszert komáljuk a normális, fenntartható(bb) helyett. -
sanyicks #88 "A stirling generátort is lángba tartják az egyik oldalon, hűtik a másikon."
Ja a hűtést meg kb elintézik egy hűtőbordával... HÚHA. És ha elmarad a hatásfoka a gőzturbunáétól? Ki mondta hogy nem? Egyszerűbb is... De ha nem tetszik akkor használj gőzturbinát! Ja hogy azt meghajtani már nem olyan könnyű? Akkor miről beszélsz? Ott és azt kell használni ami oda megfelelő. -
teddybear #87 "Nem kell gozt fejleszteni, hanem egy hokulonbozettel mukodo generatort kell meghajtani vele. Egy stirling generator pont jo erre a celra."
Ez úgy hülyeség ahogy mondod. Minden hőerőgépnél a hatásfok elsősorban a bemeneti és kimeneti hőmérséklet-különbségtől függ. A stirling generátort is lángba tartják az egyik oldalon, hűtik a másikon. Egyébként a elmarad a hatásfoka a gőzturbináétól, sokkal.
"Azt nagyon elszurtak, ugyanis nem fedtek le akkora teruletet amekkora az adott homennyiseg tartos kitermelesehez szukseges. "
Utólagos okoskodás. Most már tudjuk, de ahhoz kellett a kísérlet, ami kudarcként zárult, akárhogy maszatolsz. A várt 5 mW hőteljesítmény helyett kb. 300 kW jött össze. Ez akárhogy nézem, kudarc.
-
sanyicks #86 Stirling hatásfoka kb 2x akkora mint egy megfizethető árú napelemé (12% körüli) amit a napelem amúgy is csak ideális hőmérsékleten ér el (25 fok), minél jobban melegszik annál jobban csökken a hatásfoka, mert nő a belső ellenállása.
Tehát látható hogy napelemlobbi is van, hiszen azt tolják a mindenben sokkal jobb és egyszerűbb stirlinges generátorok helyett. -
#85
Neked meg az eshetne le, hogy a világ TOP 20 leggazdagabb államában sem telik a házi energiatermelés bohóckodásra... -
#84
A többi erővűnek talán nem kell távvezeték...? -
lapaleves #83 nem az energiasűrűség alacsony, az igénysűrűség magas. azt kéne megérteni, hogy olyan világ van, ahol a wattokat kéne számolnunk, és ennek megfelelő értékrend szerint élni. csak egyesek még mindig rózsaszínű szemüvegben várják, hogy maguktól megoldódnak a dolgok, amiket épp mi okozunk. -
Carbine #82 Évente átlag egy vonat ami hoz fűtőanyagot. Reaktoronként mintegy 40 tonna az üzemanyag, futókazettákba rendezve, ezeket évenként átrendezik, hogy egyenletesen égjenek ki, így 4 év alatt használja el őket a reaktor annyira, hogy már nem tartható fent láncreakció megfelelő intenzitással. Amúgy igen... már drágább az Urán. -
lapaleves #81 igazad van. nincsenek meg a technikai megoldásaink az alumínium keret, az üvegtábla, a műanyag fólia, a vezető fémcsík meg a fél deka szilícium újrahasznosítására. az ólomakksira meg a tenyérnyi elektronikára pláne.
ehhez képest az erőművek + távvezetékhálózat nyilván egy bot egyszerűségű anyagösszetételét tekintve.
meg diszkréten kifelejtetted a co2-t, a többi szennyezőt, a hőtermelést. -
sanyicks #80 Az egyenirányítás, inverter semmi problémát nem jelent, sok országban használnak hdvc hálózatot nagy távolságú áramátvitelre, és ott ugye AC-DC-AC konverzió van, sokmegawattos tartományban, és működik. -
#79
Akkor is alacsony az energiasűrűség... -
#78
Van az már azóta 12-szeres is. :)
A gázt lényegében egyetlen helyről szerezzük be és a gázlelőhelyek eloszlása a világos nagyon egyenlőtlen. A birtoklók egy része finoman szólva érdekes politikát folytat vagy kifejezetten puskaporos hely.
Az urántermelő országok nagy része stabil, demokratikus állam, ez az urán processzáló és finomító üzemekre is igaz. Több helyről a fűtőanyag.
A gáztovábbításhoz nagyon komoly távvezetéki hálózatot kell kiépíteni. Paksra meg évente (?) begördül 1-2 vagon. Évekre előre raktározható a "tüzelőanyag". -
#77
Öööö, a többi erőmű környezeti kárának és lebontásának költségére hol van alap? Az a bullshit, amit te nyomsz... -
kvp #76 "A geotermikus energia nálunk nem ad akkora energiasűrűséget a legtöbb helyen, hogy áramtermelésre alkalmas legyen. 40-60 fokos vízből nem tudsz annyi hőt kivonni, hogy az elég gőzt fejlesszen az áramfejlesztéshez."
Nem kell gozt fejleszteni, hanem egy hokulonbozettel mukodo generatort kell meghajtani vele. Egy stirling generator pont jo erre a celra.
"Ami a MOL geotermikus erőmű-kísérletét illeti Zalában, az teljes kudarccal zárult. A várt hőteljesítménynek csak a tizedét tudták kinyerni tartósan a két kút között."
Azt nagyon elszurtak, ugyanis nem fedtek le akkora teruletet amekkora az adott homennyiseg tartos kitermelesehez szukseges. Arrol nem beszelve, hogy ok is a gozfejlesztest eroltetik, pedig hocserelo nelkul, kozvetlen hoerogeppel egyszerubb es sokkal jobb a hatasfok. A nehezseg a generator kimeneten van, mivel valtozo feszultsegu es fekvenciaju aramot general, tehat egyeniranyitani kell, bufferelni, vegul inverterrel taplalhato be a halozatba. Az elektronika hatasfoka viszont meg mindig jobb mint amennyit a hocserelo es a gozturbina miatt vesztenek.
ps: Napelem helyett is lehet stirling generatort hasznalni, mivel olcsobb es kozel olyan jo a hatasfoka, tovabba max. kopik par alkatresz, de nem csokken a hatasfok az ido mulasaval. Szelturbinak eseten pedig itthon erdemes lenne megnezni a savonius rendszeru turbinakat, mivel azok valtozo iranyu es gyenge szelben is jol mukodnek es meg tornyot sem kell nekik epiteni. (a turbina maga a torony) -
teddybear #75 Ez azért van, mert az atomerőmű üzemeltetési költségeiből csak kis rész az üzemanyag ára. A hőerőműveknél viszont 80-90%! -
Carbine #74 Ez igaz Paksra is. Mi is külföldről vesszük a fütő kazettákat. Amúgy vicces, hogy a Pakson megtermelt áramnak elenyésző része maga az üzemanyag. Ezért is lehet az, hogy míg az utóbbi években mintegy 8-szoroására dágult az Urán a világpiacon, addig a felhasználásával termelt áram ára alig változott. -
lapaleves #73 mondom az 1250 kwh / év / 1000wp az magyarország. miért írnék be olasz adatot? -
teddybear #72 Ne keverd és ne mosd össze a dolgokat. A magyar körülmények sokkal rosszabbak, mint például a dél-olasz.
A 9Ft/kW ár a paksi termelési ár. A hőerőművek Magyarországon jóval drágábban termelnek, mert gyakorlatilag szinte mindegyikhez külföldről vesszük az üzemanyagot. -
lapaleves #71 bocs: Wp a névleges teljesítmény, ami a panelre van írva.
persze a hatásfok ilyen szempontból mindegy, lehet hogy zavaró is hogy beleírtam.
és alatta kihagytam a mondatból a "nincs benne" lényeges részt. -
lapaleves #70 nincsen semmiféle gond, az össz várható termelés csak egy paraméter, nem mérnöki probléma. 1250 kwh / 1000Wp / év, a jelenlegi 15% körüli hatásfoknál. ezzel lehet számolni nálunk.
ez a "paks 9 forintért termeli az áramot" elég nagy bullshit, mert sem a hálózat fenntartása, sem az ennél nagyságrenddel drágább csúcserőművek üzemeltetése. pláne nem a lebontásuk meg a co2. ennyit a 9 forintról. -
Akuma #69 Globális mentalitás, hogy zöld energiából rögtön elektromos áramot állítsunk elő. Ez a legtöbb esetben kedvezőtlen, mégis ezt erőltetik... Energiát nem csak akkumulátorokban lehet tárolni. Vannak alternatívájai, például a hegyekben mesterséges tó kialakítása, tároló medence céljára, azt feltöltik víz szivattyúval és a kívánt mennyiségben a szükséges időben megcsapolják. Vagy pl. több nyomástartó edény levegőven történő feltöltésével.
De tárolni sem feltétlen szükséges, hogyha csak kiegészíti a hálózati áramforrást. Ez felhasználás módjától függ. Nyílván családok számára ez a tárolás nélküli módszer nem feltétlen kifizetődő, de gyáraknál nem csak este pörög (gyorsan) a villanyóra. (mivel kiegészítésről van szó, ezért mindenképp az atomenergia marad a legolcsóbb alap energia forrásnak)
Nem úgy kell figyelmbe venni a megtermelt energiát, hogy kitesszük a piacra és eladjuk, hanem úgy, hogy a piacon ennyivel kevesebbet kell megvennünk. A jövőbeni kiadások csökkentése miatt a profit növekedik. Így nem kell külön szerződés arra, hogy az energiát majdnem értéktelenül átvegye az áramszolgáltató, de azt mindenképp igazolni kell, hogy a hálózati áramforrásban kárt nem tesz a rendszer és nem zavarja a környék energia ellátását sem. Továbbá a környék megszokott látványát sem ronthatja, a környéken élő közvetlen szomszédok beleegyezése szükséges, amennyiben jelentős mértékben látható változás következik be.
Ami még tovább nehezíti az elterjedésüket, az a sok törvényi háttér és egymásra újjal mutogatás. Rengeteg papírt be kell szerezni és engedélyeztetni kell, mire egy értelmes terv kivitelezésre kerülhetne. Ez nem csak papírokkal, de idővel is jár.
Mivel ezt sokan nem látják át, anyagilag kimerülnek és félbe marad a nagy álom terv megvalósítása.
Lehetne ezt taglalni napestig, de nem látom értelmét. Jó rágódást! :P -
teddybear #68 A magyarországi napelemes áramtermeléssel főleg a helyi finanszírozási gyakorlat, illetve az olaszországinál jóval rosszabb üzemeltetési feltételek a legfőbb gondok. -
teddybear #67 Sőt! Még az erőmű hulladékkezelésére és elbontására is képeznek alapot.
Itt szépen leírnak mindent. Persze, ha valaki csak a méregzöld dumát ismételgeti papagájként...
-
csimmasz #66 Amit most hirtelen találtam abból azt szűröm le, hogy ez inkább helyi sajátosságra vezethető vissza, mintsem a panelok hamis paramétereire.
itt.
Azt irják amiről az előbb is irtam, hogy a meleg az összezsúfolás, meg az hogyha sorbakapcsolják őket akkor a leggyengébb panel max teljesitményével lehet csak felszorozni az össz teljesitményt és mivel az olcsóbb panelek között valszeg nagyobb a szórás a teljesitményükben ez több panel esetében szmottevő külömbséget jelenthet. -
#65
De. Benne van. A paksi áramból befolyt pénz asszem 25%-a van félretérve az eltakarításra. Megpróbálta egyszer valamelyik bafék kormány megcsapolni. Hála istennek nem ment.